Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 290/04

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„STRACHITUNT”

EK-sz.: IT-PDO-0005-01047-19.10.2012

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Strachitunt”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Strachitunt” teljes, nyers tehéntejből a régi kéttésztás módszerrel, legalább 75 napig tartó középhosszú érleléssel készült kéksajt.

A „Strachitunt” kérge ráncos és vékony, közepes állagú, néha mintázott; a kéreg színe sárgás, amely az érés előrehaladtával szürkébe hajlik.

Henger alakú, sík felületű, enyhén domború oldalú, 25 és 28 cm között változó átmérőjű, 15–18 cm magasságú sajt. Az egyes sajtformák tömege 4–6 kg között változik.

A „Strachitunt” formák felvágásakor a sajttészta tömör, márványos, kéreg alatti része a szájban olvadó, krémes csíkokkal és a nemespenész keletkezése miatt kékeszöld erezettel jellemezhető. A sajttészta penészezettségének foka a tejben természetesen jelenlévő spórák számának, és azok fejlődési képességének függvénye.

Íze fűszeres és intenzív, az édestől a csípősig változó, az érés befejeztével még hangsúlyosabbá válhat.

A szárazanyag zsírtartalma legalább 48 %.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A termék előállításához használt tejnek legalább 90 %-a a Bruna fajtájú tehenek két különböző fejésből származó nyers teje.

A feldolgozási folyamat során a kereskedelmi forgalomban kapható, borjúból származó tejoltó és só kerül felhasználásra.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A „Strachitunt” termék előállításához használt tej olyan tehenészetekből való, amelyekben az állatok napi fejadagjában a szárazanyag legalább 65 %-a vegyes állományú rétről származó fű és/vagy széna. Az említett takarmánynak – a napi fejadag 60 %-ával egyenértékű – legalább 90 %-a a 4. pontban meghatározott földrajzi területről származik. A napi fejadagban meglévő, táplálék-kiegészítőként használt (kukoricából, árpából, durumbúzából készült) gabonakoncentrátumok, zöldségek (szója), illetve az azok feldolgozásából származó melléktermékek, nyalósó, ásványi anyagok és vitaminok legfeljebb a takarmány 35 %-át teszik ki.

Silózott takarmány adása tilos.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítási folyamat valamennyi fázisa – a szarvasmarha-tenyésztés, a fejés, a tej gyűjtése és feldolgozása, valamint a sajtkészítés és a sajt érlelése – a 4. pontban meghatározott földrajzi területen történik.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Strachitunt” OEM darabolása és csomagolása a földrajzi területen kívül is engedélyezett. A darabolást és csomagolást végző üzemek a szóban forgó tevékenységet kötelesek előzetesen bejelenteni a Consorzio di Tutela dello Strachitunt társulásnál (a „Strachitunt” sajt védelmére alakult társulás).

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Strachitunt” sajt egészben és/vagy darabolva kerül forgalomba, egyik lapján (az 1. ábra szerinti) grafikai szimbólum, oldalán pedig az előállítás dátumának feltüntetésével.

Az egészben forgalomba kerülő sajtformák felső lapján egy azonosító címkét kell elhelyezni, amelyen a „Strachitunt” elnevezés és (az 1. ábra szerinti) grafikai szimbólum szerepel. Darabolva történő forgalmazás esetén a termék külső csomagolásán is feltüntetésre kerül (az 1. ábra szerinti) grafikai szimbólum.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A termék előállítási területe a Bergamo megye területén, legalább 700 m tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő, részben vagy teljesen a Valtaleggio-völgyhöz völgyhöz tartozó Taleggio, Vedeseta, Gerosa és Blello településeket foglalja magában.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A Prealpi Orobie (Elő-Alpok) közepén elterülő Valle Taleggio-völgy jelentős része a bergamói Parco delle Orobie-park, területén semmiféle ipari, sem egyéb szennyező tevékenységet nem folytatnak, elhelyezkedése a zsúfolt Lombardiai-síkság, illetve a nagyobb lakott településektől kellően elszigetelt. Így a területen folytatott összes termesztésre jótékony hatással bíró, nagyrészt érintetlen, természetes környezet sok helyen fennmaradhatott.

A megnevezett települések egyrészt egymással határosak, másrészt pedig hasonló geo-antrópikus tulajdonságokkal rendelkeznek. A tágas legelőként használt réteken a környezet ideális az állattenyésztés és a magashegyi legeltetés számára, ezenkívül a „Strachitunt” sajt gyártásához felhasznált tej feldolgozása is lehetséges. Az ezen a hegyvidéken tenyésztett szarvasmarha jelentős része a Bruna fajtához tartozó egyedeket jelenti. A származási terület elhelyezkedéséből adódóan a legalább évi 6 hónapon keresztül biztosítható legeltetés jótékony hatással van a tej minőségére, ami nagymértékben függ az állatok optimális jólétének megvalósulásától. Az említett körülmények, valamint a legalább 700 m tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő területre jellemző időjárási feltételek, illetve a sajtérlelő helyiségek tulajdonságai számos lágysajt előállításának optimális környezete volt – és maradt is mind a mai napig. A földrajzi területen található helységek mezőgazdasági-tejfeldolgozói múltját különböző régi írások is dokumentálják, ennélfogva a „Strachitunt” sajt előállítása és érlelése is jó ideje jellemző tevékenységeik közé tartozik.

Az előállítási területen a tej feldolgozása közvetlenül a malgának nevezett hegyi legelőhelyeken, vagy a területen található üzemekben történik: az első esetben a tejet egyáltalán nem, a második esetben csak kis távolságra kell szállítani.

Ezenkívül a hagyományos technikák alkalmazása – amilyen a kéttésztás módszer, és az üstnek, illetve a többi munkaeszköznek a savanyú savóval történő zsírtalanítása, a késztermék egészséges voltának szem előtt tartása mellett – a környezetet és a feldolgozási terület természetes mikroflóráját sem károsítja. A termék származási területén, a túlnyomórészt földfelszín alatt található érlelőhelyiségekben főként az alacsony környezeti hőmérsékletet kihasználó, úgynevezett „statikus” hűtőrendszerek kerülnek alkalmazásra. Ezt a völgy elrendeződése teszi lehetővé, amelyben az Enna patak jobb partján fekvő területek nyáron is csak igen kevés napsugárzást kapnak. Ez a körülmény elősegíti a sajttészta – termékre jellemző – többé-kevésbé hangsúlyos penészezettségének kialakulását.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Strachitunt” sajt a régi kéttésztás tejfeldolgozási technikával készül. A technika lényege a kétféle – a napi két fejésnek megfelelően, egymáshoz képest nagyjából 12 óra különbséggel nyert meleg és hideg – alvadék felhasználása.

A kétféle alvadékot azután egyetlen formába öntik és keverik össze.

A „Strachitunt” sajt az alábbi jellemzőkkel írható le: jellegzetes feldolgozás, természetes penészgombák (a tejet tilos bárminemű gombával beoltani) függvényében kialakuló többé-kevésbé hangsúlyos nemespenész, tömör, márványos sajttészta, szájban olvadó kéreg alatti rész, krémes csíkok.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

A Valtaleggio-völgyben a „Strachitunt” sajt előállításának módszere a terület morfológiai jellemzőire vezethető vissza: ezeknek köszönhető ugyanis a kisméretű mezőgazdasági üzemek létrejötte, amelyekben saját felhasználásra és fogyasztásra állították elő a sajtot.

Ezenkívül a hegyvidék talaj- és éghajlati viszonyaihoz rendkívül jól alkalmazkodó Bruna fajtához tartozó egyedek tenyésztése a tej jellemzőire hatást gyakorolt, és ez jelenleg is így van.

A nyers tej rézüstökben végzett feldolgozásával történő sajtkészítés igénye történelmileg a fa tüzelőanyagként történő felhasználásában keresendő, ami miatt a tej hőkezelése nem volt lehetséges.

A kéttésztás feldolgozási technikát pedig, mivel a tej hűtött környezetben történő tárolása nem volt megoldható, a frissen fejt tej azonnali feldolgozásának igénye hívta életre; ennek lényege, hogy a friss, meleg alvadék, illetve az előző fejés során nyert alvadék egyaránt felhasználásra kerül.

Az ismertetett feldolgozási módszer miatt rendkívül szoros a kapcsolat a tej fizikai-kémiai, illetve mikrobiológiai tulajdonságai, valamint a késztermék jellemzői között. A nemespenész a tejben, illetve az érlelőhelyiségekben megtalálható természetes penészspóráknak köszönhetően, a jellegzetes előállítási módszer, valamint a sajtformákon az érlelés során alkalmazott lyukasztási technika miatt alakul ki.

A „Strachitunt” sajt előállítása során végbemenő valamennyi folyamat elválaszthatatlanul kötődik a földrajzi területhez, valamint az apáról fiúra szálló hagyományokhoz, amelyeknek köszönhető a termék jellemzőinek kialakulása.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

Ez a közigazgatási szerv a „Strachitunt” OFJ módosítására irányuló javaslatnak az Olasz Köztársaság 2011. január 19-i, 14. számú Hivatalos Közlönyében történő közzétételével, a fenti kérelem vonatkozásában elindította a nemzeti kifogásolási eljárást.

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy közvetlenül a Minisztérium honlapján (http://www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di Produzione all'esame dell'UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  L. 2. lábjegyzet.