|
25.6.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 179/33 |
Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
2013/C 179/09
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.
MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)
MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN
„SELLES-SUR-CHER”
EK-sz.: FR-PDO-0117-0976-26.01.2012
OFJ ( ) OEM ( X )
1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme
|
— |
|
A termék elnevezése |
|
— |
☒ |
A termék leírása |
|
— |
|
Földrajzi terület |
|
— |
☒ |
A származás igazolása |
|
— |
☒ |
Az előállítás módja |
|
— |
☒ |
Kapcsolat |
|
— |
☒ |
Címkézés |
|
— |
☒ |
Nemzeti előírások |
|
— |
|
Egyéb (részletezze) |
2. A módosítás típusa
|
— |
|
Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása |
|
— |
☒ |
Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre |
|
— |
|
A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés) |
|
— |
|
A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés) |
3. Módosítás(ok)
3.1. 2. fejezet: A termék leírása
|
— |
Az adalékanyagokra vonatkozó szabályozás változása nyomán a „növényi hamu” kifejezés helyébe a „növényi szén” kifejezés lép. |
|
— |
A sajt méretének módosítása: a sajt formáját pontosították (körülbelül 10–9 cm), amely most már jobban megfelel a forma méretének. |
A sajt leírását kiegészítették. A sajt színe többé-kevésbé egységes, döntően hamuszürke. Az elefántcsontfehér vágásfelület matt, sima és homogén, míg a sajttésztához szorosan tapadó kéreg egyenletesen vékony. A friss kecskesajt illata az érlelés során gombaillattal gazdagodik, míg a kecskesajtillat erősödik. Állaga friss, omlós. Ízére a sós, savanyú és keserű ízek egyensúlya jellemző. A „lágysajt” kifejezést törölték, mivel a kecskesajtgyártással összefüggésben nem értelmezhető (tejsavas eljárásról van szó). Szintén törölték a „többé-kevésbé kék felületi penészréteg” kifejezést; ez a minimális érlelési időszakon túl érlelt tanyasi sajtokra jellemző, amelyek ma már a termelésnek csak egy nagyon kis töredékét teszik ki.
Pontosították a szárazanyag-tartalom össztömegét: sajtonként 55 gramm.
3.2. 4. fejezet: A termék földrajzi területről való származását igazoló elemek
|
— |
Nyomonkövethetőség: a származási garancia megerősítése érdekében valamennyi gazdasági szereplőnek nyilatkoznia kell az előállított mennyiségekről, és olyan nyomonkövetési rendszerrel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi a termék követését az előállítástól a forgalomba hozatalig. |
3.3. 5. fejezet: Az előállítás módja
A terméknek a származási helyhez való kötődésének megerősítése érdekében a termékleírást több ponton módosították:
5.1.:
|
— |
az új tenyészgidák 80 %-át a földrajzi területen nevelik, az egészségügyi kockázatok korlátozása és a környezethez alkalmazkodó genetikai állomány kialakulásának ösztönzése érdekében; |
|
— |
a kecskék Alpesi vagy Saanen-völgyi fajtájú vagy e fajták keresztezéséből eredő fajtájú kecskék, mivel ezek a fajták már régóta alkalmazkodtak a régió adottságaihoz; |
|
— |
az állatok egész évben történő tenyésztése a termék minőségének veszélyeztetése nélkül lehetővé teszi a termelési időszak egyenletesen kiterjesztését az egész évre; |
|
— |
a zárt tartásban tartott kecskékre eső alapterület legalább 1,5 m2; |
|
— |
a táplálék legalább 75 %-a, azaz éves átlagban legalább 825 kg szárazanyag-tartalmú táplálék a földrajzi területről származik; |
|
— |
a takarmányadag legalább 550 kg szárazanyag-tartalmú szálastakarmányt tartalmaz: ahhoz, hogy ezt a takarmányadagot biztosítani lehessen, egy kecskére legalább 1 000 m2 zöld takarmányt adó terület kell, hogy jusson; |
|
— |
a felhasználható takarmányok behatárolása érdekében a termékleírást kiegészítették a földrajzi területről származó, engedélyezett takarmányok jegyzékével; |
|
— |
a bálázott takarmány felhasználásának felső határa kecskénként évente 350 kg szárazanyag, és a bálázott takarmány szárazanyag-tartalmának 50 % fölött kell lennie; |
|
— |
a fű- és kukoricaszilázs alkalmazása 2014. december 31-ig engedélyezett; |
|
— |
a kiegészítő takarmányadagra vonatkozó információkat pontosították; |
|
— |
a genetikailag módosított fajták alkalmazása tilos. |
5.2.:
|
— |
A tej érlelése beoltás előtt engedélyezett: ezzel a gyakorlattal alkalmasabbá lehet tenni a tejet a sajttá való feldolgozásra, és így a benne rejlő aromák felszabadítására is; |
|
— |
az alvadás 18–48 órát vesz igénybe 25 °C alatti hőmérsékleten, annak érdekében, hogy az alvadéknak tejsavas jellege legyen; |
|
— |
a szeletelés megengedett; |
|
— |
a savót manuálisan vagy szivattyúzással távolítják el (az előzetes lecsepegtetés szöveten tilos); |
|
— |
a lefagyasztott alvadék masszába való bedolgozásának feltételeit pontosították; |
|
— |
az engedélyezett hozzávalók a tejoltó, a növényi szén, az erjesztőanyagok, a kalcium-klorid és a só; |
|
— |
a formából való kivételre a sajtkészítő forma betöltésétől számított 18–48 óra elteltével kerül sor; |
|
— |
a forma méretének meghatározása magában foglalja a pontos méreteket és a szögeket (maga a forma nem változott); |
|
— |
a beoltás és a formából való kivétel között 44–72 óra telik el; |
|
— |
a tanyasi megnevezést akkor lehet használni, ha a tej feldolgozására az első fejéstől számított 24 órán belül sor kerül, és ha nem adnak hozzá fagyasztott alvadékot; |
|
— |
az érlelőnek a sajtokat 0 °C feletti és 10 °C alatti hőmérsékleten kell szállítania. |
3.4. 6. fejezet: A földrajzi területtel fennálló kapcsolatot igazoló elemek
A kapcsolatra vonatkozó részt átszerkesztették, hogy a szöveget három részre osszák.
A fejezetet kiegészítették a következő elemek megállapítása vagy megerősítése érdekében:
|
— |
mezőgazdasági szempontból szegényes adottságokkal rendelkező környezetben versenyképes kecsketartás fejlesztése; |
|
— |
a földrajzi terület sokszínűsége változatos takarmánytermesztést tesz lehetővé; |
|
— |
a tejsavas technológia történelmi alapjai; |
|
— |
az érlelők szerepe a sajt formájának szabványosításában. |
Itt szerepelnek a Selles-sur-Cher sajt fő jellemzői.
Ez a fejezet a földrajzi terület természeti tényezői és a sajt eredeti volta közötti kapcsolatot mutatja be.
3.5. 7. fejezet: Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozások
Ezt a fejezetet az Institut national des appellations d’origine (INAO, az eredetmegjelölésekkel foglalkozó francia hivatal) reformjára tekintettel naprakésszé tették. Az említett reform keretében a csoport kiválasztott egy tanúsító szervet, a választás a Qualisudre esett.
3.6. 8. fejezet: Címkézés
A címkén kötelező feltüntetni az Európai Unió OEM jelzését.
3.7. 9. fejezet: Nemzeti előírások
Ebben a fejezetben egy táblázat tartalmazza az ellenőrzési terv szerkezetét meghatározó kiemelt elemeket.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)
„SELLES-SUR-CHER”
EK-sz.: FR-PDO-0117-0976-26.01.2012
OFJ ( ) OEM ( X )
1. Elnevezés
„Selles-sur-Cher”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Franciaország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
|
1.3. osztály: |
sajtok |
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A sajt körülbelül 9 cm átmérőjű és 3 cm vastag, ferdén metszett szélű, enyhén csonkakúp formájú lapos korong. A tejsavas jellegű sajt növényi szénnel van megszórva.
A kéreg színe többé-kevésbé egységes, döntően hamuszürke. Az elefántcsontfehér vágásfelület matt, sima és homogén, míg a sajttésztához szorosan tapadó kéreg egyenletesen vékony. A kezdeti friss kecskesajtillat az érlelés végére gombaillattal gazdagodik, míg a kecskesajtillat erősödik. Állaga friss, omlós, nagyon enyhén nyúlós. A szájban a sós, savanyú és keserű ízek egyensúlya érezhető.
100 gramm teljesen kiszárított sajt minimális zsírtartalma 45 gramm. A szárazanyag össztömege nem lehet kevesebb 55 grammnál.
Az érlelés ideje legalább 10 nap a beoltástól számítva.
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
A „Selles-sur-Cher” sajtot kizárólag Alpesi vagy Saanen-völgyi fajtájú vagy e fajták keresztezéséből eredő fajtájú kecskék nyers, teljes tejéből gyártják. Az új tenyészgidák legalább 80 %-a a földrajzi területről származik.
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)
A földrajzi terület és a termék közötti szoros kapcsolat biztosítása érdekében a tejelő kecskék teljes takarmányadagjának legalább 75 %-a, azaz éves átlagban legalább 825 kg szárazanyag-tartalmú táplálék a földrajzi területről származik.
A tejelő kecskék éves takarmányadagja legalább 550 kg szárazanyag-tartalmú szálastakarmányt tartalmaz. Pozitív lista tartalmazza az engedélyezett takarmányokat.
Egy tejelő kecskére legalább 1 000 m2 zöld takarmányt adó terület jut. Ebbe a területbe beleszámítanak a gazdaság területei és/vagy a vásárolt takarmánynak megfelelő területek is.
A bálázott takarmány használata megengedett azzal a feltétellel, hogy nem szabad túllépni a kecskénként évente 350 kg szárazanyagban meghatározott felső határt. A bálázott takarmány szárazanyag-tartalmának 50 % fölött kell lennie.
A (nitrogénban és/vagy energiában gazdag) takarmánykoncentrátumokból és/vagy szárított takarmányokból álló kiegészítő takarmányadag szárazanyag-tartalma tejelő kecskénként évente legfeljebb 550 kg. Ebből legalább 275 kg-ot a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell megtermelni. Pozitív lista tartalmazza a kiegészítő takarmányadagban adható engedélyezett takarmányokat.
A szalmakoncentrátumokból álló takarmányozási rendszer, valamint a fű- és kukoricaszilázs alkalmazása tilos.
A fű- és kukoricaszilázs alkalmazása 2014. december 31-ig engedélyezett.
A „Selles-sur-Cher” eredetmegjelöléssel ellátott sajt előállítása céljából feldolgozandó tejet termelő gazdaság területén transzgenikus termények egyáltalán nem termelhetők. Az állatok takarmányozása során kizárólag növények és nem transzgenikus termékekből származó kiegészítő takarmány alkalmazása megengedett.
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A tejtermelést, valamint a sajtkészítést és -érlelést a 4. pontban meghatározott földrajzi területen belül kell végezni.
3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok
Nincsenek.
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok
Minden forgalomba hozott „Selles-sur-Cher” sajtot kötelező címkével ellátni. A sajtok címkéin – a címkén szereplő legnagyobb karakter méretének legalább kétharmadával megegyező nagyságú karakterrel – fel kell tüntetni a „Selles-sur-Cher” oltalom alatt álló eredetmegjelölést. A címke az Európai Unió OEM jelzését is viseli.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A földrajzi terület az alábbi járásokból áll:
|
|
Cher (18): Graçay, Lury-sur-Arnon, Vierzon II (Massay, Méry-sur-Cher, Saint-Hilaire-de-Court, Thénioux és Vignoux-sur-Barangeon települések). |
|
|
Indre (36): Valançay, Issoudin Nord, Saint-Christophe-en-Bazelle, Vatan. |
|
|
Loir-et-Cher (41): Contres, Montrichard, Saint-Aignan, Mennetou-sur-Cher, Romorantin-Lanthenay Nord, Romorantin-Lanthenay Sud, Selles-sur-Cher. |
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
5.1. A földrajzi terület sajátosságai
A Sologne erdőségétől nyugatra, a Touraine, a Berry és a Sologne folyók találkozásánál található „Selles-sur-Cher” földrajzi terület kiterjedt síkvidéken terül el, amelyet kelet-nyugati irányban a Cher folyó völgye oszt ketté.
A folyó déli partján a Boischaut régió található, északi partján pedig a Tours-környéki Gâtine déli része.
A Tours-környéki Gâtine eróziós teraszain a Beauce régió mészkőtömbjei alkotta alapkőzeten kialakult hatalmas kőzetliszttelepek találhatók. Többnyire nyílt tájak váltakoznak a csalitosokkal, ahol az állattenyésztés igen elterjedt.
A Cher völgyére jellemző a touraine-i sárga tufa (Turoni). A lejtőin és a másodlagos völgyekben a mezőgazdasági tevékenység zömét a szőlőtermelés teszi ki.
A Boischaut régió kovakőpadokon fekszik, ahol kőzetliszttelepek is a felszínre kerültek. A gazdaságokra többnyire a vegyes növénytermesztés és az állattenyésztés jellemző.
E régiók rossz adottságokkal rendelkező, szegény részein a már igen régen meghonosodott kecsketartás jelenti manapság az egyik lehetőséget ezeknek a szőlő- és gabonatermesztésre kevéssé használt földeknek a hasznosítására.
A kecsketenyésztés fejlődésének az is kedvezett, hogy a Cher völgye mindig nagyon fontos kelet-nyugati irányú közlekedési útvonal volt mind az emberekkel kapcsolatos áramlások (a sajtkészítéssel kapcsolatos gyakorlatok és tudás átadása), mind a kereskedelmi áramlások (Nantes-Lyon kereskedelmi tengely) tekintetében.
A termelési területre módosult óceáni éghajlat jellemző, melyben a kontinentális hatás fokozatosan érvényesül nyugatról kelet felé haladva. Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 és 750 mm között változik, és arányosan oszlik el az év során. A hőmérsékletek enyhék, ugyanakkor aránylag hangsúlyos a különbség a téli és a nyári hőmérsékletek között (a januári átlaghőmérséklet 4,8 °C, a júliusi 18,9 °C). Az enyhe telek és a ritkán aszályos nyarak számos gabona és takarmánynövény termesztését lehetővé teszik, melyek szükségesek a kecskék takarmányozásához.
A „Selles-sur-Cher” sajtot kezdetben házilag állították elő, a leggyakrabban a nők, akik tejsavas technológiát alkalmaztak olyan rugalmas technológiai időkkel, amelyek összeegyeztethetők a gazdaság és a család egyéb kötelezettségeivel.
A sajtot érlelés céljából a gazdasághoz tartozó, gyakran északi fekvésű éléskamrában helyezték el. A sóval kevert hamu, majd faszénpor alkalmazása biztosította a minőséget az érlelés alatt.
A XIX. század végén a baromfiudvar termékeit felvásárló baromfi- és tojáskereskedők rendszeresen felkeresték a gazdaságot, hogy begyűjtsék a tojásokat és a baromfit, de a sajtokat is. Egyesek erre a tevékenységre specializálódtak, begyűjtötték a friss sajtokat, hogy forgalomba hozatal előtt hamuval beborítsák és érleljék azokat.
A sajtok fő gyűjtő- és viszonteladási központja Selles-sur-Cher város volt. A sajtokat a későbbiekben az érlelés helyéről nevezték el.
A XX. század elején a kecskesajttermelés volumene fokozatosan emelkedni kezdett az iparosodott városok – Tours, Blois, Vierzon, Châteauroux, Párizs, Lyon stb. – ellátása érdekében. A kecsketejtermékek termelésének növekedése együtt járt a tenyésztési módszerek (kötetlen tartás, fejőgép, az Alpesi és Saanen-völgyi fajták bevezetése a helyi fajok javítása érdekében), valamint a profilaktikus és állatorvosi (parazitaellenes, antibiotikus) eszközök fejlődésével. Ezt gyorsan követte mind a tejtermelők, mind a gazdálkodó kecsketenyésztők specializációja (közvetlen eladók vagy érlelőnek szállítók) és a tejtermelő szövetkezetek kialakítása.
A „Selles-sur-Cher” eredetmegjelölést ezután 1975. április 21-én rendeletben ellenőrzött eredetmegjelöléssé nyilvánították.
5.2. A termék sajátosságai
A „Selles-sur-Cher” sajt enyhén beoltott nyers, teljes kecsketej tejsavas alvadékából készített sajt.
A sajtok felületét sózzák, és növényi szénnel megszórják. Az érlelés ideje legalább 10 nap a beoltástól számítva.
A „Selles-sur-Cher” sajt megkülönböztető jegyei a következők:
|
|
jellegzetes, enyhén csonkakúp formája; |
|
|
elefántcsontfehér tésztája matt, sima és homogén; |
|
|
tejsavas jellege az érlelés folyamán fokozatosan csökken; |
|
|
a felületi hamuréteg a hamuszürkétől az érleléssel szürkéskékké változó színt kölcsönöz a kéregnek. Ez utóbbi főként geotrichum- és élesztőgombákból áll. |
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat
A gyenge mezőgazdasági adottságokkal rendelkező különféle ágazatokban a kecske nagyon gyorsan a „szegények tehenévé” vált, ami lehetővé tette a rossz adottságú földek hasznosítását.
A Sologne nyugati részének és a Cher völgyének homokos és agyagos-homokos területei, valamint ennek a régiónak az éghajlata különleges takarmányozási rendszert tesz szükségessé, amely a kecskék takarmányadagjának alapját alkotó száraz takarmány termelésén alapul. A száraz takarmány előállításának szükségességéhez a mezőgazdasági szempontból kis értékű legelők (például Fouzon nedves síkságainak) hasznosítása társult, amivel dinamikus kecsketenyésztés gyökeresedett meg olyan övezetekben, amelyek egyéb termelésre kevéssé alkalmasak. A kecsketenyésztéssel kapcsolatos létesítmények még manapság is ezekben az övezetekben találhatók, amelyek nem vonzanak más mezőgazdasági tevékenységeket, például a szőlő- vagy a gabonatermesztést.
A termékleírásba a takarmánnyal kapcsolatos önellátásra vonatkozóan bevezetett előírások állandósítják azt a hagyományt, hogy a nyájak takarmányozása a fűféléken alapul. A tenyésztők a környezethez és a takarmányozási feltételekhez alkalmazkodó, és a sajtkészítéshez megfelelő, jó minőségű tejet adó kecskéket választanak, ezzel pedig lehetővé teszik a sajtkészítő számára, hogy kifejezze a takarmányozás és a tej baktériumflórája által biztosított jellegzetességeket. Ebben az értelemben a takarmányozás terén megvalósuló önellátás, a takarmányadag minimális rosttartalmának (cellulóztartalom) biztosítása, az új tenyészgidák földrajzi területen belüli nevelése (a genetikai állomány ellenőrzése) egyaránt a tudás megőrzésének záloga.
A sajt formájának szabványosítása az érlelőkkel fenntartott kapcsolat eredménye. A „Selles-sur-Cher” sajt – ahhoz képest, hogy tejsavas jellegű – viszonylag nagy méretű. A hagyományosan használt forma típusának (alul zárt forma), az alvadás idejének (18–48 óra 25 °C alatti hőmérsékleten) és a formákban való lecsepegtetés idejének köszönhetően az érlelés kezdetén aránylag nagy az alvadék nedvességtartalma.
Régen a hamuval való borítás a sajtok tárolását segítette az éléskamrában, majd a szárítóban, napjainkban viszont a növényi szén és a só a kéreg felületi flórájával együtt az állandó, viszonylag magas hőmérsékleten tartott érlelőpincével mint környezettel való kölcsönhatást szabályozza. Ez a módszer elősegíti a sajttészta szerkezetének kialakulását és az aromák kibontakozását.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)
https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCSelles-sur-Cher.pdf
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.
(3) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU.
(4) L. 3. lábjegyzet.