16.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 451/69

Előadó:

Juan MENDOZA CASTRO

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság közleményét, és hangsúlyozza az uniós közösségi finanszírozásban mint alternatív finanszírozási forrásban rejlő növekedési lehetőséget.

1.2

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a közösségi finanszírozás a beruházás, az innováció és a foglalkoztatás szempontjából előnyökkel jár a gazdaság számára, ugyanakkor növeli a hitelfelvevők választási lehetőségeit.

1.3

A közösségi finanszírozáshoz történő egyetemes hozzáférés biztosítani fogja, hogy a fogyatékossággal élő személyek ne rekesztődjenek ki e finanszírozási forrásból.

1.4

Mivel az uniós vállalkozások az USA-beli vállalkozásoknál erőteljesebben függenek a bankhitelektől, pénzügyi válság esetén őket jobban sújtja a recesszió. Ezenkívül számos uniós tagállam gyakran túlságosan megszorító jellegű politikát alkalmaz a kkv-k hitelfelvételével kapcsolatban.

1.5

Az EGSZB hangsúlyozza a kkv-k bankhitelektől való jelentős függőségét; e helyzeten a nem mindig könnyen hozzáférhető alternatív források rendelkezésre állása sem fog változtatni.

1.6

A közösségi finanszírozás a pénzügyi ökoszisztémához való hozzájárulással jár, és önmagában nem oldja meg a vállalkozások finanszírozási nehézségeit.

1.7

Az induló vállalkozások, a fiatal innovátorok és a szociális gazdaság jelentős szerepet játszanak az Európai Unió 2020-ig szóló területfejlesztési menetrendjében és a digitális menetrendben.

1.8

Az EU-ban elterjedt a pénzügyileg nem megtérülő közösségi finanszírozás. Tanulmányozni kell a tagállamonként eltérő adókedvezmények hatását.

1.9

Az európai jogszabályoknak a pénzügyileg megtérülő közösségi finanszírozás meghatározott típusaira kellene csak kiterjedniük, az adományokra és a nonprofit szponzorálás egyéb formáira nem.

1.10

E szabályoknak egyensúlyt kell teremteniük, vagyis a befektetők védelmét a túlszabályozás elkerülése mellett kell biztosítaniuk. A befektetői bizalom erősítéséhez azonban kritikus jelentőségűek a szabályozó szerv intézkedései.

1.11

A szabályoknak egyszerű adminisztratív eljárások, gyors döntéshozatali eljárások és minimális költségek elérésére, valamint semlegességre, átláthatóságra és a tisztességtelen gyakorlatok elkerülésére, valamint a panasztételi eljárások hozzáférhetőségére kellene törekedniük. Mindez mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók érdekében áll.

1.12

A potenciális befektetőknek hozzáférhető, világos, megfelelő, pontos és nem félrevezető információkat kell kapniuk.

1.13

Az EGSZB javasolja, hogy az EU egészítse ki a tagállamok által az olyan nonprofit kezdeményezések támogatása érdekében hozott intézkedéseket, amelyek olyan értékeket mozdítanak elő, mint a foglalkoztatás, a szolidaritás, a pluralizmus, a demokrácia és a szabadság.

1.14

A közösségi finanszírozást a tagállamok jogaiban kifejezetten el kell ismerni a szponzorálás új formájaként.

2.1

Az utóbbi években egy olyan tendencia körvonalazódik, amelynek keretében a termelés bizonyos formái a vállalkozásoktól a magánszemélyekhez helyeződnek át, akiknek a megjelölésére a „prosumer” kifejezést vezették be (1).

2.2

A folyamatot felgyorsította az internet bevezetése, amelynek nyomán megszületett a „kollaboratív gazdaság”, amelyben valaki úgy dönt, hogy a birtokában lévő eszközt megosztja másokkal, esetenként pénz ellenében. Lásd az EGSZB „Együttműködésre vagy részvételre épülő fogyasztás: egy fenntarthatósági modell a 21. századra” tárgyú véleményét (2) és az Európai Parlament állásfoglalását (3).

2.3

Mindezeknek köszönhetően maréknyi induló vállalkozás virágzik az interneten, mivel az internet gyakran lehetővé teszi a digitális és fizikai áruk közvetítés kiiktatásával történő cseréjét. A bizalom aláásásának elkerülése érdekében sajnos arra is figyelmet kell fordítani, hogy a „kalandorok” olykor a szabályoknak nem megfelelően veszik igénybe az internetnek ezt a területét.

2.4

A pénzügyi szférában is megjelennek egyéb módszerek, például: magas hozamú kötvények kibocsátása az európai elsődleges piacon vagy helyileg, a nemrégiben létrehozott rögzített hozamú eszközök alternatív piacán (MARF) keresztül.

2.5

A közvetlen hitelnyújtás lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy szakosodott piaci ügynökökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokon keresztül, a banki közvetítés kiiktatásával finanszírozzák magukat; a leginkább „alternatív” opció pedig a közösségi finanszírozás, amelynek keretében általában kisbefektetők tömörülnek az interneten keresztül, hogy megtakarításaikat eljuttassák a hitelfelvevőkhöz.

3.1

Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló zöld könyv (4) széles körű vitát indított azokról a különböző tényezőkről, amelyek lehetővé teszik az európai gazdaság számára, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges beruházások felé irányítsák a forrásokat (5).

3.2

Az Európai Bizottság szerint a közösségi finanszírozás – rendszerint egy weblapon keresztül – a nyilvánossághoz intézett felhívás, amelyben meghatározott projektekhez vagy üzleti befektetésekhez kérnek forrásokat. Ily módon a finanszírozási platformok vagy kampányok révén nem szakmai befektetők széles köre kerül kapcsolatba projektgazdákkal. Nem megfelelő alkalmazásukat azonban kerülni kell.

3.3

A közösségi finanszírozás legelterjedtebb formái a következők:

3.4

Előnyök: Ez a finanszírozás alternatív formája, amelyet a rugalmasság és a társadalmi részvétel jellemez, és amely változatos formákat ölthet. A közösségi finanszírozás ezenkívül közvetlenül a fogyasztóhoz kerül, megkönnyíti a piaci tanulmányok készítését, és lehetővé teszi a hitelhez jutást azoknak, akik számára ez a legtöbb nehézséggel jár.

3.5

Ugyanakkor kockázatokkal és kihívásokkal is jár, ideértve a csalás vagy a pénzmosás lehetőségét, a másodlagos piac létezésének hiányát és így tovább.

3.6

Az idevágó európai jogszabályok többek között a következőkre terjednek ki: a részvények nyilvános kibocsátásakor közzéteendő tájékoztató (6), a MiFID-irányelv (7), az európai pénzforgalmi szolgáltatások (8), a fogyasztói hitelek (9) és a jelzáloghitelek (10).

3.7

A zöld könyv meghatároz bizonyos prioritásokat: egy szakértői csoport létrehozása, hogy különféle szempontokkal kapcsolatban tanácsot adjon számára; az ismeretek és információk gyarapítása; a jelenlegi tagállami szabályok számbavétele annak értékelése céljából, hogy szükség van-e európai szintű intézkedésekre.

3.8

Az Európai Bizottság elismeri, hogy az EU-ban a közösségi finanszírozáson keresztüli finanszírozás a bankhitelekhez képest még meglehetősen marginális, de olyan egyéb forrásokhoz képest, mint az üzleti angyalok és a kockázati tőke, „ígéretes”.

3.9

A fejlődéséhez vezető úton a közösségi finanszírozásnak számos kihívással kell megbirkóznia: ilyen az alkalmazandó szabályok átláthatóságának hiánya, a belső piacon ráháruló szerep és a pénzügyi ökorendszerbe történő integráció.

4.1

Az EGSZB tudomásul veszi a közleményt, és egyetért azzal, hogy javítani kell az e finanszírozási forrásra vonatkozó ismereteket, amely Európában növekedési lehetőséget rejt magában. Azzal is egyetért, hogy az alternatív finanszírozási modellek segíthetnek az induló vállalkozásoknak abban, hogy feljebb kerüljenek a „finanszírozási ranglétrán”.

4.2

Az adatok alátámasztják a zöld könyv azon megállapítását, hogy a közösségi finanszírozás „marginális”: 2012-ben 735 millió eurót (11) tett ki, szemben a nem pénzügyi intézményeknek nyújtott, 6 billió euróra rúgó bankhitelekkel (12).

4.3

De ez korántsem jelenti azt, hogy nem növekedett. A közösségi finanszírozás világszinten a 2009. évi 530 USD-ről 2013-ra fokozatosan egy becsült 5,1 milliárd USD-s szintre nőtt, ami évi 76 %-os növekedési ütemet jelent. Földrajzi értelemben a legnagyobb piac Észak-Amerika (főleg az USA) volt, a teljes összeg 60 %-ával, őt Európa követte, mintegy 36 %-kal (13).

4.4

A közösségi finanszírozás előnyös a gazdaság számára, hiszen olyan alternatívája a hagyományos finanszírozási forrásoknak, amely előmozdítja a beruházást, az innovációt és a munkahelyteremtést. Azt is hangsúlyozni kell, hogy hatást gyakorolhat a szociális gazdaság, a kézműipar és a mikrovállalkozások tevékenységeinek fejlődésére (14).

4.5

Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek részt tudjanak venni a közösségi finanszírozási platformokban, és ne rekesztődjenek ki a finanszírozás ezen új formájából, támogatni és segíteni kell az egyetemes hozzáférést, amely további lehetőséget jelent a harmadik szektor számára.

4.6

Az EGSZB üdvözli azt a döntést, hogy a kkv-k képviselőit bevonják a szakértői csoportba. A csoportban a kínálati és a keresleti oldal képviselőinek egyaránt helyet kell kapniuk.

5.1

A pénzügyi szerkezet szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel és a válság következményeivel. Az USA-ban a vállalkozások nagyobb arányban finanszírozzák magukat a tőkepiacokon, mint az Unióban, ahol a legtöbb vállalkozás bankhitelekre támaszkodik. A banki finanszírozás viszonylagos fontossága az egyesült államokbeli kevesebb mint 20 %-os és az egyes uniós tagállamokban 60 %-ot is meghaladó arány között szóródik.

5.2

„Normális” recesszió alatt a bankok hajlamosabbak hitelt nyújtani, enyhítve ezzel a gazdaságra gyakorolt hatást. Más azonban a helyzet, ha a gazdasági válsághoz pénzügyi válság kapcsolódik. A recesszió tehát a bankrendszerekre jobban támaszkodó országokban háromszor olyan súlyos, mint a piacorientált pénzügyi szerkezettel rendelkező országokban (15).

5.3

Az EU-ban általában véve a vállalkozások és különösen a kkv-k második legjelentősebb problémája – az ügyfélszerzés után – a megfelelő mértékű finanszírozás hiánya (16).

5.4

Egyértelmű, hogy ha az EKB likviditást biztosít a pénzügyi rendszernek a vállalkozásoknak történő hitelezés megkönnyítése érdekében, az nagyon előnyös lesz az európai gazdaság számára.

6.1.1

Az EGSZB már több véleményben foglalkozott a finanszírozási nehézségekkel, hangsúlyozva a kkv-k fontosságát az európai gazdaság számára (17).

6.1.2

A hitelek korlátozása (a hitelszűke) károsan hat a gazdaságra és különösen a kkv-kra, melyek számára a (gyakran nehezen igénybe vehető) bankhitelek a finanszírozás alapvető forrását jelentik. Ez a munkanélküliség meredek emelkedésének egyik oka, ami egyes uniós tagállamokat különösen súlyosan érint.

6.1.3

Tekintettel arra, hogy általában kisebb befektetésekről van szó, a közösségi finanszírozás alapvetően a kkv-knak (és különösen a mikrovállalkozásoknak) szól, amelyek Európa vállalkozásainak túlnyomó többségét (az EU-28 összes nem pénzügyi vállalkozásának 99,8 %-át) alkotják, és amelyeknek a foglalkoztatáshoz való hozzájárulása kritikus jelentőségű, mivel ezek foglalkoztatják a munkaerő 67,2 %-át (18).

6.1.4

Az EGSZB megjegyzi, hogy egyesek szkeptikusak az alternatív finanszírozási források eredményességét illetően. Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló bizottsági közleményben (19) a kkv-k európai szövetsége előrelépést lát ugyan, de azt nem tartja elegendőnek; a szövetség szerint a közösségi finanszírozást „kisszámú” vállalkozás fogja igénybe venni; az induló vállalkozások viszont a kkv-k mindössze 1 %-át adják (20).

6.2.1

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Uniónak és a tagállamoknak különösen az induló vállalkozások esetében elő kell mozdítaniuk és támogatniuk kell a közösségi finanszírozást. A csúcstechnológiai projektek kutatásával és fejlesztésével – a digitális menetrend egyik célkitűzésével – foglalkozó induló vállalkozások különösen fontosak az Unió számára, tekintettel arra a bennük rejlő lehetőségre, hogy előmozdíthatják a növekedést és a foglalkoztatást. Mindazonáltal nem szabad kizárni a hagyományos és a kézműipari ágazatokat, amelyek szintén nagyon innovatívak lehetnek.

6.2.2

Az EGSZB azt is kéri az Uniótól és a tagállamoktól, hogy ösztönözzék és támogassák a szociális innováció, a fiatal innovátorok és a szociális gazdaság fejlesztését és előmozdítását szolgáló közösségi finanszírozást. A szociális gazdaság vállalkozásai kulcsszerepet játszanak az Európa 2020 stratégiában, ami a társadalmi befogadás elérését és a kiszolgáltatott csoportok munkahelyteremtésen keresztüli integrálását illeti, ily módon összeegyeztetve a szociális és gazdasági értékeket.

6.2.3

Jóllehet a közösségi finanszírozás nem elégséges valamely vállalkozás mindennapi működésének finanszírozásához, az ilyen típusú kezdeményezésekhez viszont, amelyeket sok esetben valamely konkrét üzleti projektet kibontakoztatni kívánó fiatal vállalkozók mozdítanak elő, kiválóan alkalmas.

7.1

Az EGSZB rámutat arra, hogy a közösségi finanszírozás viszonylag fontos szerepet játszhat finanszírozási forrásként a más, nem hagyományos formákkal – például az üzleti angyalokkal, a kockázati tőkével vagy a kölcsönösen előnyös hitelezési formákkal (win-win loan) (21) stb. – együtt. Jelenleg azonban a gazdasági és a monetáris hatóságok által megoldandó fő problémát a hitelszűke és az előírt magas biztosítékok jelentik.

7.2

Az EU-ban a nem banki finanszírozási források népszerűsítése hozzájárulhat annak a már évtizedek óta érzékelhető tendenciának a felerősítéséhez, hogy a vállalkozások a tőkepiacokhoz fordulnak. Ennek kapcsán át kell gondolni a befektetett tőke visszafizetésének biztosítása céljából kialakított és e finanszírozási forrás tekintetében nagyobb jogbiztonságot adó fizetőképességi követelményeket.

8.1

Adományok, kamatmentes kölcsönök és ingyenesen átruházott jogok felhasználhatók kereskedelmi jellegű projektekhez is, de rendszerint nonprofit szervezetek által elindított társadalmi kezdeményezésekhez való, szolidaritáson alapuló hozzájárulásokról van szó. Az ingyenes szponzorálás felhasználható kulturális vagy sporttevékenységek létrehozásának vagy fenntartásának támogatására.

8.2

A közösségi finanszírozás elterjedt finanszírozási modell a szociális vállalkozások körében. Az e megközelítésben rejlő lehetőségeket, különös tekintettel az inkluzív vállalkozásra, a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” tágabb összefüggésében kell értékelni.

8.3

Mivel a tagállamokban eltérő az adományok és bizonyos befektetéstípusok adóügyi kezelése, az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, mely szerint tanulmányozni kell az adókedvezmények hatását.

9.1.1

A közösségi finanszírozás csak akkor válhat életképes finanszírozási alternatívává, ha növelik a befektetők bizalmát. A szabályozó szervnek e tekintetben kulcsszerepet kell játszania.

9.1.2

Az Európai Bizottság lehetséges „jövőbeli intézkedéseket” említ, amelyeket a szakértői csoport véleményének beérkezése után fog elfogadni. Az EGSZB-nek az az álláspontja, hogy a határokon átnyúló közösségi finanszírozás fellendítéséhez minden bizonnyal szükség lesz a tagállamok által már elfogadott (vagy elfogadni kívánt) kritériumokat harmonizáló jogszabályokra. Ezeken az „új piacokon” különös figyelmet kell fordítani a fogyasztók érdekeire és védelmére.

9.1.3

A harmonizálás jelenthetné egy pénzügyileg megtérülő közösségi finanszírozási platformokról szóló rendelet elfogadását, amely minimálisan a következőkre terjedne ki:

9.1.4

A szponzorálást és az egyéb nonprofit tevékenységeket ki kell zárni a lehetséges európai jogszabályból, mivel azok esetében nem állnak fenn a pénzügyi megtérülést célzó tevékenységekkel járó kockázatok. A lehetséges szabálytalanságokat a tagállami közigazgatási és büntetőjogi előírások már lefedik.

9.1.5

Az EGSZB azt javasolja, hogy a közösségi finanszírozás szabályozása alapvetően a következő szempontokat kezelje:

9.1.6

A jövőbeli európai jogszabályoknak rugalmasnak és kiegyensúlyozottnak kell lenniük, egyformán elkerülve a túlzott szabályozást (ami akadályt gördíthet a közösségi finanszírozás elterjedésének útjába) és a befektetők védelmének hiányát. Másképp fogalmazva: biztosítaniuk kell az objektivitást, az átláthatóságot, a célokkal való arányosságot, valamint a befektetők magas szintű védelmét.

9.1.7

A befektetőknek mindenesetre tisztában kell lenniük azzal, hogy egy bizonyos kockázati szinttel mindig számolni kell.

9.1.8

Alapelvként egyszerű adminisztratív eljárásokra és a bürokrácia minimálisra szorítására kell törekedni. A következők szintén szükségesek:

9.1.9

A szabályoknak garantálniuk kell, hogy a közösségi finanszírozási platformok a következő alapelvekkel összhangban működjenek:

9.1.10

A potenciális befektetőknek szóló tájékoztatás legyen:

9.1.11

Az interneten projekteket meghirdetők szellemitulajdon-jogai védelemben fognak részesülni, ha hatályba lép az egységes európai szabadalom létrehozásáról szóló rendelet, az adminisztratív költségeket azonban csökkenteni kell.

9.2.1

Az EGSZB szerint a hatóságoknak kampányokat kell indítaniuk a közösségi finanszírozás népszerűsítésére, hogy a vállalkozásokat a tőkepiacok nagyobb mértékű igénybevételére ösztönözzék. Különösen a kkv-kat kell megfelelően tájékoztatni, szervezeteikkel együttműködésben.

9.2.2

A közösségi finanszírozás európai gazdaságba való integrálásához a vállalkozóknak, valamint a befektetőknek – különösen a hátrányos helyzetű vállalkozóknak – szóló képzésekre is szükség lesz. Elégséges forrást kell majd fordítani az ismeretek átadására, mind a platformok kezelésével, mind pedig a tranzakciós kockázat megfelelő értékelésével kapcsolatban.

9.2.3

Pénzügyileg nem megtérülő közösségi finanszírozás

Az EGSZB a következőkre kíván rámutatni: