19.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/87


A Régiók Bizottsága véleménye – Az uniós bankok szerkezeti reformjai és az árnyékbanki tevékenység átláthatósága

2014/C 271/15

Előadó

:

Henk KOOL (NL/PES), Hága önkormányzatának tagja

Referenciaszövegek

:

Javaslatok európai parlamenti és tanácsi rendeletekre

Az uniós hitelintézetek ellenálló képességét fokozó strukturális intézkedések

COM(2014) 43 final

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentése és átláthatósága

COM(2014) 40 final

I.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szorosan együttműködnek a pénzintézetekkel közép- és hosszú távú projektjeik finanszírozása érdekében. Tekintettel arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok felelősek az állami beruházások kétharmadáért az EU-ban, és ez csak 2011-ben 179 milliárd eurót, azaz az EU GDP-jének 1,4 %-át (ez több, mint az Unió teljes költségvetése (1 %)) jelentette, teljesen egyértelmű, hogy a bankok ellenálló képessége kiemelt jelentőséggel bír a helyi és regionális önkormányzatok számára, és a bankok jelenleg zajló szabályozási reformja komoly hatást gyakorol majd rájuk;

2.

hangsúlyozza, hogy politikai és gazdasági-tudományos szempontból széles körű támogatást élvez az a nézet, hogy a bankok felügyelete és a reformok ellenőrzése hatékonyabb lenne, ha végrehajtásuk nem nemzeti, hanem európai szinten történne;

3.

üdvözli az uniós hitelintézetek ellenálló képességét fokozó strukturális intézkedésekről és az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai bizottsági rendeleteket; hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni újabb szabályozási és adminisztratív terhek létrehozását;

4.

ugyanakkor sajnálattal látja, hogy az Európai Bizottság által 2012 februárjában kinevezett magas szintű szakértői csoport ajánlásainak hatályát és ambícióit jelentős mértékben csökkentették; megjegyzi, hogy a javaslatok csekély hatással lesznek a célcsoportként szolgáló bankokra, különös tekintettel arra, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság már elfogadott hasonló jellegű nemzeti reformokat; (1)

Szubszidiaritás és arányosság

5.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett két rendelettervezet olyan szabályok harmonizációjára törekszik, amelyek a banki és pénzügyi intézetekre vonatkozó szabályozási keret erősítésére irányulnak. A rendeletek tárgyát képező jogalanyok közötti erős összefonódások és az általuk esetlegesen képviselt rendszerkockázat miatt a szóban forgó rendeleteket csak az Európai Unió szintjén lehet végrehajtani. Az RB ezért úgy véli, hogy a jogalap (az EUMSZ 114. cikke) megfelelő, és a javasolt jogszabályok tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét;

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

II.A.    Közös ajánlások

A bankok szerepe a helyi szintű fejlesztések finanszírozásában

6.

újfent rámutat arra, hogy mennyire fontos a hitelezés ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatok finanszírozhassanak általános érdekű, például az infrastruktúrával, kutatással és oktatással kapcsolatos projektekbe történő állami beruházásokat; megjegyzi, hogy ezek a beruházások a közkiadások jelentős hányadát képezik, és kulcsfontosságúak a növekedés és a polgárok jóléte szempontjából;

7.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok által felvett kölcsönök specifikus jellegét. A helyi és regionális önkormányzatokat semmi esetre sem lehet úgy kezelni, mint a magán- vagy vállalati ügyfeleket, ezért a szóban forgó hitelek jellege, nagysága és futamideje specifikus, célzott szaktudást követel meg a bankoktól;

8.

elismeri a helyi, regionális, illetve a helyi és regionális önkormányzatokra szakosodott bankok kulcsfontosságú szerepét a régiók és települések fejlesztésében és finanszírozásában. Ezek a bankok a kkv-k, szövetségek és a szociális gazdaság ösztönzése révén alapvető támogatást biztosítanak a helyi szintű gazdasági fejlődés számára;

9.

sürgeti a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy védjék és erősítsék meg az önsegélyező, szövetkezeti és takarékintézmények helyi üzleti modelljét, különösen a kisebb bankok esetében, amelyek alapvető szerepet játszanak a reálgazdaságban a helyi és regionális közösségekben való gyakori és kiegyensúlyozott jelenlétük miatt;

10.

nem ért egyet néhány olyan helyi és regionális bank aránytalan és ellenőrizhetetlen terjeszkedésével, amelyek értékvesztett eszközök felvásárlása révén komoly veszélybe sodorták származási területeik gazdaságait;

A hitellehetőségek beszűkülésének következményei a helyi szintű fejlesztésekre

11.

felhívja a figyelmet a helyi és regionális önkormányzatok számára nyújtott banki hitelezés lehetőségeinek beszűkülésére, ami nemcsak a kisebb volumenben és a magasabb árrésben nyilvánul meg, hanem a hitelek futamidejének aggasztó rövidülésében is; ez egy olyan ördögi kör kifejeződése lehet, ahol az univerzális bankok visszafogják a reálgazdaságban való részvételüket és így nagyobb valószínűséggel folytatnak kereskedési és árnyékbanki tevékenységeket;

12.

aggodalommal szemléli az EKB által meghatározott alapkamat (2013. novembertől 0,25 %) és a bankok által a helyi és regionális önkormányzatoknak kínált ráták közötti jelentős kamatláb-különbözetet, tekintettel arra, hogy ez a különbözet nem az adott helység pénzügyi helyzetének objektív értékelésén alapul, a fizetésképtelenség kockázata pedig továbbra is igen alacsony;

13.

úgy véli, hogy ezek a szigorodó feltételek jelentős nyomást gyakorolnak a helyi és regionális önkormányzatok költségvetéseire, mivel így egyre nehezebb számukra, hogy költségvetéseiket egyensúlyban tartsák, megfelelő abszorpciós kapacitást érjenek el és olyan hosszú távú projekteket finanszírozzanak, amelyek előmozdítják a növekedést és a munkahelyteremtést;

14.

ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy későbbi időpontban terjesszen elő egy olyan jogalkotási javaslatot, amely hatékony intézkedéseket irányoz elő a kkv-k, illetve a helyi és regionális önkormányzatok számára nyújtott hitellehetőségek beszűkülésének kezelésére;

A helyi és regionális önkormányzatok által kibocsátott pénzügyi eszközök

15.

felhívja a figyelmet arra, hogy néhány helyi és regionális önkormányzat tevékenységei és szakpolitikái finanszírozásának céljából pénzügyi eszközöket, például kötvényeket bocsát ki;

16.

sajnálattal látja, hogy néhány bank a kapcsolódó kockázatok teljes tudatában illikvid és összetett pénzügyi termékek aránytalan mértékű vásárlására bátorította a helyi és regionális önkormányzatokat; hangsúlyozza, hogy megfelelő szakértelem hiányában a helyi és regionális önkormányzatok nem rendelkeznek a szükséges szaktudással e termékek működésének teljes körű megértéséhez; ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szóban forgó eszközök csődjének terhe kizárólag a helyi és regionális önkormányzatokra és adófizetőikre hárul;

17.

sürgeti a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy a bankokat arra ösztönözzék, hogy átfogó, tisztességes és felelős megközelítést alkalmazzanak a helyi és regionális önkormányzatokkal szemben, amikor tájékoztatják őket a felmerülő kockázatokról; olyan egyszerű és átlátható pénzügyi eszközök kidolgozását szorgalmazza a helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyek szabályait és feltételeit egyértelműen meghatározzák a szerződés megkötésekor; azt kéri, hogy ezek az eszközök egyértelmű kamatlábakat kínáljanak, biztosítandó az átláthatóságot a helyi és regionális önkormányzatok demokratikus döntéshozatali folyamatában;

II. B.    Az uniós hitelintézetek ellenálló képességét fokozó strukturális intézkedések

18.

egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy a saját számlás kereskedés tilalma és a kockázatos kereskedési tevékenységek elkülönítését lehetővé tevő kapacitás megteremtése révén erősítsék a bankok stabilitását és ellenálló képességét;

19.

támogatja az 1. cikkben meghatározott célokat, azaz a rendszerszintű kockázat, a pénzügyi nyomás, valamint a nagy, összetett és egymással összekapcsolódott bankok csődjének megelőzését;

20.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tanulmányozza annak megvalósíthatóságát, hogy a hasonló szabályokat az adminisztratív terhek és költségek figyelembevételével kiterjesszék az összes bankra ezek méretétől függetlenül, mivel az ilyen kezdeményezések a kisebb bankokat is biztonságosabbá tehetnék;

21.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy megtiltsa a pénzügyi eszközökkel és nyersanyagokkal való, saját számlás kereskedést, vagyis az olyan kereskedést, amelynek egyetlen célja a bank nyereségszerzése, mivel a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (COM(2011)0656) (úgynevezett MiFID II.) nem foglalkozott kifejezetten a saját számlás kereskedéssel. A szóban forgó eszközök kibocsátását szigorúan olyan piaci szereplőkre kellene korlátozni, akik ezeket a termékeket bizonyíthatóan saját kereskedelmi vagy ipari kockázataik fedezésére használják. Máskülönben fennállna egyfelől a bankok tanácsadói és befektetési tevékenységei közötti szereptévesztés veszélye, ami ösztönző hatással lenne a spekuláció növekedésére és az árak volatilitására, másfelől rendszerszintű kockázatok jelentkeznének a bankrendszerre nézve;

22.

fenntartásai vannak a nagyfrekvenciájú kereskedéssel kapcsolatban, amely komoly kockázatokkal járhat a bankrendszerre nézve, és arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy e terület szabályozása érdekében hatékony intézkedéseket valósítsanak meg;

A kereskedési tevékenységek elkülönítése

23.

újfent hangsúlyozza, hogy a rendeletjavaslat hatálya jelentősen szűkült, mivel számos tagállam már elfogadott hasonló jellegű nemzeti jogszabályokat, illetve mérlegeli ilyen jogszabályok elfogadását, és hogy a Liikanen-csoport ajánlásait érezhetően meggyengítették;

24.

hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy uniós szintű egységességet biztosítsanak egy ilyen erősen integrált ágazatban, annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelési terhek és költségek minimalizálását, egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek és megakadályozzák a verseny és a belső piac működésének torzulásait ebben az ágazatban;

25.

üdvözli az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy ezeket a jogszabályokat felülvizsgálatnak vessék alá a végrehajtást követően, és az esetleges negatív következmények alapos vizsgálatát sürgeti, különösen ami a reálgazdaság finanszírozására gyakorolt hatást illeti az uniós városokban és régiókban;

26.

felteszi a kérdést, hogy az a tény, hogy a bizonyos kereskedési tevékenységek elkülönítésére vonatkozó döntés egy szűk hatókörű teszten alapul, elegendő jogi eszközt biztosít-e a rendelet általános céljainak megvalósításához, és hogy ezt nem lehetett volna-e hatékonyabban kezelni egy átfogóbb jellegű teszt segítségével, amely az összes célkitűzést tartalmazza;

27.

megkérdőjelezi a rendkívül összetett megközelítés alkalmazásának hatékonyságát, ami egyrészről megnehezítheti és költségessé teheti a jogszabályok végrehajtásának értékelését és ellenőrzését, másrészről pedig lehetővé teheti a szabályozástól való eltéréseket, illetve lehetőségeket teremthet szabályozási arbitrázs folytatására;

28.

sajnálatát fejezi ki a rendelettervezet szűkített hatálya és elsősorban amiatt is, hogy a derivatívákkal folytatott kereskedést kizárták a döntéshozatali folyamatból. Felmerültek olyan aggályok, hogy a túlzó spekulatív kereskedés túlzottan nagy piacokat eredményez, és torzulásokhoz vezet mind a pénzügyi piacon, mind pedig a reálgazdaságban. Ezek a torzulások a helyi és regionális gazdaság szempontjából nélkülözhetetlen mezőgazdasági, energia- és fémnyersanyagok derivatív piacainak félreárazásához vezethetnek;

29.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az értékpapírok hosszú távú tartását (az ún. buy and hold stratégia) vegye ki az uniós hitelintézetek ellenálló képességét fokozó strukturális intézkedésekről szóló rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében rögzített meghatározás hatálya alól, mivel ez az alapvető banki tevékenységek körébe tartozik;

A szimmetria elve

30.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fel a szimmetria elvét bankszanálási mechanizmusai közé. Ez azt jelenti, hogy a szanálási hatóságoknak jogukban állna, hogy a hitelezőkre ráterheljék a veszteségeket, ahogy ezek a hitelezők az esetleges nyereségekből is profitáltak volna; ez a szabályozás minden típusú hitelezőre egyaránt vonatkozna;

II.C.    Az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentése és átláthatósága

31.

üdvözli az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló rendeletet, és ezeket az intézkedéseket az olyan strukturális banki reformok kiegészítésének tekinti, amelyek alapvető fontosságúak egy már azonosított joghézag megszüntetése érdekében;

32.

elismeri, hogy a hagyományos bankok és az árnyékbankok közötti szoros kapcsolatokra való tekintettel szükség van a szabályozásra, már csak azért is, mert az árnyékbankok – megfelelő ellenőrzés nélkül – ugyanazokat a gazdasági funkciókat töltik be, mint a bankok, azaz: hitelközvetítés, hitelkockázat-átruházás, likviditási és lejárati transzformáció;

33.

sürgeti az EKB-t, az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő és átfogó tájékoztatást kapjanak az árnyékbankokról. A tájékoztatás az a kulcsfontosságú tényező, amely lehetővé teheti az állami hatóságok számára, hogy a rendkívül gyors változások és a jogszabályok kijátszására irányuló kísérletek ellenére is megfelelően reagáljanak a rendszer szabályozása terén;

A kereskedési adattárak nyilvántartása és felügyelete

34.

üdvözli az összes ügylet egy közös adatbázisba történő bejelentésének kötelezettségére irányuló javaslatot, úgy véli, hogy ez elő fogja mozdítani az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel kapcsolatos kockázatok és kitettségek ellenőrzésének javulását; üdvözli, hogy ezek az intézkedések a befektetők számára is javítják majd az átláthatóságot, és olyan eszközöket biztosítanak számukra, amelyek lehetővé teszik, hogy a meghozott befektetési döntések az értékpapír-finanszírozási ügyletek sajátosságainak nagyobb mértékű figyelembevételén alapuljanak;

Az újbóli elzálogosítás átláthatósága

35.

támogatja az olyan minimumkövetelmények meghatározását, amelyek azáltal javítják az újbóli elzálogosítás átláthatóságát, hogy biztosítják az ügyfelek beleegyezésének szükségességét, és azt, hogy az ügyfelek döntéseiket az ezekből adódó kockázatok teljes körű ismeretében hozzák meg.

III.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

III.A.    Az uniós hitelintézetek ellenálló képességét fokozó strukturális intézkedések COM(2014) 43

1. módosítás

Új preambulumbekezdés a (21) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

A nyersanyagokkal való kereskedéshez kapcsolódó pénzügyi eszközök kibocsátását és értékesítését szigorúan olyan fogyasztókra és termelőkre kellene korlátozni, akik ezeket a termékeket bizonyíthatóan saját kereskedelmi vagy ipari kockázataik fedezésére használják.

Indokolás

2. módosítás

Új preambulumbekezdés a (24) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

A nagyfrekvenciájú kereskedés (HFT) jelensége különösen aggodalomra ad okot, mivel úgy tűnik, hogy a rendszer pillanatok alatt összeomolhat, és néhány kereskedő cég túl könnyedén veszi a felmerülő kockázatokat azzal, hogy folyamatosan és azonnal elnagyolt, új kereskedési algoritmusokat bocsát ki. Az a hanyagság, amelyet bizonyos szereplők tanúsítanak, arra számítva, hogy a kereskedésben érintett többi fél majd kompenzálja téves ügyleteiket vagy irányíthatatlan algoritmusaikat, azt mutatja, hogy a kockázatkezelés továbbra is alapvető fontosságú ahhoz, hogy megóvja a bankokat saját termékeik finomhangolási problémáitól, és ezért az állami hatóságokat arra kötelezi, hogy intézkedések révén fellépjenek ez ellen. A tagállamoknak vagy az illetékes hatóságoknak mérlegelniük kellene, hogy e piac ellenőrzése érdekében további szabályozási intézkedéseket írnak elő.

Indokolás

Magától értetődik.

3. módosítás

(27) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az önsegélyező, szövetkezeti vagy takarékintézménynek vagy ezekhez hasonló intézménynek minősülő csoportok speciális tulajdonosi és gazdasági struktúrával rendelkeznek. Az elkülönítési szabályok egy részének előírása messzeható változásokat tehet szükségessé az említett jogalanyok szervezeti felépítésében, e változások költségei pedig nem feltétlenül állnának arányban az előnyökkel. Amennyiben az említett csoportok e rendelet hatályába tartoznak, az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott követelményeket teljesítő maghitelintézet tőkeinstrumentumokat vagy szavazati jogokat birtokoljon a kereskedési egységben, amennyiben az illetékes hatóság úgy véli, hogy az ilyen tőkeinstrumentumok vagy szavazati jogok birtoklása nélkülözhetetlen a csoport működéséhez, és hogy a maghitelintézet kielégítő intézkedéseket hozott a vonatkozó kockázatok megfelelő mérséklésére.

Azok a csoportok, melyeknek üzleti modellje jellegénél fogva Az önsegélyező, szövetkezeti vagy takarékintézménynek típusú, vagy ezekhez hasonló intézménynek minősülő csoportok speciális tulajdonosi és gazdasági struktúrával rendelkeznek. Az elkülönítési szabályok egy részének előírása messzeható változásokat tehet szükségessé az említett jogalanyok szervezeti felépítésében, e változások költségei pedig nem feltétlenül állnának arányban az előnyökkel. Amennyiben az említett csoportok e rendelet hatályába tartoznak, az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott követelményeket teljesítő maghitelintézet tőkeinstrumentumokat vagy szavazati jogokat birtokoljon a kereskedési egységben, amennyiben az illetékes hatóság úgy véli, hogy az ilyen tőkeinstrumentumok vagy szavazati jogok birtoklása nélkülözhetetlen a csoport működéséhez, és hogy a maghitelintézet kielégítő intézkedéseket hozott a vonatkozó kockázatok megfelelő mérséklésére.

Indokolás

Fontos annak biztosítása, hogy a szóban forgó intézmények ne bújhassanak alapszabályaik mögé annak érdekében, hogy versenytársaikhoz hasonló, olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek nem hatékonyak a reálgazdaságban, és így aláássák a rendeletjavaslat célkitűzéseit.

4. módosítás

(29) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A maghitelintézetnek az elkülönítéstől függetlenül továbbra is képesnek kell lennie saját kockázata kezelésére. Bizonyos kereskedési tevékenységeket ezért célszerű engedélyezni, amennyiben azok a maghitelintézet tőkéjének, likviditásának és finanszírozásának prudens kezelését célozzák, és nem veszélyeztetik pénzügyi stabilitását. Hasonlóképpen, a maghitelintézetnek képesnek kell lennie arra, hogy ügyfeleinek bizonyos szükséges kockázatkezelési szolgáltatásokat nyújtson. Erre azonban úgy kell sort keríteni, hogy az ne tegye ki indokolatlan kockázatnak a maghitelintézetet, és ne veszélyeztesse annak pénzügyi stabilitását. A saját kockázat prudens kezelésének céljára és az ügyfeleket szolgáló kockázatkezelési szolgáltatások nyújtására alkalmas fedezeti tevékenységek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok értelmében fedezeti elszámolásoknak minősülhetnek, de nem kötelező jelleggel.

A maghitelintézetnek az elkülönítéstől függetlenül továbbra is képesnek kell lennie saját kockázata kezelésére. Bizonyos kereskedési tevékenységeket ezért célszerű engedélyezni, amennyiben azok a maghitelintézet tőkéjének, likviditásának és finanszírozásának prudens kezelését célozzák, és nem veszélyeztetik pénzügyi stabilitását. Hasonlóképpen, a maghitelintézetnek képesnek kell lennie arra, hogy ügyfeleinek bizonyos szükséges kockázatkezelési szolgáltatásokat nyújtson. Erre azonban úgy kell sort keríteni, hogy az ne tegye ki indokolatlan kockázatnak a maghitelintézetet, és ne veszélyeztesse annak pénzügyi stabilitását. Továbbá, a szimmetria elvét alkalmazva, a szanálási hatóságoknak jogukban áll, hogy valamennyi típusú hitelezőre ráterheljék a veszteségeket, ahogy ezek a hitelezők az esetleges nyereségekből is profitáltak volna. A saját kockázat prudens kezelésének céljára és az ügyfeleket szolgáló kockázatkezelési szolgáltatások nyújtására alkalmas fedezeti tevékenységek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok értelmében fedezeti elszámolásoknak minősülhetnek, de nem kötelező jelleggel.

Indokolás

Magától értetődik.

5. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következőkről:

a)

a saját számlás kereskedelem tilalma;

b)

bizonyos kereskedési tevékenységek elkülönítése.

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következőkről:

a)

a saját számlás kereskedelem tilalma;

b)

a nyersanyagokkal való spekuláció tilalma;

b) c)

bizonyos kereskedési tevékenységek elkülönítése.

Indokolás

6. módosítás

5. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„saját számlás kereskedés”: saját tőke vagy idegen tőke használata pozíció felvételére bármely típusú ügyletben bármely pénzügyi eszköz vagy áru vásárlására, értékesítésére vagy elidegenítésére kizárólag saját számlás nyereség megszerzése érdekében és tényleges vagy várt ügyféltevékenységgel való kapcsolat nélkül, vagy a jogalany számára tényleges vagy várt ügyféltevékenység eredményeként felmerülő kockázat fedezete érdekében, konkrétan ilyen pozíció felvételére és nyereség realizálására szakosodott részleg, egység, divízió vagy egyéni kereskedő alkalmazásával, ideértve a saját számlás kereskedésre szakosodott platformokat is;

„saját számlás kereskedés”: saját tőke vagy idegen tőke használata pozíció felvételére bármely típusú ügyletben bármely pénzügyi eszköz vagy áru vásárlására, értékesítésére vagy elidegenítésére kizárólag rövid távú saját számlás nyereség megszerzése érdekében és tényleges vagy várt ügyféltevékenységgel való kapcsolat nélkül, vagy a jogalany számára tényleges vagy várt ügyféltevékenység eredményeként felmerülő kockázat fedezete érdekében, konkrétan ilyen pozíció felvételére és nyereség realizálására szakosodott részleg, egység, divízió vagy egyéni kereskedő alkalmazásával, ideértve a saját számlás kereskedésre szakosodott platformokat is;

Indokolás

Az értékpapírok hosszú távú tartása (az ún. buy and hold stratégia) az alapvető banki tevékenységek körébe tartozik, ezért ki kellene zárni az adott meghatározásból.

7. módosítás

5. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

„nyersanyagokkal való spekuláció”: határidős kontraktusokkal való, bankok általi saját számlás kereskedés kizárólag nyereségszerzés céljából, kivéve az olyan termelők és fogyasztók közötti közvetlen és közvetett tevékenységeket, akik e termékeket bizonyíthatóan kereskedelmi vagy ipari kockázatok fedezésére használják;

8. módosítás

6 cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A 3. cikkben említett jogalanyok számára tilos:

(1)   A 3. cikkben említett jogalanyok számára tilos:

a)

a saját számlás kereskedés;

a)

a saját számlás kereskedés;

b)

saját tőkével vagy idegen tőkével kizárólag saját számlás nyereség megszerzése érdekében:

b)

a mezőgazdasági nyersanyagokkal való spekuláció;

b c)

saját tőkével vagy idegen tőkével kizárólag saját számlás nyereség megszerzése érdekében:

i.

a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ABA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek megszerzése vagy tartása;

ii.

az olyan derivatívákba, certifikátokba, indexekbe vagy más pénzügyi eszközökbe való befektetés, amelyek teljesítménye ABA-k részvényeihez vagy befektetési jegyeihez kötődik;

iii.

az olyan jogalany befektetési jegyeinek vagy részvényeinek birtoklása, amely saját számlás kereskedést végez vagy ABA-k befektetési jegyeit vagy részvényeit megszerzi.

i.

a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ABA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek megszerzése vagy tartása;

ii.

az olyan derivatívákba, certifikátokba, indexekbe vagy más pénzügyi eszközökbe való befektetés, amelyek teljesítménye ABA-k részvényeihez vagy befektetési jegyeihez kötődik;

iii.

az olyan jogalany befektetési jegyeinek vagy részvényeinek birtoklása, amely saját számlás kereskedést végez vagy ABA-k befektetési jegyeit vagy részvényeit megszerzi.

Indokolás

9. módosítás

6 cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tilalom nem alkalmazandó a következőkre:

2.   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tilalom nem alkalmazandó a következőkre:

a)

a tagállamok központi kormányzata vagy az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének 2. pontjában és 118. cikkében felsorolt jogalanyok által kibocsátott pénzügyi eszköz;

a)

a tagállamok központi kormányzata vagy az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének 2. pontjában és 118. cikkében felsorolt jogalanyok által kibocsátott pénzügyi eszköz, a tagállamok regionális kormányzatai által kibocsátott pénzügyi eszközök, amelyekkel szembeni kitettségekhez az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének megfelelően 0 százalékos kockázati súlyt rendelnek;

b)

az a helyzet, amikor a 3. cikkben említett jogalany teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

b)

az a helyzet, amikor a 3. cikkben említett jogalany teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

i.

saját tőkéjét pénzgazdálkodási folyamatai részeként használja;

ii.

pénzeszközt vagy pénzeszköz-egyenértékest kizárólagosan birtokol, vásárol, értékesít vagy másképpen megszerez vagy elidegenít. A pénzeszköz-egyenértékesnek kiemelten likvid, a saját tőke alappénznemében tartott, ismert pénzösszegre könnyen átváltható, jelentéktelen értékváltozási kockázatú, legfeljebb 397 napos lejáratú és a három hónapos magas minőségű államkötvények hozamát nem meghaladó hozamú befektetésnek kell lennie.

i.

saját tőkéjét pénzgazdálkodási folyamatai részeként használja;

ii.

pénzeszközt vagy pénzeszköz-egyenértékest kizárólagosan birtokol, vásárol, értékesít vagy másképpen megszerez vagy elidegenít. A pénzeszköz-egyenértékesnek kiemelten likvid, a saját tőke alappénznemében tartott, ismert pénzösszegre könnyen átváltható, jelentéktelen értékváltozási kockázatú, legfeljebb 397 napos lejáratú és a három hónapos magas minőségű államkötvények hozamát nem meghaladó hozamú befektetésnek kell lennie.

Indokolás

Nincs objektív oka annak, hogy a tagállamok központi kormányzata által kibocsátott pénzügyi eszközöket eltérően kezeljük a tagállamok regionális kormányzatai által kibocsátott olyan pénzügyi eszközöktől, amelyekkel szembeni kitettségekhez az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének megfelelően 0 százalékos kockázati súlyt rendelnek.

10. módosítás

6. cikk (4) bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozások nem vonatkoznak azokra a piaci szereplőkre sem, akik bizonyítani tudják, hogy a mezőgazdasági nyersanyagokkal folytatott kereskedésük kereskedelmi vagy ipari kockázatok fedezésének célját szolgálja.

Indokolás

11.módosítás

6 cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

6.   A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy mentesítse az első albekezdés a) pontjában említett tilalom alól a következőket:

a)

a (2) bekezdés a) pontjában említetteken kívül az olyan pénzügyi eszközök, amelyeket az Unióban alkalmazottakkal legalább egyenértékű felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmazó harmadik országok kormányzata bocsátott ki, amelyekkel szembeni kitettségekhez az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének megfelelően 0 százalékos kockázati súlyt rendelnek;

b)

a tagállamok regionális kormányzatai által kibocsátott pénzügyi eszközök, amelyekkel szembeni kitettségekhez az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének megfelelően 0 százalékos kockázati súlyt rendelnek.

6.   A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy mentesítse az első albekezdés a) pontjában említett tilalom alól a következőket:

a)

a (2) bekezdés a) pontjában említetteken kívül az olyan pénzügyi eszközök, amelyeket az Unióban alkalmazottakkal legalább egyenértékű felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmazó harmadik országok kormányzata bocsátott ki, amelyekkel szembeni kitettségekhez az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének megfelelően 0 százalékos kockázati súlyt rendelnek;.

b)

a tagállamok regionális kormányzatai által kibocsátott pénzügyi eszközök, amelyekkel szembeni kitettségekhez az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének megfelelően 0 százalékos kockázati súlyt rendelnek.

Indokolás

Nincs objektív oka annak, hogy a tagállamok központi kormányzata által kibocsátott pénzügyi eszközöket eltérően kezeljük a tagállamok regionális kormányzatai által kibocsátott olyan pénzügyi eszközöktől, amelyekkel szembeni kitettségekhez az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének megfelelően 0 százalékos kockázati súlyt rendelnek.

III.B.    Az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentése és átláthatósága COM(2014) 40

1. módosítás

Új preambulumbekezdés a (12) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Továbbá, mivel lehetséges az értékpapír-finanszírozási ügyletek közvetett módon, pénzügyi eszközök révén, a kkv-k, helyi és regionális önkormányzatok és magánszemélyek részére történő értékesítése, elengedhetetlen, hogy a banki és árnyékbanki jogalanyok átfogó, tisztességes és felelős megközelítést alkalmazzanak, amikor tájékoztatják a szóban forgó szerveket a felmerülő kockázatokról.

Indokolás

Mivel alapos ismeretekkel rendelkező érdekeltekről van szó, a kkv-kat, helyi és regionális önkormányzatokat, valamint magánszemélyeket közvetett módon be lehet vonni ezekbe az eszközökbe. A megfelelő tájékoztatásnyújtás alapvető fontosságú szerep a bankok, valamint az olyan jogalanyok számára, amelyek a bankokkal megegyező szerepet tölthetnek be.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 26-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Michel LEBRUN


(1)  A szóban forgó három országban található 16 a teljes eszközállomány alapján rangsorolt 30 legnagyobb bank közül (a rendelet mintegy 30 bankra vonatkozik).