|
30.10.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 316/14 |
Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
2013/C 316/09
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.
MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)
MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN
„NEUFCHÂTEL”
EK-sz.: FR-PDO-0117-01086-19.01.2013
OFJ ( ) OEM ( X )
1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme
|
— |
|
A termék elnevezése |
|
— |
☒ |
A termék leírása |
|
— |
|
Földrajzi terület |
|
— |
☒ |
A származás igazolása |
|
— |
☒ |
Az előállítás módja |
|
— |
☒ |
Kapcsolat |
|
— |
☒ |
Címkézés |
|
— |
☒ |
Nemzeti előírások |
|
— |
|
Egyéb (részletezze) |
2. A módosítás(ok) típusa
|
— |
|
Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása |
|
— |
☒ |
Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre |
|
— |
|
A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése) |
|
— |
|
A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése) |
3. Módosítás(ok)
3.1. Leírás
E pontot az érthetőség és a pontosság érdekében teljes egészében át kellett írni.
A „tejsavbaktériummal kevert, puha, nem esik össze, szilárd, de nem kemény, nem ragadós, nem folyós és nem darabos” kifejezések a sajttészta részletesebb leírását szolgálják.
A „felhasználás szerint, az alábbi alakzatokban … 2,4 cm magasságban kapható” szövegrész helyett az alábbi szöveg olvasható: „A »Neufchâtel« az alábbi formákban kapható: henger, négyzet, brikett, dupla henger alakú, szív vagy nagy szív alakú, amelynek mérete az 5. fejezetben leírt öntőforma formájából és méretéből adódik.”.
Kiegészítésként a következő mondat került bele: „Az előállítási módszert illetően az 5. fejezetben meghatározott minimális érlelési időszak végén”.
Az előállítás módjáról szóló 5. fejezetben foglalt, a minimális érlelési időszakra vonatkozó követelmény részletesebb meghatározása kiterjed arra is, hogy a súllyal és a minimális zsír- és szárazanyag-tartalommal kapcsolatos követelmény ezen időszak végén a végtermékre vonatkozik.
3.2. A származás igazolása
E szakasz meghatározza valamennyi gazdálkodó azonosításának, a nyilvántartás vezetésének és a nyilatkozatok elkészítésének módszerét, amelyek lehetővé teszik munkamódszereik rögzítését és/vagy a termékekhez felhasznált anyagokról készített könyvelést.
3.3. Az előállítás módja
E pontot az érthetőség és a pontosság érdekében teljes egészében át kellett írni. A következő módosítások szükségesek:
|
— |
Új bejegyzés: „2017. június 1-jétől minden, a »Neufchâtel« előállítására szánt tej termelőjének állatállománya legalább 60 %-ban a normandiai tehénfajtából áll. E termékleírás alkalmazásában állomány alatt egy mezőgazdasági üzem egész tejelőtehén-állománya értendő, amely tejelő, szárazra állított tehenekből és helyettesítő üszőkből áll” és „a »Neufchâtel« sajtot előállító üzemekben csak a korábban meghatározott állományokból származó tej használható a tej beérkezésétől a sajtok érleléséig.”. A tejtermelés szabályrendszere új feltételekkel egészült ki. Céljuk annak biztosítása, hogy a tejtermelők állományában lévő tehenek többsége helyi, azaz normandiai fajtájú legyen. Amikor 1969-ben elismerték a „Neufchâtelt” eredetmegjelölésként, a szakértők nem ítélték szükségesnek a normandiai fajta használatának és elsősorban legeltetéssel történő takarmányozásának a rendeletben történő megemlítését, mivel akkoriban ez mindennapos gyakorlat volt a tenyésztők körében és nem fenyegetett az a veszély, hogy más gyakorlatra térnek át. Mivel azonban idővel új gyakorlatok jelentek meg és terjedtek el egyre szélesebb körben, például a silókukorica és a Prim'Holstein fajta használata, a termelőkben egyre inkább tudatosult, hogy mennyire fontos a normandiai fajta és a legeltetés a „Neufchâtel” egyedi jellemzői és imázsa szempontjából. Annak érdekében, hogy megállítsák e trendet és visszaállítsák azokat az előállítási feltételeket, amelyeken e termék hírneve alapul, és így megerősítsék a termék és eredeti származási területe közötti kapcsolatot, a csoport a normandiai tehénfajta és a legelőként használt füves terület arányára vonatkozó minimális követelmény megállapításával kívánta meghatározni a tejtermelés módszerét. Ezek az új rendelkezések segítséget nyújtanak abban, hogy megerősödjön a „Neufchâtel” elnevezés kapcsolata a termék eredetével, figyelembe véve a régió állattenyésztői és az állatok között fennálló hosszú kapcsolatot, a helyi fajtának a körülményekhez való alkalmazkodását és e fajta tejének egyedi jellemvonásait, amelyek alkalmassá teszik a sajtgyártásra. A normandiai fajtájú tehenek megállapított arányával még nem rendelkező tejtermelőkre vonatkozóan 2012. június 1-jétől kezdődően 5 éves alkalmazkodási időszak került meghatározásra. Ezen túlmenően a csoport hozzá kívánta adni a helyettesítő üszőket is tejelőállomány fogalommeghatározásához. |
|
— |
Új bejegyzés: „A tejelő tehenek évente legalább hat hónapon át legelnek. Ebben az időszakban a legelők füve biztosítja a tehenek napi táplálékának több mint 50 %-át szárazanyagban kifejezve. (…).”. E rendelkezések – szintén a sajt és eredete közötti kapcsolat megerősítése céljából – meghatározzák a tejelő tehenek takarmányozására vonatkozó feltételeket. Meghatározásra került, hogy a tejelő tehenek táplálékának alapja 80 %-ban – szárazanyagban kifejezve – a mezőgazdasági üzem saját takarmányából származik. Ezenkívül megállapítják a tejelő tehenek legeltetésére és az egyes mezőgazdasági üzemek tejelőtehén-állományára vonatkozó feltételeket (a legelőnek szánt terület minimális nagysága tejelő tehenenként, a silókukorica-termelésre használt maximális terület tejelő tehenenként, legelők gondozása). E rendelkezések célja, hogy biztosítsák és növeljék a tejelő teheneknek adott zöldtakarmány arányát. |
|
— |
Új bejegyzés: „Tejtermelés során összegyűjtés előtt a tej nem tárolható az első fejéstől számított 48 óránál tovább a mezőgazdasági üzemben. (…) a friss sajt és az érlelési folyamatban lévő sajt módosított nyomás alatt történő tárolása tilos.”. A sajt valamennyi termelési feltétele a termék jellemzőinek eredményesebb megóvása érdekében került meghatározásra: a tej felhasználás előtti, mezőgazdasági üzemben történő tárolására éppolyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint az alvadék beoltására, lecsepegtetésére és préselésére. Az így nyert sajttészta megformázását és feldolgozását az érlelési feltételekhez hasonlóan részletesen leírták. A sajtgyártásban használt kezelési módokra és az adalékanyagok felhasználására korábban általános szabályok vonatkoztak. Az új technikák azonban, amelyek közül néhány a segéd- és adalékanyagokra vonatkozik, mint a mikroszűrés, a tej részkoncentrációja vagy az érlelőenzimek használata, hatással lehetnek az oltalom alatt álló sajtok jellemzőire. Különösen bizonyos enzim-adalékanyagok nem teszik lehetővé az OEM-termékek fő jellemvonásainak megóvását. Ezért lett szükséges minden egyes eredetmegjelöléssel rendelkező termék leírásában annak meghatározása, hogy a tejtermelés és sajtgyártás során használt segéd- és adalékanyagok terén mely jelenlegi gyakorlat az uralkodó, hogy megakadályozzák a szabályozások alá nem tartozó azon jövőbeli eljárások alkalmazását, amelyek kedvezőtlenül hathatnak az eredetmegjelöléssel rendelkező sajtok jellemzőire. Végezetül meghatározásra került ebben a bekezdésben a formák meghatározása is. Ez a módosítás a csoport által az alkalmazott öntőformák méreteiről végzett vizsgálaton alapul, és a termékleírásban korábban szereplő méretek helyett e precízebb méretekre tesz javaslatot a kész sajtra vonatkozóan. |
3.4. A földrajzi környezettel való kapcsolat
Ezt a részt három pontban csoportosítva pontosítjuk. Azt tárgyalja, hogy miként lehet megőrizni a különböző engedélyezett eljárásokkal nyert „Neufchâtel” egyedi jellemvonásait. Emellett bemutatásra kerül a normandiai fajta története és fontossága a „Neufchâtel” egyedi jellemzői szempontjából (a történelmi Pays de Bray fajta, amelynek teje magas kazein- és zsírtartalma miatt kivételesen alkalmas a sajt előállítására).
3.5. Címkézés
Meghatározásra kerültek a címkézéshez kötelezően felhasználandó részadatok. Az INAO-logó használatára vonatkozó kötelezettséget megszüntették,
az Európai Unió „AOP” (OEM) logójának használatára vonatkozó kötelezettséget pedig bevezették.
3.6. Nemzeti követelmények
Hozzáadásra kerültek a termékleírásban ellenőrizendő legfontosabb szempontok és a kapcsolódó értékelési módszerek.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)
„NEUFCHÂTEL”
EK-sz.: FR-PDO-0117-01086-19.01.2013
OFJ ( ) OEM ( X )
1. Elnevezés
„Neufchâtel”
2. Tagállam
Franciaország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
|
1.3. osztály: |
Sajtok |
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Neufchâtel” sajtot kizárólag beoltott tehéntejből készítik, amelynek alvadékát formázás előtt lecsepegtetik és kipréselik. A sajt állaga lágy, tejsavas, enyhén sós ízű, lyukak nélküli, rugalmas, nem esik össze, szilárd, de nem túlságosan, bársonyos és sima, nem ragadós, nem folyékony és nem szemcsés. Felületén fehér színű nemespenész található, és a kéregben nincsenek lyukak.
A „Neufchâtel” az alábbi formákban kapható: henger, négyzet, brikett, dupla henger vagy szív alakú, illetve formázhat egy nagy szívet.
A minimális érlelési időszak végén (a formába öntés időpontjától számított legalább tíz nap múlva) egy „Neufchâtel” sajthenger, -négyzet vagy -brikett legalább 100 g súlyú; a sajtszív és a dupla henger súlya 200 g, a nagy szívé pedig 600 g.
Teljesen száraz állapotában a sajt 100 grammonként minimum 45 gramm zsírt és 40 gramm szárazanyagot tartalmaz.
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében)
A „Neufchâtel” tehéntejből készül. A „Neufchâtel” előállításához használt tej elsősorban normandiai fajtájú tehénállományból származik (2017. június 1-jétől kezdve 60 %-ban).
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében)
A tejelő tehenek az év legalább 6 hónapjában a szabadban legelnek. Ebben az időszakban a legelők füve biztosítja a tehenek napi táplálékának több mint 50 %-át szárazanyagban kifejezve.
A mezőgazdasági üzem tejelő tehenenként legalább 0,25 ha legelőnek szánt területtel és legfeljebb 0,25 ha silókukorica-termelésre használt területtel rendelkezik.
A fent említett, legelésre vonatkozó rendelkezésektől 2015. január 1-jéig eltérés nyújtható, feltéve, hogy a mezőgazdasági üzem tejelő tehenenként legalább 0,5 ha legelővel rendelkezik.
A legelőnek szánt terület állandó és ideiglenes legelőkből áll, amelyek a tejelő tehenek számára hozzáférhetőek és takarmánnyal képesek ellátni azokat.
A tejelő tehenek táplálékának alapja 80 %-ban – szárazanyagban kifejezve – a mezőgazdasági üzem saját takarmányából származik. A takarmány friss vagy tartósított formában az alábbi szálastakarmányokból áll: fű, kukorica, szalma, lucerna, egész vagy pépesített takarmányrépa.
A kevesebb mint 50 % szárazanyag-tartalmú tartósított fű és kukorica nem haladhatja meg a napi takarmánymennyiség szárazanyag-tartalom alapján kiszámított súlyának 50 %-át.
A kiegészítő takarmány mennyisége naptári évenként és tejelő tehenenként nem haladhatja meg az 1 800 kg-ot. A felhasználható kiegészítő takarmányok meghatározására pozitív lista alapján került sor.
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A tejtermelés, a sajtkészítés és a sajtérlelés az adott földrajzi területen történik.
3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok
—
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok
Az összes sajton kötelezően feltüntetendő jelöléseken túlmenően valamennyi „Neufchâtel” bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott sajtot az eredetmegjelölés nevét tartalmazó egyedi címkével hozzák forgalomba, amely név betűinek mérete legalább a címkén szereplő legnagyobb betűk kétharmada.
Az „Appellation d’Origine Protégée” szavakat és az Európai Unió OEM-logóját is fel kell tüntetni a „Neufchâtel” eredetmegjelöléssel ellátott sajtok címkéjén.
A „Neufchâtel” elnevezést és az azt követő „Appellation d’Origine Protégée” vagy „AOP“ jelzést fel kell tüntetni a számlákon és a kereskedelmi dokumentumokon.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A Pays de Bray, amely Oise és Seine-Maritime megye területeinek bizonyos részeit foglalja magában.
Oise (60) területén belül hozzátartozik Quincampoix-Fleuzy település; Seine-Maritime (76) területén belül pedig az alábbi települések: Argueil, Aubéguimont, Aubermesnil-aux-Erables, Aumale, Auvilliers, Avesnes-en-Bray, Bailleul-Neuville, Baillolet, Beaubec-la-Rosière, Beaussault, Beauvoir-en-Lyons, La Bellière, Bois-Guilbert, Bois-Héroult, Bosc-Bordel, Bosc-Edeline, Bosc-Mesnil, Bosc-Roger-sur-Buchy, Bouelles, Bradiancourt, Brémontier-Merval, Buchy, Bully, Bures-en-Bray, Callengeville, Le Caule-Sainte-Beuve, La Chapelle-Saint-Ouen, Clais, Compainville, Conteville, Criquiers, Croixdalle, Cuy-Saint-Fiacre, Dampierre-en-Bray, Dancourt, Doudeauville, Elbeuf-en-Bray, Ernemont-sur-Buchy, Esclavelles, Fallencourt, Ferrieres-en-Bray, La Ferté-Saint-Samson, Fesques, La Feuillie, Flamets-Frétils, Fontaine-en-Bray, Forges-les-Eaux, Le Fossé, Foucarmont, Fréauville, Fresles, Fresnoy-Folny, Freulleville, Fry, Gaillefontaine, Gancourt-Saint-Etienne, Gournay-en-Bray, Grandcourt, Graval, Grumesnil, La Hallotière, Haucourt, Haudricourt, Haussez, Héronchelles, Hodeng-Hodenger, Illois, Landes-Vieilles-et-Neuves, Londinières, Longmesnil, Lucy, Marques, Massy, Mathonville, Maucomble, Mauquenchy, Ménerval, Ménonval, Mésangueville, Mesnières-en-Bray, Mesnil-Follemprise, Le Mesnil-Lieubray, Mesnil-Mauger, Meulers, Molagnies, Montérolier, Mortemer, Nesle-Hodeng, Neufbosc, Neufchâtel-en-Bray, Neuville-Ferrières, Nolléval, Notre-Dame-d'Aliermont, Nullemont, Osmoy-Saint-Valery, Pommereux, Pommeréval, Preuseville, Puisenval, Quièvrecourt, Réalcamp, Rétonval, Ricarville-du-Val, Richemont, Roncherolles-en-Bray, Ronchois, Rouvray-Catillon, Sainte-Agathe-d'Aliermont, Sainte-Beuve-en-Rivière, Sainte-Croix-sur-Buchy, Sainte-Geneviève, Saint-Germain-sur-Eaulne, Saint-Jacques-d'Aliermont, Saint-Léger-aux-Bois, Saint-Martin-au-Bosc, Saint-Martin-l'Hortier, Saint-Martin-Osmonville, Saint-Michel-d'Halescourt, Saint-Pierre-des-Jonquières, Saint-Riquier-en-Rivière, Saint-Saëns, Saint-Saire, Saint-Vaast-d'Equiqueville, Saumont-la-Poterie, Serqueux, Sigy-en-Bray, Smermesnil, Sommery, Le Thil-Riberpré, Vatierville, Ventes-Saint-Rémy, Villers-sous-Foucarmont és Wanchy-Capval.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
5.1. A földrajzi terület sajátosságai
A Pays de Bray geomorfológiai szempontból a Párizsi-medence erodálódott krétaboltozatán helyezkedik el. Az erózió következtében létrejött mélyedést két egymással szemben álló lejtő veszi körül. A „Neufchâtel” földrajzi termőterülete ebből a bemélyedésből áll, amely dombos szerkezetével, kiterjedt, cserjékkel borított legelőivel, vízfolyások sűrű hálózatával és füves területeivel különbözik a Felső-Normandia és Picardie körül elhelyezkedő agyagos, nyitott fennsíkoktól, amelyeken gabonanövény-termesztés és ipari gyártás folyik.
Az egyenetlen erózió következtében a Pays de Bray területén a késő kréta kor különböző krétafajtákból (glaukonitkréta, krétamárga, tűzkőkréta) álló szokványos képződményei állnak, valamint az alsó kréta időszak és a felső jura kor alakulatai egyaránt felszínre kerültek. Ez az erózió a legpuhább felső rétegeket (kréta és agyag) tünteti el, így megjelennek a keményebb rétegek (homok és homokkő) is. Ezáltal a Pays de Bray területén többféle formáció jelenik meg: művelésre alkalmas földterületek (a terület nyugati határán lévő glaukonitkrétán vagy Felső-Portland mészkövén); nehéz, nem vízáteresztő talajok, amelyek művelésre nem alkalmasak, legelőként viszont annál inkább megfelelnek, például Gault vagy Felső-Portland márgás és agyagos területei. Éppen ezek az agyagos és nedves talajok jellemzik leginkább Pays de Bray területét, és erre utal a „Bray” elnevezés is, amely kelta nyelven „iszapot” jelent.
A régiót hűvös éghajlat (az éves átlaghőmérséklet 9,8 °C), magas páratartalom és Alsó-Normandia füves területeihez képest sokkal hidegebb telek (évente 67 nap fagy) jellemzik. A csapadék átlagos éves mennyisége közel 800 mm, amely meglehetősen egyenletesen oszlik el az év során.
A „Neufchâtel” sajt eredete a X. századra vezethető vissza. Ghislain Gaudefroy számára a „Neufchâtel” a legősibb normandiai sajtok egyike, amely a Pays de Bray területén előállított sajtfélék közé tartozik, amelyek nevére először 1037-ben tettek említést egy okiraton. A „Neufchâtel” elnevezésű sajt először Saint-Amand apátság feljegyzéseiben, Rouenben szerepelt 1543–1544-ben az alábbi módon: „ez egy neufchâteli nagy sajt”.
Amióta a XVIII. században meghonosodott az állattenyésztés a Pays de Bray területén, mindig is vegyes termelés volt itt jellemző. A Pays de Bray olyan terület volt és még mindig az, ahol sajtot, vajat és húst állítanak elő. Annak érdekében, hogy húst és tejet egyaránt termeljenek, a helyi lakosok már jóval a XIX. század előtt hatalmas cserjés legelőket alakítottak ki. Ezzel egyidejűleg a Pays de Bray állattenyésztői – magas zsír- és fehérjetartalmú tej előállítása érdekében – bevetették a normandiai fajtát, amely faj a XIX. század végén meghonosodott, és amelynek fejlődése egybeesett a „Neufchatel” termelésének nagymértékű növekedésével. Ebben a fajtában a figyelemre méltó hústermelő képesség olyan, magas zsírtartalmú tej termelésére való képességgel párosul, amely fehérjetartalma miatt kivételesen alkalmas sajtgyártásra.
Ebben az összefüggésben a Pays de Bray állattenyésztői kidolgoztak és fenntartottak egy egyszerű, a friss sajt előállításához hasonló sajtgyártási módszert, amely igazodik a tejmennyiségekhez és a mezőgazdasági üzemben rendelkezésre álló anyagokhoz, csakúgy, mint a munkaritmusukhoz. Pays de Bray sajtgyártóinak tudása és a formába öntést megelőző alvadék-lecsepegtetés és préselés határozza meg a „Neufchâtel” egyedi jellemvonásait és a felületi nemespenésszel borított lágy sajtok között betöltött különleges helyét. Ennek a hagyományosan különböző formában előállított sajtnak a gyártásában még mindig jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági termelők, akik az összgyártás majdnem felét adják. A fennmaradó részt ipari gyártók és tejüzemek állítják elő.
A „Neufchâtel” előállításához az alábbi lépések szükségesek: az alvadási folyamat feltételei, a tej beoltása kitenyésztett vagy vásárolt tejsavanyító kultúra hozzáadásával, hosszú alvadási idő, alvadék-lecsepegtetés és préselés által sajttészta létrehozása, a nyert sajttészta formába töltése, szárazon sózás, a felületi flórával való beoltás, rövid minimális érlelési idő (10 nap) állandó hőmérséklet és páratartalom mellett. Emellett a mezőgazdasági termelők megőriznek bizonyos hagyományos eljárásokat, mint amilyen a tej nagyon gyors, melegítés nélküli alvadási folyamata, illetve a zsákokba vagy textildarabokba csomagolva történő lassú csepegtetés/préselés.
5.2. A termék sajátosságai
A „Neufchâtel” kizárólag oltott tehéntejből készült, lágy, tejsavbaktériummal kevert, kissé sós, lyukmentes sajt, amely puha, nem esik össze, szilárd, de nem kemény, bársonyos és sima, nem ragadós, nem folyós és nem darabos. Felületén fehér színű nemespenész található, és a kéregben nincsenek lyukak. A sajt érlelési ideje rövid, ám egyes régiókban több mint három hónap érlelést követően fogyasztják.
A „Neufchâtel” az alábbi formákban kapható: henger, négyzet, brikett, dupla henger vagy szív alakú, illetve formázhat egy nagy szívet. Teljesen száraz állapotában a sajt 100 grammonként minimum 45 gramm zsírt tartalmaz.
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat
A sajtnak a földrajzi környezetével való kapcsolata abból adódik, hogy a terület adottságaiból fakadóan lehetővé teszi a tejtermelést. A tejet túlnyomórészt a normandiai fajtájú tehenek adják, és azt egyszerű, a mezőgazdasági termeléshez nagyon jól illeszkedő sajtgyártási technológia alkalmazásával dolgozzák fel. A füves területek alkalmassága elsősorban a gyakori esőzések miatt szinte állandóan nedves, agyagos talajnak köszönhető. E talajok többnyire dombos területeken találhatók. Miközben ez az elhelyezkedés kedvez a fű jelenlétének és növekedésének, a föld megmunkálását lehetetlenné teszi. Ezenkívül a vízfolyások, folyók sűrű hálózata és a számos kis tó léte mindig biztosította a legelő állatállomány számára az itatás lehetőségét. A hosszú és zord telek miatt meglehetősen hosszú az az időszak, amelyet az állatoknak az istállóban kell tölteniük. Pays de Bray gazdáinak ezért nagy mennyiségű széna- és fűtartalékot kell felhalmozniuk, amit a környező hatalmas füves területek lehetővé is tesznek. Ezen túlmenően a legelők mellett a cenomani és az alsó-portlandi mészkövön képződött talajok alkalmasak szántóföldi művelésre is, lehetővé téve ezzel a tejüzemek önellátását, amelyek így megtermelhetik saját szálastakarmányukat. Ez hozzájárult a tejtermeléssel kapcsolatos fontos és átfogó tudás kialakulásához.
A normandiai fajta létrejötte a normandiai gazdák által végzett szelekció eredménye. Az állatok alkalmazkodtak a Pays de Bray területén (füves területek és legelők) alkalmazott termelési rendszerhez, magas zsír- és fehérjetartalmú tejet adnak, amely kiválóan alkalmas lágy sajtok előállítására. Ez a tej lehetővé teszi, hogy tejsavbaktériumokat tartalmazó anyagot kapjunk, amelyből a lecsepegtetést és préselést követően sajttésztát nyerünk, ami a későbbiekben formákba kerül. Az egymástól 6–24 órányi időszakokkal elválasztott rövid munkaszakaszok sorozata (a formába öntés kivételével) határozza meg a „Neufchâtel” egyedi jellemvonásait. Az érlelési folyamat gyorsaságával kapcsolatos szaktudás nagyrészt Pays de Bray földrajzi helyzetével függ össze, ami mindig is lehetővé tette a rendszeres és gyors kereskedelmi kapcsolatok létrejöttét. Ez a jellegzetes „neufchâteli” munkamódszer, amelynek köszönhetően a gazdáknak elég idejük marad arra, hogy a sajtgyártáson kívül az állattartással kapcsolatos teendőiknek is eleget tegyenek, tökéletesen összeegyeztethető a számos kis sajtkészítő műhely módszereivel.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése (4))
https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCNeufchatel.pdf
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.
(3) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.
(4) L. 3. lábjegyzet.