15.1.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 12/60

Előadó:

Thomas McDONOGH

1.1

A szóban forgó irányelvnek a témája létfontosságú az Európai Unió számára. A világ dolgainak alakulását és az európai polgárok jólétét jelentős mértékben meghatározza majd a világunkra vonatkozó adatok ellenőrzése és felhasználása. Napjainkban ezeket az adatok jórészt az Egyesült Államok és más EU-n kívüli országok hozzák létre és ellenőrzik. Ahhoz, hogy az EU behozhassa lemaradását, és élenjáró lehessen ebben az óriási jelentőségű iparágban, létfontosságú, hogy Európa előmozdítsa saját űrprogramját, valamint a Föld-megfigyelési adatok létrehozását és terjesztését.

1.2

Az EGSZB határozottan támogatja egy egyértelmű szabályozási keret létrehozását az európai űripar előmozdítása érdekében, továbbá a Föld-megfigyelési adatok hasznosítását a fenntartható növekedés és az európai polgárok jólétének biztosítására. Ezért üdvözöljük az Európai Bizottság közleményét a Föld-megfigyelési műholdas adatok kereskedelmi célú terjesztéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról.

1.3

Az EGSZB üdvözli a javaslatot az európai űrpolitika tágabb kontextusában is, mely létfontosságú a jövőbeli jólét és az EU biztonsága szempontjából, csakúgy mint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés Európa 2020 stratégia által kilátásba helyezett elképzelésének megvalósulása érdekében (1).

1.4

Az EGSZB továbbá egyetért az Európai Bizottsággal abban is, hogy szükség van az irányelvre egy átlátható, tisztességes és konzisztens jogi keret létrehozásához, mellyel biztosítható az űrtermékek és -szolgáltatások belső piacának biztonságos és megfelelő működése és fejlődése, továbbá kialakítható a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésére vonatkozó közös keret is.

1.5

Az EGSZB elégedett az irányelv rendelkezéseivel, melyek célja a nagy felbontású műholdas adatok kereskedelmi terjesztésére vonatkozó európai uniós szabvány létrehozása.

1.6

Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy Európában a kereskedelmi űripar mindeddig túlságosan lassan fejlődött, és az űrtechnológiára és -adatokra támaszkodva már korábban több munkahelyet és nagyobb jólétet lehetett volna teremteni. Az EGSZB felszólítja az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a politikák és egy, az űrrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó jogalkotási keret kidolgozását az űrágazat biztonságának, védelmének, fenntarthatóságának és gazdasági fejlődésének az előmozdítása érdekében, továbbá az űrtermékek és -szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítására.

1.7

Az EGSZB erőteljesen úgy érzékeli, hogy az Unió 28 tagállamában nagyobb mértékű politikai támogatásra van szüksége azoknak a kkv-knek, amelyek megpróbálják felvenni a versenyt és növekedésre törekszenek a Föld-megfigyelési adatok piacán. Az EGSZB szeretne olyan konkrét politikákat látni, amelyek célja a minimális pénzügyi volumennel kapcsolatos, indokolatlan akadályok megszüntetése a belső piacon, melyek különösen a kkv-kre gyakorolnak kedvezőtlen hatást.

1.8

Az EGSZB az európai űrügyi közbeszerzési politikára tett javaslatokat szeretne a kereskedelmi célú űrágazat fejlődése érdekében, mely nagymértékben függ az intézményi beszerzésektől.

1.9

Kívánatosnak tart továbbá olyan politikákat is, melyek előmozdítják több mérnök, ikt- és gazdasági végzettségű szakember képzését az űripar számára, különösen az adatszolgáltatók, adat-viszonteladók, hozzáadott értéket teremtő és geoinformációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók gyorsan növekvő piacán.

1.10

Az EGSZB elismeri, hogy az uniós polgárok biztonsága létfontosságú. Azonban úgy véli, hogy az irányelvjavaslat rendelkezéseitől függetlenül egy átfogóbb, közös európai biztonságpolitika segítene többek között a nagy felbontású műholdas adatok néhány tagállam által gyakorolt, túlzottan korlátozó jellegű ellenőrzése kérdésének kezelésében.

1.11

Az EGSZB összehangolt munkát kér továbbá a Tanácstól egy olyan európai űrpolitika kidolgozása és támogatása érdekében, amely előmozdítaná a békét, a biztonságot és a gazdasági növekedést az űrtechnológiák és az általuk létrehozott adatok fejlesztésének és hasznosításának nyílt és együttműködő megközelítése révén.

1.12

Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét az EGSZB-nek az űrpolitkával kapcsolatos korábbi véleményeire (2).

2.1

Az irányelvjavaslat a Föld-megfigyelési műholdas adatok Unión belüli kereskedelmi célú terjesztésével foglalkozik. Különös figyelmet szentel a nagy felbontású műholdas adatok meghatározásának és ellenőrzésének, mivel ezek az adatok külön kategóriát alkotnak, és ezért kereskedelmi célú terjesztésükhöz eltérő szabályozási rendszerre van szükség.

2.2

A nagy felbontású műholdas adatokat az egyre nagyobb piaccal rendelkező térinformatikai termékek és szolgáltatások nyújtásához hasznosítják. A nagy felbontású műholdas adatok nélkülözhetetlenné váltak a környezet figyelemmel kísérésében, a várostervezésben, a természeti erőforrások, valamint a katasztrófák és a vészhelyzetek kezelésében.

2.3

Fontosak továbbá a tagállamok biztonsága és védelme szempontjából, ezért a nagy felbontású műholdas adatoknak a kereskedelmi szolgáltatók általi terjesztését az a tagállam szabályozza, amelyben a szolgáltató be van jegyezve. Ezért napjainkban a nagy felbontású műholdas adatok kezelésére, valamint az ezen adatokra épülő szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó nemzeti szintű szabályozás tekintetében sem létezik közös megközelítés. Ez egész Európában töredezett szabályozási kerethez vezet, mely a koherencia, az átláthatóság és a kiszámíthatóság hiányával jellemezhető, emiatt akadályozza a piac teljes kibontakozását.

2.4

A javasolt irányelv célja a nagy felbontású műholdas adatokkal kapcsolatos termékek és szolgáltatások piaca megfelelő működésének biztosítása a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésére vonatkozó jogi keret létrehozásával, a nagy felbontású műholdas adatokhoz kereskedelmi céllal történő hozzáférésről való jó és megfelelő szintű tájékoztatással, továbbá az adatszolgáltatók közötti verseny elősegítésére egy átlátható, kiszámítható és tisztességes, minden tagállamban érvényes jogi keret kidolgozásával, valamint az adatok EU-n belüli szabad áramlásának biztosításával.

2.5

A cél az, hogy az irányelvjavaslat végrehajtása pozitív gazdasági hatást váltson ki az űradatok terjesztésére vonatkozó átláthatóság, jogbiztonság és üzleti kiszámíthatóság magasabb szintjének köszönhetően. Pozitív hatás várható a vállalkozások létrehozását és növekedését, a Föld-megfigyelési adatok értékesítését és a nemzetközi versenyképességet illetően. Azon túlmenően, hogy növekszik a munkahelyek száma az adat-viszonteladói és a hozzáadott értéket teremtő, továbbá az adatszolgáltató vállalkozások körében, a jobb minőségű szolgáltatások és a versenyképesebb árak folytán, a munkahelyek számának további növekedése valószínű az értéklánc más szintjein is (például a nagy felbontású műholdas adatokat felhasználó vállalkozások, a műholdgyártók és -üzemeltetők körében). A munkahelyek számának közvetett növekedésére is lehet számítani, mivel egy új munkahely az űriparban akár öt további új munkahelyet is jelenthet a többi ágazatban.

2.6

Az irányelvjavaslat főbb rendelkezései a következők:

2.7

A tagállamoknak 2017. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet saját jogrendszerükbe.

3.1

Az űrtechnológia, az űrtermékek és -szolgáltatások fejlődése kritikus jelentőséggel bír Európa jövője szempontjából. Amint azt az EGSZB már korábban megfogalmazta: „a világűr jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni a tudás, a jólét, a gazdaság ereje és az innovációs képesség növelése szempontjából” (3). Az európai űralkalmazások viruló piacából származó gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök nagyon fontosak lennének.

3.2

Európa önmagában képes egy olyan európai űrpolitika kidolgozására és fejlesztésére, amely előmozdítaná a békét, a biztonságot és a gazdasági növekedést az űrtechnológiák és az általuk létrehozott adatok fejlesztéséhez és hasznosításához való nyílt és együttműködő megközelítés révén.

3.3

Jóllehet az EGSZB elismeri, hogy a biztonság létfontosságú az Unió számára, úgy véli, hogy az irányelvjavaslat rendelkezéseitől függetlenül egy átfogóbb, közös európai biztonságpolitika segítene többek között a nagy felbontású műholdas adatok néhány tagállam által gyakorolt, túlzottan korlátozó jellegű ellenőrzése kérdésének kezelésében.

3.4

Európának élénk kereskedelmi űriparra van szüksége az értéklánc minden ágazatában (4), hogy megtarthassa függetlenségét az űrtechnológiákhoz és a Föld-megfigyelési műholdas adatokhoz való hozzáférés tekintetében, valamint hogy erős és független űripart fejlesszen ki.

3.5

Az EU mindeddig túlságosan lassan dolgozta ki azokat a politikákat és kereteket, melyekkel biztosítható lenne az űrtermékek és -szolgáltatások belső piacának megfelelő működése és élénk ipar bontakozhatna ki az űradatok létrehozása és hasznosítása területén. Európában az űrkutatás downstream alkalmazásai köré csak lassan épülnek ki a vállalkozások, ami azt mutatja, hogy a különböző űrágazatokban az innováció, az értékteremtés és a globális piaci pozíció az USA, Oroszország, Kína és mások mögött marad.

3.6

Európának űrtechnológiája, űrtermékei és -szolgáltatásai kifejlesztéséhez proaktív kereskedelmi stratégiára van szüksége a gyorsan növekvő globális piacon. Ezt a stratégiát európai szinten kell kidolgozni és összehangolni ahhoz, hogy megszűnjenek a fejlődés útjában álló belső akadályok.

3.7

A kereskedelmi stratégiának tartalmaznia kell egy koherens és stabil szabályozási keretet, és elő kell segítenie egy, a kkv-k erőteljes jelenlétére épülő erős ipari bázis létrejöttét, a versenyképességet és a költséghatékonyságot, az alkalmazások és a szolgáltatások piacainak kialakulását, valamint az űrhöz, az űrtechnológiához, továbbá az űrtermékekhez és -szolgáltatásokhoz való műszaki szempontból független hozzáférést. Ezeket a követelményeket egyértelműen támogatja az EU űripari politikája (5).

3.8

Az erős európai kereskedelmi űripar biztosításához az EU-nak elő kell segítenie, hogy létrejöjjön az európai vállalatoknak egy kritikus tömege – a kkv-ktől a nagy világszervezetekig – melyek aktívan részt vesznek a műholdas adatokra épülő termékek és szolgáltatások kidolgozásában és hasznosításában.

3.9

Továbbá olyan politikákra is szükség van, melyek előmozdítják több mérnök, ikt- és gazdasági végzettségű szakember képzését az űripar számára, különösen az adatszolgáltatók, adat-viszonteladók, hozzáadott értéket teremtő és geoinformációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók gyorsan növekvő piacán.

3.10

A kereskedelmi űrágazat fejlődése nagymértékben függ az intézményi beszerzésektől. Az iparág sokat profitálhatna egy olyan jogszabályból, amely meghatározna egy uniós szinten felügyelt űrügyi közbeszerzési politikát.

4.1

Az EGSZB elismeri, hogy a biztonságpolitika különösen fontos az Unió polgárai szempontjából. Azonban a nagy felbontású műholdas adatok néhány tagállam által gyakorolt, túlzottan korlátozó jellegű ellenőrzése nagymértékben gátolja a Föld-megfigyelési adatok európai kereskedelmi piacának kibontakozását, amiből a nem uniós versenytársak előnyt szerezhetnek.

4.2

Hiányzik a megfelelő tájékoztatás a műholdas adatok alkalmazásainak és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásoknak a fejlesztésével foglalkozó európai ipar nagyságáról és tevékenységéről. Készülnie kellene egy tanulmánynak azokról a szereplőkről, amelyek az értéklánc különböző részeiben a downstream űralkalmazások fejlesztésével foglalkoznak. Ha megfelelő adatok állnának rendelkezésre arról, hogy a különböző ágazatokban milyen lehetőségek vannak a munkaerő-piaci növekedésre és az értékteremtésre, az piacélénkítő hatással járna és nagyobb politikai támogatást is biztosítana.

4.3

A nagy felbontású műholdas adatok uniós piaca az USA-hoz képest – ahol már létezik az egységes piac – fejletlen. Az USA erős pozíciója a Föld-megfigyelési iparágban a műszakilag fejlett műholdrendszereken, az egyértelmű szabályozási kereten és a kereskedelmi célú, nagy felbontású műholdas adatok és a kapcsolódó szolgáltatások iránt megmutatkozó nagymértékű keresleten alapul. Ezen túlmenően az USA-beli versenytársakat segítik a civil és a katonai/védelmi ágazat között a kutatás és fejlesztés terén meglévő nagyon hatékony szinergiák. Az USA-ból érkező erőteljes konkurencia mellett komoly versenytársak vannak Indiában, Kínában, Kanadában, Koreában és Tajvanon, akik a nagy felbontású műholdas adatokat adat-viszonteladókon keresztül behozzák az európai piacra.