5.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 64/5

1.

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkével;

2.

az Európa 2020 stratégiával és különösen a 2012. és 2013. évi éves növekedési jelentéssel és a 2012. évi országspecifikus ajánlásokkal;

3.

az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiai keretrendszerének („Oktatás és képzés 2020”) létrehozásáról szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekkel (1), melyek elsődleges célkitűzése a tagállami oktatási és képzési rendszerek továbbfejlesztésének támogatása, amely rendszerek az alábbiak biztosítására irányulnak: valamennyi polgár egyéni, társadalmi és szakmai kiteljesedése, valamint fenntartható gazdasági prosperitás és foglalkoztathatóság, a demokratikus értékek, a társadalmi kohézió, a kreativitás és az innováció, az aktív polgári szerepvállalás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása mellett;

4.

az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének („Oktatás és képzés 2020”) végrehajtásáról szóló, 2012. februári tanácsi és bizottsági közös jelentéssel (2), amely lépéseket határozott meg az „Oktatás és képzés 2020” folyamatának az Európa 2020 stratégia növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzéseinek támogatása érdekében történő mobilizálására, továbbá a 2012 és 2014 közötti időszak vonatkozásában számos kiemelt területet azonosított az oktatás és a képzés területén folytatandó európai együttműködéshez;

5.

a tartósan fennálló gazdasági válsággal, amire a Bizottság is rámutat legutóbbi előrejelzéseiben, amelyben a vártnál lassabb gazdasági kilábalást, a munkanélküliségi ráta 2013-as, csaknem 11 %-on való tetőzését (3) és az alacsonyan képzett munkavállalók esetében akár 60 %-kal nagyobb munkanélküliségi szintet (4) vetít előre;

6.

azzal, hogy gátat kell vetni az európai ifjúsági munkanélküliség növekedésének, amelynek aránya jelenleg átlagosan majd 23 % és egyes tagállamokban meghaladja az 50 %-ot is (5);

7.

azzal, hogy egyre világosabbá válik, hogy a készségek kínálata nem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek, hiszen Európában jelenleg több mint kétmillió álláshely betöltetlen (6);

8.

azzal, hogy a növekedés és a versenyképesség alapjait szűkös államháztartási keretek között kell megteremteni, oly módon, hogy hatékonyabban kell befektetni az oktatási és képzési rendszerekbe, szem előtt tartva ugyanakkor az ilyen befektetések elvitathatatlan társadalmi-gazdasági hozadékát;

9.

az oktatás és a képzés szerepe az Európa 2020 stratégiában – az oktatás és a képzés hozzájárulása a gazdasági fellendüléshez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz című, 2012. november 16-i tanácsi következtetésekkel (7), amelyekben a Tanács kifejezte: egyetért abban, hogy az oktatási és képzési ágazatnak – többek között miniszteri szinten is – nagyobb szerepet kell vállalnia egyrészt az oktatással és a képzéssel kapcsolatos közös megközelítések és célok meghatározásában, másrészt az Európa 2020 stratégia európai szemesztere oktatással és képzéssel kapcsolatos vetületeinek megvalósításában;

10.

az Európai Tanács 2012. december 13–14-i ülésének következtetéseivel (8), amelyekben az Európai Tanács:

11.

azzal, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, folyamatban lévő tárgyalások függvényében kapcsolat alakul ki aközött, hogy a strukturális alapok 2014–2020-as programtervében mik lesznek a fő befektetési prioritások és intervenciók, illetve aközött, hogy az országspecifikus ajánlások és a tagállami nemzeti reformprogramok mit jelölnek meg szakpolitikai kihívásként,

1.

hogy a 2013. évi éves növekedési jelentésben az oktatás és a képzés központi szerepet kapott mint a növekedés és a versenyképesség alapvető fontosságú motorja, többek között oly módon, hogy a jelentés utalt arra, hogy a humán tőkébe való befektetéseknek jelentős szerepe van a munkanélküliség kezelésében és megakadályozásában, valamint a munkahelyteremtő gazdasági fellendülés elősegítésében;

2.

a differenciált költségvetési konszolidáció melletti állásfoglalást a 2013. évi éves növekedési jelentésben, melyben a tagállamok felhívást kaptak, hogy oly módon őrizzék meg a jövőbeli növekedési potenciált, hogy az oktatásba és a képzésbe irányuló befektetéseket prioritásként kezelik, illetve lehetőség szerint fokozzák;

3.

hogy a 2013. évi éves növekedési jelentésben célként jelenik meg az oktatási és a képzési rendszerek teljesítményének, valamint az általános képzettségi szintnek a növelése, továbbá a munka és az oktatás világa közötti kapcsolat szorosabbá tétele, elismerve ugyanakkor, hogy nincs „egyenmegoldás”, és egyes reformok esetében jelentős időráfordításra lehet szükség ahhoz, hogy a hatás érvényesüljön;

4.

a készségek, az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepet kapnak a foglalkoztathatóság fokozásában, és különösen az ifjúsági munkanélküliség kezelésében és megakadályozásában azáltal, hogy annak kiváltó okaira jelentenek megoldást. A Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2012. november 20-i közleményében a Bizottság e kiváltó okok közül többet is megvizsgál,

1.

biztosítsák, hogy az oktatás és a képzés szociális vetületei folyamatosan érvényesüljenek, és biztosítsanak egyenlő hozzáférési lehetőségeket a minőségi oktatáshoz, így lehetővé téve, hogy az oktatási és a képzési rendszerek az európai társadalmakban változatlanul hozzájáruljanak a társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés, az aktív polgári szerepvállalás és az egyéni kiteljesedés megerősítéséhez;

2.

erősítsék meg az oktatásnak és a képzésnek az Európa 2020 stratégiában betöltött szerepét, és ennek során vegyék figyelembe az oktatás újragondolásáról szóló közleményt, valamint az éves növekedési jelentések és az országspecifikus ajánlások oktatási és képzési vonatkozásait, és – a nemzeti prioritásokkal és az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszer prioritásaival összhangban, illetve a rendelkezésre álló források alapján – az alábbi területekre összpontosítsanak:

1.

a szubszidiaritás elvét és az oktatási intézmények autonómiáját tiszteletben tartva, és elismerve, hogy az oktatás és a képzés nemzeti hatáskörbe tartozik, az oktatás és a képzés területére vonatkozó uniós programok és alapok teljes körű kihasználásával támogatni kívánja a tagállamokat az oktatási és képzési rendszereik fejlesztésére irányuló tevékenységeikben, mégpedig a releváns tényanyag fejlesztésével, részletes költség-haszon elemzéssel és nagyobb mértékű átláthatóság biztosításával, többek között az alábbi intézkedések révén:

2.

támogatni kíván olyan kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy fejlesszék a munkahelyi környezetben történő tanulást, és amelyek az oktatás és a munka világának, különösen a szociális partnereknek, az üzleti világ képviselőinek és a szakoktatást és -képzést nyújtó szereplőknek a szoros partnerségein alapulnak, összhangban a koppenhágai folyamattal. Ilyen kezdeményezés például a tanulószerződéses gyakorlati képzés javasolt uniós szövetségének a létrehozása;

3.

a szociális partnerekkel közösen fel kívánja térképezni a felnőtteknek szóló oktatási és képzési kínálatnak és minőségnek a növelésére kínálkozó, uniós szintű lehetőségeket a munkaerő átképzése és képzettségi szintjének javítása céljából;

4.

a tagállamokkal és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben fel kívánja mérni, hogy milyen hatással járna a „készségek és képesítések európai térségének” esetleges létrehozása, melynek célja a különböző uniós és nemzeti átláthatósági és elismerési eszközök konvergenciájának a megerősítése lenne, hogy ezáltal a más tagállamban elsajátított készségek és szerzett képesítések egyszerűen elismertethetők legyenek;

5.

a tagállamok által e területen indított kezdeményezésekkel együttműködésben, „Legyen nyíltabb az oktatás!” címmel új kezdeményezést kíván indítani, melynek keretében megvizsgálná, hogy milyen hatással járna, ha uniós támogatást kapna a minőségbiztosított nyitott oktatási segédanyagok és az ikt elérhetőségének és igénybevételének a szélesebb körűvé tétele;

6.

olyan tevékenységeket kíván indítani, amelyek előmozdítják a vállalkozói készségek oktatását: mindenekelőtt szakpolitikai iránymutatást kíván nyújtani és létre kíván hozni egy keretrendszert a vállalkozói készségek oktatásának intézményi szintű előmozdítására;

7.

elemezni kívánja a közforrások oktatási és képzési célú felhasználásának hatékonyságát, és az érdekelt felekkel uniós szintű vitát kíván indítani a különböző oktatási és képzési ágazatokba irányuló befektetések hasznáról,

1.

tegyék szorosabbá a kapcsolatot az európai szemeszter és a nyitott koordinációs módszer keretében végzett tevékenységek során azonosított fő stratégiai szakpolitikai kihívások között, és – arra irányuló kérelem esetén – fejlesszék az országspecifikus dimenziót oly módon, hogy ezzel segítsék mind az egyes tagállamokat, mind a tagállamcsoportokat az országspecifikus ajánlások megvalósításában;

2.

a munkamódszerek javításával aknázzák ki teljes mértékben a nyitott koordinációs módszer keretében kialakított együttműködési és egymástól tanulási lehetőségeket, adott esetben többek között az alábbi módokon:

3.

ösztönözzék egy, az országspecifikus ajánlások figyelemmel kísérésére szolgáló konstruktív eljárás kialakítását, és ehhez rendszeresen osszák meg a nyitott koordinációs módszer keretében működő említett együttműködési mechanizmusok eredményét a megfelelő szakpolitikai bizottságokkal (vagyis a Gazdaságpolitikai Bizottsággal és a Foglalkoztatási Bizottsággal).