14.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 168/5

A Tanács következtetései a minőségorientált ifjúsági munkának a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához való hozzájárulásáról

2013/C 168/03

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI:

EMLÉKEZTETVE A KÉRDÉS POLITIKAI HÁTTERÉRE, KONKRÉTAN:

1.

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködésre (1), mely a fiatalok jólétét és társadalmi befogadását a nyolc cselekvési terület közé sorolja, és amely hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkához nyújtott támogatás és az ifjúsági munka fejlesztése az említett keret általános célkitűzései teljesítésének ágazatokon átívelő módját jelenti; továbbá mely javasolja, hogy egyre nagyobb mértékben összpontosítsunk a fiatalok társadalmi befogadására, egészségére és jólétére,

2.

az Európa 2020 stratégiáról szóló, az Európai Tanács által jóváhagyott bizottsági közleményre, amely elismeri az ifjúsági munka azon szerepét, hogy nem formális tanulási lehetőségeket biztosít minden fiatal számára,

3.

a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra (2),

4.

az ír elnökség által szervezett európai uniós ifjúsági konferencia (2013. március 11–13.) együttes következtetéseire (3),

ÉPÍTVE:

5.

az ifjúsági munkáról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2010. november 19-én elfogadott állásfoglalásra, amely felszólít az ifjúsági munkával kapcsolatos alaposabb ismeretek összegyűjtésére és az ifjúsági munka szerepének növelésére, különösen az ifjúsági munka számos szinten történő előmozdításának, támogatásának és fejlesztésének viszonylatában,

ELISMERIK, HOGY:

6.

A fiatalok tevékenyen hozzájárulnak a társadalmi infrastruktúrákhoz és a közösségek élénk társadalmi életéhez, legyen szó akár földrajzi, akár azonos érdeklődési körű közösségekről; a fiatalok sokszínű és dinamikus népességcsoportot képeznek, eltérő realitásokkal, szükségletekkel, igényekkel és törekvésekkel. A demográfia, az életpálya, a sokszínűség, az átmenetek és a lehetőségek mind olyan kérdések, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a fiatalokra, és esetenként döntő fontosságúak rájuk nézve. Éppen ezért az ifjúságpolitikának foglalkoznia kell az ilyen jellegű kérdésekkel, valamint lehetőségeket és képességeket kell biztosítania valamennyi fiatal számára, illetve elő kell mozdítania az esélyegyenlőséget;

7.

Az ifjúsági munka általános fogalom, amely a fiatalok által, a fiatalokkal és a fiatalokért végzett társadalmi, kulturális, oktatási és politikai tevékenységek széles körét foglalja magába. E tevékenységek egyre inkább kiterjednek a sportra és a fiataloknak nyújtott szolgáltatásokra is; Az ifjúsági munka az iskolán kívüli oktatás területéhez, valamint a szakképzett vagy önkéntes ifjúságsegítők és ifjúsági vezetők által vezetett különleges szabadidős tevékenységek körébe tartozik. Az ifjúsági munka megszervezése és végzése több különböző módon történhet (fiatalok által vezetett szervezetek, fiatalok érdekében tevékenykedő szervezetek és informális csoportok által, vagy ifjúsági szolgálatok és hatóságok révén), és helyi, regionális, országos vagy európai szinten, különböző formában valósul meg (pl. mindenki számára nyitott, csoportos, programhoz kötött, megkereső [outreach] jellegű, ifjúsági központtól független [detached]);

8.

Az ifjúsági munka a fiatalok személyes és szociális fejlődésére összpontosít, hatása messzire elér, a fiatalok érdeklődésüknek és igényeiknek megfelelően tudnak benne részt venni, és figyelembe veszi a fiatalokat körülvevő környezetet. Azzal, hogy sok fiatalt képes megszólítani, az ifjúsági munka kiegészíti a fiatalokra vonatkozó más szakpolitikai válaszlépéseket, és ezért kapcsolatfelvételi, ismerkedési és előrelépési lehetőséget nyújthat a fiataloknak;

9.

A társadalmi befogadáshoz a marginalizálódás és a társadalmon belüli kirekesztődés sokrétű volta miatt átfogó és ágazatokon átívelő megközelítésre van szükség;

10.

Az ifjúsági munka fontos szerepet játszik a társadalmi kirekesztődés megelőzésében és a társadalmi befogadás erősítésében. Minden fiatal számára teret és lehetőséget kínál a fejlődéshez, és a nem formális és informális tanulási folyamaton (4) és az önkéntes részvételen (5) alapul;

11.

A hatékony ifjúsági munka és az ifjúsági kezdeményezések célja, hogy jobban bevonják a fiatalokat és növeljék aktív szerepvállalásukat a társadalomban, hogy életre szóló készségekkel, kompetenciákkal és tapasztalatokkal vértezzék fel őket, ezzel maximalizálva azokat a biztonsági tényezőket, melyek fokozzák a fiatalok fejlődését, jólétét, autonómiáját és társadalmi befogadását, ideértve a hátrányos helyzetű fiatalokat is;

12.

A minőségorientált ifjúsági munka kötelezettségvállalás amellett, hogy a fiatalok számára folyamatosan garantáljuk és fejlesszük az ifjúsági munka nyújtását és gyakorlati megvalósítását. Magját az ifjúsági szervezetek, ifjúsági szolgálatok és ifjúságsegítők képezik, akik a releváns érdekeltekkel közösen tervezik meg és hajtják végre azokat a tényeken alapuló és eredményorientált terveket és programokat, melyek megfelelnek a fiatalok érdeklődésének, igényeinek és tapasztalatainak. A minőségorientált ifjúsági munka eredményeként a fiataloknak maximálisan ki kell tudniuk aknázni az ifjúsági munkában való részvételükben rejlő lehetőségeket;

ÚGY VÉLIK, HOGY:

13.

A társadalmi befogadásnak minden fiatalra ki kell terjednie – az őket érintő problémákat is beleértve –, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetű fiatalokra.

Az ifjúsági munkában a szakpolitikai célkitűzések – köztük a társadalmi befogadás – előmozdítása tekintetében rejlő potenciált tovább lehetne optimalizálni egy olyan minőségközpontú és tényeken alapuló megközelítés révén, amely az ifjúságimunka-programok kialakítása és végrehajtása során a fiatalokat helyezi előtérbe. Ez a megközelítés oly módon támogatja a fiatalok részvételét, fejlődését és előrehaladását, hogy közben fokozza erősségeiket, megerősíti ellenállóképességüket és kompetenciáikat, valamint elismeri az egyéni, közösségi és társadalmi tőke kialakítása szempontjából bennük rejlő potenciált. A minőségorientált ifjúsági munka átfogó jellegű: a fiatalok számára hasznos, javítja az ifjúsági munka gyakorlatát, és a tágabb szakpolitikai célkitűzéseket is előmozdítja;

a)

Az ifjúsági munka a fiatalokkal életüknek a fejlődésük szempontjából jelentős szakaszában foglalkozik, és ezért ideálisak a feltételek ahhoz, hogy fokozza a fiatalok (személyes, társadalmi, oktatási, szakképzési és foglalkoztatási) fejlődését, jólétét és társadalmi befogadását;

b)

Az ifjúsági munka a fiataloknak tapasztalatot és lehetőségeket nyújt, és egyszerre biztosít célzott támogatást és mindenki számára nyitott tevékenységeket, melyek fokozhatják a fiatalok kompetenciáit, egyben segítve leküzdeni a rájuk váró akadályokat. Továbbá különleges szerepet tölthet be a hátrányos helyzetű fiatalok számára, illetve a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő (NEET-) fiatalok számára;

c)

Az ifjúsági munka szerveződése nem egyöntetű: ezt a gazdag (ágazati, szervezeti és tematikus) sokrétűséget nem szabad figyelmen kívül hagyni;

d)

Az ifjúsági munkának pontosan meghatározott helye kell, hogy legyen az oktatás és az egész életen át tartó tanulás egymásba kapcsolódó folyamatában, és ki kell terjednie a nem formális és az informális tanulás területére is. Ennek meghatározásakor a jelenleginél nagyobb mértékben kell elismerni az ifjúsági munkában a fiatalok igényeinek teljesítése tekintetében rejlő potenciált, valamint hangsúlyozni kell az ifjúsági munka által a befogadó társadalom kialakításában betöltött szerepet;

e)

Az ifjúsági munkával kapcsolatos politika és az ifjúsági munka hozzáférhetőségének, láthatóságának, hatásainak és eredményességének növeléséhez fontos eszközt jelenthet egy tényeken alapuló, minőségorientált megközelítés;

f)

A minőségorientált ifjúsági munkához hozzátartozhatnak a megfelelő, önértékelésen vagy egymás értékelésén alapuló értékelési rendszerek, amelyek eredményeit – amennyiben megvalósítható – külső értékelés során validálják. E rendszerek támogatják az ifjúsági munkával foglalkozó szervezeteket, programokat és tevékenységeket, és segítségükkel növelhető a szervezeti kapacitás és a hatékonyság, és világosan tájékoztatni lehet a nyilvánosságot az ifjúsági munka lehetőségeiről és hatásairól;

g)

A minőségorientált rendszerek biztosítják, hogy a fiatalok véleménye központi helyet kapjon az ifjúságimunka-programok tervezésében és végrehajtásában annak érdekében, hogy a szervezetek, programok és tevékenységek megfeleljenek a fiatalok igényeinek és törekvéseinek;

h)

A minőségorientált rendszerek segítenek az ifjúságsegítőknek gyakorlataik és készségeik fejlesztésében azzal, hogy struktúrát és teret biztosítanak a gondolkodás, a párbeszéd és a cselekvés számára;

i)

Az ifjúsági munka esetében nagy hangsúly van a személyes és szociális fejlődésen, ezáltal e tevékenység sok, a fiatalokra vonatkozó szakpolitikai eredményhez is hozzájárul, főként az oktatás, a képzés, az egészségügy és a foglalkoztatás, illetve a kultúrában és a sportban való részvétel terén. Az ifjúsági munka sajátos funkcióinak elismerése mellett nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni annak feltérképezésére, hogy miként tud e tevékenység hozzájárulni az ezeken a tágabb szakpolitikai területeken végzett munkához;

A FIATALOK FEJLŐDÉSÉT, JÓLÉTÉT ÉS TÁRSADALMI BEFOGADÁSÁT CÉLZÓ, MINŐSÉGORIENTÁLT IFJÚSÁGI MUNKA BIZTOSÍTÁSA ÉS ÖSZTÖNZÉSE VONATKOZÁSÁBAN A KÖVETKEZŐ PRIORITÁSOKAT NEVEZIK MEG:

14.

Az alábbi prioritásokat kell megvalósítani annak biztosítása érdekében, hogy az ifjúsági munka megfeleljen a fiatalok érdeklődésének és igényeinek, valamint hogy optimálisan járulhasson hozzá a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához:

a)

Hangsúlyozni kell, hogy az ifjúsági munka fontos kiegészítő pozíciót foglal el az oktatás és az egész életen át tartó tanulás egymásba kapcsolódó folyamatában, és célja, hogy életre szóló tapasztalatokkal vértezze fel a fiatalokat;

b)

Támogatni kell azt, hogy az ifjúságpolitika (a prioritások meghatározásának módja), az ifjúsági munka nyújtása (a szervezetek, programok és tevékenységek megszervezésének mikéntje) és annak gyakorlati megvalósítása (a szervezetek kialakításának, a programok és tevékenységek végrehajtásának módja) jobban igazodjanak egymáshoz. Ehhez ösztönözni kell a szakpolitikai, a kutatási, a gyakorlati és az ifjúsági szereplők csoportjai közötti szorosabb együttműködést és az ismeretek megosztását, ami által az ifjúsági munka jobban koordinált, tényeken alapuló válaszlépéseket tud tenni;

c)

Ösztönözni kell az olyan mechanizmusok működését, amelyek biztosítják, hogy az ifjúsági munka tényeken alapuljon, valamint minőség- és eredményorientált legyen;

d)

Ki kell dolgozni az ifjúsági munkában alkalmazandó támogató jellegű minőségi kereteket, többek között az értékelést szolgáló eszközöket, hogy maximalizálni lehessen a fiatalok fejlődésére, jólétére és társadalmi befogadására kifejtett hatást. E kereteket megfelelően kell megvalósítani, támogatni és kommunikálni, és azokba valamennyi érdekeltet, így a fiatalokat is be kell vonni;

e)

Annak biztosítására kell törekedni, hogy az ifjúsági munkára vonatkozó (annak nyújtását és gyakorlati megvalósítását célzó) kezdeményezésekben helyet kapjanak a fiatalok véleményei és törekvései, ezzel inkluzív teret biztosítva fejlődésükhöz és fokozott társadalmi szerepvállalásukhoz;

f)

Az ifjúsági munka jól körülhatárolható szerepének és sajátos hatásának tiszteletben tartása mellett meg kell határozni és el kell ismerni, hogy melyek azok a személyes, szociális és szakmai készségek és kompetenciák, amelyek az ifjúsági munkában való részvétel nyomán alakulnak ki a fiatalokban, hogy ki lehessen domborítani az ifjúsági munkának a szakpolitikai és gyakorlati területekre kifejtett hatását;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, A BIZOTTSÁGOT ÉS AZ ELNÖKSÉGEKET, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:

15.

A nyitott koordinációs módszer segítségével mozdítsák elő a szakpolitika és a gyakorlat szintjén egyaránt az ifjúsággal kapcsolatos területekkel – így az egészségüggyel, az oktatással és képzéssel, a foglalkoztatással, a kultúrával és a sporttal – fennálló kapcsolatok megerősítését;

16.

Ösztönözzék, hogy az ifjúsági munka megszervezése és gyakorlati megvalósítása során a hangsúly a minőségen és az olyan ifjúságimunka-eredmények elérésén legyen, amelyek hozzájárulnak a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához;

17.

Támogassák a fokozottabb együttműködést az ifjúsági munkában érdekelt valamennyi fél (különösen a kutatók, politikai döntéshozók, civil társadalmi szervezetek, a szakemberek és fiatalok) között annak érdekében, hogy fel lehessen tárni a minőségorientált ifjúsági munka által magukra a fiatalokra, az ifjúsági ágazatra és a kapcsolódó szakpolitikai területekre gyakorolt hatást, például a minőségorientált ifjúsági munka hatására vonatkozó tények összegyűjtése révén, valamint a nem formális és az informális tanulás nemzeti és uniós szintű elismerésének és validálásának elősegítése és fokozása által;

18.

Biztosítsák és ösztönözzék oktatási, civil társadalmi és minőségorientált ifjúsági kezdeményezések révén, hogy a fiatalok részt vegyenek a demokratikus életben, és hogy a meglévő és új eszközök révén járuljanak hozzá a szakpolitika alakításához, ezzel fokozva fejlődésüket, jólétüket és társadalmi befogadásukat;

19.

Mozdítsák elő a tapasztalati úton történő tanulást és a készségfejlesztést – egyebek mellett a fiatalok más területekre is átvihető készségeinek fejlesztését –, mégpedig minőségorientált ifjúságimunka-lehetőségek és -programok kidolgozásával, valamint az említett készségek és kompetenciák elismerésével és validálásával;

20.

Támogassák az ifjúsági ágazatot struktúráinak, munkamódszereinek és kommunikációs csatornáinak kialakításában, hogy még több fiatalhoz – különösen a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett fiatalokhoz – eljuthasson;

21.

Ösztönözzék és támogassák az önkéntes részvételt az ifjúsági munka megszervezésében, hogy ezáltal is nőjön a diverzitás, erősödjön a társadalmi befogadás, és társadalmi tőke halmozódjon fel;

22.

A hatékony ifjúsági munka támogatására igénybe vehető finanszírozási lehetőségek maximalizálásával növeljék a minőségorientált ifjúsági munka szerepét;

23.

A releváns programokon, platformokon és erőforrástárakon keresztül bátorítsák a minőségorientált ifjúsági munkával kapcsolatos jó gyakorlati megoldások uniós és nemzetközi cseréjét, a képzéseket, a készségek megszerzését és az egymástól való tanulást;

24.

Állítsanak fel tematikus szakértői csoportot, amely megvizsgálja az ifjúsági munkára vonatkozóan az uniós tagállamokban létező minőségbiztosítási rendszereket, hogy feltérképezze, milyen lehetőségek nyílnak közös mutatók vagy keretek kidolgozására. E csoport munkájához forrásként szolgál majd az Európai Bizottság közeljövőben elkészülő tanulmánya. A munka eredményéről a csoport egy javaslatokat is tartalmazó jelentésben számol majd be az ifjúsági munkacsoportnak. A tematikus szakértői csoport számára javasolt feladatok és tagsági kritériumok tervezetének vázlatos bemutatását a melléklet tartalmazza;

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

25.

Törekedjen arra, hogy az ifjúsági munka értékéről készítendő tanulmányainak megállapításaira alapozva meghatározza, hogy milyen kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy az ifjúsági munka minőségorientált és hatékony legyen;

26.

Vegye figyelembe az e területen készült egyéb kutatásokat és kezdeményezéseket; terjessze az eredményeket és fejlessze a szakpolitikában, a kutatásban, a gyakorlatban tevékenykedők és az ifjúsági közösség, valamint a kapcsolódó szakpolitikai területeken tevékenykedők ismereteit;

27.

Mérlegelje az ifjúsági munka értékéről a közeljövőben elkészítendő tanulmányt és a minőségorientált ifjúsági munkával foglalkozó tematikus szakértői csoport eredményeit követő intézkedéseket.

(1)  A Tanács 2009. november 27-i állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) (HL C 311., 2009.12.19., 1. o.), valamint a Tanács és a Bizottság 2012. évi közös jelentése az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról (2010–2018) (HL C 394., 2012.12.20., 5. o.).

(2)  HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(3)  7808/13.

(4)  A nem formális és informális tanulás fogalommeghatározásához lásd: a Tanács 2012. december 20-i tanácsi ajánlása a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22.).

(5)  A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2010. november 19-én elfogadott állásfoglalása az ifjúsági munkáról, 3. o.

MELLÉKLET

Tervezet – Az Európai Unió tagállamai és a Bizottság által felállítandó tematikus szakértői csoport feladatai és javasolt tagsági kritériumai

Cél

A cél az ifjúsági munka minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálata az uniós tagállamokban, valamint annak feltárása, milyen lehetőségek nyílnak a közös mutatók vagy keretek kidolgozására. Ennek keretében a csoport feltérképezi az ifjúsági munka gyakorlatát, folyamatát és eredményeit, valamint a fiatalok szerepvállalására, fejlődésére és előrelépésére gyakorolt hatását.

Tagság

—

A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt e tematikus szakértői csoport munkájában. A tagállamok bármikor csatlakozhatnak a csoporthoz.

—

A tagállamok a Bizottság közvetítésével olyan személyeket neveznek ki a csoportba, akik a területen tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek. A kinevezett tagok biztosítják, hogy a tagállami hatóságok és más érdekelt felek tájékoztatást kapjanak a szakértői csoport munkájának haladásáról.

—

A tematikus szakértői csoport szükség esetén további tagok kinevezését kérheti.

—

A tematikus szakértői csoport saját belátása szerint meghívhatja ezenfelül az ifjúsági terület érdekelt feleinek képviselőit, illetve a „Fiatalok lendületben” programban – vagy az azt követő programban – részt vevő nem uniós országok képviselőit.

Munkafolyamatok

—

A tematikus szakértői csoport meghatározott feladatra és időre (legfeljebb 18 hónapra) jön létre. A feladatok részletes meghatározását, valamint a mérhető és teljesíthető eredményeket biztosító vázlatos munkaprogramot a csoport fogja kidolgozni.

—

A tematikus szakértői csoport tagjai alakuló ülésükön elnököt és alelnököt választanak.

—

Az ülések helyszíne Brüsszel, azonban amennyire erre igény mutatkozik, alkalmanként a tagállamok is otthont adhatnak a csoport üléseinek.

—

A Bizottság szakértelmével, valamint logisztikai és titkári feladatok ellátásával segíti a szakértői csoport megalakulását és működését.

—

A csoport rendszeresen tájékoztatja az ifjúsági munkacsoportot a munka haladásáról.

—

A szakértői csoport az ajánlásokat is tartalmazó zárójelentését az ifjúsági munkacsoport elé terjeszti, hogy ezzel is hozzájáruljon az ifjúsági munkához kapcsolódó szakpolitikának és a szolgáltatások megszervezésének fejlesztéséhez.