Az Európai Parlament 2014. február 5-i jogalkotási állásfoglalása a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0744 – C7-0413/2012 – 2012/0360(COD))

P7_TC1-COD(2012)0360

Az Európai parlament álláspontja amely első olvasatban 2014. február 5-én került elfogadásra .a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

Az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően (3),

mivel:

(1)

Az 1346/2000/EK tanácsi rendelet (4) létrehozta a több államot érintő fizetésképtelenségi eljárások európai keretét. Meghatározza, hogy melyik tagállam rendelkezik joghatósággal a fizetésképtelenségi eljárás megindítására, egységes szabályokat állapít meg az alkalmazandó jogra, és rendelkezik a fizetésképtelenséggel kapcsolatos határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a fő- és másodlagos fizetésképtelenségi eljárások koordinálásáról.

(2)

Az 1346/2000/EK rendelet alkalmazásáról (5) szóló 2012. december 12-i bizottsági jelentés megállapítja, hogy a rendelet általánosságban megfelelően működik, ám bizonyos rendelkezéseinek alkalmazásán javítani kellene annak érdekében, hogy javuljon a több országot érintő fizetésképtelenségi eljárásokkezelésének hatékonysága.

(3)

Az 1346/2000/EK rendelet hatályát ki kell terjeszteni azokra az eljárásokra, melyek annak érdekében, hogy az egészséges vállalatok segítséget kapjanak a túléléshez, és a vállalkozók egy második esélyhez jussanak, támogatják a gazdaságilag életképes súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok megmentését. A jogszabály hatályát feltétlenül ki kell terjeszteni azokra az eljárásokra, melyek az adós átalakítására irányulnak a fizetésképtelenség előtti állapotban, illetve azokra, amelyek során nem mozdítják el a régi vezetőket. A rendeletnek ki kell terjednie azokra az eljárásokra is, amelyek a fogyasztók és az önálló vállalkozók adósságainak kifizetéséről rendelkeznek, és amelyek nem tesznek eleget a jelenlegi eszköz követelményeinek. [Mód. 1]

(4)

Egyértelműsíteni kell a fizetésképtelenségi eljárások megindítására vonatkozó szabályokat, és javítani kell a joghatóság meghatározására vonatkozó eljárási kereteket. Egyértelműen rendelkezni kell a joghatóságról a közvetlenül fizetésképtelenségi eljárásokból származó, vagy és azokhoz szorosan kapcsolódó jogérvényesítés esetében is. [Mód. 2]

(5)

Annak érdekében, hogy javuljon a fizetésképtelenségi eljárások hatásossága azokban az esetekben, mikor az adós másik tagállamban rendelkezik telephellyel, el kell törölni azt a követelményt, hogy a másodlagos eljárásoknak mindig felszámolási eljárásoknak kell lenniük. Továbbá lehetővé kell tenni a bíróságok számára, hogy elutasítsák a másodlagos eljárások megindítását, amennyiben erre nincs szükség a helyi hitelezők érdekeinek megóvása érdekében. Javítani kell a fő- és a másodlagos eljárások közötti koordinációt, különösen a résztvevő bíróságok részére együttműködési kötelezettség előírásával.

(6)

A hitelezők és az érintett bíróságok részére rendelkezésre álló információk javítása, és a párhuzamos fizetésképtelenségi eljárások megindításának megelőzése érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy nyilvánosan elérhető elektronikus nyilvántartásban tegyék közzé a több államot érintő fizetésképtelenségi ügyek megindításáról szóló határozatokat. Rendelkezni kell a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolásáról. A külföldi hitelezők feladatainak megkönnyítése és a fordítási költségek csökkentése érdekében be kell vezetni az igények benyújtására szolgáló egységes formanyomtatványokat.

(7)

Külön szabályokat kell bevezetni a gazdálkodó szervezetek ugyanazon csoportjának különböző tagjai részvételével zajló eljárások koordinálására. A felszámolókat és a különféle fizetésképtelenségi eljárásokban érintett bíróságokat kötelezni kell arra, hogy működjenek együtt és kommunikáljanak egymással. Továbbá bármely résztvevő felszámoló fizetésképtelenségi képviselő eljárásjogi eszközökkel kell, hogy rendelkezzen ahhoz, hogy fizetőképesség helyreállítását célzó tervre tegyen javaslatot gazdálkodó szervezetek fizetésképtelenségi eljárás alatt álló csoportja számára, és hogy szükség esetén kérhesse a fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztését olyan gazdálkodó szervezet esetében is, amelynél nem ő a felszámoló fizetésképtelenségi képviselő . A „gazdálkodó szervezetek csoportja” fogalom csak a fizetésképtelenséggel összefüggésben értendő, és nem érinti csoportok társasági jogi vonatkozásait.

(8)

Annak érdekében, hogy a rendeletet mielőbb hozzáigazítsák a nemzeti fizetésképtelenségi jogok tagállamok által bejelentett releváns módosításaihoz, a Bizottságnak a Szerződés 290. cikke szerint felhatalmazást kell kapnia a mellékletek módosítása tekintetében jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak.

(9)	A 1346/2000/EK rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(10)	Ezért az 1346/2000/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

E rendelet módosítása nem érintheti az Európai Unió Bíróságának a fizetésképtelen társaságoktól az állami támogatás visszakövetelésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát (C-454/09. sz. Bizottság kontra Olaszország – „New Interline” ügy). Amennyiben az állami támogatás teljes összegét azért nem lehet visszafizettetni, mert a visszafizetési felszólítás fizetésképtelenségi eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet érint, az ilyen eljárásoknak mindig felszámolási eljárásoknak kell lenniük, és a kedvezményezett tevékenységei végleges beszüntetéséhez és vagyona folyósításához kell vezetniük.

(12)

Az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően az [Egyesült Királyság és Írország jelezte azon szándékát, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában]/[az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó].

(13)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1346/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)	A (2) preambulumbekezdésben a 65. cikkre történő utalás helyébe a 81. cikkre utalás lép.

(2)

A (3), az (5), a (8), a (11), a (12), a (14) és a (21) preambulumbekezdésben a „Közösség” kifejezés és ragozott alakjai helyébe az „Unió” kifejezés és ragozott alakjai lépnek, a „a Közösség” kifejezés és ragozott alakjai helyébe az „az Unió” kifejezés és ragozott alakjai lépnek, az „a közösségi” kifejezés helyébe „az uniós” kifejezés lép, és a „közösségi” kifejezés helyébe „uniós” kifejezés lép.

(3)

A korábbi (4) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)	A belső piac megfelelő működéséhez el kell kerülni az olyan körülményeket, amelyek arra ösztönzik a feleket, hogy kedvezőbb jogi helyzet elérése érdekében a vagyonukat vagy a bírósági eljárást egyik tagállamból a másikba helyezzék a hitelezők csoportjának hátrányára (ún. forum shopping).”

(4)

A korábbi (6) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

E rendeletnek ki kell terjednie a fizetésképtelenségi eljárások és a közvetlenül azokból származó, azokhoz szorosan kötődő eljárások megindítására. Rendelkezéseket kell tartalmaznia az ilyen eljárásokban meghozott ítéletek elismerésére és végrehajtására, valamint a fizetésképtelenségi eljárások során alkalmazandó jogra vonatkozóan. Rendelkezéseket kell tartalmaznia továbbá az ugyanazon adóshoz, vagy gazdálkodó szervezetek ugyanazon csoportjának több tagját érintő fizetésképtelenségi eljárások koordinálásáról.”

(5)

A korábbi (7) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)

A fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, a csődegyezség, a kényszeregyezség és a hasonló eljárások, valamint a 44/2001/EK (*1) tanácsi rendelet hatálya alá. Ezekre az eljárásokra e rendeletnek kell vonatkoznia. E rendelet értelmezése során amennyire lehet, el kell kerülni a két eszköz közötti szabályozási joghézagokat.

(*1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.).”"

(6)

A korábbi (9) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9)

E rendeletet a benne lefektetett feltételeknek megfelelő fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adós természetes vagy jogi személy, kereskedő vagy magánszemély. Ezeknek az eljárásoknak a kimerítő jellegű felsorolását az A. melléklet tartalmazza. Amennyiben egy nemzeti eljárás szerepel az A. mellékletben, e rendeletet kell alkalmazni anélkül, hogy valamely más tagállam bírósága vizsgálná, hogy az e rendeletben lefektetett feltételek teljesülnek-e. Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a kollektív befektetési vállalkozások, valamint a biztosítók, hitelintézetek és befektetési vállalkozások olyan mértékben, amilyenben ezekre a 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi (módosított) irányelv (*2) vonatkozik. Az ilyen vállalkozások nem tartoznak e rendelet hatálya alá, mert ezekre különös szabályozás vonatkozik, és a nemzeti felügyeleti hatóságok rendkívül széles körű hatáskörrel rendelkeznek a beavatkozásra.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/24/EK irányelve (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 125., 2001.5.5., 15.o.)”"

(7)

A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(9a)

E rendelet hatályát ki kell terjeszteni azokra az eljárásokra, melyek támogatják a gazdaságilag életképes adósok megmentését annak érdekében, hogy az egészséges vállalatok segítséget kapjanak a túléléshez, és a vállalkozók második esélyhez jussanak. Különösen ki kell terjeszteni azokra az eljárásokra, melyek a fizetésképtelenség beállta előtt az adós átalakítását célozzák, azokra, amelyek során nem mozdítják el a régi vezetőket, és azokra, amelyek a fogyasztók és az önálló vállalkozók adósságainak elengedéséről rendelkeznek. Mivel ezek az eljárások nem feltétlenül járnak felszámoló fizetésképtelenségi képviselő kinevezésével, e rendelet hatálya alá kell, hogy tartozzanak, amennyiben bíróság ellenőrzése vagy felügyelete alatt folynak. Ebben az összefüggésben »ellenőrzés« alatt azok a helyzetek értendők, amikor a bíróság csak a hitelező vagy valamely érdekelt fél kérelmére avatkozik be.”[Mód. 3]

(8)

A korábbi (10) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)

A fizetésképtelenségi eljárás nem szükségszerűen jár valamely igazságügyi hatóság beavatkozásával; a »bíróság« kifejezést ebben a rendeletben kiterjesztően kell értelmezni, és ez magában foglalja a nemzeti jogszabály által fizetésképtelenségi eljárás megindítására felhatalmazott személyt vagy szervet. E rendelet alkalmazhatóságához az eljárásoknak (a jogszabályban meghatározott cselekményekkel és alaki követelményekkel együtt) nemcsak e rendelet rendelkezéseinek kell megfelelniük, hanem azokat hivatalosan is el kell ismerni, valamint jogi hatállyal kell rendelkezniük abban a tagállamban, ahol a fizetésképtelenségi eljárást megindították.” [Mód. 4]

(8a)

A korábbi (11) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(11)

Ez a rendelet elismeri azt a tényt, hogy a jelentősen eltérő anyagi jogszabályok következtében nem célszerű egységesen, az egész Unióra kiterjedő, egyetemes hatályú fizetésképtelenségi eljárásokat bevezetni. Az eljárás megindításának helye szerinti állam jogszabályainak kivétel nélküli alkalmazása ilyen háttér nélkül gyakran nehézségekhez vezethet. Ez vonatkozik például az Unióban hatályban lévő, biztosítékokról szóló jogszabályokra is, amelyek jelentősen eltérnek egymástól. Továbbá egyes hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban élvezett elsőbbségi jogai néhány esetben teljesen eltérők. A további harmonizációs intézkedéseknek be kell vezetniük a munkavállalók preferenciális jogait is. E rendeletnek mindezeket két különböző módon kell figyelembe vennie. Egyrészt rendelkezést kell hoznia az alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatos különös szabályokra a különösen jelentős jogok és jogviszonyok tekintetében (pl. dologi jogok és munkaszerződések). Másrészt az egyetemes hatályú fizetésképtelenségi főeljárások mellett engedélyeznie kellene az olyan nemzeti eljárásokat is, amelyek csak az eljárás megindításának helye szerinti államban lévő vagyontárgyakra terjednek ki.” [Mód. 5]

(9)

A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(12a)

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt az illetékes bíróságnak hivatalból meg kell vizsgálnia, hogy az adós fő érdekeltségeinek központja vagy telephelye valóban a bíróság illetékességi területén helyezkedik-e el. Amennyiben az eset körülményei kérdésessé teszik a bíróság illetékességét, a bíróságnak fel kell hívnia az adóst állításait alátámasztó kiegészítő bizonyítékok szolgáltatására, továbbá szükség szerint lehetőséget kell biztosítania az adós hitelezőinek, hogy kifejtsék álláspontjukat az illetékességgel kapcsolatban. A hitelezőknek továbbá hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat ellen.”

(10)	A (13) preambulumbekezdést el kell hagyni.

(11)

A rendelet a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(13a)

Vélelmezni kell, hogy egy gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy érdekeltségeinek fő központja a létesítő okirat szerinti székhelyének helyén van. E vélelemnek megdönthetőnek kell lennie, különösen amennyiben a gazdálkodó szervezet központi ügyintézésének helye egy másik tagállamban található, mint a létesítő okirat szerinti székhelye, és a vonatkozó tényezők átfogó értékelése során harmadik fél által ellenőrizhető módon megállapításra kerül, hogy a gazdálkodó szervezet irányításának és felügyeletének tényleges központja, valamint érdekeltségeinek kezelése e másik tagállamban található. Ezzel szemben megdönthetetlen a vélelem, amennyiben a gazdálkodó szervezet irányításáért és felügyeletéért felelős testületek ugyanott vannak, ahol a létesítő okirat szerinti székhely, és a vezetőség ott hozza meg döntéseit harmadik fél által ellenőrizhető módon. [Mód. 6]

(13b)

A fizetésképtelenségi eljárásokat megindító tagállamok bíróságai joghatóságának a közvetlenül fizetésképtelenségi eljárásokból származó, vagy azokhoz szorosan kapcsolódó keresetekre – amilyenek például a megtámadási keresetek – is ki kell terjednie. Amennyiben egy ilyen kereset egy másik, az általános polgári és kereskedelmi jogon alapuló keresethez kapcsolódik, a felszámolónak fizetésképtelenségi képviselőnek lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy mindkét keresetet az alperes lakóhelye szerinti bíróságon nyújtsa be, amennyiben úgy ítéli meg, hogy hatékonyabb ehhez a fórumhoz fordulni. Ez előfordulhat például abban az esetben. ha a felszámoló egyesíteni akarja a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok alapján a vezető felelőssége megállapítására irányuló keresetét egy társasági jogon, vagy az általános felelősségi szabályokon alapuló keresettel.”

(12)

A rendelet a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(19a)

A másodlagos eljárás akadályozhatja a vagyon hatékony kezelését. Ezért a másodlagos eljárást megindító bíróságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy a felszámoló fizetésképtelenségi képviselő kérelmére elhalassza vagy elutasítsa az ilyen eljárások megindítását, amennyiben ezekre nincs szükség a helyi hitelezők érdekei védelmében. Erre különösen akkor kerülhet a sor, ha a felszámoló fizetésképtelenségi képviselő a vagyonra vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalást tesz, és beleegyezik abba, hogy a helyi hitelezőkkel szemben úgy jár el, mintha azok megindították volna a másodlagos eljárást, továbbá alkalmazni fogja a másodlagos eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamnak a hitelezők kielégítési sorrendjére vonatkozó szabályait az e tagállamban található vagyon felosztása során. A rendeletnek lehetővé kell tennie a felszámoló fizetésképtelenségi képviselő számára, hogy ilyen kötelezettségvállalást tegyen, továbbá hogy objektív követelményeket határozzon meg az ilyen kötelezettségvállalásokhoz . [Mód. 7]

(19b)

A helyi érdekek hatékony védelme érdekében a fő eljárás felszámolója fizetésképtelenségi képviselője nem lehet jogosult a valamely telephely szerinti tagállamban található vagyon visszaélésszerű értékesítésére vagy áthelyezésére, különösen abból a célból, hogy meghiúsítsa annak lehetőségét, hogy a későbbiekben másodlagos eljárás megindítása esetén az ilyen érdekeket ténylegesen ki lehessen elégíteni. Emellett lehetővé kell tenni a helyi hitelezők számára, hogy bírósághoz forduljanak védelemért olyan esetekben, amikor a fizetésképtelenségi képviselő láthatóan nem tud eleget tenni a kötelezettségvállalásoknak.” [Mód. 8]

(13)

A korábbi (20) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(20)

A fizetésképtelenségi főeljárás és a másodlagos eljárás csak az egyidejűleg folyamatban lévő valamennyi eljárás összehangolása esetén járulhat hozzá a teljes vagyon hatékony értékesítéséhez. Ennek legfőbb feltétele a különböző felszámolók fizetésképtelenségi képviselők és az érintett bíróságok szoros együttműködése, különösen megfelelő mennyiségű információ cseréje révén. A főeljárás meghatározó szerepének biztosításához az ilyen eljárás felszámolója fizetésképtelenségi képviselője számára különféle lehetőségeket kell biztosítani az egyidejűleg folyamatban lévő másodlagos fizetésképtelenségi eljárásba való beavatkozásra. A felszámolónak fizetésképtelenségi képviselőnek jogosultnak kell lennie különösen arra, hogy átalakítási tervre vagy egyezségre tegyen javaslatot, vagy a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás során kérje a vagyon értékesítésének a felfüggesztését. A felszámolóknak fizetésképtelenségi képviselőnek és a bíróságoknak együttműködésük során figyelembe kell venniük a több országot érintő fizetésképtelenségi ügyekben való együttműködésre vonatkozó bevált módszereket, amint azt a fizetésképtelenség terén ténykedő európai és nemzetközi szervezetek által elfogadott kommunikációs és együttműködési elvekben és iránymutatásokban szerepel.”

(14)

A rendelet a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(20a)

E rendeletnek biztosítani kell a gazdálkodó szervezetek csoportjának több tagját érintő fizetésképtelenségi eljárások esetében a hatékony ügyintézést. Amennyiben a csoport több tagja esetében indult fizetésképtelenségi eljárás, ezeket megfelelően koordinálni kell , különösen annak a lehetőségnek az elkerülése érdekében, hogy a csoport valamely tagjának fizetésképtelensége veszélyeztesse a csoport többi tagjának működését . A különféle érintett felszámolókra fizetésképtelenségi képviselőkre és bíróságokra ezért ugyanolyan egymásközti együttműködési és tájékoztatási kötelezettség kell, hogy vonatkozzon, mint az egyazon adóst érintő fő és mellékeljárásokban szereplőkre. Gazdálkodó szervezetek csoportjának valamely tagját érintő felszámolásban kinevezett felszámolónak továbbá jogosultnak kell lennie arra, hogy javaslatot tegyen a csoport más tagját érintő eljárásokban fizetőképesség helyreállítását célzó tervre, amennyiben a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jogban létezik ilyen eszköz. [Mód. 10]

(20aa)

A csoportos koordinációs eljárás bevezetésével különösen egy csoport és/vagy tagjai átalakítását kell erősíteni a fizetésképtelenségi eljárások rugalmas összehangolt végrehajtása révén. A csoportos koordinációs eljárást nem szabad kötelezővé tenni az egyéni eljárások számára, hanem referenciaként kell szolgálnia az egyes egyéni eljárások keretében meghozandó intézkedések számára. [Mód. 9 és 11]

(20b)

Gazdálkodó szervezetek csoportjainak fizetésképtelenségére vonatkozó szabályok bevezetése nem korlátozhatja a bíróságot abban, hogy egyazon csoport több tagja esetében egyetlen joghatóság alatt indítson fizetésképtelenségi eljárásokat, amennyiben a bíróság megállapítja, hogy e társaságok fő érdekeltségének központja ugyanazon tagállamban a nemzeti és helyi joghatóságán belül van. Ilyen esetekben a bíróságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy megfelelő esetben ugyanazt a felszámolót fizetésképtelenségi képviselőt nevezze ki valamennyi érintett eljárásban. A tagállamoknak emellett lehetőséget kell biztosítani, hogy a gazdálkodó szervezetek csoportjainak fizetésképtelenségére vonatkozóan a saját joghatóságukon belül az e rendelet rendelkezésein túlmenően is bevezessenek előírásokat, amennyiben azok nem veszélyeztetik e rendelet hatékony és eredményes alkalmazását.” [Mód. 12]

(15)

A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(21a)

Elengedhetetlen, hogy az a hitelező, akinek a szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy alapító okirat szerinti székhelye az Unióban van, tájékoztatást kapjon az adós vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindításáról. Annak biztosítása érdekében, hogy az információk mielőbb eljussanak a hitelezőkhöz, nem kell alkalmazni a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK európai parlament és a tanácsi rendeletet (*3), amennyiben e rendelet a hitelezők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségre utal. Az Unió összes hivatalos nyelvén rendelkezésre álló formanyomtatványok használata várhatóan megkönnyíti a hitelezők számára más tagállamban indított eljárások esetében igények benyújtását.

(16)

A korábbi (29) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(29)

A felszámoló fizetésképtelenségi képviselő kérelmére a kereskedelmi forgalom biztonsága érdekében közzé kell tenni más tagállamban az eljárást megindító határozat tartalmának lényegét. Ha az érintett tagállamban az adós rendelkezik telephellyel, ott a közzétételnek kötelezőnek kell lennie addig, amíg megvalósul a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása. Az ilyen közzététel azonban semmilyen esetben sem lehet előfeltétele a külföldi eljárás elismerésének.”

(17)

A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(29a)

A hitelezők és az érintett bíróságok tájékoztatásának javítása, és a párhuzamos fizetésképtelenségi eljárások megindításának megelőzése érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy nyilvánosan elérhető elektronikus nyilvántartásban tegyék közzé a több államot érintő fizetésképtelenségi ügyek megindításáról szóló tájékoztatást. Annak érdekében, hogy a más tagállamban lakó vagy található hitelezők és bíróságok könnyebben érhessék el az ilyen információkat, e rendeletnek rendelkeznie kell a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolásáról.”

(18)

A korábbi (31) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(31)

E rendelet mellékleteiben pontosan fel kell tüntetni azokat a nemzeti fizetésképtelenségi eljárásokat, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak. Annak érdekében, hogy a rendeletet gyorsan hozzá lehessen igazítani a fizetésképtelenségre vonatkozó tagállami jog releváns módosításaihoz, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosítsa a mellékleteket. A Bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az eljárás eleget tesz-e az e rendeletben szereplő követelményeknek, mielőtt felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a mellékletekben szereplő nemzeti eljárások listájának módosításáról. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.”

(19)

A rendelet a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„(31a)

Ezen rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (*4) megfelelően kell gyakorolni.

(31b)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a Charta) elismert elveket. Ez a rendelet különösen törekszik a 8., 17. és 47. cikk, így a személyes adatok védelmének, a tulajdonhoz való jognak és a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogok alkalmazásának előmozdítására.

(31c)

A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*5) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*6) vonatkozik a személyes adatoknak e rendelet keretében történő feldolgozására.

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13.o.)."

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31.o.)."

(*6) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1.o.).”"

(20)	A (32) és (33) preambulumbekezdésben az „Európai Közösséget létrehozó szerződéshez” kifejezés helyébe az „Európai Unió működéséről szóló szerződéshez” kifejezés lép.

(21)

A 1. és a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) jogi és igazgatási fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni, ideértve az ideiglenes eljárásokat is, melyek a fizetésképtelenséghez vagy adósságmódosításhoz felszámolás elkerülése kapcsolódó jogon alapulnak, és amelyek a fizetőképesség helyreállítása, adósságmódosítás, átszervezés vagy felszámolás céljából

a)	az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és felszámoló fizetésképtelenségi képviselő kijelölését foglalják magukban, vagy

b)	amelyekben az adós vagyona és ügyei bíróság ellenőrzése vagy felügyelete alá kerülnek.

Amikor a fizetésképtelenség előtt megkezdődhetnek ezek az eljárások, azok célja a felszámolás elkerülése kell legyen.

Az e bekezdés szerinti eljárások felsorolását az A. melléklet tartalmazza. [Mód. 13]

(1a) Amikor a fizetésképtelenségi eljárás indítása szerinti tagállam jogszabályai szerint az első bekezdésben említett eljárások bizalmasak, e rendelet csak onnantól kezdve alkalmazandó ezekre az eljárásokra nézve, hogy az adott tagállam jogszabályai szerint nyilvánosságra kerülnek, és feltéve, hogy nincsenek hatással az azokban nem érintett hitelezők követeléseire.i [Mód. 14]

(2) Ez a rendelet nem vonatkozik a következőket érintő fizetésképtelenségi eljárásokra:

a)	biztosítóintézetek,

b)	a hitelintézeteket) bármely hitelintézet, köztük a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*7) 2. cikkében meghatározott intézmények ; [Mód. 15]

c)	befektetési vállalkozások, amennyiben a 2001/24/EK módosított irányelv vonatkozik rájuk, valamint a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*8) hatálya alá tartozó intézmények, [Mód. 16]

d)	kollektív befektetési vállalkozások.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	»fizetésképtelenségi eljárások« az A. mellékletben felsorolt eljárások;

»felszámoló fizetésképtelenségi képviselő « bármely olyan személy vagy szerv, akinek vagy amelynek az a feladata – akár ideiglenesen is–, hogy az adós rendelkezése alól kivont vagyont – részben vagy egészben – kezelje, illetve felszámolja, vagy felügyelje az adós tevékenységét. Ezeknek a személyeknek és szerveknek a felsorolását a C. melléklet tartalmazza;

ii.	azokban az esetekben, amikor nem kerül sor felszámoló kinevezésére, illetve az adós jogai nem szállnak át a felszámolóra, a birtokban levő adós. [Mód.17]

ba)

»a birtokban levő adós« olyan adós, aki esetében olyan fizetésképtelenségi eljárás indult, amely az adós vagyonának kezeléséhez nem vonja maga után a jogok és kötelességek teljes átadását a fizetésképtelenségi képviselő részére, és ahol az adós ennélfogva legalább részben rendelkezik a vagyona és az ügyei felett; [Mód. 18]

c)	»bíróság« valamennyi cikkben a tagállamban fizetésképtelenségi eljárás megindítására, a megindítás jóváhagyására vagy az ilyen eljárások során határozathozatalra felhatalmazott igazságügyi vagy bármely egyéb, hatáskörrel rendelkező szerv;

»fizetésképtelenségi eljárást indító határozat«

i.	bármely bíróság határozata fizetésképtelenségi eljárás megindításáról vagy ilyen eljárás megindításának jóváhagyásáról, és

ii.	bíróság határozata ideiglenes felszámoló fizetésképtelenségi képviselő kinevezéséről.

e)	»az eljárás megindításának időpontja« az az időpont, amikor a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat hatályba lép, függetlenül attól, hogy jogerős határozatról van-e szó jogerős-e ; [Mód. 20]

»a tagállam, amelynek területén a vagyontárgy található« a következőket jelenti:

i.	ingóság esetében: az a tagállam, amelynek a területén az ingóság fekszik,

ii.	azon vagyontárgyak és jogok esetében, amelyeken a tulajdonjog vagy a jogosultság fennállta a közhitelű nyilvántartásba való bejegyzéshez kötött: az a tagállam, amelynek a felügyelete alatt a nyilvántartást vezetik,

iii.	gazdálkodó szervezetek névre szóló részvényei esetében az a tagállam, amelynek területén a részvényt kibocsátó gazdálkodó szervezet székhelye van,

iv.

olyan pénzügyi eszközök, melyek tulajdonjogát egy közvetítőnél vezetett nyilvántartásba való bejegyzés vagy számlán való jóváírás bizonyítja (»dematerializált értékpapírok«), az a tagállam, amelyikben azt a nyilvántartást vagy számlát fenntartják, amelyikbe a bejegyzés vagy amelyiken a jóváírás történt,

v.	hitelintézeti számlán levő számlapénz esetében a számla IBAN száma szerinti tagállam,

vi.	az v) alpontban szereplő vagyonhoz kapcsolódó igényeket kivéve harmadik féllel szembeni követelések esetében az a tagállam, amelynek területén a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a követeléseket teljesíteni köteles harmadik fél fő érdekeltségeinek központja található;

g)	»telephely« bármely olyan működési hely, ahol az adós nem átmeneti jellegű gazdasági tevékenységet folytat folytat – vagy a fizetésképtelenségi főeljárás megindítására irányuló kérelmet megelőző három hónapban folytatott – emberi és tárgyi erőforrásokkal vagy szolgáltatásokkal ; [Mód. 21]

ga)

»a közvetlenül fizetésképtelenségi eljárásokból származó, és azokhoz szorosan kapcsolódó jogérvényesítés« egy olyan ítélet meghozatalára irányuló jogérvényesítés, amelyet lényegi részei miatt nem lehet vagy nem lehetett volna fizetésképtelenségi eljáráson kívül vagy attól függetlenül elérni, és amelyet kizárólag folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárás esetén lehet felhasználni; [Mód. 22]

gb)

»pozíciólezáró nettósítási rendelkezés« olyan szerződéses rendelkezés, amely alapján egy, a rendelkezésben meghatározott eseménynek egy szerződő féllel történő bekövetkezte esetében a feleknek az egymással szemben fennálló, a rendelkezésben meghatározott kötelezettségei – akár esedékesek és fizetendők az adott időben, akár nem – automatikusan vagy az egyik fél választására egyetlen nettó kötelezettségre csökkennek vagy azzal helyettesítik őket, adósságmegújítás, megszüntetés vagy más módszer révén, amely nettó kötelezettség az összesített kötelezettségek összértékét képviseli, amely ennélfogva esedékes és fizetendő az egyik fél által a másik felé; [Mód. 23]

h)	»helyi hitelezők« azok hitelezők, akiknek az adóssal szemben fennálló igényei egy, az adós fő érdekeltségei központjának fekvése szerintitől eltérő tagállamban levő telephely működtetéséből származnak.

i)	»gazdálkodó szervezetek csoportja«több gazdálkodó szervezet, melyek közé anya- és leányvállalatok tartoznak; egy anyavállalat és annak összes leányvállalata ; [Mód. 24]

»anyavállalat« olyan gazdálkodó szervezet amely egy vagy több leányvállalatot irányít. Az a vállalat, amely a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (*9) megfelelően összevont éves beszámolót készít, anyavállalatnak tekintendő;

i.	amelyik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik egy másik gazdálkodó szervezetben („leányvállalat”); vagy

ii.

amelyik részvényes vagy tag a leányvállalatban, és jogában áll

aa)	kinevezni vagy leváltani a leányvállalat igazgatási, vezető vagy felügyelő testülete tagjainak többségét; vagy

bb)	a leányvállalattal kötött szerződés, vagy a leányvállalat alapszabálya alapján meghatározó befolyást gyakorol a leányvállalat fölött.” [Mód. 25]

ja)

„csoporton belüli lényeges feladatok”

i.	a csoport bármely tagja elleni fizetésképtelenségi eljárás indítása előtt az arra irányuló képesség, hogy a csoport vagy annak részei szempontjából stratégiai fontosságú döntéseket hozzanak és hajtsanak végre; vagy

ii.	a csoporton belüli gazdasági jelentőség, amely akkor áll fenn, ha a csoport tagja vagy tagjai a konszolidált mérleg vagy a mérleg szerinti forgalom legalább 10 %-át adják”; [Mód. 26]

(*7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.). "

(*8) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.). "

(*9) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).” "

(22)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) „A fizetésképtelenségi eljárás (»főeljárás«) megindítására azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén az adós fő érdekeltségeinek központja található. A fő érdekeltségek központja az a hely, ahol az adós érdekeltségeinek kezelését legalább három hónappal a fizetésképtelenségi eljárás vagy az ideiglenes eljárás megindítását megelőzően rendszeresen végzi, és ez harmadik személy részéről megállapítható. [Mód. 27]

Gazdálkodó szervezet vagy jogi személy esetén az ellenkező bizonyításáig a létesítő okirat szerinti székhelyet kell tekinteni a fő érdekeltségek központjának.

Önálló vállalkozó vagy kereső tevékenységet önállóan folytató magánszemély esetében az üzleti tevékenység elsődleges helye minősül a fő érdekeltségek központjának; bármely más magánszemély esetében a fő érdekeltségek központja az illető szokásos tartózkodási helye.”

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha a fizetésképtelenségi eljárást indító ítéletet az (1) bekezdés szerint indították hozták meg , később a (2) bekezdés alapján csak másodlagos eljárást lehet indítani. Ebben az esetben főeljárás megindításáig lehet vizsgálni, hogy az adós rendelkezik-e telephellyel egy másik tagállamban.”[Mód. 28]

(23)

A rendelet a következő 3a. és 3b. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Joghatóság összefüggő keresetek esetében

(1) Azon tagállam bíróságai, amelynek területén a 3. cikk szerint a fizetésképtelenségi eljárást megindították, joghatósággal rendelkeznek az összes olyan keresetre, amelyek közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásból származnak, és azzal szorosan összefüggenek.

(2) Amennyiben egy, az (1) bekezdés szerinti kereset összefügg egy ugyanazon alperessel szembeni másik, polgári és kereskedelmi ügyre vonatkozó keresettel, a felszámoló fizetésképtelenségi képviselő mindkét keresetet benyújthatja azon tagállam bíróságán, amelynek területén az alperes lakóhelye/székhelye van, vagy több alperessel szembeni kereset esetében azon tagállam bíróságán, amelynek területén bármelyik alperes lakóhelye/székhelye van, feltéve, hogy ez a bíróság rendelkezik joghatósággal a 44/2001/EK rendelet az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai értelmében (*10). [Mód. 29]

(3) E cikk A (2) bekezdés alkalmazásában a keresetek akkor tekintendők összefüggőnek, ha olyan szoros kapcsolat áll fenn közöttük, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése végett célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni. [Mód. 30]

3b. cikk

A joghatóság vizsgálata; jog a bírósági felülvizsgálathoz

(1) Az a bíróság, amelynél kérelmezték a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, hivatalból vizsgálja, hogy rendelkezik-e a 3. cikk értelmében joghatósággal. A fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozatában a bíróság nevesíti joghatósága alapját, és különösen azt, hogy a joghatósága a 3. cikk (1) vagy a (2) bekezdésén alapul-e.

(2) Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás a nemzeti jog szerint nem bíróság határozata alapján indul, az ilyen eljárásban kinevezett felszámoló vizsgálja, hogy a 3. cikk szerint rendelkezik-e az a tagállam joghatósággal, amelyikben az eljárás folyik. Ebben az esetben a felszámoló nevesíti a joghatóság alapját, és különösen azt, hogy a joghatóság a 3. cikk (1) vagy (2) bekezdésén alapul-e. [Mód. 31]

(3) Minden hitelező vagy érdekelt fél, akinek szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy alapító okirat szerinti székhelye más tagállamban van, mint ahol az eljárást megindították, jogosult a főeljárást főeljárás megindításáról szóló határozatot megtámadni nemzetközi joghatóság alapján legfeljebb három héttel az után , hogy a 20a . cikk a) pontjának megfelelően tájékoztatást adtak a fizetésképtelenségi eljárás megindításának dátumáról. A főeljárást megindító bíróság vagy a felszámoló kellő időben értesíti az ismert ilyen hitelezőket a határozatról ahhoz, hogy azok megtámadhassák azt.” [Mód. 32]

(*10) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, (HL L 351., 2012.12.20.”) "

(24)

A 4. cikk (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következő szöveg lép:

m)	a hitelezők sokaságának hátrányt okozó jogcselekmények semmisségére, megtámadhatóságára és hatálytalanságára vonatkozó szabályokat.

(25)

A szöveg a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Nettósítási megállapodások Pozíciólezáró nettósítási rendelkezések

A nettósítási megállapodásokat (»netting agreements«) Amikor egy pozíciólezáró nettósítási rendelkezést tartalmazó szerződés egyik szerződő fele a 2001/24/EK irányelv hatálya alá tartozó intézmény, ezt a pozíciólezáró nettósítási rendelkezést kizárólag az ilyen megállapodásokat rendelkezéseket szabályozó szerződésekre vonatkozó törvények szabályozzák.”[Mód. 33]

(26)

A szöveg a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A helyi jog szerinti jóváhagyásra vonatkozó követelmények

Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárásnak a 8. és a 10. cikk szerinti szerződésekre vonatkozó hatásait szabályozó tagállam joga úgy rendelkezik, hogy szerződést csak a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról határozó bíróság jóváhagyásával lehet felmondani vagy módosítani, azonban abban a tagállamban nem indítottak fizetésképtelenségi eljárást, a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról határozó bíróság hatáskörrel rendelkezik az ilyen szerződések felmondásának vagy módosításának jóváhagyására.”

(26a)

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Egységes hatályú európai szabadalmak és közösségi védjegyek

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában egységes hatályú európai szabadalmat, közösségi védjegyet vagy a közösségi jogszabályok által bevezetett más hasonló jogot csak a 3. cikk (1) bekezdésében említett eljárásokban lehet érvényesíteni.”[Mód. 34]

(27)

Az 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

A fizetésképtelenségi eljárások hatása a folyamatban lévő peres és választottbírósági eljárásokra

A fizetésképtelenségi eljárásoknak az adós rendelkezése alól kivont vagyontárggyal vagy joggal kapcsolatos, folyamatban lévő peres vagy választottbírósági eljárásra gyakorolt hatásaira kizárólag annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol a peres vagy választottbírósági eljárás folyamatban van.”

(28)

A 18. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 3. cikk (1) bekezdése alapján illetékes joghatósággal rendelkező bíróság által kijelölt felszámoló fizetésképtelenségi képviselő vagy az adott joghatósággal összhangban lévő eljárás során kijelölt, a birtokban levő adó esetében a fizetésképtelenségi képviselő vagy az adós gyakorolhatja az eljárás megindításának helye szerinti eljárást megindító állam joga jogszabályai által ráruházott összes hatáskört egy másik tagállamban, amennyiben ott nem indítottak másik fizetésképtelenségi eljárást, és sem ezzel ellentétes biztosítási intézkedést se nem hoztak fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem alapján. Az 5. és 7. cikkre figyelemmel, a felszámoló elviheti az adós vagyontárgyait annak a tagállamnak a területéről, ahol azok találhatók. A felszámoló fizetésképtelenségi képviselő végrehajtható és kötelező érvényű kötelezettséget is vállalhat arra, hogy a főeljárásban tiszteletben fogják tartani a a helyi hitelezőket másodlagos eljárások megindtása esetén megillető elsőbbségi jogokat és elosztást. Az ilyen kötelezettségvállalás végrehajtható, kötelező pontosítja azokat a vagyon pontosítja azokat a ténybeli feltevéseket, amelyeken alapul, különösen a helyi követeléseknek a másodlagos eljárást szabályozó jogszabályok szerinti elsőbbségi és besorolási rendszernek megfelelő elosztása, a másodlagos eljárás során elosztható vagyon értéke, az ilyen értéket megvalósító elérhető opciók, a főeljárás hitelezői közül a másodlagos eljárásban résztvevők aránya, valamint a másodlagos eljárás megindítása esetén felmerülő költségek tekintetében. és adott A kötelezettségvállalás leendő formáját esetben a főeljárás megindításának helye szerinti tagállamban érvényes formai követelmények vonatkoznak rá tagállam jogszabályai határozzák meg .”. [Mód. 35]

b)	A (3) bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép: „Bírósági felhatalmazás esetét kivéve a felszámoló hatásköre nem terjed ki kényszerintézkedések alkalmazására, illetve jogvitákban vagy egyéb vitákban való döntésre.”

(29)

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„20a. cikk

Fizetésképtelenségi nyilvántartások létrehozása

A tagállamok létrehoznak és fenntartanak területükön egy vagy több nyilvántartást, amelyekben az interneten díjmentesen a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják az alábbi információkat(a továbbiakban: fizetésképtelenségi nyilvántartások):

a)	a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontja;

b)	a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról határozó bíróság és adott esetben az ügy hivatkozási száma;

c)	a megindított fizetésképtelenségi eljárás fajtája;

d)	az adós neve és címe;

da)	ha az adós gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma és alapító okirat szerinti székhelyének címe; [Mód. 36]

e)	adott esetben az eljárásban kinevezett fizetésképtelenségi képviselő neve és címe;

f)	az igények benyújtásának határideje;

g)	a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat;

h)	a fizetésképtelenségi képviselő kinevezéséről szóló határozat, amennyiben az nem azonos az e bekezdés g) pontja szerinti határozattal;

i)	a főeljárás befejezésének időpontja.

20b. cikk

A fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása

(1) A Bizottság végrehajtási aktussal a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló decentralizált rendszert hoz létre. Ez a rendszer a fizetésképtelenségi nyilvántartásokból és az európai igazságügyi portálból fog állni, ami központi elektronikus hozzáférési pontként fog szolgálni a rendszerben tárolt információkhoz. A rendszer az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén működő keresési szolgáltatással fog rendelkezni annak érdekében, hogy a 20a. cikk szerinti információ elérhető legyen.

(2) A Bizottság a 45b. cikk (3) bekezdése szerinti eljárással összhangban végrehajtási aktus révén elfogadja az alábbiakat…. (*11):

—	a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer interfészének leírása alapján az elektronikus kommunikáció és az információcsere módjait meghatározó műszaki leírás;

—	azon technikai intézkedések, amelyek biztosítják az informatikai biztonsági minimumkövetelmények betartását a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben való információáramlás és -megosztás tekintetében;

—	a 20a. cikk szerinti információk alapján az európai igazságügyi portál nyújtotta keresési szolgáltatással kapcsolatos minimális követelmények;

—	a 20a. cikk szerinti információk alapján az ilyen keresések eredményeinek megmutatásával kapcsolatos minimális követelmények;

—	a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer által biztosított szolgáltatások elérhetőségének szabályait és műszaki feltételei; továbbá

—	az A. mellékletben felsorolt nemzeti fizetésképtelenségi eljárások tömör magyarázatát tartalmazó glosszárium.

20c. cikk

A fizetésképtelenségi nyilvántartások létrehozásának és összekapcsolásának költségei

(1) A fizetésképtelenségi rendszerek összekapcsolására szolgáló rendszer létrehozása és jövőbeli fejlesztésének finanszírozása az Unió költségvetéséből történik.

(2) A nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartásoknak az európai igazságügyi portállal való interoperábilissá tételének, valamint a nyilvántartások kezelésének, üzemeltetésének és fenntartásának költségeit minden tagállam maga viseli.

20d. cikk

A fizetésképtelenségi eljárások nyilvántartása

Amennyiben egy gazdálkodó szervezettel, jogi személlyel, vagy önálló vállalkozóval vagy kereső tevékenységet önállóan folytató magánszeméllyel szemben fő- vagy másodlagos eljárást indítanak, a fizetésképtelenségi eljárást megindító bíróság gondoskodik a 20a. cikk szerinti információ azonnal közzétételéről a megnyitás helye szerinti állam fizetésképtelenségi nyilvántartásában. A tagállamok olyan eljárásokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a fizetésképtelenségi nyilvántartásból való törlést. ”[Mód. 37]

(30)

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

Közzététel más tagállamban

(1) A 20b. cikk szerinti, a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer létrehozásáig a felszámoló fizetésképtelenségi képviselő kéri a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat és adott esetben az őt kijelölő határozat közzétételét bármely más olyan tagállamban, ahol az adósnak telephelye van, az adott államban előírt közzétételi eljárásnak megfelelően. Az ilyen közzététel megnevezi a kijelölt felszámolót, és tartalmazza, hogy a 3. cikk (1) vagy (2) bekezdése tartalmazza a 20a . cikk szerinti joghatósági szabályt alkalmazták valamennyi információt . [Mód. 38]

(2) A felszámoló fizetésképtelenségi képviselő kérheti az e cikk első bekezdése szerinti információ közzétételét bármely további tagállamban, ahol az adósnak vagyontárgyai, hitelezői vagy hitelezői adósai vannak, az adott tagállamban előírt közzétételi eljárásnak megfelelően.”[Mód. 39]

(31)

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

Más tagállam közhitelű nyilvántartásába való bejegyzés

A 20b. cikk szerinti, a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer létrehozásáig a fizetésképtelenségi képviselő kéri a 21. cikk szerinti határozat közzétételét bármely más olyan tagállam ingatlan-nyilvántartásában, cégjegyzékében vagy bármely más közhiteles nyilvántartásában, amelynek területén az adós telephellyel rendelkezik, és ez a telephely szerepel e tagállam valamely közhiteles nyilvántartásában. A fizetésképtelenségi képviselő kérhet ilyen közzétételt bármely más tagállamban is.”

(31a)

A 24. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ha egy ilyen kötelezettséget még a 20a. vagy a 21. cikkben előírt közzétételt megelőzően fizetnek ki, a kötelezettséget teljesítő személyről, az ellenkező bizonyításáig, azt kell feltételezni, hogy nem tudott a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról; ha a kötelezettséget az ilyen közzétételt követően teljesíti, a kötelezettséget teljesítő személyről, az ellenkező bizonyításáig, azt kell feltételezni, hogy tudott az eljárás megindításáról.” [Mód. 40]

(32)

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

Egyéb bírósági határozatok elismerése és végrehajthatósága

(1) Azon bíróság által hozott, fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására és befejezésére vonatkozó határozatokat, valamint jóváhagyott egyezségeket, amely bíróságnak az eljárás megindítására vonatkozó határozatát a 16. cikknek megfelelően elismerik, minden további alaki követelmény nélkül el kell ismerni. Az ilyen határozatokat 44/2001/EK rendelet 32–56. cikkének – a 34. cikk (2) bekezdése kivételével – az 1215/2012/EK rendelet 39–46. cikkének megfelelően hajtják végre. [Mód.41]

Az első albekezdést a fizetésképtelenségi eljárásokból közvetlenül származó és a hozzájuk szorosan kapcsolódó határozatokra abban az esetben is alkalmazni kell, ha azokat egy másik bíróság hozta.

Az első albekezdést a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet követően hozott, vagy azzal összefüggő biztosítási intézkedésekre vonatkozó határozatokra is alkalmazni kell.

2) Az 1215/2012/EU rendeletben említettektől eltérő határozatok elismerését és végrehajtását az (1) bekezdésben említett rendelet szabályozza, feltéve, hogy ez a rendelet alkalmazható.”

(33)

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Az eljárás megindítása

Ha egy tagállam bírósága főeljárást indít, amelyet egy másik tagállam elismer, a másik tagállamnak a 3. cikk (2) bekezdése alapján joghatósággal rendelkező bírósága e Fejezet rendelkezései szerint másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat. A másodlagos eljárásnak a hatásai az adós azon tagállam területén található vagyontárgyaira korlátozódnak, amelynek területén az eljárást megindították.”

(34)

A szöveg a következő 29a. cikkel egészül ki:

„29a. cikk

A másodlagos eljárás megindításáról szóló határozat

(1) Az a bíróság, amelynél kérelmezték a másodlagos eljárás megindítását, azonnal értesíti a főeljárás felszámolóját fizetésképtelenségi képviselőjét ,, és lehetővé teszi számára kérelemmel kapcsolatos álláspontja ismertetését. [Mód. 42]

(2) A főeljárás felszámolójának fizetésképtelenségi képviselőjének kérelmére az (1) bekezdés szerinti bíróság elhalasztja a megindításról szóló határozat meghozatalát, vagy elutasítja a másodlagos eljárás megindítását, amennyiben a főeljárás fizetésképtelenségi képviselője megfelelően bizonyítja, hogy az eljárás megindítására nincs szükség a helyi hitelezők érdekei védelmében, különösen akkor, ha a főeljárás felszámolója fizetésképtelenségi képviselője a 18. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást tett és eleget tesz az abban szereplő feltételeknek. [Mód. 43]

(2a) A helyi hitelezők jogosultak a másodlagos eljárás elhalasztásáról vagy megindításának elutasításáról szóló határozatot a határozatnak a 20a. cikk a) pontja szerinti nyilvánosságra hozatalát követő három héten belül megtámadni. [Mód. 44]

(2b) A helyi hitelezők jogosultak arra irányuló beadvánnyal fordulni a főeljárásban eljáró bírósághoz, hogy a bíróság kötelezze a főeljárás fizetésképtelenségi képviselőjét a helyi hitelezők érdekeinek védelméhez szükséges megfelelő intézkedések megtételére. Ide tartozhat a vagyontárgyaknak a másodlagos eljárás megindításának elhalasztása vagy elutasítása szerinti tagállamból való eltávolítására vonatkozó tilalom, a főeljárásban a bevételek elosztásának elhalasztása vagy a főeljárás fizetésképtelenségi képviselőjének arra vonatkozó kötelezettsége, hogy garanciát nyújtson a kötelezettségvállalások teljesítésére. [Mód. 45]

(2c) Az (1) bekezdésben említett bíróság kijelölhet egy korlátozott hatáskörrel rendelkező megbízottat. A megbízott gondoskodik arról, hogy a kötelezettségvállalást megfelelően teljesítsék, továbbá részt vesz annak végrehajtásában, amennyiben ez a helyi hitelezők érdekeinek védelme érdekében szükséges. A megbízott jogosult a (2b) bekezdéssel összhangban petíciót benyújtani. [Mód. 46]

(3) A másodlagos eljárás megindításáról való határozathozatalkor az (1) bekezdés szerinti bíróság a nemzeti joga szerinti, a helyi hitelezők érdekei szempontjából legmegfelelőbb eljárásfajtát indítja meg, tekintet nélkül arra, hogy az adós fizetőképességének valamely feltétele fennáll-e.

(4) A bíróság haladéktalanul értesíti a főeljárás felszámolóját fizetésképtelenségi képviselőjét a másodlagos eljárás megindításáról szóló határozatról, aki az értesítés kézhezvételét követő három héten belül jogosult megtámadni a határozatot. Indokolt esetben a másodlagos eljárást megindító bíróság ezt az időszakot legfeljebb az értesítés kézhezvételét követő egy héten belülre csökkentheti. ”[Mód. 47]

(35)

A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„31. cikk

A fizetésképtelenségi képviselő közötti együttműködés és kommunikáció

(1) A főeljárás felszámolója és a másodlagos Az ugyanazon adóst érintő fizetésképtelenségi eljárások fizetésképtelenségi képviselői az eljárás hatékony adminisztrációjának elősegítéséhez megfelelő eljárások felszámolói fizetésképtelenségi képviselői az eljárás hatékony adminisztrációjának elősegítéséhez megfelelő olyan mértékben működnek együtt egymással, ami nem ellentétes az egyes eljárásokra alkalmazandó szabályokkal és nélkülözi az összeférhetetlenséget . Az együttműködésről megállapodást lehet kötni vagy jegyzőkönyvet aláírni. [Mód. 48]

(2) A felszámolók elsősorban:

azonnal közlik egymással a másik eljárás szempontjából esetleg jelentős információkat, különösen az igények bejelentésével és igazolásával kapcsolatos haladásról, az adós átalakítására vagy fizetőképessége helyreállítására, vagy az eljárás megszüntetésére irányuló minden intézkedésről, feltéve, hogy megfelelő intézkedésekre kerül sor a bizalmas információk védelme érdekében;

b)	megvizsgálják, hogy van-e lehetőség az adós átalakítására, és annak fennállása esetén koordinálják az átalakítási terv kidolgozását és végrehajtását;

az adós vagyonának és ügymenetének értékesítésével vagy használatával kapcsolatos igazgatás összehangolása, a másodlagos eljárás fizetésképtelenségi képviselője időben lehetőséget nyújt a főeljárás fizetésképtelenségi képviselő jének, hogy javaslatokat nyújtson be a másodlagos eljárásban szereplő vagyontárgyak értékesítésére vagy hasznosítására.”

(36)

A rendelet a következő 31a. és 31b. cikkel egészül ki:

„31a. cikk

A bíróságok közötti együttműködés és kommunikáció

(1) Az ugyanazon adóst érintő fő- és másodlagos fizetésképtelenségi eljárások közötti koordináció megkönnyítése érdekében az a bíróság, amelyhez fizetésképtelenségi eljárás megindítás iránti keresetet nyújtottak be, vagy amelyik megindított ilyen eljárást, eljárás hatékony igazgatásának elősegítése érdekében megfelelő és az egyes eljárásokra alkalmazandó szabályokkal összeegyeztethető mértékben együttműködik minden más olyan bírósággal, amelyhez fizetésképtelenségi eljárás megindítás iránti keresetet nyújtottak be, vagy amelyik megindított ilyen eljárást. E célból a bíróságok megfelelő esetben kinevezhetnek egy utasításaik alapján eljáró személyt vagy testületet hogy az utasításaik alapján eljárjon, amennyiben ez összhangban van az eljárásra vonatkozó szabályokkal . [Mód. 49]

(2) Az (1) bekezdés szerinti bíróságok közvetlenül kommunikálhatnak egymással, illetve közvetlenül kérhetnek egymástól információkat vagy segítséget, feltéve, hogy az ilyen kommunikáció díjmentes, és az eljárásban részes felek eljárási jogainak, és az információk bizalmas jellegének tiszteletben tartásával történik.

(3) Az együttműködés bármely megfelelő módon történhet, ideértve az alábbiakat:

a)	információk közlése bármely, a bíróság által megfelelőnek ítélt módon;

b)	az adós vagyona és ügymenete feletti igazgatás és felügyelet összehangolása;

c)	a meghallgatások lebonyolításának összehangolása,

d)	a jegyzőkönyvek jóváhagyásának összehangolása.

31b. cikk

A fizetésképtelenségi képviselők és a bíróságok közötti együttműködés és kommunikáció

(1) Az ugyanazon adós tekintetében indított fő- és másodlagos fizetésképtelenségi eljárások összehangolásának megkönnyítése érdekében [Mód. 50]

a)	a főeljárás fizetésképtelenségi képviselője együttműködik és kommunikál bármely olyan bírósággal, amelynél kérelmezték másodlagos eljárás megindítását, vagy amely megindított ilyen eljárást, és

b)	a másodlagos és harmadlagos eljárás fizetésképtelenségi képviselője együttműködik és kommunikál bármely olyan bírósággal, amelynél kérelmezték másodlagos eljárás megindítását, vagy amely megindított ilyen eljárást.

amennyiben az ilyen együttműködés és kommunikáció alkalmas az eljárásokban való együttműködés megkönnyítésére, és összhangban van az egyes eljárásokra vonatkozó szabályokkal, továbbá nélkülözi az összeférhetetlenséget. [Mód. 51]

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés bármely megfelelő módon történhet, ideértve a 31a. cikk (3) bekezdése szerinti módszereket, amennyiben ezek nem összeférhetetlenek az egyes eljárásokra alkalmazandó szabályokkal.”

(37)

A 33. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Az eljárás felfüggesztése”

b)	Az (1) és a (2) bekezdésben az „értékesítés” szó és ragozott alakja helyébe az „eljárás” szó és ragozott alakja lép.”

(38)

A 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„34. cikk

A fő- és a másodlagos fizetésképtelenségi eljárások befejezése

(1) A főeljárás befejezése nem akadályozza meg a már megindított másodlagos eljárások folytatását.

(2) Amennyiben jogi szermélyt érintő másodlagos eljárások indultak a jogi személy székhelye szerinti tagállamban, és ezen eljárások befejezése a jogi személy feloszlatását vonja maga után, a feloszlatás nem akadályozza meg a más tagállamban megindított főeljárás folytatását. az érintett jogi személyt a főeljárás lezárásáig nem törlik a cégjegyzékből .”[Mód. 52]

(39)	Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.

(40)

A 37. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„37. cikk

Korábbi eljárások átalakítása

A főeljárás fizetésképtelenségi képviselője kérheti azon tagállam bíróságát, amelyikben a másodlagos eljárást megindították, hogy rendelje el a másodlagos eljárás átalakítását az érintett tagállam nemzeti joga szerinti másik fizetésképtelenségi eljárássá.”

(41)

A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk

Az igények bejelentésének joga

Bármely hitelezőnek – beleértve a tagállamok adóhatóságait és társadalombiztosítási hatóságait –, akinek szokásos tartózkodási helye, állandó lakóhelye vagy székhelye más tagállamban van, mint az eljárást megindító állam (»külföldi hitelező«), jogában áll bármilyen, a megindítás helye szerinti tagállam jogában elfogadott módon bejelenteni igényeit a fizetésképtelenségi eljárás során, ideértve az elektronikus bejelentést is. Az igények benyújtásakor nem kötelező az ügyvédi vagy egyéb jogi képviselet.”

(42)

A 40. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki: „Az értesítéshez mellékelni kell a 41. cikk szerinti igénybejelentő űrlap egy példányát, vagy az űrlap interneten történt közzétételére mutató hivatkozást.”

A rendelet a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e cikk szerinti tájékoztatás benyújtása a 45b. cikk (4) bekezdése szerinti tanácsadási eljárással összhangban létrehozott értesítési formanyomtatvány útján történik, melyet …- (*12) ig közzé kell tenni az európai igazságügyi portálon. A formanyomtatvány fejlécében fel kell tüntetni az „Értesítés fizetésképtelenségi eljárásról” feliratot az Unió valamennyi hivatalos nyelvén. A feliratot át kell ültetni az eljárás megindításának helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére vagy nyelveire, vagy más olyan nyelvre, amellyel kapcsolatban az érintett állam jelezte, hogy azt a 41. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadhatónak tartja, amennyiben feltételezhető, hogy ez a nyelv könnyebben érthető a külföldi hitelezők számára.

(*12) HL: Kérném beilleszteni a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően.”"

(43)

A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

Az igények benyújtása

(1) Az ismert külföldi hitelezők a 45b. cikk (4) bekezdése szerinti tanácsadási eljárással összhangban létrehozott egységes formanyomtatványon, melyet … (*13)-ig közzé kell tenni az európai igazságügyi portálon, nyújtják be igényeiket. A formanyomtatvány fejlécében fel kell tüntetni az »Igények benyújtása« feliratot az Unió valamennyi hivatalos nyelvén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igények benyújtására szolgáló formanyomtatványon a hitelező feltünteti az alábbiakat

a)	a saját neve és címe,

b)	az igény jellege,

c)	az igény összege és az esedékessé válás napja,

d)	azt, hogy igényel-e elsőbbségi hitelezői státuszt,

e)	azt, hogy az igénnyel kapcsolatban van-e dologi biztosíték vagy tulajdonjog fenntartás, és amennyiben igen, milyen vagyontárgyakra vonatkozó biztosítékokra hivatkozik, továbbá

f)	hogy igényel-e beszámítást, illetve, hogy az igényelt összeg a beszámításon felül van-e.

Az igények benyújtására szolgáló formanyomtatványhoz, amennyiben léteznek mellékelni kell a szükséges igazoló dokumentumokat.

(3) Az igényeket az Unió bármelyik hivatalos nyelvén be lehet nyújtani. Elő lehet írni a hitelező számára, hogy az eljárást megindító állam hivatalos nyelvére, egyik hivatalos nyelvére, vagy az állam által elfogadott más nyelvre történő fordítást bocsásson rendelkezésre. Minden tagállam feltünteti az Unió legalább egy olyan hivatalos nyelvét a sajátján kívül, amelyen elfogadja az igények benyújtását.

(4) Az igényeket a fizetésképtelenségi eljárás megindításának helye szerinti tagállam jogában előírt határidőn belül kell benyújtani. Külföldi hitelező esetében a határidő nem lehet rövidebb az eljárás megindításának a megindítás helye szerinti állam fizetésképtelenségi nyilvántartásában való közzétételtől számított 45. napnál.

(5) Amennyiben a fizetésképtelenségi képviselő kétségbe vonja az e cikkel összhangban benyújtott igényt, lehetőséget biztosít a hitelezőnek arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson az igény fennállásával és összegével kapcsolatban.”

(44)	A 42. cikket el kell hagyni.

(45)

A rendelet a következő IV. fejezettel egészül ki:

„IVa. FEJEZET

GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK CSOPORTJA TAGJAINAK FIZETÉSKÉPTELENSÉGE

42a. cikk

A fizetésképtelenségi képviselők között együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

(1) Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás gazdálkodó szervezetek csoportjának egy vagy több tagját érinti, a csoport valamely tagát érintő eljárásban kinevezett fizetésképtelenségi képviselő együttműködik az ugyanazon csoport más tagját érintő eljárásban kinevezett fizetésképtelenségi képviselő , amennyiben ez alkalmas az eljárásokban az ügyintézés hatékonyságának növelésére, összhangban van az ilyen eljárásokra vonatkozó szabályokkal és nem eredményez összeférhetetlenséget. Az együttműködésről jegyzőkönyvet lehet aláírni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés során a fizetésképtelenségi képviselők

a)	azonnal tájékoztatják egymást az olyan információkról, melyek jelentőséggel bírhatnak a másik eljárás szempontjából, feltéve, hogy megfelelő intézkedések történtek a bizalmas információk védelme érdekében;

b)	megvizsgálják a csoport átalakításának fizetésképtelenségi eljárás alá vont tagjai átrendezésének lehetőségeit, és amennyiben erre lehetőség van, egyeztetnek a javaslatról és egyeztetett átalakítási terv tárgyalásáról; [Mód. 53]

c)	egyeztetnek a fizetésképtelenségi eljárással érintett csoporttagok ügyeinek intézéséről és felügyeletéről;

A fizetésképtelenségi képviselők megállapodhatnak arról, hogy az egyik eljárásban kinevezett fizetésképtelenségi képviselő további hatáskörökkel rendelkezik, amennyiben ilyen megállapodásra az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok szerint lehetőség van.

42b. cikk

A bíróságok közötti kommunikáció és együttműködés

(1) Amennyiben gazdálkodó szervezetek csoportjának két vagy több tagját érinti fizetésképtelenségi eljárás, az a bíróság, amelyhez a csoport valamely tagját érintő eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, vagy amelyik megindította az eljárást, együttműködik bármely más olyan bírósággal, amelyhez a csoport másik tagját érintő eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, vagy amelyik megindított ilyen eljárást, amennyiben az ilyen együttműködés alkalmas az eljárásokban az ügyintézés hatékonyságának növelésére, és összhangban van az ilyen eljárásokra vonatkozó szabályokkal. E célból a bíróságok megfelelő esetben kinevezhetnek egy utasításaik alapján eljáró személyt vagy testületet , hogy az utasításaik alapján eljárjon, amennyiben ez összhangban van az eljárásra vonatkozó szabályokkal . [Mód. 54]

(2) Az (1) bekezdés szerinti bíróságok közvetlenül kommunikálhatnak egymással, illetve közvetlenül kérhetnek egymástól tájékoztatást vagy segítséget.

(3) Az együttműködés bármely megfelelő módon történhet, ideértve az alábbiakat

a)	információk közvetlen közlése bármely módon, amelyet a bíróság megfelelőnek tekint, feltéve, hogy az ilyen kommunikáció díjmentes, és az eljárásban részes felek eljárási jogainak, és az információk bizalmas jellegének tiszteletben tartásával történik;

b)	a csoporttagok vagyona és ügymenete feletti igazgatás és felügyelet összehangolása összehangolása;

c)	a meghallgatások lebonyolításának összehangolása;

d)	a jegyzőkönyvek jóváhagyásának összehangolása.

42c. cikk

A fizetésképtelenségi képviselők és a bíróságok közötti együttműködés és kommunikáció

A gazdálkodó szervezetek csoportjának valamely tagját érintő fizetésképtelenségi eljárásban kinevezett felszámoló fizetésképtelenségi képviselő együttműködik és kommunikál bármely olyan bírósággal, amelyhez a csoport másik tagját érintő eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be, vagy amelyik megindított ilyen eljárást, amennyiben az ilyen együttműködés alkalmas az eljárásokban való együttműködés megkönnyítésére, és összhangban van az ilyen eljárásokra vonatkozó szabályokkal , továbbá nélkülözi az összeférhetetlenséget . A felszámoló fizetésképtelenségi képviselő különösen tájékoztatást kérhet a bíróságtól a csoport másik tagját érintő eljárásról, vagy a bíróság közreműködését kérheti abban az eljárásban, amelyikben kinevezték. [Mód. 55]

42d. cikk

A fizetésképtelenségi képviselő hatáskörei és az eljárás felfüggesztése

(1) A gazdálkodó szervezetek csoportja tagjára tekintettel megindított fizetésképtelenségi eljárásban kinevezett fizetésképtelenségi képviselő jogosult

a)	az ugyanazon csoport bármely más tagjára tekintettel megindított eljárásban felszólalni és részt venni, különösen a hitelezők ülésein; és

b)	az ugyanezen csoport bármely más tagjára tekintettel megindított eljárás legfeljebb két hónapra történő felfüggesztését kérni; [Mód. 56]

a fizetésképesség helyreállítására irányuló tervet, egyezséget vagy hasonló intézkedést javasolnia a csoport valamennyi vagy azon tagja számára, akikre tekintettel a fizetésképtelenségi eljárást megindították, és azt az ugyanezen csoport más tagjára tekintettel megindított eljárásban előterjeszteni az ilyen eljárásokra alkalmazandó eljárásokra összhangban; továbbá [Mód. 57]

d)	a c) pont szerinti joggal összhangban bármely más, a fizetőképesség helyreállításának előmozdításához szükséges eljárási jogi intézkedést kérni, ideértve a másik eljárásra való áttérést. [Mód. 58]

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, az eljárást megindító bíróság teljesen vagy részben felfüggeszti az eljárást, amennyiben bebizonyosodik a fizetésképtelenségi képviselő megfelelően bizonyítja , hogy a felfüggesztés előnyös az eljárásban részes hitelezők számára. Az eljárást három két hónapra lehet felfüggeszteni. és a felfüggesztés ugyanennyi időre folytatható vagy megújítható. A felfüggesztést elrendelő bíróság kötelezheti a felszámolót fizetésképtelenségi képviselőt az eljárásban résztevő hitelezők érdekeinek garantálásához szükséges bármely megfelelő intézkedés megtételére.” [Mód. 59]

42 da. cikk

A csoportos koordinációs eljárás megindítása

1. A felszámoló bármely, a csoport egy tagjának fizetésképtelenségi eljárásával kapcsolatban joghatósággal rendelkező bíróságon kezdeményezhet csoportos koordinációs eljárást, feltéve, hogy:

a)	a csoport egy ilyen tagja tekintetében fizetésképtelenségi eljárás van folyamatban; továbbá

b)	a csoport azon tagjai, akik érdekeltségeinek fő központja a csoportos koordinációs eljárást megindító bíróság szerinti tagállamban van, a csoporton belül lényeges feladatokat látnak el.

2. Ha egynél több bíróság indítja meg a csoportos koordinációs eljárást, a csoportos koordinációs eljárást abban a tagállamban kell megindítani, amelyben a csoporton belüli leglényegesebb feladatokat ellátják. Ennek során az eljáró bíróságok a 42b. cikk szerint kommunikálnak és együttműködnek egymással. Ha a lényeges feladatokat nem lehet meghatározni, az eljárni jogosult első bíróság megindíthatja a csoportos koordinációs eljárást, feltéve, hogy az eljárás megnyitásának a feltételei teljesülnek.

3. Ha megnyitották a csoportos koordinációs eljárást, a koordinátor jóváhagyásától függ a fizetésképtelenségi képviselők arra irányuló joga, hogy a 42d. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint az eljárás felfüggesztését kérjék. A meglévő felfüggesztések teljes mértékben érvényesek maradnak, és függnek a koordinátor arra irányuló jogától, hogy bármely ilyen felfüggesztés megszüntetését kérje. [Mód. 60]

42 db. cikk

A koordinátor feladatai és jogai

1. A csoportos koordinációs eljárást megindító bíróság kijelöl egy koordinátort. A koordinátor független a csoport tagjaitól és azok hitelezőitől és feladata:

a)	a fizetésképtelenségi eljárás összehangolt lefolytatására irányuló eljárásjogi és érdemi javaslatok azonosítása és körvonalazása;

b)	a csoport tagjainak két vagy több felszámolója között felmerülő vitákban való közvetítés; továbbá

olyan csoportos koordinációs terv ismertetése, amely a csoporttagok fizetésképtelenségének megoldását összehangoltan megközelítő átfogó intézkedéseket ír le és javasol. v különösen a következőkre irányuló ajánlásokat tartalmazhat:

i.	a csoport vagy annak bármely része gazdasági teljesítményének és pénzügyi stabilitásának helyreállítása érdekében hozandó intézkedések;

ii.	a csoporton belüli – különösen a csoporton belüli ügyleteket és megtámadási kereseteket érintő – viták rendezése;

iii.	a fizetésképtelen csoporttagok fizetésképtelenségi képviselői közötti megállapodások.

(2) A koordinátornak jogában áll:

a)	különösen a csoport bármely tagjára tekintettel megindított eljárásban felszólalni és részt venni, különösen a hitelezők ülésein;

b)	a 42dc. cikk (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott csoportos koordinációs tervet ismertetni és elmagyarázni;

c)	bármely fizetésképtelenségi képviselőtől olyan információkat kérni, amelyek hasznosak vagy hasznosak lehetnek az eljárás koordinálására irányuló stratégiák és intézkedések azonosítása és körvonalazása céljából; továbbá

d)	a csoport bármely tagjára tekintettel megindított eljárás legfeljebb három hónapra történő felfüggesztését, illetve e felfüggesztés megszüntetését kérni. [Mód. 61]

42 c. cikk

A csoportos koordinációs terv bírósági jóváhagyása

(1) Az olyan fizetésképtelenségi eljárásban kijelölt felszámolók, amelyet érintene a csoportos koordinációs terv végrehajtása, a koordinátor által meghatározott és a projekt bemutatásától számított határidőn – legfeljebb egy hónapon – belül megjegyzést fűzhetnek a csoportos koordinációs terv tervezetéhez.

(2) A terv bírósági jóváhagyásra benyújtott tervezetéhez az alábbiakat csatolják:

a)	a koordinátor beszámolója arról, hogy miként teljesítették az (1) bekezdés rendelkezéseit;

b)	a fizetésképtelenségi képviselőktől a terv tervezetének benyújtásáig beérkező megjegyzések; továbbá

c)	a koordinátor indokolással ellátott nyilatkozata arról, hogy a terv tervezete tükrözi-e a megjegyzéseket.

(3) A bíróság jóváhagyja a tervet, ha meggyőződött arról, hogy a koordinátor megfelelt a 42db. cikk (2) bekezdése és (1) bekezdése c) pontja alaki követelményeinek. [Mód. 62]

42 dd. cikk

A csoportos koordinációs eljárás és a fizetésképtelenségi eljárás közötti kapcsolat

(1) A fizetésképtelenségi eljárás lefolytatása során a fizetésképtelenségi képviselők kötelessége, hogy figyelembe vegyék a koordinátor és a csoportos koordinációs terv ajánlásait. Ha a fizetésképtelenségi képviselő el kíván térni a csoportos koordinációs tervben javasolt intézkedésektől és fellépésektől, az eltérést indokolnia kell a hitelezők ülésén vagy bármely egyéb olyan szervnek, amely felé az érintett tagállam jogszabályai alapján felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdés be nem tartását a fizetésképtelenségi képviselőnek az illetékes tagállam jogszabályaiban meghatározott kötelezettségei megsértéseként kell kezelni. [Mód. 63]

42 de. cikk

A koordinátor felelőssége

A koordinátor kellő gondossággal látja el a feladatát. A koordinátor felelős a csoportos koordinációs eljárásban folytatott fizetésképtelenségi eljárás által érintett vagyonban okozott olyan kárért, amely ésszerűen e feladatok nem megfelelő ellátásának tulajdonítható. A koordinátor felelősségét a koordinációs eljárás megindítása szerinti tagállam jogszabályaival összhangban határozzák meg. [Mód. 64]

42 df. cikk

Költségek

1. A tagállami jogszabályoknak rendelkezniük kell a bírósági költségekről és a koordinátor javadalmazásáról.

2. A csoportos koordinációs eljárás költségeit arányosan viselik a csoport azon tagjai, akikkel szemben a koordinációs eljárás megindításakor fizetésképtelenségi eljárást indítottak. A csoport egyes tagjai által viselt arányos részt az alapján számítják ki, hogy a csoport tagja vagyontárgyának értéke mekkora részt képvisel a csoport valamennyi tagjának fizetésképtelenségi eljárás alá vont összevont vagyontárgyaiban.” [Mód. 65]

(46)

A rendelet az alábbi új. cikkel egészül ki:

„44a. cikk

Tájékoztatás a nemzeti fizetésképtelenségi jogról

(1) A tagállamok a közvélemény tájékoztatása céljából a 2001/470/EK (*14) tanácsi határozat által polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat keretein belül rendelkezésre bocsátják nemzeti fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályaik és eljárásaik leírását, különösen a 4. cikk (2) bekezdésében felsorolt kérdésekkel kapcsolatban.

(2) A tagállamok gondoskodnak a tájékoztatás rendszeres frissítéséről.

(*14) A Tanács 2001/470/EK határozata (2001. május 28.) az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben (HL L 174., 2001.6.27., 25.o.)”"

(47)

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Bizottság az e cikkben és a 45a. cikkben lefektetett eljárás szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az A. és C. mellékletek módosítására.

(2) Az A. melléklet módosításának kezdeményezése érdekében A tagállamok értesítik a Bizottságot a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó , az 1. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő azon nemzeti szabályaikról, melyeket fel kívánnak tüntetni az A. mellékletben, és mellékelnek egy rövid leírást. A Bizottság megvizsgálja, hogy az értesítésben szereplő szabályok megfelelnek-e az 1. cikk szerinti feltételeknek, és amennyiben igen, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítja az A. mellékletet.” [Mód. 66]

(2a) A tagállamok értesítik a Bizottságot a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó nemzeti szabályaikat érintő bármely jelentős változásról. A Bizottság megvizsgálja, hogy a módosított szabályok megfelelnek-e az 1. cikk szerinti feltételeknek, és amennyiben megfelelnek, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítja az A. mellékletet.” [Mód. 67]

(48)

A rendelet a következő cikkekkell egészül ki:

„45a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 45. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására..

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 45. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 45. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

45b. cikk

Hatáskör végrehajtási aktus elfogadására

(1) A Bizottság felhatalmazást kap végrehajtási aktusok elfogadására az alábbi célok érdekében:

a)	a 20b. cikk szerint a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolásának biztosítása; továbbá

b)	a 40. és a 41. cikk szerinti formanyomtatványok kidolgozása és későbbi módosítása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtási aktusok elfogadása vagy módosítása során a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság segíti a Bizottságot.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.”

(49)	A 46. cikkben a „2012. június 1.-ig” dátum helyébe a „…-ig [az alkalmazás kezdetét követő 10 év eltelte]” dátum lép.”

(50)

A rendelet a következő 46a. cikkel egészül ki:

„46a. cikk

Adatvédelem

(1) A tagállamok a személyes adatok e rendelet értelmében történő tagállami feldolgozása során a 95/46/EK irányelvet alkalmazzákirányelvet átültető nemzeti szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy nem érintik a 95/46/EK irányelv 3 . cikkének (2) bekezdésében említett feldolgozási műveleteket. [Mód. 68]

(2) A személyes adatoknak a Bizottság által e rendelet értelmében történő feldolgozására a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.”

(51)	A B. mellékletet el kell hagyni.

(51a)

A C. mellékletben a „DEUTSCHLAND” című helyébe a következő szöveg lép:

„DEUTSCHLAND

—	Konkursverwalter

—	Vergleichsverwalter

—	Sachwalter (nach der Vergleichsordnung)

—

Verwalter

—	Insolvenzverwalter

—	Sachwalter (nach der Insolvenzordnung)

—	Treuhänder

—	Vorläufiger Insolvenzverwalter

—	Vorläufiger Sachwalter ”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet …-tól ….. (*15) kell alkalmazni, a nemzeti fizetésképtelenségi joggal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó rendelkezés kivételével (44a. cikk), amelyet …- (*16) tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt .

Az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 271., 2013.9.19., 55. o.

(2) Az Európai Parlament 2014. február 5-i álláspontja.

(3) HL C 358., 2013.12.7., 15.o.

(4) A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 160., 2000.6.30., 1. o.)

(5) HL C … , , . .o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(*3) Az Európai Parlamentés a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79.o.)”

(*11) HL: Kérném beilleszteni a dátumot: 36 hónappal a rendelet hatálybalépését követően.

(*13) HL: Kérném beilleszteni a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően.”

(*15) HL: Kérném beilleszteni a dátumot: a rendelet hatálybalépését követő 24 hónap elteltével.

(*16) HL. Kérném beilleszteni a dátumot: .a hatálybalépést követő 12. hónap elteltével