BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA

amely a következő dokumentumot kíséri:

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve

a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről

1.           Bevezetés és konzultáció

2010. március 3-án a Bizottság elfogadta az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiát (Európa 2020), amely előírja az uniós gazdasági növekedés mozgatórugóját jelentő tudás és innováció megerősítését. Az Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezés keretében a Bizottság vállalta, hogy – többek között a szellemi tulajdon optimalizálása révén – javítja a vállalkozások innovációs keretfeltételeit.

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2011. május 24-én a szellemi tulajdon belső piacának zökkenőmentes működésére irányuló átfogó stratégiát fogadott el.

Valamennyi szabadalom, formaterv vagy védjegy kezdetben üzleti titok (új termék bevezetése, forradalmi hatású gyógyszer megjelenése, egy új motor prototípusa stb.) A szellemitulajdon-jog megszerzéséig a vállalkozások ki vannak téve az értékes kutatási információk és tudás eltulajdonítása kockázatának. Az üzleti titkokra vonatkozó jogszabályok – a K+F eredmények, know-how és egyéb értékes adatok jogosulatlan megszerzésével szembeni jogorvoslati eszközök biztosítása révén – minimalizálják azokat a kockázatokat, amelyekkel az innovatív vállalkozások és a kutatóintézetek szembekerülnek.

Az üzleti titkok alapvetőek a belső piacon belüli, együttműködésre épülő kutatáshoz és a nyílt innovációhoz, amelyek az értékes információknak számos vállalkozás és kutatási partner általi, több tagállamra kiterjedő megosztását teszik szükségessé. Az üzleti titkok nem kapnak kellő védelmet az Unióban. Az innovatív vállalkozások egyre inkább ki vannak téve – az Unión belülről vagy kívülről kezdeményezett – tisztességtelen módszereknek; az egységes és stabil jogi környezet hiányában nem tölthetik be potenciális szerepüket a növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében.

A hatásvizsgálat a probléma gyökerét és megoldásának lehetőségeit elemzi.

A bizottsági szolgálatok a munka során együttműködtek külső szakértőkkel. Két külső tanulmány értékelte az üzleti titkok védelmét az Unióban és megvizsgálta a kapcsolódó közgazdasági szakirodalmat. Az egyik tanulmány kapcsán végzett felmérésben (a 2012. évi felmérés) 537 vállalkozás vett részt, a bizottsági szolgálatok által indított nyilvános konzultáció keretében pedig 386 válasz érkezett.

2.           Szakpolitikai háttér, problémameghatározás és szubszidiaritás

Bizonyított, hogy a vállalkozások számára – függetlenül azok méretétől – az üzleti titok, legalább annyira mint a szabadalmak vagy a szellemi tulajdon bármely más formája, értéket képvisel. Az üzleti titkok különösen fontosak a kkv-k és az induló vállalkozások esetében. Az üzleti titkok a nem technológiai innovációk védelmében is fontos szerepet töltenek be. A szolgáltatási ágazat, amely az EU GDP-jének több mint 70 %-át adja, a gyártóágazatnál nagyobb mértékben függ az üzleti titkoktól, mint a szabadalmaktól.

Gazdasági értékére tekintettel a versenytársak megpróbálhatnak jogosulatlanul (például lopás, engedély nélküli másolatkészítés, a titoktartási kötelezettségek megsértése stb. révén) hozzájutni egy üzleti titokhoz, majd azzal visszaélni. Számos tendencia – például a globalizáció, a tevékenységek kiszervezése, a meghosszabbodó ellátási láncok, az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata stb. – jelzi, hogy egyre növekszik az üzleti titkokkal való visszaélés kockázata. Az elmúlt 10 év folyamán az EU-ban minden ötödik vállalkozás volt elszenvedő alanya az üzleti titkokkal való visszaélésre irányuló kísérletnek vagy tényleges visszaélésnek.

Az üzleti titkok jelentősége és az azokra leselkedő veszélyek ellenére az uniós jogi keret csekély figyelmet szentel ennek a jelenségnek. Nincsenek uniós szabályok, a nemzeti szabályok pedig eltérő szintű védelmet biztosítanak az üzleti titkok számára a visszaélésekkel szemben. Egyes tagállamok polgári vagy büntetőjogukban külön szabályozzák az üzleti titkokkal való visszaélést, míg legtöbbjük a tisztességtelen versenyt általánosan szabályozó jogra, a deliktuális felelősségi jogra és egyes büntetőjogi rendelkezésekre támaszkodik.

Az eltérő nemzeti szabályok következtében az uniós belső piacon tagolt az üzleti titkok számára a visszaélésekkel szemben biztosított jogi védelem. Ezt mutatja be a következő táblázat, amely a tagállami jogszabályokat hasonlítja össze több olyan, fontos intézkedés tekintetében, amelyek az érintett jogi védelem keretében elvárhatók.

A jogi védelem tagoltsága (egyes kiválasztott intézkedések alapján) Az adatok forrása: Baker & McKenzie (2013)

Kiválasztott intézkedések || AT || BE || BG || CY || CZ || DE || DK || EE || EL || ES || FI || FR || HU || IE || IT || LT || LU || LV || MT || NL || PL || PT || RO || SE || SI || SK || UK

Az üzleti titok fogalmának meghatározása a polgári jogban || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Jóhiszemű harmadik személy jogsértéstől való eltiltásának lehetősége || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Időben nem korlátozott eltiltás || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Lehetőség az üzleti titok/ az üzleti titok felhasználásával készült áru megsemmisítésének elrendelésére || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

A kár összegének méltányos jogdíjon alapuló megállapítása || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

A titoktartásra vonatkozó végrehajtási szabályok (polgári eljárás) || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megfelelő mértékű büntetőjogi szabályozás || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megjegyzés: A fehér mező azt jelenti, hogy a nemzeti jogi szabályozás nem rendelkezik a szóban forgó intézkedésről

– a) a védelem hatálya: kevés tagállam határozza meg az üzleti titok és a visszaélés fogalmát és egyes tagállamoknak egyáltalán nincsenek az üzleti titkokra vonatkozó különös rendelkezéseik;

– b) jogorvoslat: a jogszabályok nem mindig tesznek lehetővé olyan tiltó intézkedést, amely a harmadik személyt eltiltja az üzleti titokkal való visszaéléstől (például ha a visszaélés révén megszerzett üzleti titkot jóhiszemű harmadik személynek adják át); nem minden esetben érhető el időben korlátlan eltiltás; az üzleti titok felhasználásával gyártott áru vagy a visszaélés révén szerzett információ megsemmisítésének vagy az üzleti titok eredeti jogosultjához való visszaszolgáltatásának elrendelése nem áll mindig rendelkezésre; az üzleti titkokkal való visszaélés által okozott kár megállapítására a hagyományos szabályok (tényleges veszteség/elmaradt haszon) gyakran nem alkalmasak, alternatív módszerek (pl. azon jogdíj összegének figyelembevétele, amelyet licenciaszerződés megléte esetén fizetni kellett volna) nem minden tagállamban elérhetők;

– c) az üzleti titkok bizalmas jellegének biztosítása a polgári jogi eljárásokban: ehhez a nemzeti szabályok gyakran nem elegendőek, aminek következménye az üzleti titok végleges elvesztése, amennyiben a károsult a bírósághoz fordul. Ennek kockázata visszatartja a visszaélés sértettjeit attól, hogy jogorvoslatért folyamodjanak; valamint 

– d) az üzleti titok ellopása számos országban, de nem mindenhol bűncselekmény és a szankciók lényegesen eltérhetnek.

Az intézkedések eltérő jellege megnehezíti a bírósági eljárás igénybevételét az üzleti titokra irányuló, harmadik személy által elkövetett, több országra kiterjedő visszaélés esetében és így nem megbízható eszköze a szellemi tulajdon védelmének. Ez gyengíti az uniós innovátoroknak a tőlük ellopott üzleti titok felhasználásával gyártott, harmadik országból származó árukkal szembeni védelmét is. A gyakorlati tapasztalatok is azt erősítik meg, hogy az üzleti titok jogosultjai nem tartják megfelelőnek a nemzeti szabályokat, mivel a vállalkozások nagyon ritkán fordulnak bírósághoz üzleti titkaik visszaéléssel szembeni védelme érdekében.

Két fő probléma került megállapításra:

1) A határokon átnyúló innovációs tevékenységek ösztönzése az optimális szint alatt van. Amennyiben a nem hatékony jogi védelem miatt fennáll az üzleti titkokkal való visszaélés kockázata, az kedvezőtlenül hat az innovációs tevékenység (ideértve a határokon átnyúló innovációs tevékenységet is) ösztönzőire, mivel:

– i. kisebb az üzleti titkokra épülő innovációtól várt érték és védelmének költségei magasabbak. Egyrészt, minél nagyobb a valószínűsége annak, hogy az üzleti titokkal valamikor visszaélnek, és a jogosult nem remélheti az esetleg elszenvedett kár megtérítését, annál kisebb nyereségre számíthat. Másrészt, minél gyengébb a jogi védelem, annál többet kell az innovátornak befektetnie saját védelmi intézkedésekbe. A 2012. évi felmérés során a válaszadók 35 %-a számolt be arról, hogy a visszaélési cselekmények (vagy kísérletek) közvetlen következményeként megemelkedtek a védelmi jellegű intézkedésekre fordított kiadásai; és

– ii. magasabb az üzleti titkok megosztásának üzleti kockázata. A 2012. évi felmérés szerint az uniós vállalkozások 40%-a például nem osztana meg üzleti titkokat másokkal, mivel tartanak attól, hogy az átadott információk helytelen kezelése vagy engedélyük nélküli továbbadása miatt elveszítik az információ bizalmas jellegéből fakadó előnyöket.

2) Az üzleti titkokra alapozott versenyelőnyök kockázatoknak vannak kitéve (a versenyképesség csökken): az Unióban biztosított jogi védelem tagoltsága miatt a védelem és a jogorvoslati lehetőségek szintje nem egységes az belső piacon, ami miatt az üzleti titkokra alapozott versenyelőnyök – függetlenül attól, hogy innovációhoz kapcsolódnak-e vagy sem – kockázatnak vannak kitéve, és ez csökkenti az üzleti titok tulajdonosának versenyképességét. Az üzleti titkok által védett folyamatinnovációra nagymértékben támaszkodó európai vegyipar becslése szerint egy-egy üzleti titokkal való visszaélés gyakran akár 30 %-kal is csökkentheti az árbevételt. Ez veszélyezteti az innovátorok azon képességét is, hogy üzleti titkaik kiaknázásából megfelelő nyereségre tegyenek szert.

Az innovatív vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat kedvezőtlen hatások érik, és ez megnehezíti az innovatív együttműködést a belső piacon. Az eltérő szintű védelem miatt egyes vállalkozások jobb eszközökkel rendelkeznek az információalapú gazdaság kihívásainak kezeléséhez és a szellemi tulajdonhoz fűződő hatékony infrastruktúra kiaknázásához. A jogi keretek tagoltsága megakadályozza, hogy az innovátorok teljes mértékben kihasználják potenciáljukat más tagállamokban a belső piacon. Ez visszahat a beruházásokra, a munkahelyekre és a gazdasági növekedésre.

Uniós intézkedés hiányában (alapforgatókönyv) az üzleti titkokkal való visszaélések hátrányos következményeit a tagállamok továbbra sem kezelik az üzleti titkok tulajdonosainak védelmére biztosított megfelelő jogi eszközökkel.

3.           Szubszidiaritás

Az uniós intézkedés alapulhat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén, mivel a kezdeményezés középpontjában az innováció feltételeinek javítása és a szellemi tulajdon hatékonyságának a belső piacon való fokozása áll. A szubszidiaritás elve teljesül, mivel a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani a kezdeményezés célkitűzését. Uniós intézkedésre mindenekelőtt egy olyan jogi keret megteremtéséhez van szükség, amely – az említett információval való bármely visszaélésből származó előny minimalizálásának vagy akár teljes megszüntetésének biztosítása révén – védi és ezáltal fokozza az innovációhoz kapcsolódó üzleti titkok határokon átnyúló áramlását a kutatási és üzleti partnerek között. Ez az információármalás elengedhetetlen az innováció kiaknázásához és a kutatás-fejlesztéshez az Unióban.

4.           Célok

Általános célkitűzés: Annak biztosítása, hogy az európai vállalkozásoknak és kutatóintézeteknek a nem nyilvános know-how-ra és üzleti információkra (üzleti titkokra) alapozott versenyképessége megfelelő védelemben részesüljön, továbbá javuljanak az innováció fejlesztésének és kihasználásának feltételei és a tudástranszfer keretei a belső piacon.

Konkrét célkitűzés: Az üzleti titokkal való visszaélésekkel szembeni hatékonyabb jogi védelem biztosítása a belső piac egészén.

Ez a konkrét célkitűzés – az Európa 2020 stratégia innovációra vonatkozó (Innovatív Unió) céljaira tekintettel – beépül a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó infrastruktúra hatékonyságának a belső piacon való előmozdítására és erősítésére irányuló szélesebb uniós stratégiába.

Összhangban van az EU és tagállamai e területre irányuló nemzetközi kötelezettségvállalásaival (v.ö. a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló TRIPS-megállapodással).

5.           A szakpolitikai opciók összehasonlítása

Az opciók összehasonlításának összefoglalása || Eredményesség* [működési célok alapján] || Hatékonyság és költségek**

Szakpolitikai opciók || Hasonló szintű védelem || Megfelelő és hasonló szintű jogorvoslat || A bizalmas jelleg megőrzése a bírósági eljárás során || Visszatartó erő || Költségek || Hatékonyság

1. A jelenlegi állapot fenntartása. || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

2. Az üzleti titokkal való visszaélés eseteire vonatkozó jelenlegi jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó tájékoztatás/figyelemfelkeltés || 0 || 0/+ || 0 || 0/+ || M || A

3. Az üzleti titokkal való visszaélés eseteinek jogszerűtlensége  || ++ || + || + || + || K || K

4. Az üzleti titokkal való visszaéléssel szemben a nemzeti jog szerint igénybe vehető polgári jogi jogorvoslati eszközök közelítése. || ++ || ++ || ++ || ++ || K || M

5. Az üzleti titokkal való visszaéléssel szemben a nemzeti jog szerint igénybe vehető polgári és büntetőjogi jogorvoslati eszközök közelítése. || +++ || ++ || ++ || +++ || M || K

* Összehasonlítás az alapforgatókönyvvel: --- a helyzet rendkívül jelentős romlása; -- a helyzet jelentős romlása; - csekély mértékű romlás; 0 nincs releváns változás; + csekély javulás; ++ jelentős javulás; +++ rendkívül jelentős javulás.

** Az opció általános értékelése a célok elérésére tekintettel. A – alacsony; K – közepes; M – magas.

Az 1. opció azt eredményezné, hogy a védelmi intézkedésekre fordított kiadások magasak maradnának és a vállalkozások tartózkodnának attól, hogy részt vegyenek együttműködésen alapuló, határokon átnyúló innovációs hálózatokban. A megelőzésre való túlzott összpontosítás a foglalkoztatottakra vonatkozó szigorúbb korlátokkal és a munkaerő kisebb mobilitásával járna. Az innovációra irányuló ösztönzők korlátozása akadályozná a munkahelyteremtést. A magasabb költségek a kkv-k esetében arányosan nagyobb terhet jelentenek. Az uniós gazdaság a munkahelyteremtést, az innovációt és a növekedést illetően gyengébben teljesítene és a fogyasztók innovatív termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférése korlátozott lenne.

A 2. opció javítaná az alkotók és innovátorok eszközeit arra, hogy kezelni tudják az üzleti titokkal való visszaélésből eredő kihívásokat, ami erősítené a bizalmat. Ez az opció azonban nem lenne teljes mértékben hatékony a célkitűzés elérése szempontjából, mert többletköltséget eredményez és további eszközökre van szükség az információk valamennyi nyelven történő összeállításához, bemutatásához és folyamatos frissítéséhez, és a rendszeres figyelemfelkeltő kampányokhoz; az üzleti titkok tulajdonosai az üzleti titkokkal kapcsolatos visszaélés esetén továbbra is gyenge pozícióban lennének; fennmaradna az eltérő védelem az Unió országaiban; és alacsony szintű védelmet biztosító tagállamokban gyártott áruk kerülnének forgalomba a belső piacon.

A 3., 4. és 5. opció esetében az üzleti titkok védelmének összehangolt hatálya egyforma jogi védelmet és nagyobb jogbiztonságot jelentene, ami a következő eredményekkel jár:

– i. versenyelőnyük határokon átnyúló jobb védelme révén erősödik a vállalkozások versenyképessége és javul az erőforrás-elosztás, mivel a védelmi intézkedések kevesebb befektetést igényelnek, így az erőforrások produktívabb beruházásokhoz használhatók fel; valamint

– ii. jobban ösztönzi a (határokon átnyúló) innovatív tevékenységet, mivel az intézkedés révén várhatóan megnövekszik az üzleti titkok értéke és erősödik a határokon átnyúló tudásmegosztás védelme.

Mindez kedvezően hat az innovációra (több innovatív beruházás, határokon átnyúló tudásmegosztás és átgyűrűző hatások), valamint a határokon átnyúló kreatív és szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tevékenységek belső piacára. Ezek a hatások végső soron ösztönzik a gazdasági növekedést, a fogyasztók szempontjából pedig javítják az új termékek és szolgáltatások választékát és az azokhoz való hozzáférést. Az említett lehetőségek hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a (magasan) képzett – üzleti titkokat létrehozó vagy azokhoz hozzáférő – alkalmazottak munkáltatót váltsanak a belső piacon belül vagy elindítsák saját vállalkozásukat.

A 3. opció egyszerűen felszólítja a tagállamokat arra, hogy biztosítsanak hatékony és arányos jogorvoslatot, de nem határozza meg azokat pontosan, ezért csak az üzleti titkok visszaéléssel szembeni védelmére irányuló hatékony jogi keret létrehozásához szükséges rendelkezésekre vonatkozik. Emellett nem érne el jelentős harmonizációt az üzleti titkok bizalmas jellegének a bírósági eljárás során történő megőrzése tekintetében. A lehetséges felpereseknek változatlanul különböző kockázatértékeléseket kellene végrehajtaniuk az egyes tagállamokban. A tájékozódással összefüggő költségek csökkenése korlátozott lenne.

A 4. opció a 3. opciónál ismertetett pozitív hatásokkal járna, de emellett összehangolt intézkedéseket tartalmazna a visszaélés révén szerzett üzleti titok harmadik személy általi felhasználásának/kiaknázásának, adott esetben jogsértő termék harmadik országból származó behozatalának megakadályozására. Az egységes jogi keret létrehozása nagyobb fokú biztonságot jelentene a bizalmas jelleg peres eljárás során való megőrzése tekintetében, így elkerülhetők a nem megfelelő közelítéssel kapcsolatos költségek és kockázatok és a 3. opció hátrányai. A jobb jogérvényesítési eszközök és a kártérítési igények teljesítésének javítása, valamint a peres eljárás során a bizalmas jelleg megőrzésének garantálása nagyobb biztonságot jelent a befektetők számára és így ösztönzi – különösen a határokon átnyúló – innovációs befektetéseket, és végső soron hozzájárul a belső piac zökkenőmentesebb működéséhez.

Az 5. opció a 4. opciót kiegészítve biztosítja a büntetőjogi jogszabályok közelítését, erősíti a szabályok visszatartó hatását és vizsgálati jogkörük keretében jobb hozzáférést biztosít a bűnüldöző hatóságoknak a bizonyítékokhoz. Az 5. opció azonban túlmenne a szellemitulajdon-jogoknak a büntetőjog által biztosított, uniós szinten jelenleg nem összehangolt védelmén. Emellett az arányosság elve alapján a büntetőjognak mindig a legvégső megoldásnak kell lennie, és meg kell vizsgálni, hogy a polgári jog javasolt módosításai elegendőek lesznek-e a célkitűzések eléréséhez.

Az előnyben részesített szakpolitikai opció a 4.

A jogi eszköz megválasztása: mivel egy nem kötelező erejű jogi eszköz nem garantálná a kedvező hatást, az említett szakpolitikai intézkedést irányelv keretében kell végrehajtani.

6.           Az előnyben részesített opció általános hatásai

A polgári jogi jogorvoslati lehetőségek közelítése révén az innovatív vállalkozások hatékonyabban tudnák megvédeni jogszerű üzleti titkaikat szerte az Európai Unióban. Másrészről amennyiben az üzleti titkok jogosultjai a jogi eljárásokban számíthatnának az üzleti titkok bizalmas kezelésére, vélhetően nagyobb mértékben vennének igénybe jogi védelmet az üzleti titokkal való visszaélés által okozott potenciális károkkal szemben. A 4. opció által biztosított megnövekedett jogbiztonság és a jogrendszerek közelítése hozzájárulna azon innovációk értékének növeléséhez, amelyeket a vállalkozások üzleti titokként próbálnak megvédeni, mivel ezáltal csökkenne a visszaélésnek való kitettségük.

Ennek a lehetőségnek pozitív hatása lenne a belső piac működésére is, mivel biztosítja, hogy a vállalkozások – különösen a kkv-k – és a kutatók a legjobb uniós partnerekkel való együttműködésen keresztül jobban hasznosítsák innovatív ötleteiket. Az innováció ösztönzése és hatékonyságának fokozása, valamint a jelenlegi túlzott védelmi intézkedések leépítéséből eredő költségmegtakarítás hozzájárulna a magánszektor K+F-beruházásainak növeléséhez a belső piacon.

A jogorvoslati lehetőségek egységes szintje az Unió tagállamaiban biztosítaná, hogy a visszaélés révén megszerzett üzleti titok felhasználásával gyártott áruk harmadik országokból származó importja az EU-ban bárhol egyforma feltételek mellett megakadályozható legyen.

Ugyanakkor nem korlátozódik a verseny, hiszen senki sem jut kizárólagos jogokhoz, és bármelyik versenytárs függetlenül megszerezheti az üzleti titokként védett tudást (akár műszaki visszafejtés útján is). Idővel ez pozitív hatással lesz az uniós gazdaság versenyképességére és növekedésére.

Az előnyben részesített opciónak nincs makroszinten jelentkező közvetlen társadalmi hatása, így például nincs közvetlen hatása a foglalkoztatás nemzeti szintjére. Közvetve azonban – a magasan képzett (az üzleti titokhoz hozzáférő) munkaerőt és mobilitásának megkönnyítése révén pozitív hatást eredményeznek a belső piacon és – a megnövekedett innovációs tevékenységnek köszönhetően – az innovációhoz kapcsolódó munkahelyek szempontjából, így hozzájárulva az uniós foglalkoztatottság fenntarthatóságához.

Az előnyben részesített opció nem gyakorol közvetlen hatást a környezetre.

A kezdeményezés nem befolyásolja hátrányosan az alapvető jogokat.

A nyílt konzultációban és a 2012. évi felmérésben részt vevő ágazati érdekeltek támogatják az üzleti titkok Unión belüli hatékony és egyenlő védelmét biztosító uniós intézkedést. Ezzel szemben az ágazaton kívüli érdekeltek nem tartanak szükségesnek egy uniós szintű kezdeményezést.

7.           Az előnyben részesített szakpolitikai opció nyomon követése és értékelése

Ennek keretében három intézkedésre kerül sor: (1) átültetési terv; (2) az átültető intézkedések időben történő elfogadásának és megfelelőségének, valamint alkalmazásuknak a Bizottság általi nyomon követése; valamint (3) a szakpolitika középtávú hatásainak értékelése.