INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

110 || A javaslat okai és céljai Az Európai Unió Bíróságának a C-63/12. sz. ügyben 2013. november 19-én hozott ítéletét követően a Bizottság a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke alapján új javaslatot köteles benyújtani. E cikk szerint a Bizottságnak megfelelő javaslatokat kell benyújtania, amelyek alapján az Európai Parlament és a Tanács határozatot hoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikkének megfelelően. 2011. július 13-án a Bizottság jelentést (COM (2011) 440) nyújtott be a Tanácsnak a kivételi záradékról (a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke), majd 2011. november 24-én a Tanácsnak címzett közleményben (COM (2011) 829) kiegészítő információkat szolgáltatott a jelentéshez. A Bíróság megállapította, hogy amennyiben a két intézmény által külön elvégzett értékelés ellentétes következtetésekre vezet, a Bizottságnak olyan megfelelő javaslatokat kell előterjesztenie a Parlament és a Tanács számára az említett cikk alapján, amelyek lehetővé teszik a Parlament bevonását a folyamatba annak érdekében, hogy a jogalkotók határozzanak az Unión belüli gazdasági és szociális helyzetre vonatkozó megfelelő intézkedésekről (76. pont). Az ítélet szerint a Bizottság saját mérlegelési mozgástérrel rendelkezik e javaslatok tartalmát illetően, vagyis abban a kérdésben, hogy milyen intézkedések tűnnek számára megfelelőnek az adott gazdasági és szociális helyzetben, valamint adott esetben figyelembe vehet más tényezőket, mint amilyenek az emberierőforrás-gazdálkodás és különösen a személyi állomány felvételének szükségessége (74. pont). Az említett bizottsági jelentések következetesen stagnálásról, folyamatban lévő gazdasági válságról, magas munkanélküliségről, magas költségvetési hiányról és magas államadósságról beszélnek az Európai Unió kontextusában, ugyanakkor nem jutnak arra a következtetésre, hogy a XI. melléklet 10. cikkében meghatározott feltételek teljesültek. Mivel a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak nincs mérlegelési jogköre a kivételi záradék e feltételek alapján történő működésbe léptetésével kapcsolatban, a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikkében megállapított eljárás az egyetlen eszköz arra, hogy a díjazás kiigazítása során figyelembe vegyék a gazdasági válságot, és eltekintsenek a XI. melléklet 3. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek alkalmazásától. A Bizottságnak figyelembe kell vennie ezeket a gazdasági és szociális tényeket annak érdekében, hogy megfelelő javaslatot nyújtson be a kiigazítási módszer szigorú alkalmazásától való eltérésre vonatkozóan. Ugyanakkor 2011 óta több, a kérdést érintő fejlemény is történt. Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a személyzeti szabályzat reformját, amely egyebek mellett rendelkezik a díjazás, a támogatások és a nyugdíjak kiigazításának 2013 és 2014 tekintetében történő felfüggesztéséről, azaz kétéves befagyasztásáról, valamint több jelentős, számottevő megtakarításokhoz vezető módosítást tartalmaz az uniós intézmények személyi állományának munkafeltételeit, nevezetesen heti munkaidejét, előmenetelét, nyugdíját és szabadságolását illetően. Figyelembe véve a kiigazítási módszer 2011. évi rendes alkalmazásának eredményét, a szociális és gazdasági helyzetet, a személyzeti szabályzat reformját, valamint az elmúlt években tapasztalt munkaerő-felvételi és az emberierőforrás-gazdálkodási helyzetet, a Bizottság megállapítja, hogy a jelen javaslat és a 2012. évi kiigazításra vonatkozó javaslat tartalmazza a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikke alapján a jogalkotó által megállapítandó megfelelő intézkedéseket. A személyzeti szabályzat 65. cikke értelmében a díjazás és a nyugdíjak kiigazítását minden évben az év vége előtt végre kell hajtani. E tekintetben a Bíróság C-63/12. sz. ügyben 2013. november 19-én hozott ítéletének sürgős végrehajtása a jelen rendelet gyors elfogadását indokolja. A javaslat tartalmát meghatározó új módszer elemei Az Eurostat-jelentést (SEC(2011) 1436) 2011. november 24-én nyújtotta be a Bizottság a Tanácsnak. E jelentés szerint a nemzeti köztisztviselők díjazása vásárlóerejének átlagos változását mérő fajlagos mutató a referencia-időszakban –1,8%. Ugyancsak a referencia-időszakban a brüsszeli megélhetési költségek 3,6%-kal nőttek. A kiigazítás mértéke a fajlagos mutató és az Eurostat által kiszámított Brüsszeli Nemzetközi Index szorzata. Így a díjazás és a nyugdíjak kiigazításának javasolt mértéke Belgiumban és Luxemburgban 1,7% volt. A kiigazítás mértékét a fent említett elemek figyelembevétele érdekében korrigálni kell. A Bizottság ezért a kiigazítási módszer szigorú alkalmazására tekintettel úgy véli, hogy a díjazás és a nyugdíjak javasolt kiigazításának mértékét 1,7%-ról 0,9%-ra megfelelő csökkenteni Belgium és Luxemburg esetében.

|| A díjazásokra vonatkozó gazdasági paritások határozzák meg a díjazások vásárlóerejének Brüsszel mint referenciaváros és a többi alkalmazási hely közötti egyenértékűségét. Ezeket a paritásokat az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokkal egyetértésben számította ki. A nyugdíjakra vonatkozó gazdasági paritások határozzák meg a nyugdíjak vásárlóerejének Belgium mint referenciaország és a többi tartózkodási ország közötti egyenértékűségét. Ezeket a paritásokat az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokkal egyetértésben számította ki. A 2012. évre vonatkozó, párhuzamos javaslat esetében ugyanez a megközelítés 1,7%-os kiigazítás helyet 0,9%-os kiigazítást eredményez. Az új javaslatok így a hatályos kiigazítási módszer rendes alkalmazásának hatását 2011 és 2012 tekintetében 47%-kal csökkentik.

130 || Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A módosított személyzeti szabályzat 65. cikke, XI. mellékletének 10. cikke és XIII. mellékletének 19. cikke.

Konzultáció az érdekelt felekkel; hatásvizsgálat

|| Konzultáció az érdekelt felekkel

211 || A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre A javaslat pontjait a hatályos eljárásoknak megfelelően egyeztették a személyzet képviselőivel.

212 || A beérkezett válaszok és azok figyelembevétele módjának összefoglalása A javaslat figyelembe veszi a konzultációban részt vevő felek által benyújtott véleményeket.

Költségvetési hatások

401 || A díjazások és nyugdíjak kiigazításából fakadó igazgatási kiadásokra és bevételekre gyakorolt hatást a mellékletben található pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2013/0438 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2011. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatára és különösen a személyzeti szabályzat XI. mellékletének 10. cikkére, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekre,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A Bíróság C-63/12. sz. ügyben hozott ítéletének megfelelően, amennyiben a Tanács megállapítja, hogy az eljárás jelen szakaszában az Unión belüli gazdasági és szociális helyzetben komoly és hirtelen romlás következett be, a Bizottságnak a 336. cikknek megfelelően javaslatot kell benyújtania az Európai Parlament jogalkotási folyamatba történő bevonása érdekében. A Bizottság javaslatáról a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a személyzeti szabályzat 65. cikkében megállapított feltételek figyelembevételével és a személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (2) bekezdések kivételével a XI. mellékletben meghatározott szabályok tiszteletben tartásával kell határoznia.

(2)       A Bíróság megerősítette, hogy a Bizottság a személyzeti szabályzat 65. cikke alapján saját mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a megfelelő javaslatok tartalmát illetően. A díjazás felülvizsgálata során megfelelő esetben más tényezők, például az emberierőforrás-gazdálkodás szempontja és különösen a személyi állomány felvételének szükségessége is figyelembe vehető. Mérlegelési mozgásterén belül a Bizottság döntését olyan gazdasági és szociális adatokra alapozhatja, mint a 2011. évi gazdasági stagnálás, a folytatódó válság, valamint a munkanélküliség, a költségvetési hiány és az államadósság magas szintje az Európai Unióban. A Bizottság emellett figyelembe vett egyéb, 2011 óta történt fejleményeket, így a személyzeti szabályzat reformját és különösen az uniós tisztviselőket érintő kétéves bérbefagyasztást, valamint a heti munkaidő 40 órára történő emelését.

(3)       Az Eurostat által a tagállami nemzeti statisztikai hivatalokkal egyetértésben benyújtott adatok szerint a tagállamok köztisztviselői bérének vásárlóereje 1,8%-kal csökkent, azaz amennyiben a Bizottság a rendes kiigazítási módszer szerint járt volna el, akkor 2011. július 1–2012. június 30. között ugyanilyen mértékű vásárlóerő-csökkentést kellett volna alkalmazni az uniós tisztviselők esetében. Tekintettel azonban a gazdasági válságra és az uniós tisztviselők eddig tett erőfeszítéseire, a Bizottság úgy vélte, hogy a Belgiumban és Luxemburgban alkalmazott díjazás és nyugdíjak javasolt kiigazításának mértékét 1,7%-ról 0,9%-ra megfelelő csökkenteni.

(4)       Ugyanez a megközelítés 2012 esetében 1,7% helyett ugyancsak 0,9%-os kiigazítást eredményez. A teljes kétéves kiigazítás ezzel 47%-kal alacsonyabb, mintha a kiigazítási módszert rendesen alkalmazták volna 2011-ben és 2012-ben.

(5)       A Bizottság a fenti intézkedésekre annak érdekében tesz javaslatot, hogy bevonja az Európai Parlamentet a jogalkotási folyamatba, és lehetővé tegye a társjogalkotók számára, hogy az EUMSZ 336. cikke szerint megfelelő intézkedésekről határozzanak.

(6)       A személyzeti szabályzat 65. cikke értelmében a díjazás és a nyugdíjak kiigazítását minden évben az év vége előtt végre kell hajtani. E tekintetben a Bíróság C-63/12. sz. ügyben 2013. november 19-én hozott ítéletének sürgős végrehajtása a jelen rendelet késedelem nélküli elfogadását indokolja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2011. július 1-jei hatállyal, a személyzeti szabályzat 63. cikkének második bekezdésében a „2010. július 1.” időpont helyébe a „2011. július 1.” időpont lép.

2. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 66. cikkében a díjazás és a nyugdíjak kiszámításánál alkalmazandó havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:

3. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 64. cikke értelmében a tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazására alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 2. oszlopa tartalmazza.

2012. január 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 17. cikkének (3) bekezdése értelmében a tisztviselők és egyéb alkalmazottak átutalásaira alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 3. oszlopa tartalmazza.

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 20. cikkének (1) bekezdése értelmében a nyugdíjakra alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 4. oszlopa tartalmazza.

2011. május 16-i hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 20. cikkének (1) bekezdése értelmében a nyugdíjakra alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 5. oszlopa tartalmazza. A felsorolt tagállamok tekintetében az éves kiigazítás hatálybalépésének időpontja 2011. május 16.

2011. május 16-i hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 20. cikkének (1) bekezdése értelmében a nyugdíjakra alkalmazandó korrekciós együtthatókat az alábbi táblázat 6. oszlopa tartalmazza. Azon alkalmazási helyek tekintetében az éves kiigazítás hatálybalépésének időpontja 2011. május 16.

4. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 42a. cikkének második és harmadik bekezdésében említett szülői szabadság esetében nyújtott támogatás összege 919,94 EUR, egyedülálló szülő esetén pedig 1226,57 EUR.

5. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikkének (1) bekezdésében említett háztartási támogatás alapösszege 172,05 EUR.

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésében említett, eltartott gyermek után nyújtott támogatás alapösszege 375,96 EUR.

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdésében említett iskoláztatási támogatás összege 255,09 EUR.

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (2) bekezdésében említett iskoláztatási támogatás összege 91,84 EUR.

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat 69. cikkében és a VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett külföldi munkavégzési támogatás legkisebb összege 509,94 EUR.

2011. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 134. cikkében említett külföldi munkavégzési támogatás összege 366,58 EUR.

6. cikk

2012. január 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 8. cikkének (2) bekezdésében említett, kilométerenkénti juttatást a következőképpen kell kiigazítani:

kilométerenként 0 EUR          0-tól 200 km-ig terjedő távolság esetében

kilométerenként 0,3824 EUR 201-től 1 000 km-ig terjedő távolság esetében

kilométerenként 0,6373 EUR 1 001-től 2 000 km-ig terjedő távolság esetében

kilométerenként 0,3824 EUR 2 001-től 3 000 km-ig terjedő távolság esetében

kilométerenként 0,1273 EUR 3 001-től 4 000 km-ig terjedő távolság esetében

kilométerenként 0,0614 EUR 4 001-től 10 000 km-ig terjedő távolság esetében

kilométerenként 0 EUR          10 000 km fölött.

A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:

– 191,19 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság 725 km és 1 450 km között van,

– 382,34 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság több mint 1 450 km.

7. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 10. cikkének (1) bekezdésében említett napidíj összege a következő:

– háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetében 39,52 EUR,

– háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetében 31,86 EUR.

8. cikk

2011. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 24. cikkének (3) bekezdésében említett beilleszkedési támogatás alsó határa a következő:

– háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetében 1125,02 EUR,

– háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetében 668,94 EUR.

9. cikk

2011. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 28a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett munkanélküli-járadék alsó határa 1349,22 EUR, felső határa 2698,46 EUR, az átalánylevonás 1226,57 EUR.

10. cikk

2011. július 1-jei hatállyal, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 93. cikkében a havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:

11. cikk

2011. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 94. cikkében említett beilleszkedési támogatás alsó határa a következő:

– háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetében 846,21 EUR,

– háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetében 501,69 EUR.

12. cikk

2011. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 96. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett munkanélküli-járadék alsó határa 1011,93 EUR, felső határa 2023,83 EUR, az átalánylevonás 919,94 EUR.

2011. július 1-jei hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 136. cikkében említett munkanélküli-járadék alsó határa 890,27 EUR, felső határa 2094,75 EUR.

13. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a 300/76/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet[1] 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett műszakpótlék 385,61 EUR, 582,03 EUR, 636,37 EUR és 867,58 EUR.

14. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet[2] 4. cikkében említett összegekre 5,566417 értékű együtthatót kell alkalmazni.

15. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 8. cikke (2) bekezdésében szereplő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

16. cikk

2011. július 1-jei hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a 2004. május 1-je előtt hatályban lévő személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4a. cikkében említett átalánytámogatás összege:

– havonta 133,03 EUR a C4 vagy C5 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők esetében;

– havonta 203,96 EUR a C1, C2 vagy C3 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetében.

17. cikk

2011. július 1-jei hatállyal, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 133. cikkében a havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:

18. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament nevében                      a Tanács nevében

az elnök                                                          az elnök

JAVASLATOKAT KÍSÉRŐ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2011. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló rendeletről.

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[3]

Valószínűleg valamennyi terület és tevékenység érintett.

1.3.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.3.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Annak biztosítása, hogy az uniós tisztviselők díjazásának és nyugdíjának vásárlóereje a tagállamok központi közigazgatásában dolgozó tisztviselők hasonló juttatásai vásárlóerejével párhuzamosan nőjön.

1.4.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

ý A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: 2013 decemberétől,

– azt követően: rendes ütem.

1.5.        Tervezett irányítási módszer(ek)[4]

ýCentralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által PMO

2.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

2.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· A javaslat pénzügyi hatást gyakorol az összes intézménynél és ügynökségnél felmerülő személyzeti kiadásokhoz kapcsolódó valamennyi költségvetési tételre, vagyis érinti a központokban és a küldöttségeken dolgozó személyzet, a szerződéses alkalmazottak, az igazgatási hivatalokban dolgozó személyzet, a parlamenti képviselők, a parlamenti asszisztensek, a kutatási személyzet, a BA-tételekből finanszírozott személyzet, a szolgálati jogviszony idő előtti megszűnésére vonatkozó rendelkezések alapján fizetett személyzet díjazásához kapcsolódó kiadásokat és a nyugdíjakat.

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…] || diff/nem diff. ([5]) || EFTA-országoktól[6] || tagjelölt országoktól[7] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

|| XX 01 01 01. jogcím és 11. alcím, 42. alcím A parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások || nem diff. || Szám || Szám || Szám || Szám

2.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

2.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete || Szám || XX 01 01 01. jogcím és 11. alcím, 42. alcím A parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások

A többéves pénzügyi keret fejezete || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Év 2013 || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Következő évek || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 129,0 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || Nem áll rendelkezésre

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Év 2013 || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Következő évek || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 129,0 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || Nem áll rendelkezésre

Kifizetési előirányzatok || 129,0 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || 51,6 || Nem áll rendelkezésre

2.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ý  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

2.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

2.2.3.1.  Összegzés

– ý  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

2.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ý  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

2.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ý  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

2.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

2.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ý  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ý         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása

Év 2013 || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Következő évek

410. jogcímcsoport – Nyugdíjjárulék || 437,7 || 9,8 || 3,9 || 3,9 || 3,9 || 3,9 || 3,9 || 3,9

400. jogcímcsoport – Adók || 591,7 || 13,4 || 5,3 || 5,3 || 5,3 || 5,3 || 5,3 || 5,3

410. jogcímcsoport – Különleges illeték || 60,1 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A bevételekre gyakorolt hatásának kiszámítása a júliusban kifizetett illetmények és nyugdíjak alapján, valamint a kiigazítás hatásának figyelembevételével történt.

[1]               A Tanács 1976. február 9-i 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelete a műszakpótlékra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint annak mértékéről és feltételeiről (HL L 38., 1976.2.13., 1. o.). Az 1307/87/Euratom, ESZAK, EGK rendelettel (HL L 124., 1987.5.13., 6. o.) kiegészített rendelet.

[2]               A Tanács 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.).

[3]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management) – tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[4]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[5]               Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

[6]               EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[7]               Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.