23.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/1


Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2014–2020)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 209/01

BEVEZETÉS

1.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alapján az Európai Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti az Európai Unión belül bizonyos hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatást (1). Az állami támogatás e formája a regionális támogatás.

2.

A Bizottság ebben az iránymutatásban meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a regionális támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, és meghatározza az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő térségek azonosítására vonatkozó kritériumokat.

3.

A regionális állami támogatások ellenőrzésének elsődleges célja, hogy lehetővé tegye a regionális fejlesztési célú támogatásokat, miközben biztosítja, hogy a tagállamokban egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek, különösen a támogatási versenyek megelőzése révén, amelyek akkor fordulhatnak elő, amikor a tagállamok az Unió hátrányos helyzetű térségeibe próbálnak meg üzleti tevékenységeket bevonzani vagy ott tartani, valamint hogy a szükséges minimumra korlátozza a regionális támogatás kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatásait.

4.

A földrajzi fejlesztés célja, hogy megkülönböztesse a regionális támogatást más olyan támogatási formáktól, mint pl. a kutatásra, fejlesztésre és innovációra, foglalkoztatásra, képzésre, energetikai célokra vagy környezetvédelemre nyújtott támogatás, melyek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének megfelelően más közös érdekű célkitűzéseket szolgálnak. Bizonyos körülmények között az egyéb típusú támogatások nagyobb intenzitással adhatók a hátrányos helyzetű térségben letelepedett vállalkozásoknak azon sajátos nehézségek elismeréseképpen, amelyeket az ilyen térségekben tapasztalnak (2).

5.

A regionális támogatás csak akkor játszhat hatékony szerepet, ha azt takarékosan és arányosan alkalmazzák, az Európai Unió leghátrányosabb helyzetű régióira összpontosítva (3). Különösen a támogatás megengedhető felső határának kell tükröznie az érintett régiók fejlődésére kiható problémák viszonylagos komolyságát. Továbbá a kedvezőtlen helyzetű régió fejlődésének szempontjából a támogatás előnyeinek meg kell haladniuk a támogatásból adódó versenytorzulást (4). A kedvező hatások mértéke valószínűleg változik az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdésétől alkalmazott eltérés szerint, tehát a 107. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá eső leghátrányosabb helyzetű régiók esetében a versenyhelyzet nagyobb mértékű torzulása fogadható el, mint a 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá eső régiók esetében (5).

6.

A regionális támogatás továbbá csak akkor lehet hatékony a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődésének előmozdításában, ha ezekben a térségekben többletberuházások vagy gazdasági többlettevékenységek ösztönzésére ítélték oda. Bizonyos kis számú, jól meghatározott esetben azok az akadályok, amelyekkel e térségek a gazdasági tevékenységek vonzása vagy megtartása tekintetében szembesülnek, olyan súlyosak vagy állandóak lehetnek, hogy a beruházási támogatás önmagában nem feltétlenül elégséges a térség fejlődésének előmozdítására. A regionális beruházási támogatás csakis ilyen esetekben egészíthető ki beruházáshoz nem kapcsolódó regionális működési támogatással.

7.

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló 2012. május 8-i közleményében (6) a Bizottság három, az állami támogatás ellenőrzésének korszerűsítésével megvalósítandó célkitűzést jelentett be:

a)

fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés ösztönzése a versenyző belső piacon;

b)

a Bizottság előzetes ellenőrzésének a belső piacra legnagyobb hatást gyakorló esetekre történő összpontosítása, az állami támogatások végrehajtása terén a tagállamokkal való együttműködés egyidejű erősítése mellett;

c)

a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb határozathozatal.

8.

A közleményben a Bizottság közös megközelítés követésére szólított fel a különböző iránymutatások és keretszabályok következők érdekében történő felülvizsgálata terén: a belső piac erősítése, a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás előmozdítása az állami támogatások közös érdekű célkitűzésekhez igazításával, az ösztönző hatás és a támogatás szükséges minimumra korlátozásának fokozottabb ellenőrzése, valamint a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt lehetséges negatív támogatási hatások elkerülése. Az ebben az iránymutatásban meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek az említett közös értékelési elveken alapulnak, és azokat bejelentett támogatási programok és egyedi támogatások esetében kell alkalmazni.

1.   HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1.   A regionális támogatás alkalmazási köre

9.

Az acél (7) - és a szintetikusszál-iparnak (8) nyújtott regionális támogatás nem tekintendő a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

10.

A Bizottság az ebben az iránymutatásban rögzített elveket valamennyi gazdasági ágazatban nyújtott regionális támogatásra (9) alkalmazza, kivéve a halászati és akvakultúra ágazatot (10), a mezőgazdasági ágazatot (11) és a közlekedési ágazatot (12), melyekre vonatkozóan külön jogszabályok állapítanak meg rendelkezéseket, melyek részben vagy teljesen eltérhetnek ezen iránymutatástól. A Bizottság jelen iránymutatást a mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági terméket eredményező feldolgozására és forgalmazására alkalmazza. Eltérő ágazati szabályok hiányában jelen iránymutatást azokra a támogatási intézkedésekre kell alkalmazni, amelyek az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá nem tartozó, de a vidékfejlesztési rendelet által szabályozott tevékenységeket támogatnak, amely tevékenységek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában valósulnak meg, vagy amelyekhez a támogatást ilyen társfinanszírozott intézkedés kiegészítő nemzeti finanszírozása keretében nyújtják.

11.

Ez az iránymutatás nem vonatkozik a repülőtereknek (13) vagy az energiaágazatban (14) nyújtott állami támogatásra.

12.

A széles sávú hálózatokhoz nyújtott regionális beruházási támogatás akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a jelen iránymutatásban rögzített általános feltételeken túl a következő különös feltételeknek is megfelel: i. a támogatást csak olyan területeknek nyújtják, amelyeken nincs azonos kategóriájú hálózat (széles sávú alaphálózat vagy NGA) és annak kiépítése a közeljövőben nem valószínű; ii. a támogatott hálózatüzemeltető méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, a hatékony és teljes körű szétválasztás lehetőségével biztosít aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést; iii. a támogatást versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében ítélik oda a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 78. pontja c) és d) alpontjának megfelelően (15).

13.

A kutatási infrastruktúráknak (16) nyújtott regionális beruházási támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, ha a jelen iránymutatásban rögzített általános feltételeken túl a támogatás feltétele az infrastruktúrához való átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása.

14.

A nagyvállalkozásokat a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) általában kevésbé érintik azok a regionális hátrányok, amelyek egy kevésbé fejlett térségben a beruházások vagy a gazdasági tevékenységek fenntartása vonatkozásában jelentkeznek. Először is, a nagyvállalkozások a globális piacokon könnyebben juthatnak tőkéhez és kölcsönhöz, és kevésbé vannak ráutalva egy adott hátrányos helyzetű régió szűkebb pénzügyi szolgáltatásaira. Másodszor, a nagyvállalkozások beruházásai olyan méretgazdaságossági előnyökkel járhatnak, melyek csökkenthetik a helyspecifikus indulási költségeket, emellett a nagyvállalkozások több tekintetben sem kötődnek ahhoz a régióhoz, amelyben a beruházásra sor kerül. Harmadszor, azok a nagyvállalkozások, amelyek beruháznak, a hatóságokkal szemben rendszerint erős alkupozícióval rendelkeznek, ami a támogatások szükségtelen vagy megfelelő indokolás nélküli odaítélését eredményezheti. Végezetül valószínűbb, hogy a nagyvállalkozások jelentős szereplők az érintett piacon, és ebből következően a beruházás, amelyre a támogatást odaítélik, torzíthatja a versenyt és a kereskedelmet a belső piacon.

15.

Mivel nem valószínű, hogy a nagyvállalkozásoknak a beruházásokhoz nyújtott regionális támogatás ösztönző hatással járna, az ilyen támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, kivéve akkor, ha azt olyan induló beruházáshoz nyújtják, amely az adott térségben új tevékenységeket eredményez (17), vagy amelynek célja a meglévő létesítmények új termékekkel vagy új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja.

16.

Egy vállalkozás folyó kiadásainak csökkentését célzó regionális támogatás működési támogatásnak minősül, így nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, kivéve, ha azt a vállalkozások által a hátrányos helyzetű térségekben tapasztalt sajátos vagy állandó hátrányok leküzdése érdekében ítélik oda. A működési támogatás akkor tekinthető összeegyeztethetőnek, ha célja a kkv-k által a különösen hátrányos helyzetű, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá eső térségekben tapasztalt bizonyos sajátos nehézségek csökkentése, vagy a legkülső régiókban egy adott gazdasági tevékenység folytatása érdekében felmerülő kiegészítő költségek ellentételezése, vagy a rendkívül ritkán lakott térségekben az elnéptelenedés megelőzése vagy csökkentése.

17.

Az olyan vállalkozásoknak odaítélt működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenysége a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszere (NACE Rev. 2) (18) K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartozik, vagy az olyan vállalkozásoknak, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak és amelyek fő tevékenysége a 70.10 szakágazatba (Üzletvezetés) vagy a 70.22 szakágazatba (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik (NACE Rev. 2), nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

18.

Nem ítélhető oda regionális támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (19) és annak módosításaiban meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

19.

Az olyan vállalkozásnak odaítélt regionális támogatás értékelésekor, amellyel szemben még nem teljesített, valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatási összeget (20).

1.2.   Fogalommeghatározások

20.

Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „ »a« térségek”: a regionális támogatási térképen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában kijelölt térségek; „ »c« térségek”: a regionális támogatási térképen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában kijelölt térségek;

b)   „ad hoc támogatás”: nem támogatási program alapján odaítélt támogatás;

c)   „kiigazított támogatási összeg”: nagyberuházási projekt esetében a következő képlet alapján kiszámított megengedhető maximális támogatási összeg:

maximális támogatási összeg = R × (50 + 0,50 × B + 0,34 × C),

ahol R az érintett térségben megengedett maximális támogatási intenzitás a kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül, B az elszámolható költség 50 millió EUR és 100 millió EUR közötti része, C az elszámolható költség 100 millió EUR feletti része;

d)   „a támogatás odaítélésének napja”: az a nap, amelyen a tagállam jogilag kötelező erejű kötelezettséget vállalt a támogatás odaítélésére, és amelyre a nemzeti bíróságok előtt hivatkozni lehet;

e)   „elszámolható költségek”: a beruházási támogatás tekintetében az induló beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök vagy immateriális javak vagy bérköltségek;

f)   „bruttó támogatási egyenérték (BTE)”: a támogatásnak az odaítélés pillanatában érvényes leszámítolási kamatlábbal számított diszkontált értéke az elszámolható költségek diszkontált értékének százalékában kifejezve;

g)   „egyedi támogatás”: program alapján vagy eseti jelleggel odaítélt egyedi támogatás;

h)   „induló beruházás”:

a)

tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás, amely a következőkhöz kapcsolódik:

új létesítmény létrehozása,

meglévő létesítmény kapacitásának bővítése,

valamely létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítés,

egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi megváltoztatása;

b)

valamely létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök felvásárlása, feltéve, hogy a létesítményt bezárták vagy a megvásárlás nélkül bezárták volna, és hogy a létesítményt az eladótól független beruházó vásárolja meg. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak;

i)   „új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás”:

a)

tárgyi eszközökbe és immateriális javakba való beruházás, amely a következőkhöz kapcsolódik:

új létesítmény létrehozása, vagy

a létesítmény tevékenységének diverzifikálása azzal a feltétellel, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz; vagy

b)

bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása azzal a feltétellel, hogy a megvásárolt eszközökkel folytatandó tevékenység nem azonos a létesítményben a vásárlás előtt folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz;

j)   „immateriális javak”: technológiatranszfer útján megszerzett eszközök, például szabadalmi jog, licencia, know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek;

k)   „munkahelyteremtés”: az adott létesítményben alkalmazottak számának nettó növekedése az előző 12 hónap átlagával összehasonlítva, a létrehozott munkahelyek számából levonva az időszak során megszűnt munkahelyek számát;

l)   „nagyberuházási projekt”: a támogatás odaítélésének napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás;

m)   „maximális támogatási intenzitások”: a jelen iránymutatás 5.4. szakaszában a nagyvállalkozásokra vonatkozóan BTE-ben meghatározott támogatási intenzitások, amelyeket a vonatkozó regionális támogatási térkép tartalmaz;

n)   „bejelentési határérték”: az alábbi táblázatban rögzített határértékeket meghaladó támogatási összeg:

Támogatási intenzitás

Bejelentési határérték

10 %

7,5 millió EUR

15 %

11,25 millió EUR

25 %

18,75 millió EUR

35 %

26,25 millió EUR

50 %

37,5 millió EUR

o)   „foglalkoztatottak száma”: az éves munkaerőegységek (ÉME), azaz az egy év során teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek száma, a részmunkaidősöket és az idénymunkásokat az éves munkaerőegység törtrészével számítva;

p)   „legkülső régiók”: az EUMSZ 349. cikkében említett régiók (21);

q)   „működési támogatás”: valamely vállalkozás induló beruházástól független folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás. E kiadások közé tartoznak az olyan költségkategóriák, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások költségei, a távközlési, energia-, karbantartási, bérleti, igazgatási költségek stb. E kiadásokba nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat regionális beruházási támogatás nyújtásakor az elszámolható költségek között szerepeltették;

r)   „regionális támogatási térkép”: a tagállamok által az ebben az iránymutatásban meghatározott feltételeknek megfelelően minősített térségek listája, melyet a Bizottság hagy jóvá;

s)   „azonos vagy hasonló tevékenység”: a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négyjegyű numerikus kódú) szakágazatába sorolt tevékenység;

t)   „egyetlen beruházási projekt”: bármilyen induló beruházás, amelyet (csoportszinten) ugyanaz a kedvezményezett indított el egy másik támogatott beruházás munkáinak megkezdésétől számított hároméves időszakban ugyanabban a NUTS 3 régióban;

u)   „kkv-k”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban (22) meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozások;

v)   „munkák megkezdése”: vagy a beruházás építési munkáinak kezdete, vagy az első határozott kötelezettségvállalás berendezések megrendelésére, vagy más olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Felvásárlás esetén a munkák megkezdése a megszerzett létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja;

w)   „ritkán lakott térségek”: a jelen iránymutatás 161. pontjával összhangban az adott tagállam által kijelölt térségek;

x)   „tárgyi eszközök”: olyan eszközök, mint a földterület, az épületek, üzemek, gépek és berendezések;

y)   „rendkívül ritkán lakott térségek”: az Eurostat 2010. évre vonatkozó népsűrűségi adatai alapján a négyzetkilométerenként 8 lakosnál kevesebbet számláló NUTS 2 régiók vagy az ilyen NUTS 2 régiók részei, amelyeket az adott tagállam a jelen iránymutatás 162. pontjával összhangban jelöl ki;

z)   „bérköltség”: az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely magában foglalja az adózás előtti bruttó bért és a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét.

2.   BEJELENTENDŐ REGIONÁLIS TÁMOGATÁS

21.

Alapelvként a tagállamoknak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése (23) szerint be kell jelenteniük a regionális támogatásokat, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyek teljesítik a Bizottság által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet (24) (felhatalmazó rendelet) 1. cikke alapján elfogadott csoportmentességi rendeletben meghatározott feltételeket.

22.

A Bizottság jelen iránymutatást a bejelentett regionális támogatási programokra és egyedi támogatásokra alkalmazza.

23.

A bejelentett program keretében nyújtott egyedi támogatás továbbra is az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik akkor, ha a támogatás az összes forrás figyelembevételével meghaladja a bejelentési határértéket (25), vagy azt olyan kedvezményezettnek nyújtják, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy aki a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatandó beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg.

24.

A nagyvállalkozásnak egy „c” térségben meglévő létesítmény új termékekre való diverzifikálása céljából nyújtott beruházási támogatás továbbra is az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik.

3.   A REGIONÁLIS TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

3.1.   Közös értékelési elvek

25.

Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e, a Bizottság általában azt elemzi, hogy a támogatási intézkedés kialakítása biztosítja-e azt, hogy a támogatás közös érdekű célkitűzés eléréséhez való pozitív hozzájárulása meghaladja a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt potenciálisan negatív hatásait.

26.

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló 2012. május 8-i közlemény a Bizottság által végrehajtott valamennyi támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelésében alkalmazható közös elvek azonosítására és meghatározására szólít fel. E célból a Bizottság csak azokat a támogatási intézkedéseket tekinti az EUMSZ-ben foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek, amelyek az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:

a)

jól meghatározott közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás: az állami támogatási intézkedésnek közös érdekű célkitűzésre kell irányulnia az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdésével összhangban (3.2. szakasz);

b)

az állami beavatkozás szükségessége: az állami támogatási intézkedésnek olyan esetre kell irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani, például egy piaci hiányosság megszüntetését vagy egy kiegyenlítési vagy kohéziós probléma kezelését (3.3. szakasz);

c)

a támogatási intézkedés megfelelősége: a tervezett támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie a közös érdekű célkitűzés kezeléséhez (3.4. szakasz);

d)

ösztönző hatás: a támogatásnak oly módon kell megváltoztatnia az érintett vállalkozások magatartását, hogy azok olyan többlettevékenységekbe kezdjenek, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végeznének (3.5. szakasz);

e)

a támogatás arányossága (minimumra korlátozott támogatás): a támogatás összegének az érintett térségben a többletberuházások vagy többlettevékenységek ösztönzéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia (3.6. szakasz);

f)

a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése: a támogatás negatív hatásait megfelelően korlátozni kell annak érdekében, hogy az intézkedés általános egyenlege pozitív legyen (3.7. szakasz);

g)

a támogatás átláthatósága: a tagállamoknak, a Bizottságnak, a gazdasági szereplőknek és a nyilvánosságnak könnyen hozzá kell férniük a vonatkozó jogszabályokhoz és az azok alapján odaítélt támogatásokkal kapcsolatos lényeges információkhoz (3.8. szakasz).

27.

Egyes programkategóriák általános egyenlege jelen iránymutatás 4. szakaszában leírt utólagos értékelési követelmény hatálya alá eshet. Ilyen esetekben a Bizottság az érintett programok időtartamát korlátozhatja (négy évre vagy annál rövidebb időtartamra), későbbi hosszabbításuk ismételt bejelentésének lehetősége mellett.

28.

Ha az állami támogatási intézkedés vagy az ahhoz kapcsolt feltételek (beleértve a finanszírozási módszert is, amennyiben a finanszírozási módszer az állami támogatási intézkedés szerves részét alkotja) szükségképpen az uniós jog megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek (26).

29.

Bármely egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése során a Bizottság figyelembe veszi az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének megsértésével kapcsolatos olyan eljárásokat, amelyek a támogatás kedvezményezettjét érinthetik, és amelyek lényegesek lehetnek a támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése szempontjából (27).

3.2.   Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás

30.

A regionális támogatás elsődleges célja, hogy csökkentse az Európai Unióban az eltérő fejlettségű régiók közötti különbségeket. A regionális támogatás – a kiegyenlítési vagy kohéziós célkitűzése révén – hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia megvalósításához azáltal, hogy előmozdítja az inkluzív és fenntartható növekedést.

3.2.1.   Beruházási támogatási programok

31.

A regionális támogatási programoknak világosan meghatározott célkitűzésekkel rendelkező regionális fejlesztési stratégia szerves részét kell képezniük, ezen célkitűzésekkel konzisztenseknek kell lenniük és azok eléréséhez hozzá kell járulniuk.

32.

Ez különösen érvényes az olyan regionális fejlesztési stratégiákkal összhangban végrehajtott intézkedésekre, amelyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében határoztak meg az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulás céljából.

33.

A kohéziós alapokból finanszírozott operatív programon kívüli támogatási program esetében a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy az intézkedés illeszkedik az érintett térség fejlesztési stratégiájához, és hozzájárul ahhoz. E célra a tagállamok múltbeli állami támogatási programok értékeléseit, a támogató hatóságok által végzett hatásvizsgálatokat, illetve szakértői véleményeket vehetnek figyelembe. A támogatási programnak – azt biztosítandó, hogy hozzájárul az említett fejlesztési stratégiához – tartalmaznia kell egy olyan rendszert, mely a támogatást nyújtó hatóságok számára lehetővé teszi a beruházási projekteknek a program célkitűzései szerinti (például pontozásos módszer alapján történő) rangsorolását és kiválasztását (28).

34.

Az „a” térségekben regionális támogatási programok indíthatók a kkv-k vagy nagyvállalkozások induló beruházásainak támogatására. A „c” térségekben programok indíthatók a kkv-k induló beruházásainak, valamint a nagyvállalkozások új tevékenység végzésére irányuló induló beruházásainak támogatására.

35.

Az egyedi beruházási projektekre irányuló támogatás program keretében történő odaítélésekor a támogatást nyújtó hatóságnak meg kell erősítenie, hogy a kiválasztott projekt hozzájárul a program célkitűzéséhez, és ezáltal az érintett térség fejlesztési stratégiájához. E célból a tagállam figyelembe veheti a támogatást igénylő által a jelen iránymutatás mellékletét képező formanyomtatványon közölt információkat, amelyeknek ismertetniük kell a beruházásnak az érintett térségre gyakorolt pozitív hatásait (29).

36.

Annak biztosítása érdekében, hogy a beruházás valódi és tartós hozzájárulást jelentsen az érintett térség fejlődéséhez, a beruházást a befejezését követően legalább öt évig, vagy kkv-k esetében legalább három évig fenn kell tartani az érintett térségben (30).

37.

Amennyiben a támogatást bérköltségek alapján számítják ki, az álláshelyeket a munkálatok befejezésétől számított három éven belül be kell tölteni. A beruházással teremtett munkahelyek mindegyikét az első alkalommal történő betöltésük időpontjától számított öt évig fenn kell tartani az érintett térségben. A kkv-k beruházásai esetében a tagállamok ezt az ötéves időtartamot, mely a beruházás, illetve a munkahelyek fenntartására vonatkozik, hároméves minimumra csökkenthetik.

38.

A beruházás életképességének fenntartása érdekében a tagállamnak biztosítania kell, hogy a kedvezményezett saját forrás vagy külső finanszírozás bevonásával – közpénzek felhasználása nélkül (31) – maga gondoskodjon az elszámolható költségek legalább 25 %-áról (32).

39.

Az állami támogatási intézkedések következtében keletkező környezeti károk megelőzése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell továbbá az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésről, különösen pedig arról, hogy a jogszabály által előírt esetekben környezeti hatásvizsgálat készüljön és rendelkezésre álljanak a szükséges engedélyek.

3.2.2.   Bejelentett egyedi beruházási támogatás

40.

A Bizottságnak bejelentett egyedi beruházási támogatás regionális hozzájárulásának bizonyítása érdekében a tagállamok a különböző, például az alábbiakban említett mutatókat használhatnak, amelyek egyaránt lehetnek közvetlenek (például a létrehozott közvetlen munkahelyek száma) és közvetettek (például helyi innováció):

a)

A beruházás által közvetlenül létrehozott munkahelyek száma a regionális fejlődéshez való hozzájárulás fontos mutatója. Figyelembe kell azonban venni a létrehozott munkahelyek minőségét és a szükséges képzettségi szintet is.

b)

A helyi (al-)vállalkozások szintjén további új munkahelyek jöhetnek létre, elősegítve azt, hogy a beruházás jobban illeszkedjen az érintett régióba, és biztosítva hatásának szélesebb tovagyűrűzését. Ezért a közvetetten létrehozott munkahelyek számát is figyelembe kell venni.

c)

A kedvezményezett által a foglalkoztatottak általános és különleges készségeit fejlesztő, széles körű képzési tevékenységek végzésére vállalt kötelezettséget is olyan tényezőnek kell tekinteni, amely hozzájárul a regionális fejlődéshez. Hangsúlyt kell helyezni a szakmai gyakorlat biztosítására, különösen a fiatalok számára, valamint az alkalmazottak vállalkozáson kívüli tudását és foglalkoztathatóságát javító képzésre is. A kétszeres figyelembevétel elkerülése érdekében a képzési támogatással finanszírozott általános vagy speciális képzések kedvező hatásai nem számíthatók a regionális támogatás kedvező hatásaihoz.

d)

A földrajzi közelségből külső méretgazdaságosság vagy egyéb előnyök származhatnak a regionális fejlődés területén (klaszterképző hatás). Az ugyanazon iparágban tevékenykedő vállalkozások klaszteresedése lehetővé teszi az egyes üzemek fokozottabb specializálódását, ami növeli a hatékonyságot. Ezen indikátor fontossága a regionális fejlődéshez való hozzájárulás meghatározásában azonban a klaszter fejlettségi állapotától függ.

e)

A beruházások műszaki tudást igényelnek, és jelentős technológiatranszfer forrásává válhatnak (tudásgyűrűzés). A technológiaintenzív iparágakba történő beruházással nagyobb valószínűséggel jár együtt a fogadó régióba történő technológiatranszfer. E tekintetben fontos az ismeretterjesztés foka és specifikussága is.

f)

Szintén figyelembe vehető, hogy a projekt hogyan járul hozzá a régió helyi innovációra épülő technológiateremtő képességéhez. E tekintetben kedvezően ítélhető meg az új termelő létesítmény és a helyi felsőoktatási intézmények közötti együttműködés.

g)

A beruházás időtartama és a lehetséges további kapcsolódó beruházások a vállalkozásnak az adott régióban eszközölt tartós szerepvállalására utalnak.

41.

A tagállamok emellett hivatkozhatnak a kedvezményezett üzleti tervére is, amely információt szolgáltathat a létrehozott munkahelyek számáról, a fizetendő bérekről (ennek tovagyűrűző hatásaként nő a háztartások jóléte), a helyi termelőknél bonyolított beszerzések volumenéről, valamint a beruházás által generált forgalomról, amely az esetleges további adóbevételek révén hasznot hozhat a régiónak.

42.

Ad hoc támogatások (33) esetén a tagállamnak bizonyítania kell, hogy a jelen iránymutatás 35–39. pontjában rögzített követelményeken túl a projekt koherens az érintett térség fejlesztési stratégiájával, és hozzájárul ahhoz.

3.2.3.   Működési támogatási programok

43.

A működési támogatási programok csak akkor segítik elő a hátrányos helyzetű térségek fejlődését, ha az érintett térségekben tapasztalt hátrányokat előre pontosan meghatározzák. A gazdasági tevékenységek vonzásával vagy megtartásával szembeni akadályok olyan súlyosak vagy állandóak lehetnek, hogy a beruházási támogatás önmagában nem teszi lehetővé az érintett térségek fejlődését.

44.

A kkv-k által az „a” térségekben tapasztalt bizonyos sajátos nehézségek csökkentésére irányuló támogatást illetően az érintett tagállamoknak bizonyítaniuk kell e sajátos nehézségek fennállását és jelentőségét, továbbá bizonyítaniuk kell azt is, hogy működési támogatási programra van szükség, mert az adott sajátos nehézségek beruházási támogatás útján nem küzdhetők le.

45.

A legkülső régiókban felmerülő kiegészítő költségek ellentételezésére nyújtott működési támogatások vonatkozásában a legkülső régiók fejlődését súlyosan akadályozó állandó hátrányokat az EUMSZ 349. cikke rögzíti. Ezek közé tartozik a távoli fekvés, a szigetjelleg, a kis méret, a kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok és a néhány terméktől való gazdasági függés. Az érintett tagállamnak azonban meg kell határoznia azokat az állandó hátrányokhoz kapcsolódó konkrét kiegészítő költségeket, amelyek ellentételezése a működési támogatási program feladata.

46.

A rendkívül ritkán lakott térségekben az elnéptelenedés megelőzése vagy csökkentése érdekében nyújtott működési támogatást illetően az érintett tagállamnak bizonyítania kell, hogy a működési támogatás nélkül az adott térségben fennáll az elnéptelenedés kockázata.

3.3.   Az állami beavatkozás szükségessége

47.

Annak értékeléséhez, hogy az állami támogatás szükséges-e a közös érdekű célkitűzés megvalósításához, először is azonosítani kell a támogatás által kezelendő problémát. Az állami támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani. Ez különösen a szűkös állami források kontextusában igaz.

48.

Az állami támogatási intézkedések – bizonyos feltételek mellett – korrigálhatják a piaci hiányosságokat, ezáltal hozzájárulnak a piacok hatékony működéséhez és fokozzák a gazdaság versenyképességét. Továbbá ott, ahol a piacok hatékony eredményt tudnak felmutatni, ezeket azonban kiegyenlítési és kohéziós szempontból nem tartják megfelelőnek, állami támogatást lehet alkalmazni a kívánatosabb, méltányosabb piaci eredmény elérése érdekében.

49.

A jelen iránymutatás 5. szakaszával összhangban a regionális támogatási térképen szereplő térségek fejlesztése céljából nyújtott támogatásokat illetően a Bizottság úgy véli, hogy a piac állami beavatkozás nélkül nem tudja megvalósítani az EUMSZ-ben rögzített kohéziós célkitűzést. Ezért az ezekben a térségekben nyújtott támogatást az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni.

3.4.   A regionális támogatás megfelelősége

50.

A bejelentett támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie az adott politikai célkitűzés kezeléséhez. Egy támogatási intézkedés nem tekinthető összeegyeztethetőnek, ha ugyanaz a regionális fejlődéshez való pozitív hozzájárulás elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközökkel vagy a támogatási eszközök más, kevésbé torzító típusaival.

3.4.1.   Alternatív szakpolitikai eszközök megfelelősége

3.4.1.1.   Beruházási támogatási programok

51.

A regionális beruházási támogatás mellett a tagállamok más szakpolitikai eszközökkel is támogathatják a beruházásokat és a munkahelyteremtést a hátrányos helyzetű régiókban. A tagállamok alkalmazhatnak olyan intézkedéseket is, mint az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás és képzés minőségének vagy az üzleti környezetnek a javítása.

52.

A kohéziós alapokból finanszírozott operatív programon kívüli program meghirdetésekor a tagállamoknak indokolniuk kell, hogy miért a regionális támogatás a megfelelő eszköz a kiegyenlítés vagy a kohézió közös célkitűzésének eléréséhez.

53.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy a fenti 32. pontban említett uniós alapokból finanszírozott operatív programon kívüli szektorális támogatási programot alkalmaz, bizonyítania kell, hogy ezen eszköznek milyen előnyei vannak egy multiszektorális támogatási programhoz vagy más szakpolitikai opciókhoz képest.

54.

A Bizottság különös figyelmet fordít a tervezett támogatási programmal kapcsolatos hatásvizsgálatokra, amelyeket a tagállam rendelkezésre bocsáthat. A 4. szakaszban leírt utólagos értékelések eredményei hasonlóképpen figyelembe vehetők a tervezett program megfelelőségének értékelésében.

3.4.1.2.   Egyedi beruházási támogatás

55.

Ad hoc támogatás esetén a tagállamnak bizonyítania kell, az érintett térség fejlődése hogyan biztosítható jobban ilyen támogatás révén, mint valamely program alapján nyújtott támogatás vagy más intézkedéstípusok segítségével.

3.4.1.3.   Működési támogatási programok

56.

A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatás a támogatással orvosolni kívánt problémák viszonylatában megfelelő a program célkitűzéseinek megvalósításához. A támogatás megfelelőségét bizonyítandó a tagállam előzetesen kiszámíthatja a támogatás összegét az adott időszakban várható kiegészítő költségek fedezetére szolgáló fix összegként, hogy a vállalkozásokat a költségek korlátozására és idővel tevékenységük hatékonyabb fejlesztésére ösztönözze (34).

3.4.2.   Megfelelőség más támogatási eszközök viszonylatában

57.

A regionális támogatás különböző formákban ítélhető oda. A tagállamnak mindazonáltal biztosítania kell, hogy a támogatást abban a formában ítéljék oda, amely várhatóan a legkisebb torzulásokkal jár a versenyben és a kereskedelemben. E tekintetben, ha a támogatást közvetlen anyagi előnyökkel járó támogatási formák valamelyikében ítélik oda (például közvetlen, vissza nem térítendő támogatások; az adók, a társadalombiztosítási járulékok vagy más kötelező díjak kapcsán biztosított mentességek vagy kedvezmények; vagy kedvezményes árakon kínált földterület, áruk vagy szolgáltatások, stb.), a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, miért nem megfelelőek más, potenciálisan kevésbé torzító hatással járó olyan támogatási formák, mint a visszafizetendő előlegek, illetve az adósság- vagy tőkeinstrumentumokra épülő támogatási formák (például alacsony kamatozású kölcsönök vagy kamatkedvezmények, állami garanciák, részesedés vásárlása vagy kedvező feltételek melletti alternatív tőkejuttatás).

58.

Az operatív programok célkitűzéseit és prioritásait megvalósító támogatási program esetében a program keretében választott finanszírozási eszköz megfelelő eszköznek minősül.

59.

A 4. szakaszban leírt utólagos értékelések eredményei figyelembe vehetők a tervezett támogatási eszköz megfelelőségének értékelésében.

3.5.   Ösztönző hatás

60.

A regionális támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatása van. Egy támogatásnak akkor van ösztönző hatása, ha oly módon változtatja meg a vállalkozás magatartását, hogy az valamely térség fejlődéséhez hozzájáruló olyan többlettevékenységekbe kezdjen, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végezne. A támogatás nem támogathatja valamely tevékenység azon költségeit, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát.

61.

Az ösztönző hatás megléte két lehetséges forgatókönyvvel bizonyítható:

a)

a támogatás kedvező beruházási döntés meghozatalára ösztönöz, mivel a kedvezményezett általa olyan beruházást valósíthat meg az érintett térségben, amely számára egyébként nem lenne elégségesen jövedelmező (35) (1. forgatókönyv, beruházási döntés); vagy

b)

a támogatás – mivel ellensúlyozza az érintett térségben választott helyszínhez kapcsolódó nettó hátrányokat és költségeket – arra ösztönöz, hogy a tervezett beruházást más térség helyett az adott térségben valósítsák meg (2. forgatókönyv, helyszínválasztás).

62.

Amennyiben a támogatás nem eredményezi a kedvezményezett magatartásának változását, tehát nem ösztönöz (további) beruházásokat az érintett térségben, feltételezhető, hogy az adott beruházásra a támogatás nélkül is sor kerülne a régióban. Az ilyen támogatásnak nincs ösztönző hatása a regionális célkitűzés megvalósítására és nem hagyható jóvá a belső piaccal összeegyeztethető támogatásként.

63.

Az uniós jog által rögzített normák teljesítéséhez szükséges beruházások céljára „a” térségekben kohéziós alapokon keresztül odaítélt regionális támogatás esetében azonban úgy tekinthető, hogy a támogatásnak ösztönző hatása van, ha a támogatás nélkül a kedvezményezett számára nem lenne elégségesen jövedelmező, hogy a beruházást az érintett térségben valósítsa meg, ami az adott térségben egy meglévő létesítmény bezárásához vezetne.

3.5.1.   Beruházási támogatási programok

64.

Egy egyedi beruházás munkálatai csak a támogatásigénylő formanyomtatvány benyújtását követően kezdhetők meg.

65.

Ha a munkálatok a támogatásigénylő formanyomtatvány benyújtása előtt megkezdődnek, akkor az adott egyedi beruházással kapcsolatban odaítélt támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

66.

A tagállamoknak be kell vezetniük a jelen iránymutatás mellékletét képező standard támogatásigénylő formanyomtatványt (36). A formanyomtatványon a kkv-knak és nagyvállalkozásoknak ismertetniük kell azt a helyzetet, amely a támogatás igénybevétele nélkül következett volna be, és meg kell jelölniük, hogy a 61. pontban leírt forgatókönyvek közül melyik érvényes.

67.

Ezenkívül a nagyvállalkozásoknak dokumentumokkal kell bizonyítaniuk a formanyomtatványon ismertetett, támogatás nélkül bekövetkező helyzetet. Ez a kötelezettség a kkv-kra nem vonatkozik.

68.

A támogatást nyújtó hatóság ellenőrzi a támogatás nélkül bekövetkező helyzet hitelességét és igazolja, hogy a regionális támogatás rendelkezik a szükséges, a 61. pontban ismertetett forgatókönyvek egyikének megfelelő ösztönző hatással. A támogatás nélkül bekövetkező helyzet akkor hiteles, ha valódi, és azokhoz a döntéshozatali tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek akkor voltak érvényben, amikor a kedvezményezett meghozta döntését a beruházásról.

3.5.2.   Bejelentett egyedi beruházási támogatás

69.

A bejelentett egyedi támogatás (37) tekintetében a tagállamnak a 64–67. pontban foglalt követelményeken túl egyértelműen bizonyítania kell, hogy a támogatás tényleges hatást gyakorol a beruházási döntés meghozatalára vagy a helyszínválasztásra (38). A tagállamnak meg kell határoznia, hogy a 61. pontban leírt forgatókönyvek közül melyik érvényes. Az átfogó értékelés érdekében a tagállamnak nemcsak a támogatott projekttel kapcsolatban kell tájékoztatást nyújtania, hanem átfogóan ismertetnie kell az ellenkező esetet is, vagyis azt, amikor egyetlen EGT-beli hatóság sem ítél oda támogatást a kedvezményezettnek.

70.

Az 1. forgatókönyv esetében a tagállam a támogatás ösztönző hatásának meglétét a vállalkozás olyan dokumentumaival bizonyíthatja, amelyek igazolják, hogy a beruházás a támogatás nélkül nem volna elégségesen jövedelmező.

71.

A 2. forgatókönyv esetében a tagállam a támogatás ösztönző hatásának meglétét a vállalkozás olyan dokumentumaival bizonyíthatja, amelyek igazolják, hogy az érintett térségben történő beruházás költségeit és hasznait összehasonlították egy vagy több alternatív térségben történő beruházás azonos adataival. A Bizottság megvizsgálja, hogy az összehasonlításoknak van-e reális alapjuk.

72.

A tagállamoknak a vizsgált beruházási projekthez kapcsolódó hivatalos vállalati dokumentumokra, kockázatértékelésekre (ideértve a helyszín-specifikus kockázat értékelését), pénzügyi jelentésekre, belső üzleti tervekre, szakértői véleményekre és egyéb tanulmányokra kell támaszkodniuk. A tagállamokat segíthetik az ösztönző hatás fennállásának bizonyításában a keresleti, költség- és pénzügyi előrejelzéseket tartalmazó dokumentumok, a beruházási bizottsághoz benyújtott, a különböző beruházási forgatókönyveket ismertető dokumentumok, valamint a pénzügyi intézmények számára készült dokumentumok.

73.

Ebben az összefüggésben, különösen az 1. forgatókönyv esetén a jövedelmezőségi szintet értékelhetik az adott ágazatra jellemző módszertani gyakorlatok alkalmazásával, amelyeknek részét képezhetik a projekt nettó jelenértékének (NPV) (39), a belső megtérülési rátának (IRR) (40) és a befektetett tőke átlagos megtérülésének (ROCE) megállapítására szolgáló módszerek. A projekt jövedelmezőségét a vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákhoz kell hasonlítani. Ha ezek az értékek nem állnak rendelkezésre, a projekt jövedelmezőségét a teljes vállalkozás tőkeköltségéhez, vagy az érintett ágazatra általában jellemző megtérülésekhez kell hasonlítani.

74.

Ha a támogatás nem eredményezi a kedvezményezett magatartásának változását, tehát nem ösztönöz (további) beruházásokat az érintett térségben, akkor a régió számára nem áll fenn pozitív hatás. Ezért a támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek az olyan esetekben, ahol úgy tűnik, hogy az adott beruházásra a támogatás nyújtása nélkül is sor kerülne a régióban.

3.5.3.   Működési támogatási programok

75.

A működési támogatási programokat illetően akkor kell úgy tekinteni, hogy a támogatásnak ösztönző hatása van, ha valószínűsíthető, hogy támogatás nélkül az érintett térségben vagy régióban folytatott gazdasági tevékenység szintje jelentősen csökkenne a támogatás által orvosolni kívánt problémák miatt.

76.

A Bizottság ezért akkor tekinti úgy, hogy a támogatás az érintett térségekben vagy régiókban további gazdasági tevékenységet indít el, ha a tagállam bizonyította az érintett térségben a problémák fennállását és azok számottevő jellegét (lásd a 44–46. pontot).

3.6.   A támogatási összeg arányossága (minimumra korlátozott támogatás)

77.

Elvben a regionális támogatás összegének az érintett térségben a többletberuházások vagy többlettevékenységek ösztönzéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia.

78.

Általános szabályként a bejelentett egyedi támogatás akkor korlátozódik a szükséges minimumra, ha a támogatás összege megfelel az érintett térségben a beruházás megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek, a támogatás nélküli helyzethez képest. Hasonlóképpen a nagyvállalkozásoknak bejelentett program keretében nyújtott beruházási támogatás esetében a tagállamoknak a „nettó többletköltség” megközelítés alkalmazásával gondoskodniuk kell arról, hogy a támogatás összege a szükséges minimumra korlátozódjon.

79.

Az 1. forgatókönyv szerinti helyzetekben (beruházási döntések) a támogatási összeg ennek megfelelően nem lépheti túl azt a szükséges minimális összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi, így például a belső megtérülési ráta nem növelhető olyan mértékben, hogy meghaladja az érintett vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákat, illetve a teljes vállalkozás tőkeköltségét, vagy az érintett ágazatra általában jellemző megtérüléseket, ha ezek az értékek rendelkezésre állnak.

80.

A 2. forgatókönyv szerinti helyzetekben (helyszíni ösztönzők) a támogatási összeg nem haladhatja meg a megcélzott térségben megvalósuló beruházás nettó jelenértékének és az alternatív helyszínen megvalósuló beruházás nettó jelenértékének különbözetét. Az összes releváns költséget és hasznot számításba kell venni, ideértve például az igazgatási és a szállítási költségeket, a képzési támogatásban nem részesülő képzési költségeket, valamint a bérdifferenciákat is. Ha azonban az alternatív helyszín az EGT területén található, akkor a másik helyszínen nyújtott támogatások nem vehetők figyelembe.

81.

A Bizottság a kiszámíthatóság és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a beruházási támogatásra maximális támogatási intenzitásokat (41) alkalmaz. A maximális támogatási intenzitások kettős célt szolgálnak.

82.

Először is, a bejelentett programok esetében a maximális támogatási intenzitás a kkv-k számára biztonsági garanciát jelent: mindaddig, amíg a támogatási intenzitás a megengedett maximum alatt marad, a minimumra korlátozott támogatás feltétele teljesítettnek minősül.

83.

Másodszor, minden egyéb esetben a maximális támogatási intenzitások felső határértéket jelentenek a jelen iránymutatás 79. és 80. pontjában leírt nettó többletköltség megközelítés alkalmazásában.

84.

A maximális támogatási intenzitások három szempont függvényében határozhatók meg:

a)

az érintett térség társadalmi-gazdasági helyzete, mely alapján megközelítőleg meghatározható, hogy a térségnek mekkora mértékben kell fejlődnie, és az is, hogy mekkora mértékben szenved a gazdasági tevékenység vonzását és fenntartását akadályozó hátrányos tényezőtől;

b)

a kedvezményezett mérete, mely alapján megközelítőleg meghatározhatók a térségben a projekt finanszírozásával vagy megvalósításával kapcsolatos sajátos nehézségek;

c)

a beruházási projekt mérete, mely a verseny és a kereskedelem torzulásának várható szintjét mutatja.

85.

Ennek megfelelően minél fejletlenebb a megcélzott régió, annál magasabb támogatási intenzitás (és potenciálisan a verseny és a kereskedelem ezzel járó nagyobb torzulása) engedélyezhető; emellett magasabb támogatási intenzitás engedélyezhető akkor is, ha a támogatás kedvezményezettje kkv.

86.

A verseny és a kereskedelem nagyobb mértékű várható torzulására tekintettel a nagyberuházási projektek esetében a maximális támogatási intenzitást a 20. pont c) alpontjában meghatározott mechanizmus alkalmazásával csökkenteni kell.

3.6.1.   Beruházási támogatási programok

87.

A kkv-knak nyújtott támogatások esetében az 5.4. szakaszban leírt magasabb maximális támogatási intenzitások alkalmazhatók. Ha azonban a beruházás nagyberuházási projekthez kapcsolódik, a kkv nem részesülhet a magasabb támogatási intenzitásokból.

88.

Nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében a tagállamnak biztosítania kell, hogy a támogatás összege megfeleljen a beruházás érintett térségben történő megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek, a támogatás nélküli helyzethez képest. A felső határértékeket a jelen iránymutatás 79. és 80. pontjában ismertetett módszer és a maximális támogatási intenzitások együttes alkalmazásával kell meghatározni.

89.

A nagyberuházási projektekhez nyújtott támogatásoknál biztosítani kell azt, hogy a támogatás mértéke ne haladja meg a csökkentett intenzitást. Azokban az esetekben, amikor egy kedvezményezett számára olyan beruházáshoz ítélnek oda támogatást, amely egyetlen beruházás részének tekintendő, a támogatást csökkenteni kell az elszámolható költségek 50 millió EUR feletti részére vonatkozóan (42).

90.

A projektenkénti maximális támogatási intenzitást és támogatási összeget a támogatást nyújtó hatóság számítja ki a támogatás odaítélésekor. A támogatási intenzitást a bruttó támogatási egyenérték alapján kell kiszámítani vagy az összes elszámolható beruházási költség, vagy az elszámolható bérköltség viszonylatában, amelyeket a támogatás kedvezményezettje adott meg a támogatás kérelmezésekor.

91.

Amennyiben a beruházási költségek alapján számított beruházási támogatást bérköltségek alapján számított regionális beruházási támogatással kombinálják, a támogatás teljes összege nem lépheti túl az érintett térség esetében megengedhető maximális támogatási intenzitás alapján elvégzett számítások alapján megállapított legmagasabb támogatási összeget sem.

92.

Egyidejűleg több regionális támogatási program keretében is nyújtható beruházási támogatás, vagy az ad hoc támogatással halmozható, ha a támogatás teljes összege az összes forrást figyelembe véve nem lépi túl a projektenként megengedhető maximális támogatási intenzitást, amelyet előzetesen az első támogatást nyújtó hatóság számít ki.

93.

Az európai területi együttműködés olyan projektjeihez kapcsolódó induló beruházások esetében, amelyek megfelelnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló rendeletben (43) rögzített szempontoknak, a projektben részt vevő valamennyi kedvezményezettre az induló beruházás helye szerinti térségben érvényes támogatási intenzitás alkalmazandó. Amennyiben az induló beruházás két vagy több támogatott területen helyezkedik el, az induló beruházásra vonatkozó maximális támogatási intenzitást azon támogatott terület szerint kell számítani, ahol az elszámolható költségek legnagyobb része felmerül. A nagyvállalkozás által „c” térségben megvalósított induló beruházás az európai területi együttműködés projektjével összefüggésben csak akkor részesülhet regionális támogatásban, ha az induló beruházás új tevékenység végzésére vagy új termék előállítására irányul.

3.6.1.1.   A beruházási költségek alapján számított elszámolható költségek

94.

A beszerzett eszközöknek újnak kell lenniük, kivéve kkv-k esetében vagy létesítmény felvásárlásánál (44).

95.

A kkv-k esetében elszámolható költségnek tekinthető továbbá a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmányok és tanácsadás költségeinek legfeljebb 50 %-a.

96.

A termelési folyamat alapvető megváltoztatására odaítélt támogatásnál az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a modernizálandó tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését.

97.

A meglévő létesítmény diverzifikálására odaítélt támogatás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200 %-kal kell meghaladniuk az újrahasznált eszközöknek a munkák megkezdése előtti pénzügyi évben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

98.

A lízingelt tárgyi eszközökhöz kapcsolódó költségek a következő feltételekkel vehetők figyelembe:

a)

földterület és épületek tekintetében a lízinget fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább öt éven keresztül nagyvállalkozások, és három éven keresztül kkv-k esetében;

b)

üzem vagy gépek tekintetében a lízingnek pénzügyi lízing formájában kell történnie, és kötelezettséget kell tartalmaznia arra, hogy a támogatás kedvezményezettje az eszközt a lízing lejártakor megvásárolja.

99.

Létesítmény beszerzése esetében csak azoknak az eszközöknek a költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Ha az eszközök beszerzésére irányuló támogatást azelőtt nyújtották, hogy azokat megvásárolták volna, akkor az ilyen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásával kapcsolatos elszámolható költségekből. Ha egy létesítmény felvásárlása egyéb támogatható beruházással jár együtt, akkor ez utóbbi beruházás elszámolható költségeit hozzá kell adni a létesítmény eszközeinek beszerzéséhez kapcsolódó költségekhez.

100.

Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán a projekt teljes elszámolható beruházási költségeinek legfeljebb 50 %-áig számolhatók el. Kkv-k esetében az immateriális javakhoz kapcsolódó összes költség figyelembe vehető.

101.

A beruházási költségek kiszámítása során elszámolható immateriális javaknak az érintett támogatott területhez kell kapcsolódniuk, és nem vihetők át más régiókba. Az immateriális javaknak ennek érdekében a következő feltételeket kell teljesíteniük:

a)

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b)

amortizálhatónak kell lenniük;

c)

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni.

102.

Az immateriális javaknak a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és legalább öt évig (kkv-k esetében három évig) ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást odaítélték.

3.6.1.2.   A bérköltségek alapján számított elszámolható költségek

103.

A regionális támogatás kiszámítható azon várható bérköltségek alapján is, amelyek valamely induló beruházás eredményeként teremtett munkahelyekhez köthetők. A támogatás csak az alkalmazott személy kétéves időszakra számított bérköltségét fedezheti, az intenzitás nem lépheti túl az érintett térségben alkalmazandó támogatási intenzitást.

3.6.2.   Bejelentett egyedi beruházási támogatás

104.

Az 1. forgatókönyv szerinti helyzetekben (beruházási döntés) a Bizottság a jelen iránymutatás 79. pontjában rögzített módszerrel azt vizsgálja, hogy a támogatási összeg túllépi-e azt a szükséges minimális összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi.

105.

A 2. forgatókönyv szerinti helyzetekben (helyszínválasztás) a helyszíni ösztönző tekintetében a Bizottság a 80. pontban rögzített módszerrel összehasonlítja a megcélzott térségben megvalósuló beruházás nettó jelenértékét az alternatív helyszínen megvalósuló beruházás nettó jelenértékével.

106.

Az ösztönző hatás elemzésénél alkalmazott számítások felhasználhatók annak megállapításánál is, hogy a támogatás arányos-e. A tagállamnak – például a 72. pontban említett – dokumentumok alapján kell bizonyítania az arányosságot.

107.

A támogatási intenzitás nem lépheti túl a megengedhető kiigazított támogatási intenzitást.

3.6.3.   Működési támogatási programok

108.

A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatás mértéke arányban áll a támogatással orvosolni kívánt problémákkal.

109.

Különösen a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

a támogatást az olyan elszámolható költségek egy előre meghatározott csoportjának viszonylatában kell meghatározni, amelyek – a tagállam által bizonyítottan – teljes mértékben a támogatás által orvosolni kívánt problémáknak tulajdoníthatók;

b)

a támogatásnak az elszámolható költségek ezen előre meghatározott csoportjának egy bizonyos hányadára kell korlátozódnia és nem lépheti túl ezeket a költségeket;

c)

a kedvezményezettenkénti támogatási összegnek arányosnak kell lennie az egyes kedvezményezettek által ténylegesen tapasztalt problémák szintjével.

110.

A legkülső régiókban felmerülő kiegészítő költségek ellentételezésére nyújtott támogatások vonatkozásában az elszámolható költségeknek teljes mértékben az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátránynak tulajdoníthatóan kell felmerülniük. E kiegészítő költségekbe nem tartoznak bele a szállítási költségek és a bármilyen más tényezőknek tulajdonítható többletköltségek. Ezeket a kiegészítő költségeket az érintett tagállam más régióiban letelepedett hasonló vállalkozásoknál felmerült költségek szintjéhez viszonyítva kell számszerűsíteni.

111.

A kkv-k által az „a” térségekben tapasztalt bizonyos sajátos nehézségek csökkentésére nyújtott támogatás esetében a támogatást a program időtartama alatt fokozatosan csökkenteni kell (45).

3.7.   A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése

112.

A támogatás összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak. Bizonyos helyzetekben a negatív hatások nyilvánvalóan túlsúlyban vannak a pozitív hatásokkal szemben, ami azt jelenti, hogy a támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

3.7.1.   Általános szempontok

113.

A verseny és a kereskedelem a regionális támogatás miatt potenciálisan kétféleképpen torzulhat. Ezek egyrészt a termékpiacot érintő torzulások, másrészt helyspecifikus hatások. Mindkét típus vezethet a belső piac gazdasági teljesítményét rontó allokációs problémákhoz, valamint a gazdasági tevékenység régión belüli eloszlásával kapcsolatos problémákhoz.

114.

Az állami támogatás egyik potenciálisan káros hatása, hogy akadályozza a piaci mechanizmust abban, hogy hatékony eredményeket érjen el leghatékonyabb termelők jutalmazása révén, illetve azáltal, hogy növeli a legkevésbé hatékony termelőre nehezedő nyomást, melynek hatására az javítja eredményeit, szerkezetátalakításba kezd, vagy kilép a piacról. Az alulteljesítő piacon az állami támogatás kiváltotta jelentős kapacitásbővülés azonban indokolatlanul torzíthatja a versenyt, mivel a kapacitásfelesleg létrehozásának vagy fenntartásának eredményeként csökkenhetnek a haszonkulcsok és a versenytársak beruházásai, vagy akár ahhoz is vezethet, hogy a versenytársak elhagyják a piacot. Így olyan helyzet alakulhat ki, amelyben az egyébként a piacon maradni képes versenytársak kiszorulnak a piacról. Ez megakadályozhatja azt is, hogy a vállalkozások belépjenek a piacra vagy növeljék piaci részesedésüket, és gyengítheti azokat a tényezőket, amelyek a versenytársakat innovációra ösztönzik. Így nem hatékony piaci struktúra alakul ki, ami hosszú távon káros a fogyasztókra nézve. Ezenkívül a támogatás elérhetősége indokolatlan derűlátásra vagy indokolatlan kockázatvállalásra késztetheti a potenciális kedvezményezetteket. Az ágazat összteljesítményére hosszú távon gyakorolt hatás várhatóan negatív lesz.

115.

A támogatásnak a kedvezményezett részéről a piaci erő növelése vagy a jelentős piaci erő megőrzése tekintetében is lehetnek torzító hatásai. Ha a támogatás közvetlenül nem is növeli a jelentős piaci erőt, erre közvetetten alkalmas lehet azáltal, hogy gátolja a meglévő versenytársak bővülését, a versenytársak kilépését idézi elő, vagy elbátortalanítja az új versenytársakat a piacra lépéstől.

116.

A regionális támogatás – a termékpiacokon okozott torzulások mellett – jellegénél fogva érinti a gazdasági tevékenység helyszínének megválasztását is. Amikor egy térség a támogatásnak betudhatóan beruházásokat vonz, egy másik térség elveszti ezt a lehetőséget. A támogatással hátrányosan érintett térségekben jelentkező negatív hatások a gazdasági tevékenységek megszűnésében, valamint a munkahelyek elvesztésében (az alvállalkozók szintjén is) lehetnek érzékelhetők. Ezenkívül elvesztett pozitív externáliák (pl. klaszterképző hatás, tudásgyűrűzés, oktatás és képzés stb.) formájában is érzékelhetők lehetnek.

117.

A regionális támogatást a földrajzi vonatkozása különbözteti meg a horizontális támogatások egyéb formáitól. A regionális támogatás különleges jellemzője, hogy a beruházóknak a beruházási projekt helyszínével kapcsolatos döntését kívánja befolyásolni. Ha a regionális támogatás ellensúlyozza a regionális hátrányokból adódó pótlólagos költségeket, és többletberuházásokat segít elő a támogatott területeken anélkül, hogy azokat más támogatott területektől szívná el, akkor a régió fejlődésén túl a kohéziót is előmozdítja, és így végső soron az egész Unió számára előnyökkel jár. A regionális támogatásra jogosult térségeket kimerítően meghatározó regionális támogatási térképek bizonyos mértékig már korlátozzák a regionális támogatás lehetséges negatív helyspecifikus hatásait, figyelembe véve a kiegyenlítő és kohéziós politikai célkitűzéseket, valamint a megengedhető maximális támogatási intenzitásokat. Ugyanakkor annak ismerete, hogy a támogatás hiányában milyen helyzet alakult volna ki, továbbra is fontos a támogatás által a kohéziós célkitűzés tekintetében gyakorolt tényleges hatás felmérése szempontjából.

3.7.2.   Nyilvánvaló negatív hatások

118.

Először is, a Bizottság számos olyan helyzetet határoz meg, amelyben a támogatás negatív hatásai nyilvánvalóan túlsúlyban vannak a pozitív hatásokkal szemben, így a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

119.

Másodszor, a Bizottság maximális támogatási intenzitásokat állapít meg. Ezek alapvető összeegyeztethetőségi követelményt alkotnak, amelynek célja, hogy megelőzzék az állami támogatás felhasználását olyan projektekben, amelyeknél a támogatási összeg és az elszámolható költségek aránya túlzottan magasnak tekinthető, és különösen nagy valószínűséggel járhat torzító hatással. Általában minél erősebbek a támogatott projekt által valószínűleg előidézett pozitív hatások, és minél nagyobb a támogatás iránti valószínű igény, annál magasabb a támogatási intenzitás felső határa.

120.

Az 1. forgatókönyv (beruházási döntés) szerinti olyan esetekben, amelyeknél a projekt által létrehozott kapacitás strukturálisan abszolút mértékben hanyatló piacon keletkezik, a Bizottság a mérlegelés során ezt olyan negatív hatásként veszi számításba, amelyet a pozitív hatások valószínűleg nem ellensúlyoznak.

121.

A 2. forgatókönyv (helyszínválasztás) szerinti olyan esetekben, amelyeknél a támogatás nélkül a beruházás egy olyan régióban valósulna meg, ahol a megcélzott régióhoz képest magasabb, vagy ugyanakkora a regionális támogatási intenzitás, az a regionális támogatás lényegének ellentmondó negatív hatást jelent, amelyet a pozitív tényezők valószínűleg nem ellensúlyoznak (46).

122.

Amennyiben a kedvezményezett az EGT más térségében azonos vagy hasonló gazdasági tevékenységet szüntet meg, és ezt a tevékenységet a megcélzott térségbe helyezi át, és amennyiben ok-okozati kapcsolat áll fenn a támogatás és az áthelyezés között, az negatív hatásnak tekintendő, amelyet a pozitív tényezők valószínűleg nem ellensúlyoznak.

123.

Bejelentett intézkedések értékelésekor a Bizottságnak be kell kérnie minden szükséges információt annak megítéléséhez, hogy az állami támogatás jelentős munkahelyvesztéshez vezet-e az EGT-n belüli meglevő helyszíneken.

3.7.3.   Beruházási támogatási programok

124.

A beruházási támogatási programok nem vezethetnek a verseny vagy a kereskedelem jelentős torzulásaihoz. Még az olyan esetekben is, amikor a torzulások egyedi szinten korlátozottnak tekinthetők (feltéve, hogy a beruházási támogatásra vonatkozó valamennyi feltétel teljesül), kumulatív alapon a programok még mindig nagymértékű torzulásokhoz vezethetnek. Az ilyen torzulások érinthetik a kínálati piacokat azáltal, hogy kapacitásfelesleget hoznak létre, vagy növelik azt, illetve oly módon hozzák létre, növelik vagy tartják fenn néhány kedvezményezett jelentős piaci erejét, hogy az negatívan érinti a dinamikus ösztönzőket. A programok alapján nyújtott támogatások is eredményezhetik a gazdasági tevékenységek megszűnését az EGT más térségeiben. Bizonyos ágazatokra összpontosító program esetében az ilyen torzulások kockázata még hangsúlyosabban jelentkezik.

125.

A tagállamnak ezért bizonyítania kell, hogy ezek a negatív hatások a minimumra korlátozódnak, figyelembe véve például az érintett projektek méretét, az egyedi és a halmozott támogatási összegeket, a várható kedvezményezetteket, és a megcélzott ágazatok jellemzőit. Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelni tudja a várható negatív hatásokat, a tagállam benyújthatja a rendelkezésére álló hatásvizsgálatokat, valamint a hasonló korábbi programok esetében elvégzett utólagos értékeléseket.

126.

Amikor a támogatást nyújtó hatóság egyedi projektek számára egy program keretében ítél oda támogatást, ellenőriznie kell és meg kell erősítenie, hogy a támogatás nem jár a 121. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatással. Az ellenőrzés a kedvezményezett által a támogatás iránti kérelem benyújtásakor közölt információkon, valamint az egységes támogatásigénylő formanyomtatványon tett nyilatkozaton alapulhat, amelyben fel kell tüntetni a támogatásban nem részesülő alternatív helyszínt is.

3.7.4.   Bejelentett egyedi beruházási támogatás

127.

A bejelentett támogatás negatív hatásainak értékelésekor a Bizottság különbséget tesz a fenti 104. és 105. pontban ismertetett, a támogatás nélküli helyzetre vonatkozó két forgatókönyv között.

3.7.4.1.   Az 1. forgatókönyv szerinti esetek (beruházási döntések)

128.

Az 1. forgatókönyv szerinti esetekben a Bizottság külön hangsúlyt fektet a hanyatló iparágakban történő kapacitásfelesleg-kiépítéshez kapcsolódó negatív hatásokra, a piacról való kilépés megelőzésére, és a jelentős piaci erő fogalmának meghatározására. E negatív hatásokat (amelyeket a támogatás pozitív hatásainak ellensúlyozniuk kell) az alábbi 129–138. pont ismerteti. Akkor azonban, ha megállapítható, hogy a támogatás a 120. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatásokkal járna, a támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, mert nem valószínű, hogy pozitív tényezők ellensúlyozzák.

129.

A verseny és a kereskedelem potenciális torzulásainak azonosítása és értékelése érdekében a tagállamoknak bizonyítékokat kell benyújtaniuk, amelyek alapján a Bizottság azonosítja az érintett termékpiacokat (a támogatás kedvezményezettjének magatartásában bekövetkező változás által érintett termékeket), és meghatározza az érintett versenytársakat és ügyfeleket/fogyasztókat.

130.

A Bizottság különböző szempontok alapján értékeli ezeket potenciális torzulásokat, ilyen lehet az érintett termék piacának struktúrája, a piac teljesítménye (hanyatló vagy növekvő piac), a támogatás kedvezményezettjeinek kiválasztási folyamata, a piacra lépés és a piacról való kilépés korlátai, a termékdifferenciálás.

131.

Amennyiben egy vállalkozás szisztematikusan állami támogatásra támaszkodik, az annak a jele lehet, hogy a vállalkozás egyedül nem tud helytállni a versenyben, vagy hogy versenytársaihoz képest indokolatlan előnyöket élvez.

132.

A Bizottság a termékpiacokat érintő potenciális negatív hatások két fő forrását különbözteti meg:

a)

jelentős kapacitásbővülés, amely kapacitásfelesleghez vezet, vagy növeli a meglévő kapacitásfelesleget, különösen egy hanyatló piacon;

b)

a támogatás kedvezményezettje jelentős piaci erővel rendelkezik.

133.

Annak értékelése érdekében, hogy a támogatás eredményeképpen létrejöhetnek vagy fennmaradhatnak-e alacsony hatékonyságú piaci struktúrák, a Bizottság figyelembe veszi a projekt által létrehozott pótlólagos termelési kapacitást, valamint azt, hogy a piac alulteljesítő-e.

134.

Amennyiben a szóban forgó piac növekvő, az rendes esetben kevésbé vet fel aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a támogatás negatívan fogja érinteni a dinamikus ösztönzőket, vagy hogy indokolatlanul bennmaradásra ösztönöz vagy gátolja a belépést.

135.

A hanyatló piacok esetében jóval több aggály vetődik fel. E tekintetben a Bizottság megkülönbözteti azokat az eseteket, amelyeknél – hosszú távon nézve – az érintett piac strukturálisan hanyatlik (vagyis negatív növekedési ütemet mutat), és azokat az eseteket, amelyeknél az érintett piac relatív mértékben hanyatlik (vagyis pozitív növekedési ütemet mutat, de nem lépi túl a növekedési ütem referenciaértékét).

136.

A piaci alulteljesítés mértékét általában az EGT projektkezdést megelőző három évi GDP-jéhez (viszonyítási érték) hasonlítva vizsgálják, illetve megállapítható még a következő 3–5 évre előre jelzett növekedési ütemek alapján is. A lehetséges mutatók közé tartozik az érintett piacon várható jövőbeli növekedés és az ebből következően várható kapacitáskihasználási arány, valamint a kapacitásnövekedésnek az árakon és a haszonkulcson keresztül a versenytársakra gyakorolt valószínű hatása.

137.

Bizonyos esetekben a termékpiac EGT-n belüli növekedésének értékelése lehet, hogy nem megfelelő a támogatás hatásainak teljes körű értékeléséhez, különösen akkor, ha a földrajzi piac világméretű. Ilyen esetekben a Bizottság figyelembe fogja venni a támogatásnak az érintett piaci struktúrákra gyakorolt hatását, különösen pedig azt, hogy mennyire képes EGT-beli termelőket kiszorítani.

138.

A jelentős piaci erő fennállásának értékeléséhez a Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett helyzetét a támogatás igénybevételét megelőző időszakban, valamint a beruházás véglegesítését követően várható piaci pozícióját. A Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett és versenytársai piaci részesedését, valamint egyéb lényeges tényezőket is, például – a piaci koncentrációt vizsgálva – a piaci struktúrát, a piacra lépés esetleges korlátait (47), a vevői erőt (48), továbbá a bővülés és a piacról való kilépés korlátait.

3.7.4.2.   A 2. forgatókönyv szerinti esetek (helyszínválasztás)

139.

Amennyiben a támogatás nélküli helyzet elemzése alapján megállapítható, hogy a támogatás nélkül a beruházás egy másik helyszínen valósult volna meg (2. forgatókönyv), mely az érintett termék tekintetében ugyanahhoz a földrajzi piachoz tartozik, és amennyiben a támogatás arányos, a kapacitásfelesleg vagy a jelentős piaci erő tekintetében jelentkező lehetséges eredmények elvileg a támogatás nélkül is ugyanazok lennének. Ilyen esetekben a támogatás pozitív hatásai valószínűleg túlsúlyban lesznek a versenyre gyakorolt korlátozott negatív hatásokkal szemben. Akkor azonban, ha az alternatív helyszín az EGT területén található, a Bizottság különösen aggályosnak tartja az alternatív helyszínnel kapcsolatos negatív hatásokat, ezért ha a támogatás a 121. és 122. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatásokkal jár, akkor nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, mert nem valószínű, hogy pozitív tényezők ellensúlyozzák.

3.7.5.   Működési támogatási programok

140.

Amennyiben a támogatás szükséges és arányos a 3.2.3. szakaszban ismertetett közös célkitűzés eléréséhez, a támogatás negatív hatásait valószínűleg ellensúlyozzák a pozitív hatások. Néhány esetben azonban a támogatás a piaci struktúra, illetve az ágazat vagy az iparág jellemzőinek változását eredményezheti, ami jelentősen torzíthatja a versenyt a piacra lépés vagy a piacról kilépés korlátai, a helyettesítő hatások, vagy a kereskedelmi forgalom eltolódása révén. Az ilyen esetekben az azonosított negatív hatásokat valószínűleg nem ellensúlyozzák a pozitív hatások.

3.8.   Átláthatóság

141.

A tagállamoknak központi weboldalon vagy több (például regionális) weboldal információit összegyűjtő honlapon legalább a következő információkat kell közzétenniük a bejelentett állami támogatási intézkedésekről: a bejelentett támogatási program szövegét és végrehajtási rendelkezéseit, a támogatást nyújtó hatóság megnevezését, az egyedi kedvezményezetteket, a kedvezményezettenkénti támogatási összegét, valamint a támogatási intenzitást. Ezek a követelmények a bejelentett programok keretében nyújtott egyedi támogatásokra és az ad hoc támogatásokra egyaránt vonatkoznak. Ezeket az információkat a támogatást nyújtó hatóság határozatának meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (49).

4.   ÉRTÉKELÉS

142.

A verseny és a kereskedelem torzulásának további mérséklése érdekében a Bizottság egyes programok esetében előírhatja, hogy azok időtartamát korlátozzák (általában 4 évre vagy annál rövidebb időre), és azokra vonatkozóan végezzék el a 27. pontban említett értékelést.

143.

Az értékelést olyan programok esetében kell elvégezni, amelyeknél a lehetséges torzulás mértéke különösen nagy, vagyis amelyeknél a megvalósítás időben történő felülvizsgálata nélkül a verseny jelentős mértékben korlátozódhat.

144.

Az értékelés céljaira tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy ne terheljék aránytalanul a tagállamokat a kisebb támogatási összegek tekintetében, az említett kötelezettség kizárólag a nagy támogatási költségvetéssel rendelkező, új jellemzőket tartalmazó támogatási programok esetében, illetve jelentős piaci, technológiai vagy szabályozási változás esetén írható elő. Az értékelést az állami támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell végeznie közös módszertan (50) alapján, és nyilvánosságra kell azt hozni. Ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa a támogatási program meghosszabbításának lehetőségét, az értékelést megfelelő időben – és a program lejártakor minden esetben – be kell nyújtani a Bizottság számára. Az értékelés pontos terjedelmét és végrehajtásának módját a támogatási programot jóváhagyó határozatban kell meghatározni. Az összes hasonló célra irányuló, későbbi támogatási intézkedés során célszerű figyelembe venni az értékelés eredményeit.

5.   REGIONÁLIS TÁMOGATÁSI TÉRKÉPEK

145.

A Bizottság ebben a szakaszban meghatározza az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételeket teljesítő térségek azonosításának kritériumait. Azokat a térségeket, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, és amelyeket egy tagállam „a” vagy „c” térségként kíván minősíteni, regionális támogatási térképen kell megjelölni, a térképet a Bizottságnak be kell jelenteni és azt a Bizottságnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a minősített térségekben található vállalkozásoknak regionális támogatást lehessen odaítélni. A térképeknek az ezekben a térségekben alkalmazandó maximális támogatási intenzitásokat is meg kell határozniuk.

5.1.   Regionális támogatásra jogosult népességi arány

146.

Tekintettel arra, hogy a regionális állami támogatás odaítélése eltér az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében az állami támogatás nyújtására meghatározott általános tilalomtól, a Bizottság úgy véli, hogy az Unióban az „a” és a „c” térségnek minősített térségek összesített népességének kisebbnek kell lennie a nem minősített térségekénél. E minősített térségek teljes népességi arányának ezért az Unió népességének 50 %-a alatt kell lennie.

147.

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásban (51) az „a” és a „c” térségek teljes népességi arányát az EU-25 népességének 42 %-ában határozták meg (az EU-27 népességének 45,5 %-a). A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt az előzetes népességi arányt kell úgy kell módosítani, hogy tükrözze számos tagállam jelenlegi nehéz gazdasági helyzetét.

148.

Ennek megfelelően az „a” és a „c” térségek népességiarány-korlátját a 2014–2020 közötti időszakra az EU-27 népességének 46,53 %-ában kell meghatározni (52).

5.2.   A 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában szereplő eltérés

149.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel”. A Bíróság szerint „a »rendkívül« és a »jelentős« szavak használata a 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában azt jelzi, hogy a kivétel csak azokra a térségekre vonatkozik, ahol a gazdasági helyzet különösen kedvezőtlen összevetve az [Unió] egészével” (53).

150.

A Bizottság úgy véli, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek azon NUTS 2 régiók (54) esetében, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 75 %-ával egyenlő vagy az alatti (55).

151.

Ennek megfelelően a tagállam a következő térségeket minősítheti „a” térségnek:

a)

NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-egységben kifejezett egy főre jutó GDP (56) az EU-27 átlagának 75 %-ával egyenlő vagy az alatti (azon utolsó három év átlaga alapján, amelyekre rendelkezésre állnak Eurostat adatok (57));

b)

a legkülső régiók.

152.

A támogatásra jogosult „a” térségeket tagállamonként az I. melléklet tartalmazza.

5.3.   A 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szereplő eltérés

153.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.” A Bíróság szerint „A 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglalt eltérés […] megengedi egyes térségek fejlesztését a 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában megállapított gazdasági feltételek általi korlátozás nélkül, feltéve, hogy az ilyen támogatás »nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben«. Ez a rendelkezés felhatalmazást ad a Bizottságnak valamely tagállam nemzeti átlagához képest hátrányos helyzetben lévő térségek gazdasági fejlődését előmozdító támogatás engedélyezésére” (58).

154.

Az uniós „c” térségre vonatkozó teljes népességi arány felső határát (a továbbiakban: „c” térségekre vonatkozó népességi arány) az Unióban támogatásra jogosult „a” térség népességének a 148. pontban meghatározott teljes népességi arány felső határából való levonásával kapjuk meg.

155.

A „c” térségnek két kategóriája van:

a)

bizonyos előre meghatározott feltételeknek megfelelő térség, melyet a tagállam ezért minden további indokolás nélkül „c” térségnek minősíthet (a továbbiakban: automatikusan „c” térségnek minősíthető térség);

b)

olyan térség, amelyet egy tagállam saját belátása szerint „c” térségnek minősíthet, feltéve, hogy a tagállam bizonyítja, hogy a térség megfelel bizonyos társadalmi-gazdasági feltételeknek (a továbbiakban: indoklással „c” térségnek minősíthető térség).

5.3.1.   Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek

5.3.1.1.   Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekre allokált népességi arány

156.

A Bizottság úgy véli, hogy minden egyes érintett tagállamnak elégséges, a „c” térségekre vonatkozó népességi aránnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy „c” térségnek tudjon minősíteni olyan térségeket, amelyek a 2011–2013 közötti időszakban a regionális támogatási térképen „a” térségnek minősültek (59).

157.

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy minden egyes érintett tagállamnak elégséges, „c” térségekre vonatkozó népességi aránnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy „c” térségnek tudjon minősíteni alacsony népsűrűségű térségeket.

158.

Ennek megfelelően a következő térségek tekintendők automatikusan „c” térségnek minősíthető térségnek:

a)

korábbi „a” térségek: a 2011–2013 közötti időszakban „a” térségeknek minősített NUTS 2 régiók (60);

b)

ritkán lakott térségek: NUTS 2 régiók, ahol a népsűrűség alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy NUTS 3 régiók, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél (az Eurostat 2010. évre vonatkozó népsűrűségi adatai alapján).

159.

Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekre allokált népességi arányokat tagállamonként az I. melléklet tartalmazza. Az így allokált népességi arány kizárólag az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek kijelöléséhez használható fel.

5.3.1.2.   Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek kijelölése

160.

A tagállam „c” térségként jelölhet ki a 158. pontban említett, automatikusan „c” térségnek minősíthető térségeket.

161.

Ritkán lakott térségek esetében a tagállam általában olyan NUTS 2 régiókat jelölhet ki, ahol a népsűrűség alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy olyan NUTS 3 régiókat, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél. A tagállam azonban kijelölheti a 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű NUTS 3 régiók részeit vagy az ilyen NUTS 3 régiókkal szomszédos más térségeket is, feltéve, hogy a minősített térségek népsűrűsége alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél és hogy a minősítésük nem lépi túl a 160. pontban említett, „c” térségekre vonatkozó népességi arányt.

5.3.2.   Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

5.3.2.1.   Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányok tagállamok közötti felosztásának módszere

162.

Az Unióban az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességiarány-korlátot a támogatásra jogosult „a” térségek és az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek népességének a 148. pontban meghatározott népességiarány-korlátból történő levonásával kapjuk. Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányok tagállamok közötti felosztása a II. mellékletben rögzített módszerrel történik.

5.3.2.2.   Biztonsági háló és minimális népességi arány

163.

A gazdasági válság által különösen sújtott tagállamok nehézségeinek kezelése érdekében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2007–2013 közötti időszakhoz képest nem célszerű csökkenteni a teljes népességi arányt azon tagállamok esetében, amelyek pénzügyi támogatásban részesülnek a 332/2002/EK tanácsi rendelettel (61) létrehozott, a nem euróövezeti tagállamoknak középtávú pénzügyi támogatást nyújtó eszköz, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) (62), az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) (63), vagy az európai stabilizációs mechanizmus (ESM) (64) keretében.

164.

A regionális támogatási térképek közötti folytonosság és a minimális mértékű tagállami cselekvési szabadság biztosítása érdekében a Bizottság úgy véli, hogy az adott tagállam a 2007–2013 közötti időszakhoz képest nem veszítheti el teljes népességi arányának több mint a felét, és az adott tagállamnak legalább a minimális népességi aránnyal rendelkeznie kell.

165.

Ennek megfelelően, eltérve a 148. pontban meghatározott népességiarány-korláttól, minden egyes érintett tagállam esetében a „c” térségekre meghatározott népességi arány szükség szerint úgy emelkedik, hogy

a)

a nem euróövezeti tagállamoknak középtávú pénzügyi támogatást nyújtó eszköz, az EFSF, az EFSM vagy az ESM keretében a jelen iránymutatás elfogadásának napját követően pénzügyi támogatásban részesülő tagállam „a” és „c” térségeire meghatározott népességi arány együttesen ne csökkenjen a 2007–2013 közötti időszakhoz képest;

b)

az egyes tagállamok „a” és „c” térségeire meghatározott népességi arány együttesen ne csökkenjen több mint 50 %-kal a 2007–2013 közötti időszakhoz képest (65);

c)

minden egyes tagállam a népességének legalább 7,5 %-át kitevő népességi aránnyal rendelkezzen (66).

166.

Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányt, a biztonsági hálót és a minimális népességi arányt tagállamonként az I. melléklet tartalmazza.

5.3.2.3.   Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek kijelölése

167.

A Bizottság úgy véli, hogy a tagállamok által a „c” térségek minősítésére alkalmazott feltételeknek tükrözniük kell azokat a különböző helyzeteket, amelyekben a regionális támogatás odaítélése indokolható lehet. A feltételeknek ezért figyelembe kell venniük bizonyos, a „c” térségekben valószínűleg felmerülő társadalmi-gazdasági, földrajzi vagy strukturális problémákat, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy a regionális állami támogatás odaítélése ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

168.

Ennek megfelelően a tagállam „c” térségként jelölheti ki az indoklással „c” térségnek minősíthető térségeket a következő feltételek alapján:

a)

1. feltétel: NUTS 2 vagy NUTS 3 régiókban elhelyezkedő, legalább 100 000 lakossal (67) rendelkező szomszédos térségek, ahol:

az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagával egyenlő vagy az alatti, vagy

a munkanélküliségi ráta a nemzeti átlag 115 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja (68).

b)

2. feltétel: 100 000 főnél kevesebb lakossal rendelkező NUTS 3 régiók, ahol:

az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagával egyenlő vagy az alatti, vagy

a munkanélküliségi ráta a nemzeti átlag 115 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja.

c)

3. feltétel: szigetek vagy hasonló földrajzi elszigeteltséggel jellemezhető szomszédos térségek (például félszigetek vagy hegyvidéki térségek), ahol:

az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagával egyenlő vagy az alatti (69), vagy

a munkanélküliségi ráta a nemzeti átlag 115 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja (70), vagy

a lakosságszám 5 000-nél kevesebb.

d)

4. feltétel: NUTS 3 régiók, vagy NUTS 3 régiók valamely „a” térséggel szomszédos térségeket képező részei, vagy azon részei, amelyek szárazföldi határral rendelkeznek az EGT vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) területén kívüli országgal.

e)

5. feltétel: legalább 50 000 lakossal (71) rendelkező szomszédos térségek, amelyek jelentős strukturális átalakuláson mennek keresztül, vagy amelyeknek relatív hanyatlása komoly, feltéve, hogy az ilyen térségek nem NUTS 3 régiókban vannak; vagy azok a szomszédos térségek, amelyek automatikusan „c” térségnek minősíthetők, vagy teljesítik az 1–4. feltételt (72).

169.

A 168. pontban rögzített feltételek alkalmazásában a „szomszédos térségek” fogalma teljes LAU 2 térségekre (73) (2. szintű helyi közigazgatási egységekre), vagy teljes LAU 2 térségek egy csoportjára (74) vonatkozik. LAU 2 térségek egy csoportja akkor képez szomszédos térséget, ha a csoportot alkotó térségek mindegyikét közigazgatási határ választja el a csoport másik térségétől (75).

170.

A tagállamok számára megengedett népességi aránynak való megfelelést az érintett térség összlakosságára vonatkozó, a nemzeti statisztikai hivatal által közzétett legfrissebb adatok alapján kell megállapítani.

5.4.   A regionális beruházási támogatásra alkalmazandó maximális támogatási intenzitások

171.

A Bizottság úgy véli, hogy a regionális beruházási támogatásra alkalmazandó maximális támogatási intenzitásoknak figyelembe kell venniük az Unión belüli régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek jellegét és mértékét. A támogatási intenzitásoknak ezért az „a” térségekben magasabbaknak kell lenniük, mint a „c” térségekben.

5.4.1.   Maximális támogatási intenzitások az „a” térségekben

172.

A támogatási intenzitás az „a” térségekben nem lehet magasabb:

a)

50 % BTE-nél azokban a NUTS 2 régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 45 %-ával egyenlő vagy az alatt van;

b)

35 % BTE-nél azokban a NUTS 2 régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 45–60 %-a között van vagy azzal egyenlő;

c)

25 % BTE-nél azokban a NUTS 2 régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 60 %-a felett van.

173.

A 172. pontban meghatározott maximális támogatási intenzitások legfeljebb 20 százalékponttal megnövelhetők az olyan legkülső régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 75 %-ával egyenlő vagy az alatti, vagy legfeljebb 10 százalékponttal az egyéb legkülső régiókban.

5.4.2.   Maximális támogatási intenzitások a „c” térségekben

174.

A támogatási intenzitás nem lehet magasabb:

a)

15 % BTE-nél ritkán lakott térségekben, valamint olyan térségekben (NUTS 3 régiókban vagy NUTS 3 régiók részeiben), amelyek szárazföldi határral rendelkeznek az EGT vagy az EFTA területén kívüli országgal;

b)

10 % BTE-nél indoklással „c” térségnek minősíthető térségekben.

175.

A korábbi „a” térségekben a 10 % BTE mértékű támogatási intenzitás legfeljebb 5 százalékponttal növelhető 2014. július 1-je és 2017. december 31-e között.

176.

Amennyiben valamely „c” térség szomszédos valamelyik „a” térséggel, az ilyen „c” térségen belüli, az „a” térséggel szomszédos NUTS 3 régiókban vagy NUTS 3 régiók részeiben a megengedett maximális támogatási intenzitás szükség esetén úgy növelhető, hogy a két térség támogatási intenzitása közötti különbség ne haladja meg a 15 százalékpontot.

5.4.3.   Kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitások

177.

Az 5.4.1. és 5.4.2. szakaszban meghatározott maximális támogatási intenzitások megnövelhetők legfeljebb 20 százalékponttal kisvállalkozások, vagy legfeljebb 10 százalékponttal középvállalkozások esetében (76).

5.5.   Bejelentés és az összeegyeztethetőség kinyilvánítása

178.

Ezen iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően minden egyes tagállam bejelenti a Bizottságnak a 2014. július 1-je és 2020. december 31-e között alkalmazandó egységes regionális támogatási térképet. Minden egyes bejelentésnek tartalmaznia kell a III. mellékletben található formanyomtatványon meghatározott információkat.

179.

A Bizottság az egyes bejelentett regionális támogatási térképeket a jelen iránymutatás alapján vizsgálja meg, és döntést hoz az érintett tagállamra vonatkozó regionális támogatási térkép jóváhagyásáról. Minden regionális támogatási térkép megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a jelen iránymutatás elválaszthatatlan részét képezi.

5.6.   Módosítások

5.6.1.   Népességi arány alatti mozgástér

180.

Valamely tagállam saját kezdeményezésére úgy dönthet, hogy az országra meghatározott népességi arány alatti mozgásteret hoz létre, mely a Bizottság által a tagállamra vonatkozóan allokált népességi arány (77) és a tagállam regionális támogatási térképén „a” és „c” térségnek minősített térségekre használt arány közötti különbség.

181.

Ha egy tagállam ilyen mozgásteret hoz létre, a mozgásteret bármikor arra használhatja fel, hogy a regionális támogatási térképéhez új „c” térségeket adjon hozzá, egészen addig, amíg el nem éri az országra meghatározott népességi arányt. E célból a tagállam az Eurostat, saját nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által rendelkezésére bocsátott legfrissebb társadalmi-gazdasági adatokra támaszkodhat. Az érintett „c” térségek népességét az eredeti térkép összeállításához felhasznált népességi adatok alapján kell kiszámítani.

182.

A tagállamnak minden alkalommal, amikor a népességi arány alatti mozgástér terhére új „c” térség kijelölését tervezi, bejelentést kell tennie a Bizottságnak, mielőtt hatályba léptetné az ilyen módosításokat.

5.6.2.   Félidős felülvizsgálat

183.

A Bizottság 2016 júniusában (78) megállapítja, hogy a jelen iránymutatás I. mellékletében „a” térségként nem szereplő NUTS 2 régiók (79) között van-e olyan, amelynél az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-28 átlagának 75 %-át, és vizsgálatának eredményeit közleményben teszi közzé. A Bizottság ekkor megállapítja, hogy az így azonosított térségek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosultak lehetnek-e regionális támogatásra, valamint az egy főre jutó GDP-jüknek megfelelő támogatási intenzitást. Ha az azonosított térségeket a Bizottság által a jelen iránymutatás alapján jóváhagyott regionális támogatási térképen automatikusan vagy indoklással „c” térségnek minősíthető térségnek minősítik, akkor az I. mellékletben a „c” térségekre allokált népességi arányok ennek megfelelően kiigazításra kerülnek. A Bizottság közzéteszi az I. melléklet módosításait. A tagállam a rá vonatkozó, „c” térségekre allokált korláton belül (80) módosíthatja a 2017. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó regionális támogatási térképén szereplő „c” térségek listáját. Ezek a módosítások nem léphetik túl a tagállam „c” térségre vonatkozó kiigazított népességi arányának 50 %-át.

184.

A „c” térségek listájának módosítása céljából a tagállam az egy főre jutó GDP-re és a munkanélküliségi rátára vonatkozóan az Eurostat, saját nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által szolgáltatott adatokra támaszkodhat, azon utolsó három év átlagát használva, amelyekre rendelkezésre állnak ilyen adatok (a módosított térkép bejelentése időpontjában). Az érintett „c” térségek népességét az eredeti térkép összeállításához felhasznált népességi adatok alapján kell kiszámítani.

185.

A tagállamnak az új „a” térségek felvételéből és a „c” térségek cseréjéből eredő térképmódosításokat azok hatályba léptetése előtt, legkésőbb 2016. szeptember 1-ig kell a Bizottságnak bejelentenie.

6.   A REGIONÁLIS TÁMOGATÁS ALKALMAZHATÓSÁGA

186.

A Bizottság a 2007–2013 között nyújtható nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (81), valamint a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló közlemény (82) hatályát 2014. június 30-ig meghosszabbítja.

187.

A 2007–2013 között nyújtható nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján jóváhagyott regionális támogatási térképek 2013. december 31-ig érvényesek. Az általános csoportmentességi rendelet (83) 44. cikkének (3) bekezdésében rögzített hathónapos átmeneti időszak ezért a rendelet alapján megvalósított regionális támogatási programokra nem vonatkozik. A regionális támogatások meglévő, csoportmentesség alá tartozó program alapján 2013. december 31-ét követően történő nyújtásához a tagállamoknak kellő időben be kell jelenteniük a regionális támogatási térképek meghosszabbítását ahhoz, hogy a Bizottság a térképek meghosszabbítását 2013. december 31. előtt jóváhagyhassa. Általában a 2007–2013 között nyújtott regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján jóváhagyott programok 2013 végén, a vonatkozó bizottsági határozatban foglaltaknak szerint járnak le. Az ilyen programok meghosszabbítását időben be kell jelenteni a Bizottságnak.

188.

A Bizottság a jelen iránymutatásban rögzített elveket alkalmazza a 2014. június 30. után odaítélendő valamennyi regionális támogatás összeegyeztethetőségének értékelésére. A jogszerűtlenül odaítélt regionális támogatások, valamint a 2013. december 31. és 2014. július 1. között odaítélendő regionális támogatások értékelése a 2007–2013 között nyújtható nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján történik.

189.

Mivel a regionális támogatási programokra vagy a támogatási intézkedések keretében 2014. június 30. után odaítélendő támogatásokra vonatkozó bejelentéseknek meg kell felelniük a regionális támogatási térképeknek, a bejelentések nem tekinthetők teljesnek mindaddig, amíg a Bizottság nem hozott döntést az érintett tagállam regionális támogatási térképének az 5.5. szakaszban leírt szabályokkal összhangban történő elfogadásáról. Ennek megfelelően a Bizottság elvben nem vizsgálja meg a 2014. június 30. után alkalmazandó regionális támogatási programokra vagy az e dátum után odaítélendő egyedi támogatásokra vonatkozó bejelentéseket az érintett tagállam regionális támogatási térképének elfogadásáról szóló döntés meghozatala előtt.

190.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezen iránymutatás végrehajtása az Unióban a regionális támogatásra vonatkozó szabályok lényegi változásához vezet. Emellett az Európai Unió megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyainak fényében szükségesnek tűnik a regionális támogatási programok – beleértve mind a beruházási támogatási, mind a működési támogatási programokat – további indokoltságának és hatékonyságának felülvizsgálata.

191.

Ezen okok miatt a Bizottság a tagállamoknak a következő megfelelő intézkedéseket javasolja az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése alapján:

a)

a tagállamoknak valamennyi létező, a csoportmentességi rendelet hatálya alá nem tartozó regionális támogatási program, továbbá valamennyi regionális támogatási térkép alkalmazását a 2014. június 30-án vagy azelőtt odaítélendő támogatásokra kell korlátozniuk;

b)

a tagállamoknak módosítaniuk kell a támogatott területek projektjei kapcsán speciális támogatásokat előirányzó, létező horizontális támogatási programokat annak biztosítása érdekében, hogy a 2014. június 30-a után odaítélendő támogatás megfeleljen a támogatás odaítélése napján hatályos regionális támogatási térképnek;

c)

a tagállamoknak 2013. december 31-ig meg kell erősíteniük a fenti javaslatok elfogadását.

7.   JELENTÉSTÉTEL ÉS ELLENŐRZÉS

192.

Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletnek, valamint a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletnek megfelelően a tagállamoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

193.

A tagállamoknak a támogatás odaítélését követő 20 munkanapon belül információkat kell benyújtaniuk a Bizottsághoz minden egyes, program keretében nyújtott, 3 millió EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozóan, a VI. mellékletben feltüntetett szabványos formában.

194.

A tagállamoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük valamennyi támogatási intézkedésről. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amely az elszámolható költségekre és a maximális támogatási intenzitásokra vonatkozó feltételek teljesítésének megállapításához szükséges. A nyilvántartást a támogatás odaítélésének napjától számított 10 évig meg kell őrizni, és kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

8.   FELÜLVIZSGÁLAT

195.

A Bizottság ezen iránymutatást bármikor felülvizsgálhatja vagy módosíthatja, amennyiben ez a versenypolitikával összefüggő okok, vagy más uniós politikák és nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele miatt, vagy más indokolt esetben szükségessé válik.


(1)  Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján regionális támogatásra jogosult, rendszerint „a” térségnek nevezett térségek gazdasági fejlettségük tekintetében az Unión belül jellemzően hátrányosabb helyzetűek. Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatásra jogosult, „c” térségnek nevezett térségek jellemzően szintén hátrányos helyzetűek, de kisebb mértékben.

(2)  Az ilyen célokra odaítélt támogatások egyes régiókban elérhető magasabb intenzitását ezért nem tekintik regionális támogatásnak.

(3)  A tagállamok ezeket a térségeket az 5. szakaszban meghatározott feltételek alapján a regionális támogatási térképen azonosíthatják.

(4)  E tekintetben lásd a 730/79. sz. Philip Morris ügyben 1980-ban hozott bírósági ítélet 17. pontját (EBHT 2671), és a C-169/95. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben 1997-ben hozott ítélet 20. pontját (EBHT I-148).

(5)  E tekintetben lásd a T-380/94. sz. AIUFFASS és AKT kontra Bizottság ügyben 1996-ban hozott ítélet 54. pontját (EBHT II-2169).

(6)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése, COM/2012/0209 végleges.

(7)  A IV. mellékletben meghatározottak szerint.

(8)  A IV. mellékletben meghatározottak szerint.

(9)  Miután a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabálya (HL C 364., 2011.12.14., 9. o.) 2013. december 31-én hatályát veszti, ezen iránymutatás vonatkozik a hajógyártáshoz nyújtott regionális támogatásra is.

(10)  A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletnek megfelelően (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.).

(11)  A mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott, az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági, továbbá erdészeti termékeket eredményező állami támogatásra az agrárágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások vonatkoznak.

(12)  Közlekedés az utasok légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő szállítása, valamint a bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett áruszállítási szolgáltatás.

(13)  Az EK-Szerződés 92. és 93. cikkének, valamint az EGT-megállapodás 61. cikkének a légiközlekedési ágazatban nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló közösségi iránymutatások (HL C 350., 1994.12.10., 5. o.), valamint a repülőterek finanszírozására és a regionális repülőterekről közlekedő légitársaságoknak nyújtott indulási célú állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások (HL C 312., 2005.12.9., 1. o.), valamint azok módosításai.

(14)  A Bizottság az energiaágazatnak nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségét a környezetvédelem állami támogatásáról szóló jelenlegi közösségi iránymutatást módosító, az energetikai és környezetvédelmi támogatásokról szóló jövőbeni iránymutatások alapján értékeli, amelynek során figyelembe veszi a támogatott területek sajátos hátrányait.

(15)  A Bizottság közleménye: Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról (HL C 25., 2013.1.26., 1. o.).

(16)  A meghatározást lásd az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendeletben (HL L 206., 2009.8.8., 1. o.).

(17)  Lásd a 20. pont i) alpontját.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(19)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o., hosszabbítása: HL C 156., 2009.7.9., 3. o. és HL C 296., 2012.10.2., 3. o. Az említett iránymutatás 20. pontjában foglaltak szerint létének fenyegetettsége miatt a nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem tekinthető megfelelő eszköznek az egyéb közérdekű politikai célkitűzések elősegítésében mindaddig, amíg életképessége nem biztosítható.

(20)  Ezzel kapcsolatban lásd a T-244/93 és T-486/93. sz., TWD Textilwerke Deggendorf GmbH kontra Európai Közösségek Bizottsága, egyesített ügyet (EBHT 1995., II-2265. o.).

(21)  Jelenleg: Guadeloupe, Francia-Guyana, Martinique, Réunion, Saint-Martin, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek. A Saint-Barthélemy sziget Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról szóló, 2010. október 29-i 2010/718/EU európai tanácsi határozatnak (HL L 325., 2010.12.9., 4. o.) megfelelően Saint-Barthélemy 2012. január 1-jétől nem legkülső régió, hanem az EUMSZ negyedik részében meghatározott tengerentúli ország vagy terület. A Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról szóló, 2012. július 11-i 2012/419/EU európai tanácsi határozatnak (HL L 204., 2012.7.31., 131. o.) megfelelően Mayotte 2014. január 1-jétől nem tengerentúli ország vagy terület, hanem legkülső régió.

(22)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(23)  A Bizottság mentesíteni kívánja a bejelentési kötelezettség alól azon infrastrukturális célú ad hoc támogatásokat, amelyek annak ellenére teljesítik az általános csoportmentességi rendelet összeegyeztethetőségi feltételeit, hogy nem program keretében nyújtják őket.

(24)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(25)  Lásd a 20. pont n) alpontját.

(26)  Lásd például a C-156/98 Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6857. o.) 78. pontját, valamint a C-333/07 Régie Networks kontra Rhone Alpes Bourgogne ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., I-10807. o.) 94–116. pontját.

(27)  Lásd a C-225/91. sz. Matra kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1993., I-3203. o.) 42. pontját.

(28)  Széles sávú hálózati infrastruktúra esetében a támogatás kedvezményezettjét versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében kell kiválasztani a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 78. pontja c) és d) alpontjának megfelelően, lásd a 15. lábjegyzetet.

(29)  Lásd a jelen iránymutatás V. mellékletét.

(30)  Az a kötelezettség, hogy a beruházást a befejezését követően legalább öt évig, vagy kkv-k esetében legalább három évig fenn kell tartani az érintett térségben, nem tiltja az ezen időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben e minimumidőszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett térségben biztosított. Az üzem vagy felszerelés cseréje céljából azonban regionális támogatás nem ítélhető oda.

(31)  Ez nem teljesül például támogatott kölcsönök, állami áthidaló tőkehitelek vagy a piacgazdasági befektető elvének nem megfelelő állami részesedések, támogatási elemeket tartalmazó állami garanciák, valamint a de minimis szabály alapján nyújtott állami támogatások esetében.

(32)  A 38. pontban említett, 25 %-os hozzájárulásra vonatkozó előírás nem vonatkozik az olyan beruházásokhoz nyújtott beruházási támogatásra, amelyeket a legkülső régiókban hajtanak végre, ahol a maximális támogatási intenzitás a jelen iránymutatás 173. pontjával összhangban meghaladhatja a 75 %-os BTE-arányt, kkv-k esetében pedig elérheti a 90 %-os arányt is.

(33)  Egyéb rendelkezés hiányában az ad hoc támogatásra ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a program alapján nyújtott egyedi támogatásra.

(34)  Amennyiben azonban nagyfokú bizonytalanság övezi a költségek és a bevételek jövőbeni alakulását, és komoly információs aszimmetria áll fenn, az is előfordulhat, hogy a hatóság olyan ellentételezési modellt kíván elfogadni, amely nem teljes mértékben előzetes, hanem az előzetes és az utólagos ellentételezés vegyítése (például visszakövetelés alkalmazásával, hogy lehetővé tegyék az előre nem látható nyereség elosztását).

(35)  Az ilyen beruházások más, további támogatás nélkül is életképes beruházásokhoz szükséges feltételeket teremthetnek.

(36)  Lásd az V. mellékletet.

(37)  Az ad hoc támogatásnak a 3.5.2. szakasz követelményein túl a jelen iránymutatás 64–67. pontjában foglalt követelményeket is teljesítenie kell.

(38)  A támogatás nélküli forgatókönyveket a 61. pont ismerteti.

(39)  A projekt nettó jelenértéke a beruházás élettartama során előforduló pozitív és negatív, jellemzően a tőkeköltség alapján jelenértékre diszkontált pénzforgalom különbözete.

(40)  A belső megtérülési ráta nem az adott év mérleg szerinti eredményén alapul, hanem azt a jövőbeni pénzforgalmat veszi figyelembe, amelyet a beruházó a beruházás teljes élettartama során tervez realizálni. Annak a diszkontrátának felel meg, amelynél a pénzforgalom nettó jelenértéke nullával egyenlő.

(41)  Lásd a regionális támogatási térképekről szóló 5.4. szakaszt.

(42)  A csökkentett támogatási intenzitás a 20. pont c) alpontjában meghatározott mechanizmus alapján számítható ki.

(43)  Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről. A Bizottság COM(2011) 611 javaslata, ERFA/ETE-rendelet.

(44)  Meghatározását lásd a 20. pont h) és i) alpontjában.

(45)  Ideértve azt az esetet is, amikor működési támogatási programokat jelentenek be létező támogatási intézkedések meghosszabbítása céljából.

(46)  E rendelkezés alkalmazásában a Bizottság a 176. ponttal összhangban megemelt támogatási intenzitásokra tekintet nélkül az „a” térségekkel szomszédos „c” térségek esetében is az általánosan alkalmazandó felső határértéket alkalmazza.

(47)  A belépési korlátok közé tartoznak a jogi korlátok (különösen a szellemi tulajdonjog), a méretgazdaságosság és a hatókör, valamint a hálózatokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést akadályozó tényezők. Ha a támogatás olyan piacra irányul, ahol a kedvezményezett már letelepedett, akkor a belépési korlátok növelhetik a kedvezményezett potenciálisan jelentős piaci erejét, azaz súlyosbíthatják a piaci erő lehetséges negatív hatásait.

(48)  Ha a piacon az erős vevők jelenléte jellemző, kevésbé valószínű, hogy a támogatás kedvezményezettje növelheti az árakat velük szemben.

(49)  Ezeket az információkat rendszeresen (például hathavonta) naprakésszé kell tenni, és nem védett formátumban kell közzétenni.

(50)  Ilyen közös módszertant a Bizottság biztosíthat.

(51)  HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(52)  A korlátot az Eurostat 2010. évre vonatkozó népességi adatai alapján határozták meg. A korlát Horvátország uniós csatlakozását követően az EU-28 népességének 47,00 %-ának felel majd meg.

(53)  A 248/84. sz. Németország kontra Bizottság ügyben 1987. október 14-én hozott ítélet (EBHT 1987., 4036. o., 19. pont); a C-169/95. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben 1997. január 14-én hozott ítélet (EBHT 1997., I-148. o., 15. pont), a 310/99. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben 2002. március 7-én hozott ítélet (EBHT 2002., I-2289. o., 77. pont).

(54)  A Bizottság 31/2011/EU rendelete (2011. január 17.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 13., 2011.1.18., 3. o.). Az ebben az iránymutatásban használt adatok a NUTS 2010 nomenklatúrán alapulnak.

(55)  Az azon régiókra való utalást, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a [közösségi] átlag 75 %-át, a 92. cikk (3) bekezdése a) és c) pontjának a regionális támogatásokra történő alkalmazásának módszeréről szóló bizottsági közlemény vezette be (HL C 212., 1988.8.12., 2. o.).

(56)  A továbbiakban említett GDP/fő úgy értendő, hogy a GDP-t vásárlóerő-egységben mérték.

(57)  Az adatok a 2008–2010 közötti időszakot fedik le. A továbbiakban az EU-27 átlagához viszonyított GDP/főre vonatkozó adatok a 2008–2010 közötti időszakra vonatkozó Eurostat regionális adatok átlagán alapulnak.

(58)  A 248/84. sz. Németország kontra Bizottság ügyben 1987. október 14-én hozott ítélet (EBHT 1987., 4036. o., 19. pont).

(59)  Az „a” térségek listáját 2011-ben módosították (lásd a Bizottság közleménye a következő nemzeti regionális állami támogatási térképeken szereplő statisztikai hatás régiók 2011.1.1.–2013.12.31. közötti időszakra vonatkozó állami támogatási státuszának és támogatási felső korlátjának felülvizsgálatáról [HL C 222., 2010.8.17., 2. o.]).

(60)  Tekintettel arra, hogy a korábbi „a” térségek minősítése a 2003. évi NUTS-nómenklatúrában felsorolt NUTS 2 régiók alapján történt, csak azok a térségek jelölhetők ki automatikusan „c” térségnek minősíthető térségként, amelyek a 2011–2013 közötti időszakban „a” térségnek minősültek, függetlenül a 2006. évi NUTS-nómenklatúrában és a 2010. évi NUTS-nómenklatúrában az ilyen térségeket érintő módosításoktól.

(61)  A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).

(62)  Lásd: http://www.efsf.europa.eu/about/legal-documents/index.htm

(63)  Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.).

(64)  Az európai stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés.

(65)  A biztonsági háló ezen eleme Ciprusra és Luxemburgra vonatkozik.

(66)  Ez a minimális népességi arány Hollandiára vonatkozik.

(67)  Ezt a népességküszöböt 50 000 lakosra kell csökkenteni azon tagállamok esetében, amelyeknél az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népesség kisebb 1 millió lakosnál. Az olyan tagállamok esetében, amelyek népessége nem éri el az 1 millió lakost, a népességküszöböt 10 000 lakosra kell csökkenteni.

(68)  A munkanélküliségi rátára vonatkozó számításokat a nemzeti statisztikai hivatal által közzétett regionális adatok alapján kell végezni, azon utolsó három év adatainak átlagát használva, amelyeknél az ilyen adatok rendelkezésre állnak (a regionális támogatási térkép bejelentése időpontjában). A jelen iránymutatás eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti átlaghoz viszonyított munkanélküliségi rátát ennek alapján kell kiszámítani.

(69)  Annak megállapítása érdekében, hogy az ilyen szigeteken vagy szomszédos térségekben az egy főre jutó GDP az EU-27 átlaggal egyenlő vagy az alatti-e, a tagállam a nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által szolgáltatott adatokra támaszkodhat.

(70)  Annak megállapítása érdekében, hogy az ilyen szigeteken és szomszédos térségekben a munkanélküliségi ráta a nemzeti átlag 115 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja-e, a tagállam a nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által szolgáltatott adatokra támaszkodhat.

(71)  Ezt a népességküszöböt 25 000 lakosra kell csökkenteni azon tagállamok esetében, amelyeknél az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népesség kisebb 1 millió lakosnál. A népességküszöböt 10 000 lakosra kell csökkenteni az olyan tagállamok esetében, amelyek össznépessége nem éri el az 1 millió lakost, illetve 5 000 lakosra szigetek vagy hasonló földrajzi elszigeteltséggel jellemezhető szomszédos térségek esetében.

(72)  Az 5. feltétel alkalmazásában a tagállam az alkalmazandó feltételek teljesülésének bizonyítása céljából a vállalkozások szerkezeti statisztikáira, munkaerőpiacokra, háztartási számlákra, oktatásra vonatkozó társadalmi-gazdasági mutatószámok vagy más hasonló mutatószámok alapján összehasonlítja az érintett térségeket a saját vagy más tagállamok területén található térségekkel. E célból a tagállam a nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által rendelkezésére bocsátott adatokra támaszkodhat.

(73)  A tagállam LAU 2 térségek helyett LAU 1 térségekre is hivatkozhat, ha az adott LAU 1 térségek lakossága kisebb azon LAU 2 térség lakosságánál, amelynek részét képezik.

(74)  Ettől függetlenül a tagállam kijelölheti egy LAU 2 térség részeit (vagy egy LAU 1 térséget) akkor, ha az érintett LAU térség lakosságszáma meghaladja az 1. vagy 5. feltételben a szomszédos térségekre előírt minimális lakosságszámot (ideértve az ezen feltételekre meghatározott csökkentett népességküszöböket), feltéve, hogy az adott LAU térség részeinek lakossága az alkalmazandó feltételben előírt minimális lakosság legalább 50 %-a.

(75)  Szigetek esetében közigazgatási határnak számítanak az érintett tagállam más közigazgatási egységeit érintő tengeri határok.

(76)  A kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitások nem alkalmazhatók a nagyberuházási projektekre odaítélt támogatás esetén.

(77)  Lásd az I. mellékletet.

(78)  A jelen rendelkezés alkalmazásában a Bizottság az Eurostat legutóbbi NUTS 2 szintű, vásárlóerő-egységben kifejezett egy főre jutó GDP-adatait használja fel, amelyek hároméves átlagon alapulnak.

(79)  Meghatározása a felülvizsgálat időpontjában érvényes NUTS-nómenklatúra alapján történik.

(80)  A népességi arány kiigazított felső határát az eredeti térkép összeállításához felhasznált népességi adatok alapján kell kiszámítani.

(81)  HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(82)  HL C 223., 2009.9.16., 3. o.

(83)  A Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).


I. MELLÉKLET

Regionális támogatási lefedettség tagállamonként, 2014–2020

Belgium

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP (1)

Az országos népesség százaléka (2)

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)

BE32 Prov. Hainaut

77,33

12,06 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

17,89 %

Teljes népességi arány 2014–2020

29,95 %


Bulgária

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

BG31 Северозападен/Severozapaden

27,00

11,88 %

BG32 Северен централен/Severen tsentralen

29,33

12,06 %

BG33 Североизточен/Severoiztochen

36,33

13,08 %

BG34 Югоизточен/Yugoiztochen

36,00

14,75 %

BG41 Югозападен/Yugozapaden

74,33

28,05 %

BG42 Южен централен/Yuzhen tsentralen

30,00

20,19 %

Teljes népességi arány 2014–2020

100,00 %


Cseh Köztársaság

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

CZ02 Střední Čechy

73,00

11,95 %

CZ03 Jihozápad

69,33

11,50 %

CZ04 Severozápad

64,33

10,87 %

CZ05 Severovýchod

65,67

14,36 %

CZ06 Jihovýchod

73,33

15,86 %

CZ07 Střední Morava

64,67

11,72 %

CZ08 Moravskoslezsko

68,00

11,83 %

Teljes népességi arány 2014–2020

88,10 %


Dánia

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

7,97 %

Teljes népességi arány 2014–2020

7,97 %


Németország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)

DE40 Brandenburg (3)

81,67

1,37 %

DE80 Mecklenburg-Vorpommern

80,00

2,01 %

DED2 Dresden

86,00

1,99 %

DED4 Chemnitz

81,33

1,88 %

DEE0 Sachsen-Anhalt (3)

81,67

1,89 %

DEG0 Thüringen

78,67

2,74 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

13,95 %

Teljes népességi arány 2014–2020

25,85 %


Észtország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

EE00 Eesti

65,00

100,00 %

Teljes népességi arány 2014–2020

100,00 %


Írország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

51,28 %

Teljes népességi arány 2014–2020

51,28 %


Görögország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

EL11 Aνατολική Μακεδονία, Θράκη/Anatoliki Makedonia, Thraki

68,00

5,36 %

EL12 Κεντρική Μακεδονία/Kentriki Makedonia

72,33

17,29 %

EL14 Θεσσαλία/Thessalia

69,33

6,51 %

EL21 Ήπειρος/Ipeiros

63,33

3,17 %

EL23 Δυτική Ελλάδα/Dytiki Ellada

65,00

6,59 %

EL25 Πελοπόννησος/Peloponnisos

74,00

5,22 %

EL41 Βόρειο Αιγαίο/Voreio Aigaio

75,00

1,77 %

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)

EL13 Δυτική Μακεδονία/Dytiki Makedonia

83,67

2,59 %

EL22 Ιόνια Νησιά/Ionia Nisia

82,67

2,07 %

EL43 Κρήτη/Kriti

83,33

5,42 %

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (ritkán lakott térségek)

EL243 Ευρυτανία/Evrytania

 

0,17 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

43,84 %

Teljes népességi arány 2014–2020

 

 

100,00 %


Spanyolország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

ES43 Extremadura

70,67

2,35 %

ES70 Canarias

87,33

4,55 %

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)

ES11 Galicia

91,33

5,94 %

ES42 Castilla-La Mancha

82,33

4,43 %

ES61 Andalucía

78,00

17,88 %

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (ritkán lakott térségek)

ES242 Teruel

0,31 %

ES417 Soria

0,20 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

33,00 %

Teljes népességi arány 2014–2020

68,66 %


Franciaország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

FR91 Guadeloupe

60,67

0,69 %

FR92 Martinique

73,67

0,61 %

FR93 Guyane

52,33

0,36 %

FR94 Réunion

68,00

1,27 %

Saint-Martin (4)

:

:

Mayotte (4)

:

:

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

21,24 %

Teljes népességi arány 2014–2020

24,17 %


Olaszország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

ITF3 Campania

65,67

9,64 %

ITF4 Puglia

67,67

6,76 %

ITF5 Basilicata

72,67

0,97 %

ITF6 Calabria

66,67

3,32 %

ITG1 Sicilia

67,33

8,34 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

5,03 %

Teljes népességi arány 2014–2020

34,07 %


Ciprus

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

50,00 %

Teljes népességi arány 2014–2020

50,00 %


Lettország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

LV00 Latvija

55,33

100,00 %

Teljes népességi arány 2014–2020

100,00 %


Litvánia

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

LT00 Lietuva

61,33

100,00 %

Teljes népességi arány 2014–2020

100,00 %


Luxemburg

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

8,00 %

Teljes népességi arány 2014–2020

8,00 %


Magyarország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

HU21 Közép-Dunántúl

56,33

10,96 %

HU22 Nyugat-Dunántúl

62,67

9,96 %

HU23 Dél-Dunántúl

44,33

9,44 %

HU31 Észak-Magyarország

40,00

12,02 %

HU32 Észak-Alföld

41,00

14,87 %

HU33 Dél-Alföld

42,67

13,13 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

6,33 %

Teljes népességi arány 2014–2020

76,71 %


Málta

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)

MT00 Malta

83,67

100,00 %

Teljes népességi arány 2014–2020

100,00 %


Hollandia

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

7,5 %

Teljes népességi arány 2014–2020

7,5 %


Ausztria

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

25,87 %

Teljes népességi arány 2014–2020

25,87 %


Lengyelország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

PL11 Łódzkie

55,00

6,65 %

PL21 Małopolskie

51,33

8,65 %

PL22 Śląskie

64,33

12,15 %

PL31 Lubelskie

40,67

5,64 %

PL32 Podkarpackie

40,67

5,51 %

PL33 Świętokrzyskie

46,33

3,32 %

PL34 Podlaskie

43,67

3,11 %

PL41 Wielkopolskie

62,67

8,94 %

PL42 Zachodniopomorskie

52,67

4,43 %

PL43 Lubuskie

51,00

2,65 %

PL51 Dolnośląskie

65,33

7,53 %

PL52 Opolskie

49,00

2,70 %

PL61 Kujawsko-Pomorskie

50,67

5,42 %

PL62 Warmińsko-Mazurskie

44,33

3,74 %

PL63 Pomorskie

57,33

5,85 %

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)

PL12 Mazowieckie

96,00

13,70 %

Teljes népességi arány 2014–2020

100,00 %


Portugália

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

PT11 Norte

63,67

35,19 %

PT16 Centro (PT)

66,00

22,36 %

PT18 Alentejo

72,33

7,06 %

PT20 Região Autónoma dos Açores

74,33

2,31 %

PT30 Região Autónoma da Madeira

104,00

2,33 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

15,77 %

Teljes népességi arány 2014–2020

85,02 %


Románia

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

RO11 Nord-Vest

42,33

12,68 %

RO12 Centru

45,00

11,77 %

RO21 Nord-Est

29,33

17,30 %

RO22 Sud-Est

37,67

13,09 %

RO31 Sud – Muntenia

39,33

15,21 %

RO41 Sud-Vest Oltenia

35,67

10,45 %

RO42 Vest

52,00

8,94 %

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)

RO32 București – Ilfov

113,00

10,56 %

Teljes népességi arány 2014–2020

100,00 %


Szlovénia

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

SI01 Vzhodna Slovenija

71,67

52,92 %

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (korábbi „a” térségek)

SI02 Zahodna Slovenija

104,00

47,08 %

Teljes népességi arány 2014–2020

100,00 %


Szlovákia

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

SK02 Západné Slovensko

68,33

34,37 %

SK03 Stredné Slovensko

58,67

24,87 %

SK04 Východné Slovensko

49,67

29,24 %

Teljes népességi arány 2014–2020

88,48 %


Finnország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (ritkán lakott térségek)

FI1D1 Etelä-Savo

2,89 %

FI1D2 Pohjois-Savo

4,63 %

FI1D3 Pohjois-Karjala

3,09 %

FI1D4 Kainuu

1,54 %

FI1D5 Keski-Pohjanmaa

1,27 %

FI1D6 Pohjois-Pohjanmaa

7,34 %

FI1D7 Lappi

3,42 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

1,85 %

Teljes népességi arány 2014–2020

26,03 %


Svédország

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (ritkán lakott térségek)

SE312 Dalarnas län

2,94 %

SE321 Västernorrlands län

2,58 %

SE322 Jämtlands län

1,35 %

SE331 Västerbottens län

2,75 %

SE332 Norrbottens län

2,64 %

Teljes népességi arány 2014–2020

12,26 %


Egyesült Királyság

NUTS-régiók

Egy főre jutó GDP

Az országos népesség százaléka

„a” térségek

UKK3 Cornwall and the Isles of Scilly

72,67

0,86 %

UKL1 West Wales and The Valleys

69,67

3,05 %

Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek (ritkán lakott térségek)

UKM61 Caithness & Sutherland and Ross & Cromarty

0,15 %

UKM63 Lochaber, Skye & Lochalsh, Arran & Cumbrae and Argyll & Bute

0,16 %

UKM64 Eilean Siar (Western Isles)

0,04 %

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

22,79 %

Teljes népességi arány 2014–2020

27,05 %


(1)  Vásárlóerő-egységben, 2008–2010-re vonatkozó hároméves átlag (EU-27 = 100).

(2)  Az Eurostat 2010. évre vonatkozó népességi adatai alapján.

(3)  Csak a DE40 Brandenburg térségnek a korábbi DE41 Brandenburg – Nordost NUTS 2 régiónak megfelelő része, valamint a DEE0 Sachsen-Anhalt térségnek a korábbi (a 2003. évi NUTS-nómenklatúra szerinti) DEE1 Dessau és DEE3 Magdeburg NUTS 3 régióknak megfelelő része szerepeltethető automatikusan „c” térségnek minősíthető térségként. A regionális támogatási térkép bejelentésekor és a jelen iránymutatás 5.6.2. szakaszában NUTS 2 szinten előírt félidős felülvizsgálat elősegítése érdekében Németország dönthet úgy, hogy teljes egészében automatikusan „c” térségnek minősíthető térségnek minősíti a DE40 Brandenburg és DEE0 Sachsen-Anhalt NUTS 2 régiót azzal a feltétellel, hogy az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre jutó népességi arányt ennek megfelelően csökkenti.

(4)  Saint-Martin és Mayotte legkülső régiók, de nem szerepelnek a 2010. évi NUTS-nómenklatúrában, mivel közigazgatási státuszukat nemzeti törvényben módosították 2007-ben, illetve 2011-ben. Az e két legkülső régióban alkalmazható maximális támogatási intenzitás meghatározásához Franciaország a nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által rendelkezésére bocsátott adatokra támaszkodhat.


II. MELLÉKLET

Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányok tagállamok közötti felosztásának módszere

A Bizottság az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányokat minden egyes érintett tagállamra a következő módszer alkalmazásával határozza meg:

1.

A Bizottság minden egyes tagállamra vonatkozóan azonosítja az érintett tagállamban azokat a NUTS 3 régiókat, amelyek nem helyezkednek el a következő térségek egyikében sem:

az I. mellékletben felsorolt, támogatásra jogosult „a” térségek,

az I. mellékletben felsorolt, korábbi „a” térségek,

az I. mellékletben felsorolt, ritkán lakott térségek.

2.

Az 1. lépésben azonosított NUTS 3 régiókon belül a Bizottság azonosítja azokat a térségeket, ahol:

a GDP/fő (1) alacsonyabb az egy főre jutó nemzeti GDP maximális eltérésénél (2) vagy azzal egyenlő, vagy

a munkanélküliségi ráta (3) meghaladja a nemzeti munkanélküliségi ráta maximális eltérését (4) vagy azzal egyenlő, vagy meghaladja a nemzeti átlag 150 %-át vagy azzal egyenlő, vagy

az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának 90 %-ával egyenlő vagy az alatti, vagy

a munkanélküliségi ráta az EU-27 átlagának 125 %-ával egyenlő vagy azt meghaladja.

3.

Az i tagállam indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányát (A i ) a következő képlet szerint kell kiszámítani (az EU-27 népesség százalékában kifejezve):

Formula

ahol

p i a 2. lépésben az i tagállamban (5) azonosított NUTS 3 régiók népessége.

P a 2. lépésben az EU-27-ben azonosított NUTS 3 régiók népességének összege.


(1)  Az ebben a mellékletben említett egy főre jutó GDP-adatok az elmúlt három évre vonatkozóan (2008–2010) rendelkezésre álló Eurostat adatok átlagán alapulnak.

(2)  Az i tagállamra az egy főre jutó GDP maximális eltérését (TG i ) a következő képlet szerint kell kiszámítani (a nemzeti egy főre jutó GDP százalékában kifejezve):

Formula

ahol g i az i tagállam egy főre jutó GDP-je az EU-27 átlagának százalékában kifejezve.

(3)  Az ebben a mellékletben említett munkanélküliségi adatok az elmúlt három évre vonatkozóan (2010–2012) rendelkezésre álló Eurostat adatok átlagán alapulnak. Az adatok azonban NUTS 3 szintű adatokat nem tartalmaznak, így azon NUTS 2 régiók munkanélküliségi adatai szerepelnek, amelyekben ezek a NUTS 3 régiók találhatók.

(4)  Az i tagállam nemzeti munkanélküliségi ráta maximális eltérését (TU i ) a következő képlet szerint kell kiszámítani (a nemzeti munkanélküliségi ráta százalékában kifejezve):

Formula

ahol u i az i tagállam nemzeti munkanélküliségi rátája az EU-27 átlagának százalékában kifejezve.

(5)  A NUTS 3 régiók népességi adatai az Eurostat által a 2010. évi regionális GDP/fő kiszámításához használt népességi adatok alapján történik.


III. MELLÉKLET

Formanyomtatvány a regionális támogatási térképekre vonatkozó információk benyújtásához

1.

A tagállamoknak információt kell benyújtaniuk a kijelölésre javasolt térségek következő kategóriáinak mindegyikére:

„a” térségek,

korábbi „a” térségek,

ritkán lakott térségek,

az 1. feltétel alapján indoklással „c” térségnek minősíthető térségek,

a 2. feltétel alapján indoklással „c” térségnek minősíthető térségek,

a 3. feltétel alapján indoklással „c” térségnek minősíthető térségek,

a 4. feltétel alapján indoklással „c” térségnek minősíthető térségek,

az 5. feltétel alapján indoklással „c” térségnek minősíthető térségek.

2.

Az érintett tagállamnak minden kategórián belül minden egyes javasolt térségre vonatkozóan a következő információkat kell megadnia:

a térség azonosítása (a térség NUTS 2 vagy NUTS 3 régió szerinti kódja, szomszédos térséget képező térségek LAU 2 vagy LAU 1 kódja, vagy az érintett közigazgatási egységek más hivatalos elnevezései),

a térségben a 2014–2020 közötti időszakra tervezett támogatási intenzitás, a korábbi „a” térségekben a 2014–2017 és a 2018–2020 közötti időszakra tervezett támogatási intenzitás (adott esetben jelezve a támogatási intenzitás bármilyen, a 173., 175. vagy 176. és 177. pont szerinti növelését),

a térség összlakossága a 170. pont szerint.

3.

A ritkán lakott térségek és az 1–5. feltételek alapján meghatározott, indoklással „c” térségnek minősíthető térségek esetében a tagállamnak megfelelően bizonyítania kell, hogy teljesülnek a 161. pontban és a 168–170. pontban meghatározott alkalmazandó feltételek.


IV. MELLÉKLET

Az acélipar meghatározása

Ezen iránymutatás alkalmazásában az „acélipar” a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységeket jelenti:

a)

nyersvas és ferroötvözetek: acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket;

b)

vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek: tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek – négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák, platinák és fehérlemezrudak, melegen hengerelt széles lemeztekercsek – kovácsolására szánt öntött tuskó, kivéve a kis és közepes öntödékben öntés céljára előállított folyékony acélt;

c)

vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek: 80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;

d)

hidegen előállított termékek: fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;

e)

csövek: valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek.

A szintetikusszál-ipar meghatározása

Ezen iránymutatás alkalmazásában a „szintetikusszál-ipar” a következőket jelenti:

a)

végső felhasználástól függetlenül a poliészter-, poliamid-, akril- és polipropilén-alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása; vagy

b)

polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott berendezés szempontjából extrudálással együtt zajlik; vagy

c)

a kedvezményezett vagy ugyanazon a csoporton belüli más vállalkozás által egyidejűleg felállított extrudálási/texturálási kapacitáshoz kapcsolódó bármely kiegészítő ipari eljárás, amely az érintett üzleti tevékenységben az alkalmazott berendezés szempontjából rendszerint e kapacitás részét képezi.


V. MELLÉKLET

Formanyomtatvány regionális beruházási támogatás kérelmezéséhez

1.

A támogatás kedvezményezettjére vonatkozó információ:

Név, székhely, fő gazdasági tevékenység (ágazat NACE-kódja).

Nyilatkozat arról, hogy a megmentéshez és szerkezetátalakításhoz nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás értelmében a vállalkozás nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás.

Nyilatkozat az elmúlt 3 évben az új beruházás helyszínét képező ugyanazon NUTS 3 térségben már más projektekre kapott támogatásról (csekély összegű támogatás és állami támogatás egyaránt). Nyilatkozat az ugyanerre a projektre más nyújtó hatóságtól kapott vagy folyósítandó regionális támogatásról.

Nyilatkozat arról, hogy a vállalkozás a kérelem keltét megelőző két évben szüntetett-e meg azonos vagy hasonló tevékenységet az EGT területén.

Nyilatkozat arról, hogy a vállalkozás a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi-e ilyen tevékenység megszüntetését a támogatandó beruházás befejezését követő két éven belül.

2.

A támogatandó projektre/tevékenységre vonatkozó információk:

A projekt/tevékenység rövid leírása.

Az érintett térségben várható pozitív hatások rövid leírása (például a létrehozott vagy megőrzött munkahelyek száma, K+F+I tevékenységek, képzési tevékenységek, klaszterképzés).

Vonatkozó jogalap (nemzeti, uniós vagy mindkettő)

A projekt/tevékenység megkezdésének és befejezésének tervezett időpontja.

A projekthelyszín(ek) meghatározása

3.

A projekt/tevékenység finanszírozására vonatkozó információ:

A projekthez kapcsolódó beruházások vagy más költségek, a bejelentett támogatási intézkedésekre vonatkozó költség-haszon elemzés.

Összes elszámolható költség.

A projekt/tevékenység végrehajtásához szükséges támogatási összeg.

Támogatási intenzitás

4.

A támogatás szükségességére és várható hatásaira vonatkozó információk:

A támogatás szükségességének és az ezáltal a beruházási és a helyszínnel kapcsolatos döntésre gyakorolt hatásnak a rövid ismertetése. Kérjük, adja meg, hogy a támogatás elmaradása esetén milyen alternatív beruházásra, melyik alternatív helyszínen kerülne sor.

Nyilatkozat arról, hogy a kedvezményezett és az alvállalkozók között nincs a projekt irányítására vonatkozó, visszavonhatatlan megállapodás.


VI. MELLÉKLET

Formanyomtatvány a 193. pont szerinti, Bizottságnak történő adatközléshez

Image