INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· A javaslat okai és céljai

A tunéziai gazdaságot hátrányosan érintették a 2011-es forradalmat követő belső zavargások, a regionális instabilitás (elsősorban a líbiai háború) és a gyenge nemzetközi környezet, különösen az euróövezetben, amellyel Tunézia szoros kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat ápol. A gazdaság 2011-ben recesszióba került és – a 2012-ben tapasztalt mérsékelt élénkülés ellenére, amikor az idegenforgalmi ágazat és a közvetlen külföldi befektetések újra megerősödtek és a gazdasági tevékenység lendületet kapott – a makrogazdasági helyzet továbbra is rendkívül sebezhető. Számottevően romlott a fizetési mérleg és az államháztartás egyenlege, ami jelentős finanszírozási igényt eredményezett.

Ugyanakkor a tunéziai elnök, Ben Ali 2011. január 14-i megbuktatása óta az ország komoly lépéseket tett a demokratikus rendszer létrehozása útján, többek között a szabad választások előkészítése és az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakítása révén. Bár a politikai átalakulás nem mentes nehézségektől és instabil időszakoktól, a folyamat eredményeként várhatóan elkészül az új alkotmány és 2014 első felében sor kerül a választásokra.

Ezzel összefüggésben a tunéziai hatóságok 2013. április közepén az ország kvótájának 400%-át kitevő, 1,75 milliárd USD összegű 24 hónapos készenléti hitelről állapodtak meg a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel, amelyet az IMF igazgatótanácsa júniusban hagyott jóvá. A hitelmegállapodás célja a kormány gazdasági reformprogramjának támogatása, a gazdaság sebezhetőségének csökkentése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása.

Ezzel összefüggésben a tunéziai kormány 2013. augusztus 28-án 500 millió EUR makroszintű pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól, amelynek egy részét vissza nem térítendő támogatás formájában igényelte (lásd a kérelmet a mellékletben). Az Európai Bizottság legfeljebb 250 millió EUR összegű, a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A támogatást az Unió középtávú hitelek formájában nyújtaná, és a tervek szerint a segítségnyújtás nem tartalmazna vissza nem térítendő támogatást, mivel Tunézia nem teljesíti azokat a jogosultsági kritériumokat, amelyek alapján a makroszintű támogatási művelet keretében vissza nem térítendő támogatás biztosítható.

A javasolt uniós makroszintű pénzügyi támogatás hozzájárul az IMF-programmal összefüggésben fennmaradt, 3 milliárd USD összegre becsült tunéziai külső finanszírozási igény egy részének fedezéséhez a 2014 és 2015 közötti időszakban. Az uniós hitel csökkentené a tunéziai gazdaság rövid távú fizetésimérleg- és államháztartási kockázatait, és elősegítené az IMF és a Világbank által jóváhagyott kiigazítási és reformprogram, valamint azon reformok végrehajtását, amelyeket az EU költségvetés-támogatási műveletei – mindenekelőtt a részben az uniós SPRING Program (A partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása) által finanszírozott államépítési szerződés (Programme d’Appui à la Relance – PAR) keretében hagytak jóvá.

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás összhangban van a G8-csoport által kezdeményezett deauville-i partnerség céljaival és az új európai szomszédságpolitika törekvéseivel. A támogatás jelezné a régió többi országa felé, hogy az EU kész segíteni azokat az országokat, amelyek nehéz gazdasági helyzetük ellenére a politikai reformok útjára léptek.

Ebben a helyzetben a Bizottság úgy véli, hogy a javasolt összegű és típusú makroszintű pénzügyi támogatás politikai és gazdasági előfeltételei biztosítottak.

· Háttér-információk

Miután az ország a belső politikai zavargások és a líbiai konfliktus miatt 2011-ben súlyos recesszióba került és a gazdaság 1,9 %-kal szűkült, a kedvezőtlen nemzetközi és hazai környezet ellenére 2012-ben mérsékelt élénkülés kezdődött meg, és a reál GDP növekedése – főként az idegenforgalmi ágazat és a közvetlen külföldi tőke beáramlásának újbóli fellendülése miatt – a becslések szerint 3,6 %-ra erősödik. Annak ellenére, hogy 2013 közepén a feldolgozóipar ígéretes fejlődésnek indult és az idegenforgalmi ágazat bővült, a politikai patthelyzet, valamint a Tunézia fő kereskedelmi partnerének számító EU és a feltörekvő piacok vártnál csekélyebb növekedése, valamint a rossz termés visszafogta a gazdaságot. Az IMF a közelmúltban módosította a 2013. évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 4 %-ról 3 %-ra. A 2014. évi növekedési előrejelzéseket is lefelé módosították 4,5 %-ról 3,7 %-ra, és a hazai politikai helyzetet tükrözve a növekedésre jelentős negatív kockázatok hatnak.

A fő problémát továbbra is a munkanélküliség jelenti, a munkanélküliségi ráta, amely a fiatalok és a nők körében különösen magas, 2013 júniusának végén 15,9 % volt szemben a forradalmat megelőző időszak 13,5 %-ával. 2012 eleje óta inflációs nyomás jelentkezik, amely nagyrészt a szabályozott energiaárak növekedésére és a magasabb élelmiszerárakra vezethető vissza. Az infláció azonban szeptemberre 5,7 %-ra esett vissza (a maginfláció 4,4 %-ra) és várhatóan e szint körül stabilizálódik.

A monetáris politika a nagy kibocsátási rés és a viszonylag stabil maginfláció miatt 2011-ben és 2012 első hónapjaiban alkalmazkodó volt. Azonban az infláció gyorsulása és a külső, valamint a költségvetési egyenleg további romlása következtében a tunéziai központi bank hozott néhány szigorító intézkedést, többek között a referencia-kamatlábat 2012 augusztusa óta 50 bázisponttal megemelte, 4 %-ra.

Az államháztartást illetően az IMF-program 2013-ra mérsékelt költségvetési kiigazítást irányzott elő, amelynek keretében a költségvetési hiány GDP-arányosan 7,3 %-os növekedését tűzte ki célul, ami nagy vonalakban tükrözi a bankok tervezett feltőkésítésének költségét és a hátralékok rendezését. A legújabb tendencia azonban azt jelzi, hogy új intézkedések hiányában jelentős költségvetési csúszás várható, a mostani előrejelzések szerint a hiány – ha nem kerül sor korrekciós intézkedésekre – eléri a GDP 8,4 %-át. A költségvetés romlását 2013-ban – az előző évhez hasonlóan – részben ellensúlyozza az állami beruházások alacsonyabb megvalósítási aránya.

2014 tekintetében az IMF GDP-arányosan körülbelül 2 százalékpontos többletkiigazítást kér annak érdekében, hogy megvalósítható legyen a célul kitűzött, GDP-arányosan 6,4 %-os hiány. A korrekciós intézkedések közé tartoznak majd várhatóan a következők: az energiatarifa kiigazítása célzottabb szociális biztonsági háló létrehozása mellett, az állami szektor (körülbelül a GDP 13 %-ának és a bevételek 60 %-ának megfelelő) bérkiadásainak megerősített ellenőrzése, a jövedéki adók növelése és az állami kiadások hatékonyságának javítása. A pénzügyi szektor feltőkésítési igényét a költségvetési törvénybe is megfelelően be kell építeni.

Az államadósság 2012-ben a GDP 44 %-a maradt, de az előrejelzés szerint az idei év végére némileg növekszik, a GDP 45,3 %-ára és 2014-ben a GDP 49,5 %-ával eléri a csúcsot. A költségvetési összkiadások 6 %-át jelentő adósságszolgálat továbbra is kezelhető.

A növekedés visszafogott globális (különösen az EU-ból származó) kereslet közepette bekövetkező 2012-es élénkülése és a tartósan magas nyersanyagárak hozzájárultak a folyó fizetési mérleg hiányának a GDP 8,1 %-ára való emelkedéséhez. A hiány 2013-ban tovább növekedett és a legújabb előrejelzések arra utalnak, hogy a GDP körülbelül 8,3 %-ára romlik az IMF-programban kitűzött 7,5 %-hoz képest. Emellett 2013-ban a közvetlen külföldi befektetések beáramlása eddig körülbelül 40 %-kal elmarad az IMF-programban eredetileg feltételezett mértéktől. A hivatalos támogatás folyósításai is messze a tervezett szint alatt vannak. A finanszírozás említett hiányosságai és a folyó fizetési mérleg tervezettnél magasabb hiánya következtében Tunézia jelentős, körülbelül 750 millió USD összegű finanszírozási réssel szembesül 2013-ban, bár a Katartól kapott esetleges hitel hozzájárulhat ennek a csökkentéséhez. Az IMF várakozásai szerint ezt a rést devizatartalékoknak az eredeti programcélokhoz képest 600 millió EUR-val való csökkentése és a magas importtartalmú állami beruházások további visszafogása fogja fedezni.

A hivatalos devizatartalékok a 2012-es részbeni erősödés után 2013 elején gyorsan csökkenni kezdtek. 2013. október végére a tartalékok 6,9 milliárd USD-t tettek ki, amely csak 104 napig elegendő az import fedezéséhez. A várakozások szerint 2013 végén a tartalékok szintje 7,5 milliárd USD lesz, ami a 2013-ra eredetileg tervezett 400 millió USD összegű növekedéshez képest 1,1 milliárd USD összegű csökkenést jelent. Az algériai dínár nominális effektív árfolyama a forradalom óta mintegy 12 %-kal, 2013 eleje óta pedig körülbelül 6 %-kal esett.

A 2011-es válság negatívan hatott számos nagy bankra, mindenekelőtt az állami bankokra, amelyek jobban ki voltak téve a válság által erősen sújtott idegenforgalmi ágazatnak. Ennek következtében a központi bank 2012-ben jelentős likviditást biztosított a kereskedelmi bankoknak, hogy segítse feltőkésítési igényeik fedezését, bár a tőkeinjekciók fokozatos felszámolása már megkezdődött. Az IMF-fel egyeztetett program keretében a hatóságoknak szándékában áll folytatni a válság által érintett bankok feltőkésítését és újjáélesztését.

A bankrendszer szerkezetátalakításának és megerősítésének igénye mellett más alapvető strukturális reformok is kihívást jelentenek, így a munkanélküliség csökkentése a részvételi ráta növelése mellett (mindenekelőtt a nők esetében), a jövedelmi és regionális különbségek enyhítése, a tengerparton elhelyezkedő, alacsony hozzáadott értéket termelő exportágazatok fejlesztésétől való túlzott függés felszámolása és a szociális védőháló megerősítésével párhuzamosan a kevéssé hatékony ártámogatási rendszer reformja.

Mint említettük, az IMF igazgatótanácsa 2013. június 7-én az ország kvótájának 400%-át jelentő, 1,75 milliárd USDösszegű kétéves készenléti hitelmegállapodást (SBA) hagyott jóvá. Az IMF-program fő célkitűzései a következők: i. a makrogazdasági stabilitás megőrzése részben strukturális reformok és egyes bankok feltőkésítése révén; ii. az inkluzív növekedés támogatása; iii. a külső sebezhetőség csökkentése; valamint a befektetők és a donorok bizalmának erősítése.

A módosított előrejelzések a 2014 és 2015 közötti időszakra jelentős fizetésimérleg-finanszírozási igényekre utalnak: a teljes külső finanszírozási rés a becslések szerint 4,4 milliárd USD. Ez a finanszírozási rés nagyrészt két tényezőhöz köthető, ezek: a folyó fizetési mérleg tartósan nagy hiánya és a devizatartalékok felhalmozásának szükségessége 2014–2015-ben, A készenléti hitelmegállapodás alapján folyósított összegeket és a Világbank fejlesztési hitelét (DPL) nem számítva Tunézia fennmaradó külső finanszírozási hiánya 3,0 milliárd USD-t tesz ki az említett időszakban. A javasolt uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 2014–2015 közötti időszak fennmaradó finanszírozási hiányának mintegy 10,8 %-át fedezi.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Nincsenek.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az EU szoros kapcsolatok kialakítására törekszik Tunéziával és támogatja az ország gazdasági és politikai reformjait. Tunézia – a dél-mediterrán országok közül elsőként – 1995-ben társulási megállapodást írt alá az EU-val. Ez a megállapodás marad a kétoldalú együttműködés jogi alapja. További lökést adott a kétoldalú kapcsolatoknak az EU szomszédságpolitikája, illetve az annak keretében elfogadott, az együttműködés stratégiai célkitűzéseit megállapító ötéves cselekvési tervek, amelyek közül a legutolsó a 2013 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Tunézia ezenkívül részese az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésnek. Tunézia és az EU gazdasági kapcsolatai számottevőek, az ország legfontosabb kereskedelmi partnere az EU. 2012-ben az EU-ból származott a tunéziai import 59,3 %-a és oda irányult exportjának 68,1 %-a. Tunézia a közvetlen külföldi befektetések, egyéb finanszírozási források, a külföldről átutalt munkajövedelmek és az idegenforgalom tekintetében is jelentősen függ az EU-tól. Az ország 2008-ban befejezte az ipari termékekre kivetett vámok leépítését, így az első mediterrán országként kötött szabadkereskedelmi megállapodást az Unióval. Tunéziának az Unió egységes piacához való teljes körű hozzáférése érdekében az EU felajánlotta az országnak a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség (DCFTA) létrehozásához vezető tárgyalások lehetőségét, de a tárgyalások még nem kezdődtek meg.

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kiegészíti az ENPI és a SPRING Program keretében biztosított, összesen 445 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást és mindenekelőtt az uniós részvétellel végrehajtandó PAR III csomag keretében előirányzott feltételeket. Az említett két program végrehajtásához – azok egymás kiegészítő és kölcsönösen erősítő jellege miatt – biztosítani kell a szoros együttműködést. Miközben a tervezett uniós makroszintű pénzügyi támogatás rövid távú fizetésimérleg-támogatást biztosít, az államépítési szerződés gazdasági és politikai irányítási intézkedések révén támogatja a demokratikus átalakulás folyamatának befejezését. A makrogazdasági szakpolitikai és strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret Tunézia általi elfogadásának támogatása révén az uniós makroszintű támogatás fokozza az Unió egyéb pénzügyi instrumentumok általi hozzájárulásának hozzáadott értékét és hatékonyságát. Kiegészíti továbbá a nemzetközi pénzügyi intézmények, bilaterális támogatók és más uniós pénzügyi intézmények által rendelkezésre bocsátott forrásokat, és így hozzájárul a válság után a nemzetközi donorközösség által egyeztetett pénzügyi támogatási csomag általános hatékonyságához.

Összességében megállapítható, hogy míg Tunézia teljes körű demokratikus átalakulása nem mentes nehézségektől, és megvalósítását jelentős mértékű bizonytalanság övezi, az ország komoly lépéseket tett a demokratikus intézmények és mechanizmusok megerősítését célzó politikai reform útján, ami magában foglalja a többpárti parlamentáris rendszert, a jogállamiságot, valamint az emberi jogok tiszteletben tartását. Az ország tervei között szerepel egy gazdasági reformprogram megvalósítása is, amelynek célja egy fenntartható, munkahelyteremtő és méltányos növekedési modell alapjainak megteremtése.

A makroszintű pénzügyi támogatásról szóló javaslat összhangban áll a tunéziai gazdasági és politikai átmenet támogatására irányuló uniós elkötelezettséggel. A javaslat szövegezése összhangban van továbbá a Kirgiz Köztársaságnak és a Jordán Hásimita Királyságnak[1] nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó határozatokéval. A kísérő szolgálati munkadokumentumban részletesebben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság javaslata összhangban van különösen a következő elvekkel: kivételes jelleg, politikai előfeltételek, kiegészítő jelleg, feltételesség és pénzügyi fegyelem.

A Bizottság a makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó műveletek időtartama alatt továbbra is nyomon követi és értékeli majd e kritériumok megvalósulását. A Bizottság szolgálatai a politikai előfeltételek teljesítésének értékelése során szorosan együttműködnek az Európai Külügyi Szolgálattal.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

· Konzultáció az érdekeltekkel

A makroszintű pénzügyi támogatás a Tunézia gazdasági stabilizálására irányuló nemzetközi támogatás szerves részét képezi. A makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló jelen javaslat előkészítése során a Bizottság szolgálatai egyeztettek a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, mely intézmények jelentős pénzügyi támogatási programokat bonyolítanak le az országban. A tunéziai hatóságokkal a Bizottság is rendszeresen egyeztet.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság külső szakértők közreműködésével 2013 decemberében működési értékelést végez majd a tunéziai államháztartási rendszer és igazgatási eljárások minőségéről és megbízhatóságáról.

· Hatásvizsgálat

A makroszintű pénzügyi támogatás és a hozzá csatolt gazdasági kiigazítási és reformprogram elősegíti Tunézia rövid távú finanszírozási igényének kielégítését, miközben támogatja a fizetési mérleg és a költségvetési pozíciók megerősítésére, valamint a fenntartható növekedés fokozására irányuló, az IMF-fel kötött megállapodás szerinti szakpolitikai intézkedéseket. A makroszintű pénzügyi támogatás mindenekelőtt elősegíti az államháztartás-irányítás hatékonyságának és átláthatóságának javítását, előmozdítja a hatékonyabb adóbehajtást és az adórendszer fokozottabb progresszivitását célzó fiskális reformokat, támogatja a szociális védőháló megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, elősegíti a munkanélküliség csökkentését és az aktivitási rátának különösen a nők tekintetében történő növelését célzó munkaerő-piaci reformok megvalósítását, továbbá ösztönzi a kereskedelmi és befektetési szabályozási környezet javítására irányuló intézkedések elfogadását.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javaslat összefoglalása

Az Európai Unió középtávú hitel formájában legfeljebb összesen 250 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt Tunéziának. A támogatás céljai a következők: i. hozzájárul Tunéziának a Bizottság által az IMF becslései alapján megállapított, 2014–2015 tekintetében fennmaradó külső finanszírozási igénye fedezéséhez; ii. az IMF-programmal összefüggésben támogatja a költségvetési konszolidációs intézkedéseket és a külső stabilizációt; iii. megkönnyíti és ösztönzi az európai szomszédságpolitikához kapcsolódva kidolgozott EU-Tunézia cselekvési terv keretében meghatározott intézkedéseknek a tunéziai hatóságok általi végrehajtását, és iv. támogatja az általános makrogazdasági irányítás javítását, a gazdasági irányítás és az átláthatóság megerősítését és a fenntartható növekedés feltételeinek javítását célzó strukturális reformokat.

A tervek szerint a támogatást három részletben bocsátják rendelkezésre. A 90 millió EUR összegű első részlet folyósítására várhatóan 2014 közepén kerül sor. A második, számos szakpolitikai intézkedéstől függő részlet (80 millió EUR) folyósítása 2014 vége felé történhet meg. A 80 millió EUR összegű harmadik, egyben utolsó részlet – a szakpolitikai intézkedések végrehajtása esetén – 2015 első felében bocsátható rendelkezésre. A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összeegyeztethető, csalás és egyéb szabálytalanságok elleni speciális rendelkezések alkalmazandók.

A makroszintű pénzügyi támogatásoknál szokásos módon a folyósítások feltétele az IMF-hitelmegállapodás (SBA) keretében végzett program-felülvizsgálat sikere. Emellett a Bizottság és a tunéziai hatóságok egyetértési megállapodás keretében konkrét strukturálisreform-intézkedésekről állapodnak meg. A Bizottság az általános makrogazdasági irányítás és a fenntartható növekedés feltételeinek javítását célzó strukturális reformokat tűzi ki célul (pl. az államháztartás-irányítás átláthatóságának és hatékonyságának javítása, fiskális reformok, a szociális védőháló megerősítésére irányuló reformok, munkaerő-piaci reformok és a kereskedelmi és befektetési szabályozási környezet javítására irányuló reformok).

Azt a döntést, miszerint a makroszintű pénzügyi támogatás egésze hitel formájában nyújtandó, a tunéziai gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért fejlettségi szintje és államadósság-mutatói indokolják, emellett összhangban van a Világbank és az IMF Tunéziával kapcsolatos gyakorlatával is. Tunézia ugyanis nem jogosult sem a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), sem az IMF Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapja (PRGT) által nyújtott kedvezményes finanszírozásra.

· Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 212. cikke.

· A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve azért alkalmazandó, mert a Tunézia rövid távú makrogazdasági stabilitásának helyreállítására irányuló célkitűzést a tagállamok nem tudják egyedül kielégítően megvalósítani, és ezért az az Európai Unió által jobban megvalósítható. Ennek fő okát a nemzeti költségvetési korlátok jelentik, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében szükség van a támogatók közötti erőteljes koordinációra.

· Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének: a rövid távú makrogazdasági stabilitás célkitűzésének eléréséhez szükséges minimumkövetelményekre szorítkozik, és nem lépi túl a célhoz szükséges mértéket.

A támogatás összege – az IMF által az SBA-megállapodás keretében készített becslések alapján végzett bizottsági számítások szerint – a 2014–2015 közötti időszakban fennmaradó finanszírozási rés 10,8%-ának felel meg. Tekintve, hogy Tunéziának egyéb kétoldalú és multilaterális támogatók és hitelezők is ígértek támogatást, a tehermegosztás megfelelő szintűnek tekinthető az EU részéről.

· A jogi aktus típusának megválasztása

E makrogazdasági célkitűzések eléréséhez projektfinanszírozás vagy technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő vagy kielégítő. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozásra utaltság enyhítése és a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makrogazdasági és strukturális politikák megfelelő keretének létrehozásához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós pénzügyi eszközök keretében Tunéziában finanszírozott cselekvések hatékonyságát.

A javasolt program egyúttal erősíteni fogja a kormány reformok iránti elkötelezettségét, és az Unióval ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésének igényét. Ez az eredmény többek között a támogatás folyósításának megfelelő feltételessége révén érhető el. Szélesebb összefüggésben a program azt jelzi a régió többi országa felé, hogy az EU kész támogatni azokat az országokat, amelyek nehéz gazdasági helyzetük ellenére egyértelműen a politikai reformok útjára lépnek.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A tervezett támogatás nyújtása hitel formájában történne, és annak finanszírozására a Bizottság az Unió nevében hitelt venne fel. A támogatás költségvetést terhelő költsége megfelel a kifizetett összegek 9%-át kitevő összegből az uniós külső hitelnyújtási műveletek biztosítását szolgáló Garanciaalapban a 01 03 06 költségvetési jogcímből („a Garanciaalap feltöltése”) képzett tartaléknak[2]. Feltételezve, hogy a hitel első és második részletének kifizetésére 2014-ben kerül sor összesen 170 millió EUR összegben, a harmadik, 80 millió EUR nagyságú részletet pedig 2015-ben fizeti ki az EU, a Garanciaalap működtetésére irányadó szabályok szerint az alap feltöltésére a 2016–17-es költségvetésekben kerül sor.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

· Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A javaslat szerint a makroszintű pénzügyi támogatás az egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

2013/0416 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[3],

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében[4],

mivel:

(1)       Az Európai Unió (a továbbiakban: EU, Unió) és a Tunéziai Köztársaság (a továbbiakban: Tunézia) közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika keretén belül fejlődnek. Az egyfelől az Európai Közösségek és tagállamaik, másfelől Tunézia között megkötött euro-mediterrán társulási megállapodás 1998. március 1-jén hatályba lépett. A társulási megállapodás keretében az ország 2008-ban befejezte az ipari termékekre kivetett vámok leépítését, így az első mediterrán országként kötött szabadkereskedelmi megállapodást az Unióval. A kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervek keretében fejlődött tovább, amelyek közül a jelenleg tárgyalt legújabb a 2013–2017 közötti időszakra vonatkozik.

(2)       2010 vége óta a tunéziai gazdaságot igen érzékenyen érintették a dél-mediterrán térségben lejátszódott, „arab tavasz” néven ismert eseményekhez kapcsolódó belső fejlemények és a régióban – mindenekelőtt a szomszédos Líbiában – azt követően tapasztalható nyugtalanság. Ezek az események és a gyenge gazdasági környezet, különösen a Tunézia fő kereskedelmi és pénzügyi partnerének számító euróövezet recessziója rendkívül negatívan hatott a tunéziai gazdaságra, és a növekedés lassulásához, valamint jelentős külső és költségvetési finanszírozási rés kialakulásához vezetett.

(3)       A tunéziai elnök, Ben Ali 2011. január 14-i megbuktatását követően 2011. október 23-án sor került az első szabad és demokratikus választásokra. Azóta megalakult az alkotmányozó nemzetgyűlés, és bár a politikai átalakulás nem mentes nehézségektől, a fő politikai szereplők komoly erőfeszítéseket tesznek a demokratikus rendszer teljes kiépítéséhez vezető reformok terén.

(4)       Az arab tavasz kezdete óta az EU számos alkalommal kinyilvánította a tunéziai gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása iránti elkötelezettségét. Ezt az elkötelezettséget az EU–Tunézia Társulási Tanács 2012. novemberi ülésének következtetései is megerősítették. A tunéziai reformfolyamat uniós pénzügyi támogatása összhangban van az európai szomszédságpolitika keretében folytatott uniós dél-mediterrán politikával.

(5)       Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett fenntartható külső pénzügyi helyzetének helyreállítása és egy olyan szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amely – a fizetési mérlegnek különösen a programidőszakon belül történő javítására irányuló és az Unióval kötött vonatkozó megállapodások és programok végrehajtását megerősítő – erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmaz.

(6)       2013 áprilisában a tunéziai hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1 150 millió SDR (különleges lehívási jog) összegű hároméves nem elővigyázatossági jellegű készenléti hitelmegállapodást (a továbbiakban: IMF-program) írtak alá Tunézia gazdasági kiigazítási és reformprogramjának támogatása céljából. Az IMF-program célkitűzései összhangban vannak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás céljával, vagyis azzal, hogy enyhítse a fizetési mérlegben rövid távon fennálló nehézségeket, valamint hogy támogassa az uniós makroszintű pénzügyi támogatás céljának megfelelő, erőteljes kiigazítási intézkedések végrehajtását.

(7)       Rendes együttműködési programja keretében az Unió 290 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást bocsátott rendelkezésre a tunéziai gazdasági és politikai reformfolyamat támogatása céljából a 2011–2013 közötti időszakra. Emellett Tunézia 2011–2013-ban „A partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása” elnevezésű program (SPRING) keretében 155 millió EUR uniós támogatásban részesült.

(8)       Tunézia 2013 augusztusában a romló gazdasági helyzet és kilátások fényében makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(9)       Mivel Tunézia az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, ezért uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak minősül.

(10)     Tekintettel arra, hogy Tunézia az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is jelentős külső finanszírozási réssel szembesül, a Tunéziának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Tunézia azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás támogatja Tunézia gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját, és kiegészíti az IMF-hitelmegállapodás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(11)     Indokolt, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célja Tunézia fenntartható külső finanszírozási helyzetének visszaállítása, és ezáltal gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatása legyen.

(12)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Tunézia fennálló külső finanszírozási igényének teljes körű kvantitatív értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve az ország saját forrásokból történő finanszírozási képességét, és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokat. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározása figyelembe veszi továbbá a multilaterális támogatóktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a más támogatók közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi tunéziai alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(13)     A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különféle területein kitűzött alapelvekkel, célokkal és meghozott intézkedésekkel.

(14)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie a Tunéziával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(15)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a felelősségteljes kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelemmel összefüggésben Tunézia által tett kötelezettségvállalásoknak való megfeleléshez.

(16)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Tunézia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célja a tunéziai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformok elősegítése. A Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell az előfeltételek megvalósulását és a célkitűzések teljesítését is.

(17)     Az Unió makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Tunéziának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről és az Európai Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről .

(18)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács hatáskörének sérelme nélkül történik.

(19)     A makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(20)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak biztosítására, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(21)     Ezen határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[5] megfelelően kell gyakorolni.

(22)     Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás az egyetértési megállapodásban megállapított gazdaságpolitikai feltételektől függően adható meg. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a tunéziai hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében általában véve tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Figyelembe véve a 90 millió EUR összeghatárnál nagyobb mértékű támogatás potenciálisan jelentős hatásait, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelemmel a Tunéziának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegére, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Tunézia gazdasági stabilizációjának és reformjainak támogatása céljából az Unió legfeljebb 250 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Tunéziának. A támogatás hozzájárul Tunézia IMF-programban meghatározott fizetésimérleg-szükségleteinek fedezéséhez.

(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes összegét hitel formájában kell Tunézia rendelkezésére bocsátani. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges források biztosítása és azok Tunéziának történő továbbhitelezése céljából az Unió nevében a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől hitelt vegyen fel. A hitelek maximális futamideje 15 év.

(3) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság irányítja az IMF és Tunézia közötti megállapodásokban és egyetértési megállapodásokban foglaltakkal, valamint az EU–Tunézia társulási megállapodásban és az európai szomszédságpolitika keretében létrejött, a 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozó EU–Tunézia cselekvési tervben a gazdasági reformok kapcsán megállapított főbb elvekkel és célokkal összhangban. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(4) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

(5) Abban az esetben, ha Tunézia finanszírozási igénye az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökken a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

2. cikk

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Tunézia tiszteletben tartsa a demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. A Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi ezen előfeltétel teljesülését. E cikket a 2010/427/EU tanácsi határozattal[6] összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

(1) A Bizottság az e határozat 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően megállapodik a tunéziai hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító, pontosan meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről, amelyeket az e feltételek teljesítésére vonatkozó időkeretet is tartalmazó egyetértési megállapodásba kell foglalni (a továbbiakban: egyetértési megállapodás). Az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell lenniük az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, köztük a Tunézia által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.

(2) E feltételek mindenekelőtt a tunéziai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozását célozzák, egyebek mellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználásával összefüggésben. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló méltányos kereskedelem fejlesztése, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén elért előrelépést is. Az említett célkitűzések megvalósításában elért előrelépést a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(3) A támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és a tunéziai hatóságok között kötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.

(4) A Bizottság rendszeres időközönként meggyőződik arról, hogy továbbra is teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek, ideértve azt is, hogy Tunézia gazdaságpolitikája összhangban van-e az európai uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ennek során a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, és szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4. cikk

(1) A (3) bekezdésben meghatározott feltételektől függően a Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatást három részletben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek nagyságát az egyetértési megállapodásban határozzák meg.

(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott összegekre szükség esetén a 2009/480/EK, Euratom tanácsi rendelettel[7] összhangban tartalékot kell képezni.

(3) A Bizottság az összes alábbi feltétel teljesítésétől függően dönt a részletek folyósításáról:

a)      a 2. cikkben foglalt előfeltétel;

b)      a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény; valamint

c)      az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek megadott időkereten belüli teljesítése.

A második részlet kifizetésére legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor. A harmadik részlet kifizetésére legkorábban három hónappal a második részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

(5) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a tunéziai központi banknak kell kifizetni. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó előírásoktól függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási igény megerősítését is – az uniós pénzeszközök átutalhatók a tunéziai pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára.

5. cikk

(1) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvételi és -nyújtási műveleteket euróban, egyazon értéknap alkalmazásával kell végrehajtani, és az Unió ennek során nem lehet érintett a futamidők átalakításában, árfolyam- vagy kamatkockázatokban vagy más kereskedelmi kockázatban.

(2) Ha a körülmények megengedik és amennyiben Tunézia kéri, a Bizottság megteheti a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hitelfeltételek tartalmazzanak előtörlesztési rendelkezést, és hogy ehhez a hitelfelvételi műveletek feltételei közé felvett megfelelő rendelkezés kapcsolódjon.

(3) Amennyiben a körülmények lehetővé teszik a hitel kamatlábának csökkentését, és Tunézia kérelmezi, a Bizottság dönthet úgy, hogy részben vagy egészben refinanszírozza eredeti kölcsöneit, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket. A refinanszírozási vagy átalakítási műveleteket az (1) és a (4) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban kell elvégezni, és azok nem eredményezhetik az adott hitel futamidejének meghosszabbítását vagy a refinanszírozás vagy az átalakítás napján fennálló tőkeösszeg növekedését.

(4) Az e határozat szerinti hitelfelvételi és -nyújtási műveletekhez kapcsolódó, az Unió részéről felmerülő összes költséget Tunézia viseli.

(5) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) és (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

6. cikk

(1) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[8] és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével[9] összhangban történik.

(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása közvetlen irányítással történik.

(3) A tunéziai hatóságokkal kötendő egyetértési megállapodásnak és hitelmegállapodásnak rendelkeznie kell az alábbiakról:

a)      annak biztosítása, hogy Tunézia rendszeresen ellenőrizze az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások elkerüléséhez, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)      az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[10], a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[11], valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[12];

c)      a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására;

d)      a Bizottság és az Európai Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is ellenőrzéseket hajtsanak végre, ideértve dokumentumok ellenőrzését és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket;

e)      annak biztosítása, hogy amennyiben megállapításra kerül, hogy Tunézia a makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciót követ el, illetve olyan más jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a hitel lejárat előtti visszafizettetése.

(4) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során a Bizottság – működési értékelés révén – felügyeli a Tunézia által alkalmazandó, a támogatás szempontjából releváns pénzügyi szabályok, igazgatási eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.

7. cikk

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

(1) A Bizottság minden év június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat előző évi végrehajtásáról, illetve a végrehajtás értékeléséről szóló jelentést. A jelentésben:

a)      megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért eredményeket;

b)      értékeli Tunézia gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést;

c)      megvilágítja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Tunézia aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletei felszabadítására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.

(2) Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezésre állási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, értékelve a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatási műveletek eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

9. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                                               a Tanács részéről

az elnök                                                                                   az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzések

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

A Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[13]

Szakpolitikai terület: 01. cím – Gazdasági és pénzügyek

Tevékenység:            03 – Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

„A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN) kapcsolódó tevékenységének fő területei:

1. Az európai szomszédságpolitika végrehajtásának elősegítése a gazdasági elemzés mélyítése és a cselekvési tervek gazdasági szempontjaival kapcsolatos szakpolitikai párbeszéd és tanácsadás megerősítése révén.

2. A partner harmadik országoknak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás kidolgozása, figyelemmel kísérése és végrehajtása az érintett nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés: „harmadik országoknak fizetésimérleg-problémáik megoldásához és külső adósságállományuk fenntarthatóságának visszaállításához nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás”

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok, globális irányítás.

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A javasolt támogatás egy, a Tunéziai Köztársaságnak (a továbbiakban: Tunézia) nyújtandó 250 millió EUR összegű uniós hitel, amely az ország fenntarthatóbb fizetési mérlegéhez kíván hozzájárulni. A három részletben folyósítandó támogatás a belföldi és regionális konfliktusok következtében Tunéziában kialakult gazdasági és szociális problémák megoldását segíti. A támogatás előmozdítja továbbá a fenntartható gazdasági növekedés fokozására és az államháztartás irányításának javítására irányuló strukturális reformokat.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

A hatóságoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük meghatározott teljesítménymutatókról a Bizottság szolgálatai részére, és a támogatás második és harmadik részletének folyósítása előtt átfogó jelentést kell benyújtaniuk az elfogadott szakpolitikai feltételek teljesítéséről.

A pénzügyi folyamatok és a Tunéziában ezen művelet előkészítése céljából végrehajtott igazgatási eljárások működési értékelését követően a Bizottság szolgálatai folytatják az államháztartás irányításának nyomon követését. Az Európai Unió Tunéziai Küldöttsége emellett rendszeresen beszámol a támogatás nyomon követése szempontjából lényeges kérdésekről. A Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatban maradnak az IMF-fel és a Világbankkal annak érdekében, hogy építhessenek a két szervezet Tunéziában folytatott tevékenységeiből eredő információkra.

A javasolt jogalkotási határozat rendelkezik a makroszintű pénzügyi támogatási művelet végrehajtásának értékelését tartalmazó, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett éves jelentésről. A végrehajtási időszak leteltét követő két éven belül független utólagos értékelésre is sor kerül majd.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A támogatás folyósítása a Tunézia és az IMF közötti készenléti hitelmegállapodás kielégítő végrehajtásától függ. Emellett a Bizottság megállapodik a tunéziai hatóságokkal azokról az egyetértési megállapodásban felsorolandó konkrét szakpolitikai feltételekről, amelyeket a második és a harmadik részlet Bizottság általi felszabadítása előtt teljesíteni kell.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás segít Tunéziának abban, hogy megbirkózzon a belföldi és regionális konfliktusok okozta gazdasági sokk hatásaival, és ezáltal hozzájárul majd a makrogazdasági stabilitás, a gazdasági reformok és a politikai előrelépés ösztönzéséhez. Azáltal, hogy kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények, az EU és más donorok által rendelkezésre bocsátott forrásokat, a támogatás hozzájárul a válság után a nemzetközi donorközösség által egyeztetett pénzügyi támogatási csomag általános hatékonyságához.

A javasolt program egyúttal erősíteni fogja a kormány reformok iránti elkötelezettségét, és az Unióval ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésére irányuló igényét. Ez az eredmény többek között a támogatás folyósításának megfelelő feltételessége révén érhető el. Szélesebb összefüggésben a program azt jelzi a régió többi országa felé, hogy az EU kész támogatni azokat az országokat, amelyek nehéz gazdasági helyzetük ellenére egyértelműen a politikai reformok útjára lépnek.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

2004 óta összesen 15 utólagos értékelésre került sor makroszintű pénzügyi támogatási műveletekkel kapcsolatban. Az értékelésekből kiderült, hogy a makroszintű pénzügyi támogatások a fogadó országban, ha mérsékelten és közvetve is, de hozzájárulnak a külső fenntarthatóság javításához, a makrogazdasági stabilitáshoz és a szerkezeti reformok megvalósításához. E támogatások a legtöbb esetben pozitív hatással voltak a kedvezményezett ország fizetési mérlegére, és hozzájárultak a költségvetés terheinek enyhítéséhez. Emellett valamelyest hozzájárultak a gazdasági növekedéshez is.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Tunézia tekintetében az EU a fő donorok egyike. Rendes együttműködési programja keretében az Unió 290 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a tunéziai politikai és gazdasági reformfolyamat támogatása céljából a 2011–2013 közötti időszakra. Emellett Tunézia a 2011 és 2013 közötti időszakban a SPRING-program keretében 140 millió EUR támogatásban részesült az Uniótól

A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makroszintű pénzügyi támogatás nem nyújt rendszeres támogatást, és nem is a kedvezményezett ország gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására szolgál. A makroszintű pénzügyi támogatást meg kell szüntetni, amint a külső pénzügyi helyzet újra fenntartható pályára került. Ezt követően a támogatást felváltják az Unió rendes együttműködési támogatási eszközei.

A makroszintű pénzügyi támogatás emellett kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények beavatkozásait, mindenekelőtt az IMF készenléti hitelmegállapodása által támogatott kiigazítási és reformprogramot és a Világbank fejlesztési hitelét.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

X A javaslat/kezdeményezés a határozat 1. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől számított két és fél évig hatályos

X Pénzügyi hatás 2014-től 2017-ig

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[14]

X Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

E támogatás makrogazdasági jellegű és összeegyeztethető az IMF által támogatott gazdasági programmal. A fellépésnek a Bizottság szolgálatai által végzett nyomon követése a készenléti hitelmegállapodás, valamint a tunéziai hatóságokkal megkötendő egyetértési megállapodásban egyeztetett konkrét reformintézkedések végrehajtásában elért haladás alapján történik (lásd még az 1.4.4. pontot).

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A makroszintű pénzügyi támogatáshoz támogatáskezelési, szakpolitikai és politikai kockázatok kapcsolódnak.

Fennáll annak a kockázata, hogy a makroszintű pénzügyi támogatást, amely nem meghatározott kiadásokhoz kötött, csalárd módon használják fel. Általános értelemben ez a kockázat olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a központi banki és pénzügyminisztériumi irányítási rendszerek minősége és a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességek megfelelő mivolta.

A művelet egy további fontos kockázata a régióban, mindenekelőtt Líbiában tapasztalható gazdasági és politikai bizonytalanságból adódik, amely közvetlenül kihat a tunéziai gazdaságra. A legfőbb belső kockázatot a politikai és gazdasági reformfolyamat nehézségeivel összefüggő instabilitás jelenti. A nemzetközi közösség által támogatott stabilizációs és reformintézkedések, egyebek mellett a javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet maradéktalan végrehajtását alááshatja a társadalmi elégedetlenség.

Végül kockázatot jelent az európai és globális gazdasági környezet esetleges romlása és a nemzetközi energia- és élelmiszerárak emelkedése.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság, beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna és a megfelelési problémák várható aránya

A Bizottságot terhelő, az ellenőrzési és kontrolleljárásokkal összefüggő alapvető költségelemeket, valamint a pénzügyi és igazgatási folyamatoknak a támogatási műveletet megelőzően elvégzett működési értékeléséhez kapcsolódó költségeket a 3.2.1. táblázatban ismertetjük. Emellett az Európai Számvevőszék számára és az esetleges OLAF-beavatkozással kapcsolatban is költségek merülnek fel. A működési értékelés során nem csak a források esetleges helytelen felhasználásával kapcsolatos kockázatok mérhetők fel, de az értékelés járulékos előnyeként hasznos információ nyerhető az államháztartás-irányítás területén szükséges reformokról is, mely információk beilleszthetők a támogatási művelethez kapcsolódó szakpolitikai feltételrendszerbe. A megfelelési problémák várható aránya tekintetében megállapítható, hogy a meg nem felelés kockázata (azaz a hitel vissza nem fizetésének vagy a források helytelen felhasználásának kockázata) a makroszintű pénzügyi támogatási eszközökre vonatkozó eddigi tapasztalatok alapján alacsonynak tekinthető.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A csalárd felhasználás kockázatának csökkentését számos intézkedés szolgálja.

Egyrészt a Tunéziának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás javasolt jogalapja csalást megelőző intézkedésekről is rendelkezik. Ezeket az intézkedéseket az egyetértési megállapodás és a hitelmegállapodás az ellenőrzésre, a csalás megelőzésére, a pénzügyi ellenőrzésre és a csalás vagy korrupció esetén a források visszafizettetésére vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki. A tervek szerint a támogatás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése érdekében számos konkrét szakpolitikai feltétel kapcsolódik majd a támogatáshoz, elsősorban az államháztartás irányításának területén.

Másrészt az egyetértési megállapodásról szóló megegyezés előtt a Bizottság szolgálatai az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló költségvetési rendeletben megállapított követelmények teljesítése érdekében megfelelően felhatalmazott külső szakértők támogatásával működési értékelés során ellenőrzik a tunéziai pénzügyminisztérium és központi bank pénzügyi folyamatait és igazgatási eljárásait. Az irányítási rendszerekre, a pénzeszközök kezelésére és kontrolljára, az informatikai rendszerek biztonságára, a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességekre, valamint a központi bank függetlenségére is kiterjedő értékelés eredményeként a Bizottság megállapítja, megfelelőek-e Tunéziában a makroszintű pénzügyi támogatás hatékony és eredményes kezelésének keretei. Az értékelés fényében a nemzeti hatóságokkal egyetértésben a pénzeszközök kezelésére vonatkozó speciális eljárások írhatók elő a kedvezményezettek számára. A támogatást a Tunéziai Központi Banknál erre a célra létrehozott számlára folyósítja az Unió.

Végül, a makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság – beleértve az OLAF-ot – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

01 03 02: Makroszintű pénzügyi támogatás

01 03 06 – A garanciaalap feltöltése[15]

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…] || Diff./nem diff. ([16]) || EFTA-országoktól[17] || tagjelölt országoktól[18] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

4 || 01 03 02 Makroszintű pénzügyi támogatás || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4 || 01 03 06 A garanciaalap feltöltése || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

01 03 06 – A harmadik országok makroszintű pénzügyi támogatása céljából felvett uniós kölcsönökre vonatkozó európai uniós garancia. A külső fellépésekre képzett garanciaalapot a garanciaalapról szóló módosított rendelettel összhangban kell feltölteni. E rendeletnek megfelelően a hitel az év végén kinnlevő összegen alapul. Az n. év kezdetén a feltöltés összegét a célösszeg és az alap n-1. év végén meglévő nettó eszközállományának különbségeként számítják. A feltöltés összege az n. évben kerül be az n+1. év előzetes költségvetésébe, és azt ténylegesen az n+1. év elején fizetik ki egy ügylettel a garanciaalap feltöltésére vonatkozó költségvetési sorból (01 03 06). Ennek eredményeként az n-1. év végén az alap feltöltésének számításakor a ténylegesen folyósított összeg 9%-át (legfeljebb 22,5 millió EUR) veszik figyelembe a célösszegben.

A hitelre vonatkozó költségvetési garanciát jelző költségvetési tételt („p.m.”) csak a garancia tényleges lehívása esetén aktiválják. A költségvetési garanciát várhatóan nem hívják le.

¨¨Létrehozandó új költségvetési tételek: nem alkalmazandó

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 4 || || || [Megnevezés: Az EU mint globális partner]

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG: || || || 2013. év[19] || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || ||

01 03 06. költségvetési tétel – A garanciaalap feltöltése || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || 15,3 || 7,2 || 22,5

Kifizetési előirányzatok || (2 a) || || || || 15,3 || 7,2 || 22,5

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[20] (működési értékelés és utólagos értékelés) || || || || || ||

01 03 02. költségvetési tétel || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3) || 0,05 || || || 0,15 || || 0,20

|| Kifizetési előirányzatok || (3 a) || || 0,05 || || 0,05 || 0,10 || 0,20

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0,05 || || || 15,45 || 7,2 || 22,7

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || || 0,05 || || 15,35 || 7,3 || 22,7

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0,05 || || || 15,45 || 7,2 || 22,7

Kifizetési előirányzatok || (5) || || 0,05 || || 15,35 || 7,3 || 22,7

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0,05 || || || 15,45 || 7,2 || 22,7

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || 0,05 || || 15,35 || 7,3 || 22,7

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || || „Igazgatási kiadások”

|| || || 2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: <…….> || ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,030 || 0,028 || 0,021 || 0,010 || 0,016 || 0,105

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,015 || 0,015 || 0,010 || || || 0,040

Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,045 || 0,043 || 0,031 || 0,010 || 0,016 || 0,145

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,045 || 0,043 || 0,031 || 0,010 || 0,016 || 0,145

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2013. év[21] || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,095 || 0,043 || 0,031 || 15,46 || 7,216 || 22,845

Kifizetési előirányzatok || 0,045 || 0,093 || 0,031 || 15,36 || 7,316 || 22,845

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || || || || || ||

||

|| || || || || || || || || || || ||

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[22] || || || || || || || || || || ||

|| || 2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || ||

|| Típus || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség

– Teljesítés: 1 || Működési értékelés || 1 || 0,05 || || || || || || || || || 1 || 0,05

– Teljesítés: 2 || Utólagos értékelés || || || || || || || 1 || 0,15 || || || 1 || 0,15

– Teljesítés: 3 || A garanciaalap feltöltése || || || || || || || 1 || 15,3 || 1 || 7,2 || 2 || 22,5

1. konkrét célkitűzés részösszege || 1 || 0,05 || || || || || 2 || 15,45 || 1 || 7,2 || 4 || 22,7

ÖSSZKÖLTSÉG || 1 || 0,05 || || || || || 2 || 15,45 || 1 || 7,2 || 4 || 22,7

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2013. év[23] || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,030 || 0,028 || 0,021 || 0,010 || 0,016 || || || || 0,105

Egyéb igazgatási kiadások || 0,015 || 0,015 || 0,010 || || || || || || 0,040

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,045 || 0,043 || 0,031 || 0,010 || 0,016 || || || || 0,145

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok[24] || || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,045 || 0,043 || 0,031 || 0,010 || 0,016 || || || || 0,145

A szükséges igazgatási előirányzatoknak az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.            Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| 2013. év || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ||

01 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 0,227 || 0,212 || 0,159 || 0,076 || 0,121 || || ||

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || ||

Ÿ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[25]

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || || || || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

XX 01 04 yy[26] || – a központban || || || || || || || ||

– a küldöttségeknél || || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban) || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,227 || 0,212 || 0,159 || 0,076 || 0,121 || || ||

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Egységvezető: A művelet felügyelete és irányítása, a hitelmegállapodás felülvizsgálati jelentéseinek elfogadása, missziók vezetése és a feltételességnek való megfelelés értékelése. Felelős tisztviselő: az egyetértési megállapodás előkészítése, kapcsolattartás a hatóságokkal és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, kapcsolattartás külső szakértőkkel a működési értékelés és az utólagos értékelés vonatkozásában, felülvizsgálati missziók végrehajtása és a támogatás irányításával kapcsolatos bizottsági szolgálati jelentések és bizottsági eljárások előkészítése.

Külső munkatársak || N/A

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

X       A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

[1]               Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1025/2013/EU határozata a Kirgiz Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról; a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló határozattervezetet várhatóan 2013 decemberében fogadják el.

[2]               A 01 04 01 14 költségvetési sort a 2014. évi költségvetésben a 01 03 06 költségvetési sor váltja fel.

[3]               HL C […], […], […]. o.

[4]               Az Európai Parlament 2012. …-i álláspontja és a Tanács 2012. …-i határozata.

[5]               A Európai Parlament és Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

[6]               A Tanács 2010. július 26-i 2010/427/EU határozata az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

[7]               A Tanács 2009. május 25-i 2009/480/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről(HL L 298., 2012.10.26., 1. o.)

[9]               A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

[10]             A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

[11]             A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

[12]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

[13]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

[14]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[15]             A 01 04 01 14. költségvetési sort a 2014. évi költségvetésben a 01 03 06 költségvetési sor váltja fel.

[16]             Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

[17]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[18]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[19]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[20]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[21]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[22]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

[23]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[24]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[25]             AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[26]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).