BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről /* SWD/2013/0472 final */
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: az Európai Parlament és a
Tanács irányelve a nem nyilvános know-how és üzleti
információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és
felfedésével szembeni védelemről
1. Bevezetés és konzultáció 2010. március 3-án a Bizottság elfogadta az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiát (Európa
2020), amely előírja az uniós gazdasági növekedés mozgatórugóját
jelentő tudás és innováció megerősítését. Az Innovatív Unió
elnevezésű kiemelt kezdeményezés keretében a Bizottság vállalta, hogy –
többek között a szellemi tulajdon optimalizálása révén – javítja a
vállalkozások innovációs keretfeltételeit. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2011. május
24-én a szellemi tulajdon belső piacának zökkenőmentes
működésére irányuló átfogó stratégiát fogadott el. Valamennyi szabadalom, formaterv vagy védjegy
kezdetben üzleti titok (új termék bevezetése, forradalmi hatású gyógyszer
megjelenése, egy új motor prototípusa stb.) A szellemitulajdon-jog
megszerzéséig a vállalkozások ki vannak téve az értékes kutatási információk és
tudás eltulajdonítása kockázatának. Az üzleti titkokra vonatkozó jogszabályok –
a K+F eredmények, know-how és egyéb értékes adatok jogosulatlan megszerzésével
szembeni jogorvoslati eszközök biztosítása révén – minimalizálják azokat a
kockázatokat, amelyekkel az innovatív vállalkozások és a kutatóintézetek
szembekerülnek. Az üzleti titkok alapvetőek a belső
piacon belüli, együttműködésre épülő kutatáshoz és a nyílt
innovációhoz, amelyek az értékes információknak számos vállalkozás és kutatási
partner általi, több tagállamra kiterjedő megosztását teszik szükségessé.
Az üzleti titkok nem kapnak kellő védelmet az Unióban. Az innovatív
vállalkozások egyre inkább ki vannak téve – az Unión belülről vagy
kívülről kezdeményezett – tisztességtelen módszereknek; az egységes és
stabil jogi környezet hiányában nem tölthetik be potenciális szerepüket a
növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében. A hatásvizsgálat a probléma gyökerét és
megoldásának lehetőségeit elemzi. A bizottsági szolgálatok a munka során
együttműködtek külső szakértőkkel. Két külső tanulmány
értékelte az üzleti titkok védelmét az Unióban és megvizsgálta a kapcsolódó
közgazdasági szakirodalmat. Az egyik tanulmány kapcsán végzett felmérésben (a
2012. évi felmérés) 537 vállalkozás vett részt, a bizottsági szolgálatok által
indított nyilvános konzultáció keretében pedig 386 válasz érkezett. 2. Szakpolitikai háttér,
problémameghatározás és szubszidiaritás Bizonyított, hogy a vállalkozások számára –
függetlenül azok méretétől – az üzleti titok, legalább annyira mint a
szabadalmak vagy a szellemi tulajdon bármely más formája, értéket képvisel. Az
üzleti titkok különösen fontosak a kkv-k és az induló vállalkozások esetében.
Az üzleti titkok a nem technológiai innovációk védelmében is fontos szerepet
töltenek be. A szolgáltatási ágazat, amely az EU GDP-jének több mint
70 %-át adja, a gyártóágazatnál nagyobb mértékben függ az üzleti
titkoktól, mint a szabadalmaktól. Gazdasági értékére tekintettel a versenytársak
megpróbálhatnak jogosulatlanul (például lopás, engedély nélküli
másolatkészítés, a titoktartási kötelezettségek megsértése stb. révén)
hozzájutni egy üzleti titokhoz, majd azzal visszaélni. Számos tendencia –
például a globalizáció, a tevékenységek kiszervezése, a meghosszabbodó ellátási
láncok, az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata stb. –
jelzi, hogy egyre növekszik az üzleti titkokkal való visszaélés kockázata. Az
elmúlt 10 év folyamán az EU-ban minden ötödik vállalkozás volt elszenvedő
alanya az üzleti titkokkal való visszaélésre irányuló kísérletnek vagy
tényleges visszaélésnek. Az üzleti titkok jelentősége és az azokra
leselkedő veszélyek ellenére az uniós jogi keret csekély figyelmet szentel
ennek a jelenségnek. Nincsenek uniós szabályok, a nemzeti szabályok pedig
eltérő szintű védelmet biztosítanak az üzleti titkok számára a
visszaélésekkel szemben. Egyes tagállamok polgári vagy büntetőjogukban
külön szabályozzák az üzleti titkokkal való visszaélést, míg legtöbbjük a
tisztességtelen versenyt általánosan szabályozó jogra, a deliktuális
felelősségi jogra és egyes büntetőjogi rendelkezésekre támaszkodik. Az eltérő nemzeti szabályok következtében
az uniós belső piacon tagolt az üzleti titkok számára a visszaélésekkel
szemben biztosított jogi védelem. Ezt mutatja be a következő táblázat,
amely a tagállami jogszabályokat hasonlítja össze több olyan, fontos intézkedés
tekintetében, amelyek az érintett jogi védelem keretében elvárhatók. A jogi védelem tagoltsága (egyes kiválasztott intézkedések alapján) Az adatok forrása: Baker & McKenzie (2013) Kiválasztott intézkedések || AT || BE || BG || CY || CZ || DE || DK || EE || EL || ES || FI || FR || HU || IE || IT || LT || LU || LV || MT || NL || PL || PT || RO || SE || SI || SK || UK Az üzleti titok fogalmának meghatározása a polgári jogban || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || Jóhiszemű harmadik személy jogsértéstől való eltiltásának lehetősége || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || Időben nem korlátozott eltiltás || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || Lehetőség az üzleti titok/ az üzleti titok felhasználásával készült áru megsemmisítésének elrendelésére || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || A kár összegének méltányos jogdíjon alapuló megállapítása || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || A titoktartásra vonatkozó végrehajtási szabályok (polgári eljárás) || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || Megfelelő mértékű büntetőjogi szabályozás || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || Megjegyzés: A fehér mező azt jelenti, hogy a nemzeti jogi szabályozás nem rendelkezik a szóban forgó intézkedésről –
a) a védelem hatálya: kevés tagállam határozza meg
az üzleti titok és a visszaélés fogalmát és egyes tagállamoknak egyáltalán
nincsenek az üzleti titkokra vonatkozó különös rendelkezéseik; –
b) jogorvoslat: a jogszabályok nem mindig tesznek
lehetővé olyan tiltó intézkedést, amely a harmadik személyt eltiltja az
üzleti titokkal való visszaéléstől (például ha a visszaélés révén
megszerzett üzleti titkot jóhiszemű harmadik személynek adják át); nem
minden esetben érhető el időben korlátlan eltiltás; az üzleti titok
felhasználásával gyártott áru vagy a visszaélés révén szerzett információ
megsemmisítésének vagy az üzleti titok eredeti jogosultjához való
visszaszolgáltatásának elrendelése nem áll mindig rendelkezésre; az üzleti
titkokkal való visszaélés által okozott kár megállapítására a hagyományos
szabályok (tényleges veszteség/elmaradt haszon) gyakran nem alkalmasak,
alternatív módszerek (pl. azon jogdíj összegének figyelembevétele, amelyet
licenciaszerződés megléte esetén fizetni kellett volna) nem minden
tagállamban elérhetők; –
c) az üzleti titkok bizalmas jellegének biztosítása
a polgári jogi eljárásokban: ehhez a nemzeti szabályok gyakran nem
elegendőek, aminek következménye az üzleti titok végleges elvesztése,
amennyiben a károsult a bírósághoz fordul. Ennek kockázata visszatartja a
visszaélés sértettjeit attól, hogy jogorvoslatért folyamodjanak; valamint –
d) az üzleti titok ellopása számos országban, de
nem mindenhol bűncselekmény és a szankciók lényegesen eltérhetnek. Az intézkedések eltérő jellege
megnehezíti a bírósági eljárás igénybevételét az üzleti titokra irányuló,
harmadik személy által elkövetett, több országra kiterjedő visszaélés
esetében és így nem megbízható eszköze a szellemi tulajdon védelmének. Ez
gyengíti az uniós innovátoroknak a tőlük ellopott üzleti titok
felhasználásával gyártott, harmadik országból származó árukkal szembeni védelmét
is. A gyakorlati tapasztalatok is azt erősítik meg, hogy az üzleti titok
jogosultjai nem tartják megfelelőnek a nemzeti szabályokat, mivel a
vállalkozások nagyon ritkán fordulnak bírósághoz üzleti titkaik visszaéléssel
szembeni védelme érdekében. Két fő probléma került
megállapításra: 1) A határokon átnyúló innovációs
tevékenységek ösztönzése az optimális szint alatt van. Amennyiben a nem
hatékony jogi védelem miatt fennáll az üzleti titkokkal való visszaélés
kockázata, az kedvezőtlenül hat az innovációs tevékenység (ideértve a
határokon átnyúló innovációs tevékenységet is) ösztönzőire, mivel: –
i. kisebb az üzleti titkokra épülő
innovációtól várt érték és védelmének költségei magasabbak. Egyrészt, minél
nagyobb a valószínűsége annak, hogy az üzleti titokkal valamikor
visszaélnek, és a jogosult nem remélheti az esetleg elszenvedett kár
megtérítését, annál kisebb nyereségre számíthat. Másrészt, minél gyengébb a
jogi védelem, annál többet kell az innovátornak befektetnie saját védelmi
intézkedésekbe. A 2012. évi felmérés során a válaszadók 35 %-a számolt be
arról, hogy a visszaélési cselekmények (vagy kísérletek) közvetlen
következményeként megemelkedtek a védelmi jellegű intézkedésekre fordított
kiadásai; és –
ii. magasabb az üzleti titkok megosztásának üzleti
kockázata. A 2012. évi felmérés szerint az uniós vállalkozások 40%-a például
nem osztana meg üzleti titkokat másokkal, mivel tartanak attól, hogy az átadott
információk helytelen kezelése vagy engedélyük nélküli továbbadása miatt
elveszítik az információ bizalmas jellegéből fakadó előnyöket. 2) Az üzleti titkokra alapozott
versenyelőnyök kockázatoknak vannak kitéve (a versenyképesség csökken): az
Unióban biztosított jogi védelem tagoltsága miatt a védelem és a jogorvoslati
lehetőségek szintje nem egységes az belső piacon, ami miatt az üzleti
titkokra alapozott versenyelőnyök – függetlenül attól, hogy innovációhoz
kapcsolódnak-e vagy sem – kockázatnak vannak kitéve, és ez csökkenti az üzleti
titok tulajdonosának versenyképességét. Az üzleti titkok által védett folyamatinnovációra
nagymértékben támaszkodó európai vegyipar becslése szerint egy-egy üzleti
titokkal való visszaélés gyakran akár 30 %-kal is csökkentheti az
árbevételt. Ez veszélyezteti az innovátorok azon képességét is, hogy üzleti
titkaik kiaknázásából megfelelő nyereségre tegyenek szert. Az innovatív vállalkozásokat, különösen a kis-
és középvállalkozásokat kedvezőtlen hatások érik, és ez megnehezíti az
innovatív együttműködést a belső piacon. Az eltérő
szintű védelem miatt egyes vállalkozások jobb eszközökkel rendelkeznek az
információalapú gazdaság kihívásainak kezeléséhez és a szellemi tulajdonhoz
fűződő hatékony infrastruktúra kiaknázásához. A jogi keretek
tagoltsága megakadályozza, hogy az innovátorok teljes mértékben kihasználják
potenciáljukat más tagállamokban a belső piacon. Ez visszahat a
beruházásokra, a munkahelyekre és a gazdasági növekedésre. Uniós intézkedés hiányában (alapforgatókönyv)
az üzleti titkokkal való visszaélések hátrányos következményeit a tagállamok
továbbra sem kezelik az üzleti titkok tulajdonosainak védelmére biztosított
megfelelő jogi eszközökkel. 3. Szubszidiaritás Az uniós intézkedés alapulhat az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 114. cikkén, mivel a kezdeményezés
középpontjában az innováció feltételeinek javítása és a szellemi tulajdon
hatékonyságának a belső piacon való fokozása áll. A szubszidiaritás
elve teljesül, mivel a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani a
kezdeményezés célkitűzését. Uniós intézkedésre mindenekelőtt egy
olyan jogi keret megteremtéséhez van szükség, amely – az említett információval
való bármely visszaélésből származó előny minimalizálásának vagy akár
teljes megszüntetésének biztosítása révén – védi és ezáltal fokozza az
innovációhoz kapcsolódó üzleti titkok határokon átnyúló áramlását a kutatási és
üzleti partnerek között. Ez az információármalás elengedhetetlen az innováció
kiaknázásához és a kutatás-fejlesztéshez az Unióban. 4. Célok Általános célkitűzés: Annak biztosítása, hogy az európai vállalkozásoknak és
kutatóintézeteknek a nem nyilvános know-how-ra és üzleti információkra (üzleti
titkokra) alapozott versenyképessége megfelelő védelemben részesüljön,
továbbá javuljanak az innováció fejlesztésének és kihasználásának feltételei és
a tudástranszfer keretei a belső piacon. Konkrét célkitűzés: Az üzleti titokkal való visszaélésekkel szembeni hatékonyabb jogi
védelem biztosítása a belső piac egészén. Ez a konkrét célkitűzés – az Európa 2020
stratégia innovációra vonatkozó (Innovatív Unió) céljaira tekintettel – beépül
a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó infrastruktúra hatékonyságának a belső
piacon való előmozdítására és erősítésére irányuló szélesebb uniós
stratégiába. Összhangban van az EU és tagállamai e
területre irányuló nemzetközi kötelezettségvállalásaival (v.ö. a
szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló
TRIPS-megállapodással). 5. A szakpolitikai opciók
összehasonlítása Az opciók összehasonlításának összefoglalása || Eredményesség* [működési célok alapján] || Hatékonyság és költségek** Szakpolitikai opciók || Hasonló szintű védelem || Megfelelő és hasonló szintű jogorvoslat || A bizalmas jelleg megőrzése a bírósági eljárás során || Visszatartó erő || Költségek || Hatékonyság 1. A jelenlegi állapot fenntartása. || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 2. Az üzleti titokkal való visszaélés eseteire vonatkozó jelenlegi jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó tájékoztatás/figyelemfelkeltés || 0 || 0/+ || 0 || 0/+ || M || A 3. Az üzleti titokkal való visszaélés eseteinek jogszerűtlensége || ++ || + || + || + || K || K 4. Az üzleti titokkal való visszaéléssel szemben a nemzeti jog szerint igénybe vehető polgári jogi jogorvoslati eszközök közelítése. || ++ || ++ || ++ || ++ || K || M 5. Az üzleti titokkal való visszaéléssel szemben a nemzeti jog szerint igénybe vehető polgári és büntetőjogi jogorvoslati eszközök közelítése. || +++ || ++ || ++ || +++ || M || K * Összehasonlítás az alapforgatókönyvvel: --- a helyzet
rendkívül jelentős romlása; -- a helyzet jelentős romlása; - csekély
mértékű romlás; 0 nincs releváns változás; + csekély javulás; ++ jelentős
javulás; +++ rendkívül jelentős javulás. **
Az opció általános értékelése a célok elérésére tekintettel. A – alacsony; K –
közepes; M – magas. Az 1. opció azt eredményezné, hogy a védelmi
intézkedésekre fordított kiadások magasak maradnának és a vállalkozások
tartózkodnának attól, hogy részt vegyenek együttműködésen alapuló,
határokon átnyúló innovációs hálózatokban. A megelőzésre való túlzott
összpontosítás a foglalkoztatottakra vonatkozó szigorúbb korlátokkal és a
munkaerő kisebb mobilitásával járna. Az innovációra irányuló
ösztönzők korlátozása akadályozná a munkahelyteremtést. A magasabb
költségek a kkv-k esetében arányosan nagyobb terhet jelentenek. Az uniós
gazdaság a munkahelyteremtést, az innovációt és a növekedést illetően
gyengébben teljesítene és a fogyasztók innovatív termékekhez és
szolgáltatásokhoz való hozzáférése korlátozott lenne. A 2. opció javítaná az alkotók és innovátorok
eszközeit arra, hogy kezelni tudják az üzleti titokkal való visszaélésből
eredő kihívásokat, ami erősítené a bizalmat. Ez az opció azonban nem
lenne teljes mértékben hatékony a célkitűzés elérése szempontjából, mert
többletköltséget eredményez és további eszközökre van szükség az információk
valamennyi nyelven történő összeállításához, bemutatásához és folyamatos frissítéséhez,
és a rendszeres figyelemfelkeltő kampányokhoz; az üzleti titkok
tulajdonosai az üzleti titkokkal kapcsolatos visszaélés esetén továbbra is
gyenge pozícióban lennének; fennmaradna az eltérő védelem az Unió
országaiban; és alacsony szintű védelmet biztosító tagállamokban gyártott
áruk kerülnének forgalomba a belső piacon. A 3., 4. és 5. opció esetében az üzleti titkok
védelmének összehangolt hatálya egyforma jogi védelmet és nagyobb
jogbiztonságot jelentene, ami a következő eredményekkel jár: –
i. versenyelőnyük határokon átnyúló jobb
védelme révén erősödik a vállalkozások versenyképessége és javul az
erőforrás-elosztás, mivel a védelmi intézkedések kevesebb befektetést
igényelnek, így az erőforrások produktívabb beruházásokhoz használhatók
fel; valamint –
ii. jobban ösztönzi a (határokon átnyúló) innovatív
tevékenységet, mivel az intézkedés révén várhatóan megnövekszik az üzleti
titkok értéke és erősödik a határokon átnyúló tudásmegosztás védelme. Mindez kedvezően hat az innovációra (több
innovatív beruházás, határokon átnyúló tudásmegosztás és
átgyűrűző hatások), valamint a határokon átnyúló kreatív és
szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tevékenységek belső piacára. Ezek a
hatások végső soron ösztönzik a gazdasági növekedést, a fogyasztók
szempontjából pedig javítják az új termékek és szolgáltatások választékát és az
azokhoz való hozzáférést. Az említett lehetőségek hozzájárulhatnak ahhoz
is, hogy a (magasan) képzett – üzleti titkokat létrehozó vagy azokhoz
hozzáférő – alkalmazottak munkáltatót váltsanak a belső piacon belül
vagy elindítsák saját vállalkozásukat. A 3. opció egyszerűen felszólítja a
tagállamokat arra, hogy biztosítsanak hatékony és arányos jogorvoslatot, de nem
határozza meg azokat pontosan, ezért csak az üzleti titkok visszaéléssel szembeni
védelmére irányuló hatékony jogi keret létrehozásához szükséges rendelkezésekre
vonatkozik. Emellett nem érne el jelentős harmonizációt az üzleti titkok
bizalmas jellegének a bírósági eljárás során történő megőrzése
tekintetében. A lehetséges felpereseknek változatlanul különböző
kockázatértékeléseket kellene végrehajtaniuk az egyes tagállamokban. A
tájékozódással összefüggő költségek csökkenése korlátozott lenne. A 4. opció a 3. opciónál ismertetett pozitív
hatásokkal járna, de emellett összehangolt intézkedéseket tartalmazna a
visszaélés révén szerzett üzleti titok harmadik személy általi
felhasználásának/kiaknázásának, adott esetben jogsértő termék harmadik
országból származó behozatalának megakadályozására. Az egységes jogi keret
létrehozása nagyobb fokú biztonságot jelentene a bizalmas jelleg peres eljárás
során való megőrzése tekintetében, így elkerülhetők a nem
megfelelő közelítéssel kapcsolatos költségek és kockázatok és a 3. opció
hátrányai. A jobb jogérvényesítési eszközök és a kártérítési igények
teljesítésének javítása, valamint a peres eljárás során a bizalmas jelleg
megőrzésének garantálása nagyobb biztonságot jelent a befektetők
számára és így ösztönzi – különösen a határokon átnyúló – innovációs
befektetéseket, és végső soron hozzájárul a belső piac
zökkenőmentesebb működéséhez. Az 5. opció a 4. opciót kiegészítve biztosítja
a büntetőjogi jogszabályok közelítését, erősíti a szabályok
visszatartó hatását és vizsgálati jogkörük keretében jobb hozzáférést biztosít
a bűnüldöző hatóságoknak a bizonyítékokhoz. Az 5. opció azonban
túlmenne a szellemitulajdon-jogoknak a büntetőjog által biztosított, uniós
szinten jelenleg nem összehangolt védelmén. Emellett az arányosság elve alapján
a büntetőjognak mindig a legvégső megoldásnak kell lennie, és meg kell
vizsgálni, hogy a polgári jog javasolt módosításai elegendőek lesznek-e a
célkitűzések eléréséhez. Az előnyben részesített szakpolitikai
opció a 4. A jogi eszköz megválasztása: mivel egy nem kötelező erejű jogi eszköz nem garantálná a
kedvező hatást, az említett szakpolitikai intézkedést irányelv
keretében kell végrehajtani. 6. Az előnyben részesített
opció általános hatásai A polgári jogi jogorvoslati lehetőségek
közelítése révén az innovatív vállalkozások hatékonyabban tudnák megvédeni
jogszerű üzleti titkaikat szerte az Európai Unióban. Másrészről
amennyiben az üzleti titkok jogosultjai a jogi eljárásokban számíthatnának az
üzleti titkok bizalmas kezelésére, vélhetően nagyobb mértékben vennének
igénybe jogi védelmet az üzleti titokkal való visszaélés által okozott
potenciális károkkal szemben. A 4. opció által biztosított megnövekedett jogbiztonság
és a jogrendszerek közelítése hozzájárulna azon innovációk értékének
növeléséhez, amelyeket a vállalkozások üzleti titokként próbálnak megvédeni,
mivel ezáltal csökkenne a visszaélésnek való kitettségük. Ennek a lehetőségnek pozitív hatása lenne
a belső piac működésére is, mivel biztosítja, hogy a
vállalkozások – különösen a kkv-k – és a kutatók a legjobb uniós partnerekkel
való együttműködésen keresztül jobban hasznosítsák innovatív ötleteiket.
Az innováció ösztönzése és hatékonyságának fokozása, valamint a
jelenlegi túlzott védelmi intézkedések leépítéséből eredő
költségmegtakarítás hozzájárulna a magánszektor K+F-beruházásainak növeléséhez
a belső piacon. A jogorvoslati lehetőségek egységes
szintje az Unió tagállamaiban biztosítaná, hogy a visszaélés révén megszerzett
üzleti titok felhasználásával gyártott áruk harmadik országokból
származó importja az EU-ban bárhol egyforma feltételek mellett megakadályozható
legyen. Ugyanakkor nem korlátozódik a verseny,
hiszen senki sem jut kizárólagos jogokhoz, és bármelyik versenytárs függetlenül
megszerezheti az üzleti titokként védett tudást (akár műszaki visszafejtés
útján is). Idővel ez pozitív hatással lesz az uniós gazdaság
versenyképességére és növekedésére. Az előnyben részesített opciónak nincs
makroszinten jelentkező közvetlen társadalmi hatása, így például
nincs közvetlen hatása a foglalkoztatás nemzeti szintjére. Közvetve azonban – a
magasan képzett (az üzleti titokhoz hozzáférő) munkaerőt és
mobilitásának megkönnyítése révén pozitív hatást eredményeznek a belső
piacon és – a megnövekedett innovációs tevékenységnek köszönhetően – az
innovációhoz kapcsolódó munkahelyek szempontjából, így hozzájárulva az uniós
foglalkoztatottság fenntarthatóságához. Az előnyben részesített opció nem
gyakorol közvetlen hatást a környezetre. A kezdeményezés nem befolyásolja hátrányosan
az alapvető jogokat. A nyílt konzultációban és a 2012. évi
felmérésben részt vevő ágazati érdekeltek támogatják az üzleti titkok
Unión belüli hatékony és egyenlő védelmét biztosító uniós intézkedést.
Ezzel szemben az ágazaton kívüli érdekeltek nem tartanak szükségesnek egy uniós
szintű kezdeményezést. 7. Az előnyben részesített
szakpolitikai opció nyomon követése és értékelése Ennek keretében három intézkedésre kerül sor: (1)
átültetési terv; (2) az átültető intézkedések időben történő
elfogadásának és megfelelőségének, valamint alkalmazásuknak a Bizottság
általi nyomon követése; valamint (3) a szakpolitika középtávú hatásainak
értékelése.