Tartalomjegyzék

1............ BEVEZETÉS. 3

1.1......... A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló rendelet 3

1.2......... A főbb adatkészletek tartalma. 3

1.3......... A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak elérhetősége. 4

1.4......... A 2012. és 2013. évi közzétételek. 5

2............ A RENDELET EREDMÉNYESSÉGE ÉS AZ ADATKÉSZLETEK RELEVANCIÁJA   5

2.1......... Az adatok rendelkezésre állása és teljessége. 5

2.2......... A titoktartási szabályok és alkalmazásuk. 7

2.3......... A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak hasznossága. 8

3............ PONTOSSÁG.. 9

4............ KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG.. 10

4.1......... Koherencia. 10

4.2......... Összehasonlíthatóság. 10

5............ AZ ADATSZOLGÁLTATÁS HATÁRIDEJE.. 10

6............ HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG.. 11

7............ AZ SBS-RENDELETNEK VALÓ MEGFELELŐSÉG.. 11

8............ A VÁLLALKOZÁSOKRA HÁRULÓ TEHER ÉS AZ ANNAK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK.. 13

8.1......... Háttér 13

8.2......... A vállalkozásokra háruló terhek csökkentését célzó intézkedések. 13

9............ Továbbfejlődési lehetőségek.. 14

1. BEVEZETÉS 1.1. A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló rendelet

A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK rendelet[1] (a továbbiakban: az SBS-rendelet) 13. cikkének (1) bekezdése értelmében „a Bizottság 2011. április 29-ig és azután háromévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet szerint összeállított statisztikákról, különösen azok minőségéről és a vállalkozások számára jelentett terhéről”.

Ez a jelentés az 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet (egy korábbi, azóta a fent említett SBS-rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet) 14. cikkének (1) bekezdése értelmében 2011 májusában benyújtott jelentés[2] nyomán készült.

A jelentés a 2010. referenciaév végleges adatai alapján áttekintést nyújt az SBS-rendelet végrehajtása során a következő területekre vonatkozó vállalkozásszerkezeti statisztikák tekintetében elért előrehaladásról:

· szolgáltatások,

· ipar,

· kereskedelem,

· építőipar,

· üzleti szolgáltatások, és

· vállalkozások demográfiája.

A jelentés információt szolgáltat a Bizottság által az európai vállalkozások szerkezeti statisztikái minőségének biztosítása érdekében tett intézkedésekről, valamint az SBS-rendelet tagállamok általi végrehajtásáról. Ezenfelül tájékoztatást nyújt arról is, hogy mekkora terhet jelent a statisztikaiadat-szolgáltatás a vállalkozások számára, és hogy az Eurostat és a tagállamok milyen fellépéseket tettek e teher csökkentése érdekében.

1.2. A főbb adatkészletek tartalma

A vállalkozások szerkezeti statisztikái (structural business statistics; SBS) átfogó képet nyújtanak az európai vállalkozások egészének, illetve különböző ágazatainak szerkezetéről, fejlődéséről és jellemzőiről, és nagymértékben hozzájárulnak több más területtel – például a nemzeti számlákkal, a rövid távú statisztikákkal és a vállalkozások nyilvántartásával – kapcsolatos munkához.

Az adatok általában a mezőgazdaság és a személyi szolgáltatások kivételével az összes ágazatot lefedik. A következő változókról gyűjtenek adatokat:

· kimeneti változók (például árbevétel és hozzáadott érték);

· bemeneti változók: munkaráfordítás (például a foglalkoztatás és a ledolgozott órák száma), áru- és szolgáltatásráfordítás (például az összes beszerzés) és tőkeráfordítás (például a tárgyi eszközökbe történő beruházás); valamint

· a vállalkozások demográfiájával összefüggő változók (például az aktív vállalkozások sokasága, a létrehozott és a megszüntetett vállalkozások száma).

A fentiekből ezenkívül számos más fontos mutató származtatható bizonyos monetáris változókból képzett arányszámok vagy fejenkénti értékek formájában.

A 251/2009/EK bizottsági rendelet[3] értelmében minden tagállam több adatkészletet köteles benyújtani. A főbb adatkészletek a következők:

· éves vállalkozási statisztikák (az összes mutatót országonként, a NACE Rev. 2.[4] négy számjegyű szintjén [szakágazatok] teszik közzé);

· éves vállalkozási statisztika méretkategória szerint (az összes mutatót országonként, a NACE Rev. 2. három számjegyű szintjén [alágazatok] teszik közzé); a méretkategória meghatározása a foglalkoztatottak száma alapján történik;

· éves regionális statisztika (négy mutatót tesznek közzé NUTS 2 régiónként, a NACE Rev. 2. két számjegyű szintjén [ágazatok]); valamint

· éves demográfiai statisztika jogi forma vagy alkalmazotti létszám szerinti bontásban (a mutatókat országonként, a NACE Rev. 2. négy számjegyű szintjén [szakágazatok] teszik közzé).

Az adatok többségét a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH) gyűjtik statisztikai felmérések útján, illetve vállalkozás-nyilvántartásokból és különféle közigazgatási forrásokból. A tagállamok az adatforrások függvényében különböző statisztikai módszereket – például bruttósítást, modellalapú becslést vagy az imputálás különféle formáit – alkalmaznak az előállított vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok minőségének biztosítása érdekében.

A tagállamoktól kapott adatokat minőség-ellenőrzés után közzéteszik az Eurostat weboldalán.

1.3. A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak elérhetősége

A tagállamok által a 2010. referenciaévre vonatkozóan szolgáltatott összes adat és az uniós összesített eredmények 2012 novembere óta mindenki számára elérhetők az Eurostat weboldalán. A honlap vállalkozások szerkezeti statisztikáival foglalkozó oldalai könnyen megtalálhatók az „Ipar, kereskedelem és szolgáltatások” menüpontban[5] vagy a keresőfunkció segítségével[6].

1.4. A 2012. és 2013. évi közzétételek

Az Eurostat weboldalán ismertetett eredményeket a Statistics Explained[7] statisztikai kalauz európai vállalkozásokról szóló, átalakított oldalán közzétett cikkekben is felhasználták. A Statistics Explained Wiki-típusú, web 2.0-ra épülő technológiával készül. Fő célja az európai statisztikák magyarázata: bemutatja az adatokat, és – az összes szükséges háttér-információ figyelembevételével – kiemeli azok érdekes vagy meglepő jellemzőit.

A vállalkozások szerkezeti statisztikáit számos más kiadvány is felhasználja: 2012-ben és 2013-ban többek között fontos szerepet kaptak az Eurostat-évkönyvben, az Eurostat-zsebkönyvben és a Regionális évkönyvben.

2. A RENDELET EREDMÉNYESSÉGE ÉS AZ ADATKÉSZLETEK RELEVANCIÁJA 2.1. Az adatok rendelkezésre állása és teljessége

Az 1., 2. és 3. táblázat azt mutatja, hogy a tagállamok által benyújtott adatok összességében minden SBS-modul esetében ésszerű mértékben teljes körűek. Az országok a vállalkozások által uniós szinten összesen termelt hozzáadott értékből való részesedésük alapján kerültek a nagy, közepes vagy kis országok kategóriájába.

Az adathiányokat azzal indokolták, hogy problémák adódtak bizonyos mutatók kiszámítása során, egyes adatok nem álltak rendelkezésre a 2010. referenciaév tekintetében, hiányosak voltak a szakosodott egységekre (SZE) vonatkozó és regionális adatforrások, az adatok csak az adattovábbítás határideje után váltak hozzáférhetővé, illetve a nulla értékeket nem tüntették fel.

Az országok ígéretet tettek arra, hogy a következő (a 2011. referenciaévre vonatkozó) adatközlés alkalmával benyújtják a teljes adatkészleteket.

Az SBS-eknek az Eurostat weboldalán való hozzáférhetőségét mindamellett korlátozta bizonyos adatok bizalmas jellege, különösen a kis országok esetében.

1. táblázat:        A szolgáltatásokra, iparra, kereskedelemre és építőiparra (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2010. évi végleges adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege

Ország[8] || Összes elküldött cella aránya (az SBS-rendeletben előírt érték százalékában) || Bizalmas cellák aránya (az elküldött cellák százalékában)

Nagy országok || 94 || 10

Közepes méretű országok || 92 || 15

Kis országok[9] || 98 || 24

ÖSSZESEN || 95 || 18

A 27 uniós tagállamra és Norvégiára vonatkozó 2010. évi eredmények az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett előző jelentéshez képest 5%-os növekedést mutattak az adatok rendelkezésre állása tekintetében. Különösen a kis országok szolgáltattak több adatot az 1. táblázat tárgyát képező négy ágazatról.

Az adatok rendelkezésre állása szintén nagyon jó arányt (95%) ért el az üzleti szolgáltatások (2. táblázat) és a vállalkozások demográfiája (3. táblázat) tekintetében. Ehhez a magas rendelkezésre állási szinthez a kis országok is nagymértékben hozzájárultak, amint az is, hogy néhány tagállam úgy döntött, hogy nem alkalmaz bizalmas megjelölést egyes mutatók értéke esetében, holott ezt megtehette volna.

2. táblázat:        Az üzleti szolgáltatásokra (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2010. évi végleges adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege

Ország || Összes elküldött cella (az SBS-rendeletben előírt értékhez viszonyított százalékos arány) || Bizalmas cellák aránya (az elküldött cellák százalékában)

Nagy országok || 100 || 0

Közepes méretű országok || 97 || 10

Kis országok || 90 || 15

ÖSSZESEN || 95 || 11

3. táblázat:        A vállalkozások demográfiájára (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2010. évi végleges adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege

Ország || Összes elküldött cella (az SBS-rendeletben előírt értékhez viszonyított százalékos arány) || Bizalmas cellák aránya (az elküldött cellák százalékában)

Nagy országok || 99 || 10

Közepes méretű országok || 91 || 12

Kis országok || 98 || 13

ÖSSZESEN || 95 || 12

2.2. A titoktartási szabályok és alkalmazásuk

A 2.1. pontban található táblázatok illusztrálják, hogy a titoktartási szabályok milyen mértékben korlátozzák az adatok hozzáférhetőségét.

Minden tagállam hasonló titoktartási szabályokat alkalmaz, elsősorban egyes meghatározott üzletágakra vonatkozó adatok közzétételének elkerülése érdekében. Ezt a megközelítést több tagállamban az ún. dominanciaszabály egészíti ki, amely értelmében olyan adatokat nem tesznek közzé, amelyek esetében a számadatok bizonyos százaléka egyazon válaszadótól származik. Az alkalmazott százalékos arányok tagállamonként kismértékben eltérőek.

A bizalmasként megjelölt adatok százalékos aránya 0% és 24% között mozog; az arány a fent említett szabályok miatt a közepes és kis országok esetében magasabb.

Mindamellett a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó 2010. évi statisztikákon belül a bizalmas adatok aránya 4%-kal alacsonyabb volt, mint az előző jelentésben.

Az országszintű adatok esetében alkalmazott titoktartási szabályokon túlmenően a nemzeti adatok védelme érdekében egyes uniós szintű statisztikai adatokat sem hoztak nyilvánosságra. Azokat a körülményeket, amelyek esetén az uniós aggregátumok nem tehetők közzé, az összes tagállam által elfogadott titoktartási chartában rögzítették.

Ennek eredményeképpen a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazat statisztikái tekintetében a 2010. referenciaévre vonatkozó összesített uniós eredmények 8,3%-át nem lehetett titoktartási okokból közzétenni.

Hasonlóképpen, bizalmas jellegüknél fogva, az üzleti szolgáltatásokra és a vállalkozások demográfiájára vonatkozó összesített uniós eredmények mintegy 14%-át nem hozták nyilvánosságra. A bizalmas adatcellák számát és százalékos arányát a következő táblázat mutatja be.

4. táblázat:        Azon éves vállalati statisztikák főbb változóinak bizalmas jellege, amelyek tekintetében a 2010. évre vonatkozó uniós szintű összevont adatokat tettek közzé (a NACE Rev. 2. összes szintje)

A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak területe || Adatcellák száma összesen || Bizalmas információt tartalmazó cellák száma || Bizalmas adat (%)

Szolgáltatások || 5 569 || 679 || 12,2

Ipar || 8 008 || 457 || 5,7

Kereskedelem || 2 092 || 170 || 8,1

Építőipar || 732 || 56 || 7,7

Összesen (szolgáltatások, ipar, kereskedelem és építőipar) || 16 401 || 1 362 || 8,3

Üzleti szolgáltatások || 151 || 21 || 13,9

Vállalkozások demográfiája || 18 532 || 2 700 || 14,6

2.3. A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak hasznossága

A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak hasznosságára vonatkozó mutatóként értékelhető az Eurostat weboldaláról történő letöltések száma. A következő táblázat számadatai a 2012. októbertől 2013. augusztusig terjedő időszakra vonatkoznak, amely során a 2010. évi adatok álltak rendelkezésre.

5. táblázat:        Letöltések száma

A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak területe || Letöltések száma

127 574

Szolgáltatások, ipar, kereskedelem és építőipar || 106 594

Ipar és építőipar || 59 540

Kereskedelem || 20 302

Szolgáltatások || 13 885

Regionális adatok – összes ágazat || 12 867

Üzleti szolgáltatások || 5 954

Vállalkozások demográfiája || 15 026

3. PONTOSSÁG

A vállalkozások szerkezeti statisztikái pontosságának mérése érdekében a 275/2010/EU bizottsági rendelet[10] előírja a tagállamok számára, hogy évente információt szolgáltassanak az Eurostatnak a minőségi mutatókról, így többek között a relatív szórásról. Ezenfelül jelentést kell benyújtaniuk az adatok gyűjtése és feldolgozása során alkalmazott módszertanról is. Az összes tagállam által szolgáltatott információ alapján az Eurostat elvégezte a 2010. referenciaévre vonatkozó értékelést, amelynek főbb elemeit ez a jelentés is tartalmazza.

A tagállamok a nemzeti sajátosságok (például méretkategória, gazdasági tevékenységek és régiók) és a rendelkezésre álló közigazgatási erőforrások függvényében szabadon dönthetnek az adatgyűjtés és -feldolgozás legeredményesebb és leghatékonyabb módjáról.

Az adatok minőségének uniós szintű értékelése céljából az Eurostat az összes ágazat tekintetében, a NACE Rev. 2. egy számjegyű szintjén (nemzetgazdasági ágak) kiszámította hat változó – nemzeti szintű relatív szóráson alapuló – összesített uniós szintű relatív szórását.

6. táblázat:        A szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó statisztikák relatív szórásának összesített uniós szintű értéke (%)

2010 || A változók uniós szintű szórásiegyüttható-sávok közötti megoszlása (%)

Uniós szintű szórási együttható[11] || Vállalkozások száma || Árbevétel || Hozzáadott érték || Személyi jellegű ráfordítások || Bruttó beruházás || Foglalkoztatottak száma

0,0–0,5 || 69 || 62 || 69 || 85 || 0 || 100

0,6-1,5 || 23 || 31 || 31 || 8 || 31 || 0

1,6-2,5 || 8 || 0 || 0 || 8 || 31 || 0

> 2,5 || 0 || 8 || 0 || 0 || 38 || 0

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a változók uniós szintű összesített relatív szórása a legtöbb esetben 1,5 alatt marad, kivéve a bruttó beruházás változót, amely esetében az együttható nagyobbrészt 0,6 és 2,5 között alakul.

A relatív szórás összességében alacsonyabb az ipar esetében, és kissé magasabb az építőipari, a kereskedelmi és a szolgáltatási ágazatban.

4. KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

Amint említettük, a tagállamoknak az egyes referenciaévek tekintetében benyújtott jelentésekben információt kell szolgáltatniuk az adatok gyűjtése és feldolgozása során alkalmazott módszertanról is.

4.1. Koherencia

A koherencia azt mutatja meg, milyen mértékben teszi lehetővé a statisztikai módszerek megfelelősége a különböző forrásokból származó adatok összesítését. Az Eurostat ezért azonosítja a vállalkozások szerkezeti statisztikái és más vállalati felmérések közös elemeit, majd meghatározza azok következetességének mértékét.

A vállalkozások szerkezeti statisztikái mellett számos más forrásból származó statisztikák – például vállalkozás-nyilvántartásokból, nemzeti számlákból, munkaerőköltség-felmérésekből, munkaügyi statisztikákból, vállalkozás-demográfiai adatokból és rövid távú statisztikákból származó adatkészletek – is felhasználhatók. A vállalkozások szerkezeti statisztikái és az egyéb statisztikai források közötti koherencia elemzése egy sor eltérést tárt fel a felhasznált adatok és módszertanok tekintetében. Az egyes statisztikai források esetében mindig azt a módszertant választják, amely a leginkább megfelel az adott forrás céljainak, ezért a különböző adatforrásokon alkalmazott módszertanok jellemzően eltérnek egymástól.

4.2. Összehasonlíthatóság

A szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó statisztikák időben és az országok között csak a 2005. referenciaévtől kezdődően hasonlíthatók össze, mivel bizonyos országok e dátumot megelőzően eltérő módszertant és hatókört alkalmaztak. A tevékenységek új besorolásának (NACE Rev. 2.) 2008. évi bevezetése lehetetlenné teszi az ezt az évet is tartalmazó idősorok vizsgálatát.

Az üzleti szolgáltatásokra és a vállalatok demográfiájára vonatkozó statisztikák 2008-tól, a felmérés kötelezővé tételének időpontjától kezdve hasonlíthatók össze.

5. AZ ADATSZOLGÁLTATÁS HATÁRIDEJE

Az SBS-rendelet értelmében a tagállamoknak a következő határidőig kell benyújtaniuk a referenciaévre vonatkozó adataikat:

· a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó előzetes statisztikák esetében: a naptári év végétől számított 10 hónap; és

· az összes ágazat végleges adatai esetében: a naptári év végétől számított 18 hónap.

A 2010. referenciaév tekintetében 19 ország nyújtotta be időben az összes SBS-területre vonatkozó adatait.

Egyes tagállamok számára eltéréseket kellett engedélyezni az SBS-rendelet rendelkezéseitől, hogy a szükséges változtatásokat végrehajthassák a nemzeti statisztikai rendszereikben. Észtország és Franciaország számára teljes eltérést engedélyeztek az üzleti szolgáltatásokra vonatkozó statisztikák tekintetében.

6. HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG

Minden vállalkozásszerkezeti statisztika, valamint a felhasználók számára releváns módszertani kérdések részletes magyarázata ingyenesen hozzáférhető az Eurostat weboldalának „Ipar, kereskedelem és szolgáltatások” menüpontjában[12].

A nemzeti statisztikai hivatalok tagállami szinten is közzéteszik a vállalkozások szerkezeti statisztikáit, ami még könnyebben hozzáférhetővé teszi az adatokat a felhasználók számára.

7. AZ SBS-RENDELETNEK VALÓ MEGFELELŐSÉG

A tagállamok SBS-rendeletnek való megfelelőségét a szolgáltatott adatok teljessége, a végleges adatok közzététele előtt benyújtott verziók száma és az adatközlés határidejének betartása alapján értékelik.

A 2010. évi adatok átfogó megfelelőségi mutatói javulást tükröznek az előző jelentésben rögzített megfelelőségi szinthez képest. A legtöbb ország a korábbinál gyorsabban nyújtja be az adatokat, noha néhány tagállam továbbra sem tartja be a határidőket, ami hátráltatja az összesített uniós adatok közzétételét.

A végleges adatok közzététele előtt a tagállami adatokat átlagosan 1,4 verzióban küldték meg.

A 7. táblázat bemutatja a 27 uniós tagállam és Norvégia megfelelőségének átfogó értékelését a 2010. referenciaév tekintetében az SBS-rendelet hatálya alá tartozó összes területen.

Az országokat egy négyfokú megfelelőségi skálán értékelték:

· NJ  =          Nagyon jó megfelelőségi szint. Az összes előírt adatot (kevés kivétellel) időben benyújtották (legalább 90%-os pontszám).

· J     =          Jó megfelelőségi szint. Néhány elem hiányzott, illetve kisebb késések voltak az adatszolgáltatásban (70–89%-os pontszám).

· R    =          Részleges megfelelőségi szint. Az adatok részben rendelkezésre álltak, de az előírt információ jelentős része hiányzott, illetve nem tartották be a határidőket (10–69%-os pontszám).

· E    =          Elégtelen megfelelőségi szint. Az adatok nagy része hiányzott, illetve jelentős késéssel nyújtották be azokat (10% alatti pontszám).

7. táblázat:        A rendeletnek való megfelelőség általános értékelése

Ország || Átfogó eredmény

Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Norvégia, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia || NJ

Ciprus, Dánia, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Egyesült Királyság || J

Görögország, Málta || R

– || E

A táblázatból kiderül, hogy a legtöbb tagállam esetében a megfelelőség nagyon jó vagy jó volt.

Az Eurostat két irányban is lépéseket tett a megfelelőség javítása érdekében: egyrészt jelentést készített az elvégzett megfelelőség-ellenőrzésről, másrészt adatvalidációs eszközt készített a tagállamok számára.

Az Eurostat jelenleg évente két alkalommal nyújt be megfelelőségi jelentést az SBS irányítóbizottságának, valamint évente egyszer a vállalkozások statisztikáiért felelős igazgatók csoportjának. Néhány esetben az Eurostat főigazgatója a nemzeti statisztikai hivatalok vezetőit is megkereste levélben.

Az Eurostat megoldást keresett a tagállamok által a végleges adatok közzétételét megelőzően benyújtott adatverziók számának csökkentésére is. Ezért kidolgozott egy olyan adatvalidációs eszközt, amellyel a tagállamok ellenőrizhetik adataik pontosságát és esetleges bizalmas jellegét, mielőtt azokat megküldenék az Eurostatnak.

8. A VÁLLALKOZÁSOKRA HÁRULÓ TEHER ÉS AZ ANNAK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK 8.1. Háttér

Az Eurostat törekszik arra, hogy alkalmazkodjon a változó gazdasági környezethez, és adott esetben azonnal reagálni tudjon a felhasználók új statisztikák iránti igényeire, ezért folyamatosan különböző módokat keres az európai statisztikai rendszer (ESS) vállalkozások szerkezeti statisztikáival összefüggő rugalmasságának növelésére.

A rugalmas, jó minőségű vállalkozási statisztikai rendszer létrehozását segítő intézkedéseknek azonban értelemszerűen korlátokat szab a válaszadókra – különösen az üzleti vállalkozásokra – nehezedő statisztikai teher csökkentésére irányuló törekvés, valamint a nemzeti statisztikai hatóságok rendelkezésére álló források korlátozott volta. Az Eurostatnak e megkötések miatt törekednie kell a vállalkozási statisztikák kidolgozásának a szinergiák kihasználása, megfelelő prioritások meghatározása és bizonyos európai célokra való összpontosítás révén történő ésszerűsítésére.

A Kitekintés az elkövetkező évtizedre című közleménnyel (COM(2009) 404) összhangban projektet indítottak a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelet (FRIBS) kidolgozására, amely közös infrastruktúra biztosítása és következetes adatkövetelmények meghatározása révén leegyszerűsítené a vállalkozási statisztikák előállítását.

8.2. A vállalkozásokra háruló terhek csökkentését célzó intézkedések

Az Eurostat folyamatosan együttműködik a nemzeti statisztikai hivatalokkal azért, hogy módot találjon a vállalkozásokra háruló teher csökkentésére oly módon, hogy az adatkövetelmények egyszerűsítése ellenére a rendelkezésre álló statisztikák megfeleljenek a felhasználók szükségleteinek.

A vállalkozásszerkezeti statisztikák fő felhasználóival (a Bizottságon belül és kívül egyaránt) folytatott konzultációk nyomán az Eurostat azonosított néhány lehetőséget a nemzeti statisztikai hivatalokra és a vállalkozásokra háruló teher csökkentésére. Az intézkedések a pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra vonatkozó követelményekre, a többéves adatkészletekkel kapcsolatos részletes információkra, valamint az SZE-alapú adatkészletek megszüntetésére irányulnak.

A fenti változtatások mellett felülvizsgálják az előírt változók jegyzékét is, amely során figyelembe veszik az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának (ESR-bizottságnak) a prioritásnak nem minősítendő területekre vonatkozó javaslatait.

A tagállamok által a vállalkozásokra háruló terhek csökkentése érdekében tett fellépések némelyike a vállalkozások szerkezeti statisztikáival összefüggő adatgyűjtési folyamatokra irányult. A tagállamok többsége gyakran végez mintavételes felmérést: ezek kapcsán új mintavételi stratégiákat fogadtak el részben a vállalkozásokra nehezedő teher, részben a nemzeti statisztikai hivatalokat terhelő költségek csökkentése érdekében.

Ezenfelül néhány ország kizárta a kisvállalkozásokat a felmérésekből, és közigazgatási adatforrások és becslések kombinációjával pótolta a hiányzó adatokat.

A felmérések helyett számos tagállam egyre szívesebben használ közigazgatási adatforrásokat. Mindamellett a statisztikai adatoktól rendszerint különféle szempontokból (például az alkalmazott definíciók, formátumok, kódok és protokollok tekintetében) eltérő közigazgatási adatok kizárólagos használatának több akadálya is van. A nemzeti statisztikai hivatalok a közigazgatási adatokért felelős szervekkel együttműködve dolgoznak ezen akadályok elhárításán, hogy jobban ki lehessen használni a közigazgatási adatokat, és egyszerűbbé lehessen tenni az adatgyűjtési folyamatot.

Egyes országok online rendszereket vezettek be az éves adóügyi és statisztikai információk összegyűjtésére. Ezek a korszerű információs technológián alapuló rendszerek javíthatják az adatok minőségét, valamint lerövidíthetik az azok beviteléhez és feldolgozásához szükséges időt.

Az adatkövetelmények és adat-előállítási folyamatok minden módosítása során figyelembe veszik a vállalkozásokra háruló terhet; mindamellett továbbra is a jó minőségű, a felhasználók igényeit költséghatékony módon kielégítő vállalkozásszerkezeti statisztikák előállítása jelenti az elsődleges célt.

9. Továbbfejlődési lehetőségek

Az ESS folyamatosan vizsgálja a statisztikák iránti új és kialakuló igények kielégítésének lehetőségeit, ennek során ugyanakkor törekszik a válaszadókra háruló terheknek és a statisztikák előállítási költségeinek csökkentésére is.

Az Eurostat kidolgozta az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programját (MEETS)[13], amelynek a végrehajtása hat évet (2008–2013) vett igénybe. A program elsődleges kimeneteleként javaslatot készített a vállalkozási statisztikák korszerűsítéséhez szükséges gyakorlati lépésekről, többek között egy célmutatókészlet kialakításáról és a prioritások felülvizsgálatának elvégzéséről. E javaslat végrehajtásához mindamellett az ESS részéről nagymértékű elkötelezettségre és beruházásra lesz szükség az elkövetkező években.

[1]     Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 295/2008/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás) (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.).

[2]     COM(2011) 242 végleges.

[3]     A Bizottság 2009. március 11-i 251/2009/EK rendelete a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorok és a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozásának (CPA) átdolgozása után szükséges kiigazítások tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról (HL L 86., 2009.3.31., 170. o.).

[4]     Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

[5]     http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database

[6]     http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home

[7]     http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Category:Structural_business_statistics

[8]     A vállalkozásokra háruló terhek, valamint a nemzeti statisztikai hatóságokat terhelő költségek minimalizálása érdekében a tagállamok az adatokat olyan jelöléssel láthatják el, amelynek alapján azok „kizárólag az európai összesítésekhez való hozzájárulás”-ként (contribution to European totals only; CETO) felhasználandónak minősülnek. Az Eurostat az ilyen adatokat nem teszi közzé. A tagállamok általi nemzeti közzététel esetén az adatok nem tartalmazzák a CETO-megjelölést. A CETO-megjelölés használatának feltételei a vállalkozások által uniós szinten összesen termelt hozzáadott értékből a tagállamra jutó részesedésen alapulnak a következők szerint:

Nagy országok: Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság.

Közepes méretű országok: Belgium, Dánia, Spanyolország, Görögország, Írország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Finnország, Svédország, Norvégia.

Kis országok: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Románia, Szlovénia, Szlovákia.

[9]     A Máltára vonatkozó adatok 2009-ből származnak.

[10]             A Bizottság 2010. március 30-i 275/2010/EU rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak minőségértékelési kritériumai tekintetében a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 86., 2010.4.1., 1. o.).

[11]    A relatív szórási együtthatókat a 2010. évre vonatkozó végleges adatok tekintetében az 1A, 2A, 3A és 4A adatsorokra (I–IV. melléklet), a NACE Rev. 2. egy számjegyű szintjén (nemzetgazdasági ágak) számították ki.

[12]    http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home

[13]    Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1297/2008/EK határozata az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programjáról (HL L 340., 2008.12.19., 76. o.).