A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról /* COM/2014/0243 final */
Tartalomjegyzék 1............ BEVEZETÉS. 3 1.1......... A vállalkozások szerkezeti
statisztikáiról szóló rendelet 3 1.2......... A főbb adatkészletek tartalma. 3 1.3......... A vállalkozások szerkezeti
statisztikáinak elérhetősége. 4 1.4......... A 2012. és 2013. évi közzétételek. 5 2............ A RENDELET EREDMÉNYESSÉGE ÉS AZ
ADATKÉSZLETEK RELEVANCIÁJA 5 2.1......... Az adatok rendelkezésre állása és
teljessége. 5 2.2......... A titoktartási szabályok és alkalmazásuk. 7 2.3......... A vállalkozások szerkezeti
statisztikáinak hasznossága. 8 3............ PONTOSSÁG.. 9 4............ KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG.. 10 4.1......... Koherencia. 10 4.2......... Összehasonlíthatóság. 10 5............ AZ ADATSZOLGÁLTATÁS HATÁRIDEJE.. 10 6............ HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS
ÉRTHETŐSÉG.. 11 7............ AZ SBS-RENDELETNEK VALÓ
MEGFELELŐSÉG.. 11 8............ A VÁLLALKOZÁSOKRA HÁRULÓ TEHER ÉS AZ
ANNAK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK.. 13 8.1......... Háttér 13 8.2......... A vállalkozásokra háruló terhek
csökkentését célzó intézkedések. 13 9............ Továbbfejlődési lehetőségek.. 14
1.
BEVEZETÉS
1.1.
A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló
rendelet
A vállalkozások
szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK rendelet[1] (a
továbbiakban: az SBS-rendelet) 13. cikkének (1) bekezdése értelmében „a
Bizottság 2011. április 29-ig és azután háromévente jelentést terjeszt az
Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet szerint összeállított
statisztikákról, különösen azok minőségéről és a vállalkozások
számára jelentett terhéről”. Ez a jelentés az
58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet (egy korábbi, azóta a fent említett
SBS-rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet) 14. cikkének (1) bekezdése
értelmében 2011 májusában benyújtott jelentés[2]
nyomán készült. A jelentés a 2010.
referenciaév végleges adatai alapján áttekintést nyújt az SBS-rendelet
végrehajtása során a következő területekre vonatkozó vállalkozásszerkezeti
statisztikák tekintetében elért előrehaladásról: · szolgáltatások, · ipar, · kereskedelem, · építőipar, · üzleti szolgáltatások, és · vállalkozások demográfiája. A jelentés információt
szolgáltat a Bizottság által az európai vállalkozások szerkezeti statisztikái
minőségének biztosítása érdekében tett intézkedésekről, valamint az
SBS-rendelet tagállamok általi végrehajtásáról. Ezenfelül
tájékoztatást nyújt arról is, hogy mekkora terhet jelent a
statisztikaiadat-szolgáltatás a vállalkozások számára, és hogy az Eurostat és a
tagállamok milyen fellépéseket tettek e teher csökkentése érdekében.
1.2.
A főbb adatkészletek tartalma
A vállalkozások
szerkezeti statisztikái (structural business statistics; SBS) átfogó
képet nyújtanak az európai vállalkozások egészének, illetve különböző
ágazatainak szerkezetéről, fejlődéséről és
jellemzőiről, és nagymértékben hozzájárulnak több más területtel –
például a nemzeti számlákkal, a rövid távú statisztikákkal és a vállalkozások
nyilvántartásával – kapcsolatos munkához. Az adatok
általában a mezőgazdaság és a személyi szolgáltatások kivételével az
összes ágazatot lefedik. A következő változókról gyűjtenek adatokat: · kimeneti változók (például árbevétel és hozzáadott érték); · bemeneti változók: munkaráfordítás (például a foglalkoztatás és a
ledolgozott órák száma), áru- és szolgáltatásráfordítás (például az összes
beszerzés) és tőkeráfordítás (például a tárgyi eszközökbe történő
beruházás); valamint · a vállalkozások demográfiájával összefüggő változók (például az
aktív vállalkozások sokasága, a létrehozott és a megszüntetett vállalkozások
száma). A
fentiekből ezenkívül számos más fontos mutató származtatható bizonyos
monetáris változókból képzett arányszámok vagy fejenkénti értékek formájában. A 251/2009/EK
bizottsági rendelet[3]
értelmében minden tagállam több adatkészletet köteles benyújtani. A főbb
adatkészletek a következők: · éves vállalkozási statisztikák (az összes mutatót országonként, a
NACE Rev. 2.[4]
négy számjegyű szintjén [szakágazatok] teszik közzé); · éves vállalkozási statisztika méretkategória szerint (az összes mutatót
országonként, a NACE Rev. 2. három számjegyű szintjén [alágazatok]
teszik közzé); a méretkategória meghatározása a foglalkoztatottak száma alapján
történik; · éves regionális statisztika (négy mutatót tesznek közzé NUTS 2
régiónként, a NACE Rev. 2. két számjegyű szintjén [ágazatok]);
valamint · éves demográfiai statisztika jogi forma vagy alkalmazotti létszám
szerinti bontásban (a mutatókat országonként, a NACE Rev. 2. négy
számjegyű szintjén [szakágazatok] teszik közzé). Az adatok
többségét a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH) gyűjtik statisztikai
felmérések útján, illetve vállalkozás-nyilvántartásokból és különféle
közigazgatási forrásokból. A tagállamok az adatforrások függvényében
különböző statisztikai módszereket – például bruttósítást, modellalapú
becslést vagy az imputálás különféle formáit – alkalmaznak az előállított
vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok minőségének biztosítása érdekében. A tagállamoktól
kapott adatokat minőség-ellenőrzés után közzéteszik az Eurostat
weboldalán.
1.3.
A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak
elérhetősége
A tagállamok
által a 2010. referenciaévre vonatkozóan szolgáltatott összes adat és az uniós
összesített eredmények 2012 novembere óta mindenki számára elérhetők az
Eurostat weboldalán. A honlap vállalkozások szerkezeti statisztikáival
foglalkozó oldalai könnyen megtalálhatók az „Ipar, kereskedelem és
szolgáltatások” menüpontban[5]
vagy a keresőfunkció segítségével[6].
1.4.
A 2012. és 2013. évi közzétételek
Az Eurostat
weboldalán ismertetett eredményeket a Statistics Explained[7]
statisztikai kalauz európai vállalkozásokról szóló, átalakított oldalán
közzétett cikkekben is felhasználták. A Statistics Explained Wiki-típusú,
web 2.0-ra épülő technológiával készül. Fő célja az európai
statisztikák magyarázata: bemutatja az adatokat, és – az összes szükséges
háttér-információ figyelembevételével – kiemeli azok érdekes vagy meglepő
jellemzőit. A vállalkozások
szerkezeti statisztikáit számos más kiadvány is felhasználja: 2012-ben és 2013-ban
többek között fontos szerepet kaptak az Eurostat-évkönyvben, az
Eurostat-zsebkönyvben és a Regionális évkönyvben.
2.
A RENDELET EREDMÉNYESSÉGE ÉS AZ ADATKÉSZLETEK
RELEVANCIÁJA
2.1.
Az adatok rendelkezésre állása és teljessége
Az 1., 2. és 3.
táblázat azt mutatja, hogy a tagállamok által benyújtott adatok összességében
minden SBS-modul esetében ésszerű mértékben teljes körűek. Az
országok a vállalkozások által uniós szinten összesen termelt hozzáadott
értékből való részesedésük alapján kerültek a nagy, közepes vagy kis
országok kategóriájába. Az adathiányokat
azzal indokolták, hogy problémák adódtak bizonyos mutatók kiszámítása során,
egyes adatok nem álltak rendelkezésre a 2010. referenciaév tekintetében,
hiányosak voltak a szakosodott egységekre (SZE) vonatkozó és regionális
adatforrások, az adatok csak az adattovábbítás határideje után váltak
hozzáférhetővé, illetve a nulla értékeket nem tüntették fel. Az országok
ígéretet tettek arra, hogy a következő (a 2011. referenciaévre vonatkozó)
adatközlés alkalmával benyújtják a teljes adatkészleteket. Az SBS-eknek az
Eurostat weboldalán való hozzáférhetőségét mindamellett korlátozta
bizonyos adatok bizalmas jellege, különösen a kis országok esetében. 1. táblázat: A szolgáltatásokra, iparra,
kereskedelemre és építőiparra (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2010. évi végleges
adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege Ország[8] || Összes elküldött cella aránya (az SBS-rendeletben előírt érték százalékában) || Bizalmas cellák aránya (az elküldött cellák százalékában) Nagy országok || 94 || 10 Közepes méretű országok || 92 || 15 Kis országok[9] || 98 || 24 ÖSSZESEN || 95 || 18 A 27 uniós
tagállamra és Norvégiára vonatkozó 2010. évi eredmények az Európai Parlamenthez
és a Tanácshoz címzett előző jelentéshez képest 5%-os növekedést
mutattak az adatok rendelkezésre állása tekintetében. Különösen a kis országok
szolgáltattak több adatot az 1. táblázat tárgyát képező négy ágazatról. Az adatok
rendelkezésre állása szintén nagyon jó arányt (95%) ért el az üzleti
szolgáltatások (2. táblázat) és a vállalkozások demográfiája (3. táblázat)
tekintetében. Ehhez a magas rendelkezésre állási szinthez a kis országok is
nagymértékben hozzájárultak, amint az is, hogy néhány tagállam úgy döntött,
hogy nem alkalmaz bizalmas megjelölést egyes mutatók értéke esetében, holott
ezt megtehette volna. 2. táblázat: Az
üzleti szolgáltatásokra (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2010. évi végleges adatok
rendelkezésre állása és bizalmas jellege Ország || Összes elküldött cella (az SBS-rendeletben előírt értékhez viszonyított százalékos arány) || Bizalmas cellák aránya (az elküldött cellák százalékában) Nagy országok || 100 || 0 Közepes méretű országok || 97 || 10 Kis országok || 90 || 15 ÖSSZESEN || 95 || 11 3. táblázat: A
vállalkozások demográfiájára (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2010. évi végleges adatok
rendelkezésre állása és bizalmas jellege Ország || Összes elküldött cella (az SBS-rendeletben előírt értékhez viszonyított százalékos arány) || Bizalmas cellák aránya (az elküldött cellák százalékában) Nagy országok || 99 || 10 Közepes méretű országok || 91 || 12 Kis országok || 98 || 13 ÖSSZESEN || 95 || 12
2.2.
A titoktartási szabályok és alkalmazásuk
A 2.1. pontban
található táblázatok illusztrálják, hogy a titoktartási szabályok milyen
mértékben korlátozzák az adatok hozzáférhetőségét. Minden tagállam
hasonló titoktartási szabályokat alkalmaz, elsősorban egyes meghatározott
üzletágakra vonatkozó adatok közzétételének elkerülése érdekében. Ezt a
megközelítést több tagállamban az ún. dominanciaszabály egészíti ki, amely
értelmében olyan adatokat nem tesznek közzé, amelyek esetében a számadatok
bizonyos százaléka egyazon válaszadótól származik. Az alkalmazott százalékos
arányok tagállamonként kismértékben eltérőek. A bizalmasként
megjelölt adatok százalékos aránya 0% és 24% között mozog; az arány a fent
említett szabályok miatt a közepes és kis országok esetében magasabb. Mindamellett a
szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó 2010.
évi statisztikákon belül a bizalmas adatok aránya 4%-kal alacsonyabb volt, mint
az előző jelentésben. Az
országszintű adatok esetében alkalmazott titoktartási szabályokon
túlmenően a nemzeti adatok védelme érdekében egyes uniós szintű
statisztikai adatokat sem hoztak nyilvánosságra. Azokat a körülményeket, amelyek
esetén az uniós aggregátumok nem tehetők közzé, az összes tagállam által
elfogadott titoktartási chartában rögzítették. Ennek
eredményeképpen a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari
ágazat statisztikái tekintetében a 2010. referenciaévre vonatkozó összesített
uniós eredmények 8,3%-át nem lehetett titoktartási okokból közzétenni. Hasonlóképpen,
bizalmas jellegüknél fogva, az üzleti szolgáltatásokra és a vállalkozások
demográfiájára vonatkozó összesített uniós eredmények mintegy 14%-át
nem hozták nyilvánosságra. A bizalmas adatcellák számát és százalékos arányát a
következő táblázat mutatja be. 4. táblázat: Azon
éves vállalati statisztikák főbb változóinak bizalmas jellege, amelyek
tekintetében a 2010. évre vonatkozó uniós szintű összevont adatokat tettek
közzé (a NACE Rev. 2. összes szintje) A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak területe || Adatcellák száma összesen || Bizalmas információt tartalmazó cellák száma || Bizalmas adat (%) Szolgáltatások || 5 569 || 679 || 12,2 Ipar || 8 008 || 457 || 5,7 Kereskedelem || 2 092 || 170 || 8,1 Építőipar || 732 || 56 || 7,7 Összesen (szolgáltatások, ipar, kereskedelem és építőipar) || 16 401 || 1 362 || 8,3 Üzleti szolgáltatások || 151 || 21 || 13,9 Vállalkozások demográfiája || 18 532 || 2 700 || 14,6
2.3.
A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak
hasznossága
A vállalkozások
szerkezeti statisztikáinak hasznosságára vonatkozó mutatóként értékelhető
az Eurostat weboldaláról történő letöltések száma. A következő
táblázat számadatai a 2012. októbertől 2013. augusztusig terjedő
időszakra vonatkoznak, amely során a 2010. évi adatok álltak
rendelkezésre. 5. táblázat: Letöltések
száma A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak területe || Letöltések száma 127 574 Szolgáltatások, ipar, kereskedelem és építőipar || 106 594 Ipar és építőipar || 59 540 Kereskedelem || 20 302 Szolgáltatások || 13 885 Regionális adatok – összes ágazat || 12 867 Üzleti szolgáltatások || 5 954 Vállalkozások demográfiája || 15 026
3.
PONTOSSÁG
A vállalkozások
szerkezeti statisztikái pontosságának mérése érdekében a 275/2010/EU bizottsági
rendelet[10]
előírja a tagállamok számára, hogy évente információt szolgáltassanak az
Eurostatnak a minőségi mutatókról, így többek között a relatív szórásról.
Ezenfelül jelentést kell benyújtaniuk az adatok gyűjtése és feldolgozása
során alkalmazott módszertanról is. Az összes tagállam által szolgáltatott
információ alapján az Eurostat elvégezte a 2010. referenciaévre vonatkozó
értékelést, amelynek főbb elemeit ez a jelentés is tartalmazza. A tagállamok a
nemzeti sajátosságok (például méretkategória, gazdasági tevékenységek és
régiók) és a rendelkezésre álló közigazgatási erőforrások függvényében
szabadon dönthetnek az adatgyűjtés és -feldolgozás legeredményesebb és
leghatékonyabb módjáról. Az adatok
minőségének uniós szintű értékelése céljából az Eurostat az összes
ágazat tekintetében, a NACE Rev. 2. egy számjegyű szintjén
(nemzetgazdasági ágak) kiszámította hat változó – nemzeti szintű relatív
szóráson alapuló – összesített uniós szintű relatív szórását. 6. táblázat: A
szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó
statisztikák relatív szórásának összesített uniós szintű értéke (%) 2010 || A változók uniós szintű szórásiegyüttható-sávok közötti megoszlása (%) Uniós szintű szórási együttható[11] || Vállalkozások száma || Árbevétel || Hozzáadott érték || Személyi jellegű ráfordítások || Bruttó beruházás || Foglalkoztatottak száma 0,0–0,5 || 69 || 62 || 69 || 85 || 0 || 100 0,6-1,5 || 23 || 31 || 31 || 8 || 31 || 0 1,6-2,5 || 8 || 0 || 0 || 8 || 31 || 0 > 2,5 || 0 || 8 || 0 || 0 || 38 || 0 A fenti táblázat
azt mutatja, hogy a változók uniós szintű összesített relatív szórása a
legtöbb esetben 1,5 alatt marad, kivéve a bruttó beruházás változót, amely
esetében az együttható nagyobbrészt 0,6 és 2,5 között alakul. A relatív szórás
összességében alacsonyabb az ipar esetében, és kissé magasabb az
építőipari, a kereskedelmi és a szolgáltatási ágazatban.
4.
KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG
Amint
említettük, a tagállamoknak az egyes referenciaévek tekintetében benyújtott
jelentésekben információt kell szolgáltatniuk az adatok gyűjtése és
feldolgozása során alkalmazott módszertanról is.
4.1.
Koherencia
A koherencia azt
mutatja meg, milyen mértékben teszi lehetővé a statisztikai módszerek
megfelelősége a különböző forrásokból származó adatok összesítését.
Az Eurostat ezért azonosítja a vállalkozások szerkezeti statisztikái és más
vállalati felmérések közös elemeit, majd meghatározza azok következetességének
mértékét. A vállalkozások
szerkezeti statisztikái mellett számos más forrásból származó statisztikák –
például vállalkozás-nyilvántartásokból, nemzeti számlákból,
munkaerőköltség-felmérésekből, munkaügyi statisztikákból,
vállalkozás-demográfiai adatokból és rövid távú statisztikákból származó adatkészletek
– is felhasználhatók. A vállalkozások szerkezeti statisztikái és az egyéb
statisztikai források közötti koherencia elemzése egy sor eltérést tárt fel a
felhasznált adatok és módszertanok tekintetében. Az egyes statisztikai források
esetében mindig azt a módszertant választják, amely a leginkább megfelel az
adott forrás céljainak, ezért a különböző adatforrásokon alkalmazott
módszertanok jellemzően eltérnek egymástól.
4.2.
Összehasonlíthatóság
A szolgáltatási,
ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó statisztikák
időben és az országok között csak a 2005. referenciaévtől
kezdődően hasonlíthatók össze, mivel bizonyos országok e dátumot
megelőzően eltérő módszertant és hatókört alkalmaztak. A
tevékenységek új besorolásának (NACE Rev. 2.) 2008. évi bevezetése lehetetlenné
teszi az ezt az évet is tartalmazó idősorok vizsgálatát. Az üzleti
szolgáltatásokra és a vállalatok demográfiájára vonatkozó statisztikák 2008-tól,
a felmérés kötelezővé tételének időpontjától kezdve hasonlíthatók
össze.
5.
AZ ADATSZOLGÁLTATÁS HATÁRIDEJE
Az SBS-rendelet
értelmében a tagállamoknak a következő határidőig kell benyújtaniuk a
referenciaévre vonatkozó adataikat: · a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra
vonatkozó előzetes statisztikák esetében: a naptári év végétől
számított 10 hónap; és · az összes ágazat végleges adatai esetében: a naptári év végétől
számított 18 hónap. A 2010.
referenciaév tekintetében 19 ország nyújtotta be időben az összes SBS-területre
vonatkozó adatait. Egyes tagállamok
számára eltéréseket kellett engedélyezni az SBS-rendelet rendelkezéseitől,
hogy a szükséges változtatásokat végrehajthassák a nemzeti statisztikai
rendszereikben. Észtország és Franciaország számára teljes eltérést
engedélyeztek az üzleti szolgáltatásokra vonatkozó statisztikák tekintetében.
6.
HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG
Minden
vállalkozásszerkezeti statisztika, valamint a felhasználók számára releváns
módszertani kérdések részletes magyarázata ingyenesen hozzáférhető az
Eurostat weboldalának „Ipar, kereskedelem és szolgáltatások” menüpontjában[12]. A nemzeti
statisztikai hivatalok tagállami szinten is közzéteszik a vállalkozások
szerkezeti statisztikáit, ami még könnyebben hozzáférhetővé teszi az
adatokat a felhasználók számára.
7.
AZ SBS-RENDELETNEK VALÓ MEGFELELŐSÉG
A tagállamok
SBS-rendeletnek való megfelelőségét a szolgáltatott adatok teljessége, a
végleges adatok közzététele előtt benyújtott verziók száma és az
adatközlés határidejének betartása alapján értékelik. A 2010. évi
adatok átfogó megfelelőségi mutatói javulást tükröznek az előző
jelentésben rögzített megfelelőségi szinthez képest. A legtöbb ország a
korábbinál gyorsabban nyújtja be az adatokat, noha néhány tagállam továbbra sem
tartja be a határidőket, ami hátráltatja az összesített uniós adatok
közzétételét. A végleges
adatok közzététele előtt a tagállami adatokat átlagosan 1,4 verzióban
küldték meg. A 7. táblázat
bemutatja a 27 uniós tagállam és Norvégia megfelelőségének átfogó
értékelését a 2010. referenciaév tekintetében az SBS-rendelet hatálya alá
tartozó összes területen. Az országokat
egy négyfokú megfelelőségi skálán értékelték: · NJ = Nagyon jó megfelelőségi
szint. Az összes előírt adatot (kevés kivétellel) időben benyújtották
(legalább 90%-os pontszám). · J = Jó megfelelőségi szint.
Néhány elem hiányzott, illetve kisebb késések voltak az adatszolgáltatásban (70–89%-os
pontszám). · R = Részleges megfelelőségi
szint. Az adatok részben rendelkezésre álltak, de az előírt információ
jelentős része hiányzott, illetve nem tartották be a határidőket (10–69%-os
pontszám). · E = Elégtelen megfelelőségi
szint. Az adatok nagy része hiányzott, illetve jelentős késéssel
nyújtották be azokat (10% alatti pontszám). 7.
táblázat: A
rendeletnek való megfelelőség általános értékelése Ország || Átfogó eredmény Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Norvégia, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia || NJ Ciprus, Dánia, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Egyesült Királyság || J Görögország, Málta || R – || E A táblázatból
kiderül, hogy a legtöbb tagállam esetében a megfelelőség nagyon jó vagy jó
volt. Az Eurostat két
irányban is lépéseket tett a megfelelőség javítása érdekében: egyrészt
jelentést készített az elvégzett megfelelőség-ellenőrzésről,
másrészt adatvalidációs eszközt készített a tagállamok számára. Az Eurostat
jelenleg évente két alkalommal nyújt be megfelelőségi jelentést az SBS
irányítóbizottságának, valamint évente egyszer a vállalkozások statisztikáiért
felelős igazgatók csoportjának. Néhány esetben az Eurostat
főigazgatója a nemzeti statisztikai hivatalok vezetőit is megkereste
levélben. Az Eurostat
megoldást keresett a tagállamok által a végleges adatok közzétételét
megelőzően benyújtott adatverziók számának csökkentésére is. Ezért
kidolgozott egy olyan adatvalidációs eszközt, amellyel a tagállamok
ellenőrizhetik adataik pontosságát és esetleges bizalmas jellegét,
mielőtt azokat megküldenék az Eurostatnak.
8.
A VÁLLALKOZÁSOKRA HÁRULÓ TEHER ÉS AZ ANNAK
CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK
8.1.
Háttér
Az Eurostat
törekszik arra, hogy alkalmazkodjon a változó gazdasági környezethez, és adott
esetben azonnal reagálni tudjon a felhasználók új statisztikák iránti
igényeire, ezért folyamatosan különböző módokat keres az európai
statisztikai rendszer (ESS) vállalkozások szerkezeti statisztikáival
összefüggő rugalmasságának növelésére. A rugalmas, jó
minőségű vállalkozási statisztikai rendszer létrehozását segítő
intézkedéseknek azonban értelemszerűen korlátokat szab a válaszadókra –
különösen az üzleti vállalkozásokra – nehezedő statisztikai teher
csökkentésére irányuló törekvés, valamint a nemzeti statisztikai hatóságok
rendelkezésére álló források korlátozott volta. Az Eurostatnak e
megkötések miatt törekednie kell a vállalkozási statisztikák kidolgozásának a
szinergiák kihasználása, megfelelő prioritások meghatározása és bizonyos
európai célokra való összpontosítás révén történő ésszerűsítésére. A Kitekintés
az elkövetkező évtizedre című közleménnyel (COM(2009) 404)
összhangban projektet indítottak a vállalkozási statisztikák integrálására
vonatkozó keretrendelet (FRIBS) kidolgozására, amely közös infrastruktúra
biztosítása és következetes adatkövetelmények meghatározása révén
leegyszerűsítené a vállalkozási statisztikák előállítását.
8.2.
A vállalkozásokra háruló terhek csökkentését célzó intézkedések
Az Eurostat
folyamatosan együttműködik a nemzeti statisztikai hivatalokkal azért, hogy
módot találjon a vállalkozásokra háruló teher csökkentésére oly módon, hogy az
adatkövetelmények egyszerűsítése ellenére a rendelkezésre álló
statisztikák megfeleljenek a felhasználók szükségleteinek. A
vállalkozásszerkezeti statisztikák fő felhasználóival (a Bizottságon belül
és kívül egyaránt) folytatott konzultációk nyomán az Eurostat azonosított
néhány lehetőséget a nemzeti statisztikai hivatalokra és a vállalkozásokra
háruló teher csökkentésére. Az intézkedések a pénzügyi szolgáltatást nyújtó
vállalkozásokra vonatkozó követelményekre, a többéves adatkészletekkel
kapcsolatos részletes információkra, valamint az SZE-alapú adatkészletek
megszüntetésére irányulnak. A fenti
változtatások mellett felülvizsgálják az előírt változók jegyzékét
is, amely során figyelembe veszik az Európai Statisztikai Rendszer
Bizottságának (ESR-bizottságnak) a prioritásnak nem minősítendő területekre
vonatkozó javaslatait. A tagállamok
által a vállalkozásokra háruló terhek csökkentése érdekében tett fellépések
némelyike a vállalkozások szerkezeti statisztikáival összefüggő
adatgyűjtési folyamatokra irányult. A tagállamok többsége gyakran végez
mintavételes felmérést: ezek kapcsán új mintavételi stratégiákat fogadtak el
részben a vállalkozásokra nehezedő teher, részben a nemzeti statisztikai
hivatalokat terhelő költségek csökkentése érdekében. Ezenfelül néhány
ország kizárta a kisvállalkozásokat a felmérésekből, és közigazgatási
adatforrások és becslések kombinációjával pótolta a hiányzó adatokat. A felmérések
helyett számos tagállam egyre szívesebben használ közigazgatási adatforrásokat.
Mindamellett a statisztikai adatoktól rendszerint különféle szempontokból
(például az alkalmazott definíciók, formátumok, kódok és protokollok
tekintetében) eltérő közigazgatási adatok kizárólagos használatának több
akadálya is van. A nemzeti statisztikai hivatalok a közigazgatási adatokért
felelős szervekkel együttműködve dolgoznak ezen akadályok
elhárításán, hogy jobban ki lehessen használni a közigazgatási adatokat, és
egyszerűbbé lehessen tenni az adatgyűjtési folyamatot. Egyes
országok online rendszereket vezettek be az éves adóügyi és statisztikai
információk összegyűjtésére. Ezek a korszerű információs technológián
alapuló rendszerek javíthatják az adatok minőségét, valamint
lerövidíthetik az azok beviteléhez és feldolgozásához szükséges időt. Az
adatkövetelmények és adat-előállítási folyamatok minden módosítása során
figyelembe veszik a vállalkozásokra háruló terhet; mindamellett továbbra is a
jó minőségű, a felhasználók igényeit költséghatékony módon
kielégítő vállalkozásszerkezeti statisztikák előállítása jelenti az
elsődleges célt.
9.
Továbbfejlődési lehetőségek
Az ESS
folyamatosan vizsgálja a statisztikák iránti új és kialakuló igények
kielégítésének lehetőségeit, ennek során ugyanakkor törekszik a
válaszadókra háruló terheknek és a statisztikák előállítási költségeinek
csökkentésére is. Az Eurostat
kidolgozta az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák
modernizálásának programját (MEETS)[13],
amelynek a végrehajtása hat évet (2008–2013) vett igénybe. A program
elsődleges kimeneteleként javaslatot készített a vállalkozási statisztikák
korszerűsítéséhez szükséges gyakorlati lépésekről, többek között egy
célmutatókészlet kialakításáról és a prioritások felülvizsgálatának
elvégzéséről. E javaslat végrehajtásához mindamellett az ESS részéről
nagymértékű elkötelezettségre és beruházásra lesz szükség az
elkövetkező években. [1] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 295/2008/EK
rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás) (HL L 97., 2008.4.9.,
13. o.). [2] COM(2011) 242 végleges. [3] A Bizottság 2009. március 11-i 251/2009/EK
rendelete a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a
vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorok és a
termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozásának (CPA) átdolgozása
után szükséges kiigazítások tekintetében történő végrehajtásáról és
módosításáról (HL L 86., 2009.3.31., 170.
o.). [4] Az Európai Parlament és a Tanács 2006.
december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai
osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi
rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó
EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.). [5] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database [6] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home [7] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Category:Structural_business_statistics [8] A vállalkozásokra háruló terhek, valamint a nemzeti statisztikai
hatóságokat terhelő költségek minimalizálása érdekében a tagállamok az
adatokat olyan jelöléssel láthatják el, amelynek alapján azok „kizárólag az
európai összesítésekhez való hozzájárulás”-ként (contribution to European
totals only; CETO) felhasználandónak minősülnek. Az Eurostat az ilyen
adatokat nem teszi közzé. A tagállamok általi nemzeti közzététel esetén az
adatok nem tartalmazzák a CETO-megjelölést. A CETO-megjelölés használatának
feltételei a vállalkozások által uniós szinten összesen termelt hozzáadott
értékből a tagállamra jutó részesedésen alapulnak a következők
szerint: Nagy országok: Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült
Királyság. Közepes méretű országok: Belgium, Dánia, Spanyolország, Görögország,
Írország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Finnország,
Svédország, Norvégia. Kis országok: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus,
Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Románia, Szlovénia,
Szlovákia. [9] A Máltára vonatkozó adatok 2009-ből származnak. [10] A Bizottság 2010. március 30-i 275/2010/EU rendelete a
vállalkozások szerkezeti statisztikáinak minőségértékelési kritériumai
tekintetében a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásáról (HL L 86., 2010.4.1., 1. o.). [11] A relatív szórási együtthatókat a 2010. évre vonatkozó végleges
adatok tekintetében az 1A, 2A, 3A és 4A adatsorokra (I–IV. melléklet), a
NACE Rev. 2. egy számjegyű szintjén (nemzetgazdasági ágak)
számították ki. [12] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home [13] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1297/2008/EK
határozata az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák
modernizálásának (MEETS) programjáról (HL L 340., 2008.12.19., 76. o.).