52014DC0399

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2013. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL /* COM/2014/0399 final */


A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

2013. ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL

Ez a jelentés a 2013. január 1 – december 31. közötti időszakra vonatkozik.

BEVEZETÉS

A 2013-as évet leginkább a légiközlekedés-védelmi rendelkezések konszolidációja, valamint a légi árukra és a folyadékok kézipoggyászban történő szállítására vonatkozó, hamarosan hatályba lépő új szabályok végrehajtására tett fokozott erőfeszítések jellemezték. A 300/2008/EK rendelettel bevezetett légiközlekedés-védelmi intézkedésekre vonatkozó, utolsó átmeneti időszak áprilisban lezárult. Ennek értelmében a légi áru vagy légi postai küldemény ismert szállítóit nem egyszerűen a meghatalmazott ügynök jelöli ki, hanem azokat a felelős hatóságoknak kell jóváhagyniuk. Ezért a bizottsági vizsgálatok nagy hangsúlyt fektettek az ezen új követelményeknek való megfelelésre.

Az Egyesült Államok által kiváltott augusztusi biztonsági riasztásokon kívül ebben az évben nem volt szükség Európában a légiközlekedés-védelmi ellenőrzések rövid távú szigorítására. Ezek a biztonsági riasztások megerősítették azt is, hogy javítani kell az együttműködést az EU-tagállamok, valamint az államok és az intézmények között. Az együttműködés fokozása már a légiáru-védelem megerősítéséről szóló 2010. évi magas szintű jelentésben is feladatként szerepel, de ezen a területen további munkára van szükség.

A legfontosabb uniós légiközlekedés-védelmi projekt az utasok kézipoggyászában szállított folyadékok technológia-alapú ellenőrzésének fokozatos bevezetése. A repülőterek üzemeltetői és a biztonsági eszközök gyártói 2013 során fokozták az együttműködést annak érdekében, hogy a lehető legjobban felkészüljenek a folyadékokra vonatkozó korlátozások 2014. január 31-től történő részleges feloldására. A Bizottság támogatja ezt a törekvést és más olyan projekteket, amelyek a repülőtéri berendezések felderítési teljesítményét és a biztonsági intézkedéseket erősítik; ennek érdekében a Bizottság technológiai útitervet készített, amelyet az érdekeltek részére először 2013-ban mutatott be, és azóta is folyamatosan aktualizál.

Közeledik továbbá egy másik fontos uniós légiközlekedés-védelmi projekt, az EU-ba beérkező árukkal és postai küldeményekkel kapcsolatos intézkedés végrehajtásának 2014. július 1-jei határideje. A zökkenőmentes végrehajtás érdekében a Bizottság 2013 második felében fokozta az együttműködést a tagállamokkal és az iparággal. Jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesz az EU továbbfejlesztett rendszerének harmadik országok és nemzetközi szervezetek (Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC), Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO)) részére történő ismertetése érdekében.

A Bizottság 2013 folyamán a tagállamokkal közösen különféle területeken folytatta az uniós kockázatértékeléssel kapcsolatos munkát: a légi áruk esetében alkalmazott módszert más biztonsági területekre is kiterjesztette és adaptálta, ezeken belül is először az utasokkal kapcsolatos kockázatokra.

A Bizottság nemzetközi szinten eredményesen részt vett az ICAO valamennyi fontos rendezvényén, ahol növelte az EU légiközlekedés-védelmi politikával kapcsolatos nemzetközi láthatóságát és befolyását. A Bizottság teljes körűen együttműködik fontos harmadik országbeli partnerekkel is, és 2013-ban számos két- vagy többoldalú találkozót szervezett, illetve vett rajtuk részt.

A légiközlekedés-védelmi intézkedések tagállamok és az érintett gazdasági szereplők általi végrehajtásának uniós ellenőrzések révén történő nyomon követése egy másik olyan terület, ahol a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködés zajlott az év során. A megfelelőség mértéke nem változott, és 2013-ban nem volt szükség az egyszeri védelmi ellenőrzésre szolgáló uniós szintű rendszer felfüggesztésére.

ELSŐ RÉSZ

Ellenőrzések       

1.           Általános információk

A Bizottságnak a 300/2008/EK rendelet értelmében ellenőrzéseket kell végeznie a légi közlekedés védelméért felelős tagállami hatóságoknál (a továbbiakban: a felelős hatóságok), valamint az EU repülőterein. Az uniós program kiterjed Svájcra is, míg Norvégia és Izland esetében az EFTA Felügyeleti Hatóság (ESA) végez hasonló rendelkezések alapján ellenőrzéseket. Az ellenőrzési feladatokat a Bizottság 10 fős, teljes és részmunkaidős légiközlekedés-védelmi ellenőrökből álló csoportja végzi. Az ellenőrzési feladatok elvégzését a tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc által kinevezett nemzeti ellenőrök segítik, akik a Bizottság által nyújtott képzés elvégzése után jogosultak a bizottsági ellenőrzéseken való részvételre. A 2013-ban lefolytatott ellenőrzésekben 72 nemzeti ellenőr vett részt. A Bizottság és az ESA által ez idáig végzett ellenőrzési tevékenységről készített összefoglaló táblázat az 1. mellékletben található.

2.           A nemzeti felelős hatóságok ellenőrzése

2013-ban a Bizottság befejezte a felelős hatóságok ellenőrzésének harmadik ciklusát, és megkezdte a negyedik ciklust. 2013-ban összesen hét ellenőrzés történt, amelyből négy az új ciklusba tartozott. Az ellenőrzések során a legtöbb tagállam esetében jelentős előrelépést állapítottak meg a korábbi helyzethez képest. A 2013-ban leggyakrabban észlelt hiányosságok hasonlóak voltak a 2012-ben észleltekhez, és főként kisebb eltérések merültek fel a nemzeti légiközlekedés-védelmi programoknak és a nemzeti minőség-ellenőrzési programoknak a 300/2008/EK rendelet új jogi keretével történő teljes összehangolása kapcsán.

A légiközlekedés-védelmi intézkedések végrehajtását illetően a legtöbb vizsgált tagállam kellő kapacitással rendelkezett a fő biztonsági területeken felmerülő hibák gyors felderítéséhez és kijavításához. Egyes tagállamok azonban az állami költségvetésekre nehezedő nyomás miatti erőforrás-hiány és az érintett szervezetek nagy száma miatt nem tudták megfelelően nyomon követni a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek ismert beszállítóit. Egyes vizsgált tagállamok esetében a külföldi légi fuvarozók rendszeres nyomon követése miatt is fejlesztésekre volt szükség. Hiányosságok feltárása esetén a korrekciós eljárás többnyire megfelelő volt, és valamennyi tagállam szankciókat tudott alkalmazni.

3.           A repülőtereken végzett első ellenőrzések

2013-ban huszonhat első ellenőrzést hajtottak végre a repülőtereken, hárommal többet, mint 2012-ben, főleg mivel több áruellenőrzés történt, és több kisebb repülőteret is vizsgálat alá vontak; mindkét típusú ellenőrzéshez kevesebb ellenőrre van szükség. Valamennyi fejezet sorra került (bár nem minden egyes ellenőrzés során). A követelményeknek megfelelőnek ítélt fő intézkedések aránya 2013-ban – a korábbi évekhez hasonlóan – megközelítette a 80%-ot.

A hagyományos intézkedések[1] terén feltárt hiányosságok az esetek túlnyomó részében – a korábbiakhoz hasonlóan – emberi tényezőkre voltak visszavezethetők. Ezek elsősorban a személyzet átvizsgálásának minőségével, valamint a légi árukra vonatkozó védelmi követelményekkel voltak kapcsolatosak. Különösen a magas színvonalnak a személyzet kézi átvizsgálása során való fenntartása jelent továbbra is nehézséget. A teherszállítás terén a legtöbb hiányosság azon követelménnyel kapcsolatban merült fel, hogy mindig a szállítmány jellege szerint legmegfelelőbb átvizsgálási módszert kell alkalmazni. Az emberi tényezőre visszavezethető ilyen problémákra a több képzés és a nagyobb fokú felügyelet jelenthet megoldást.

Emellett a 2013-ban ellenőrzött repülőtereken a 300/2008/EK rendelet jogi kerete alapján bevezetett további intézkedések némelyikét még nem hajtották végre teljes mértékben. Hiányosságok merültek fel a magas kockázatú áruk és postai küldemények, a repülőtéri készletek és a fedélzeti ellátmány védelmi ellenőrzésének módszereivel és szabványaival, valamint a képzéssel kapcsolatban. A nemzeti minőségellenőrzés során a légi járművek védelmével kapcsolatos előírásokra is figyelmet kell fordítani. A tagállamok felelős hatóságainak aktívan törekedniük kell ezen újabb rendelkezések végrehajtására. Ezen kívül e területeken 2013-ban a jogszabályok – pontosításuk és következetességük javítása érdekében –átdolgozásra kerültek, a módosított jogszabályok elfogadása 2014 során várható. Ezek a megfelelőség szintjét várhatóan jelentősen emelni fogják.

4.           Utólagos ellenőrzések

A 72/2010/EU rendelet[2] 13. cikke értelmében a Bizottság rutinszerűen – korlátozott számban – utólagos ellenőrzéseket végez. A Bizottság további ellenőrzést ütemez be azokban az esetekben, amikor az első ellenőrzéskor több súlyos hiányosságra is fény derült, továbbá akkor, ha a nemzeti megfelelés-ellenőrzési tevékenységek és a jelentéstétel pontosságát kívánja ellenőrizni. 2013-ban öt ilyen ellenőrzést végeztek, és ezek nagyrészt igazolták a feltárt hiányosságok megfelelő orvoslását.

5.           Értékelések

Az év során Horvátország uniós csatlakozását megelőzően elvégezték egy horvátországi repülőtér értékelését. Ezenkívül az Amerikai Egyesült Államokkal kötött munkamegállapodás keretében sor került az egyik USA-beli repülőtér értékelésére.

További értékeléseket végeztek egy kanadai repülőtéren, valamint a Grönlandon, a Feröer-szigeteken, Guernsey-ben, Jersey-ben és Man szigetén kiválasztott repülőtereken: minderre azon elképzelés kapcsán került sor, hogy az ezekben az országokban[3] lévő bizonyos repülőterek bekerüljenek az Unió egyszeri védelmi ellenőrzési rendszerébe.

6.           Lezáratlan ügyek, a 15. cikkben említett esetek és bírósági eljárások

Az ellenőrzések mindaddig nem zárulnak le, ameddig a Bizottság meg nem bizonyosodott arról, hogy a megfelelő korrekciós intézkedéseket végrehajtották. 2013 során 45 ügyet sikerült lezárni (ebből 32 repülőtereket, 13 pedig felelős hatóságokat érintett). Az év végén felelős hatóságokat érintően 9, repülőtéri ellenőrzéssel kapcsolatban pedig 20 ügy maradt lezáratlanul.

Azokban az esetekben, amikor a repülőtereken feltárt hiányosságokat olyan súlyosnak ítélik, hogy azok jelentős hatással lehetnek az Unióban a polgári légi közlekedés általános védelmi szintjére, a Bizottság megteszi a 72/2010/EU rendelet 15. cikkének alkalmazásához szükséges lépéseket. Ez azt jelenti, hogy az összes többi felelős hatóság figyelmét felhívja a helyzetre, és mérlegeli, hogy az érintett repülőtérről induló járatok tekintetében bevezetésre kerüljenek-e további intézkedések. 2013-ban egyetlen esetben sem került sor a 15. cikk alkalmazására.

A másik lehetséges jogérvényesítési intézkedés – különösen a legsúlyosabb esetekben, vagy ha a hiányosságok orvoslására hosszú ideig nem kerül sor, vagy azok ismételten felmerülnek – a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezése. 2013-ban a nemzeti közigazgatási szervek ellenőrzését követően egy kötelezettségszegési eljárás indult. Az érintett tagállam nem biztosított megfelelő számú ellenőrt a rendszeres megfelelőség-ellenőrzési tevékenység elvégzéséhez, és nem tájékoztatta a Bizottságot azokról a kisebb repülőtereken alkalmazott alternatív védelmi intézkedésekről, amelyek a közös alapkövetelményektől eltérnek. Ez az ügy 2013 végén még folyamatban volt.

7.           A tagállamok saját értékelései

A 18/2010/EU rendelettel[4] módosított 300/2008/EU rendelet II. mellékletének 18.1. pontja értelmében a tagállamoknak minden év március végéig éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság részére a kötelezettségeik teljesítésének nemzeti szintű ellenőrzése terén az előző év januárjától decemberéig terjedő időszakban elért eredményeikről. A 2012. januártól decemberig terjedő jelentéstételi időszakban valamennyi tagállami jelentés az előírt határidőn belül és a Bizottság által megadott minta szerint került benyújtásra. A főbb azonosított hiányosságok azzal kapcsolatosak, hogy egyes tagállamok továbbra sem hajtottak végre minden biztonsági intézkedést, nem végeztek megfelelő rejtett tesztelést, valamint az ellenőrzések utókövetése és a végrehajtási rendszer további fejlesztésre szorul. Ezen kívül az ismert szállítók nemzeti minőségbiztosítási ellenőrzésének hiánya is előfordult.

MÁSODIK RÉSZ

Jogszabályok és kiegészítő eszközök

1.           Jogszabályok

A közelmúltban történt események[5] és a folyamatos kockázatértékelés alátámasztják, hogy a polgári légi közlekedés továbbra is olyan új és innovatív támadások célpontja, amelyek elhárítására megfelelő, kockázatalapú védelmi intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság és a tagállamok ezért folyamatosan módosítják a kockázatcsökkentő intézkedéseket annak érdekében, hogy – a műveletekre gyakorolt káros hatások minimalizálása mellett – a lehető legnagyobb fokú biztonságot lehessen elérni.

A légi közlekedés védelmére vonatkozó, 2013-ban elfogadott új jogi aktusok elsődleges célja a 300/2008/EK rendelet szerinti új jogi keret kiegészítése és további pontosítása, másrészt pedig az utasok átvizsgálására, a kézipoggyászban szállított folyadékkal kapcsolatos korlátozások fokozatos megszüntetésére, a légi áruk védelmére és a harmadik országokban végzett uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésre vonatkozó új közös alapkövetelmények meghatározása.

Az utasok átvizsgálása tekintetében a 2013 elején elfogadott új előírások lehetővé teszik a robbanóanyagnyom-felderítő eszköz és a kézi fémérzékelő együttes használatából álló új módszert az utasok testrészeinek átvizsgálására olyan esetekben, amikor a kézzel történő átkutatás nem hatékony és/vagy nemkívánatos, mint pl. bizonyos fejfedők, gipszkötések vagy protézisek esetében.

A 2012-es év folyamán világossá vált, hogy az, hogy a kézipoggyászban a repülőgép fedélzetére felvitt folyadékokra, aeroszolokra és gélekre (liquids, aerosols and gels, LAGs) vonatkozó korlátozások feloldása és 2013. április 29-i határidővel átvizsgálásokkal való felváltása, nem valósítható meg. Ennek oka elsősorban az, hogy az átvizsgáló berendezéssel kapcsolatos üzemeltetési nehézségek feltehetőleg jelentős további kellemetlenséget okoztak volna a légi utasoknak. Ezért az említett megközelítés felülvizsgálata céljából 2013 első negyedévében jogszabály került elfogadásra, amelynek értelmében 2014. január 31-től fokozatosan – a vámmentes folyadékok, aeroszolok és gélek és a diétás termékek ellenőrzésével kezdve – kerül bevezetésre az átvizsgálás.

A Bizottság 2013 júliusában kiegészítő szabályokat fogadott el az Európai Unión kívüli országokból származó légi áruk terén a biztonságos ellátási láncok megfelelőségének ellenőrzésére. Ezek a kiegészítő szabályok részét képezik a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy segítse a tagállamokat és a szolgáltatókat a 2014. júliusi határidő teljesítésében. Ezen időponttól kezdődően azoknak a légi fuvarozóknak, amelyek külföldi repülőterekről szándékoznak árukat fuvarozni az Unió területére, áru- és postaiküldemény-kezelési műveleteiket hitelesíttetniük kell ahhoz, hogy megkaphassák vagy megtarthassák az úgynevezett „harmadik ország repülőteréről az Unió területére árut vagy postai küldeményt fuvarozó” (ACC3) státuszt. 2013 folyamán a tagállamok az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges készségekkel és háttérrel rendelkező, jóváhagyott EU légiközlekedés-védelmi ellenőrökből álló hálózatot hoztak létre.

A valamennyi elfogadott jogszabályt tartalmazó lista a 2. mellékletben található. E jogszabályok szövege a légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottság 5 rendes ülése, a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó tanácsadó csoport 5 ülése, és a tagállamok és az iparág képviselőinek részvételével működő, e témának szentelt munkacsoport számos ülése során született meg.

2.           A szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis (UDSCS)

A „meghatalmazott ügynökök és ismert szállítók uniós adatbázisa”[6] 2010. június 1-je óta az egyetlen törvényes elsődleges eszköz, amely adategyeztetés céljából a meghatalmazott ügynökök rendelkezésére áll, amikor más meghatalmazott ügynököktől vagy ismert szállítóktól szállítmányt vesznek át. 2012. február 1-je óta azoknak a légi fuvarozóknak a jegyzékét is tartalmazza, amelyek számára engedélyezett a harmadik országok repülőtereiről az Unió területére légi áruk és légipostai küldemények szállítása. 2013-ban az adatbázis egy jogszabály nyomán tovább bővült, így az áruk és postai küldemények szállítóin túl tartalmazza a biztonságos ellátási láncon belül, más területeken működő vállalkozásokat is, valamint a tagállamok által jóváhagyott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök jegyzékét. Ezért új elnevezése: „Szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis (UDSCS)”[7]. Az adatbázis kezelését bizottsági keretszerződés szabályozza. Az UDSCS adatbázisban 2013 végén megközelítőleg 16 500 meghatalmazott ügynök és (az Unió légiközlekedés-védelmi rendszere által hitelesített) ismert szállító, továbbá ACC3 gazdálkodó egység szerepelt. A szerződésben meghatározott 99,5%-os rendelkezésre állási arányt 2013-ban is folyamatosan sikerült teljesíteni.

3.           Uniós repülőtéri ellenőrzések – kézikönyvek

A 300/2008/EK rendelet és a 72/2010/EU bizottsági rendelet előírja, hogy a Bizottság szolgálatainak objektív szempontok alapján, egységes módszertant alkalmazva kell ellenőrizniük a polgári légiközlekedés-védelmi követelményeknek való megfelelést.

A Bizottság e célból két átfogó kézikönyvet állított össze, amelyeket folyamatosan naprakészen tart, és amelyek részletes utasításokkal és útmutatással látják el az uniós ellenőröket a munkavégzés során. Az egyik kézikönyv a légi teherszállítás védelmét érintő ellenőrzésekkel, míg a másik a reptéri ellenőrzésekkel foglalkozik. 2013 márciusában mindkét kézikönyvet felülvizsgálták annak érdekében, hogy azokban szerepeljenek a végrehajtási szabályokba bevezetett legújabb változtatások, és hogy további részletes utasításokat és útmutatást tartalmazzanak az ellenőrök számára. Ezek a kézikönyvek a nemzeti ellenőrök számára is elérhetőek, ez pedig segíti a tagállamokat a közös alapkövetelmények végrehajtásában.

HARMADIK RÉSZ

Próbaüzemek, tanulmányok és új kezdeményezések

1.           Próbaüzemek

A légi közlekedés védelmével kapcsolatos európai uniós jogszabályok szerint azt értjük „próbán”, amikor egy tagállam megállapodik a Bizottsággal arról, hogy az elismert védelmi ellenőrzések valamelyikét egy olyan eszközzel vagy módszerrel váltja fel egy korlátozott időtartamra, amelyet a jogszabályok nem ismernek el, azzal a feltétellel, hogy a próba nem befolyásolhatja negatívan a védelem általános szintjét. A kifejezés – jogi értelemben – nem alkalmazható abban az esetben, ha egy tagállam vagy jogalany egy olyan újonnan bevezetett védelmi ellenőrzési módszert értékel, amely egy vagy több, a jogszabályokban szereplő módszeren felül kerül alkalmazásra.

A 2013. év folyamán próbaüzemeket és értékeléseket végeztek Luxemburgban, Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. A próbaüzemek és értékelések során vizsgálták a szimulációs nyomfelderítő helyiségek (légi áruk és légipostai küldemények esetében), a fémérzékelő cipővizsgálók, a kézipoggyász átvizsgálására a hordozható számítógépek, erősáramú villamos berendezések és folyadékok eltávolítása nélkül is alkalmas, új generációs berendezések, és az egyes esetekben a személyek átvizsgálásakor a kézi fémérzékelő és a robbanóanyagnyom-felderítő eszköz együttes használatát.

2.           Tanulmányok és jelentések

A Bizottság 2013. november végén megkapta a légi utasok közötti különbségtételre vonatkozó, a „jövőbeli feladatok - utasok és kézipoggyász átvizsgálása” című tanulmányról szóló végső jelentést. A tanulmányt a Bizottság által megbízott Leigh Fisher tanácsadó cég végezte, és elsősorban a légi utasok közötti különbségtétel különböző szempontjaira, így pl. az „ismert utas” koncepciójára, a megfigyelési listákra, a kockázati profilokra és a repülőterek valós idejű értékelésére összpontosított. A vizsgálat ezeket a koncepciókat a gyakorlati kivitelezhetőség, az adatcsere mechanizmusa, a jogi kihívások, a személyes adatok és a magánélet védelme, valamint a költség-haszon szemszögéből elemezte. Bár a tanulmány nem tesz ajánlást a jövőre vonatkozóan, rávilágít, hogy az utasok között személyazonosság alapján bármiféle különbségtételre vonatkozó koncepció európai megvalósítása számos nehézséggel járna.

3.           Új kezdeményezések

A légi közlekedés védelmével kapcsolatosan folyamatban lévő főbb jogszabályi eljárások egyike a folyadékok, gélek és aeroszolok szállításának korlátozásáról szóló hatályos jogszabályok módosítása. A korlátozások megszüntetését évek óta tervezik, e jogszabályokat korábban többször is felülvizsgálták. 2012-ben egy részletes tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a folyadékok teljes átvizsgálása 2013. áprilisi bevezetéssel nem valósítható meg, mivel az Unió repülőterein még nem kezdték meg a szükséges berendezések telepítését. 2012 júliusában a Bizottság jelentést küldött a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amelyben megfogalmazta ezeket a következtetéseket és a jövőre vonatkozó ajánlásait.

2012 végén az Európai Unió polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottsága kedvező véleményt adott a Bizottság azon javaslataira, amelyek a folyadékok, gélek és aeroszolok átvizsgálása első szakaszának legkésőbb 2014. január 31-ig történő végrehajtására irányultak. Ez a csak egyszer lezárható biztonsági zacskóba csomagolt vámmentes folyadékok, aeroszolok és gélek, valamint az utazás ideje alatt felhasználni kívánt gyógyszerek és bébiételek átvizsgálását tette szükségessé. A vonatkozó jogszabályt 2013 márciusában fogadták el.

2013 elején a Bizottság a folyadékokra vonatkozó jogszabály megvalósításának állásáról való jelentéstételhez sablonokkal látta el a tagállamokat. A gyakorlat azt mutatta, hogy az új, 2014. január 31-i határidő tartható, bár egyes tagállamok arról számoltak be, hogy késve rendelték meg a szükséges berendezéseket. A Bizottság az utasokkal történő kommunikáció elősegítésére egy tájékoztatót készített az új szabályok bevezetéséről. Ezt követően 2014-ben a folyadékok, gélek és aeroszolok átvizsgálása a terveknek megfelelően megkezdődött, az utas-ellenőrző pontokon nem számoltak be fennakadásról.

A személyek testén/testében elrejtett robbanóanyagok jelentette fenyegetés elleni védelem javítása érdekében 2013 második félévében további javaslatok születtek a 300/2008/EK rendelet szerinti végrehajtási jogszabályok módosítására. E javaslatok a robbanóanyagok keresése során kifejezetten erre a célra szolgáló eszközök és módszerek használatának – pl. az utasok átvizsgálása során a robbanóanyagnyom-felderítő eszköz alkalmazásának – megerősítésére irányultak. A megerősített szabályok elfogadására 2014 elején került sor, és legkésőbb 2015. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

A Bizottság az Unió légi teherszállítás védelmére vonatkozó cselekvési tervének[8] megfelelően kiterjesztette az e területen folytatott tevékenységét, melynek során jogszabályi keretet hozott létre a harmadik országokból az Unió területére légi úton fuvarozott árukat és légipostai küldeményeket illetően, valamint az Európai Unión kívüli repülőtereken is alkalmazandó uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzést vezetett be. A szabályozás első szakasza 2012. február 1-jén lépett hatályba.

Ezen időponttól kezdődően azokat a légi fuvarozókat, amelyek harmadik országok repülőtereiről szándékoznak árukat és postai küldeményeket fuvarozni az Unió területére, úgynevezett „harmadik ország repülőteréről az Unió területére árut vagy postai küldeményt fuvarozónak” (ACC3)[9] kell nyilvánítania egy EU-tagállam illetékes hatóságának. A regisztrációs és konzultációs mechanizmusoknak a tagországok és a Bizottság szempontjából való megkönnyítése és összehangolása érdekében az (átnevezett) „Szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis”-ban 2012 utolsó negyedévében az ACC3-ra vonatkozóan új funkciókat vezettek be.

Azokat a légi fuvarozókat, amelyek 2014. július 1-jét követően szándékoznak árukat és postai küldeményeket fuvarozni az Unió területére, ezen időpont előtt egy légiközlekedés-védelmi ellenőrnek kell hitelesítenie ahhoz, hogy ismét ACC3 gazdálkodó egységnek minősülhessenek. Más jogalanyoknak uniós légiközlekedés-védelmi hitelesítésen kell átesniük ahhoz, hogy a vonatkozó, biztonságos, harmadik országbeli ellátási láncba bekapcsolódhassanak.

E célból a jogalkotás oldalán történő utolsó előkészítő lépésként 2013 közepén a biztonságos, harmadik országbeli ellátási láncok hitelesítésére szolgáló részletes ellenőrző listákat fogadtak el.

A Bizottság 2013 második felében a kapcsolódó hitelesítési tevékenység zökkenőmentes és harmonizált megkezdése érdekében számos munkaértekezletet szervezett a tagállamokkal, az érdekeltekkel és az Unió légiközlekedés-védelmi ellenőreivel.

Továbbá szoros együttműködés folyt a vámhatóságokkal is annak érdekében, hogy az engedélyezett gazdálkodói (Authorised Economic Operator, AEO) rendszer összhangba kerüljön a légi áruk és légipostai küldemények meghatalmazott ügynökeire és ismert szállítóira vonatkozó légiközlekedés-védelmi ellenőrző rendszerrel. Ennek célja a gazdasági szereplők kettős ellenőrzésének elkerülése azokban az esetekben, amikor fő üzleti tevékenységeik ezen a két jogi kereten belül nagyrészt átfedik egymást, és egyúttal az olyan esetleges hiányosságok azonosítása, amelyek gyengíthetik a légi teherszállítás védelmét, továbbá az ezek kiküszöbölésére szolgáló megfelelő intézkedések meghatározása. 2014 elején várhatóan elfogadásra kerülnek az EU vámügyi és légiközlekedés-védelmi jogszabályainak kapcsolódó módosításai.

Ezenkívül az ún. „előzetes rakományinformációval (PRECISE)” kapcsolatos felmérésre vonatkozóan a vámüggyel való együttműködésről született megállapodás, amely – az expressz futárszolgálati ágazattal kidolgozott modell alapján – a szállítmányozókra és a teherszállítással foglalkozó hagyományos légi fuvarozókra terjed ki.

NEGYEDIK RÉSZ

Nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal folytatott párbeszéd

1.           Általános információk

A Bizottság teljes körűen együttműködik a nemzetközi testületekkel és a legfontosabb harmadik országbeli partnerekkel, valamint rendszeresen képviselteti magát nemzetközi találkozókon, ahol általánosságban összehangolja az Unió álláspontját, illetve gyakran tart prezentációkat vagy terjeszt elő dokumentumokat. Szükség szerint párbeszédeket is folytat egyes harmadik országokkal a helyi érdekekhez vagy közös érdekeihez kapcsolódó kérdésekről. Az ilyen kapcsolatok lehetővé teszik, hogy az Európai Unió lépést tartson a bevált gyakorlatokkal, illetve terjessze azokat, valamint befolyásolja a globális döntéshozatali folyamatokat.

2.           Nemzetközi testületek

A Bizottság részt vesz az ICAO légiközlekedés-védelmi csoportjának éves ülésén. A 2013. évi ülésen (amelyre április 8–12. között került sor) az Unió álláspontját felvázoló négy dokumentumot terjesztettek elő (két dokumentum az Unió folyadékokra, illetve árukra vonatkozó szabályainak felülvizsgálatával, egy a légi teherszállítás védelmének esetleges nemzetközi szabályozásával, egy pedig a kapacitásépítés hatékonyságának mérésével kapcsolatban nyújtott információkat). Mindegyik dokumentum kedvező fogadtatásra talált.

Az Unió és az ICAO megerősített együttműködési keret biztosításáról szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá[10]. Az együttműködési szándéknyilatkozat a biztonságot jelölte meg az egyik olyan területként, ahol a felek együtt fognak működni, és amelyről az együttműködési szándéknyilatkozat részeként a légiközlekedés-védelemről szóló mellékletet dolgoznak ki. 2013 márciusában az EU-ICAO Vegyes Bizottság az együttműködési szándéknyilatkozat keretében döntött[11] e melléklet elfogadásáról, így az már az együttműködési szándéknyilatkozat szerves részét képezi, és ezáltal hozzájárul a nemzetközi légi közlekedés biztonságának fokozásához, és az együttműködés többek között olyan formát ölt, amelynek során a felek megosztják a repülésbiztonság szempontjából releváns információkat, szakértőket bocsátanak egymás rendelkezésére és konkrét biztonsági intézkedéseket finanszíroznak.

A Bizottság vállalta, hogy tájékoztatást nyújt az áruk és légipostai küldemények Unió területére történő szállítása terén megvalósuló uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésre vonatkozóan. Ez számos nemzetközi fórumon történő részvétel és aktív szerepvállalás révén valósult meg, az ICAO és más nemzetközi és regionális szervezetek égisze alatt.

A Bizottság továbbá rendszeresen részt vesz az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) Biztonsági Fórumának találkozóin és kapcsolódó munkacsoportjainak ülésein. Az egyes csoportok által megfogalmazott következtetések a későbbiekben a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottság és az ahhoz kapcsolódó munkacsoportok ülésein zajló viták alapját képezték. Egy 2012 végén kötött együttműködési megállapodás keretében légiközlekedés-védelmi minősített információkat cserélt ki egymás között az ECAC és a Bizottság.

2013 végén egy további együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Bizottság és az EFTA Felügyeleti Hatóság (ESA), amely a légiközlekedés-védelmi előírásoknak való megfelelés ellenőrzését végzi Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Ennek keretében az ESA és a Bizottság megkezdte a lezárt vizsgálatokra vonatkozó jelentéseik kicserélését.

Végezetül létrejött egy interfész az Eurocontrol informatikai platformja és az e jelentésben fent említett „szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis” között. Az interfész lehetővé teszi, hogy egy riasztási rendszer révén a tagállamok időben értesüljenek olyan harmadik országbeli repülőterekről érkező gépekről, ahol a légi fuvarozó nem kapta meg az ACC3 minősítést.

3.           Harmadik országok

A Bizottság a légi közlekedés védelmével kapcsolatban tovább folytatta a párbeszédet az Egyesült Államokkal számos fórum, és különösen az EU–USA közlekedésbiztonsági együttműködési munkacsoport (TSCG) keretében. A TSCG célja, hogy előmozdítsa az együttműködést számos, kölcsönös érdekeket szolgáló területen, valamint biztosítsa az egyszeri védelmi ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések[12] folyamatos működését, továbbá a légi árukra és légipostai küldeményekre vonatkozó rendszerek kölcsönös elismerését az Európai Unió és az Egyesült Államok között.

A Bizottság továbbá több olyan alkalommal is közbelépett, amikor a tagállamok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy légi fuvarozóikat arra kérték, hogy alkalmazzanak további védelmi intézkedéseket egyes harmadik országokba induló járataikon. A Bizottság és a tagállamok együttműködtek annak biztosítására, hogy ezen intézkedések végrehajtásakor figyelembevételre kerüljenek az üzemeltetésre gyakorolt hatások csökkentését célzó, meglévő uniós légiközlekedés-védelmi intézkedések. Erre példa az Egyesült Államok azon gyakorlata, hogy vészhelyzeti módosításokat ad ki, amely miatt 2013-ban a légi fuvarozók rövid határidővel és előzetes konzultáció nélkül külön intézkedések végrehajtására kényszerültek, ami gyakran jelentős üzemeltetési nehézségeket okozott.

A Bizottság szorosan együttműködött Kanadával is az Unió és Kanada közötti járatokra vonatkozó egyszeri védelmi ellenőrzésről szóló megállapodások megkötése tekintetében. Ebből a célból a polgári légiközlekedés-védelemre vonatkozó követelményekkel kapcsolatban cseréltek információkat, és a Bizottság elvégezte egy kanadai repülőtér értékelését.

KÖVETKEZTETÉSEK

A magas biztonsági szintet továbbra is biztosítani kell az Európai Unióban. A Bizottság által elvégzett ellenőrzések a főbb szabályozási rendelkezéseknek történő megfelelés stabil szintjét mutatták. Az alapvető intézkedések esetében a személyzet és az áruk átvizsgálására vonatkozó követelmények terén feltárt hiányosságok az esetek túlnyomó részében emberi tényezőkkel kapcsolatos problémákból eredtek. A 300/2008/EK rendelet jogi kerete értelmében végrehajtásra nemrég elfogadott intézkedésekben talált további meg nem felelés a magas kockázatú légi áruk és légipostai küldemények biztonsági ellenőrzésével, valamint a repülőtéri/fedélzeti ellátmánnyal és a képzéssel volt kapcsolatos. A Bizottság korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatait általában megfelelő módon végrehajtották, az ellenőrök megállapításai azonban megerősítették, hogy szilárd uniós ellenőrzési rendszerre, tagállami szinten pedig megfelelő minőségbiztosításra van szükség. A Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tesz valamennyi jogi követelmény teljes mértékben és megfelelő módon történő végrehajtásának biztosítására, és szükség esetén kötelezettségszegési eljárásokat kezdeményez.

Jogalkotási szinten 2013 során további részletes végrehajtási szabályokat fogadtak el annak érdekében, hogy a 300/2008/EK rendelet által létrehozott keretrendszer alkalmazása összehangolt legyen, és csökkentse a fennálló és új fenyegetések kockázatát.

[1]               Az intézkedések abban az esetben minősülnek „hagyományosnak”, ha azokat már a hatályon kívül helyezett 2320/2002/EK rendelet jogi kerete alapján is alkalmazni kellett.

[2]                      A Bizottság 2010. január 26-i 72/2010/EU rendelete a légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról, HL L23., 2010.1.27., 1. o.

[3]               Grönland és a Feröer-szigetek esetében 2013 második félévében került rá sor

[4]               A Bizottság 2010. január 8-i 18/2010/EU rendelete a 300/2008/EK rendelet módosításáról, HL L 7., 2010.1.12., 3. o.

[5]               2009 karácsonyán történt robbantási kísérlet (amikor az elkövető alsóneműjébe rejtette a bombát), a 2010 végén történt esemény (amikor az egyik jemeni teherszállító gépen találtak robbanóanyagot), 2012-ben a második merényletet kísérelték meg fehérneműbe rejtett bombával.

[6]               Az adatbázist a Bizottság állította össze, amelynek használata a 185/2010/EU rendelet és a C(2010) 774 határozat alapján az ellátási lánc szereplői számára kötelező.

[7]               A Bizottság 2013. november 6-i 1116/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 299., 2013.11.9., 1. o.

[8]               16271/1/10. dokumentum, 1. sz. módosítás, Az Európai Unió Tanácsa.

[9]               A Bizottság 2011. augusztus 25-i 859/2011/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 220., 2011.8.26., 9. o.

[10]             HL L 232., 2011.9.9., 2. o. és HL L 121., 2012.5.8., 16. o.

[11]             HL L 172., 2013.6.25., 49. o.

[12]             2011. április 1-jétől alkalmazandó az Egyesült Államokból érkező légi járművekre, utasokra, kézipoggyászaikra és feladott poggyászaikra – a Bizottság 2010. november 3-i 983/2010/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 286., 2010.11.4., 1. o.

1. melléklet

A Bizottság által elvégzett ellenőrzések: 2013. december 31-i állapot

Állam || 2013. január és 2013. december között elvégzett ellenőrzések (az utóellenőrzésekkel együtt) || 2004-2013 között elvégzett összes ellenőrzés (az utóellenőrzésekkel együtt)

Ausztria || 2 || 11

Belgium || 2 || 13

Bulgária || 2 || 9

Horvátország || 1 || 1

Ciprus || 0 || 7

Cseh Köztársaság || 1 || 9

Dánia || 2 || 12

Észtország || 1 || 7

Finnország || 0 || 10

Franciaország || 3 || 20

Németország || 2 || 21

Görögország || 2 || 16

Magyarország || 1 || 9

Írország || 3 || 12

Olaszország || 0 || 17

Lettország || 0 || 7

Litvánia || 1 || 6

Luxemburg || 1 || 8

Málta || 1 || 4

Hollandia || 0 || 10

Lengyelország || 2 || 12

Portugália || 2 || 12

Románia || 0 || 6

Szlovákia || 2 || 7

Szlovénia || 0 || 5

Spanyolország || 2 || 17

Svédország || 2 || 14

Egyesült Királyság || 2 || 22

Nem uniós tagállamok || ||

Svájc || 1 || 6

ÖSSZESEN || 38 || 310

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által elvégzett ellenőrzések: 2013. december 31-i állapot

Állam || 2013. január és 2013. december között elvégzett ellenőrzések (az utóellenőrzésekkel együtt) || 2004-2013 között elvégzett összes ellenőrzés (az utóellenőrzésekkel együtt)

Izland || 1 || 10

Norvégia || 2 || 42

ÖSSZESEN || 3 || 52

2. melléklet

2013-ban elfogadott kiegészítő jogszabályok:

· az utasok és az utasoktól különböző személyek robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) és kézi fémérzékelő eszközök (HHMD) együttes használatával történő átvizsgálásáról szóló 104/2013/EU rendelet[1];

· az „ismert szállítók” rendszeréről szóló 189/2013/EU rendelet[2];

· a folyadékok, aeroszolok és gélek európai uniós repülőtereken való átvizsgálásáról szóló 245/2013/EU rendelet[3];

· a folyadékok, aeroszolok és gélek európai uniós repülőtereken való átvizsgálásáról szóló 246/2013/EU rendelet[4];

· a harmadik országbeli jogalanyokkal kapcsolatos uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzőlistákról szóló 654/2013/EU rendelet[5];

· a harmadik országok védelmi követelményeinek egyenértékűként való elismeréséről szóló 1103/2013/EU rendelet[6];

· egyes egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítéséről, összehangolásáról és egyszerűsítéséről szóló 1116/2013/EU rendelet[7];

· az utasok és az utasoktól különböző személyek robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) és kézi fémérzékelő eszközök (HHMD) együttes használatával történő átvizsgálásáról szóló C(2013) 511 határozat[8];

· a folyadékok, aeroszolok és gélek európai uniós repülőtereken való átvizsgálásáról szóló C(2013) 1587 határozat[9];

· a folyadékok, aeroszolok és gélek európai uniós repülőtereken való átvizsgálásáról szóló C(2013) 2045 határozat[10];

· a légi árukról és légipostai küldeményekről szóló C(2013) 4180 határozat[11];

· egyes egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítéséről, összehangolásáról és egyszerűsítéséről szóló C(2013) 7275 határozat[12].

[1]               A Bizottság 2013. február 4-i 104/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 34., 2013.2.5., 13. o.

[2]               A Bizottság 2013. március 5-i 189/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 62., 2013.2.5., 17. o.

[3]               A Bizottság 2013. március 19-i 245/2013/EU rendelete a 272/2009/EK rendelet módosításáról, HL L 77., 2013.3.20., 5. o.

[4]               A Bizottság 2013. március 19-i 246/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 77., 2013.3.20., 8. o.

[5]               A Bizottság 2013. július 10-i 654/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 190., 2013.7.11., 1. o.

[6]               A Bizottság 2013. november 6-i 1103/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 296., 2013.11.7., 6. o.

[7]               A Bizottság 2013. november 6-i 1116/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 299., 2013.11.9., 1. o.

[8]               A 2013. február 4-én elfogadott C(2013) 511 final határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették, a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé.

[9]               A 2013. március 19-én elfogadott C(2013) 1587 final határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették, a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé.

[10]             A 2013. április 17-én elfogadott C(2013) 2045 final határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették, a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé.

[11]             A 2013. július 9-én elfogadott C(2013) 4180 final határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették, a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé.

[12]             A 2013. november 6-án elfogadott C(2013) 7275 final határozat, amelyről az elfogadást követően valamennyi tagállamot értesítették, a Hivatalos Lapban azonban nem tették közzé.