A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a 2006/112/EK tanácsi irányelv 395. cikkének megfelelően /* COM/2014/0229 final */
A
BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a 2006/112/EK
tanácsi irányelv 395. cikkének megfelelően
1.
HÁTTÉR
A közös
hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK
tanácsi irányelv (a továbbiakban: a héairányelv) 395. cikke értelmében a
Tanács – a Bizottság javaslata alapján – egyhangúlag eljárva bármely tagállamot
felhatalmazhatja arra, hogy az irányelvben foglalt rendelkezésektől
eltérő különös intézkedéseket vezessen be a hozzáadottérték-adó
beszedésének egyszerűsítésére vagy az adócsalás és az adóelkerülés egyes
formáinak megelőzésére. Mivel ezen eljárás a héa általános
alapelveitől való eltérésről rendelkezik, az Európai Bíróság
következetes ítéleteinek megfelelően, ezen eltéréseknek korlátozott
hatályúnak és arányosnak kell lenniük. A Bizottság
által 2013. november 27-én iktatott levelében Magyarország a 2006/112/EK
irányelv (a továbbiakban: a héairányelv) 199b. cikke[1]
alapján a héairányelv 193. cikkétől eltérő, gyorsreagálási
mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedés bevezetésének
engedélyezését kérelmezte, hogy a cukor esetében fordított adózási mechanizmust
alkalmazhasson. Mivel azonban nem teljesültek az alapvető jogi feltételek,
a Bizottság nem tudta elfogadni a javasolt intézkedést[2]. A gyorsreagálási
mechanizmus keretében küldött értesítésekkel egyidejűleg a héairányelv 199b.
cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban be kell nyújtani egy,
a héairányelv 395. cikke szerinti „rendes” eltérés iránti kérelmet is.
Magyarország a gyorsreagálási mechanizmusról küldött értesítést tartalmazó
levelében egyúttal engedélyt kért arra, hogy (a fent említettek szerint) a
cukor esetében fordított adózási mechanizmust alkalmazhasson. Az említett
irányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2014. március
19-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Magyarország
kérelméről. A Bizottság 2014. március 20-án kelt levelében értesítette
Magyarországot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükségesnek
ítélt valamennyi információnak.
2.
FORDÍTOTT ADÓZÁS
A héairányelv 193.
cikke értelmében a héa megfizetésére kötelezett személy a termékértékesítést
vagy szolgáltatást végző adóalany. A fordított adózási mechanizmus célja,
hogy arra az adóalanyra hárítsa az adófizetési kötelezettséget, akinek a
részére a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történt. „Körhintacsalás”
akkor áll elő, amikor a kereskedők termékeik értékesítését
követően nem fizetik meg a héát az adóhatóságok részére, ugyanakkor
ügyfeleik az érvényes számla birtokában jogosultak az adó levonására. Az
adócsalás legagresszívebb formájában ugyanazon árukat vagy szolgáltatásokat az
ún. „körhinta” módszerrel (amely az áruk és szolgáltatások tagállamok közötti
kereskedelmét is magában foglalja) többször is értékesítik anélkül, hogy
megfizetnék az adóhatóság felé a héát. Azáltal, hogy ilyen esetekben a héa
megfizetésére kötelezett személy az lesz, akinek a részére a terméket
értékesítik vagy a szolgáltatást nyújtják, a fordított adózási mechanizmus
alkalmazásával megszűnik az ilyen fajta adócsalás elkövetésének
lehetősége.
3.
A KÉRELEM
Magyarország a
héairányelv 395. cikke értelmében, a gyorsreagálási mechanizmusról küldött
értesítést követően azt kéri, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján
hatalmazza fel arra, hogy a héairányelv 193. cikkétől eltérő különös
intézkedésként fordított adózási mechanizmust alkalmazhasson a 200 kg-ot
meghaladó mennyiségben értékesített cukor esetében. A Magyarország
által szolgáltatott információk alapján úgy tűnik, hogy az ágazatban már 2007
óta tapasztalnak csalással összefüggő problémákat. 2013-ban (az adott év
első három negyedévére vonatkozó, akkor rendelkezésre álló adatok alapján)
azonban az elmulasztott héabefizetések összegének hirtelen növekedését
figyelték meg. Magyarország szerint az ezzel összefüggésben végrehajtott csalás
elleni intézkedések nem elegendőek az egyre terjedő csalás elleni
eredményes küzdelemhez.
4.
A BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA
Ha a
Bizottsághoz a 395. cikk szerinti kérelmek érkeznek be, megvizsgálja azokat
annak biztosítására, hogy megfelelnek-e az ilyen kérelmek jóváhagyásához
szükséges alapvető feltételeknek, vagyis hogy a javasolt különös
intézkedés egyszerűsít-e eljárásokat az adóalanyok és/vagy az adóhatóság
számára, vagy hogy a javaslat megakadályozza-e az adócsalás vagy adókikerülés
bizonyos típusait. Ebben az összefüggésben a Bizottság mindig is a visszafogott
és elővigyázatos megközelítést részesítette előnyben annak
biztosítása érdekében, hogy az eltérések ne ássák alá az általános héarendszer
működését, korlátozott legyen az alkalmazási körük, továbbá szükségesek és
arányosak legyenek. A Bizottság
először is megjegyzi, hogy Magyarország egy éven belül immár harmadik
alkalommal nyújt be mezőgazdasági termékekre (először a gabonafélékre
és olajos magvakra, másodszor a sertéstenyésztésre, majd ez esetben a cukorra)
vonatkozó kérelmet. Akár a
sertéstenyésztés és állati takarmányok előállítása tekintetében (COM(2013)
148 final), a Bizottság ez esetben is úgy véli, hogy a szóban forgó áru (a
cukor) jellege olyan, hogy az ellenőrzés hagyományos ellenőrzési
eszközökkel,
a fordított adózási mechanizmus alkalmazása nélkül elvégezhető. Ezenkívül a
fordított adózási mechanizmusnak a végső fogyasztásra szánt termékek (így
a cukor) tekintetében történő alkalmazása mindig azzal a kockázattal jár,
hogy a csalás az ellátási lánc egy alsóbb szintjére tolódik át, ahol – a
javasolt küszöb alkalmazása ellenére is – még nehezebben
ellenőrizhető. Éppen emiatt zárták ki a tagállamok szándékosan a
végső fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékeket a fordított
adózásról szóló irányelv[3]
hatálya alól. Ezt a megközelítést annak a veszélye is indokolja, hogy a csalás
átterjed más tagállamokra is egy számos tagállamban igen nagy gazdasági
jelentőséggel bíró ágazatban. A gabonafélék és az olajos magvak terén
szerzett korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kockázat nagyon is
valószerű. Az eltérés
egyébként sem jelenthet hosszú távú megoldást, és nem helyettesítheti a piaci
szegmens adóalanyainak megfelelő felügyeletét. Magyarország kérelmei arra
mutatnak, hogy strukturális problémák lehetnek az ország mezőgazdasági
ágazatának ellenőrzése terén, ezért azok megoldásához más megközelítésre
van szükség. Ebben az
összefüggésben a Bizottság a magyar sajtó nyilvános közléseiből úgy
értesült, hogy felmerült a gyanú, miszerint nem megfelelő igazgatás
lehetetleníti el az adók megfelelő beszedését az ágazatban. Meg kell
jegyezni, hogy mindez igen nehéz helyzetet eredményezett. Ezért úgy tűnik,
hogy a helyzet tisztázása és az adóigazgatás megfelelő működésének
biztosítása, illetve adott esetben javítása vagy helyreállítása érdekében
politikai, közigazgatási, vagy akár igazságügyi szintű megoldásra van
szükség. Ami a csalással
összefüggő számadatokat illeti, az ágazat héavesztesége jelentős,
mindamellett Magyarország teljes becsült héabevétel-hiányának csupán 0,291%-át
teszi ki (2011. évi adatok)[4],
ami arra mutat, hogy összetettebb megoldást kell kidolgozni a
héa-ellenőrzéssel és -beszedéssel kapcsolatos problémák rendezése
érdekében. Magyarország
kérelmében megjegyzi, hogy már tett bizonyos intézkedéseket az ágazatbeli
csalások ellen (többek között javította a nyilvántartásba vételi eljárást,
növelte az ellenőrzések hatékonyságát, emelte a bírságok összegét, és
összevonta az adó- és vámhatóságokat). Mindazonáltal még nem hajtotta végre az
Unió által e téren korábban tett összes ajánlást. A Bizottság
véleménye szerint az intézkedéseknek elsősorban az adóellenőrzés
hatékonyságának növelésére kellene irányulniuk ahelyett, hogy újabb
kötelezettségeket rónának az adóalanyokra. A Bizottság megjegyzi, hogy a magyar
adóterhek már így is viszonylag magasak, és a Világbank szerint az ország
meglehetősen kedvezőtlen helyet foglal el az országok adófizetéssel
összefüggő nehézségek szerinti ranglistáján[5]. Mindezek alapján
a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a fordított adózás alkalmazását
megengedő eltérés nem jelentene megfelelő megoldást a cukoripari
ágazatban elkövetett csalások felszámolására, ellenben kedvezne a
kiskereskedelmi szinten és más tagállamokban elkövetett csalásoknak. Szélesebb
körű megoldást kell találni a problémára, amely részeként végre kell hajtani
az adóellenőrzés és -beszedés strukturális reformját. A Bizottság a
továbbiakban is minden lehetséges segítséget megad Magyarországnak a
héacsalással kapcsolatos problémák megoldásához. A Bizottság ezenkívül
javasolja Magyarországnak, hogy erősítse meg az Eurofisc keretében más
olyan tagállamokkal folytatott együttműködését, amelyek mezőgazdasági
ágazatukban hasonló problémákkal küzdenek vagy szembesülhetnek.
5.
KÖVETKEZTETÉS
A fent
említettek alapján a Bizottság ellenzi Magyarország kérelmét. [1] A cikk a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK
irányelvnek a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus tekintetében
történő módosításáról szóló, 2013. július 22-i 2013/42/EU tanácsi
irányelvvel (HL L 201., 2013.7.26., 1. o.) került az irányelvbe. [2] A Bizottság 2013. december 11-i végrehajtási határozata
Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK
tanácsi irányelv 193. cikkétől eltérő, gyorsreagálási mechanizmus
keretében megvalósuló különös intézkedés bevezetésére irányuló kérelme elutasításáról
(HL L 341., 2013.12.18., 68. o.). [3] A Tanács 2013. július 22-i 2013/43/EU irányelve a közös
hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított
adózás bizonyos csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó
fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról
(HL L 201., 2013.7.26., 4. o.). [4] Study to quantify and analyse the VAT Gap in the EU-27
Member States (Az EU 27 tagállamában keletkezett héabevétel-kiesés
számszerűsítése és elemzése). Az Európai Bizottság megbízásából a
CPB (Hollandiai Gazdaságpolitikai Elemző Iroda) vezette konzorcium által
készített jelentés. http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/common/publications/studies/vat-gap.pdf [5] Lásd: Magyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjának
és konvergenciaprogramjának értékelése – A Magyarország 2013. évi nemzeti
reformprogramjáról és Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó
konvergenciaprogramjának véleményezéséről szóló tanácsi ajánlás
kísérődokumentuma (SWD(2013) 367 final, 21–22. o.). Lásd még: http://www.doingbusiness.org