1.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 220/10


A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Universal Music Group/EMI Music

(COMP/M.6458 )

2013/C 220/07

(1)

2012. február 17-én az Európai Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Universal Music Holdings Limited (a továbbiakban: Universal) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az EMI Group Global Limited (a továbbiakban: EMI) zenei hanghordozókkal foglalkozó üzletága felett (a Universal és az EMI a továbbiakban együttesen: a felek).

1.   Kifogásközlés

(2)

A Bizottság 2012. március 23-án eljárást indított az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint. A kifogásközlést ezt követően 2012. június 19-én megküldték a Universal vállalkozásnak, amely a válaszadásra kéthetes határidőt kapott. E határidőt a Versenypolitikai Főigazgatóság a Universal kérésére két nappal meghosszabbította.

(3)

A kifogásközlésben a Bizottság előzetes megállapításai jelezték, hogy a bejelentett összefonódás jelentős mértékben gátolja a hatékony versenyt a digitális terjesztésű zene nagykereskedelmi piacán az EGT-szintjén és 25 tagállamban (3), valamint a fizikai adathordozón terjesztett zene nagykereskedelmi piacán 22 tagállamban (4).

(4)

A Universal – szóbeli meghallgatást nem kérve – a határidőn belül válaszolt a kifogásközlésre.

(5)

Az ügy eljárási szempontból azért sajátos, mert az iratbetekintés kapcsán több probléma is felmerült a titokszoba használatát illetően.

1.1.    Iratbetekintés

1.1.1.   Az iratbetekintés korai szakasza

(6)

A kifogásközlés kibocsátása előtt a Universal betekintést kért a Versenypolitikai Főigazgatóság által összegyűjtött és a vezető közgazdászok munkacsoportjának (a továbbiakban: a munkacsoport) elemzéseiben használt, harmadik felektől származó adatokba. A Universal érvelése szerint a fenti iratbetekintés azért volt szükséges, hogy ne sérüljön a védelemhez való joga és azonosíthatóak legyenek az esetleges kötelezettségvállalások.

(7)

A kérelmet a Versenypolitikai Főigazgatóság elutasította, mivel a kért információ a végrehajtásról szóló rendelet (5) 17. cikkének (1) bekezdése értelmében azon irat részét képezte, amelybe a betekintést a kifogásközlésről szóló értesítést követően biztosítják. A Universal kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos érvelésére a Versenypolitikai Főigazgatóság azt válaszolta, hogy a Bizottság adatelemzése nem gátolja a vállalkozást abban, hogy az még a kifogásközlés kibocsátása előtt megfelelő korrekciós intézkedéseket javasoljon.

A titokszobával kapcsolatos szabályok kifogásközlés megküldése előtti felülvizsgálata

(8)

A Universal azt követően felkért, hogy a kifogásközlés megküldése előtt vizsgáljuk felül a Versenypolitikai Főigazgatóság által a szóban forgó eljárás kapcsán a titokszobát illetően felállított szabályokat (a továbbiakban: a szabályok). A Universal szerint egyéb esetben a védelemhez való joga sérülne, és ezt az alábbi három fő érvvel támasztotta alá. Elsősorban, az iratbetekintés tervezett hatálya túlságosan leszűkített, mivel az nem teszi lehetővé a Universal számára, hogy betekinthessen a munkacsoport elemzésének alapjául szolgáló végső adatkészlet összeállításához felhasznált nyers adatokba és a kapcsolódó kódokba. A Universal szerint azonban a fenti információk elengedhetetlenek a külső gazdasági tanácsadói számára ahhoz, hogy megvizsgálják a munkacsoport elemzésének megalapozottságát és az adatok megbízhatóságát. Másodsorban, a Universal azt állította, hogy az adatok használatát korlátozó szabályok egyes rendelkezései gátolják a Universal külső gazdasági tanácsadóit abban, hogy megfelelően ellenőrizzék és teszteljék a munkacsoport elemzését. Végezetül, a Universal azzal érvelt, hogy a munkacsoport adatainak titkosítása szükségtelen, aránytalan és indokolatlan. A Universal szerint a titkosítás következtében a vállalkozás külső gazdasági tanácsadóinak nem áll módjukban megérteni az adatgenerálás sajátos ténybeli hátterét.

(9)

A Versenypolitikai Főigazgatóság a Tetra/Laval ügyben hozott ítéleten (6) alapuló ítélkezési gyakorlat alkalmazásában a korlátozást az ügyfelektől és versenytársaktól származó adatok üzleti szempontból különösen érzékeny jellegével indokolta.

(10)

Tekintettel az összefonódással kapcsolatos ügyekben folytatott eljárások szükségszerűen gyors lefolytatására, az alábbi elveket alkalmazva végeztem el a szabályok felülvizsgálatát. A kifogásközlés címzettje számára teljes betekintést kell biztosítani az összes terhelő bizonyítékba. Bizalmas jellegű bizonyíték esetén a betekintést a címzett védelemhez való jogához szükséges mértékig kell engedélyezni. A kvantitatív bizonyítékokat illetően (melyek a Universal beadványainak tárgyát képezték) ez azt jelenti, hogy a címzettnek képesnek kell lennie három művelet lebonyolítására. Először is a címzettnek meg kell tudnia ismételni a munkacsoport elemzését (vagyis betekintést kell adni a felhasznált adatokba és módszerekbe). Másodszor, a címzett számára lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy tesztelje a Bizottság elemzését (vagyis betekintést kell adni az elvetett adatokba, az alternatív változókba és a kiugró értékekre magyarázatot adó információkba stb.). Végezetül, a címzettnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy – legalább szúrópróbaszerűen – ellenőrizze az adatok megbízhatóságát. Az utolsó pont kiegészül azzal, hogy amennyiben a címzett külső tanácsadója a szúrópróbaszerű ellenőrzésből fakadó konkrét és specifikus hibákat tud felmutatni, a hibák súlyától és az iratban ténylegesen szereplő adatok mennyiségétől függően a betekintést ki lehet terjeszteni. Ezzel összefüggésben és az adatok gyakorta bizalmas jellegére tekintettel, adott esetben indokolt korlátozásokat előírni, különösen arra vonatkozóan, hogy a címzett a) fejtse ki a Bizottság előtt a külső tanácsadók által tervezett lépéseket, és b) a bizottsági tisztviselők felügyelete mellett végezze el számításait.

(11)

2012. június 18-i válaszlevelemben közöltem a Universal vállalkozással, hogy a Versenypolitikai Főigazgatósággal folytatott megbeszéléseket követően a fenti elvek tiszteletben tartása céljából a szabályokat módosítottuk. Az iratbetekintés hatályát illetően a szabályok tisztázásra kerültek és megerősítik, hogy a titokszobában az összes nyers adat és kód elérhető. Az adatok használatára vonatkozó korlátozások tekintetében enyhítettünk a szabályokon, hogy a Universal külső gazdasági tanácsadói ellenőrizhessék és tesztelhessék a munkacsoport levélben említett elemzését. Az adatok titkosításával kapcsolatosan hangsúlyoztam, hogy a Bizottság szerint az adatok különösen érzékeny üzleti titoknak minősülnek, amelyek nyilvánosságra hozatala gyengítené egyes adatszolgáltató felek versenypozícióját. Tekintettel a módosított szabályok által kiterjesztett iratbetekintésre és a Versenypolitikai Főigazgatóság által adott technikai magyarázatokra, véleményem szerint a Universal külső gazdasági tanácsadói számára megteremtődött annak a lehetősége, hogy elvégezhessék a kérelmükben kellő részletességgel meghatározott számításokat, ennélfogva nem vált feltétlenül szükségessé a titkosítás megszüntetése. Végezetül, tájékoztattam a Universal vállalkozást azon lehetőségről, hogy további indoklással ellátott beadvánnyal fordulhatnak hozzám, amennyiben a vállalkozás külső gazdasági tanácsadói megmagyarázhatatlan adatminták konkrét és specifikus példáival találkoznának, és megalapozottan feltételeznék, hogy a meghallgatáshoz való joguk teljes egészében történő gyakorolásához még szélesebb körű iratbetekintésre van szükségük.

(12)

2012. június 19-i levelében a Universal a szabályok további módosítását kérte, mivel szerinte azok a munkacsoport adatainak használatát még mindig a Universal védelemhez való jogát sértő módon korlátozzák. Egyedi számításokra hivatkozva a Universal konkrétan azzal érvelt, hogy külső gazdasági tanácsadói nem tudják elvégezni bizonyos adatok és számítások megbízhatóságának és pontosságának az ellenőrzését. A Universal kellő részletességgel meghatározott további kérésére válaszul ismételten módosításra kerültek a szabályok, hogy a vállalkozás külső gazdasági tanácsadói számára még inkább lehetővé váljon a megbízhatóság-ellenőrzés és további számítások elvégzése.

1.1.2.   Iratbetekintés a kifogásközlésről szóló értesítést követően

(13)

A Universal számára 2012. június 20-án biztosítottak iratbetekintést.

A kifogásközlésben megfogalmazott állításokat feltehetően alátámasztó adatokhoz való hozzáférés

(14)

2012. június 22-i, indoklással ellátott kérelmében a Universal egyrészről hivatalosan visszavonta azon korábbi kérelmét, amelyben a terhelő mennyiségi elemzésbe kért teljes betekintést, emellett megismételte három, az iratbetekintés hatályának korlátozását, a munkacsoport adatainak használatára vonatkozó korlátozást és a titkosítást érintő panaszát. Másrészről kérte, hogy külső jogi tanácsadói kapjanak hozzáférést a titokszobához. Ezen hozzáférés a vállalkozás állítása szerint a védelemhez való jogának teljes egészében történő gyakorolásához szükséges, mivel külső jogi tanácsadóinak módjukban kell, hogy álljon i. a titokszobában rendelkezésre álló információk és a külső gazdasági tanácsadók által végzett bizalmas elemzések megvizsgálása; ii. a titokszobában készített jelentés – amelynek csak betekinthető változatát közlik a vállalkozással – bizalmas adatainak megtekintetése; valamint iii. a vállalkozás arról történő tájékoztatása, hogy a titokszobával kapcsolatos eljárás megfelel-e a szabályoknak.

(15)

2012. június 29-én elfogadott határozatban a Universal által benyújtott kérelem mindkét részét elutasítottam a megbízatásról szóló határozat 7. cikke értelmében. A Versenypolitikai Főigazgatóságtól beérkezett technikai információk alapján a szabályok értelmében a Universal külső gazdasági tanácsadói – bizonyos esetekben – bármilyen számítást elvégezhetnek, ha azokat kellő részletességgel meghatározzák. Egyéb esetekben a külső gazdasági tanácsadók javaslatot tehetnek számítások elvégzésére és javaslataikat megvitathatják a Bizottsággal. Végezetül, egyes számítások kivitelezésére azért nem kerülhetett sor, mert az akta nem tartalmazta a szükséges adatokat. A titkosított adatok Universal által kért nyilvánosságra hozatalát illetően a vállalkozás nem szolgáltatott konkrét és specifikus bizonyítékot arra nézve, hogy azok elengedhetetlenek lennének a védelemhez való jogának gyakorlásához.

(16)

A Universal által benyújtott kérelem második részét – vagyis azt, hogy külső jogi tanácsadói kapjanak hozzáférést a titokszobához – szintén elutasítottam. A vállalkozás által kért hozzáférés túllépne a titokszoba tényleges célján, amely abból áll, hogy a felek külső gazdasági tanácsadói lehetőséget kapjanak a Bizottság által összegyűjtött kvantitatív adatokba való betekintésre. Mivel a titokszobában harmadik felek üzleti titkai is fellelhetőek, az eljárás kivételt képez a Bizottság általános kötelezettsége alól, amely értelmében tilos a bizalmas információk nyilvánosságra hozatala. A jelen eljárás kivételes jellegére tekintettel szigorú biztosítékok szükségesek az adatok még csak szándékolatlan nyilvánosságra hozatalának elkerüléséhez is. Véleményem szerint a Universal védelemhez való joga nem teszi szükségessé azt, hogy a vállalkozás külső jogi tanácsadói közvetlen hozzáférést kapjanak a titokszobához, mivel a külső ügyvédek számára elegendő az, hogy a Universal által kiemelt három esetben a titokszobán kívül kommunikálhatnak a külső gazdasági tanácsadókkal.

A 7. cikk értelmében elfogadott határozat felülvizsgálata iránti kérelem

(17)

Az elutasító határozat elfogadásának napján a Universal – amely előzetes példányt kapott – határozatom felülvizsgálatára kért, és ennek során nagyjából megismételte korábbi érveit a külső gazdasági tanácsadókra kiszabott korlátozásokkal, illetve azzal kapcsolatosan, hogy e tanácsadóknak nem áll módjában bizonyos elemzéseket elvégezni. Ismételten kijelentette azt is, hogy a külső jogi tanácsadói számára közvetlen hozzáférést kellene biztosítani a munkacsoport módosítatlan adataihoz, hiszen ezek nélkül nem kerülhető el a vállalkozás jogi képviselethez és tanácsadáshoz való jogának szigorú korlátozása.

(18)

A Universal érveinek ismételt gondos megfontolását követően 2012. július 12-én az eredeti határozat fenntartása mellett döntöttem. Először is, a Universal állításával ellentétben, a szabályok lehetővé tették a vállalkozás külső gazdasági tanácsadói számára a kért elemzés titokszobában történő végrehajtását. Az, hogy a külső gazdasági tanácsadók nem éltek ennek lehetőségével, nem indokolja számomra korábbi határozatom vagy a szabályok ezen ponttal kapcsolatos felülvizsgálatát. Másodszor, helytálló, hogy az eljárásban részt vevő fél védelemhez való joga részeként hatékony jogi képviseletben és tanácsadásban részesülhet, ez azonban nem változtat semmit az annak bizonyítására irányuló igénnyel kapcsolatban, hogy a bizalmas információba történő betekintés elengedhetetlen a fenti jogok gyakorlásához.

(19)

Tekintettel azonban arra, hogy a felek adott esetben félreérthetik vagy félreértelmezhetik a szabályokat, felkértem a Universal vállalkozást, hogy lépjen kapcsolatba a Versenypolitikai Főigazgatósággal, hogy megvitassák a vállalkozás külső gazdasági tanácsadói által végrehajtani kívánt, további regresszióanalízisekre irányuló javaslatokat. Ennek érdekében a titokszobát külön rendelkezésre kellett állítani. Emellett a Versenypolitikai Főigazgatóság a nevemben felvette a kapcsolatot az adatszolgáltató felekkel azok arra irányuló hozzájárulásának megszerzése céljával, hogy a Universal egyik külső jogi tanácsadója beléphessen a titokszobába és ezzel helyben segíthesse a külső gazdasági szakértőt a szabályok értelmezésében. A Universal azonban úgy döntött, hogy nem kíván élni a betekintés ezen kivételes lehetőségével.

A bizalmas adatok nyilvánosságra hozatala iránti kérelem

(20)

2012. június 26-án és 27-én a Universal azt állította, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság jogtalanul utasította el arra irányuló kérelmét, hogy a vállalkozás külső gazdasági tanácsadói a titokszobában készített jelentések egyikének betekinthető változatát oszthassák meg a vállalkozás külső jogi tanácsadóival és (szerkesztett formában) magával a vállalkozással. A kért információk a felek végfelhasználóknak digitális zenét kínáló platformonkénti részesedéseire vonatkoztak, amelyek a külső gazdasági tanácsadók által a titokszobában rendelkezésre állított adatok alapján kerültek kiszámításra. A Universal álltása szerint a szóban forgó információk nyilvánosságra hozatalának megtagadásával a Versenypolitikai Főigazgatóság mind a terhelő, mind pedig az alátámasztó bizonyítékokhoz való hozzáférést megtagadja, mivel a vállalkozás szerint ezen információk megcáfolhatják a Bizottság előzetes álláspontját, amely értelmében az IFPI (7) által számított piaci részesedés megbízhatóbb a felek által számított piaci részesedésnél. A Universal külső jogi és gazdasági tanácsadói, a Versenypolitikai Főigazgatóság és a meghallgatási tisztviselő munkatársai közötti vitákat és üléseket követően megállapodás született arra, hogy a Universal az alábbi adatokba kap betekintést: i. bizonyos, bizalmas információnak nem tekinthető pontos részesedési adatok; ii. az egyéb bizalmasabb részesedési információk esetében tartományértékek és annak megerősítése, hogy a részesedések 40 % alattiak; valamint iii. a részesedések mindegyikének szöveges leírása.

(21)

A 2012. július 4-én a megbízatásról szóló határozat 7. cikke alapján hozott határozatban elutasítottam a Universal azon kérelmét, amely a külső gazdasági tanácsadók titokszobában készített jelentésében szereplő bizalmas információkba történő betekintésre irányult. Mivel ténylegesen fennállt annak a lehetősége, hogy a Universal és bizonyos mértékben annak külső jogi tanácsadói a (fenti i. kategórián kívüli) egyéb bizalmas részesedési adathoz esetlegesen megadott, valamint a fenti ii. és iii. pontokban említett adatokhoz már megadott hozzáférés esetén visszafejtenének bizonyos érzékeny információkat, arra a következtetésre jutottam, hogy a hozzáférés kibővítése nem szükséges a Universal védelemhez való jogának biztosításához. A Universal tanácsadói egyébként úgy döntöttek, hogy nem kívánják igénybe venni a fenti iii. pontban említett további hozzáférést. A Universal jogai nem sérültek, hiszen a vállalkozás külső jogi tanácsadóinak módja volt arra, hogy a rendelkezésre állított információkat alátámasztó bizonyítékként vagy a terhelő bizonyítékok visszautasításaként használják.

1.2.    Érdekelt harmadik felek

(22)

A végrehajtásról szóló rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadtam az Impala, a Merlin BV, a Warner Music Group, a Sony Music, a Beggars Group Ltd., az MCPS és a PRS egyesült királyságbeli közös jogkezelő szervezetek, valamint a Naïve és Because Music hanglemezkiadó vállalkozások érdekelt harmadik félként történő meghallgatás iránt benyújtott kérelmét.

2.   Tényállást közlő levél

(23)

2012. július 25-én a Bizottság a végleges határozatában szereplő kifogások alátámasztásául tényállást közlő levelet küldött a feleknek, amelyben további elemeket tüntetett fel, nevezetesen a főbb piaci szereplők relatív piaci pozícióját. A felek 2012. augusztus 1-jéig nyújthatták be írásos észrevételeiket. 2012. augusztus 1-jei válaszukban a felek megállapították, hogy a tényállást közlő levéllel módosultak a kifogásközlésben említett negatív hatások, és ez a velük szemben emelt „előzetes kifogások alapvető jellegét is megváltoztatja”.

(24)

A Versenypolitikai Főigazgatóság fenti levélre írt 2012. augusztus 3-i válasza szerint ezen új tényszerű adatok alátámasztják a Bizottság kifogásközlésben rögzített előzetes megállapításait, amelyek kimondják, hogy a Universal számos országban minden főbb piaci szereplőnél erősebb pozíciót tölt be. A Versenypolitikai Főigazgatóság arra is rámutatott, hogy a tényállást közlő levél kizárólag a kifogásközlésben leírt meglévő negatív hatásokat alátámasztó ténybeli információkat szolgáltat, és nem állapít meg újabb negatív hatásokat csupán a főbb piaci szereplők relatív mérete alapján. A felek lehetőséget kaptak további észrevételek benyújtására, de nem kívántak élni ezzel. Következésképpen az ügyet lezártnak tekintem.

3.   Kötelezettségvállalások

(25)

A Bizottság által a kifogásközlésben azonosított versenyjogi aggályok eloszlatása céljából a felek 2012. július 27-én kötelezettségvállalásokat nyújtottak be az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdésének megfelelően. Ugyanezen a napon elindították a kötelezettségvállalások piaci próbáját, hogy összegyűjtsék az érintett piaci résztvevők véleményét a kötelezettségek hatékonyságára és arra vonatkozóan, hogy azok képesek-e a tényleges verseny helyreállítására a versenyjogi aggályok által érintett piacokon.

(26)

A piaci próba eredményei fényében a felek 2012. augusztus 13-án megküldték felülvizsgált kötelezettségvállalásaikat, amelyeket azt követően 2012. augusztus 17-én módosítottak. A végleges kötelezettségvállalásokat 2012. augusztus 25-én nyújtották be. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felek által 2012. augusztus 25-én javasolt kötelezettségvállalások kellőképpen kezelik a javasolt ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségét érintő összes további aggályt.

4.   A határozattervezet

(27)

A megbízatásról szóló határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, és pozitív következtetésre jutottam.

5.   Záró megjegyzések

(28)

Összességében megállapítom, hogy ebben az ügyben a felek hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni.

Brüsszel, 2012. szeptember 11-én

Michael ALBERS


(1)  Az Európai Bizottság elnökének a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU határozatának 16. és 17. cikkével összhangban (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) („a megbízatásról szóló határozat”).

(2)  A Tanács 2004. január 20-i 139/2004/EK rendelete (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(3)  Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia, valamint Izland és Norvégia.

(4)  Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Izland és Norvégia.

(5)  A Bizottság 2004. április 21-i 802/2004/EK rendelete (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.).

(6)  A T-5/02. sz., Tetra Laval kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., II-4381. o.).

(7)  Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége.