Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Lettország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Lettország 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről /* COM/2014/0415 final - 2014/ () */
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Lettország 2014. évi nemzeti
reformprogramjáról
és Lettország 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2)
bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a költségvetési egyenleg
felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák
felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK
tanácsi rendeletre[1]
és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2], tekintettel az Európai Parlament
állásfoglalásaira[3], tekintettel az Európai Tanács
következtetéseire, tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság
véleményére, tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság
véleményére, tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó
bizottság véleményére, tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság
véleményére, mivel: (1)
Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a
Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott
összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia
elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú
területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében,
hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a
versenyképesség terén. (2)
A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010.
július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó
átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig
elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról
szóló határozatot, amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A
tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és
foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat. (3)
Az állam-, illetve kormányfők 2012. június
29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens
keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai
eszközt felhasználó tagállami, uniós és euróövezeti tevékenységek számára.
Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és
kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az „Európa 2020” stratégia
céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt. (4)
A Tanács 2013. július 9-én ajánlást fogadott el
Lettország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte
Lettország 2012–2016-os időszakra vonatkozó aktualizált
konvergenciaprogramját. (5)
A Bizottság 2013. november 13-án elfogadta az éves
növekedési jelentést[4],
amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2014. évi európai
szemeszterét. Ugyanezen a napon a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján
elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést[5], amelyben Lettországot
nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra
kerül sor. (6)
Az Európai Tanács 2013. december 20-án elfogadta a
pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést
ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta,
hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt
kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás
rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet,
kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit,
valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást. (7)
Lettország 2014. április 29-én benyújtotta 2014.
évi nemzeti reformprogramját, 2014. április 30-án pedig 2014. évi stabilitási
programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program
értékelésére egyidejűleg került sor. (8)
A 2014. évi stabilitási programban felvázolt
költségvetési stratégia célja az államháztartási hiány fokozatos csökkentése és
a strukturális egyenleg fenntartása, ami megfelel a középtávú költségvetési
célnak, ha figyelembe vesszük a rendszerszintű nyugdíjreform hatása miatt
engedélyezett, a középtávú költségvetési céltól való átmeneti eltérést. A
program –0,5%-ról –1,0%-ra módosította a középtávú költségvetési célt; az új
középtávú költségvetési cél tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseit.
Az államháztartási egyenleg alakulásának tervezett pályája Lettország
programjában az (újraszámított) strukturális egyenleg fokozatos romlását
mutatja, jóllehet az még mindig a nyugdíjreform végrehajtására tekintettel
lehetővé vált határokon belül van. A középtávú költségvetési céltól való
engedélyezett eltérés figyelembevételével a tervezett strukturális hiány
2016-ig összhangban van a Paktum követelményével. Az (újraszámított)
strukturális hiány 2017-re előre jelzett növekedése azonban eltéréshez
vezet a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától.
Összességében a programban felvázolt költségvetési stratégia többnyire
összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A tervek
szerint az államadósság a teljes programidőszakban jóval 60% alatt marad,
2017-re pedig a GDP 31%-ára fog csökkenni. A program költségvetési
előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv, amelyet
hivatalosan nem hagyott jóvá független intézmény, megalapozott. A
programidőszakban a gazdasági növekedés várhatóan évi mintegy 4%-on marad,
miközben az előrejelzés szerint az áremelkedés továbbra is mérsékelt lesz.
A program költségvetési forgatókönyve a kormány bevételeinek és kiadásainak
GDP-ben kifejezett arányában meredek visszaesést irányoz elő, ami tükrözi
a kiadások célzott visszafogásával szemben alkalmazott számos
bevételcsökkentő intézkedést. Számos szakpolitikai területen jelentkezik a
ráfordítások növelésének igénye, ami kockázatot jelent a programban előre
jelzett kiadáscsökkentésre nézve. A Bizottság 2014. évi tavaszi
előrejelzése szerint míg a költségvetési politika 2014-ben összhangban van
a Paktum követelményeivel, 2015-ben fennáll az eltérés veszélye. A programnak
az 1466/97/EK tanácsi rendelet szerinti értékelése és a Bizottság előrejelzése
alapján a Tanács úgy véli, hogy 2014-ben a strukturális hiány középtávú céltól
való eltérése a rendszerszintű nyugdíjreform hatását tükrözi, míg
2015-től fennáll a tervezett kiigazítási pályától való eltérés veszélye. (9)
Lettország lépéseket tett az alacsony
jövedelműeket és a több eltartottról gondoskodó családokat sújtó adóterhek
csökkentésére, valamint az ingatlan- és környezetvédelmi adók
megerősítésére, jóllehet ezen adók szintje és kialakítása nincs kellő
hatással a gazdasági szereplők magatartására, és továbbra is érvényben
vannak környezeti szempontból káros támogatások. Míg a hatóságok eredményeket
értek el az adózási fegyelem javítása és a be nem jelentett gazdasági
tevékenységek arányának visszaszorítása terén, nevezetesen a kockázatelemzés javítása
és a csalárd magatartással szembeni szankciók szigorítása révén, továbbra is
jelentős kihívásokkal kell szembenézni az adócsalás és az adóelkerülés
tekintetében. Mindenekelőtt, az adózási fegyelem javítása révén a
fogyasztási adókból származó bevételek növelésében még jelentős potenciál
rejlik, annak ellenére, hogy az összes adónemet tekintve számottevő arányt
tesznek ki. (10)
A felsőoktatási reformra irányuló, eredetileg
ambiciózus terv ellenére Lettország nem haladt előre a nemzetközileg
jóváhagyott akkreditálási rendszer kiépítése terén, továbbra is bizonytalanok
az új finanszírozási modell bevezetését célzó tervek, megtorpant a
felsőoktatási intézmények összevonása és változatlanok az idegen nyelvek
használatára vonatkozó korlátozások. Mindez annak ellenére van így, hogy számos
lehetőség kínálkozik a felsőoktatási rendszer további reformjára,
mely rendszer – tekintettel a csökkenő népességre – túl nagy, túl sok
egyedi tanulmányi programot kínál, vonzereje pedig korlátozott a külföldi diákok
és oktató személyzet számára. A kutatóintézetek első független
értékelésének eredményei szerint az értékelésben szereplők csupán 10%-a
tekinthető színvonalas nemzetközi kutatóközpontnak. Ezen túlmenően
Lettország K+F intenzitása 2012-ben a GDP csupán 0,66%-át tette ki, és nem
fogja teljesíteni az „Európa 2020” stratégia szerinti azon célkitűzést,
hogy a GDP 1,5%-át K+F-re kell fordítani. (11)
Lettország eredményeket ért el a munkanélküliség
kezelése terén, hiszen az jelentős mértékben csökkent. Az ifjúsági
munkanélküliség aránya azonban még mindig viszonylag magas, és továbbra is
szükség van a be nem jelentett inaktív fiatalok bevonását célzó intézkedésekre.
Jóllehet Lettország intézkedéseket tett a strukturális munkaerőhiány
kezelésére és a szakképzés minőségének javítására, mindezek még további
figyelmet igényelnek, nevezetesen a tanulószerződéses gyakorlati képzés
minőségének javítása és az átfogó pályaválasztási tanácsadás kialakítása
révén. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések még korlátozott hatályúak és
túlzott mértékben hagyatkoznak a közmunkára. (12)
Lettországban továbbra is rendkívül magas a
munkaképes korú lakosság elszegényedésének aránya. Lettország tett néhány
lépést a szociális támogatási rendszer reformja érdekében, és elvégezte a
társadalombiztosítási rendszer nagyszabású értékelését, amely szilárd alapot
jelent egy tényeken alapuló reformhoz. A kormány egyes, gyermekekkel
kapcsolatos támogatásokat számottevő mértékben megemelt, és növelte az
eltartottak utáni személyijövedelemadó-mentesség küszöbértékeit. A szegénység
visszaszorítása tekintetében a szociális védelem hatékonysága azonban alacsony
maradt, és továbbra is kihívást jelent az eredményes szociális védőháló
kialakítása. Összességében a népesség jelentős részét veszélyezteti a
szegénység és a társadalmi kirekesztettség; a gyermekek esetében ez az arány
még nagyobb. A gyermekes családokat, a munkanélkülieket, a fogyatékkal
élőket és a vidéken élőket különösen veszélyezteti a szegénység és a
társadalmi kirekesztettség. A Lettország által a szociális védelemre fordított
kiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya a legalacsonyabb az EU-ban. Az
egészségügyhöz való hozzáférést a költségek akadályozzák, egyebek mellett a
betegek által közvetlenül teljesítendő fizetések és az elterjedt
hálapénzek magas aránya, így a népesség jelentős részének egészségügyi
szükségletei kielégítetlenek maradnak. Még akad tennivaló a rendszer
hatékonyságának fokozása, a költséghatékony finanszírozás biztosítása és a
betegségmegelőzési tevékenységek ösztönzése terén. (13)
Lettország előrelépést tett
villamosenergia-piacának a verseny előtti megnyitása terén, és azt 2015
elején ki fogják terjeszteni a háztartási szektorra is. Lettország 2013
júniusában csatlakozott a Nord Pool Spot (skandináv-balti regionális
áramtőzsde) keretében folyó villamosenergia-kereskedéshez. Továbbra is
szükség van az uniós villamosenergia-piaccal való összeköttetés
megerősítésére, mivel Lettország jelenleg az importtól függ, az
Észtországgal való, határon átnyúló villamosenergia-összeköttetése pedig
meglehetősen túlterhelt. Lényeges ezért az infrastruktúra fejlesztése, és
Lettországnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie az infrastruktúra hiányosságainak
megszüntetése terén. A
földgázágazatban történt némi előrelépés, mivel a Parlament jóváhagyta az
energiapolitikai törvény módosításait, amelyben meghatározta a földgázpiac 2014
áprilisától való fokozatos megnyitását; jóllehet a piac teljes megnyitását 2017-re
halasztották. Lettország az energiatakarékosság kezelésére irányuló
szakpolitikai intézkedések kiegyensúlyozott egyvelegét terjesztette elő a
gazdaság legfontosabb ágazataira vonatkozóan. Az elkövetkező években az
energia-megtakarítás több mint 70%-a az építőiparban valósul meg. Tovább
kell azonban növelni a közlekedés, az épületek és a fűtési rendszerek
energiahatékonyságát. (14)
Lettország jelentős lépéseket tett az
igazságszolgáltatás kapacitásainak javítása érdekében, hogy csökkentse az
ügyhátralékot és az eljárások időtartamát. Az igazságszolgáltatásban
tapasztalt jelentős ügyhátralék azonban még mindig veszélyezteti a
vállalkozásokat, és végre kell hajtani az igazságszolgáltatás hatékonyságának
és minőségének javítását célzó reformokat, ideértve a fizetésképtelenségre,
a közvetítésre és a választottbíróságra vonatkozó reformokat is. Lettország
ambiciózus közigazgatási reformokat javasolt; végrehajtásuk azonban még lassú
és nem alkalmazzák a helyi önkormányzatokra, továbbá jelentős késedelmet szenved
az állami tulajdonú vállalatok reformja. A versenyjogi
rendelkezések módosításai szükségesek ahhoz, hogy a versenyjogi tanács nagyobb
intézményi és pénzügyi függetlenséggel rendelkezzen annak érdekében, hogy
hatékonyan beavatkozhasson a versenyt korlátozó állami és magánszervezetek
tevékenységeibe. (15)
Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság
elvégezte Lettország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a
stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a
programok Lettország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és
gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy
azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy
az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a
jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az
alábbi 1–5. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett
ajánlásait. (16)
A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta
Lettország stabilitási programját, és arról alkotott véleményét[6] különösen az alábbi 1.
ajánlás tükrözi. (17)
Az európai szemeszter keretében a Bizottság
elkészítette az euróövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését
is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat intézett azon
tagállamokhoz, amelyek pénzneme az euró. Lettországnak biztosítania kell ezen
ajánlások teljes körű és időben történő végrehajtását is, AJÁNLJA, hogy Lettország 2014–2015-ben
tegyen intézkedéseket a következők érdekében: 1. Tartson
fenn rendezett költségvetési egyenleget 2014-ben és 2015-től szilárdítsa
meg a költségvetési stratégiát, biztosítva, hogy a középtávú céltól való
eltérés a rendszerszintű nyugdíjreform hatására korlátozódik. Folytassa az
alacsony jövedelműeket sújtó adóterhek további csökkentésére irányuló
erőfeszítéseket a sokkal inkább növekedésbarát ingatlanadók és
környezetvédelmi adók felé történő elmozdulás, valamint az adózási fegyelem és adóbeszedés javítása révén. 2. Ösztönözze a
felsőoktatási reform végrehajtását, különösen egy független akkreditációs
ügynökség létrehozása és a minőséget jutalmazó finanszírozási modell
révén. Biztosítson pályaválasztási tanácsadást az oktatás valamennyi szintjén,
javítsa a szakoktatás és -képzés minőségét, egyebek mellett a tanulószerződéses
gyakorlati képzés megerősítése révén, és tegyen előrelépést a
fiatalok foglalkoztathatósága érdekében, beleértve a foglalkoztatásban,
oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok bevonását célzó
intézkedéseket. Tegyen lépéseket egy integráltabb és átfogóbb kutatási rendszer
kidolgozása érdekében a nemzetközileg versenyképes kutatóintézetek
finanszírozására való összpontosítás révén. 3. Folytassa a szociális
támogatási rendszernek és finanszírozásának reformját, hogy biztosítsa a
lefedettség bővítését, az ellátás megfelelőségét, a megerősített
aktivizálást és a célzott szociális szolgáltatásokat. Fokozza az aktív
munkaerő-piaci intézkedések hatókörét. Javítsa az egészségügyi rendszer
költséghatékonyságát, minőségét és hozzáférhetőségét. 4. Gyorsítsa fel a szomszédos
tagállamokkal való földgáz- és villamosenergia-összeköttetések kialakítását
energiaforrásaik diverzifikálása és a balti energiapiacok eredményesebb
integrációja révén történő versenyösztönzés érdekében. Folytassa a
közlekedés, az épületek és a fűtési rendszerek energiahatékonyságának
további növelésére irányuló erőfeszítéseket. 5. Hajtsa végre az igazságügyi
reformokat, egyebek mellett a fizetésképtelenségre, a választottbíróságra és a
közvetítésre vonatkozó jogszabályi keretek folyamatban lévő reformjait,
hogy a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak kedvezőbb jogi környezetet
biztosíthasson. Ösztönözze a közigazgatási reformokat, egyebek mellett az
állami tulajdonú vállalatok irányítását célzó reform végrehajtása és a
versenyjogi tanács intézményi és pénzügyi függetlenségének fokozása révén. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. [2] COM(2014) 415 final. [3] P7_TA(2014)0128 és P7_TA(2014)0129. [4] COM(2013) 800 final. [5] COM(2013) 790 final. [6] Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése
szerint.