A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a tagállamok által 2013-ban szolgáltatott költségvetési adatok minőségéről

TARTALOMJEGYZÉK

1............ Háttér 3

2............ Főbb megállapítások a kormányzati hiány és adósság szintjére vonatkozó 2013. évi adatszolgáltatásról 3

2.1......... Időszerűség, megbízhatóság és hiánytalanság. 3

2.1.1...... Időszerűség. 3

2.1.2...... Megbízhatóság. 4

2.1.3...... A táblázatok és a kiegészítő információk hiánytalansága. 5

2.1.4...... A pénzügyi válsággal kapcsolatos kiegészítő táblázatok. 6

2.1.5...... Kérdőív a kormányközi hitelnyújtásról 6

2.2......... Az elszámolási szabályoknak való megfelelés és a statisztikai adatok ellentmondás-mentessége  7

2.2.1...... Információcsere és pontosítások. 7

2.2.2...... Konzultációs és módszertani látogatások. 7

2.2.3...... Az Eurostat által nyújtott konkrét tanácsadás. 8

2.2.4...... A legújabb módszertani kérdések. 9

2.2.5...... Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang. 10

2.3......... Közzététel 10

2.3.1...... A címsoradatok és a részletes adatszolgáltatási táblázatok közzététele. 10

2.3.2...... Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban. 11

2.3.3...... A benyújtott adatok módosításai 11

2.3.4...... Metaadatok közzététele (módszertani leírások) 12

3............ Következtetések. 12

1.           Háttér

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló (a 679/2010/EK rendelettel módosított) 479/2009/EK tanácsi rendelet[1] 8. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság, pontosabban az Eurostat számára (a továbbiakban: Eurostat), hogy rendszeresen jelentésben tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tagállamok által szolgáltatott tényadatok minőségéről. Ez az éves jelentés átfogóan értékeli az adatok időszerűségét, megbízhatóságát, hiánytalanságát és ellentmondás-mentességét, csakúgy mint az elszámolási szabályok betartását. Az előző (2012-es értesítésekről szóló) jelentést a Bizottság 2013. február 20-án fogadta el[2].

Az Eurostat rendszeresen értékeli a tagállamok által szolgáltatott tényadatok minőségét és az ezek alapját képező kormányzati szektorszámlákat, amelyeket a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA95) szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet[3] szerint állítanak össze. E munka azokra a tényezőkre összpontosít, amelyek a kormányzati hiányra/többletre és a kormányzati adósság szintjének változására szolgálnak magyarázattal. A tagállamok ezen információkat évente kétszer megküldik az Eurostatnak. Emellett más kiegészítő információkat is eljuttatnak, köztük az „EDP-notifikációs táblázatokhoz (túlzott hiány esetén követendő eljárásban szolgáltatott táblázatokhoz) kapcsolódó kérdőívet”, a „pénzügyi válsághoz kapcsolódó kiegészítő táblázatot", valamint a tagállamokkal folytatott kétoldalú tisztázó megbeszélések eredményeit. Az Eurostat továbbá rendszeres, az EDP-vel kapcsolatos konzultációs látogatások révén folyamatos párbeszédet tart fenn a tagállamokkal.

Ez a jelentés a 2013-as EDP-adatszolgáltatás főbb megállapításain és eredményein alapul, és a legutóbbi, 2013. októberi adatszolgáltatásra összpontosít. Adott esetben a jelentés összehasonlítást végez a 2013. áprilisi adatszolgáltatással, valamint a 2012. évi jelentéssel.

2.           Főbb megállapítások a kormányzati hiány és adósság szintjére vonatkozó 2013. évi adatszolgáltatásról

2.1.        Időszerűség, megbízhatóság és hiánytalanság

2.1.1.     Időszerűség

A tagállamok évente kétszer – az adott év április 1-jét, majd az adott év október 1-jét megelőzően – teljesítenek adatszolgáltatást az Eurostat részére a tervezett és tényleges kormányzati hiányukról és államadósságuk szintjéről[4]. 2013 során a túlzotthiány-eljárásra (EDP) vonatkozó adatszolgáltatás a 2009–2013 közötti éveket ölelte fel. A 2013-as adatok a nemzeti hatóságok tervadatai, míg a 2009–2012-es adatok tényadatok (azaz véglegesek, részben véglegesítettek, előzetesek vagy becsültek). A 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében az Eurostat értékeli a tagállamok által szolgáltatott tényadatokat, a tervadatokat azonban nem. .

Az adatszolgáltatási határidőket a tagállamok rendszerint betartják. 2013-ban valamennyi tagállam mindkét EDP-notifikáció alkalmával határidő előtt megküldte tényadatait. Horvátország első ízben 2013 októberében nyújtott be jelentést. Ami a tervadatokat illeti, a 2013. októberi adatszolgáltatás során néhány ország később nyújtotta be a 2013-as évre vonatkozó tervadatait.

2.1.2.     Megbízhatóság

A 2013. áprilisi notifikációban a 2013. októberi notifikációhoz képest végrehajtott módosítások elsősorban a forrásadatok frissítésének és a módszertani változtatásoknak – ideértve egyes műveletek átsorolását – tudhatók be. Mint általában, az adósságra vonatkozó adatokat ez alkalommal is kisebb mértékben kellett módosítani április és október között, mint a hiányra vonatkozóakat.

A hiány legnagyobb mértékű felülvizsgálatára Görögország és Írország esetében került sor. Görögországban a 2012-es évre vonatkozó hiányadatokat a 2013. áprilisi és októberi EDP-notifikációk között lefelé módosították, a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) által a bankszanálási esetekben kifizetendő összegekről rendelkezésre álló auditált adatok miatt. Írországban a 2009-es évre vonatkozó hiány csökkenése főleg a kormányzati szervek bevételeivel/kiadásaival kapcsolatos részletesebb mérlegadatok felvételére volt visszavezethető. Az ír hiányadatok 2012-es növekedése egyrészt annak a következménye, hogy módosították egy UMTS-engedély értékesítésének nyilvántartásba vételi időpontját, másrészt pedig az adóügyi, a kormányzati szervek bevételeire/kiadásaira vonatkozó, valamint a nemzeti egészségügyi szolgáltatóval kapcsolatos forrásadatok frissítésével magyarázható.

Az adósság tekintetében április és október között az Cseh Köztársaság, Dánia és Portugália esetében került sor a legnagyobb mértékű felülvizsgálatokra. A Cseh Köztársaságban a 2009 és 2012 közötti évekre bejelentett adósság a külföldi pénznemben denominált fedezett adósságinstrumentumok értékmegállapításának korrekciója következtében növekedett. Dániában a 2012. évi hiányadatokat lefelé módosították a központi és helyi kormányzati egységekre és társadalombiztosítási alapokra vonatkozó forrásadatok frissítése miatt. Portugáliában a hiányadatok növekedését Madeira régióban az államháztartási szektor egyik egységének átsorolása, valamint egy közszervezet által az államnak fizetett előlegek hitellé történő átsorolása okozta.

Április és október között Észtország esetében a 2009., 2011. és 2012. évre, Luxemburg esetében pedig a 2009 és 2012 közötti évekre vonatkozóan került sor a GDP jelentősebb felülvizsgálatára.

A notifikációs időszakon belüli felülvizsgálatokat tekintve a legtöbb tagállam felülvizsgálta adatszolgáltatását a 2013. októberi első adatközlést követően. Ez alkalommal 18 ország összesen 30 felülvizsgált adatot bocsátott rendelkezésre, míg 2013 áprilisában 24 ország összesen 46 esetben szolgáltatott felülvizsgált adatokat. A tagállamok a felülvizsgált adatokat jellemzően az Eurostat tagállamokhoz intézett észrevételeire, technikai kérdéseire, illetve megjegyzéseire reagálva szolgáltatták; ezek a hiányzó adatok teljességére, a technikai hibák javítására, belső ellentmondásokra, a notifikációs táblázatokban vagy az azokhoz kapcsolódó kérdőívekben szereplő kiigazításokra vagy a táblázatokon belüli helytelen adatrögzítésre vonatkoztak.

2013-ban a notifikációs időszakon belül szolgáltatott felülvizsgált adatok nem eredményeztek jelentős változást a tagállamok által eredetileg továbbított hiány- és adósságszintekben; ez alól kivétel az októberi adatszolgáltatás, melynek keretében Horvátország és Írország hiányra vonatkozó számadatai a notifikációs időszak folyamán a GDP több mint +0,2 százalékpontjával módosultak.

2.1.3.     A táblázatok és a kiegészítő információk hiánytalansága

Az adatszolgáltatási táblázatok kitöltése jogi kötelezettség, és az Eurostat számára nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelően értékelhesse az adatok minőségét. A módosított 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok biztosítják az Eurostat részére a lényeges statisztikai információkat, melyek „(…) különösen az alábbiak:

a)       a nemzeti számlákból származó adatok;

b)       módszertani leírások;

c)       a túlzott hiány esetén követendő eljárásban jelentett táblázatok;

d)       a jelentésre vonatkozó kiegészítő kérdőívek és a jelentések pontosításai.”

Az EDP-notifikációs táblázatoknak négy fő típusa létezik. Az 1–3. EDP-táblázatok kitöltése jogi kötelezettség, a 4. EDP-táblázat adatainak közlésében pedig a tagállamok állapodtak meg[5]. Az 1. és a 2A. táblázat (központi kormányzat) a 2009 és 2013 közötti éveket fedi le, a többi táblázat pedig a 2009 és 2012 közötti éveket[6].

A legtöbb tagállam az összes EDP-notifikációs táblázatot kitöltötte[7]. A 2013. októberi jelentéstétel során a 2. EDP-táblázatok tekintetében valamennyi tagállam részletesen ismertette a központi költségvetés hivatalos egyenlege és az EDP szerinti többlet/hiány közötti kapcsolatot minden alszektorban. Az Egyesült Királyságban a központi költségvetés hivatalos egyenlege az ESA95 alapján tekintendő. Ennek megfelelően igen kevés bejelentés érkezett olyan kiigazításokról, amelyek a hivatalos egyenlegnek az ESA95 szerinti, többletté/hiánnyá történő átalakítását célozták. Néhány más ország szintén csak korlátozott számú kiigazítási tételről tesz jelentést.

A 3. EDP-táblázatban nem minden tagállam adta meg az összes részletet. Főleg a „hitel” („loans”) és „tulajdonosi követelés” („equity”) sorokban előírt részletezés volt hiányos. Emellett néhány ország gyakorlatára jellemző, hogy nem jelentenek statisztikai eltéréseket, ami értelemszerűen azt jelentené, hogy az eltérések hibásan szerepelnek az „egyéb követelések/kötelezettségek” sorokban.

Annak ellenére, hogy több tagállam esetében is javuló tendenciák mutatkoznak, a 4. EDP-táblázattal kapcsolatos adatszolgáltatás sok esetben továbbra sem megfelelő. Jellemző, hogy több ország hiányos adatokat bocsát rendelkezésre a kereskedelemfinanszírozással és az előlegekkel kapcsolatos kötelezettségekről.

Az EDP-táblázatok hiánytalansága terén további javulás érhető el. Ugyanakkor a fennmaradó kérdések várhatóan csekély hatással bírnak az adatminőség szempontjából.

A „Notifikációs táblázatokhoz kapcsolódó kérdőív”-re minden tagállam válaszolt[8]. Bár az elmúlt évekhez képest folyamatosan javult a válaszok részletessége és minősége, további előrelépés szükséges, mivel egyes országok adatszolgáltatása nem terjedt ki a kérdőívben előírt valamennyi részletre. Ez elsősorban a központi kormányzati követelésekre és adósságtörlésekre, az egyéb követelések/kötelezettségek részletezésére, az állami garanciavállalás elszámolására (főként a helyi önkormányzattal kapcsolatos alszektor adatai tekintetében), valamint a tőkeinjekciókkal kapcsolatos adatokra vonatkozik.

2.1.4.     A pénzügyi válsággal kapcsolatos kiegészítő táblázatok

Az Eurostat 2009. július 15-e óta egy kiegészítő táblázatban gyűjti a pénzügyi válságra vonatkozó adatokat. A kiegészítő táblázat 1. része az olyan gazdasági műveletek adatait tartalmazza, amelyek a kormányzat bevételi/kiadási elszámolásában jelennek meg és tényleges hatással vannak az EDP többletre/hiányra. A kiegészítő táblázat 2. része a pénzügyi intézmények támogatásával kapcsolatos pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományadatait tartalmazza. Megkülönbözteti azokat tevékenységeket, amelyek ténylegesen hozzájárultak a kormányzati kötelezettségekhez (az államadósságba beleszámítanak) és azokat a tevékenységeket, amelyek a jövőben potenciálisan hozzájárulhatnak a kormányzati kötelezettségekhez, de egyelőre jövőbeni eseményektől függőnek tekinthetők (az államadósságba nem számítanak bele). Ezek a táblázatok mutatják be a pénzintézetek támogatásával közvetlen kapcsolatban álló kormányzati beavatkozásokat. A nem pénzügyi intézményekre vonatkozó támogatási intézkedések vagy az általános gazdasági támogatási intézkedések nem szerepelnek bennük.

A 2013-ben gyűjtött adatok a 2007–2012-es időszakra vonatkoztak. Nyolc kivételével (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Málta, Románia és Szlovákia) valamennyi tagállam beszámolt különböző, a pénzügyi válsággal összefüggő, a 2007–2012-es időszakban megvalósított kormányzati beavatkozásokról. Az Eurostat EDP-sajtóközleményei mellett egy ezeket az adatokat elemző tájékoztatót is közzétett[9].

2.1.5.     Kérdőív a kormányközi hitelnyújtásról

A tagállamok adatokat szolgáltatnak továbbá a kétoldalú kormányközi hitelnyújtásról is, amelyre általában bizonyos programokkal összefüggésben kerül sor. Ezek az információk, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) keretében történő kormányközi hitelnyújtásról szóló információk az EDP-sajtóközleményben jelennek meg, lehetővé téve az olyan hitelek elemzését, amelyeket egy tagállam egy másik tagállamnak (2012-ben főként Görögországnak, Írországnak és Portugáliának) nyújt támogatási műveletekre.

A pénzügyi válság kapcsán jelentősen megnövekedett az ilyen kétoldalú kormányközi hitelnyújtás és az EFSF keretében történő kormányközi hitelnyújtás száma. E hiteleket nem számítják bele az EU-28 és az euróövezet összesített adataiba a „maastrichti” államadósság tekintetében[10], mivel mindkettőt konszolidált alapon tüntetik fel. E konszolidáció következtében az EU-28 és az euróövezeti összesített adatok nem egyeznek meg a tagállamok adósságának számtani összegével (azaz a kétszeri elszámolás elkerülése érdekében a fent említett kormányközi hitelnyújtás abban nem szerepel).

A 2011-es és 2012-es évre vonatkozóan a tagállamok számára közölt számadatok tehát magukban foglalják az EFSF-fel összefüggő összegeket.

2.2.        Az elszámolási szabályoknak való megfelelés és a statisztikai adatok ellentmondás-mentessége

2.2.1.     Információcsere és pontosítások

Az október 1-jei jelentéstételi határidő és az adatok 2013. október 21-i közzététele közötti értesítési időszakban az Eurostat minden tagállamban kapcsolatba lépett a nemzeti statisztikai hatóságokkal, hogy további információkat kérjen és pontosítsa az egyes konkrét gazdasági műveletekre alkalmazandó elszámolási szabályokat. Ez a folyamat számos levélváltást eredményezett az Eurostat és a nemzeti hatóságok között. A pontosítási kérelmek első körét október 4-ét megelőzően küldték el valamennyi országnak. A második körben 23 országnak küldtek kérelmet, tizenegy országnak pedig még egy harmadik körben is. Sor került egy negyedik körre is, amelyben négy országnak küldtek pontosítási kérelmet. Néhány országtól az Eurostat felülvizsgált értesítési táblázatokat kért[11].

2.2.2.     Konzultációs és módszertani látogatások

A módosított 479/2009/EK rendelet konzultációs és módszertani látogatásokról rendelkezik. Tagállami konzultációs látogatásokra – többek között az úgynevezett „upstream” konzultációs látogatásokra[12] – rendszeresen sor kerül azzal a céllal, hogy áttekintsék a szolgáltatott adatokat, megvizsgáljanak módszertani kérdéseket, megvitassák a statisztikai forrásokat, és értékeljék a vonatkozó elszámolási szabályok betartását, többek között a kormányzati szektor elhatárolása, az elszámolás időpontja és a kormányzati tranzakciók és kötelezettségek besorolása tekintetében.

Amennyiben valamely tagállamra vonatkozóan olyan különösen fontos kérdés merül fel, amely kizárólag az érintett hatóságokkal folytatott személyes találkozó formájában oldható meg, gyorsított eljárás keretében ad hoc találkozót szerveznek az adott tagállamban.

A 2013. év során az Eurostat a következő EDP-konzultációs látogatásokat tette: Spanyolország (január 24–25.), Egyesült Királyság (január 24–25.), Olaszország (február 4–5.), Észtország (február 27–28.), Lengyelország (március 6–8., „upstream” konzultációs látogatás), Görögország (március 20–21.), Luxemburg (május 15.), Svédország (június 4–5.), Németország (június 18–21. és október 22–25., „upstream” konzultációs látogatások), Románia (június 19–20.), Lengyelország (július 8–9.), Románia (augusztus 28–30., „upstream” konzultációs látogatás – nyomon követés), Szlovénia (szeptember 12–13.), Görögország (szeptember 24–25.), Finnország (november 18–19.), Hollandia (november 26.), Szlovénia (november 27–29., „upstream” konzultációs látogatás) és Szlovákia (november 28–29.). Továbbá 2013 folyamán ad hoc látogatásra került sor Horvátországban március 14–15-én, valamint Spanyolországban március 20–21-én és szeptember 26–27-én. 2013-ban az Eurostat az euróövezethez való csatlakozást megelőző látogatást tett Lettországban április 8–9-én, június 26–27-én pedig Horvátországban hajtott végre látogatást az ország uniós csatlakozását megelőzően.

A látogatások során megbeszélt visszatérő kérdések többek között a következők voltak: egységek besorolása kormányzati szektoron belül vagy kívül (például a tömegközlekedéssel, állami vállalatokkal, televízióval és rádióval, kórházakkal és egyetemekkel kapcsolatban), tőkeinjekciók, a köz- és a magánszféra partnerségei (PPP), uniós költségvetésből származó támogatások, a garanciák elszámolása és a kormányzattól származó adatok általános minőségirányítása. Az egyes konzultációs látogatások végleges következtetéseit – beleértve a közösen kidolgozott intézkedések és a helyzet leírását – eljuttatják a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsághoz, továbbá közzéteszik az Eurostat honlapján. Ezek végrehajtása idővel az adatok minőségének javulását eredményezi.

Az Eurostat módszertani látogatást csak akkor tesz, ha lényeges kockázatokat vagy problémákat lát az adatok minőségével, különösen a módszerekkel, a fogalmakkal vagy az alkalmazott besorolásokkal kapcsolatban. Ilyen módszertani látogatásra 2013-ban nem került sor.

2.2.3.     Az Eurostat által nyújtott konkrét tanácsadás

A tagállamok rendszeresen konzultálnak az Eurostattal, hogy tisztázzanak különböző jövőbeli vagy múltbeli műveletekkel kapcsolatos nemzeti számviteli kérdéseket. Az Eurostat a meglévő iránymutatásának megfelelően ad tanácsot. A módosított 479/2009/EK rendelet átláthatósági rendelkezésének teljesítése érdekében az Eurostat tanácsadását közzéteszi[13], kivéve, ha az érintett tagállam ez ellen kifogást emel. 2013 során az Eurostat a következő tanácsokat tette közzé: a Bank of England Asset Purchase Facility Fund (BEAPFF) elszámolási módszere és a Bank of England és az Egyesült Királyság Államkincstára közötti pénzmozgások, egy privatizáció előtti koncessziós értékesítés statisztikai kezelése Portugáliában, a Dexia csoport feltőkésítése Belgiumban, a Sociedad de activos de Restructuracion (SAREB) besorolása Spanyolországban, az uniós forrásokkal kapcsolatos pénzügyi korrekcióknak az 1083/2006/EK rendelet 100. cikke (1) bekezdésével összhangban történő nyilvántartásba vétele Romániában, a mobiltelefon-spektrum 15 éves koncessziójának statisztikai kezelése Magyarországon, a LAK Invest ingatlanügylet kezelése Belgium flamand régiójában, az IABF kezességvállalási díj nyilvántartásba vétele Hollandiában, az adó-visszatérítések, kényszerítő bírságok és időközi kifizetések kezelése a Her Majesty’s Revenue and Customs (HMRC) adóügyben az Egyesült Királyságban, a CFR Cai Ferate által a magán energiaszolgáltatók számára fizetendő kényszerítő bírságokkal és pénzbüntetésekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségek eltörlésének nyilvántartásba vétele Romániában, valamint a MyCSP Ltd. statisztikai besorolása az Egyesült Királyságban.

2.2.4.     A legújabb módszertani kérdések

Az Eurostat szokás szerint értékelte az ESA95 szabályainak megfelelő alkalmazását, különös tekintettel a 479/2009/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghozott legutóbbi határozataira. E határozatok benne foglaltatnak az államháztartási hiányról és államadósságról szóló kézikönyvben (a továbbiakban: MGDD), amelynek legfrissebb változatát 2013 februárjában tették közzé[14]. Az új változat három új fejezetet tartalmaz, amelyekről a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság (CMFB) konzultációt folytatott; e fejezetek a következők: az euróövezeti államadósság-válsághoz kapcsolódó európai gazdálkodó egységek (EFSF és ESM), alacsony kamatlábú hitelek és alacsony kamatlábú állami hitelek értékesítése harmadik feleknek, valamint kibocsátáskereskedelmi engedélyek. Ezenkívül kisebb pontosításokkal egészítették ki az MGDD egyéb fejezeteit is.

A munkacsoport 2013. júliusi utolsó (negyedik) ülését követően, amely a jelenlegi MGDD-nek az új ESA 2010-hez való „hozzáigazítására” irányult, megtörtént az ESA 2010 módszertannal összhangban lévő MGDD tervezetének véglegesítése, majd azt 2013 augusztusában megküldték a tagállamok számára.

2013 januárjában – miután az ESM végleges jellemzői ismertté váltak – az Eurostat közzétette „Az alacsony kamatlábú hitelek statisztikai számbavétele”[15], valamint „Az Európai Stabilitási Mechanizmus statisztikai osztályozási rendszere”[16] című határozatait.

Miután szükségessé vált – nevezetesen a piacról kivonuló vállalkozások esetében – a bankoknak nyújtott állami tőkeinjekciókkal kapcsolatos kritériumok további tisztázása, az Eurostat 2013 márciusában közzétette „A bankoknak nyújtott állami tőkeinjekciók számbavételéhez szükséges kritériumok pontosítása”[17] című határozatát.

2013 júliusában az Eurostat közzétette „Az EDP-hez kapcsolódó kérdőívekhez csatolt, a függő kötelezettségekről és potenciális kötelezettségekről szóló kiegészítés”[18] bevezetéséről szóló határozatát. Az új kérdőív táblázatokat tartalmaz a kezességvállalásokról, a mérlegen kívüli PPP-kről és a nemteljesítő hitelekről, és a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvvel[19] összefüggésben került bevezetésre. Az első adatokat az Eurostat 2015 januárjában teszi majd közzé, az államháztartási körbe nem sorolható, állami ellenőrzés alatt álló egységek összes kötelezettségeire vonatkozó adatokkal együtt.

A monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság e kérdésben folytatott 2013. novemberi eredménytelen konzultációját követően az Eurostat közzétette „A nyugdíj-kötelezettségek kiegyensúlyozatlan átutalása az államháztartásba az ESA 2010 szerint” nyilvántartásba vételéről szóló határozatát.

2013 januárja óta „Az EDP-eljárások módszertani leírása” megtalálható az Eurostat honlapján. A dokumentum célja az EDP-adatok Eurostat általi ellenőrzése során alkalmazott eljárások és elvek bemutatása.

2.2.5.     Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang

A módosított 479/2009/EK rendeletben meghatározott április 1-jei és október 1-jei notifikációs határidőket azért vezették be, hogy biztosítsák az összhangot az alapul szolgáló – az Eurostat részére különböző ESA95 adattovábbítási táblázatokban továbbított – éves és negyedéves kormányzati szektorszámlákkal. Az Eurostat szisztematikusan elemzi az EDP-notifikációk és az ezeket alátámasztó kormányzati szektorszámlák közötti ellentmondás-mentességet. A kormányzati kiadás és bevétel összegének például összhangban kell lennie a bejelentett hiányadatokkal.

Az utóbbi években javult az EDP-adatok és a bejelentett ESA95 kormányzati számlák közötti általános összhang, bár az a nem pénzügyi adatok vonatkozásában továbbra is nagyobb, mint a pénzügyi adatok esetében. A nem pénzügyi adatok és a negyedéves államadósság (28. ESA-táblázat) tekintetében a 2013. októberi adatszolgáltatás során (éves és negyedéves szinten egyaránt) teljes összhang mutatkozott az EDP-számadatok és a 2. és 25. ESA-táblázat között. Ugyanakkor a pénzügyi adatok tekintetében további tagállami erőfeszítések szükségesek az EDP- és ESA-táblázatok közötti ellentmondás-mentesség megvalósításához. A 2013. októberi adatszolgáltatás során hat tagállam esetében merültek fel figyelemreméltó ellentmondások az EDP-adatok és a negyedéves pénzügyi beszámolók között, továbbá a kereskedelemfinanszírozással és az előlegekkel kapcsolatos kötelezettségek vonatkozásában a tagállamok több mint egyharmadánál mutatkoztak ellentmondások az EDP-adatok és az éves ESA-pénzügyi beszámolók között.

2.3.        Közzététel

2.3.1.     A címsoradatok és a részletes adatszolgáltatási táblázatok közzététele

A módosított 479/2009/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése megállapítja: „A Bizottság (Eurostat) a […] határidő leteltét követő három héten belül rendelkezésre bocsátja a kormányzati hiánynak és államadósságnak a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásához felhasználandó tényadatait. Az adatszolgáltatás közzététel útján történik.”

A kormányzati hiány- és adósságadatokat 2013. április 22-én[20] és október 21-én[21] tették közzé az tagállamok által elküldött összes adatszolgáltatási táblázattal együtt. Az Eurostat 2012 februárja óta rendszeresen sajtóközleményt tesz közzé a negyedéves maastrichti adósságról, hozzávetőlegesen az adott negyedév végétől számított 115 napon belül. 2012 februárja óta az Eurostat közzéteszi „Fókuszban a statisztika” (Statistics in Focus) című kiadványát a negyedéves államháztartási hiányról.

Az Eurostat továbbá közzéteszi honlapján az EDP-adatokat alátámasztó éves és negyedéves kormányzati pénzügyi statisztikákat, és egy egyéb tételeket (stock flow adjustment) tartalmazó tájékoztatót is[22]. Az Eurostat emellett közzéteszi a pénzügyi válsággal összefüggő kormányzati beavatkozásokkal kapcsolatos, tagállamoktól származó információkat[23], valamint a kormányközi hitelnyújtással kapcsolatos adatokat is. Az Eurostat továbbá feljegyzést tesz közzé a kereskedelemfinanszírozással és az előlegekkel kapcsolatos kötelezettségekről is[24].

A módosított 479/2009/EK rendelet értelmében a tagállamoknak közzé kell tenniük a hiányra és az adósságra vonatkozó tényadataikat. A hiányra és az adósságra vonatkozó számadatokat nemzeti szinten valamennyi tagállam közzéteszi. A legtöbb tagállam arról számolt be az Eurostatnak, hogy valamennyi adatszolgáltatási táblázatukat közzéteszik. Öt tagállam csak részben teszi közzé adatszolgáltatási táblázatait, míg Franciaország az egyetlen tagállam, amely nemzeti szinten nem hozza nyilvánosságra EDP-táblázatait.

2.3.2.     Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban

Az Eurostat fenntartását fejezte ki egy tagállamnak a 2013. októberi EDP-notifikációban szereplő adataival kapcsolatosan.

Ausztria: Az osztrák nemzeti számvevőszék Salzburg tartományra vonatkozó, 2013. október 9-én közzétett jelentésében foglalt következtetések statisztikai hatása miatti bizonytalanságok okán az Eurostat fenntartásokkal élt az Ausztria által benyújtott adatok minőségét illetően. A jelentés hiányosságokat állapított meg Salzburg tartomány költségvetésének pénzügyi irányítása és teljessége tekintetében. A 2012. évi és az azt megelőző évekre vonatkozó pontos hatás tisztázása érdekében az osztrák statisztikai hivatal és az Eurostat közösen vizsgálják, hogy az ellenőrzés statisztikai következményei milyen hatással járnak a túlzotthiány-eljárásban használt adatokra. Az ebben a szakaszban rendelkezésre álló információk alapján elképzelhető, hogy GDP-arányosan akár fél százalékkal felfelé kell módosítani az államadósságra vonatkozó adatokat, és korrigálni kell – jóllehet kisebb mértékben – az államháztartási hiányt is.

2.3.3.     A benyújtott adatok módosításai

Az Eurostat nem módosította a tagállamok által a 2013. áprilisi és októberi EDP-notifikációkban közölt adatokat.

2.3.4.     Metaadatok közzététele (módszertani leírások[25])

A módosított 479/2009/EK rendelet megállapítja, hogy az EDP módszertani leírásai azon statisztikai információk közé tartoznak, amelyeket a tagállamoknak el kell küldeniük ahhoz, hogy az Eurostat ellenőrizhesse az ESA95-szabályoknak való megfelelésüket. Ezenkívül úgy rendelkezik, hogy ezeket a módszertani leírásokat kötelező nemzeti szinten közzétenni. Az Eurostat – Horvátország kivételével, amely 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz – valamennyi tagállam módszertani leírását közzétette. Luxemburg és Hollandia kivételével valamennyi tagállam úgy nyilatkozott, hogy EDP-módszertani leírásaikat nemzeti szinten közzétették.

Az Eurostat 2012-ben vezette be az EDP-módszertani leírások új formátumát, amely új struktúrában kér részletesebb információkat (például az összeállítási eljárások, a kormányzati szektor elhatárolása, egyes konkrét gazdasági műveletek, minőségmenedzsment, az „upstream” adatforrások stb. tekintetében). Az Eurostat 2013 vége előtt közzéteszi az új EDP-módszertani leírásokat.

3.           Következtetések

Az Eurostat elismeri a szolgáltatott adatok ellentmondás-mentességében és hiánytalanságában mutatkozó általános javulást. Mindezek ellenére továbbra is felmerül néhány kérdés, és további tagállami erőfeszítésekre van szükség egyrészt a kereskedelemfinanszírozásról szolgáltatott adatok részletezése és minősége, másrészt a nemzeti szint alatti kormányzati szintű adatok hiánytalansága terén. Ez különösen Belgium, Dánia, Németország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Málta, Hollandia, Ausztria és az Egyesült Királyság esetében igaz.

2013-ban az Eurostat fenntartását fejezte ki a 2013. októberi EDP-notifikációban szereplő, Ausztriára vonatkozó adatokkal kapcsolatosan.

Összességében az Eurostat arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetési adatok szolgáltatásának minőségében további javulás következett be 2013-ban. Általánosságban véve a tagállamok információnyújtása teljesebb körű volt mind az EDP-notifikációs táblázatokban, mind más lényeges statisztikai adatszolgáltatásokban.

[1]               HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

[2]               COM(2013) 88 final.

[3]               HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

[4]               A módosított 479/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) és (3) bekezdése.

[5]               Lásd az 1993. november 22-i tanácsi jegyzőkönyvhöz tartozó nyilatkozatokat: https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/gfs/images/e/e7/Statements_9817.en93.pdf

[6]               Az 1. és a 2A. táblázat kivételével a módosított 479/2009/EK tanácsi rendelet nem írja elő kifejezetten az EDP-táblázatokban való tervadat-szolgáltatást.

[7]               A tagállamok által továbbított EDP-notifikációs táblázatok megtalálhatók az Eurostat weboldalán. Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/excessive_deficit/edp_notification_tables

[8]               Ez a kérdőív tizenhárom szakaszból áll, és számos területre, például az adóhoz és szociális hozzájárulásokhoz, illetve az EU-hoz kapcsolódó műveletekre, a katonai felszerelés beszerzésére, a kormánygaranciákra, adósságtörlésekre, a kormány által az állami vállalatoknak juttatott tőketranszferekre, valamint a köz-magán társulásokra (a továbbiakban: PPP-k) stb. vonatkozóan kér mennyiségi, illetve néha minőségi információkat.

[9]               Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/documents/Background_note_fin_crisis_Oct_2013_final.pdf

[10]             Az EK-Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv értelmében az államadósság a teljes kormányzati szektornak az év végén fennálló konszolidált bruttó államadóssága (névleges értéken). A módosított 479/2009/EK rendelet szerint a következő kategóriákat foglalja magában: készpénz és betétek (AF.2), részvényeken kívüli értékpapírok (AF.3) a származékos pénzügyi eszközök kivételével (AF.33) és hitelek (AF.4).

[11]             Lásd a 2.1. szakaszt.

[12]             A szokásos konzultációs látogatások a tényleges adatok és források felülvizsgálatát, a módszertani kérdések áttekintését és a vonatkozó elszámolási szabályok betartásának értékelését szolgálják, az „upstream” látogatások célja az állami számviteli adatok elsődleges forrásai és a jelentéstételi eljárások minőségének ellenőrzése.

[13]             Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/methodology/advice_member_states

[14]             Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/product_details/publication?p_product_code=KS-RA-13-001

[15]             Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/documents/ESTAT-decision-low_inter_rate_loans-annex_2013-01-16.pdf

[16]             See: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/documents/Eurostat_Decision_on_ESM.pdf

[17]             Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/documents/ESTAT-decision-Criteria_for_classif_of_gov_capital_injec.pdf

[18]             Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/documents/ESTAT_decision-Suppl_on_conting_liab_EDP_Q.pdf

[19]             HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

[20]             Lásd:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-22042013-AP/EN/2-22042013-AP-EN.PDF

[21]             Lásd:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-21102013-AP/EN/2-21102013-AP-EN.PDF

[22]             Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/product_details/publication?p_product_code=STOCK_FLOW_2013_OCT

[23]             Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/documents/Background_note_fin_crisis_Oct_2013_final.pdf

[24]             Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/documents/Note_on_AF.71L-Oct_2013.pdf

[25]             A tényleges hiány- és adósságadatok, illetve az ezek alapjául szolgáló kormányzati számlák összeállításához használt módszerek, eljárások és források módszertani leírásai.