P7_TC1-COD(2013)0014

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. február 26-án került elfogadásra az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló …/2014/EU rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Egy határok nélküli európai vasúti térség fokozatos létrehozásához a vasutakra alkalmazandó műszaki szabályozás területén uniós intézkedésre van szükség mind a műszaki szempontok (kölcsönös átjárhatóság), mind a biztonsági szempontok tekintetében, amelyek egymástól elválaszthatatlanul kapcsolódnak össze és egyaránt fokozottabb uniós szintű harmonizációt kívánnak. Az elmúlt két évtizedben sor került vonatkozó vasúti jogszabályok, különösen három vasúti csomag elfogadására, amelyek közül a legjelentősebb a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), valamint a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5).

(2)

A vasútbiztonság és a kölcsönös átjárhatóság céljának egyidejű követése jelentős technikai munkát igényel, amelyet egy szakosodott szervnek kell irányítania. Ezért volt szükség arra, hogy a 2004. évi második vasúti csomag részeként a meglévő intézményi keretek között és az Unión belüli erőegyensúly tiszteletben tartásával létrejöjjön a vasúti biztonságért és a kölcsönös átjárhatóságért felelős Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség).

(3)

Az Európai Vasúti Ügynökség eredetileg a 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel jött létre azzal a céllal, hogy létrehozzon egy határok nélküli európai vasúti térséget és elősegítse a vasúti ágazat újjáélesztését, ugyanakkor megerősítse az ágazat lényeges biztonsági előnyeit. A 881/2004/EK rendeletet az Ügynökség feladataiban és belső felépítésében bekövetkezett elvégzendő jelentős változások módosítások miatt új jogszabállyal kell felváltani. [Mód. 1]

(4)

A negyedik vasúti csomag fontos változásokra tesz javaslatot annak érdekében, hogy az Ügynökség feladataihoz egyaránt közvetlenül kapcsolódó 2004/49/EK és 2008/57/EK irányelv átdolgozás révén bevezetett módosításaival javítsa az egységes európai vasúti térség működését. Ezek az irányelvek a jelenlegi rendelettel együtt különösen az uniós szintű , főként a határokon átnyúló közlekedésben szükséges járműengedélyek és biztonsági tanúsítványok kiadásához kapcsolódó feladatok elvégzéséről rendelkeznek. Mindez az Ügynökség fokozott szerepvállalását feltételezi. [Mód. 2]

(5)

Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a határok nélküli és magas szintű biztonságot garantáló, és ezzel egyidejűleg a vasúti ágazat versenypozícióját javító egységes európai vasúti térség létrehozásához. Ezt úgy kell elérnie, hogy műszaki kérdésekben a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósági szintjének növelése révén hozzájárul az európai uniós jogszabályok végrehajtásához, valamint az európai vasúti rendszer biztonságával kapcsolatos közös megközelítés kialakításához. Az Ügynökségnek továbbá a vasúti járművek és forgalombahelyezési engedélyeinek, illetve a járműtípusok forgalombahelyezési engedélyeinek, a vasúttársaságok biztonsági tanúsítványainak, valamint a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) Unió területén található vagy üzemeltetett alrendszerei üzembehelyezési engedélyeinek uniós szintű kiadásáért felelős európai hatóság szerepét is be kell töltenie. Ezenfelül figyelemmel kell kísérnie a nemzeti vasúti szabályokat, valamint a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó nemzeti hatóságok teljesítményét. [Mód. 3]

(6)

Célkitűzései megvalósítása során az Ügynökségnek teljes mértékben figyelembe kell vennie az Unió bővítésének folyamatát és a harmadik országokkal összekapcsoló vasúti összeköttetésekre vonatkozó különleges korlátokat. Az Ügynökség a ráruházott funkciók és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel tartozik és az eltérő nyomtávú vasúthálózatok sajátos helyzetét különösen abban az esetben, ha a tagállamok szorosan integrálódtak ilyen, harmadik országokkal közös hálózatokba, de elszigetelődtek az unió fő vasúthálózatától . Arra is törekednie kell, hogy harmadik országoknak az uniós piachoz való hozzáférése és az uniós társaságok harmadik országok piacaihoz való hozzáférése terén elősegítse a kölcsönösség elvét . [Mód. 4]

(6a)	Az Ügynökség a ráruházott funkciók és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel tartozik. A nemzeti biztonsági hatóságok kizárólagos felelősséggel tartoznak az általuk hozott döntésekért. [Mód. 5]

(7)

Feladatai ellátása során és különösen az ajánlások kidolgozásakor az Ügynökségnek maximálisan figyelembe kell vennie a vasúti kérdésekhez kapcsolódó külső szakértelmet. Ezt a szakértelmet elsősorban a vasúti ágazat és az nemzeti biztonsági hatóságok és más érintett nemzeti hatóságok szakértői, valamint a vasúti ágazat szakemberei – többek között a képviseleti testületek és a független bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek – biztosítják. Közreműködésükkel hozzáértő és reprezentatív ügynökségi munkacsoportokat kell létrehozni. Az Ügynökségnek szem előtt kell tartania egyrészt a kockázatok és az előnyök közötti egyensúly fenntartásának szükségességét, különösen az összeférhetetlenség kezelését illetően, másrészt a lehető legjobb tudományos szakértelem biztosítására vonatkozó célt. [Mód. 6]

(8)

A vasúti ágazat gazdasági és társadalmi hatásaira való jobb rálátás biztosítása, mások számára megalapozott döntéshozatal lehetővé tétele, valamint a munkával kapcsolatos prioritások és a forráselosztás Ügynökségen belüli hatékonyabb irányítása érdekében az Ügynökségnek tovább kell fokoznia a hatásvizsgálati tevékenységben való közreműködését.

(9)

Az Ügynökségnek független és objektív technikai támogatást kell nyújtania elsősorban a Bizottság részére. A … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] biztosítja az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) kidolgozásának és felülvizsgálatának alapját, míg a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] a közös biztonságtechnikai módszerek (KBM-ek) és közös biztonsági célok (KBC-k) kidolgozásához és felülvizsgálatához szolgál alapul. A munka folyamatosságához és az ÁME-k, KBM-ek és KBC-k idővel történő kialakításához állandó műszaki keretrendszerre és egy szakosodott szerven belül tevékenykedő szakszemélyzetre van szükség. E célból az Ügynökségnek az ÁME-k, KBM-ek és KBC-k kidolgozásával és felülvizsgálatával kapcsolatos ajánlásokat kell megfogalmaznia a Bizottság számára. A nemzeti biztonsági hatóságok és szabályozó szervek számára szintén lehetővé kell tenni, hogy független műszaki szakvéleményt kérjenek az Ügynökségtől.

(10)

A vasúttársaságok az elhúzódó eljárásoktól és túlzott költségektől a – különösen az új belépőkkel szembeni – tisztességtelen bánásmódig számos különféle problémával szembesültek, amikor az illetékes nemzeti hatóságoktól biztonsági tanúsítványt kérelmeztek. Az egyik tagállamban kiállított tanúsítványokat más tagállamok nem ismerték el feltétel nélkül, ami kedvezőtlenül érintette az egységes európai vasúti rendszert. A biztonsági tanúsítványok vasúttársaságoknak való kiadását szolgáló hatékonyabb és pártatlanabb eljárások érdekében elengedhetetlen az Ügynökség által kiállított és az Unió területén a meghatározott működési területeken érvényes egységes biztonsági tanúsítványra történő áttérés. Ennek jogalapját a felülvizsgált … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] biztosítja. [Mód. 7]

(11)

Jelenleg a 2008/57/EK irányelv – a különleges esetek kivételével – minden tagállamban előírja a vasúti járművek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyt. A Bizottság által 2011-ben létrehozott, a jármű-engedélyezéssel foglalkozó munkacsoport több olyan esetet tárgyalt, amikor a gyártókat és a vasúttársaságokat hátrányosan érintette az engedélyezési eljárás időtartama és költsége, és több javításra irányuló javaslatot tett. Mivel egyes problémák a jelenlegi jármű-engedélyezési eljárás összetettségéből adódnak, azt egyszerűsíteni kell. Minden vasúti járműre csak egy engedélyt kell kiadni, és ezt a járműre vagy járműtípusra vonatkozó forgalombahelyezési engedélyt az Ügynökségnek kell kiállítania. Ez kézzelfogható előnyökkel járna az ágazat részére, mivel csökkentené az eljárás költségeit és idejét, valamint mérsékelné a hátrányos megkülönböztetés kockázatát, különösen a vasúti piacra belépni kívánó új vállalatokkal szemben. Ennek jogalapját a felülvizsgált … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] biztosítja.

(11a)

A fokozódó, határokon átnyúló tevékenységekkel jellemezhető nyitott európai vasúti piacon alapvető fontosságú a vezetési és a pihenőidőkre vonatkozó követelmények tiszteletben tartása a vasútbiztonság és a tisztességes verseny érdekében, amit ellenőrizni kell és be kell tartatni. E fedélzeti rögzítő berendezés kifejlesztésének az Ügynökség feladatát kell képeznie. A nemzeti biztonsági hatóságoknak kell ellenőrizniük a vezetési és pihenőidőket, többek között a határokon átnyúló műveletek esetében is. [Mód. 8]

(11b)

A vonatokon szolgálatot teljesítő személyzet a vasúti rendszeren belül hajt végre operatív biztonsági feladatokat, valamint a vonatokon utazó utasok kényelméért és biztonságáért felel. Az Ügynökségnek egy, a mozdonyvezetők tanúsítványához hasonló tanúsítványt kell létrehoznia a magas szintű képesítések és kompetenciák garantálása, az e szakmai csoport biztonságos vasúti szolgáltatások terén meglévő jelentőségének elismerése, valamint a dolgozók mobilitásának elősegítése érdekében. [Mód. 9]

(12)

Az egységes európai vasúti térségnek különösen a fuvaroztatók és az utasok megfelelő tájékoztatásával összefüggő továbbfejlesztése érdekében, valamint figyelembe véve az Ügynökség jelenlegi közreműködését, a telematikai alkalmazások területén egy, a kölcsönös átjárhatóságot biztosító és innovatív kereskedelmi stratégiák egymással párhuzamos fennállását lehetővé tévő rugalmas keretrendszeren belül meg kell erősíteni az Ügynökség szerepét. Ez biztosítaná ezen alkalmazások egységes fejlesztését és gyors bevezetését. [Mód. 10]

(13)

Tekintettel az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszernek (ERTMS) az egységes európai vasúti térség zavartalan fejlődésében és biztonságos működésében játszott jelentős szerepére, valamint e rendszer fejlesztésének és bevezetésének eddigi széttagolt fejlődését kudarcát figyelembe véve fokozni kell annak átfogó, uniós szintű összehangolását. A vonatellenőrző és jelzőrendszerek  uniós szintű kölcsönös átjárhatóságának és harmonizációjának elérését jelenleg súlyosan aláássa a nagyszámú eltérő nemzeti ERTMS-változat. [Mód. 11] Ennélfogva az Ügynökségnek – mint leginkább illetékes uniós szervnek – nagyobb szerepet kell kapnia ezen a területen, hogy biztosítsa az ERTMS egységes fejlődését, hozzájáruljon az ERTMS-berendezések hatályos előírásoknak való megfelelőségéhez, és gondoskodjon arról, hogy az ERTMS-hez kapcsolódó európai kutatási programokat összehangolják az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírások kidolgozásával. Mindemellett a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezését szolgáló hatékonyabb és pártatlanabb eljárások érdekében elengedhetetlen az Ügynökség által kiállított és az Unió területén érvényes egységes engedélyre történő áttérés. Ennek jogalapját a felülvizsgált … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] biztosítja.

(13a)

Az elmúlt években a vasúti árufuvarozási ágazatban bekövetkezett számos baleset mutatott rá arra, hogy uniós szinten javítani kell a teherkocsik karbantartási színvonalára vonatkozó szabályokon. Az Ügynökségnek rendszeres karbantartási időszakokat előíró harmonizált és kötelező követelményeket kell kidolgoznia. [Mód. 12]

(14)

A járműengedélyek és biztonsági tanúsítványok kiállításáért fizetett díjak beszedését rendszerint az illetékes nemzeti hatóságok végezték. A hatáskör uniós szintre emelésével az Ügynökséget fel kell jogosítani arra, hogy a kérelmezőktől díjat szedjen az előző preambulumbekezdésekben említett tanúsítványok és engedélyek kiállításáért. E díjak mértéke legfeljebb a jelenlegi uniós átlagértékkel megegyező lehet a tevékenységek nagyságrendje és a tanúsítványban vagy az engedélyben meghatározott felhasználási terület szerint változik , és azt a Bizottság által elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatározni. Az e díjak által finanszírozott, a létszámtervben szereplő álláshelyeket nem érinthetik a minden uniós intézményre és szervre előirányzott létszámcsökkentések. [Mód. 13]

(14a)

Ennek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak biztosítania kell, hogy a díjak mértéke ne haladja meg az adott tanúsítási vagy engedélyezési eljárások költségeit. [Mód. 14]

(15)

Általános cél, hogy a tagállami funkciók és feladatok Ügynökségnek való átadása hatékonyan történjen, a biztonság jelenlegi szintjének bármiféle csorbulása nélkül. Az Ügynökségnek elegendő forrásokkal kell rendelkeznie új feladatai ellátására, és e források elosztását világosan meghatározott igények szerint kell időzíteni. A nemzeti hatóságok, különösen a nemzeti biztonsági hatóságok know-how-jára figyelemmel az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett engedélyek és tanúsítványok kiadásakor , többek között szerződéses megállapodások keretében megfelelő módon igénybe vegye ezt a szakértelmet. E célból határozottan szorgalmazni kell , elő kell mozdítani és elő kell segíteni nemzeti szakértők kirendelését az Ügynökség részére. [Mód. 15]

(16)

A … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] és a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] rendelkezik a nemzeti biztonsági intézkedéseknek a biztonság és a kölcsönös átjárhatóság szempontjából való megvizsgálásáról, és előírja a versenyszabályoknak való megfelelést. Ezenfelül a két irányelv korlátozza a tagállamok lehetőségét arra, hogy új nemzeti szabályokat fogadjanak el. A jelenlegi rendszer, amelyben továbbra is nagyszámú nemzeti szabály van hatályban, biztonsági kockázatokhoz és az uniós szabályokkal való ellentmondásokhoz vezet, valamint az elégtelen átláthatóság kockázatával és annak a veszélyével jár, hogy a külföldi, különösen a kisebb és az új üzemeltetőkkel szemben rejtett hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak. A valóban átlátható és pártatlan uniós szintű vasúti szabályrendszer felé történő elmozdulás érdekében meg kell erősíteni a nemzeti szabályok , így többek között az üzemeltetési szabályok fokozatos csökkentését. Elengedhetetlen egy független és semleges szakértői véleményen alapuló uniós szintű vélemény kidolgozása. E célból meg kell erősíteni az Ügynökség szerepét. [Mód. 16]

(17)

A nemzeti biztonsági hatóságok és bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek között jelentős eltérések figyelhetők meg a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága és biztonsága területén nyújtott teljesítmény, azok szervezése és a döntéshozatali eljárások tekintetében, ami kedvezőtlenül befolyásolja az egységes európai vasúti térség zavartalan működését. Ez különösen a valamely másik tagállam vasúti piacára belépni kívánó kis- és középvállalkozásokat érintheti kedvezőtlenül. Ennélfogva nélkülözhetetlen a fokozott uniós szintű harmonizációt célzó megerősített koordináció. E célból az Ügynökségnek ellenőrzések és vizsgálatok keretében figyelemmel kell kísérnie a nemzeti biztonsági hatóságokat. A bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteket. szervezetek figyelemmel kísérését a nemzeti akkreditáló testületeknek kell elvégezniük a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (6) 5 . cikkének (3) bekezdésével összhangban. Az Ügynökség teljesítményét ugyanilyen módon kell figyelemmel kísérni. [Mód. 17]

(18)

A biztonság területén fontos gondoskodni a lehető legnagyobb átláthatóságról és a hatékony információáramlásról. Nagy jelentőséggel bír a valamennyi ágazati felet összekötő, közös mutatókon alapuló teljesítményelemzés, amelyet el kell végezni. A statisztikák tekintetében szükséges az Eurostattal való szoros együttműködés.

(19)

A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága és biztonsága terén tett előrelépés figyelemmel kísérése érdekében az Ügynökségnek erre vonatkozóan kétévente jelentést kell közzétennie. Műszaki szakértelmére és pártatlanságára tekintettel az Ügynökségnek emellett segítenie kell a Bizottságot a vasúti rendszer biztonságáról és kölcsönös átjárhatóságáról szóló uniós jogszabályok végrehajtásának figyelemmel kísérése terén.

(20)

Növelni kell a transzeurópai hálózat kölcsönös átjárhatóságát, és az uniós támogatásra kiválasztott , mind a folyamatban lévő, mind pedig az új beruházási projekteknek összhangban kell állniuk az 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) kölcsönös átjárhatósági célkitűzésével. E célkitűzések megvalósításának elősegítéséhez az Ügynökség a megfelelő intézmény. [Mód. 18]

(21)

A járművek karbantartása a biztonsági rendszer fontos része. A karbantartó műhelyek tanúsítási rendszerének hiánya miatt a vasúti berendezések karbantartásának eddig nem volt valódi európai piaca. Ez a helyzet növelte az ágazat költségeit, és üresjáratokat eredményezett. Emiatt fokozatosan ki kell alakítani és aktualizálni kell a karbantartó műhelyek európai tanúsítási rendszerét, és az Ügynökség a legalkalmasabb szerv arra, hogy megfelelő megoldásokat javasoljon a Bizottságnak.

(22)

A mozdonyvezetők számára előírt szakmai képesítés a biztonság és az Unión belüli kölcsönös átjárhatóság szempontjából egyaránt fontos tényező. Ez a munkavállalók vasúti ágazaton belüli szabad mozgásának az előfeltétele is egyben. Ezt a kérdést a társadalmi párbeszéd meglévő keretrendszerének tiszteletben tartásával kell kezelni. Az Ügynökségnek kell biztosítania az e szempont uniós szintű figyelembevételéhez szükséges technikai támogatást.

(23)

Az Ügynökségnek meg kell szerveznie és meg kell könnyítenie az együttműködést a nemzeti biztonsági hatóságok, a nemzeti vizsgáló testületek és a vasúti ágazat európai szintű képviseleti testületei között, hogy ezáltal népszerűsíteni tudja a bevált gyakorlatokat, előmozdítsa a lényeges információk cseréjét és a vasúti vonatkozású adatok gyűjtését, valamint hogy figyelemmel kísérje a vasúti rendszer átfogó biztonsági teljesítményét.

(24)

A lehető legnagyobb átláthatóság és annak biztosítása érdekében, hogy az összes fél egyenrangúan férhessen hozzá a vonatkozó információkhoz, a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával kapcsolatos folyamatok céljából készített dokumentumoknak a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Ugyanez érvényes az engedélyekre, a biztonsági tanúsítványokra és más vonatkozó vasúti okiratokra. Az Ügynökségnek hatékony , felhasználóbarát és egyszerűen hozzáférhető eszközt kell biztosítania ezen információk kicseréléséhez megosztásához és közzétételéhez. [Mód. 19]

(25)

A vasúti ágazaton belül fontos feladat az innováció és a kutatás előmozdítása, amelyet az Ügynökségnek – elismertségéből és helyzetéből adódóan – támogatnia kell. Az Ügynökség e tekintetben folytatott tevékenységeinek a keretében nyújtott pénzügyi támogatások nem vezethetnek torzuláshoz az adott piacon.

(26)

Az uniós pénzügyi támogatás hatékonyságának, minőségének és a vonatkozó műszaki előírásokkal való összeegyeztethetőségének javítása érdekében az Ügynökségnek – a vasúti ágazaton belül elismert szakértelemmel rendelkező egyetlen uniós szervként nemzeti infrastruktúra-működtetőkkel szoros együttműködésben  – tevékeny szerepet kell játszania a az európai hozzáadott értékkel is rendelkező vasúti projektek értékelésében. [Mód. 20]

(27)

A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról és biztonságáról szóló jogszabályok, az Ügynökség végrehajtási útmutatói vagy ajánlásai bizonyos esetekben értelmezési vagy más problémákat vethetnek fel az érdekelt felek számára. E dokumentumok megfelelő és egységes megértése előfeltétele a vasúti vívmányok hatékony végrehajtásának és a vasúti piac működésének. Az Ügynökségnek ezért aktívan közre kell működnie az ehhez kapcsolódó képzési és felvilágosító tevékenységekben , és ennek során különös figyelmet kell fordítania a kis- és középvállalkozásokra . [Mód. 21]

(27a)

Az Ügynökségnek teljes körűen együtt kell működnie a polgári vagy bűnügyi nyomozást folytató nemzeti hatóságokkal, és minden lehetséges segítséget meg kell adnia a számukra, amennyiben ezek a nyomozások az Ügynökség felelősségi körébe tartozó kérdéseket érintenek. [Mód. 22]

(28)

Ahhoz, hogy feladatait megfelelően el tudja látni, az Ügynökségnek jogi személyiséggel és önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelyet főként uniós hozzájárulásból és a kérelmezők által fizetett díjakból és illetékekből finanszíroznak. Az uniós hozzájárulást minden olyan új hatáskör kijelölésekor értékelni kell és felül kell vizsgálni, amelyre vonatkozóan a kérelmezők nem fizetnek illetéket vagy díjat. Az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát semmilyen tagállamtól, harmadik országtól vagy egyéb szervezettől kapott pénzügyi hozzájárulás nem veszélyeztetheti. Napi működése, valamint az általa kiadott szakvélemények, ajánlások és határozatok függetlenségének biztosítása érdekében az Ügynökség szervezetének átláthatónak kell lennie és ügyvezető igazgatójának teljes felelősséggel kell tartoznia. Az Ügynökség személyzetének függetlennek kell lennie, és tagjainak megfelelő arányban kell rövid, illetve hosszú távú szerződésekkel rendelkezniük , illetve kirendelt nemzeti szakértőkből és állandó tisztviselőkből állniuk a szervezeti ismeretek és az üzletmenet-folytonosság fenntartása, és ezzel egyidejűleg a vasúti ágazattal kapcsolatos szakértelem szükséges és folyamatos cseréjének biztosítása érdekében. [Mód. 23]

(29)

Az Ügynökséghez rendelt feladatok ellátásának eredményes biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak képviseltetniük kell magukat az igazgatótanácsban, amely rendelkezik a szükséges jogkörökkel többek között a költségvetés megállapításához és az éves és többéves munkaprogramok jóváhagyásához.

(30)

Az igazgatótanácsi határozatok átláthatóságának szavatolása érdekében az érintett ágazatok képviselőinek szavazati jog nélkül részt kell venniük a tanács ülésein, a szavazati jogot pedig azon hatóságok képviselői számára kell fenntartani, amelyek a demokratikus ellenőrző hatóságoknak tartoznak elszámolással. Az ágazat képviselőit a Bizottságnak kell kineveznie annak alapján, hogy uniós szinten mennyire képviselik a vasúttársaságokat, az infrastruktúra-működtetőket, a vasúti ágazatot, a bejelentett szervezeteket, a kijelölt szerveket, a szakszervezeteket, az utasokat, és különösen a csökkent mozgásképességű utasokat, valamint a fuvaroztatókat. [Mód. 24]

(31)	Az igazgatótanács üléseinek megfelelő előkészítése és a meghozandó határozatokkal kapcsolatos tanácsadás nyújtása céljából tanácsadó szerepet betöltő végrehajtó tanácsot kell létrehozni.

(32)

Gondoskodni kell arról, hogy az Ügynökség határozatai által érintett felek független és pártatlan módon élhessenek a szükséges jogorvoslatokkal. Megfelelő fellebbezési jogorvoslati mechanizmust kell létrehozni annak érdekében kialakítani , hogy az ügyvezető igazgató határozatai ellen a szakosodott fellebbezési tanácsnál fellebbezésre legyen mód, utóbbi egy különleges, a Bizottságtól, az Ügynökségtől, a nemzeti biztonsági hatóságoktól és a vasúti ágazat minden szereplőjétől teljes mértékben függetlenül eljáró fellebbviteli tanács előtt legyenek megtámadhatók, amelynek határozataival szemben pedig viszont kereset indítható a Bíróság előtt eljárást lehessen indítani. [Mód. 25]

(32a)

A fellebbezési tanács számára csak olyan ügynökségi munkatársak adhatnak tanácsot, akik korábban nem vettek részt a fellebbezés során tárgyalt döntésben. [Mód. 26]

(33)

Az Ügynökség tevékenységeihez kapcsolódó átfogóbb stratégiai jövőkép elősegítené erőforrásai hatékonyabb tervezését és kezelését, valamint hozzájárulna a jobb minőségű eredményekhez. Ennélfogva az igazgatótanácsnak az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően többéves munkaprogramot kell elfogadnia, és azt rendszeresen aktualizálnia kell.

(34)

Az Ügynökség munkájának átláthatónak kell lennie. Gondoskodni kell az Európai Parlament általi hatékony ellenőrzésről, és az Európai Parlamentnek ebből a célból lehetőséget kell adni arra, hogy meghallgassa az Ügynökség ügyvezető igazgatóját, valamint hogy a többéves munkaprogramról és az éves munkaprogramokról konzultáljanak vele. Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokat is. [Mód. 27]

(35)

Az elmúlt évek során, amint egyre több decentralizált ügynökséget hoztak létre, a költségvetési hatóság törekedett a számukra kiutalt uniós támogatás kezelése átláthatóságának és ellenőrzésének növelésére, különösen a díjak költségvetésbe vonása, a pénzügyi ellenőrzés, a végrehajtás felelőssége alóli mentesítés hatásköre, a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékok és a belső költségvetési eljárás (magatartási kódex) vonatkozásában. Ehhez hasonlóan korlátozás nélkül alkalmazni kell az Ügynökségre az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (8) ; az Ügynökségnek korlátozás nélkül alkalmazni kell az Ügynökségre, amelynek csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal által végzett belső vizsgálatokról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (9). [Mód. 28]

(36)

Mivel a javasolt intézkedés célját, vagyis a vasúti biztonsággal és a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos ügyekben közös megoldásokat kidolgozó szakosodott szerv létrehozását a tagállamok az elvégzendő munka közös jellege miatt nem tudják elégségesen megvalósítani, és ebből következően e cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. A fent említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lép túl a célkitűzések megvalósításához szükséges mértéken.

(37)

Az Ügynökség által kiszabható díjak és illetékek mértékének megfelelő meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek ERTMS-alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek, a járművekre és járműtípusokra vonatkozó forgalombahelyezési engedélyek és a biztonsági tanúsítványok kiadásával és megújításával foglalkozó cikkek tekintetében. A biztonsági tanúsítványokban és engedélyekben meghatározott felhasználási területek és tevékenységek nagyságrendje szerint differenciált díj- és illetékszinteket kell alkalmazni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A díjakat és illetékeket átlátható, tisztességes és egységes módon kell megállapítani, és nem szabad veszélyeztetni az érintett európai iparágak versenyképességét. [Mód. 29] A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak.

(37a)

A vasúti alkatrészek szabványosításának ösztönzése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vasúti alkatrészek szabványosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. [Mód. 30]

(38)	Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak biztosítása érdekében, hogy végrehajtásra kerüljön e rendeletnek a nemzeti szabálytervezetek és hatályos nemzeti szabályok vizsgálatáról szóló 21. és 22. cikke.

(39)	Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy e rendelet 29., 30., 31. és 51. cikkének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen. A szóban forgó hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(40)

Végre kell hajtani az Ügynökség irányításával kapcsolatos bizonyos alapelveket az uniós decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport által 2012 júliusában elfogadott együttes nyilatkozatnak és közös megközelítésnek való megfelelés érdekében, amelyek célja az ügynökségek tevékenységeinek ésszerűsítése és teljesítményük javítása.

(41)	Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ELVEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

(1)   Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség).

(2)   Ez a rendelet a következőket írja elő:

a)	az Ügynökség létrehozása és feladatai;

b)	a tagállamok feladatai.

(3)   Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)	az uniós vasúti rendszer ../../EU irányelvben [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] előírt kölcsönös átjárhatósága;

b)	a vasúti rendszer ./../EU irányelvben [vasútbiztonsági irányelv] előírt biztonsága;

c)	a mozdonyvezetők minősítése, a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) [a mozdonyvezetőkről szóló irányelv] értelmében , valamint a biztonsági szempontból fontos teljes személyzet minősítése . [Mód. 31]

(3a)     Az Ügynökség célja, hogy magas szintű vasúti biztonságot biztosítson és hozzájáruljon az egységes európai vasúti térség létrehozásához. Ezek a célok a következőképpen érhetők el:

a)	technikai hozzájárulás a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának növelésére irányuló uniós jogszabályok végrehajtásához és az uniós vasúti rendszer biztonságával kapcsolatos közös megközelítés kidolgozásához;

b)	a nemzeti biztonsági hatóságokkal együttműködve uniós hatósági szerep betöltése a forgalombahelyezési járműengedélyek és a biztonsági tanúsítványok vasúttársaságok részére történő kiadása terén;

c)	a nemzeti szabályok összehangolása és az eljárások optimalizálása;

d)	a kölcsönös átjárhatóság és a vasúti biztonság területén eljáró nemzeti biztonsági hatóságok tevékenységének nyomon követése. [Mód. 32]

2. cikk

Jogállás

(1)   Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2)   Az Ügynökség az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeknek járó legszélesebb körű jogképességet élvezi. Az Ügynökség ingó- és ingatlanvagyont szerezhet és idegeníthet el, és félként részt vehet jogi eljárásokban.

(3)   Az Ügynökséget az igazgató képviseli.

3. cikk

Az Ügynökség intézkedéseinek típusai

Az Ügynökség:

a)	a 11., 13., 14., 15., 23., 24., 26., 30., 32., 31., 33. és 41. cikk alkalmazása tekintetében ajánlásokat fogalmazhat a Bizottságnak;

b)	a 21., 22. és 30. cikk alkalmazása tekintetében ajánlásokat fogalmazhat a tagállamoknak és a nemzeti biztonsági hatóságoknak a 29. cikk (4) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban ; [Mód. 33]

c)	a 9., 21., 22. és 38. cikk alapján véleményeket adhat ki a Bizottság, valamint a 9. cikk alapján a tagállamok érintett hatóságai számára;

d)	a 12., 16., 17. és 18. cikk alapján határozatokat hozhat;

e)	a 15. cikk alapján elfogadható igazolási eljárásnak minősülő véleményeket adhat ki;

f)	a 15. cikk alapján műszaki dokumentációt adhat ki;

g)	a 29. és 30. cikk alapján ellenőrzési jelentéseket adhat ki;

h)	a 11., 15. és 24. cikk alapján a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról és biztonságáról szóló jogszabályok alkalmazását megkönnyítő iránymutatásokat és más nem kötelező erejű dokumentumokat adhat ki.

2. FEJEZET

MUNKAMÓDSZEREK

4. cikk

A munkacsoportok létrehozása és összetétele

(1)   Az Ügynökség korlátozott számú munkacsoportot hoz létre különösen az átjárhatósági műszaki előírásokhoz (ÁME-k), közös biztonsági célokhoz (KBC-k) és közös biztonságtechnikai módszerekhez (KBM-ek) , a közös biztonsági mutatókhoz (KBMu-k), a nyilvántartásokhoz, a karbantartásért felelős szervezetekhez és a 15. cikkben említett dokumentumokhoz kapcsolódó ajánlások, illetve a biztonság szempontjából kritikus feladatokkal megbízott vasúti személyzet minimális képesítésekre vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódó ajánlások kidolgozása érdekében. [Mód. 34]

Az Ügynökség a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottsággal folytatott konzultációt követően más megfelelően indokolt esetekben is létrehozhat munkacsoportokat.

(2)   Az Ügynökség a munkacsoportokba szakértőket nevez ki.

Az Ügynökség képviselőket nevez ki a munkacsoportokba az illetékes nemzeti hatóságok által azokba a munkacsoportokba jelölt személyek közül, amelyekben részt kívánnak venni.

Az Ügynökség a (3) bekezdésben említett jegyzékből a vasúti ágazatban tevékenykedő szakembereket nevez ki a munkacsoportokba. Biztosítja minden tagállam, illetve azon vasúti iparágak és azon felhasználók megfelelő képviseletét, amelyeket érinthetnek azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az Ügynökség által neki címzett ajánlások alapján javasolhat. [Mód. 35]

Az Ügynökség szükség esetén az érintett területen hozzáértőként elismert szakemberekkel – független szakértőkkel és nemzetközi szervezetek képviselőivel – egészítheti ki a munkacsoportokat. Az Ügynökség személyzetének tagjai nem lehetnek munkacsoportok tagjai , a munkacsoportok elnöki tisztségének kivételével, amelyet az Ügynökség egyik képviselője tölt majd be . [Mód. 36]

(3)   A 34. cikkben említett valamennyi képviseleti testület minden évben továbbítja az Ügynökségnek a legképzettebb szakértők jegyzékét, akiket az egyes munkacsoportokban a képviseletével megbíz. [Mód. 37]

(4)   Ha az ilyen munkacsoportok tevékenysége közvetlen kihatással jár van az ágazat munkavállalóinak munkakörülményeire, egészségére és biztonságára, a valamennyi tagállam munkavállalói szervezetek szervezeteinek képviselői teljes jogú tagként részt vesznek a megfelelő munkacsoportokban. [Mód. 38]

(5)   A munkacsoportok tagjainak utazási és tartózkodási költségeit az igazgatótanács által elfogadott szabályok és díjtáblázat alapján az Ügynökség állja.

(6)   A munkacsoportokban az Ügynökség képviselője elnököl. [Mód. 39]

(7)   A munkacsoportok munkájának átláthatónak kell lennie. A munkacsoportok eljárási szabályait az igazgatótanács határozza meg.

5. cikk

Konzultáció a szociális partnerekkel

Ha a 11. 12., 15. és 32. cikkben meghatározott munkának közvetlen hatása van az ágazat munkavállalóinak szociális környezetére vagy munkakörülményeire, az Ügynökség a 98/500/EK bizottági határozat (12) alapján létrehozott ágazati párbeszédbizottságok keretében konzultál a valamennyi tagállamban található szociális partnerekkel. [Mód. 40]

E konzultációkat azt megelőzően tartják meg, hogy az Ügynökség benyújtja ajánlásait a Bizottságnak. Az Ügynökség e konzultációkat kellően figyelembe veszi, és mindig rendelkezésre áll, hogy megmagyarázza ajánlásait. Az Ügynökség az ágazati párbeszédbizottság által kifejtett véleményt két hónapon belül továbbítja a Bizottságnak, majd a Bizottság továbbítja azt a 75. cikkben említett bizottságnak. [Mód. 41]

6. cikk

Konzultáció a vasúti fuvaroztatókkal és utasokkal

Ha a 11. és a 15. cikkben meghatározott munkának közvetlen hatása van a vasúti fuvaroztatókra és utasokra, az Ügynökség konzultál az őket képviselő szervezetekkel , többek között különösen a csökkent mozgásképességű utasok képviselőivel . Azoknak a szervezeteknek a jegyzékét, amelyekkel konzultálni kell, a Bizottság segítségével a 75. cikkben említett bizottság állítja össze. [Mód. 42]

Ezeket a konzultációkat azt megelőzően kell megtartani, hogy az Ügynökség benyújtja javaslatait a Bizottságnak. Az Ügynökség e konzultációkat kellően figyelembe veszi, és mindig rendelkezésre áll, hogy megmagyarázza ajánlásait. Az Ügynökség az érintett szervezetek ágazati párbeszédbizottság által kifejtett véleményt két hónapon belül továbbítja a Bizottságnak, majd a Bizottság továbbítja azt a 75. cikkben említett bizottságnak. [Mód. 43]

7. cikk

Hatásvizsgálat

(1)   Az Ügynökség elvégzi ajánlásai és véleményei hatásvizsgálatát. Az igazgatótanács a (z) … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] követelményeinek figyelembevételével a Bizottság módszere alapján elfogadja a hatásvizsgálati módszert. Az Ügynökség kapcsolatot tart fenn a Bizottsággal, hogy biztosítsa a vonatkozó bizottsági munka megfelelő figyelembevételét. Az egyes ajánlásokat kísérő jelentésben egyértelműen azonosítani kell a hatásvizsgálathoz alapul vett hipotéziseket, valamint a felhasznált adatok forrásait. [Mód. 44]

(2)   A munkaprogramban szereplő valamely tevékenység bevezetését megelőzően az Ügynökség korai kapcsolódó hatásvizsgálatot végez, amelyben megnevezi a következőket:

a)	a megoldandó probléma és a lehetséges megoldások;

b)	az, hogy milyen mértékben lesz szükség konkrét intézkedésekre, többek között ügynökségi ajánlás vagy szakvélemény közzétételére;

c)	a probléma megoldásához való várható ügynökségi hozzájárulás.

Ezenfelül a munkaprogram valamennyi tevékenységét és projektjét önállóan és a többi tevékenységgel és projekttel együtt is hatékonysági vizsgálatnak kell alávetni az Ügynökség költségvetésének és erőforrásainak lehető legjobb hasznosítása érdekében.

(3)   Az Ügynökség utólagos értékelést készíthet az ajánlásai nyomán kidolgozott jogszabályokról.

(4)   A tagállamok és az érdekelt felek – szükség esetén és az Ügynökség kérésére – az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a hatásvizsgálathoz szükséges adatokat. [Mód. 45]

8. cikk

Tanulmányok

Amennyiben a feladatai végrehajtásához szükséges, az Ügynökség tanulmányokat rendel meg, amelyeket saját költségvetéséből finanszíroz.

9. cikk

Vélemények

(1)   Az Ügynökség a 2012/34/EU európai parlamenit és tanácsi irányelv  (13) 55. cikkében említett egy vagy több nemzeti igazgatási szervezet kérésére szakvéleményt ad az e szervezetek elé tárt ügyek biztonsági vonatkozású és kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szempontjai tekintetében. [Mód. 46]

(2)   A Bizottság kérésére az Ügynökség különösen állítólagos hiányosságok bejelentésekor szakvéleményt ad a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] vagy a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] alapján elfogadott jogszabályok módosításairól.

(3)   Az előző bekezdésekben és e rendelet más cikkeiben említett szakvéleményeket illetően az Ügynökség – eltérő megállapodás hiányában – két hónapon belül ad szakvéleményt. A szakvéleményeket az Ügynökség két hónapon belül olyan változatban hozza nyilvánosságra, amelyből minden bizalmas kereskedelmi adatot eltávolítottak.

10. cikk

Látogatások a tagállamokban

(1)   Az Ügynökség a feladatai, különösen a 12., 21., 22., 16., 17., 18., 27., 28., 29., 30., 31. , 33.  és 38. cikkben rábízott feladatok elvégzése érdekében az igazgatótanács által meghatározott politikának megfelelően látogatásokat tehet a tagállamokban. [Mód. 47]

(2)   Az Ügynökség tájékoztatja az érintett tagállamot a tervezett látogatásról, a kiküldött ügynökségi tisztviselők nevéről és a látogatás kezdetének napjáról. A látogatások végrehajtásával megbízott ügynökségi tisztviselők a látogatást az ügyvezető igazgatótól származó, a látogatás tárgyát és célját meghatározó határozat bemutatása után kezdik meg.

(3)   A tagállamok nemzeti hatóságai segítik az Ügynökség munkatársainak munkáját.

(4)   A Ügynökség minden látogatásról jelentést készít, és azt elküldi a Bizottságnak és az érintett tagállamnak.

(5)   Az előző bekezdések nem érintik a 29. cikk (6) bekezdésében és a 30. cikk (6) bekezdésében említett vizsgálatokat, amelyeket az ott leírt eljárásnak megfelelően végeznek el.

3. FEJEZET

A VASÚTI BIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

11. cikk

Technikai támogatás – vasútbiztonsági ajánlások

(1)   Az Ügynökség ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 6. és 7. cikkében meghatározott közös biztonságtechnikai módszerekre (KBM-ek) , közös biztonsági mutatókra (KBMu-k) és közös biztonsági célokra (KBC-k) vonatkozóan. Az Ügynökség a KBM-ek és a KBC-k rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan szintén ajánlásokat intéz a Bizottsághoz. [Mód. 48]

(2)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a biztonság területét érintő más intézkedésekre vonatkozóan.

(3)   Az Ügynökség iránymutatásokat és más nem kötelező erejű dokumentumokat tehet közzé, hogy előmozdítsa a vasútbiztonsági jogszabályok végrehajtását.

12. cikk

Biztonsági tanúsítványok

Az Ügynökség A … irányelv [biztonsági irányelv] 10.cikke (2a) bekezdésének sérelme nélkül az Ügynökség a… irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 10. és 11. cikkének megfelelően egységes biztonsági tanúsítványokat ad ki , újít meg, függeszt fel, módosít vagy von vissza . [Mód. 49]

13. cikk

A járművek karbantartása

(1)   Az Ügynökség a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban segíti a Bizottságot a karbantartásért felelős szervezetek tanúsítási rendszere tekintetében.

(2)   Az Ügynökség a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 14. cikkének (7) bekezdésére figyelemmel ajánlást intéz a Bizottsághoz.

(3)   Az Ügynökség, az e rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett jelentésben elemzi a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 15. cikkével összhangban hozott alternatív intézkedéseket.

14. cikk

Veszélyes áruk vasúti szállítása

Az Ügynökség figyelemmel kíséri a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) alkalmazásában a veszélyes áruk vasúti szállításával foglalkozó jogszabályok változásait, és összeveti azokat a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról és biztonságáról szóló jogszabályokkal, különösen az alapvető követelményekkel. E célból az Ügynökség segíti a Bizottságot, és a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére ajánlásokat tehet közzé.

14a. cikk

Rendkívüli események spontán bejelentése

Az Ügynökség rendszert hoz létre, amely révén spontán módon és névtelenül be lehet jelenteni minden olyan rendkívüli eseményt, amely veszélyeztetheti a rendszer biztonságát. Az Ügynökség mechanizmust hoz létre, amely automatikusan tájékoztatja a vezető munkatársakat. Irányítja továbbá a nemzeti hatóságok bejelentéseinek közzétételét, különösen, ha azok több tagállam biztonságát érintik. [Mód. 50]

4. FEJEZET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

15. cikk

Technikai támogatás a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának területén

(1)   Az Ügynökség:

a)	a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 5. cikkének megfelelően ajánlásokat intéz a Bizottsághoz az ÁME-kre és azok felülvizsgálatára vonatkozóan;

b)	a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 15. cikkével összhangban ajánlásokat intéz a Bizottsághoz az EK-hitelesítési nyilatkozatnak és az azt kísérő műszaki dokumentáció dokumentumainak mintáira vonatkozóan;

c)	a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 43., 44. és 45. cikkének megfelelően ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a nyilvántartásokra vonatkozó előírásokra és azok felülvizsgálatára vonatkozóan;

d)	a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 6. cikkének (2) bekezdésének megfelelően elfogadható igazolási eljárásnak minősülő szakvéleményeket ad az ÁME-k hiányosságairól, és benyújtja azokat a Bizottságnak;

e)	a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 7. cikkének megfelelően szakvéleményeket ad a Bizottságnak az ÁME-k tagállami alkalmazásának mellőzésére irányuló kérelmek tekintetében;

f)	a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 4. cikkének (9) bekezdésének megfelelően műszaki dokumentációt ad ki;

g)	ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a biztonság szempontjából fontos feladatot ellátó személyzet munkakörülményeivel kapcsolatban.

ga)	ajánlásokat intéz a Bizottsághoz az illetékes európai szabványügyi testületek által elsősorban az alkatrészekre vonatkozóan kidolgozandó európai standardokkal kapcsolatban; [Mód. 52]

gb)	részletes szabványosítás iránti kérelmeket ad ki az illetékes európai szabványügyi szervezetek részére a Bizottság által rájuk ruházott megbízás végrehajtása érdekében; [Mód. 53]

gc)	ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a vonatokon szolgálatot teljesítő, biztonsági feladatokat is ellátó személyzet képzésével és tanúsításával kapcsolatban; [Mód. 54]

gd)	a nemzeti szabályok összehangolása érdekében a 22. cikk (1) bekezdésével összhangban ajánlásokat intéz a Bizottsághoz, különösen abban az esetben, ha egy szabály több tagállamot érint. Ezt a feladatot a nemzeti biztonsági hatóságokkal együttműködve végzi el; [Mód. 55]

ge)	a Bizottság kérésére a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 11. cikkének megfelelően véleményeket ad ki azokról a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekről, amelyek nem felelnek meg az alapvető követelmények; [Mód. 56]

gf)	ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a járművek (tehervagonok, személyszállító járművek, mozdonyok) egységes minimális vizsgálati ciklusairól (időben és kilométerszám szerint). [Mód. 57]

(2)   Az (1) bekezdés a), és b) és c)  pontjaiban említett ajánlások kidolgozásakor az Ügynökség: [Mód. 58]

a)	a vasúti rendszer megfelelő költséghatékonyságának figyelembevétele mellett a hatékonyság javítása érdekében gondoskodik az ÁME-knek és a nyilvántartásokra vonatkozó előírásoknak a műszaki fejlődéssel, a piaci trendekkel és a társadalmi követelményekkel való egyeztetéséről; [Mód. 59]

b)	biztosítja egyrészt az ÁME-k fejlesztésének és korszerűsítésének, másrészt a kölcsönös átjárhatósághoz szükségesnek bizonyuló európai szabványok fejlesztésének összehangolását, és kapcsolatot tart fenn az európai szabványügyi testületekkel;

ba)	megfigyelőként részt vesz a megfelelő szabványügyi munkacsoportokban. [Mód. 60]

(3)   Az Ügynökség iránymutatásokat és más nem kötelező erejű dokumentumokat tehet közzé, hogy előmozdítsa a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos jogszabályok végrehajtását.

(3a)     Az Ügynökségnek a 4. cikkben meghatározott esetekben kell bevonnia a munkacsoportokat. [Mód. 61]

16. cikk

Járművek forgalombahelyezési engedélyei

Az Ügynökség a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 20. cikkének megfelelően cikke (9a) bekezdésének sérelme nélkül a vasúti járművek forgalomba helyezésére vonatkozó engedélyeket ad ki , újít meg, függeszt fel, módosít vagy von vissza az említett irányelv 20. cikkével összhangban. [Mód. 62]

17. cikk

Járműtípusok forgalombahelyezési engedélyei

Az Ügynökség a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 22. cikkével összhangban egyes járműtípusokra vonatkozóan forgalombahelyezési engedélyeket ad ki , újít meg, függeszt fel, módosít vagy von vissza . [Mód. 63]

18. cikk

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek ERTMS üzembe helyezésének engedélyezése [Mód. 64]

Az Ügynökség a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 18. cikkének megfelelően az Unió területén elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre ERTMS-ekre vonatkozóan üzembehelyezési engedélyeket ad ki , újít meg, függeszt fel, módosít vagy von vissza . [Mód. 65]

19. cikk

Telematikai alkalmazások

(1)   Az Ügynökség rendszerhatóságként jár el, és a vonatkozó ÁME-kkel összhangban felel a telematikai alkalmazásokra vonatkozó műszaki előírások fenntartásáért.

(1a)     Az Ügynökség szerepet kaphat adatok – többek között a nemzetközi menetrendi adatállományok – nyitottságának és teljes hozzáférhetőségének előmozdításában. [Mód. 66]

(2)   Az Ügynökség meghatározza, közzéteszi és alkalmazza az ezen előírások módosítására irányuló kérelmek kezelését célzó eljárást. E célból az Ügynökség létrehozza és fenntartja a telematikai alkalmazásokra vonatkozó előírásoknak és azok állapotának módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartását.

(3)   Az Ügynökség kidolgozza és fenntartja a telematikai alkalmazásokra vonatkozó előírások különböző változatainak irányításához szükséges műszaki eszközöket és betartatja e különböző változatok lefelé és felfelé való kompatibilitását is . [Mód. 67]

(4)   Az Ügynökség segíti a Bizottságot a telematikai alkalmazások vonatkozó ÁME-kkel összhangban történő telepítésének figyelemmel kísérése terén.

20. cikk

Bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek támogatása

(1)   Az Ügynökség támogatja a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 27. cikkében említett bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét. E támogatás keretében különösen iránymutatásokat dolgoz ki a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 9. cikkében említett, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésére, valamint a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 10. cikkében említett EK-hitelesítési eljárásra vonatkozóan.

(2)   Az Ügynökség előmozdítja a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek közötti együttműködést, és különösen e szervezetek koordinációs csoportjának technikai titkárságaként jár el.

5. FEJEZET

A NEMZETI SZABÁLYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

21. cikk

A nemzeti szabálytervezetek vizsgálata

(1)   Az Ügynökség a hozzá benyújtott nemzeti szabálytervezetet a kézhezvételtől számított két hónapon belül megvizsgálja a következők szerint:

a)	a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 8. cikkének (2) bekezdése,

b)	a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 14. cikke.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően és határidőkön belül az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti szabályok lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó alapvető követelmények teljesítését, a KBM-ek betartását és a KBC-k elérését, valamint hogy nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy burkolt korlátozáshoz a tagállamok közötti vasúti szállítás tekintetében, kedvező értékeléséről értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot. A Bizottság a 23. cikkben említett informatikai rendszerben érvényesítheti az adott szabályt. [Mód. 68]

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, az Ügynökség:

a)	az érintett tagállamnak címzett ajánlást tesz közzé, amelyben ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt az adott szabály nem léphet hatályba és/vagy nem alkalmazható;

b)	értesíti a Bizottságot kedvezőtlen értékeléséről.

(4)   Amennyiben a tagállam a (3) bekezdés a) pontjában említett ügynökségi ajánlás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül nem hoz intézkedést, a Bizottság a (3) bekezdés b) pontjában említett tájékoztatás kézhezvételét és az érintett tagállam indokainak meghallgatását követően az érintett tagállamnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben felszólítja a tagállamot a szóban forgó szabálytervezet módosítására, illetve a tervezet elfogadásának, hatálybalépésének vagy végrehajtásának felfüggesztésére.

(4a)     E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint a biztonsággal összefüggő feladatokat is ellátó vasúti személyzet képesítésére és képzésére vonatkozó nemzeti szabályokra. [Mód. 69]

(4b)     A … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 8. cikkében és a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 14. cikkének (4) bekezdésében említett, több tagállamot érintő sürgős megelőző intézkedések esetén – különösen baleset vagy incidens után – az Ügynökség irányítja a szabály uniós szintű harmonizálását a nemzeti biztonsági hatóságok viszonylatában. Szükség esetén az Ügynökség ajánlást vagy véleményt terjeszt a Bizottság elé. [Mód. 70]

22. cikk

A hatályos nemzeti szabályok vizsgálata

(1)   Az Ügynökség a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 14. cikkének (3) bekezdésének megfelelően a hozzá benyújtott nemzeti szabályokat a kézhezvételtől számított két hónapon belül megvizsgálja.

(1a)     Az Ügynökség megvizsgálja az e rendelet alkalmazásának időpontjában hatályos nemzeti szabályokat. E cél elérése érdekében az Ügynökség a 48. cikkben említett többéves és éves munkaprogramok keretében munkatervet javasol az igazgatótanácsnak e vizsgálat elvégzésére vonatkozóan. Az Ügynökség az 50. cikknek megfelelően minden évben egy jelentésben mutatja be az igazgatótanácsnak az általa végzett munkák előrehaladását és az elért eredményeket. [Mód. 71]

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti szabályok lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó alapvető követelmények teljesítését, a KBM-ek betartását és a KBC-k elérését, valamint hogy nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy burkolt korlátozáshoz a tagállamok közötti vasúti szállítás tekintetében, kedvező értékeléséről értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot. A Bizottság a 23. cikkben említett informatikai rendszerben érvényesítheti az adott szabályt. [Mód. 72]

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, az Ügynökség:

a)

az érintett tagállamnak címzett ajánlást tesz közzé, amelyben megjelöli, hogy a kedvezőtlen értékeléssel zárult intézkedést azonnal hatályon kívül kell-e helyezni vagy módosítani kell, és ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt az adott szabályt módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni; [Mód. 73]

b)	értesíti a Bizottságot kedvezőtlen értékeléséről , és továbbítja neki a tagállamhoz intézett ajánlást . [Mód. 74]

(4)   Amennyiben a tagállam a (3) bekezdés a) pontjában említett ügynökségi ajánlás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül nem hoz intézkedést, a Bizottság a (3) bekezdés b) pontjában említett tájékoztatás kézhezvételét és az érintett tagállam indokainak meghallgatását követően az érintett tagállamnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben felszólítja a tagállamot a szóban forgó szabály módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

(5)   A (2), és (3) és ( 4 ) bekezdésben ismertetett eljárást kell értelemszerűen alkalmazni azokban az esetekben, amikor az Ügynökség észreveszi vagy tudomást szerez arról, hogy egy bejelentett vagy be nem jelentett nemzeti szabály felesleges vagy ellentétes a KBM-ekkel, a KBC-kkel, az ÁME-kkel vagy más vasúti vonatkozású uniós jogszabályokkal , vagy indokolatlan akadályt képez az egységes vasúti piac előtt . Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott határidőket kell alkalmazni. [Mód. 75]

(5a)     A biztonság szempontjából kritikus feladatokért felelős vasúti szakemberek képzésére, munkahelyi egészségére és biztonságára vonatkozó esetekben az Ügynökség csak akkor alkalmazhatja e bekezdést, ha a nemzeti szabály diszkriminációhoz vezethetne. [Mód. 76]

22a. cikk

Az adatbázis használata

Az Ügynökség az említett hatályos nemzeti szabályok technikai vizsgálatát az e rendelet hatálybalépésének időpontjában rendelkezésre álló, például az Ügynökség által közzétett referenciadokumentumok adatbázisában felsorolt nemzeti jogszabályok keretei között végzi el. [Mód. 77]

23. cikk

A bejelentési célra vagy a nemzeti szabályok osztályozására szolgáló informatikai rendszer

(1)   Az Ügynökség létrehozza és kezeli a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti szabályokat tartalmazó célzott informatikai rendszert, valamint a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 2. cikkének (28a) bekezdésében említett elfogadható nemzeti igazolási eljárásokat. Az Ügynökség hozzáférhetővé teszi azt az érdekeltek és a nyilvánosság számára. [Mód. 78]

(1a)     A tagállamok ezen rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül értesítik a Bizottságot minden olyan létező nemzeti szabályról, amellyel kapcsolatban ezt a rendelet hatálybalépésének időpontjáig még nem tették meg. [Mód. 79]

(2)   A tagállamok a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti szabályokat az (1) bekezdésben említett informatikai rendszer útján bejelentik az Ügynökségnek és a Bizottságnak. Az Ügynökség közzéteszi a szabályokat a rendszerben, amelynek segítségével értesíti a Bizottságot a 21. és 22. cikknek megfelelően. Az Ügynökség arra használja az informatikai rendszert, hogy a 21. cikk (3) bekezdésének és a 22. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően tájékoztassa a Bizottságot a valamely tagállamhoz intézett kedvezőtlen ajánlásokról. [Mód. 80]

(3)   Az Ügynökség a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 14. cikkének (8) bekezdésének megfelelően osztályozza a bejelentett nemzeti szabályokat. E célból igénybe veszi az e cikk (1) bekezdésében említett rendszert.

(4)   Az Ügynökség a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 8. cikkének (2) bekezdésének megfelelően osztályozza a bejelentett szabályokat, figyelembe véve az uniós jogszabályok változását. E célból az Ügynökség kifejleszt egy szabálykezelő eszközt, amelynek segítségével a tagállamok egyszerűsíthetik nemzeti szabályrendszereiket. Az Ügynökség a szabálykezelő eszközt az e cikk (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül teszi közzé.

(4a)     Az Ügynökségnek e szabályok értékelési státuszát, illetve az értékelések elkészülte után azok eredményeit is nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az e cikk (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül. [Mód. 81]

6. FEJEZET

AZ EURÓPAI VASÚTI FORGALOMIRÁNYÍTÁSI RENDSZERHEZ (ERTMS) KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

24. cikk

Az ERTMS rendszerhatósága

(1)   Az Ügynökség rendszerhatóságként jár el, és mint ilyen felelős az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírások fenntartásáért.

(2)   Az Ügynökség meghatározza, közzéteszi és alkalmazza az ezen előírások módosítására irányuló kérelmek kezelését célzó eljárást. E célból az Ügynökség létrehozza és fenntartja az ERTMS-előírásoknak és azok állapotának módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartását.

(3)   Az Ügynökség javasolja az ERTMS műszaki előírások új változatának elfogadását. Ezt azonban kizárólag akkor teszi, ha az előző változatot megfelelő arányban telepítették. Az új változatok kifejlesztése nem sértheti az ERTMS kiépítésének arányát, az ERTMS-berendezések előállításának optimalizálásához szükséges előírások stabilitását, a vasúttársaságok és a tulajdonosok befektetéseinek megtérülését, valamint az ERTMS kiépítésének hatékony tervezését. [Mód. 82]

(4)   Az Ügynökség kidolgozza és fenntartja az ERTMS különböző változatainak irányításához szükséges műszaki eszközöket a különböző változatokkal ellátott hálózatok és járművek közötti műszaki és működési kompatibilitás biztosítása, valamint a hatályban lévő változatok gyors bevezetésének ösztönzése céljából.

(5)   A … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 5. cikkének (10) bekezdésének megfelelően az Ügynökség biztosítja, hogy az ERTMS-berendezések egymást követő változatai műszakilag kompatibilisek legyenek a korábbi változatokkal.

(6)   Az Ügynökség elkészíti és terjeszti az érdekelt feleknek szóló vonatkozó alkalmazási iránymutatásokat és az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírásokhoz kapcsolódó magyarázó dokumentumokat.

25. cikk

A bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek ERTMS-sel foglalkozó ad hoc munkacsoportja

(1)   Az Ügynökség létrehozza a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 27. cikkében említett bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek ERTMS-sel foglalkozó ad hoc munkacsoportját, és betölti annak elnökségét.

A munkacsoport ellenőrzi a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 9. cikkében említett, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésére szolgáló eljárás, valamint a … irányelv [a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelv] 10. cikkében említett, a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek által végzett EK-hitelesítési eljárások következetes alkalmazását.

(2)   Az Ügynökség kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett munkacsoport tevékenységeiről, amelyben feltünteti a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek képviselőinek a munkacsoportban való részvételével kapcsolatos statisztikákat is.

(3)   Az Ügynökség értékeli a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségértékelési eljárása és az ERTMS-berendezésekkel kapcsolatos EK-hitelesítési eljárás alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben adott esetben javaslatot tesz a végrehajtandó javításokra.

26. cikk

Az ERTMS fedélzeti és pálya menti alrendszerek közötti műszaki és működési kompatibilitás támogatása

(1)   Az Ügynökség kérésükre segítséget nyújthat nyújt a vasúttársaságok részére az ERTMS fedélzeti és pálya menti alrendszerei közötti műszaki és működési kompatibilitásnak a járművek üzembe helyezését megelőző ellenőrzéséhez. [Mód. 83]

(2)   Amennyiben az Ügynökség megállapítja, hogy az egyedi ERTMS-projektek keretében fennáll a hálózatok és az ERTMS-berendezéssel felszerelt járművek közötti műszaki és működési kompatibilitás hiányának kockázata, felkérheti a megfelelő szereplőket, különösen a gyártókat, a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteket, a vasúttársaságokat, a tulajdonosokat, az infrastruktúra-működtetőket és a nemzeti biztonsági hatóságokat, hogy az alkalmazott EK-hitelesítési és üzembehelyezési eljárásokra, valamint a működési feltételekre vonatkozóan minden lényeges információt bocsássanak rendelkezésre. Az Ügynökség haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az ilyen kockázatról, és szükség esetén ajánlásokat tesz a Bizottságnak a megfelelő intézkedésekre vonatkozóan. [Mód. 84]

(2a)     Az Ügynökség tesztpályát és -laboratóriumot hoz létre az ERTMS pálya menti és fedélzeti berendezéseinek központi teszteléséhez. [Mód. 85]

27. cikk

Az ERTMS kiépítésének és az ERTMS-projekteknek a támogatása

(1)   Az Ügynökség a 2012/88/EU bizottsági határozatban (15) meghatározott megvalósítási tervvel összhangban figyelemmel kíséri az ERTMS kiépítését, valamint az ERTMS transzeurópai közlekedési folyosók és vasúti árufuvarozási folyosók mentén történő telepítési munkálatainak a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) szerinti összehangolását.

(2)   Az Ügynökség gondoskodik az ERTMS kiépítése keretében uniós finanszírozásban részesült projektek műszaki követő intézkedéseiről, adott esetben többek között az ajánlati dokumentációnak az ajánlati felhívás időpontjában történő vizsgálatáról. Az Ügynökség továbbá szükség esetén segítséget nyújt az uniós támogatások kedvezményezettjei részére annak biztosításához, hogy a projektek keretében megvalósított műszaki megoldások maradéktalanul megfeleljenek az ellenőrzéssel-irányítással és jelzéssel kapcsolatos ÁME-knek, és ennélfogva teljesen átjárhatók legyenek.

28. cikk

A laboratóriumok akkreditálása

(1)   Az Ügynökség a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően és különösen az akkreditáló testületeknek szóló megfelelő iránymutatások révén támogatja az ERTMS-laboratóriumok harmonizált akkreditálását.

(2)   Az Ügynökség megfigyelőként közreműködhet a 765/2008/EK rendeletben előírt szakértői értékelésekben.

(2a)     Amennyiben az Ügynökségnek kétségei vannak egy akkreditált laboratórium teljesítményével kapcsolatban, jelzi az illetékes akkreditáló testületnek, valamint az érintett tagállamnak és a nemzeti biztonsági szervezeteknek. Az Ügynökség megfigyelőként részt vehet a szakértői értékelésben. Amennyiben a kétségeket eloszlatják, az Ügynökség arról haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot és a nemzeti biztonsági szervezeteket. [Mód. 86]

7. FEJEZET

AZ EGYSÉGES EURÓPAI VASÚTI TÉRSÉG FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

29. cikk

A nemzeti biztonsági hatóságok figyelemmel kísérése

(1)   Az Ügynökség ellenőrzések és vizsgálatok keretében figyelemmel kíséri a nemzeti biztonsági hatóságok teljesítményét és döntéshozatalát.

(2)   Az Ügynökség jogosult ellenőrizni a következőket:

a)	a nemzeti biztonsági hatóságnak a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó feladatok ellátására való képessége;

b)	a […] irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 16. cikkében említett szereplők biztonságirányítási rendszerei nemzeti biztonsági hatóságok általi figyelemmel kísérésének eredményessége.

Az ellenőrzések elvégzése során alkalmazandó eljárásokat az igazgatótanács fogadja el.

(3)   Az Ügynökség ellenőrzési jelentéseket tesz közzé, amelyeket eljuttat az érintett nemzeti biztonsági hatóságnak és a Bizottságnak. Valamennyi ellenőrzési jelentés tartalmazza különösen az Ügynökség által meghatározott hiányosságok jegyzékét, valamint az azok kijavítására vonatkozó ajánlásokat.

(4)   Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti biztonsági hatóság a (3) bekezdésben említett hiányosságok miatt nem képes hatékonyan ellátni a vasúti rendszer biztonságával és kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos feladatait, ajánlást intéz a nemzeti biztonsági hatósághoz arra vonatkozóan, hogy a hiányosság jelentősége alapján általa meghatározott határidőn belül tegye meg a megfelelő lépéseket. [Mód. 87]

(5)   Amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság nem ért egyet a (4) bekezdésben említett ügynökségi ajánlással, vagy amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság az Ügynökség ajánlása nyomán annak kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem hoz intézkedést, a Bizottság a 75. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban hat hónapon belül határozatot hozhat.

(6)   Az Ügynökség továbbá jogosult előre bejelentett és nem bejelentett vizsgálatokat végezni a nemzeti biztonsági hatóságoknál azok tevékenysége és működése egyes területeinek ellenőrzése, különösen a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 16. cikkében említett feladataikhoz kapcsolódó dokumentumok, folyamatok és nyilvántartások vizsgálata céljából. A vizsgálatokat alkalomszerűen vagy az Ügynökség által kidolgozott terv alapján végezhetik. A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a két napot. A tagállamok nemzeti hatóságai segítik az Ügynökség munkatársainak munkáját. Az Ügynökség az egyes vizsgálatokról jelentést nyújt be a Bizottságnak.

(6a)     A … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 10. cikkének (2a) bekezdésében és a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 20. cikkének (9a) bekezdésében említett esetekben, ha a nemzeti biztonsági hatóságok egymással ellentétes határozatokat fogadnak el, és nem születik kölcsönösen elfogadott határozat, a határozatok által érintett kérelmező vagy az egyik érintett nemzeti biztonsági hatóság az Ügynökséghez utalhatja a határozatot, amely határozatot hoz. [Mód. 88]

30. cikk

A bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek figyelemmel kísérése

(1)   Az Ügynökség a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint az akkreditáló testületeknek biztosított segítségnyújtás, valamint ellenőrzés és vizsgálatok keretében figyelemmel kíséri a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteket.

(2)   Az Ügynökség – a 765/2008/EK rendelet 14. cikkében elismert európai akkreditálási infrastruktúra révén – támogatja a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek harmonizált akkreditálását; e célból különösen megfelelő iránymutatásokat ad az akkreditáló testületeknek azon értékelési szempontokra és eljárásokra vonatkozóan, amelyek alapján megállapítható, hogy a bejelentett szervezetek megfelelnek-e a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 27. cikkében 6. fejezetében említett követelményeknek. [Mód. 89]

(3)   A … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 24. cikke szerinti akkreditációval nem rendelkező bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek esetében az Ügynökség ellenőrizheti, hogy képesek-e az említett irányelv 27. cikkében foglalt követelmények teljesítésére. Az ellenőrzések elvégzése során alkalmazandó eljárásokat az igazgatótanács fogadja el.

(4)   Az Ügynökség a (3) bekezdésben említett tevékenységeket magukban foglaló ellenőrzési jelentéseket készít, amelyeket eljuttat az érintett bejelentett megfelelőségértékelő szervezetnek és a Bizottságnak. Valamennyi ellenőrzési jelentés tartalmazza különösen az Ügynökség által meghatározott hiányosságokat, valamint az azok kijavítására vonatkozó ajánlásokat. Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a bejelentett szervezet e hiányosságok miatt nem képes hatékonyan ellátni a vasúti rendszer biztonságával és kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos feladatait, ajánlást fogad el, amelyben felkéri a bejelentett szervezet letelepedési helye szerinti tagállamot, hogy adott az általa megadott határidőn belül tegye meg a megfelelő lépéseket. [Mód. 90]

(5)   Amennyiben valamely tagállam nem ért egyet a (4) bekezdésben említett ajánlással, vagy amennyiben a bejelentett szervezet az Ügynökség ajánlása nyomán annak kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem hoz intézkedést, a Bizottság a 75. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban hat hónapon belül véleményt fogadhat el.

(6)   Az Ügynökség, többek között a megfelelő nemzeti akkreditáló testületekkel együttműködve, előre bejelentett és nem bejelentett vizsgálatokat végezhet a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteknél azok tevékenysége és működése egyes területeinek ellenőrzése, különösen a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 27. cikkében említett feladataikhoz kapcsolódó dokumentumok, tanúsítványok és nyilvántartások vizsgálata céljából. A vizsgálatokat alkalomszerűen vagy az Ügynökség által kidolgozott terv alapján végezhetik. A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a két napot. A bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek segítik az Ügynökség munkatársainak munkáját. Az Ügynökség az egyes vizsgálatokról jelentést nyújt be a Bizottságnak.

31. cikk

A kölcsönös átjárhatóság és a biztonság területén elért előrelépés figyelemmel kísérése

(1)   Az Ügynökség a nemzeti vizsgáló testületek hálózatával közösen összegyűjti a balesetekre és váratlan eseményekre vonatkozó lényeges adatokat, és figyelemmel kíséri, hogyan járulnak hozzá a nemzeti vizsgáló testületek a vasúti rendszer egészének biztonságához.

(2)   Az Ügynökség figyelemmel kíséri a vasúti rendszer és a biztonsági szabályozási keretrendszer átfogó biztonsági teljesítményét. Az Ügynökség kérheti különösen a 34. cikkben említett hálózatok segítségét, többek között az adatgyűjtésben. Az Ügynökség emellett felhasználja az Eurostat által összegyűjtött adatokat, és a párhuzamos munka elkerülése, valamint a közös biztonsági mutatók és a más közlekedési módoknál használt mutatók közötti összhang biztosítása érdekében együttműködik az Eurostattal. [Mód. 91]

(3)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére ajánlásokat fogalmazhat meg a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának – különösen a vasúttársaságok és az infrastruktúra-működtetők közötti, illetve az infrastruktúra-működtetők közötti koordináció megkönnyítésén keresztül történő – javítására vonatkozóan általános eseményjelentési és megfigyelési rendszert dolgoz ki . [Mód. 92]

(4)   Az Ügynökség figyelemmel kíséri és értékeli a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága és biztonsága terén elért előrehaladást , valamint a vonatkozó költségeket és előnyöket . Az egységes európai vasúti térségen belüli kölcsönös átjárhatóság és biztonság terén elért előrehaladásról kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak, és azt közzéteszi. [Mód. 93]

(5)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére jelentést nyújt be a biztonságról és kölcsönös átjárhatóságról szóló uniós jogszabályok végrehajtásának és alkalmazásának valamely tagállambeli állapotáról.

8. FEJEZET

EGYÉB FELADATOK

32. cikk

Vasúti személyzet

(1)   Az Ügynökség elvégzi a 2007/59/EK irányelv 4., 20., 22., 23., 25., 28., 33., 34., 35. és 37. cikkében meghatározott, a vasúti személyzethez kapcsolódó szükséges feladatokat.

(2)   A Bizottság más, a 2007/59/EK irányelv értelmében a vasúti személyzethez , és a 2007/59/EK irányelv hatály alá nem tartozó, biztonsági szempontból fontos feladatokkal megbízott vasúti személyzethez kapcsolódó feladatok elvégzésére is felkérheti az Ügynökséget. [Mód. 94]

(3)   Az Ügynökség az (1) és (2) bekezdésben említett feladatokról konzultál a vasúti személyzethez kapcsolódó kérdésekben illetékes hatóságokkal. Az Ügynökség többek között a képviselőik részvételével zajló megfelelő ülések szervezése révén előmozdíthatja az e hatóságok közötti együttműködést.

33. cikk

Nyilvántartások és azok hozzáférhetősége

(1)   Az üzleti és az üzemeltetési igények teljes támogatása érdekében az Ügynökség elkészíti és vezeti gyakorlatias, hatékony és felhasználóbarát formában meghatározza a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 43., 44. és 45. cikkében előírt európai nyilvántartásokat. Az Ügynökség a biztonságról, a kölcsönös átjárhatóságról és a mozdonyvezetőkről szóló irányelvekben említett valamennyi nyilvántartás és adatbázis tekintetében rendszerhatóságként jár el. Ez különösen a következőket foglalja magában: [Mód. 95]

a)	a nyilvántartásokra vonatkozó előírások kidolgozása és fenntartása;

b)	a nyilvántartásokhoz kapcsolódó tagállami változások összehangolása;

c)	a nyilvántartásokkal kapcsolatos iránymutatás nyújtása az érdekelt felek számára;

d)	ajánlások megfogalmazása a Bizottságnak a meglévő nyilvántartásokra vonatkozó előírások javításával vagy új nyilvántartások szükséges létrehozásával kapcsolatban;

da)	a g), i) és ma) pontokban említett nyilvántartások létrehozása és karbantartása; [Mód. 96]

db)	egy európai járműnyilvántartás létrehozása. [Mód. 97]

(1a)     Az európai járműnyilvántartás:

a)	vezetése az Ügynökség feladata;

b)	nyilvános;

c)	legkésőbb két évvel ezen rendelet hatálybalépését követően kötelezően az nemzeti járműnyilvántartásba foglalandó. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a dokumentumtípus formátumát. E végrehajtási jogi aktusokat a 75. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni;

d)

legalább a következő adatokat tartalmazza minden egyes járműtípus tekintetében: i. a járműtípus műszaki jellemzői az adott ÁME-ben meghatározottak szerint; ii. a gyártó neve; iii. az adott járműtípus egymást követő engedélyeinek kelte és a rájuk való hivatkozás, ideértve bármilyen korlátozást vagy visszavonást is, valamint az engedélyt kibocsátó tagállam; iv. a csökkent mozgásképességű személyek és a fogyatékossággal élő személyek részére szánt tervezési jellemzők.

Ha az Ügynökség kibocsát, megújít, módosít, felfüggeszt vagy visszavon egy járműtípus-üzembehelyezési engedélyt, a nyilvántartást haladéktalanul naprakésszé teszi. [Mód. 98]

(2)   Az Ügynökség nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a … irányelvben [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] és a … irányelvben [vasútbiztonsági irányelv] előírt alábbi dokumentumokat és nyilvántartásokat megvalósított, felhasználóbarát és egyszerűen hozzáférhető informatikai megoldás révén : [Mód. 99]

a)	az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatok;

b)	a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatok vagy az e rendszerelemekre vonatkozó, használatra való alkalmassági EK-nyilatkozatok;

c)	a … irányelvnek [az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelv (átdolgozás)] megfelelően kiadott engedélyek;

d)	a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 10. cikkének megfelelően kiadott biztonsági tanúsítványok;

e)	a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 24. cikkének megfelelően az Ügynökségnek küldött vizsgálati jelentések;

f)	azok a nemzeti szabályok, amelyekről a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 8. cikkének, valamint a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 14. cikkének megfelelően a Bizottságot értesítették , valamint ezeknek az Ügynökség által készített értékelése ; [Mód. 100]

g)	a járműnyilvántartások, adott esetben a vonatkozó nemzeti nyilvántartásokra mutató hivatkozás útján az európai járműnyilvántartás ; [Mód. 101]

h)	az infrastruktúra-nyilvántartások, adott esetben a vonatkozó nemzeti nyilvántartásokra mutató hivatkozás útján;

i)	az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása;

j)	az ERTMS előírásainak módosítására és tervezett módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartása;

k)	a személyszállítás telematikai szolgáltatásaira (TAP) vonatkozó ÁME-k/a fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásaira (TAF) vonatkozó ÁME-ek módosítására és tervezett módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartása;

l)	az üzemben tartók jelöléseiről a forgalomirányítási és forgalmi szolgálati ÁME-kkel összhangban az Ügynökség által vezetett nyilvántartás;

m)	az 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiadott minőségi jelentések;

ma)	a … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 14. cikkével összhangban a karbantartásért felelős tanúsított szervezetek nyilvántartása. [Mód. 102]

(3)   A (2) bekezdésben említett dokumentumok küldésének gyakorlati szabályait az Ügynökség által kidolgozott tervezet alapján a Bizottság és a tagállamok vitatják meg és hagyják jóvá.

(4)   A (2) bekezdésben említett dokumentumok küldésekor az érintett szervek megjelölhetik, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket biztonsági okokból nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(5)   A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett engedélyek és tanúsítványok kiadásáért felelős nemzeti hatóságok az ezen engedélyek és tanúsítványok kiadására, megújítására, módosítására vagy visszavonására vonatkozó minden egyes határozat meghozatalát követő egy hónapon tíz napon belül értesítik az Ügynökséget. [Mód. 103]

(6)   Az Ügynökség a nyilvános adatbázisába bármilyen további, az e rendelet célkitűzései szempontjából releváns nyilvános dokumentumot vagy hivatkozást felvehet, az alkalmazandó uniós adatvédelmi jogszabályokra is figyelemmel.

34. cikk

Nemzeti biztonsági hatóságok, vizsgáló testületek és képviseleti testületek hálózatai [Mód. 104]

(1)   Az Ügynökség létrehozza a nemzeti biztonsági hatóságok hálózatát, valamint a …/… irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 21. cikkében 17. cikkének (4) bekezdésében említett vizsgáló testületek nemzeti biztonsági hatóságok hálózatát. Az Ügynökség gondoskodik e hálózatok titkárságáról. A hálózatok különösen az alábbi feladatokat látják el: [Mód. 105]

a)	a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó információk cseréje;

b)	a helyes gyakorlatok népszerűsítése;

c)	a vasúti biztonságra vonatkozó adatok benyújtása az Ügynökségnek, különös tekintettel a közös biztonsági mutatókhoz kapcsolódó adatokra;

ca)	szükség esetén tájékoztatja az Ügynökséget a … irányelvből [vasútbiztonsági irányelv] és a … irányelvből [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] származó másodlagos jog hiányosságairól. [Mód. 106]

Az Ügynökség előmozdítja az e hálózatok közötti együttműködést, és különösen határozhat a két hálózat közös részvételével zajló ülések megrendezéséről.

(2)   Az Ügynökség létrehozza a vasúti ágazat európai szinten eljáró képviseleti testületeinek – többek között az utasok, a csökkent mozgásképességű utasok és az alkalmazottak képviselőnek – hálózatát. E testületek jegyzékét a Bizottság által a 75. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusban kell meghatározni. Az Ügynökség gondoskodik e hálózat titkárságáról. A hálózat különösen az alábbi feladatokat látja el: [Mód. 107]

a)	a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó információk cseréje;

b)	a helyes gyakorlatok népszerűsítése;

c)	a vasúti rendszer biztonságára és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó adatszolgáltatás az Ügynökség részére.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett hálózatok nem kötelező erejű véleményeket adhatnak ki a 9. cikk (2) bekezdésében említett ajánlástervezetekre vonatkozóan.

(4)   Az Ügynökség a vasúti rendszer egy részéért felelős szervek vagy hatóságok alkotta más hálózatokat is létrehozhat.

(5)   A Bizottság részt vehet az e cikkben említett hálózatok ülésein.

35. cikk

Tájékoztatás és terjesztés

Az Ügynökség az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó tájékoztatási és terjesztési tervekkel összhangban tájékoztatja az érdekelt feleket a vasúti jogszabályok, szabványok és iránymutatások európai keretéről, és terjeszti körükben az ahhoz kapcsolódó információkat. Az igazgatótanács a szükségletek elemzése alapján rendszeresen aktualizálja ezeket a terveket.

36. cikk

Kutatás és az innováció előmozdítása

(1)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére hozzájárul az uniós szintű vasúti kutatási tevékenységekhez, többek között az érintett bizottsági szolgálatoknak és képviseleti testületeknek nyújtott támogatás révén. Ez a hozzájárulás nem sért más uniós szintű kutatási tevékenységeket.

(2)   A Bizottság megbízhatja az Ügynökséget a vasút kölcsönös átjárhatósága és a biztonság javítását célzó innovációk előmozdításának feladatával, különösen az új információs technológiák, valamint helymeghatározási és követési rendszerek használatának előmozdításával.

37. cikk

Segítségnyújtás a Bizottságnak

(1)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére segítséget nyújt a Bizottság számára a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának fokozására és az európai vasúti rendszer biztonságával kapcsolatos közös megközelítés kidolgozására irányuló uniós jogszabályok végrehajtásában.

(2)   A segítségnyújtás az alábbiakat foglalhatja magában:

a)	műszaki tanácsadás különleges know-how-t igénylő kérdésekben;

b)	információgyűjtés a 34. cikkben említett hálózatokon keresztül.

38. cikk

Segítségnyújtás a vasúti projektek értékeléséhez

A […] irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 9. cikkében foglalt eltérések sérelme nélkül az Ügynökség a Bizottság kérésére a kölcsönös átjárhatóság és a biztonság szempontjából megvizsgálja az alrendszerek tervezését, kivitelezését, felújítását vagy korszerűsítését magukban foglaló azon projekteket, amelyekre uniós pénzügyi támogatást kértek. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) program keretében finanszírozott projektek esetében az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie a TEN-T Végrehajtó Hivatalával. [Mód. 108]

Az Ügynökség a projekt fontosságától és a rendelkezésre álló forrásoktól függően a Bizottsággal együtt megállapított, de két hónapot meg nem haladó határidőn belül véleményt ad arról, hogy a projekt megfelel-e a vasúti rendszer átjárhatóságáról és biztonságáról szóló vonatkozó jogszabályoknak.

39. cikk

Segítségnyújtás a tagállamoknak, a tagjelölt országoknak és az érdekelt feleknek

(1)   Az Ügynökség saját kezdeményezésére vagy a Bizottság, a tagállamok, a tagjelölt országok, illetve a 34. cikkben említett hálózatok kérésére a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról és biztonságáról szóló jogszabályok alkalmazásával és magyarázatával, valamint kapcsolódó ügynökségi termékekkel, például nyilvántartásokkal, végrehajtási útmutatókkal és ajánlásokkal kapcsolatos képzési és más megfelelő tevékenységeket indít.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységek jellegéről és mértékéről az igazgatótanács határoz, és belefoglalja azokat a munkaprogramba.

40. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

(1)   Az Ügynökség az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben és a tagállamok és uniós intézmények, többek között az Európai Külügyi Szolgálat hatásköreinek sérelme nélkül, a tudományos és műszaki fejlemények nyomon követése és az európai uniós vasúti jogszabályok és szabványok népszerűsítésének biztosítása érdekében kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és az Ügynökség tevékenységi körébe tartozó kérdésekben illetékes harmadik országbeli közigazgatási szervekkel.

(2)   E megállapodások nem hoznak létre jogi kötelezettséget az Unió és tagállamai számára, és nem gátolják a tagállamokat és hatáskörrel rendelkező hatóságaikat abban, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek e felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel. E megállapodásokat és az együttműködést a Bizottsággal folytatott egyeztetés előzi meg, és az Ügynökség rendszeresen beszámol azokról a Bizottságnak.

(3)   Az igazgatótanács az Ügynökség illetékességébe tartozó kérdések tekintetében a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégiát fogad el. Ez a stratégia az ahhoz kapcsolódó forrásokkal együtt szerepel az Ügynökség éves és többéves munkaprogramjában. A stratégiának annak biztosítására kell törekednie, hogy az Ügynökség tevékenysége előmozdítsa az uniós vasúttársaságok harmadik országok vasúti piacaihoz való, kölcsönösségen alapuló hozzáférését. [Mód. 109]

41. cikk

Az alkatrészekkel kapcsolatos koordináció

Az Ügynökség részt vesz a lehetséges szabványosítandó vasúti alkatrészek meghatározásában. E célból az Ügynökség munkacsoportot hozhat hoz létre az érdekelt felek tevékenységeinek összehangolására, és kapcsolatba léphet lép az európai szabványügyi testületekkel. Az Ügynökség megfelelő ajánlásokat nyújt be a Bizottságnak legkésőbb két évvel e rendelet hatálybalépése után . [Mód. 110]

9. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETE

42. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)	az igazgatótanács, amely ellátja a 47. cikkben meghatározott feladatokat;

b)	a végrehajtó tanács, amely ellátja a 49. cikkben meghatározott feladatokat;

c)	az ügyvezető igazgató, aki ellátja az 50. cikkben meghatározott feladatokat;

d)	a fellebbezési tanács, amely az 54–56. cikkben meghatározott feladatkörrel rendelkezik.

43. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság négy két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. [Mód. 111]

Az igazgatótanácsnak hat további, szavazati jog nélküli képviselő is tagja, akik európai szinten képviselik a következő csoportokat:

a)	vasúttársaságok;

b)	infrastruktúra-működtetők;

c)	a vasúti ágazat;

d)	szakszervezetek;

e)

utasok;

f)	fuvaroztatók.

A Bizottság e csoportok mindegyike vonatkozásában egy képviselőt és egy póttagot nevez ki a saját európai szervezeteik által benyújtott, négy nevet tartalmazó szűkített listáról.

(2)   Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a vonatkozó vezetési, igazgatási és költségvetési ismeretekre is figyelemmel aszerint kell kinevezni, hogy mennyire jártasak az Ügynökség alapvető tevékenységeinek terén. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó valamennyi fél törekszik arra, hogy korlátozza az igazgatótanácson belüli képviselőinek fluktuációját. Valamennyi fél törekszik a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletére az igazgatótanácsban.

(3)   Az egyes tagállamok és a Bizottság kijelölik saját tagjaikat az igazgatótanácsban, valamint egy póttagot, aki az adott tagot távollétében képviseli.

(4)   A tagok megbízatása négy öt évre szól és egy alkalommal megújítható. [Mód. 112]

(5)   Harmadik országok képviselőinek részvételét, valamint annak feltételeit – adott esetben – a 68. cikkben meghatározott szabályokkal összhangban kell megállapítani.

44. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)   Az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével megválasztja a tagállamok képviselői közül az elnököt, valamint tagjai közül az elnökhelyettest.

Az elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait.

(2)   Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje négy öt év, amely egy alkalommal megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár. [Mód. 113]

(2a)     Az igazgatótanács elnöke nyilatkozik arról, hogy az 53. cikk (3a) bekezdésének megfelelően elfogadja-e vagy sem a fellebbezési tanács valamelyik tagjának kizárására vonatkozó kérelmet, és szükség esetén az 53. cikk (3b) bekezdésének megfelelően ideiglenes tagot nevez ki a fellebbezési tanácsba. [Mód. 114]

45. cikk

Ülések

(1)   Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze. Az üléseken részt vesz az Ügynökség ügyvezető igazgatója , kivéve ha az igazgatótanácsnak a 64 . cikkre vonatkozó határozatról kell döntenie. [Mód. 115]

(2)   Az igazgatótanács évente legalább kétszer ülésezik. Összeül az elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére, tagjai többségének kérésére és a tagállamok igazgatótanácsi képviselői egyharmadának a kérésére is.

46. cikk

A szavazás módja

Az e rendeletben foglalt ellenkező rendelkezés hiányában az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagok abszolút többségével hozza meg határozatait. Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

47. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)   Az Ügynökség feladatai ellátásának biztosítása érdekében az igazgatótanács:

a)	elfogadja az Ügynökség előző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését, július 1-jéig eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint közzéteszi azt;

b)	a Bizottság véleményének kézhezvételét követően és a 48. cikkel összhangban szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével évente elfogadja az Ügynökség következő évre vonatkozó éves munkaprogramját, valamint egy többéves stratégiai munkaprogramot;

c)	a 10. fejezettel összhangban szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését, és ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó egyéb feladatokat;

d)	eljárásokat állapít meg az ügyvezető igazgató általi döntéshozatal tekintetében;

e)	elfogadja a 10. cikk szerinti látogatásokra vonatkozó politikát;

f)	megállapítja saját eljárási szabályait;

g)	elfogadja és aktualizálja a 35. cikkben említett tájékoztatási és terjesztési terveket;

h)	eljárásokat fogad el a 29. és 30. cikkben említett ellenőrzések elvégzésére;

i)

a (2) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezéssel megbízott hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott kinevezési hatásköröket („kinevezési hatáskörök”);

j)	a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárással összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzathoz és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételekhez kapcsolódóan;

k)	a 62. cikknek megfelelően a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével kinevezi az ügyvezető igazgatót, akinek hivatali idejét ugyanilyen módon meghosszabbíthatja, vagy akit visszahívhat hivatalából;

l)	a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni és átláthatósági stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát; [Mód. 116]

m)	biztosítja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból és a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó eredményeknek és ajánlásoknak megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket;

n)	szabályokat fogad el a 68a. cikkben meghatározottak szerint az Ügynökségen belüli, valamint az igazgatótanács és a fellebbezési tanács tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére. [Mód. 117]

(2)   Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a kinevezési hatáskörök felfüggeszthetők. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására. A hatáskörök továbbruházása azonban nem érinti a felelősségét. Az ügyvezető igazgató a hatáskör-átruházásért és a hatáskör-továbbruházásért az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel. [Mód. 118]

Az előző albekezdés alkalmazásában, amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti az ügyvezető igazgatóra ruházott és ez utóbbi által továbbruházott kinevezési hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja vagy tagjainak egyikére vagy az ügyvezető igazgató kivételével valamely másik munkatársra ruházhatja. A felhatalmazott értesíti az igazgatótanácsot a hatáskör-átruházásról. [Mód. 119]

(2a)     Az igazgatótanács a 64. cikk rendelkezéseinek megfelelően függeszti fel az Ügynökség és annak jelenlegi vagy volt alkalmazottainak mentelmi jogát. [Mód. 120]

48. cikk

Éves és többéves munkaprogramok

(1)   Az Ügynökség igazgatótanácsa a Bizottság véleményét figyelembe véve minden évben november 30-ig elfogadja a munkaprogramot, és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a 34. cikkben említett hálózatoknak.

(2)   A munkaprogramot az Unió éves költségvetési eljárásának sérelme nélkül kell elfogadni. Amennyiben a Bizottság a munkaprogram elfogadása után 15 napon belül kifejezi, hogy nem ért egyet a programmal, az igazgatótanács újra megvizsgálja a programot, és két hónapon belül, szükség esetén módosított formában, a második olvasat után vagy a szavazásra jogosult tagok – a Bizottság képviselőit is beleértve – kétharmados többségével, vagy a tagállamok képviselőinek egyhangú szavazatával, elfogadja azt. [Mód. 121]

(3)   Az Ügynökség munkaprogramja minden tevékenység esetében megállapítja a követendő célokat. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében előírt korai hatásvizsgálati eljárással összhangban általánosságban minden tevékenységet és projektet egyértelműen össze kell kapcsolni a végrehajtásukhoz szükséges erőforrásokkal.

(4)   Ha szükséges, az igazgatótanács az Ügynökség új feladattal történő felruházása esetén módosítja az elfogadott munkaprogramot. Az ilyen új feladat munkaprogramba történő felvételét megelőzően meg kell vizsgálni annak humánerőforrás- és költségvetési vonzatait, és e felvétel más feladatok elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalától függhet.

(5)   Az igazgatótanács továbbá minden évben november 30-ig többéves stratégiai munkaprogramot fogad el és aktualizálja azt. Ennek során figyelembe veszi a Bizottság véleményét. A tervezetről konzultál az Európai Parlamenttel és a 34. cikkben említett hálózatokkal. Az elfogadott többéves munkaprogramot továbbítja a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a 34. cikkben említett hálózatoknak.

49. cikk

A végrehajtó tanács

(1)   Az igazgatótanácsot a végrehajtó tanács segíti.

(2)   A végrehajtó tanács feladata az igazgatótanács által elfogadandó határozatok előkészítése. Sürgős és indokolt esetben az igazgatótanács nevében bizonyos ideiglenes határozatokat hoz, különösen igazgatási és költségvetési ügyekben.

Az igazgatótanáccsal közösen biztosítja az OLAF vizsgálataiból és a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó eredményeknek és ajánlásoknak megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.

Az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából az ügyvezető igazgató 30. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt utóbbi részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.

(3)   A végrehajtó tanács az igazgatótanács elnökéből, a Bizottság egy képviselőjéből és az igazgatótanács további [négy] tagjából áll. A végrehajtó tanács tagjait és elnökét az igazgatótanács nevezi ki.

(4)   A végrehajtó tanács tagjainak megbízatási ideje azonos az igazgatótanács tagjaiéval.

(5)   A végrehajtó tanács negyedévente legalább egyszer ülésezik. A végrehajtó tanács elnöke a tanács tagjainak kérésére további üléseket is összehívhat.

(6)   A végrehajtó tanács eljárási szabályait az igazgatótanács határozza meg.

50. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)   Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti, aki feladatainak elvégzésében teljesen független. Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)   Az ügyvezető igazgató – a Bizottság, az igazgatótanács vagy a végrehajtó tanács hatáskörének sérelme nélkül – egyik kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3)   Az ügyvezető igazgató felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(4)   Az ügyvezető igazgató képviseli az Ügynökséget. Elfogadja az Ügynökség határozatait, ajánlásait, szakvéleményeit és más hivatalos aktusait.

(5)   Az ügyvezető igazgató feladata az Ügynökség igazgatási irányítása és az e rendelet által rá bízott feladatok végrehajtása. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen:

a)	az Ügynökség napi szintű ügyvitele;

b)	az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)	az éves munkaprogram és a többéves stratégiai munkaprogram kidolgozása és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően azok benyújtása az igazgatótanácsnak;

d)	az éves munkaprogram és a többéves stratégiai munkaprogram végrehajtása és amennyiben lehetséges, a Bizottság segítség iránti kéréseinek teljesítése, amelyek az Ügynökség e rendelet szerinti feladataival kapcsolatosak;

e)	jelentéstétel az igazgatótanácsnak a többéves stratégiai munkaprogram végrehajtásáról;

f)	a szükséges lépések megtétele, különösen a belső igazgatási utasítások elfogadása és a rendelkezések közzététele az Ügynökség e rendelettel összhangban álló működésének biztosítása érdekében;

g)	hatékony ellenőrző rendszer létrehozása az Ügynökség eredményeinek a működési célkitűzéseivel való összehasonlítására, és az elismert szakmai szabványoknak megfelelő rendszeres értékelési rendszer létrehozása;

h)	a g) pontban említett ellenőrző és értékelési rendszerek alapján évente általános jelentéstervezet kidolgozása, majd annak benyújtása az igazgatótanácshoz;

i)	az Ügynökség bevételi és kiadási előirányzat-tervezetének az 58. cikk alapján történő kidolgozása és a költségvetés 59. cikk alapján történő végrehajtása;

j)	az Ügynökség éves tevékenységi jelentésének kidolgozása és annak benyújtása értékelésre az igazgatótanácsnak;

k)	az utólagos értékelések következtetéseihez kapcsolódó nyomonkövetési cselekvési terv kidolgozása és évente kétszeri beszámoló a Bizottságnak az elért előrehaladásról;

l)

az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi büntetésekkel;

m)	az Ügynökség csalás elleni stratégiájának kidolgozása és annak benyújtása jóváhagyásra az igazgatótanácshoz;

n)	az Ügynökség pénzügyi szabályzata tervezetének elkészítése, hogy az igazgatótanács a 60. cikk értelmében elfogadhassa azt, valamint e szabályzat végrehajtási szabályainak elkészítése.

51. cikk

A fellebbezési tanács létrehozása és összetétele

(1)   Az Ügynökség egy vagy több független fellebbezési tanácsot hoz létre. [Mód. 122]

(2)   Egy fellebbezési tanács egy elnökből és két másik tagból áll. A tagokat távollétük esetén póttagok helyettesítik.

(3)   Az elnököt, a többi tagot és a póttagokat az igazgatótanács jelöli ki a Bizottság által összeállított, szakképzett jelöltek jegyzékéből.

(4)   A fellebbezési tanács felkérheti az igazgatótanácsot további két tag és póttagjaik kijelölésére a (3) bekezdésben említett jegyzékből, amennyiben úgy véli, hogy a fellebbezés jellege ezt megkívánja.

(5)   A Bizottság az Ügynökség javaslata alapján és az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően, a 75. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban meghatározza a fellebbezési tanács eljárási szabályait.

(5a)     A fellebbezési tanácsi tagsághoz szükséges képesítéseket, a döntés-előkészítési szakaszban az egyes tagok jogkörét és a szavazási feltételeket a Bizottságnak a … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 48. cikkének (3) bekezdésében említett bizottság segítségével határozza meg. [Mód. 123]

52. cikk

A fellebbezési tanács tagjai

(1)   A fellebbezési tanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje négy öt év, amely egy alkalommal megújítható. [Mód. 124]

(2)   A fellebbezési tanács tagjai a fellebbezésben érintett összes féltől függetlenek. Az Ügynökségen vagy a Bizottságon belül más feladatokat nem végezhetnek. Határozataik meghozatalában vagy véleményeik kibocsátásában semmilyen utasítás nem köti őket. [Mód. 125]

(3)   A fellebbezési tanácsok tagjai nem mozdíthatók el hivatali idejük folyamán a hivatalukból, illetve nem lehet őket a szakképzett jelöltek listájáról törölni, kivéve, ha komoly indok áll fenn az eltávolításukra, és a Bizottság az igazgatótanács véleményének kézhezvétele után ilyen célú határozatot hoz.

53. cikk

Kizárás és kifogás

(1)   A fellebbezési tanács tagjai nem vehetnek vesznek részt a fellebbezési eljárásban eljárásokban , ha abban bármilyen személyes érdekeltségük van, ha abban azt megelőzően az eljárás egyik felének félnek képviselőjeként részt vettek, vagy ha részt vettek a fellebbezés tárgyát képező határozatban , azt is ideértve, ha az 54 . cikk (1) bekezdése értelmében benyújtott fellebbezés esetén az 54. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában, illetve ugyanarra az engedélyre vagy tanúsítványra vonatkozóan véleményt adtak ki . [Mód. 126]

(2)   A fellebbezési tanács azon tagjai, akik úgy ítélik meg, hogy az (1) bekezdésben említett okok valamelyike vagy más ok miatt nem vehetnek részt egy fellebbezési eljárásban, erről megfelelően tájékoztatják a fellebbezési tanácsot, amely dönt a kizárásról a távolmaradásukra vonatkozó döntésükről . [Mód. 127]

(3a)     A felek az igazgatótanács elnökének címzett írásos kérelemmel kérhetik a fellebbezési tanács valamelyik tagjának kizárását. A kizárás iránti kérelmet az (1) bekezdésben említett okok egyikével vagy részrehajlás kockázatával kell megindokolni. A kérelemhez csatolni kell az annak igazolására alkalmas iratokat. Elfogadhatóságához a kérelmet a fellebbezési tanács előtti eljárás megkezdése előtt kell benyújtani, vagy abban az esetben, ha a kizárási kérelmet indokolttá tevő információ az eljárás megkezdése után válik ismertté, az azt a napot követő öt napon belül, amikor a kérelmező fél erről az információról tudomást szerez.

A kérelmet közlik a fellebbezési tanács érintett tagjával. Ez utóbbi a kizárás iránti kérelemmel kapcsolatos tájékoztatását követő öt napon belül tudatja, hogy beleegyezik-e a kizárásba. Ellenkező esetben az igazgatótanács elnöke az érintett tag válaszát követő, vagy ha a tag nem válaszolt, a válaszadásra megadott határidő lejártát követő hét munkanapon belül dönt a kérdésről. [Mód. 128]

(3b)     A fellebbezési tanács a távolmaradás mellett döntő vagy a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kizárt tag részvétele nélkül adja ki véleményét vagy hozza meg döntését. A döntés meghozatala vagy a vélemény kiadása érdekében az érintett tagot a helyettese helyettesíti a fellebbezési tanácsban.

Ha a helyettes bármilyen okból nem tud részt venni az üléseken, az igazgatótanács elnöke az 51. cikk (3) bekezdésében említett listáról ideiglenes tagot nevez ki a tanácsba abból a célból, hogy az ügy folyamán őt helyettesítse. [Mód. 129]

54. cikk

Fellebbezéssel megtámadható határozatok

(1)   Az Ügynökség által a 12., 16. , 17. és 18.  és 17. cikk szerint hozott határozatok vagy a 21. és 22. cikk szerint kiadott ajánlások ellen , vagy ha a megadott határidőre az Ügynökség semmit sem tesz, a fellebbezési tanács előtt fellebbezéssel lehet élni. [Mód. 130]

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően beadott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. Az Ügynökség azonban felfüggesztheti a fellebbezés tárgyát képező határozat alkalmazását, ha megítélése szerint a körülmények ezt lehetővé teszik , és amennyiben e határozat felfüggesztése nem érinti a vasútbiztonságot . [Mód. 131]

55. cikk

Fellebbezésre jogosult személyek, határidő határidők és formai követelmények

(1)   Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezéssel élhet az Ügynökség által a 12., 16., 17. és 18. cikk értelmében neki címzett határozat vagy az ellen, ha az Ügynökség határidőre nem hoz határozatot. Ezek a fellebbezési jogok továbbá a 34. cikk (2) bekezdésében említett személyeket képviselő, az alapszabályuknak megfelelően kellően meghatalmazott szervezetekre is alkalmazandók.

(2)   A fellebbezést indokolással együtt írásban kell eljuttatni az Ügynökséghez, két hónapon belül attól számítva, hogy az érintett személyt értesítették a szóban forgó intézkedésről, illetőleg – ha az érintettet nem értesítették – két hónapon belül attól a naptól számítva, amikor az intézkedésről tudomást szerzett.

(2a)     A határozat hiánya miatti jogorvoslati kérelmeket a vonatkozó cikkben meghatározott határidő lejártától számított két hónapon belül írásban kell eljuttatni az Ügynökséghez. [Mód. 132]

56. cikk

A fellebbezés vizsgálata és a határozatok

(1)   A fellebbezési tanács a fellebbezés vizsgálata során benyújtásától számított három hónapon belül határoz a fellebbezés elfogadásáról vagy elutasításáról. A fellebbezés benyújtásától számított egy hónapon belül kérhet bármilyen szükséges kiegészítő információt. A vonatkozó információkat a fellebbezési tanács gyorsan cselekszik által megállapított ésszerű – egy hónapot nem meghaladó – határidőn belül kell benyújtani . Amilyen gyakran szükséges, összehívja a feleket a fellebbezési eljáráshoz, hogy azok meghatározott – egy hónapot nem meghaladó – határidőkön belül nyújtsák be észrevételeiket a fellebbezési tanács által küldött értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás egyéb feleinek közléseiről. A fellebbezési eljárások felei jogosultak szóbeli előterjesztés megtételére. [Mód. 133]

(2)   A fellebbezési tanács gyakorolhatja az Ügynökség hatáskörébe tartozó megfelelő jogköröket, vagy átadhatja az esetet az Ügynökség hatáskörrel rendelkező szervének. Ez utóbbira nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező.

57. cikk

A Bírósághoz benyújtott keresetek

(1)   Az Ügynökségnek a 12., 16., 17. és 18. cikk alapján elfogadott határozataira vonatkozó megsemmisítés iránti keresetet csak az Ügynökségen belüli valamennyi fellebbezési eljárás lezárását követően lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához.

(2)   Az Ügynökség megteszi a szükséges intézkedéseket az Európai Unió Bírósága ítéletének való megfeleléshez.

10. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

58. cikk

Költségvetés

(1)   Minden, a naptári évnek megfelelő pénzügyi évre vonatkozóan elkészítik az Ügynökség összes bevételének és kiadásának előirányzatát, amelyet az Ügynökség költségvetésében rögzítenek. A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)   Az Ügynökség bevétele bevételei különösen a következőkből áll állnak : [Mód. 134]

a)	az Unió hozzájárulása,

b)	az Ügynökség munkájában a 68. cikk értelmében részt vevő harmadik országok hozzájárulása,

c)

az Ügynökség által a 12., 16., 17. és 18. cikknek megfelelően kiállított engedélyek és tanúsítványok kérelmezői és birtokosai által fizetett díjak. A 73. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus a tanúsítványok és engedélyek felhasználási területei és a vasúti tevékenységek típusa és nagyságrendje szerint differenciált díjakat állapít meg ; [Mód. 135]

d)	az Ügynökség által készített kiadványokért, valamint az általa biztosított képzésekért és egyéb szolgáltatásokért felszámított díjak;

e)	a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb szervezetektől származó bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulás, feltéve hogy az ilyen hozzájárulás nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát.

(2a)     Meg kell állapítani és az Unió költségvetéséből kell ellentételezni minden olyan, a feladatköröket kiegészítő feladat vagy kötelezettség értékét, amely valamelyik uniós jogszabályi rendelkezésből következik, és amelyért nem jár az e rendelet 58. cikke (2) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában meghatározott ellentételezés. [Mód. 136]

(3)   Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségeket.

(4)   A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(5)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató által a tevékenységalapú költségvetés-tervezés elvei szerint kidolgozott tervezet alapján minden évben elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak a következő pénzügyi évre szóló előirányzatát. Az igazgatótanács legkésőbb január 31-ig megküldi a Bizottság részére ezt a létszámtervet is magában foglaló előirányzatot.

(6)   A Bizottság az előirányzatot az Unió előzetes általános költségvetés-tervezetével együtt továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(7)   A Bizottság az előirányzat alapján belefoglalja az Unió előzetes általános költségvetés-tervezetébe – amelyet a Szerződés 314. cikkének megfelelően és az Ügynökség előirányzatai és az általános költségvetésre terhelendő támogatások közötti különbségek ismertetésével és indokolásával együtt benyújt a költségvetési hatóságnak – azokat az előirányzatokat, amelyeket a létszámtervhez szükségesnek tart, és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét.

(8)   A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatás előirányzatait. A költségvetési hatóság fogadja el az Ügynökség létszámtervét.

(9)   Az igazgatótanács a költségvetést a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadásával válik véglegessé. Ezt adott esetben megfelelően módosítani kell.

(10)   Az igazgatótanács mihamarabb értesíti a költségvetési hatóságot arról a szándékáról, ha olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek jelentős pénzügyi hatása lehet a költségvetés finanszírozására, különösen az ingatlanokkal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevételéről és megvásárlásáról. Erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság egyik részlege értesítést adott arról a szándékáról, hogy véleményezi a projektet, véleményét a projekt bejelentésétől számított hat héten belül továbbítja az igazgatótanácsnak.

59. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)   Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)   Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) (az általános költségvetési rendelet) 147. cikkének megfelelően.

(3)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. Az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítják.

A Számvevőszék a Szerződés 287. cikkének megfelelően megvizsgálja ezeket az elszámolásokat. Minden évben jelentést tesz közzé az Ügynökség tevékenységeiről.

(4)    Adott esetben az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően észrevételekre támaszkodva az ügyvezető igazgató saját felelősségére – az általános költségvetési rendelet 148. cikkének megfelelően – elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre egy megbízhatósági nyilatkozattal együtt jóváhagyásra benyújtja az igazgatótanácshoz. [Mód. 137]

(5)   Az igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges beszámolóját.

(6)   Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)   A végleges elszámolásokat közzéteszik.

(8)   Az ügyvezető igazgató minden egyes pénzügyi évet követően legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)   Az ügyvezető igazgató az általános költségvetési rendelet 165. cikkének (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament kérésére ez utóbbinak benyújtja a kérdéses pénzügyi évvel kapcsolatos mentesítési eljárás zökkenőmentes alkalmazásához szükséges összes információt.

(10)   Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács ajánlása alapján az n + 2. év április 30-a előtt mentesítést ad az ügyvezető igazgatónak az n. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében.

60. cikk

Költségvetési rendelet

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől (19) nem lehet eltérni, kivéve, ha az eltérés az Ügynökség működéséhez külön szükséges, és a Bizottság ahhoz előzetesen a beleegyezését adta.

11. FEJEZET

SZEMÉLYZET

61. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az Ügynökség személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint az Európai Unió intézményei által a fent említett személyzeti szabályzat hatálybaléptetése céljából közösen elfogadott szabályokat.

(2)   A szolgáltatás ellátása érdekében az Ügynökség alkalmazza a következőket:

a)	határozatlan idejű szerződésre jogosult alkalmazottak és

b)	határozatlan idejű szerződésre nem jogosult alkalmazottak.

Ehhez a bekezdéshez kapcsolódó megfelelő végrehajtási szabályokat kell elfogadni a személyzeti szabályzat 110. cikkében említett eljárásnak megfelelően.

(3)   Az összeférhetetlenségek – ideértve a foglalkoztatást követő ügyeket is, mint pl. a „forgóajtó-effektus” és a „bennfentes információ” elkerülése érdekében az Ügynökség megfelelő igazgatási intézkedéseket hoz – többek között szakképzés és megelőzési stratégiák révén – szolgáltatásai megszervezésére. [Mód. 138]

(3a)     Az Ügynökség és a személyzete az e rendeletben meghatározott feladatokat az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el. Függetleneknek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és korrupcióveszélytől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy tevékenységeik eredményeit. Az Ügynökség kellő létszámú személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy az e rendeletben meghatározott feladatok megfelelő végrehajtását biztosítsa.

(3b)     A személyzetnek a következő ismeretekkel kell rendelkeznie:

a)	alapos műszaki és szakmai képzettség, amely az Ügynökség tevékenységére kiterjed;

b)	megfelelő ismeretek az Ügynökség által végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)	az Ügynökség határozatainak meghozatalához szükséges követelmények megfelelő ismerete és megértése;

d)	a nemzeti biztonsági hatóságok által kiadott vélemények és határozatok, valamint a nemzeti rendeletek felülvizsgálatának képessége. [Mód. 139]

62. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)   Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2)   Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatótanács nevezi ki.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Kinevezését megelőzően az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(3)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4)   Az igazgatótanács a Bizottság (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)   Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről a szándékáról tájékoztatja az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(6)   Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(7)   Az igazgatótanács a Bizottság javaslata alapján határozhat arról, hogy visszahívja hivatalából az ügyvezető igazgatót.

63. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

Az Ügynökség a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerint alkalmazásában nem álló kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb alkalmazottakat különösen a nemzeti biztonsági hatóságok személyzetét is igénybe vehet veszi . Az Ügynökség politikát fogad el és hajt végre a kirendelt nemzeti szakértők esetleges összeférhetetlenségének értékelésére és kezelésére, ami magában foglalja a munkacsoport megbeszéléseinek látogatásától való eltiltásukat is, amennyiben részvételük alááshatja ezek függetlenségét és pártatlanságát. [Mód. 140]

Az igazgatótanács a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésének szabályait meghatározó határozatot fogad el.

12. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az Ügynökség felelősségi körébe tartozó bírósági és/vagy bíróságon kívüli eljárások sérelme nélkül . [Mód. 141]

65. cikk

A székhely-megállapodás és a működési feltételek

(1)   Az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá az Ügynökség ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Ügynökség és a fogadó tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után és legkésőbb 2015-ig – megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

(2)   A fogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja ahhoz, hogy az Ügynökség megfelelően működhessen, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

66. cikk

Felelősségrevonhatóság

(-1)     Az Ügynökség teljes felelősséggel tartozik – beleértve a szerződéses és a nem szerződéses felelősségvállalását is – az általa kiadott engedélyekért és tanúsítványokért. [Mód. 142]

(1)   Az Ügynökség szerződéses felelősségét a kérdéses szerződésre irányadó jog szabályozza.

(2)   Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Ügynökség által kötött valamely szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3)   Nem szerződéses felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban téríti meg az ügyosztályai vagy személyzete által a feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)   A (3) bekezdésben említett kártérítéssel összefüggő jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

67. cikk

Nyelvhasználat

(-1)     Az Ügynökség és a kérelmező közötti, fordítási követelményekre vonatkozó bármely megállapodás sérelme nélkül a kérelmezők, valamint a tanúsítványok és engedélyek birtokosai által a 12., 16., 17. és 18. cikknek megfelelően az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok részére e tanúsítványok és engedélyek vizsgálata céljából szolgáltatott dokumentumokat minden olyan ország összes uniós hivatalos nyelvére lefordítva kell átadni, amelyet a gördülőállomány használati területe és a vasúttársaság működési területe érint. Az érintett ország számára mindegyik fordítás bizonyító erejű, még az 56.cikk hatálya alá tartozó eljárások esetében is. Az engedélyt és a tanúsítványt e tagállamok összes uniós nyelvén ki kell bocsátani. [Mód. 143]

(1)   Az Ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet (20) rendelkezései alkalmazandók , amennyiben a 67 .  cikk (-1) bekezdése nem alkalmazandó . [Mód. 144]

(2)   Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

68. cikk

Harmadik országok részvétele az Ügynökség munkájában

(1)   Az Ügynökség a 40. cikk sérelme nélkül nyitott az olyan harmadik országok , elsősorban az európai szomszédságpolitika és a bővítési politika hatálya alá tartozó azon országok, valamint azon EFTA-tagországok részvételére, amelyek megállapodást kötöttek az Unióval, amelynek értelmében az érintett országok az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák az uniós jogszabályokat vagy az azoknak megfelelő nemzeti rendelkezéseket. Ez a bekezdés elsősorban az európai szomszédságpolitika és az uniós bővítési politika hatálya alá tartozó országokra, valamint az EFTA-tagországokra vonatkozik. [Mód. 145]

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az Ügynökség és a harmadik országok szabályokat dolgoznak ki, amelyek meghatározzák az ezen országoknak az Ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó részletes szabályokat, különösen e részvétel jellegét és mértékét. Ezek a szabályok rendelkezéseket tartalmaznak a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozóan. Rendelkezhetnek az igazgatótanácsban való, szavazati jog nélküli képviseletről.

Az Ügynökség a Bizottság jóváhagyásának kézhezvételét és az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően aláírja a szabályokat.

68a. cikk

Összeférhetetlenség

(1)     Az ügyvezető igazgató, valamint a tagállamok és a Bizottság által ideiglenesen kiküldött tisztviselők kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak a függetlenségüket esetleg befolyásoló mindenfajta közvetlen vagy közvetett érdekeltségük hiányáról. Ezeket a nyilatkozatokat tisztségük elfoglalásakor írásban kell megtenniük, és személyi helyzetük megváltozása esetén meg kell újítaniuk. Az igazgatótanács, a végrehajtó tanács és a fellebbezési tanács tagjai szintén megteszik ezeket a nyilatkozatokat, és az életrajzukkal együtt nyilvánosságra hozzák azokat. Az Ügynökség a weboldalán közzéteszi a 42. cikkben meghatározott testületek tagjainak, valamint külső és belső szakértőinek jegyzékét.

(2)     Az igazgatótanács az összeférhetetlenség eseteinek a kezelése és elkerülése érdekében politikát hajt végre, amely legalább az alábbiakat foglalja magában:

a)	az érdekeltségi nyilatkozat kezelésére és hitelességének megállapítására vonatkozó elvek, például a közzétételükre vonatkozó szabályok a 77. cikk figyelembevételével;

b)	az összeférhetetlenség eseteivel kapcsolatos kötelező képzés előírása az Ügynökség személyzete, valamint a kirendelt nemzeti szakértők számára;

c)	az ajándékokra és a meghívásokra vonatkozó szabályok;

d)	részletes szabályok az Ügynökség személyzete és tagjai számára az Ügynökséggel folytatott munkaviszony megszűnése utáni összeférhetetlenségről;

e)	az Ügynökség határozatainak átláthatóságára vonatkozó szabályok, beleértve az Ügynökség szerveinek jegyzőkönyveit is, amelyeket az érzékeny, a minősített és a kereskedelmi információk figyelembevételével nyilvánosságra kell hozni; továbbá

f)	az Ügynökség önállóságának és függetlenségének védelmére irányuló szankciók és mechanizmusok.

Az Ügynökségnek ügyelnie kell arra, hogy fenntartsa a kockázatok és az előnyök közötti egyensúlyt, különös tekintettel a legjobb technikai tanácsadás és szakértelem megszerzésére irányuló célkitűzésre, valamint az összeférhetetlenség eseteinek kezelésére. Amikor az ügyvezető igazgató ezzel a rendelettel összhangban jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, tájékoztatja őket e politika végrehajtásával kapcsolatban is. [Mód. 146]

69. cikk

Együttműködés a nemzeti hatóságokkal és szervekkel [Mód. 147]

(1)   Az Ügynökség a 12., 16., 17. és 18. cikk végrehajtásához kapcsolódóan megállapodásokat köthet az érintett nemzeti hatóságokkal, különösen a nemzeti biztonsági hatóságokkal és más illetékes szervekkel. Ezekben a megállapodásokban akár több nemzeti biztonsági hatóság is részt vehet. [Mód. 148]

(2)   A megállapodások keretében az Ügynökség egyes feladatait és felelősségi köreit , például az akták ellenőrzését és összeállítását, a műszaki kompatibilitás ellenőrzését, a látogatásokat és a műszaki tanulmányok kidolgozását kiszervezheti átruházhatja a nemzeti hatóságokhoz hatóságokra . [Mód. 149]

(2a)     Hasonlóképpen, a nemzeti biztonsági hatóságok a(z) … irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 20. cikke és a(z) … irányelv [a vasúti biztonságról szóló irányelv] 16. cikkének (2) bekezdése értelmében ráruházott feladatokon kívüli egyéb feladatok ellátásával bízhatja meg az Ügynökséget. [Mód. 150]

(3)   Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy a megállapodások tartalmazzák legalább a szolgáltatási feladatok és feltételek pontos leírását, az ezek nyújtására vonatkozó határidőket, valamint a díjak mértékét és a fizetési ütemezést.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben ismertetett megállapodások nem érintik megállapodásoknak egyértelműen meg kell határozniuk az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok kötelezettségének mértékét az egyes szerződéses felek által a megállapodásokban meghatározottak szerint végzett feladatok tekintetében. Ez nem érinti az Ügynökség 12., 16., 17. és 18. cikkben előírt feladatainak ellátására való átfogó kötelezettségét. [Mód. 151]

70. cikk

Átláthatóság

Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (21) kell alkalmazni.

Az igazgatótanács legkésőbb […]-ig elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges végrehajtási rendelkezéseket.

Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján elfogadott határozatokkal szemben a Szerződés 228. cikke alapján az ombudsmannál panasznak, továbbá a Szerződés 263. cikke alapján az Európai Unió Bíróságánál keresetindításnak van helye.

A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozásakor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (22) kell alkalmazni.

71. cikk

A minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályok

Az Ügynökség a Bizottságnak az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó – a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (23) mellékletében meghatározott – biztonsági szabályaiban foglalt biztonsági elveket alkalmazza. Ennek keretében többek között rendelkezik az ilyen adatok cseréjéről, feldolgozásáról és tárolásáról.

72. cikk

Csalás elleni küzdelem és a teljesítmény nyomon követése [Mód. 152]

(1)   Az 1073/1999/EK rendelet szerinti csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából az Ügynökség e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az e megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(2a)     Az Európai Számvevőszék ellenőrzések és vizsgálatok keretében figyelemmel kíséri az Ügynökség teljesítményét és döntéshozatalát. [Mód. 153]

(3)   Az 1073/1999/EK rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (24) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF-vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Ügynökség által finanszírozott támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

13. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. cikk

A 12., 16., 17., és 18. és 41. cikkhez kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok [Mód. 154]

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 74. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 12., 16., 17. és 18. cikk szerinti díjakra és illetékekre vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghatározzák különösen a 12., 16., 17. és 18. cikk szerinti díj- és illetékköteles ügyeket, a díjak és illetékek összegét és megfizetésük módját.

(3)   Díj- és illetékkötelesek a következők:

a)	a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek, a járművekre és járműtípusokra vonatkozó, adott esetben a hálózatokkal vagy vonalakkal való kompatibilitást is jelző forgalombahelyezési engedélyek kiadása és megújítása;

b)	biztonsági tanúsítványok kiadása és megújítása;

c)	szolgáltatásnyújtás; ezek díjai az egyes szolgáltatások nyújtásának tényleges költségét tükrözik;

d)	kérelmek feldolgozása.

Minden díjat és illetéket euróban kell kifejezni és kifizetni.

(4)   A Az Ügynökséget megillető díjak és illetékek összegét olyan szinten határozzák meg, amely biztosítja, hogy az azokból származó bevétel elegendő a nyújtott szolgáltatások teljes költségének fedezésére. E költség tükrözi különösen a (3) bekezdésben említett tevékenységekben részt vevő ügynökségi alkalmazottakra fordított összes kiadást, többek között az alkalmazottak arányos nyugdíjjárulékait.. Amennyiben a díjakból és illetékekből fedezett szolgáltatás nyújtásából fakadóan visszatérő jelleggel jelentős egyensúlytalanság keletkezik, a díjak és illetékek összege szintjének ellenőrzését kötelezővé kell tenni. [Mód. 155]

(4a)     A Bizottság továbbá felhatalmazást kap a 41. cikk alkalmazásában a vasúti alkatrészek szabványosítására vonatkozó 74. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. [Mód. 156]

74. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A Bizottság 73. cikkben említett, felhatalmazása felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló felhatalmazást az e rendelet hatálybalépésének időpontjától határozatlan időre szól számított ötéves időszakra ruházzák át a Bizottságra . A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam lejárta előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben a jelentést megkapták, és az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra . [Mód. 157]

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 73. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 73. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítést követő [két hónapos] időtartamon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam [2 hónappal] meghosszabbodik.

75. cikk

A bizottsági eljárás

A Bizottságot munkájában a 96/48/EK tanácsi irányelv (25) 21. cikkével létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

Az e cikkre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

76. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül, majd azt követően ötévente értékelést rendel meg, hogy felmérje különösen az Ügynökség és az ügynökségi munkamódszerek hatását, eredményességét és hatékonyságát. Az értékelés figyelembe veszi a vasúti ágazat, a szociális partnerek és a fogyasztóvédelmi szervezetek képviselőinek álláspontját. Az értékelés megvizsgálja különösen az Ügynökség megbízatása módosításának szükségességét és az ilyen módosítás költségvetési vonzatait. [Mód. 158]

(2)   A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzéteszik.

(3)   Minden második értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelik.

77. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az Ügynökség a 881/2004/EK rendelettel létrehozott Európai Vasúti Ügynökség helyébe lép és a tulajdoni jogok, megállapodások, jogi kötelezettségek, munkaszerződések, pénzügyi kötelezettségvállalások és minden felelősség tekintetében annak jogutódjaként jár el.

(2)   A 43. cikktől eltérve az igazgatási tanácsnak a 881/2004/EK rendelet értelmében e rendelet hatálybalépése előtt kijelölt tagjai hivatali idejük lejártáig az igazgatótanács tagjaiként hivatalban maradnak.

A 49. cikktől eltérve a 881/2004/EK rendelet alapján kinevezett ügyvezető igazgató hivatali idejének lejártáig hivatalban marad.

(3)   A 61. cikktől eltérve az e rendelet hatálybalépésekor hatályos munkaszerződéseket lejáratuk napjáig tiszteletben kell tartani.

(3a)     Az Ügynökségnek e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül el kell látnia a 12., 16., 17. és 18. cikk szerinti, tanúsítással és engedélyezéssel kapcsolatos feladatait. Az említett időpontig a tagállamok továbbra is nemzeti jogszabályaikat alkalmazzák. [Mód. 159]

(3b)     A 77. cikk (3a) bekezdésében meghatározott időszaktól számított további három éven belül a kérelmezők fordulhatnak az Ügynökséghez vagy a nemzeti biztonsági hatóságokhoz. Ezen időszak alatt a nemzeti biztonsági hatóságok a 2008/57/EK és 2004/49/EK irányelvekkel összhangban és a 12., 16. és 17. cikktől eltérve továbbra is kiállíthatnak tanúsítványokat és engedélyeket. [Mód. 160]

(3c)     A(z) … irányelv [vasútbiztonsági irányelv] 10. cikkének (2a) bekezdésében és a(z) irányelv [a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv] 20. cikkének (9a) bekezdésében említett esetekben a nemzeti biztonsági hatóságok továbbra is kibocsáthatnak tanúsítványokat és engedélyeket az e cikk (3b) bekezdésében említett időszakot követően, a cikkekben meghatározott feltételek szerint. [Mód. 161]

78. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 881/2004/EK rendelet hatályát veszti.

79. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 327., 2013.11.12., 122. o.

(2)  HL C 356., 2013.12.5., 92. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1692/96/EK határozata (1996. július 23.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról (HL L 228., 1996.9.9., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(9)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51. o.).

(12)  A Bizottság 98/500/EK határozata (1998. május 20.) a szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítására irányuló ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról (HL L 225., 1998.8.12., 27. o.).

(13)   Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.)

(15)  A Bizottsági 2012/88/EU határozata (2012. január 25.) a transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról i (HL L 51., 2012.2.23., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(19)  A Bizottság 2343/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(20)  HL 17., 1958.10.6., 385. o.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(23)  A Bizottság 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozata (2001. november 29.) az eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

(24)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(25)  A Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 235., 1996.9.17., 6. o.).