11.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 105/1

Kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló iránymutatás

2013/C 105/01

A 3. b) általános értelmezési szabály rendelkezik a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk besorolásáról.

E szabály alkalmazásában „a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk” kifejezés alatt olyan árukat kell érteni:

a)

amelyek legalább két különböző, első látásra eltérő vámtarifaszámok alá besorolható árucikkekből állnak;

b)

amelyek egy speciális igény kielégítése vagy egy meghatározott tevékenység elvégzése céljából összeállított termékekből vagy árucikkekből állnak; valamint

c)

amelyek közvetlenül a felhasználók számára újracsomagolás nélkül (pl. dobozban vagy ládában vagy táblára rögzítve) értékesítésre alkalmas módon kerültek összeállításra.

(Lásd még a 3. b) és a 6. általános értelmezési szabályhoz tartozó HR Magyarázatot.)

Valamennyi fenti feltételnek teljesülnie kell.

A fent említett szabályok nem vonatkoznak azon „készletekre”, amelyeket az 1. és a 6. általános értelmezési szabály értelmében kell besorolni, amennyiben a „készlet” kifejezés szerepel a KN-kód szövegében, például:

—

6308 00 00 – szövetből és fonalból álló készlet, … a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben ….

—

8206 00 00 – … két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok … a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készletben

—

9503 00 70 – Más játék készletben

vagy konkrét rendelkezésekből adódóan, például:

—

a VI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja,

—

a VII. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. pontja,

—

a XI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 14. pontja,

—

a 61. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. és 7. pontja,

—

a 62. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. és 6. pontja.

A.   RÉSZ

… „első látásra eltérő vámtarifaszámok alá besorolhatóak” …

1.

A 3. b) általános értelmezési szabályhoz tartozó HR Magyarázat szerint az első feltétel ahhoz, hogy két vagy több különböző árucikket „a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk”-nak lehessen tekinteni az, hogy eltérő vámtarifaszámok alá besorolhatóaknak kell lenniük.

2.

Mindazonáltal a 6. általános értelmezési szabály és az ahhoz tartozó HR Magyarázat szerint „a fenti 1–5. szabályok értelemszerűen ugyanazon vámtarifaszámon belül a vámtarifa-alszám szintű besorolást szabályozzák”, az ugyanazon vámtarifaszám, de különböző vámtarifa-alszám alá besorolható két vagy több különböző árucikk a 3. b) általános értelmezési szabály értelmében egy készletnek tekinthető, mivel azok eleget tesznek a fent említett feltételeknek.

Például:

A kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben összeállított, hajápoláshoz használatos, egy palack samponból (3305 10 00) és egy palack hajbalzsamból (3305 90 00) álló áruk a 3305 vtsz. alá tartozó készletnek tekintendők.

3.

Ugyanakkor az ugyanazon vámtarifaszám és ugyanazon vámtarifa-alszám alá besorolható két vagy több különböző termék a 3. b) általános értelmezési szabály értelmében, azonban már nem tekinthető készletnek, mivel azok nem tesznek eleget a fent említett feltételeknek.

Például:

Arclemosóból, tonikból és hidratálóból álló, a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben összeállított áruk. Ebben az esetben valamennyi termék a 3304 99 00 vámtarifa-alszám alá sorolható be, ezért az árucikkek nem képeznek készletet.

B. RÉSZ I.

… „egy speciális igény kielégítése vagy egy meghatározott tevékenység elvégzése céljából összeállított” …

1.

A készletek besorolása alkalmazásában a készlet egyes árucikkei egymáshoz kapcsolódnak és azokat együttes vagy egymással összefüggő felhasználásra szánják egy speciális igény kielégítése vagy egy meghatározott tevékenység elvégzése érdekében.

2.

A speciális igény kifejezés széles körben értelmezhető, mivel egy speciális igény kielégítése érdekében az árucikkeket vagy sorozatban (például több termékből álló kozmetikai bőrápolási készlet) vagy véletlenszerűen (például fúró- és „tipli”-készlet [lásd még a B. rész I. 5. d) pontját]) használják.

3.

A meghatározott tevékenység kifejezés egy adott/meghatározott alkalomból végrehajtott tevékenységként jellemezhető, és a készlethez tartozó árucikkeket általában ezen említett alkalom során használják.

4.

Olyan helyzetek, amelyekben az áruk egy speciális igény kielégítése vagy egy meghatározott tevékenység elvégzése céljából összeállítottnak tekintendők/nem tekintendők

a)

Az a tény, hogy az árucikkek ajándékként/ajándékcsomagban vannak kiszerelve (például karácsonyra, anyák napjára, Valentin napra stb.), nem jelenti automatikusan azt, hogy speciális igény kielégítése vagy meghatározott tevékenység elvégzése céljából állították őket össze. Ezt eseti elbírálás alapján külön meg kell vizsgálni. Az együtt bemutatott és azonos kialakítású/dekoratív motívumokkal ellátott árucikkek (például mindegyiket rózsaszín virágok díszítik) nem sorolhatók be a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruként, kivéve, ha azokat egy speciális igény kielégítése vagy egy meghatározott tevékenység elvégzése céljából állították össze. Például egy azonos dekoratív motívummal ellátott karórából, egy elektronikus zsebszámológépből és egy golyóstollból álló, a kiskereskedelem számára egy dobozban összeállított árukészlet a 3. b) általános értelmezési szabály szerint nem tekinthető készletnek, mivel ezen árucikkek nem egy speciális igény kielégítése vagy egy meghatározott tevékenység elvégzése céljából kerültek összeállításra.

b)

Nem szükségszerűen feltételezhető, hogy az ugyanazon helyen/környezetben használt árucikkek egy speciális igényt elégítenek ki vagy egy meghatározott tevékenységre használatosak. Például egy strandtáskából, fürdőlepedőből és egy frizbiből álló „strandkészlet” a 3. b) általános értelmezési szabály szerint nem képez készletet. Jóllehet az árucikkeket a strandon használják, azok teljesen különböző tevékenységeket (fürdés és játék) szolgálnak, és nem kapcsolódnak egymáshoz.

c)

Az a tény, hogy az árucikkeket egy bizonyos személy vagy személyekből álló csoport (gyermekek, azonos foglalkozású vagy hobbival rendelkező személyek stb.) használja, még nem jelenti automatikusan azt, hogy azok kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak tekintendők. Külön meg kell vizsgálni, hogy egy speciális igény kielégítése vagy egy meghatározott tevékenység elvégzése céljából kerültek-e összeállításra.

d)

Élelmiszerek és italok kombinációja nem megengedett, kivéve, ha egytálétel elkészítéséhez szükségesek.

i.

Az élelmiszerek/italok „készleteit”, amelyek összetevőit együtt kell felhasználni a készétel, a fogás vagy az ital elkészítéséhez, a 3. b) általános értelmezési szabály alapján kell besorolni.

ii.

A szabály azonban nem vonatkozik az összeállított és különböző élelmiszerekből, szeszesitalokból vagy italokból álló termékek válogatására, amelyeket nem együttes felhasználásra szántak készétel, fogás vagy ital elkészítéséhez. Amennyiben az árucikkek nem állnak kölcsönhatásban egymással a készétel, a fogás vagy az ital összetevőjeként, nem tekintendők készletnek, és minden egyes cikket külön kell besorolni a saját, megfelelő vámtarifaszáma alá. Például a különböző árukból, így például sajtból, borból, pezsgőből vagy likőrökből, teából, lekvárból, olívaolajból, mézből, pástétomból, fűszerekből, gyümölcsökből stb. álló ún. „karácsonyi kosarakat/ajándék-kosarakat” külön-külön kell besorolni.

Egytálétel vagy fogás elkészítésére szánt élelmiszerek és italok kombinációját azonban (például a tiramisu elkészítéséhez szükséges bizonyos mennyiségű marsala bort is tartalmazó „tiramisu készlet”) a 3. b) általános értelmezési szabály alapján készletként kell besorolni.

Másrészt, amennyiben a kombináció rendeltetése „evésre és ivásra” egyaránt vonatkozik, még akkor is, ha az árucikkeket a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben állították össze, azok a 3. b) általános értelmezési szabály szerint nem tekinthetők egy készletnek, mivel nem elégítenek ki egy speciális igényt, illetve nem használják azokat egy meghatározott tevékenység elvégzésére.

iii.

A különböző fajtájú italokat/élelmiszereket és háztartási eszközöket külön-külön kell besorolni, például a kiskereskedelem számára szokásos műanyag csomagolásban összeállított „kávékészletet”, mely az alábbiakból áll:

—

ízesített (aromás) instant kávépor,

—

fahéjrudak,

—

kicsi konyhai fémreszelő rozsdamentes acélból,

—

vas tárolóedény fedővel (ami kávéport tartalmaz),

—

kerámiabögre,

a különböző termékek szerint a 2101 (ízesített aromás instant kávépor), a 0906 (fahéjrudak), a 8205 (kicsi konyhai fémreszelő), a 7323 (vas tárolóedény fedővel), a 6912 (kerámiabögre) vámtarifaszámok alá kell besorolni.

Ezek a termékek a 3. b) általános értelmezési szabály alapján nem tekinthetők „kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak”, mivel nem elégítenek ki egy speciális igényt, illetve nem használják azokat egy meghatározott tevékenység elvégzésére (a Vámkódex Bizottság 2008. júniusi állásfoglalása).

Egy csekély értékű, eldobható/nem újrafelhasználható műanyag csésze azonban (lásd még a „kisebb jelentőségű/elhanyagolható árucikket tartalmazó készletek”-ről szóló B. rész III. pontját), amelyet egy cukrot és kávét tartalmazó zacskóval állítottak össze egy csésze kávé elkészítése céljából, készletként sorolandó be.

5.

A 3. b) általános értelmezési szabály alapján készletként besorolható termékek vagy árucikkek példái:

a)

Fürdőszobai/kozmetikai készletek, amelyek különböző cikkekből, például tusfürdőből, habfürdőből, mosószappanból, testápolóból vagy sampon, arc- és kézkrém stb. kombinációjából, valamint az azokkal használatos árucikkekből, például szivacsból vagy flanelből állnak: az egymást kiegészítő cikkek egymással párhuzamosan, egymást követően vagy véletlenszerűen használandók. (Azonban lásd alább a B. rész I. 6. a) pontjában szereplő, fürdőcikkekből és más árucikkekből álló készletet – külön besorolás. Lásd még a „kisebb jelentőségű/elhanyagolható árucikket tartalmazó készletek”-ről szóló B. rész III. ii. pontjának példáját.)

Amennyiben a fenti árucikkek a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésű összeállítása cipzárral lezárható műanyag táskában történik, a műanyag táskát az 5. b) általános értelmezési szabály alapján kell besorolni, mivel azt általában az ilyen áruk csomagolására használják.

b)

Túlélő felszerelés, ami kizárólag csekély értéket képviselő cikkeket tartalmaz, például: 2 db biztosítótű acélból, 2 db halhorog acélból, 1 db horgászzsinór textilanyagokból (31 m), 1 db kicsi iránytű, 1 db varrótű acélból, 2 db-os tűzgyújtó (tűzgyújtó készlet), 1 db rézhuzal (91 cm), 1 db többcélú zsineg (3 m), 4 db vízálló gyufa, 1 doboz gyufa, 1 db műanyag síp, 1 db ragasztószalag csík (30 cm), 1 db borotvapenge, 2 db alkoholos törlőkendő (seb fertőtlenítésére), 2 db öntapadó ragtapasz, 1 db visszazárható műanyag zacskó, 2 db acélszög, 1 db tükörhatású fóliadarab öntapadó hátlappal, 1 db ceruza, 1 csomag levespor, 1 db rágógumi. A készlet valamennyi alkotóeleme egy 11 cm hosszú, 7,7 cm széles és 2,3 cm mély, húzófüles, alumínium konzervdobozban, feliratozott buborékcsomagolásban található. Az alkotóelemeket vészhelyzetben történő egyszeri felhasználásra tervezték, például távoli helyen történő váratlan tartózkodás esetére. Ezek mind egy adott igény kielégítését, a túlélést szolgálják.

c)

Kórházi betegeknek összeállított csomagok/tisztasági úti csomagok, sok, csekély értékű árucikkel felszerelve, például törlőkendő, eldobható golyóstoll, fogkefe, fogkrém, sampon, arc- és testtisztító kendők, kézfertőtlenítő, textilspray, ajakbalzsam, szappan, körömkefe és higiéniai ismertető, vagy

tisztasági csomagok, például műanyag fóliával csomagolt szappan, illatosított papírtörlő, néhány papírzsebkendő és két db (nem újrafelhasználható) WC-ülőke papírból, összehajtható műanyag borítékban együtt bemutatva.

A hasonló készletek azonban – a papucsot, pizsamát stb. is tartalmazó úti csomagok/repülőúthoz összeállított csomagok, leszámítva a testápoló szereket, a 3. b) általános értelmezési szabály alapján nem sorolhatók be készletként, mivel a papucs, pizsama stb. nem testápoláshoz szükséges termékek. (Lásd még a 2855/2000/EK rendeletet és a HR Bizottság 22. ülését.)

d)

Fúró- és „tipli”-készlet, amely például nagy sebességű acélcsigafúró-fejekből, fa csigafúrófejekből, keményfém falfúrófejekből, mágnestokos csavarhúzóbetétekből, valamint „tiplik”-ből áll. Valamennyi alkotórész műanyag tokokra osztott műanyag tartóban található – még ha az árucikkeket általában nem is használják egyszerre egy meghatározott tevékenység elvégzése céljából és bizonyos feladatok elvégzésére csak néhányuk használandó, egy speciális igény kielégítése, mint például renoválás, javítás vagy lakásfelújítás, érdekében összeállítottnak tekintendők.

e)

Felújítási vagy „csináld magad” barkácskészlet, amely például a következőkből áll: tapétaeltávolításhoz és festéshez szükséges eszközök, mint például ecsetek, ácsceruzák, festőhengerek, speciális kések, kaparókések, festőspatulák, mérőszalag, feszültségmérő, festőtálca stb. Az áruk közös rendeltetési célja a „falfelújítás”.

f)

Egy könyvből és a hozzá kapcsolódó, a borítólap belsejéhez rögzített CD-ből álló készlet (például a CD a könyvhöz kapcsolódó nyelvi feladatokat tartalmazza) a 3. b) általános értelmezési szabály alapján készletként sorolható be, mivel mindkét árucikk egy speciális igény kielégítése (például idegennyelv-tanulás) céljából került összeállításra.

6.

Példák a 3. b) általános értelmezési szabály alapján készletként be nem sorolható termékekre vagy árucikkekre:

a)

Fürdőszobai/tisztálkodási csomag, amely fürdéshez kapcsolódó cikkekből (például tusfürdő, szappan) és további, külön használandó cikkekből áll, ilyenek például a papucs, kézitükör, hajkefe, díszgyertya, stb. A különböző cikkek nem használhatóak együtt vagy egymással összefüggésben. Jóllehet e cikkek ugyanazon a helyen (fürdőszoba) használhatóak, mégis különböző szükségletek kielégítését szolgálják. A fürdéshez kapcsolódó cikkeket „fürdéshez/testápoló kezeléshez”, míg a többi árucikket például „öltözködéshez/ruházkodáshoz/hajápoláshoz” használják. (Lásd még a B. rész I. 5. a) pontjában említett, készletként besorolt fürdőszobai csomag példáját és a „kisebb jelentőségű/elhanyagolható árucikket tartalmazó készletek”-ről szóló B. rész III. pontjának ii. példáját.)

b)

Többrészes szerszámosláda (ún. „kezdőkészlet”), amely az alábbiakból áll: különböző acélszögek, részben bevonattal ellátott csavaros acélkampók és acél fűzőkarikák, acélból készült, bevonattal ellátott különböző kampók (képakasztókat is beleértve), bevont acélrajzszegek, rugalmas gumiszalagok, acélcsapos műanyag polctartók, gumigyűrűk, acél és műanyag fejű rajzszegek, acélgyűrűből és műanyag függőkből álló kulcstartó, acél gemkapocs, tiplik, különféle acélcsavarok, gumi- vagy papírlemezek (alátétek). A készlet alkotóelemei ötrészes műanyag tárolóban találhatóak, amelyek befelé egy hordozható műanyag keretbe helyezhetők. Összehasonlítva például a B. rész I. 5. e) pontjában említett felújítási készlettel, a többrészes szerszámosláda nem egy speciális igényt elégít ki, mivel a renováláson, javításon vagy lakásfelújításon kívül szélesebb körben használható. Az olyan cikkek, mint a gumiszalagok, kulcstartók és gemkapcsok stb. más célokat szolgálnak.

B. RÉSZ II.

… „nem valós készletek”

1.

Amennyiben egy „készlet” egy vagy több árucikke nem ugyanazon speciális igényt elégíti ki, illetve nem ugyanarra a meghatározott tevékenység elvégzésére tervezték, mint a kiskereskedelem számára összecsomagolt „készlet” többi árucikkét, MINDEN árucikket külön-külön kell besorolni. Nem lehet készletet összeállítani a „nem valós készletből” és csak néhány árucikket elkülöníteni (lásd még HR Magyarázat 3. b) általános értelmezési szabályhoz tartozó magyarázata X. pontját).

2.

Az árucikkeket csak akkor lehet készletként besorolni, ha közülük mindegyik összetartozik és azokat együtt használják. Minden más esetben (azaz ha az árucikkek közül csak néhány tartozik össze és csak néhányat használnak együtt) MINDEN árucikket külön-külön kell besorolni.

3.

A tusfürdőből, szappanból, testápolóból és papucsból álló fürdőszobai készlet esetében például (lásd a B. rész I. 6. a) pontját) MINDEN árucikket külön-külön kell besorolni, mivel a papucs nem ugyanazt a speciális igényt elégíti ki.

B. RÉSZ III.

… „kisebb jelentőségű/elhanyagolható árucikket tartalmazó készletek”

1.

A kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk kombinálhatóak jelentéktelen értékű, kisebb jelentőségű/elhanyagolható árucikkel (bizonyos esetekben több mint egy árucikkel), amely nincs semmilyen kapcsolatban a készlet többi árucikkével (azaz nem ugyanazon speciális igényt vagy meghatározott tevékenységet szolgálja) és általában külön kerülne besorolásra.

2.

A kisebb jelentőségű/elhanyagolható árucikk jelenléte figyelmen kívül hagyható annak meghatározásakor, hogy egy árucikk-csoport készletet alkot-e vagy sem („de minimis szabály”), és az egyes árucikkeket együtt lehet-e besorolni, feltéve, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

a)

az árucikk az egész készletnek csupán mellékes/lényegtelen eleme, például csak „meglepetéstermék”-ként hivatkoznak rá;

b)

nem módosítja a készlet jellegét;

c)

az árucikk értéke elhanyagolható a készletben kiszerelt árucikkek összértékéhez viszonyítva;

valamint

d)

az árucikknek általában önmagában véve kisebb jelentőségű/jelentéktelen gyakorlati haszna van, vagy korlátozottan felhasználható (például nem használható ismétlődően vagy tartóssága korlátozott).

Példák:

i.

„Alkotókészlet”, amely alkotási tevékenységhez használatos különféle árucikkekből (kicsi háromszög alakú, szőtt, pamutvászon fejkendő, egy fonott díszítőszalag, mesterséges strasszkő és ragasztó a kendő díszítéséhez) és egy, a tevékenységhez nem kapcsolódó kicsi meglepetés árucikkből - radírból álló, a kiskereskedelem számára kartondobozban kiszerelt készlet. Ezeket az árukat készletként kell besorolni, azaz a radír besorolása a készlet többi árucikkével együtt történik.

ii.

„Fürdőszobai készlet” – különféle testápoló készítményekből (például tusfürdő, szappan, fürdősó és testápoló) és egy elhanyagolható értékű teamécsesből álló, a kiskereskedelem számára papírdobozban kiszerelt készlet. A teamécsest a készlet többi árucikkével együtt kell besorolni. Egy hasonló, de egy nem elhanyagolható értékű díszgyertyát tartalmazó „fürdőszobai készlet” árucikkeit azonban külön-külön kell besorolni, mivel a gyertya növeli a készlet értékét, tartóssága meghaladhatja a testápoló árucikkekét és értéke is magasabb (lásd a B. rész I. 6. a) pontját).

iii.

Rajzkészlet, ami egy vonalzót, egy körzőt, egy ceruzát és egy ceruzahegyezőt tartalmaz, kis matricákkal együtt bemutatva; a matricákat a készlettel együtt kell besorolni, mivel lényegtelen alkotóelemek, csak egyszer használatosak, jelentéktelen értékűek stb.

iv.

Textil árucikkekből álló készlet, amely egy, a 6117 vtsz. alá tartozó sálból és a 6116 vtsz. alá tartozó, hozzá illő kesztyűkből áll, a 7117 vtsz. alá tartozó, nem nemesfémből készült fülbevalóval együtt bemutatva. Valamennyi árucikket külön-külön kell besorolni, mivel a fülbevaló a lényegtelen alkotóelemnél több, gyakorlati haszna van és értéke nem elhanyagolható.

3.

A fenti szabály eseti alapon akkor is alkalmazható, amikor egy „főcikk” egy kisebb jelentőségű/elhanyagolható árucikkel együtt kerül bemutatásra.

Például egy jelentéktelen értékű, kicsi meglepetés árucikket, például műanyag figurát/játékot vagy matricát tartalmazó gabonapehely-dobozt nem külön-külön kell besorolni. Amennyiben azonban a gabonapehely-doboz zene-, szoftver- vagy számítógépes (PC) játékokat tartalmazó CD-t foglal magában, az árucikkeket külön-külön kell besorolni, mivel a CD a jelentéktelen értékű lényegtelen alkotóelemnél több, és a termékhez nem kapcsolódó jelentős szerepet tölt be.

C.   RÉSZ

… „közvetlenül a felhasználók számára újracsomagolás nélkül értékesítésre alkalmas módon kerültek összeállításra” …

1.

E megjegyzés szerint és az egy „készletként” történő besorolás érdekében az alábbi feltételek MINDEGYIKÉNEK teljesülnie kell:

a)

a „készlet” minden cikke ugyanakkor és ugyanabban a nyilatkozatban kerül bemutatásra;

b)

valamennyi cikk ugyanabban a csomagolásban kerül bemutatásra, mint például szállítótartályban, műanyag táskában, dobozban, körbecsomózva, vagy (csomagolva is) elemi szál erősített szalaggal stb. összekötve;

c)

valamennyi cikk közvetlenül a felhasználók számára újracsomagolás nélkül értékesítésre alkalmas módon került összeállításra.

2.

Az 1. b) pont alóli kivételként azonban a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk indokolt esetben külön csomagolásokban is bemutathatók, például az árucikkek összetétele miatt (például méret, tömeg, alak, vegyi összetétel), szállítási vagy biztonsági okokból, feltéve, ha alkalmasak közvetlenül a felhasználók számára újracsomagolás nélkül történő értékesítésre.

E helyzet csak akkor fogadható el, ha:

a)

Az árukat „egymáshoz képest arányosan” mutatják be, például egy étkezőasztal (négy személy számára alkalmas méretekkel) és négy étkezőszék; szemben az „egymáshoz képest aránytalan” árukkal, például három étkezőasztal (négy személy számára alkalmas méretekkel) és egy étkezőszék,

valamint

b)

Az áruk kiszerelése olyan formában történik, amely egyértelműen jelzi összetartozásukat, például:

i.

a csomagolásoknak egyértelműen utalniuk kell egymásra (számozással, képekkel, kereskedelmi megnevezéssel ellátva stb.); vagy

ii.

a dokumentumokból kitűnik, hogy a kérdéses áruk külön csomagolásban találhatóak, de mégis összetartoznak.