Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Belgium 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Belgium 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[3],

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira[4],

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1) Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2) A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot, amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3) Az állam-, illetve kormányfők 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euróövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az „Európa 2020” stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4) A Tanács 2013. július 9-én ajánlást fogadott el Belgium 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Belgium 2012–2016-os időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2013. november 15-én a 473/2013/EU rendeletnek[5] megfelelően kiadta Belgium 2014-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét[6].

(5) A Bizottság 2013. november 13-án elfogadta az éves növekedési jelentést[7], amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2014. évi európai szemeszterét. Ugyanezen a napon a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést[8], amelyben Belgiumot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6) Az Európai Tanács 2013. december 20-án elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7) A Bizottság 2014. március 5-én a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet 5. cikkének megfelelően közzétette a Belgiumra vonatkozó részletes vizsgálat eredményeit[9]. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Belgiumban továbbra is makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható, amely nyomon követést és szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a javak külső versenyképességére, mivel ennek tartós romlása veszélyeztetné a makrogazdasági stabilitást.

(8) Belgium 2014. április 30-án benyújtotta 2014. évi nemzeti reformprogramját és 2014. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(9) A 2014. évi stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célja, hogy 2016-ra strukturális egyensúlyban lévő költségvetést érjenek el; a középtávú költségvetési cél elérését pedig az azt követő évre tűzték ki. A program megerősíti a Stabilitási és Növekedési Paktum célját tükröző, a GDP 0,75 %-ában meghatározott korábbi középtávú költségvetési célt, annak elérését azonban a tavalyi programban rögzítettnél egy évvel későbbre, 2017-re halasztja. A középtávú költségvetési cél felé tervezett éves haladás összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt kiigazítással. A program szerint a programidőszak során nagyjából elérik a kiadási referenciaértéket. Az adósság a Szerződés szerinti, a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felett van, 2013-ban a GDP 101,5 %-a és a program szerint 2017-re várhatóan a GDP 93 %-a körüli értékre csökken. Összességében a program céljai összhangban vannak a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A program költségvetési előrejelzéseit megalapozó makrogazdasági forgatókönyv – amelyet független intézet (a szövetségi tervezőiroda) készített – megalapozott. A növekedési előrejelzések megközelítik a Bizottság 2014 tavaszi előrejelzésében foglaltakat. A tervezett költségvetési pályát még nem támasztják alá intézkedések. A Bizottság tavaszi előrejelzése nem mutat strukturális javulást 2014-ben, és – a változatlan gazdaságpolitika szokásos feltételezése mellett – strukturális romlást jelez 2015-re. Ez veszélyezteti a célok elérését és 2014-2015-ben a középtávú költségvetési cél felé mutató kiigazítástól való jelentős eltérést eredményezhet. Emellett a Bizottság tavaszi előrejelzése szerint Belgium sem 2014-ben, sem 2015-ben nem fog megfelelni az adósságszabálynak. A programnak és a Bizottság tavaszi előrejelzésének az 1466/97/EK tanácsi rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy Belgium 2013-ban fenntartható módon a GDP 3 %-a alá vitte államháztartási hiányát, de 2014-től fennáll a prevenciós ág követelményeitől való jelentős eltérés kockázata.

(10) Belgium jelentős előrelépést tett a strukturáltabb koordinációs intézkedések bevezetése terén. A költségvetési koordinációról szóló, 2013 végén megkötött együttműködési megállapodás a strukturális költségvetési egyenlegre vonatkozó (a középtávú költségvetési céllal összhangban meghatározott) szabályt vezet be általános kormányzati szinten, a költségvetési paktumban előírtakkal összhangban. Emellett formalizálja a bevett együttműködési gyakorlatot azáltal, hogy i. hivatalossá teszi a kormányközi „tanácsadó bizottság” szerepét a folyamatban, és ii. határozottabbá teszi a Pénzügyi Államtanács tanácsadó szerepét. A megállapodás egy explicit korrekciós mechanizmus bevezetése révén megerősíti továbbá a főtanács monitoring szerepét; a mechanizmus az egyeztetett céloktól való jelentős eltérés esetén lép életbe. További intézkedésekre lehet szükség annak érdekében, hogy a célokat 2014 után is kötelező érvényűvé tegyék.

(11) Bár Belgiumnak sikerült megfékeznie az államadósság arányának növekedését, az még mindig magas: jelenleg a GDP 101,5 %-át teszi ki, és a nyugdíjkötelezettségekből jelentős pénzbeli kötelezettségek és jövőbeli kötelmek származnak. Ha ezeket a magas életszínvonal fenntartása mellett akarják fedezni, meg kell fékezni a jövőbeli költségvetési terhek alakulását, növelni kell az aktivitási és a foglalkoztatottsági rátát és javítani kell a nemzetközi versenyképességet. Belgium e területek mindegyikén jelentős kihívásokkal áll szemben. Bár Belgium a megfelelő irányba tett lépéseket, amelyeknek eredménye a következő években válik láthatóvá, ambiciózusabb intézkedésekre lesz szükség, annál is inkább, mert a kereskedelmi partnerek is reformokat vezetnek be.

(12) Az általános adószint Belgiumban az egyik legmagasabb az EU-ban, és az adóteher erőteljesen a munkaerő irányába dől, ami azt eredményezi, hogy az itt tapasztalható adóékek a legnagyobbak közé tartoznak az EU-ban.  Az adórendszer számos specifikus vonása, többek között például a céges autók adóügyi megítélése környezetvédelmi szempontból káros. Sor került néhány célzott intézkedésre bizonyos csoportok munkaerő-költségének csökkentése, valamint annak érdekében, hogy a legalacsonyabban fizetettek esetében csökkenjen a bruttó és nettó bér közötti rés. Nem történt azonban jelentős eltolódás olyan adóalapok felé, amelyek esetében az adóteher kevésbé van káros hatással a növekedésre. Megkezdődtek a fenntartható államháztartás elérését megkönnyítő, a versenyképességet és a foglalkoztatást támogató, valamint a környezetet védő, átfogó adóügyi reformról szóló első viták. Egy ilyen átfogó adóügyi reformnak tartalmaznia kell többek között az adók munkaerőtől való elmozdulását, az adórendszer egyszerűsítését, a héa hatékonyságának növelését, az adóalapok szélesítését, az adókiadások csökkentését, a jogi kiskapuk bezárását és a környezetvédelmi szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését.

(13) Belgium az elöregedés igen jelentős előrevetített hatásával kénytelen szembenézni: az előrejelzések szerint a népesség elöregedésével összefüggő költségek 2010 és 2060 között a GDP több mint 8 %-ával nőnek, különösen a nyugdíjkiadások és a tartós ápolás-gondozás területén. Az idősebbek szociális biztonságát érintő, nemrégiben kezdeményezett reform célja, hogy pozitív hatással legyen a foglalkoztatásukra. Tekintettel azonban a kihívás méretére, a költségvetés fenntarthatóságának eléréséhez további erőfeszítésekre lesz szükség. Ennek során figyelembe kell venni, hogy fenn kell tartani az időskorral kapcsolatos szociális biztonsági rendszerek megfelelőségét. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt a várható élettartam alakulásához kapcsolják, csökkentik a törvényben előírt nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor közötti eltérést és javítják a tartós ápolás-gondozás területén az állami kiadások költséghatékonyságát.

(14) Belgiumban krónikusan elégtelen a munkaerő kihasználása. Az aktivitási és foglalkoztatási ráták elmaradnak az uniós átlagtól és stagnálnak, a tartós munkanélküliség teljes munkanélküliségen belüli százalékos aránya továbbra is magas. Az esetek többségében a munkaerőt terhelő súlyos adóék (kölcsönhatásban a juttatási rendszerrel) a legtöbb munkavállalói kategória vonatkozásában a munkanélküliség és az inaktivitás jelentős csapdáit hozza létre. Bár hoztak intézkedéseket a nagyon alacsony jövedelműek munkanélküliségi csapdáinak csökkentésére, a többi kategória legtöbbjében a csapda szélesebbé vált, az inaktivitás csapdái pedig továbbra is mindent áthatnak. Mivel a munkaerő-költség továbbra is magas, a munkaerő-felvételi politikák a kockázatok minimalizálására törekszenek, így büntetik a kívülállókat, például a fiatalokat, az alacsony képzettségűeket és a migráns háttérrel rendelkezőket. E csoportok (és az idősebb munkavállalók) munkaerő-piaci részvételének aránya messze elmarad az uniós átlagtól. A bennfentesek erőteljes védelme – vagyis az, hogy a munkahelyváltás együtt jár bizonyos jogosultságok (pl. végkielégítés, előrehozott nyugdíj, a szenioritáshoz kapcsolódó juttatások) elvesztésével – a munkahelyek és szektorok közötti szakmai mobilitás ellen hat. Ez a tehetetlenség azt eredményezi, hogy Belgiumban viszonylag kevéssé hatékonyak az aktív munkaerő-piaci szakpolitikák, valamint hogy egyes területeken magas a munkanélküliség, míg más területeken egyes ágazatok munkaerő-hiánnyal és a képességek növekedést gátoló hiányával kénytelenek megküzdeni. Az ifjúsági munkanélküliség jelentősen nőtt az elmúlt évben, az egyes régiók és csoportok között nagyok az eltérések. A strukturális munkaerőhiány problémájának kezelése együtt kell járjon a korai iskolaelhagyás és az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatalok egyre sürgetőbb problémájának megoldásával. A hatodik állami reform megteremti a foglalkoztatási politikák hatékonyabbá és célzottabbá tételének lehetőségét, feltéve, hogy optimalizálják a szövetségi és a regionális szint közötti együttműködést.

(15) Belgium versenyképessége (a nem költségalapú versenyképességet is beleértve) továbbra is romlik. Nevezetesen erőteljesen romlik a gyártás azon képessége, hogy helytálljon a nemzetközi versenyben – ez tükröződik a gyártók egyre csökkenő árrésében és a munkahelyek megszűnésében. A vásárlóerő fenntartása érdekében Belgium hagyományosan a bérindexálás eszközével élt. A teljes bérnövekedés terén előforduló túlzásokat azonban későn és nem elégségesen korrigálták. Emellett a központi bérnorma nem mindig teszi lehetővé az ágazati termelékenység-alakulás és a helyi munkaerő-piaci feltételek megfelelő módon történő figyelembevételét. Következésképpen a bérek gyorsabban nőttek a termelékenységnél, ami a munkahelyek és a versenyképesség terén is veszteségekhez vezetett. A szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlattal összhangban Belgiumnak olyan módon kell megreformálnia bérkialakítási rendszerét, hogy az lehetővé tegye a nagyobb szektorális bérszóródást, továbbá a bérek szorosabb hozzákapcsolását a termelékenység alakulásához. A kiskereskedelmi árak továbbra is magasabbak, mint a szomszédos országokban, a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások pedig akadályozzák az innovatív üzleti modellek fejlődését, és visszafogják a beruházásokat. A villamos energia elosztási díjai változatlanul a legmagasabbak között vannak Európában, tervezett regionalizálásuk pedig fokozza a végső felhasználók által fizetett elosztási díjak jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot, mivel a jelenlegi, befagyasztott díjak nem fedezik az elosztók növekvő költségeit. Ha az ország fenn akarja tartani a magas béreket és ezzel egyidejűleg új munkahelyeket is kíván teremteni, akkor a mainál bonyolultabb és magasabb hozzáadott értékű javakat kell előállítania és a világpiacon értékesítenie. Belgiumban hiányoznak az innovatív ágazatbeli, gyorsan növekvő vállalkozások. Az innováció támogatása összetettnek és erőteljesen fragmentáltnak minősül. Ha meg is valósulnak magas hozzáadott értékű tevékenységek, azok növekedését gyakran gátolja a megfelelően képzett emberi erőforrás hiánya.

(16) Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által le nem fedett szektorokban Belgium várhatóan nem fogja teljesíteni 2020-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 15 %-os csökkentésére vonatkozó célt. Bár történtek kezdeményezések, úgy tűnik, ezekből hiányzik az egységes irány, és – különösen a közlekedési szektor és az épületek esetében – továbbra sem egyértelmű a kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések együttes hatása. A villamos energiára kivetett héa csökkentése az ilyen irányú erőfeszítések ellen hathat. A szövetségi állam és a régiók közötti, együttműködési és tehermegosztási megállapodásról szóló tárgyalások nem eredményezték az erőfeszítések egyértelmű elosztását. A legtöbb más országhoz viszonyítva Belgium gazdaságára súlyos terhet rónak a forgalmi torlódások. A probléma súlya átfogó szakpolitikai megoldást tesz szükségessé, amely figyelembe veszi az időben differenciált forgalomterhelési díjakban rejlő potenciált, felülvizsgálja a céges autók és üzemanyagkártyák magáncélú használatának kedvező adóügyi megítélését és javítja a tömegközlekedés hatékonyságát.

(17) Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Belgium gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Belgium fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(18) A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta Belgium stabilitási programját, és arról alkotott véleményét[10] különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(19) A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. Az alábbi 2., 4., és 5. ajánlás tükrözi az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait.

(20) Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euróövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat intézett azon tagállamokhoz, amelyek pénzneme az euró. Belgiumnak biztosítania kell ezen ajánlások teljes körű és időben történő végrehajtását is,

AJÁNLJA, hogy Belgium 2014-2015-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.           A túlzott hiány kiigazítását követően a Bizottság 2014 tavaszi előrejelzése szerint a GDP 0,5 %-át kitevő (és a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeihez viszonyított, jelentős eltérés kockázatát hordozó) rés megjelenésének fényében erősítse meg a 2014. évi költségvetési intézkedéseket. 2015-ben nagymértékben erősítse meg a költségvetési stratégiát, így biztosítva az előírt, legalább a GDP 0,6 %-át kitevő kiigazítást a középtávú költségvetési cél elérése felé, ami egyúttal az adósságszabálynak való megfelelést is biztosítaná. Ezt követően mindaddig, amíg el nem éri a középtávú költségvetési célt, hajtsa végre az eléréséhez vezető, tervezett éves strukturális kiigazítást, betartva az éves strukturális kiigazításra vonatkozó, a GDP legalább 0,5 %-ában meghatározott követelményt, illetve ennél nagyobb mértékűt jó gazdasági feltételek fennállása esetén vagy az adósságszabály ahhoz szükséges betartása érdekében, hogy a magas államadósság-rátát tartósan csökkenő pályára állítsa. Kötelező erejű, a középtávú tervezési perspektíván belül a célok explicit bontását tartalmazó eszköz révén biztosítsa, hogy a kormányzat minden szintje kiegyensúlyozott módon járuljon hozzá a költségvetési szabályok teljesítéséhez, beleértve a strukturális költségvetési egyenlegre vonatkozó szabályt is.

2.           Javítsa az általános adórendszer egyensúlyát és méltányosságát és dolgozzon ki átfogó adóügyi reformot, amely lehetővé teszi az adók munkaerőről más, a növekedést jobban elősegítő adóalapok felé történő elmozdulását, az adórendszer egyszerűsítését, a kiskapuk felszámolását, a héa hatékonyabbá tételét, az adóalapok szélesítését, az adókiadások csökkentését és a környezetvédelmi szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését.

3.           Fékezze meg a népesség elöregedésével kapcsolatos állami kiadások növekedését, különösen a nyugdíjkiadások és a tartós ápolás-gondozás területén, a törvényben előírt nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor közötti eltérés csökkentése, a korai nyugdíjbavonulási lehetőségek fokozott csökkentése, a tevékeny időskor ösztönzése, a törvényben előírt nyugdíjkorhatárnak és pályafutás hosszának a várható élettartam változásához kapcsolása, valamint a tartós ápolással-gondozással kapcsolatos állami kiadások költséghatékonyságának javítása révén.

4.           Növelje a munkaerő-piaci részvételt, különösen a munkavállalás ellen ható pénzügyi ösztönzők csökkentése, a hátrányos helyzetű csoportok, például a fiatalok és a migráns hátterűek munkaerő-piaci hozzáférésének javítása, a szakmai mobilitás javítása, a hiányképességek, a strukturális munkaerőhiány és a korai iskolaelhagyók problémájának kezelése révén. A fiatalok időben történő, személyre szabott támogatása érdekében országszerte erősítse meg a hatóságok, állami foglalkoztatási szolgálatok és oktatási intézmények közötti partnerséget.

5.           Állítsa helyre a versenyképességet a szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlattal összhangban a bérkialakítási rendszer (többek között a bérindexálás) reformjának folytatása révén, azt biztosítandó, hogy a bérek alakulása tükrözi a termelékenység ágazati és/vagy vállalati szintű alakulását és a gazdasági körülményeket, és szükség esetén hatékony automatikus korrekciót biztosít; a kiskereskedelmi ágazatokban a verseny megerősítése, a szolgáltatásokra vonatkozó, túlzott korlátozások megszüntetése, valamint az energiaelosztási költségek további növekedésére vonatkozó kockázat kezelése révén; az innováció ésszerűsített ösztönzőrendszerek és csökkentett adminisztratív korlátok révén történő ösztönzése által; valamint a mindent átható strukturális munkaerőhiány és a korai iskolaelhagyás terén fennálló regionális különbségek kezelésére irányuló, összehangolt oktatási és képzési szakpolitikák követése révén.

6.           Biztosítsa, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerben részt nem vevő tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2020. évi céljai teljesüljenek, különösen az épületek és a közlekedés tekintetében. Biztosítsa, hogy a közlekedés hozzájárulása összhangban legyen a forgalmi torlódások csökkentésére vonatkozó céllal. Állapodjon meg a szövetségi és regionális intézmények közötti egyértelmű erőfeszítés- és tehermegosztásról.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

[2]               HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

[3]               COM(2014) 402 final.

[4]               P7_TA(2014)0128 és P7_TA(2014)0129.

[5]               HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

[6]               C(2013) 8000 final.

[7]               COM(2013) 800 final.

[8]               COM(2013) 790 final.

[9]               SWD(2014) 75 final.

[10]             Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.