7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 174/36

Előadó

Andrius Kupčinskas (LT/EPP), Kaunas polgármestere

Referenciaszöveg

Javaslat tanácsi ajánlásra a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről

COM(2013) 857 final

1.

üdvözli az Európai Unió Tanácsa által elfogadott ajánlást a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről, hiszen a keretrendszer létrehozását már korábbi véleményekben is kérte. Nagyon sajnálja viszont, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy ezt a keretrendszert nem irányelv, hanem tanácsi ajánlás formájában terjeszti elő;

2.

tekintve, hogy az európai bizottsági javaslat közzététele (2013. december 4.) és a tanácsi ajánlás elfogadása (2014. március 10.) között túlságosan kevés idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy az általánosan bevett eljárás szerint a Régiók Bizottsága véleményt dolgozhasson ki, megütközve állapítja meg, hogy miképpen a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére vonatkozó ajánlás kidolgozásakor az Európai Bizottság, úgy az ajánlás elfogadásakor a Tanács sem folytatott konzultációt a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésével, azaz a Régiók Bizottságával;

3.

sajnálja, hogy a fiatalok munkanélkülisége az EU-ban, főként néhány régióban még mindig igen magas, és hangsúlyozza, milyen fontosak az aktív lépések a fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében. Ha el akarjuk érni azt az Európa 2020 stratégiában foglalt célkitűzést, hogy 2020-ra a 20–64 évesek körében 75%-os legyen a foglalkoztatási arány, akkor javítani kell és a munkaerő-piaci követelményekhez kell igazítani a fiatalok képzését, illetve előnyösebb feltételeket kell teremetni a munkaerőpiacra való belépéshez;

4.

úgy véli, hogy nemzeti és európai szinten is többet kell tenni a fiatalok arra való ösztönzése érdekében, hogy a jövő szempontjából hasznos szakmákat válasszanak. Ehhez a tendenciákat irányító és előrejelző jelentéseket kell készíteni a munkaerő-kereslet ágazatonkénti és szakmacsoportonkénti változásairól, a szakmaelhagyók és az új munkalehetőségekhez képzést igénylő munkaerő számáról, valamint a fiatalokat célzó képzési helyek iránti valószínű igényről;

5.

megerősíti, hogy – mivel a szakmai gyakorlatok az ifjúsági garancia alapvető elemét jelentik – támogatja az ifjúsági garancia (1) létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlást, (2) amely azt kívánja biztosítani, hogy „valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön”. A helyi és regionális önkormányzatoknak alapvető szerepet kell játszaniuk az ifjúsági garanciarendszerek megvalósításában;

6.

üdvözli a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét mint olyan ésszerű intézkedést, melynek célja annak biztosítása, hogy a szakmai gyakorlatok hatékonyan megkönnyítsék az iskolából a munka világába történő átmenetet, ezáltal pedig javítsák a fiatalok foglalkoztathatóságát;

7.

a szakmai gyakorlat során érdemes ösztönző jelleggel hangsúlyozni a generációk közötti tudásátadást, azaz az úgynevezett „mester és tanítvány” modellt;

8.

egyetért a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerében felsorolt újításokkal, mivel a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere szavatolja a szakmai gyakorlatok átláthatóságát és a tanulási célokat helyezi a középpontba; ugyanakkor csalódottságának ad hangot, amiért a minőségi keretrendszer nem irányoz elő vitákat azokról a tagállamoknak szóló ajánlásokról, melyek olyan fontos kérdésekkel foglalkoznak, mint például a szociális biztonság vagy a gyakornokok bérezése. Sajnálja, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének hatóköre nincs összehangolva az ifjúsági garancia hatókörével, a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere ugyanis csak a nyílt piaci szakmai gyakorlatokra terjed ki és kizárja azokat a szakmai gyakorlatokat, amelyekre felsőfokú tanulmányok, formális oktatás vagy szakképzés keretében kerül sor;

9.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a munkanélküliség elleni küzdelmet szolgáló intézkedések meghatározásában és végrehajtásában az oktatás és a szakképzés terén is. A tagállamoknak nem szabad megfeledkezniük erről a szerepről, és ki kell aknázniuk az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, hogy megkönnyítsék a fiatal szakemberek számára az iskolából a munka világába történő átmenetet, hiszen – aktív szolgáltatóként az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás terén – éppen a helyi önkormányzatok számítanak fontos szereplőnek ezen a téren. Következésképpen sajnálja, hogy a tanácsi ajánlások nem foglalkoznak a helyi és regionális önkormányzatok szerepével a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének végrehajtásában;

10.

felszólítja a tagállamokat, hogy a rendszer sikeres megvalósításának szavatolása érdekében aktívan működjenek együtt a szociális partnerekkel és a helyi és regionális önkormányzatokkal;

11.

kéri továbbá, hogy alaposan vizsgálják meg, milyen jogi és egyéb feltételek mellett lehet a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét a nemzeti gyakorlatba és/vagy a nemzeti jogszabályokba átültetni;

12.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Unióban magas az ifjúsági munkanélküliség, és ezért a fiatalokat szegénység fenyegeti, amire az Európai Bizottság is rámutatott a foglalkoztatási és szociális fejleményekről kiadott 2012. évi jelentésében; (3)

13.

hangsúlyozza a hathatós intézkedések jelentőségét azzal az Európában egyre nagyobb problémával kapcsolatban, hogy a fiataloknak se munkájuk nincs, se szakképzésben nem vesznek részt, és rámutat e fiatalok hiányzó önállóságának szociális, gazdasági és demográfiai következményeire;

14.

osztja az Európai Bizottság nézeteit a szakmai gyakorlatok jelentőségével kapcsolatban, és rámutat arra, hogy a fiatalok a színvonalas szakmai gyakorlatok révén lehetőséget kapnak arra, hogy értékes szakmai tapasztalatokat, ismereteket és készségeket szerezzenek, ily módon növelve álláskeresési esélyeiket, ami segít nekik abban, hogy gyorsan és tartósan megvethessék lábukat a munkaerőpiacon;

15.

osztja az Európai Bizottság abbéli aggodalmát, hogy a szakmai gyakorlatokkal esetenként visszaélnek, amennyiben csak az olcsó, sőt ingyenes munkaerő alkalmazásának lehetőségét látják benne. Ennek megfelelően a legfőbb kihívás a szakmai gyakorlatok maximális időtartamának egyértelmű meghatározása és minőségük javítása annak érdekében, hogy az így szerzett tapasztalat hasznos legyen a munkaerő-piaci integráció szempontjából;

16.

utal arra, hogy a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatban a legjobb eredmények azokban az országokban és régiókban figyelhetők meg, ahol a fiataloknak lehetőségük nyílik színvonalas szakmai gyakorlatok vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések elvégzésére, és ahol a biztos gyakornoki és munkahelyi képzési programok elválaszthatatlan részét képezik a képzési és foglalkoztatási rendszernek. Fontos, hogy az oktatási intézmények együttműködjenek a vállalkozói szférával, mert csak így lehet biztosítani a gyakornoki program kölcsönös előnyeit;

17.

egyetért a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének kiindulási alapjával, és megállapítja, hogy mind a munkahely jobb megismerését lehetővé tévő tanulási folyamat, mind a világos tanulási célok és a megfelelő kapcsolattartó kiválasztása fontos a szakmai gyakorlat szempontjából;

18.

támogatja a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének felhívását arra, hogy a gyakornok által szerzett ismereteket, készségeket és kompetenciákat a szakmai gyakorlatot biztosító fél hivatalosan, a teljesített gyakorlatról szóló tanúsítvánnyal igazolja, ami feltétlenül szükséges, ha biztosítani kívánjuk, hogy formálisan elismerjék a szakmai gyakorlat mint olyan eszköz értékét, amely elősegíti a fiatalok integrációját és minőségi munkahelyhez jutását;

19.

sajnálja, hogy a tanácsi ajánlás nem vonatkozik azokra a gyakorlatokra, amelyek a felsőfokú tanulmányok, a formális oktatás vagy a szakképzés részét képezik; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy külön javaslatban terjesszen elő minőségi keretet az említett szakmai gyakorlatokhoz;

20.

egyetért azzal, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerén belül a tagállami intézkedések támogatást kapjanak az uniós finanszírozási kereten (gyakornoki programok finanszírozása az Európai Szociális Alapból (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből), a bevált gyakorlatok cseréjén és a nyomon követésen keresztül; ugyanakkor annak biztosítását szorgalmazza, hogy az uniós finanszírozás ne lépjen a magánfinanszírozás helyébe;

21.

a szakmai gyakorlatok minőségének biztosítása érdekében arra szólít fel, hogy a nyitott koordinációs módszert aktívabban alkalmazva ösztönözzék Európában a bevált eljárások megosztásáról szóló vitákat, és ezzel nyújtsanak segítséget a tagállamoknak abban, hogy minimumkövetelményeket határozzanak meg az ilyen eljárásokon alapuló szakmai gyakorlatokra vonatkozóan;

22.

üdvözli a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerében említett, a szabad gyakornoki helyek pályázati felhívásaira vonatkozó átláthatósági követelményeket, rámutat ugyanakkor arra, hogy az átláthatóság nagyon fontos ugyan, de önmagában nem elegendő a szakmai gyakorlatok minőségének biztosításához;

23.

ebben az összefüggésben sajnálja, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerében nem javasolják a gyakorlatot biztosító feleknek, hogy megfelelő társadalom- és betegségbiztosítást nyújtsanak, hanem csak azt kérik tőlük, hogy a gyakorlatokkal kapcsolatos kiírásokban utaljanak arra, hogy nyújtanak-e ilyen biztosítást;

24.

üdvözli azt a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerében képviselt álláspontot, hogy a szabad gyakornoki helyek kiírásakor utalni kell arra, hogy biztosítanak-e díjazást és/vagy ellentételezést, és üdvözli a tanácsi ajánlásban azt a rendelkezést, amely szerint a gyakornoki helyekre vonatkozó felhívásokban meg kell adni a kínált díjazás vagy ellentételezés mértékét, amennyiben biztosítanak díjazást és/vagy ellentételezést. Az RB szerint ugyanakkor arról is kell gondoskodni, hogy e tájékoztatási kötelezettség ne jelentsen bürokratikus terhet a gyakorlatot biztosító fél számára, és hogy az e területet érintő szabályozások ne akadályozzák, hanem segítsék a gyakornoki álláshelyek létrehozását a munkaerőpiac valamennyi ágazatában;

25.

rámutat arra, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere nem tér ki a nem vagy csak részben fizetett szakmai gyakorlatok kérdésére. Az Eurobarométer nemrégiben végzett felmérésének (4) eredményei azt mutatják, hogy a gyakornokok háromötöde semennyi, vagy olyan kevés pénzügyi ellentételezésben részesül, hogy az csak az esetek kevesebb mint felében elegendő az alapvető megélhetési költségek fedezésére. Ez annak veszélyét rejti magában, hogy azok, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak, nem férhetnek hozzá a szakmai gyakorlatokhoz, ami viszont a gyakorlatok számának és a gazdasági hasznuknak a csökkenéséhez, ezzel egyidejűleg pedig növekvő egyenlőtlenséghez vezet;

26.

az a terv, hogy a szakmai gyakorlatok minőségét olyan feltételek megteremtésének kötelezővé tételével szavatolják, melyek mellett minden gyakornok megfelelő biztosításban és ellentételezésben, illetve díjazásban részesül, a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a vállalkozások számára túl nagy pénzügyi terhet jelenthet, és emiatt a gyakornoki helyek számának csökkenését vonhatja maga után. Mivel az Európára jellemző sokféleség miatt esetleg nem sikerül egy mindenki számára megfelelő modellt létrehozni, az RB üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a gyakornoki helyeknek a különböző források kombinációja általi részleges vagy teljes finanszírozását szolgáló hatékonyabb rendszerek létrehozására irányulnak;

27.

megállapítja, hogy a tanácsi ajánlás nem határozza meg kellőképpen a gyakornokok kapcsolattartóinak szerepét, és ezért – bár tudja, hogy e kérdés szabályozása tulajdonképpen tagállami hatáskörébe tartozik – arra kéri a tagállamokat, valamint a gazdasági és szociális partnereket, hogy osszák meg egymással bevált módszereiket a kapcsolattartók szerepével, kötelességeikkel és illetékességi körükkel, valamint az egyéb idetartozó kérdésekkel kapcsolatban, hogy egyre pontosabb képet kaphassunk az uniós gyakorlatban leginkább bevált megoldásokról, és megvalósulhasson a többszintű kormányzás elve;

28.

üdvözli a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének pozitív befolyását, amely megkönnyíti az egyelőre túlságosan ritka nemzetközi szakmai gyakorlatok realizálását és javítja az információhoz való hozzáférést;

29.

javasolja, hogy – mivel az EUMSZ 153. cikke mint a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének jogalapja kimondja, hogy az Európai Unió támogatja és kiegészíti a tagállami fellépéseket – EU-szerte tegyünk erőfeszítéseket a gyakornokok mobilitásának jogi szabályozásáról szóló információk összegyűjtése és terjesztése érdekében, hiszen a fiatalok számára egyszerűbb lesz más országban végezni gyakorlatot, ha könnyen hozzáférnek olyan információkhoz, amelyekből kiderül, hogy mire számíthat a gyakornok;

30.

utal azonban arra, hogy az a már említett tény, hogy gyakran nincs ellentételezés, illetve ez nem elég magas, a rendelkezésre álló szállások hiányával együtt akadályt jelenthet a nemzetközi gyakorlatok előtt, mivel így egyes lehetséges gyakornokok a nehéz pénzügyi körülmények miatt gyakran nincsenek abban a helyzetben, hogy egy másik tagállamban részt vegyenek egy gyakorlaton;

31.

hangsúlyozza, hogy a nemzetközi gyakorlatok előnyösebb feltételeinek megteremtése többszörös pozitív hatással is járhat: például nőhet a gyakornokok esélye egy állásra és jobban beilleszkedhetnek a munkaerőpiacra;

32.

üdvözli azt a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerében megjelenő felfogást, hogy az EURES-t ki lehetne terjeszteni a szakmai gyakorlatokra, ahogyan azt az Európai Tanács a 2012. júniusi következtetéseiben kérte; (5) üdvözli továbbá azt az ötletet, hogy a hálózatot használják fel a gyakorlatokkal kapcsolatos információk terjesztésére;

33.

egyetért azzal, hogy az EURES-t a szabad gyakornoki helyekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés szavatolására használják, és azt ajánlja, hogy az EURES-t visszajelzési eszközként is alkalmazzák, amely lehetővé teszi a gyakornokok számára, hogy értékeljék szakmai gyakorlataikkal kapcsolatos tapasztalataikat;

34.

rámutat arra, hogy a nemzetközi szakmai gyakorlatok száma a diákok körében – például az Erasmus programban megfigyelhető – magas mobilitási arányok ellenére is rendkívül alacsony. (6) Elszalasztott lehetőségről van tehát szó a fiatalok munkanélküliségének mobilitáson keresztül történő csökkentésére: a más országban végzett szakmai gyakorlatok ugyanis kulcsfontosságú tényezők lehetnének a fiatalok másik tagállamban történő munkavállalásának elősegítésében; üdvözli ezért az Erasmus+ program létrehozását, amely hozzájárulhatna a külföldi gyakorlatok számának növeléséhez;

35.

az a lehetőség, hogy különböző feltételek mellett szerezzenek tapasztalatokat, felbecsülhetetlen esélyt kínál a fiataloknak arra, hogy növeljék a lehetséges munkáltatók számát a különböző tagállamokban. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy miként lehet biztosan hatékony támogatást nyújtani a más tagállamban végzett szakmai gyakorlathoz: megoldásokat kereshetünk például a gyakornok más országba költözésből fakadó kiadásainak csökkentésére, és megfelelő információkat is a rendelkezésére bocsáthatunk annak érdekében, hogy – a gyakorlat helyszínéül szolgáló országra jellemző megélhetési költségek figyelembevételével – ne kerüljön pénzügyi nehézségekbe, ahogy fontos lehet a tájékoztatás a fogadó országban érvényes közigazgatási rendelkezésekről is (mint pl. munka- és tartózkodási engedély, esetleg bejelentkezési igazolás stb.);

36.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az új kezdeményezések átfogó kidolgozásába és végrehajtásába, rendelkezésükre bocsátva a végrehajtáshoz szükséges finanszírozást, mivel ők képesek a legjobban felmérni a különböző helyi szintű feltételeket és igényeket;

37.

sajnálja, hogy a tanácsi ajánlás nem javasol átfogóbb konzultációt a helyi és regionális önkormányzatokkal és vállalkozásokkal az oktatási programok kidolgozása és finomhangolása során a célból, hogy figyelembe vegyék a munkaerő-piaci igényeket és olyan szakmákban képezzenek szakembereket, amelyekre nagy a kereslet;

38.

utal arra is, hogy gyakran jórészt a helyi és regionális önkormányzatok felelősek az intézkedések végrehajtásáért a foglalkozatás, illetve az általános és szakképzés területén, és hogy a területi aspektus igen fontos ezekben a szakpolitikákban;

39.

üdvözli, hogy ösztönözni kívánják „a foglalkoztatási szolgálatok, az oktatási intézmények és a képzésszolgáltatók aktív részvételét a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének megvalósításában”, és hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepét mindhárom területen;

40.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat – munkaadói szerepkörükben – be kell vonni a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének sikeres végrehajtásába, és sajnálja, hogy az Európai Bizottság ajánlása nem tartalmaz konkrét utalást az önkormányzatok hatásköreire és tapasztalataira. Fontosnak tartja egy olyan jogi keret létrehozását, amely a közintézmények számára lehetővé teszi gyakornokok fogadását, ahogy lényegesnek tartja a közigazgatási szerveknél gyűjtött legjobb gyakorlati megoldások terjesztését is;

41.

kéri, hogy az Európai Bizottság hozzon további intézkedéseket az információk gyűjtése és terjesztése érdekében, valamint a tagállamok arra való ösztönzése céljából, hogy jogszabályaikat megfelelően egészítsék ki annak biztosításához, hogy a szakmai gyakorlatok feltételei még jobban megfeleljenek valamennyi érintett fél elvárásainak;

42.

utal arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak mint fontos munkáltatóknak és szakmai gyakorlatot biztosító feleknek jó példával kell elöl járniuk a színvonalas szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos szabályozások végrehajtásában; arra kéri ezért a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy ajánljanak fel minél több színvonalas szakmai gyakornoki helyet;

43.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az aktív civil társadalom érdekelt feleit, főként a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket – többek között a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége, azaz az Európai Bizottság által 2013 júliusában létrehozott együttműködési platform révén – be lehessen vonni a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének végrehajtási szakaszába;

44.

hangsúlyozza továbbá, hogy a magángazdaság és főként a kkv-k mennyire fontosak a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének sikeres végrehajtása szempontjából;

45.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a legjobb diákok támogatását célzó programok létrehozásakor szorosabban dolgozzanak együtt a helyi képzési intézményekkel és munkáltatókkal, emellett pedig hozzanak létre ösztöndíjakat és biztosítsanak fizetett szakmai gyakorlatokat a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó diákoknak; ezenkívül felhívja a figyelmet az egyes tagállamok gyakorlatában e téren kialakított és bevált eljárások EU-szerte való megosztásának jelentőségére;

46.

üdvözli az Európai Bizottság ajánlásait az érdekelt felekkel a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének gyors végrehajtása érdekében folytatandó szoros együttműködés támogatásával kapcsolatban, valamint ismételten utal a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepére ezen a területen;

47.

arra kéri a tagállamokat, hogy kövessék az Európai Bizottság ajánlását, és a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének gyakorlati átültetésekor teszteljék és növeljék annak hatékonyságát a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos nemzeti politikák célkitűzéseinek elérése tekintetében.