Javaslat A TANÁCS VÉLEMÉNYE Málta gazdasági partnerségi programjáról /* COM/2013/0909 final - 2013/0399 (NLE) */
2013/0399 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉLEMÉNYE Málta gazdasági partnerségi programjáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai
Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a
költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az
euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó
közös rendelkezésekről szóló 2013. május 21-i 473/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és
különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére, tekintettel az Európai
Bizottság javaslatára, mivel: (1) A Stabilitási és Növekedési
Paktum, melynek célja a költségvetési fegyelem biztosítása az Unióban,
megállapítja a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására
szolgáló keretrendszert. A paktum alapja a rendezett államháztartás mint az
árstabilitás és a pénzügyi stabilitáson alapuló dinamikus, fenntartható
növekedés feltételeit erősítő eszköz, amely elősegíti az Unió
fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló célkitűzéseinek
megvalósítását. (2) A költségvetésiterv-javaslatok
monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott
hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről
szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
megállapítja az euróövezetbeli költségvetési politikák megerősített
monitoringjára vonatkozó és a nemzeti költségvetéseknek a Stabilitási és
Növekedési Paktum és az európai szemeszter keretében kiadott gazdaságpolitikai
iránymutatásokkal való összhangjának biztosítását célzó rendelkezéseket. Mivel
a költségvetési intézkedések önmagukban nem feltétlenül elegendőek a
túlzott költségvetési hiány tartós korrekciójához, kiegészítő politikai
intézkedésekre és szerkezeti reformokra lehet szükség. (3) A 473/2013/EU rendelet 9. cikke
megállapítja a túlzotthiány-eljárás alatt álló euróövezeti tagállamok által
benyújtandó gazdasági partnerségi programokra vonatkozó rendelkezéseket. A
gazdasági partnerségi programnak meg kell határoznia a túlzott hiány eredményes
és tartós korrekcióját célzó intézkedések ütemtervét, részletezve
mindenekelőtt a legfontosabb fiskális-strukturális reformokat, különösen
az adórendszerre, a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerre és a
költségvetési keretrendszerre vonatkozó, a túlzott hiány tartós kiigazítására
hivatott intézkedéseket. (4) 2013. június 21-én a Tanács a
Szerződés 126. cikkének (6) bekezdése alapján határozatot fogadott el
Málta túlzotthiány-eljárás alá helyezéséről. Ebben az összefüggésben a
Tanács felkérte Máltát, hogy 2013. október 1-ig nyújtson be gazdasági partnerségi
programot. (5) 2013. október 1-jén, azaz a
473/2013/EU rendelet 9. cikkének (3) bekezdése által megállapított
határidőn belül Málta gazdasági partnerségi programot nyújtott be a
Bizottságnak és a Tanácsnak, amelyben meghatározta az államháztartás megerősítésére
és – tágabb vonatkozásban – a 2013. évi országspecifikus ajánlások
teljesítésére hivatott szerkezeti reformokat. Ezek az intézkedések a
következő célok szerint csoportosíthatók: i. az államháztartás
fenntarthatósága (1., 2. és 4. országspecifikus ajánlás); ii. a közigazgatás
hatékonyságának növelése (2. és 5. országspecifikus ajánlás); iii. a
potenciális kibocsátás növelése a versenyképesség és a diverzifikált,
kiegyensúlyozott gazdaság előmozdítása mellett (2., 3. és 4.
országspecifikus ajánlás); iv. a pénzügyi stabilitás megőrzése (5.
országspecifikus ajánlás). (6) Málta a következő
fiskális-strukturális intézkedések végrehajtását tervezi: i. az államháztartási
keretrendszer reformja; ii. a kiadások felülvizsgálata minisztériumi szinten;
iii. a nyugdíjreform folytatása harmadik pillér bevezetésével; iv. az
egészségügyi szolgáltatások javítását szolgáló intézkedések; v. az állami
vállalatok szerkezetátalakítása; vi. a közigazgatás hatékonyságának fokozása;
vii. a közvetett adók súlyának fokozatos növelése az adórendszerben. Az
intézkedések összességükben megfelelőek, és várhatóan hozzájárulnak az
államháztartás megszilárdításához. Mindazonáltal egyes területeken további
erőfeszítéseket kell tenni, például biztosítani kell az államháztartás
hosszú távú fenntarthatóságát. (7) A költségvetési keretrendszer
reformja megfelelő, és a várakozások szerint hozzájárul az
államháztartás-irányítás megerősítéséhez és a költségvetési céloktól való
elmaradások mértékének korlátozásához. A független költségvetési tanács
kinevezése várhatóan hozzájárul a máltai államháztartás fokozottabb
felügyeletéhez és körültekintőbb kialakításához. A reformot mindazonáltal
a parlament még nem fogadta el. (8) A kiadások folyamatban
lévő felülvizsgálata, amelynek célja a megtakarítási lehetőségek
feltárása és a költségvetési kiadások hatékonyságának javítása hozzájárulhat
egyrészt a kiadások mérsékeltebb növekedéséhez, másrészt azok
növekedésösztönző hatásának fokozásához. (9) A harmadik nyugdíjpillér
bevezetése növelheti a nyugdíjrendszer megfelelőségét, jóllehet nem járul
hozzá a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javításához. A jelek szerint Málta
jelenleg nem kívánja bevezetni a 2. országspecifikus ajánlás keretében számára
javasolt egyéb vonatkozó intézkedéseket, nevezetesen a törvényes
nyugdíjkorhatár emelését és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor növelését. (10) Az egészségügyi szolgáltatások
fejlesztését célzó, tervezett intézkedések várhatóan javítani fogják a rendszer
hatékonyságát és megfelelőségét. Másfelől viszont hozzájárulhatnak az
állami finanszírozású egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növeléséhez
és e szolgáltatások fokozottabb igénybevételéhez. Az intézkedésekkel
kapcsolatos részletesebb információk hiányában nem lehet megítélni, hogy a
reform milyen mértékben eredményezheti a költségvetésre nehezedő nyomás
csökkenését hosszabb távon. (11) Az állami vállalatok, így az
Air Malta nemzeti légitársaság és az energiaszolgáltató Enemalta
szerkezetátalakítása növelheti e társaságok pénzügyi eredményességét, és
ezáltal csökkentheti a költségvetés függő kötelezettségeit. Különösen
fontosak az energiaágazatban tett erőfeszítések, ahol a piacvezető
energiaszolgáltató, az Enemalta a GDP mintegy 10%-át kitevő, az állam
által garantált adósságot halmozott fel. Ezek sikere várhatóan az állami
támogatások iránti jövőbeli igényeket is csökkenti majd. (12) A máltai hatóságok több olyan,
részben folyamatban lévő, részben tervezett intézkedésről is
beszámoltak, amely várhatóan növelni fogja az adófizetési fegyelem érvényesítését
és az adócsalás csökkentését szolgáló közigazgatás kapacitásokat. A program
ezenfelül intézkedéseket tartalmaz a közbeszerzési eljárások hosszának
csökkentésére és hatékonyságának növelésére. (13) A már említett, a közvetlen
adóztatástól a közvetett adóztatás irányába történő fokozatos elmozdulás
támogathatja a munkahelyteremtést, és növekedésbarátabbá teheti az
adórendszert. Az átalakításról ugyanakkor csak általános értelemben, részletek
említése nélkül beszél a programdokumentum. Nem tartalmaz a program a társasági
adózás adósságösztönző elemeinek visszaszorítására vonatkozó terveket sem. (14) A gazdasági partnerségi
program számos nem fiskális szerkezeti intézkedést is tartalmaz, amelyek tágan
kapcsolódnak a 2013-as országspecifikus ajánlások teljesítéséhez. A tervek
között szerepel az igazságszolgáltatás átfogó reformja és az energiaforrások
diverzifikálása. Az intézkedések a helyes irányba tett lépéseknek tűnnek,
és várhatóan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, valamint
az ország pénzügyi stabilitását is segítenek megőrizni. Mindamellett
elmondható, hogy jórészt folyamatban lévő intézkedésekről van szó,
továbbá a benyújtott információk gyakran korlátozottak. Ezért a szakpolitikai
tervek konkretizálását követően, előrehaladottabb végrehajtás
mellett, további elemzésekre lesz szükség az intézkedések hatásával és azzal
kapcsolatban, hogy mennyiben szolgálják a 2013-as országspecifikus ajánlásokban
meghatározott kihívások kezelését, ELFOGADTA EZT A VÉLEMÉNYT: A Málta által a Bizottságnak
és a Tanácsnak 2013. október 1-jén benyújtott gazdasági partnerségi programban
foglalt fiskális-strukturális reformintézkedések a túlzott hiány eredményes és
tartós csökkentését részben megfelelően támogatják. A gazdasági
partnerségi program továbbviszi a 2013. évi nemzeti reformprogramban és a
stabilitási programban vázolt államháztartási és egyéb reformintézkedéseket, és
azokat a költségvetési kiadások hatékonyságának növelésére, a közigazgatási
megerősítésére és az állami vállalatok szerkezetátalakítására hivatott
tervekkel bővíti. Általánosságban elmondható azonban, hogy az említett
lépések folyamatban lévő intézkedésekről szólnak, amelyek elfogadását
és végrehajtását kockázatok övezik. Továbbá, egyes országspecifikus
ajánlásokkal, így a társasági adózás adósságösztönző hatásával
kapcsolatos, az 1. országspecifikus ajánlás részét képező ajánlással,
valamint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával összefüggő, a
2. országspecifikus ajánlás részét képező ajánlással kapcsolatban még nem
születtek megnyugtató tervek. Felkérjük ezért Máltát, hogy a következő
nemzeti reformprogramban és stabilitási programban nyújtson be további
információkat a tervezett reformok végrehajtásáról, és fontolja meg az
államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges további
intézkedések bevezetését. A reformok végrehajtását a Bizottság és a Tanács az
európai szemeszter keretében követi nyomon. Kelt Brüsszelben, a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 140., 2013.5.27., 11. o.