INDOKOLÁS

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] 28. pontja a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül, egy rugalmassági mechanizmuson keresztül, legfeljebb évi 500 millió EUR erejéig lehetővé teszi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) igénybevételét.

Az EGAA-ból nyújtott hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] tartalmazza.

2012. december 21-én a Dániában a Vestas Groupnál történt létszámleépítést követően Dánia benyújtotta az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás iránti „EGF/2012/011 DK/Vestas” kérelmet.

A kérelem alapos vizsgálata után a Bizottság az 1927/2006/EK rendelet 10. cikke alapján megállapította, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak a rendeletben megállapított feltételei teljesülnek.

A KÉRELEM ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ELEMZÉS

Főbb adatok: ||

EGAA-referenciaszám || EGF/2012/011

Tagállam || Dánia

2. cikk || a) pont

Elsődlegesen érintett vállalat || Vestas Group

Beszállítók és az ellátási lánc következő szintjein álló termelők || 0

Referencia-időszak || 2012. 09. 18–2012. 12. 18.

A személyre szabott szolgáltatások kezdetének időpontja || 2013. 03. 01.

A kérelem benyújtásának időpontja || 2012. 12. 21.

A referencia-időszakban történt elbocsátások száma || 611

A referencia-időszak előtti és utáni elbocsátások száma || 0

Összes támogatható elbocsátás || 611

Az intézkedések által várhatóan érintett, elbocsátott munkavállalók száma || 611

A személyre szabott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások (EUR) || 12 151 287

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások[3] (EUR) || 578 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások (%-ban) || 4,54

Teljes költségvetés (EUR) || 12 729 287

EGAA-hozzájárulás (50 %) (EUR) || 6 364 643

1.           A kérelmet 2012. december 21-én nyújtották be a Bizottságnak, és 2013. július 16-ig további információkkal egészítették ki.

2.           A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontja szerint eleget tesz az EGAA igénybevételéhez szükséges feltételeknek, és benyújtása a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül megtörtént.

Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció,illetve a globális pénzügyi és gazdasági válság hatására bekövetkezett fő strukturális változások közötti kapcsolat

3.           Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Dánia azzal érvelt, hogy a NACE Rev. 2. rendszer szerint a 28. ágazatba („Gép, gépi berendezés gyártása”) besorolt uniós szélturbinagyártó ágazatot súlyosan érintették a világkereskedelemben bekövetkezett változások, amelyek az EU piaci részesedésének jelentős visszaeséséhez vezettek. Dánia kifejtette, hogy miközben Európában stagnál a szélturbinák iránti kereslet, addig a szélturbinák világpiaca – különösen Ázsiában – gyorsan fejlődik. 2010-ben történt meg először, hogy az újonnan létrejött teljes szélerőmű-kapacitás több mint fele a hagyományos európai és észak-amerikai piacokon kívül jött létre. E fejlemény elsősorban abból fakad, hogy Kínában tovább folytatódott a gazdasági fellendülés, ami azt eredményezte, hogy világszinten az új szélenergia-termelő létesítmények felét itt hozták létre[4]. A kínai szélturbinagyártók mind a minőség, mind pedig az ár tekintetében egyre versenyképesebbek, és nemcsak a saját egyre növekvő piacuk számára kínálnak megoldásokat, hanem az európai piacra is kezdenek betörni. Az ágazat dinamikus globális növekedéséből fakadóan Európa részaránya az összkapacitásból a 2006-ban megállapított 66 %-ról 2012-re 27,5 %-ra csökkent[5].

4.           Ráadásul Dánia ebben tartós tendenciát lát. A megújuló energiák, többek között a szélenergia iránti kereslet drámai növekedésen fog átmenni, a piacok azonban átrendeződnek. Míg 2006-ig Európa meghatározó szerepet töltött be a szélenergia-ipar területén, és mostanáig Európa, Ázsia és az Egyesült Államok egyenlő mértékben részesült a növekedésből, addig rövid távon Ázsiában és Észak-Amerikában, középtávon Dél-Amerikában és hosszú távon Afrikában kell jelentős keresletnövekedéssel számolni. A gyártás és a kapcsolódó szolgáltatások pedig a kereslet szerinti helyszínekre és a gyors gazdasági növekedésű régiókba tevődnek át. A lényegesen alacsonyabb munkaerőköltségektől eltekintve, a szélturbinák hatalmas alkatrészeinek magas szállítási költsége is arra kényszeríti az európai gyártókat, hogy versenyképességük és piaci pozíciójuk biztosítása érdekében termelésüket közelebb vigyék a legdinamikusabban fejlődő végfelhasználói piacokhoz. Ennek eredményeként a gyártás fokozatosan kikerül az EU-ból.

5.           Egy ideje a Vestas Groupot is érinti a fenti tendencia. Piacvezető szerepének megőrzése érdekében a Vestas nemrégiben a „régióban a régióért” elvet követve olyan új stratégiát hajtott végre, amely célja az előállítási és szállítási költségek csökkentése, a vásárlókhoz és a piacokhoz vezető utak lerövidítése, valamint a Vestas árfolyam-ingadozásokkal szembeni ellenálló képességének fokozása[6]. A globalizációs folyamatok logikájának megfelelően a szélturbinákat ott állítják elő, ahol az azok iránti igény jelentkezik (a turbinák 80–90%-át már 2011-ben is az adott régiókban gyártották). Míg korábban a szélturbina-alkatrészek többségét maga a vállalat gyártotta, addig a jövőben egyre inkább a regionális partnerekhez helyeződik át az alkatrész-előállítás, ebből adódóan pedig a Vestasnak kevesebb beruházást kell végrehajtania és alkalmazottai számát csökkenteni fogja.

6.           Ez az EGAA-kérelem a harmadik a Vestas Group vállalatot és a negyedik a szélturbinák ágazatát illetően. A három korábbi ügyben (EGF/2010/003 DK/Vestas[7], EGF/2010/022 DK/LM Glasfiber[8], EGF/2010/017 DK/Midtjylland Machinery[9]) ismertetett érvek továbbra is érvényesek.

Az elbocsátások számának igazolása és a 2. cikk a) pontjában foglalt kritériumok teljesítése

7.           Dánia e kérelmet az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott beavatkozási kritériumok alapján nyújtotta be, amelyek szerint az alapból akkor lehet támogatást nyújtani, ha egy négy hónapos időszak alatt egy tagállamban működő vállalattól – beleértve annak beszállítóit és az ellátási lánc következő szintjein álló termelőket is – legalább 500 munkavállalót elbocsátanak.

8.           A kérelem arra hivatkozik, hogy a 2012. szeptember 18. és 2012. december 18. közötti négy hónapos referencia-időszakban 611 főt bocsátottak el a Vestas Grouptól. Valamennyi elbocsátottat az 1927/2006/EK rendelet 2. cikke második bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján vették számításba. A Bizottság megkapta az ugyanebben a cikkben előírt megerősítést, miszerint ezek az elbocsátások ténylegesen megtörténtek.

Az elbocsátások előre nem látható jellegének magyarázata

9.           A dán hatóságok emlékeztetni kívánnak arra, hogy a Vestas Group által 2009–2010 során Ringkøbing-Skjern településen végrehajtott elbocsátások a világszintű szélenergia-ágazat gyors expanziója miatt nem volt előre láthatók. 2012 januárjában a Vestas bejelentette, hogy további 1 300 munkavállaló elbocsátását tervezi. 2012 közepére a Vestas megvalósította Dániában az 1 300 elbocsátást; az elbocsátottak közül 788-an szerepeltek az előző EGF/2012/003 DK/Vestas kérelemben, amelyet 2012 májusában nyújtottak be a Bizottságnak. A dán hatóságok ezért nem számítottak további elbocsátásokra, és váratlanul érte őket a hír, amikor 2012 szeptemberében a Vestas további 611 munkavállaló elbocsátását jelentette be.

10.         Az új globális kereskedelmi struktúrákból adódó tendencia, amely szerint a termelés egyre inkább az alacsonyabb munkaerő-költségű országokba tevődik át, 2009-ben leginkább az alacsony képzettségű és a szakképzetlen munkavállalókat érintette. Mindeközben a Vestas Groupban 2012-ben történt elbocsátások főleg szakképzett és magasan kvalifikált szakembereket érintettek. Ezzel nem lehetett előre számolni, hiszen Dánia jelentős K+F beruházásokat végzett a megújulóenergia- és a szélenergia-ágazatban. A dán kormány pedig olyan ambiciózus energiapolitikáról állapodott meg a 2012–2020 közötti időszakra, amelynek részeként még több szélturbina felállítását tűzték ki célul. Ringkøbing-Skjern település emellett nagyberuházásokat hajtott végre a közlekedési infrastruktúra területén, hogy megkönnyítse a Vestas szélerőművek szállítását. A tervek szerint a településen gyártották volna a Vestas szélerőművek új generációját.

Az elbocsátó vállalkozások és a támogatásra jogosult munkavállalók meghatározása

11.         A kérelem a Vestas csoporttól elbocsátott 611 munkavállalóra vonatkozik, akik mindegyike támogatásra jogosult.

12.         A támogatásra jogosult munkavállalók megoszlása a következő:

Kategória || Szám || Százalék

Férfiak || 394 || 64,48

Nők || 217 || 35,52

EU-állampolgárok || 596 || 97,55

Nem EU-állampolgárok || 15 || 2,45

15 és 24 év közöttiek || 2 || 0,33

25 és 54 év közöttiek || 518 || 84,78

55 és 64 év közöttiek || 88 || 14,40

64 évesnél idősebbek || 3 || 0,49

13.         A foglalkozási csoportok szerinti megoszlás a következő:

Kategória || Szám || Százalék

Igazgatók, vezérigazgatók Termelési és üzemeltetési részegység vezetői || 13 || 2,13

Mérnökök, ideértve a projektmenedzsereket és a részlegvezetőket || 136 || 22,26

Műszaki tudományok területén dolgozó technikusok || 141 || 23,08

Irodai dolgozók || 10 || 1,64

Szolgáltatásban dolgozók || 36 || 5,89

Fém-, gépipari és hasonló foglalkozások || 3 || 0,49

Gépkezelők és összeszerelők || 132 || 21,60

Képesítetlen gyári munkaerő || 140 || 22,91

14.         Az 1927/2006/EK rendelet 7. cikkének megfelelően Dánia megerősíti, hogy az Alap végrehajtásának különböző szakaszaiban és különösen az EGAA-hoz való hozzáférésben mind jelenleg, mind a jövőben a nők és a férfiak egyenlőségét szem előtt tartó és diszkriminációellenes politikát alkalmaz és fog alkalmazni.

Az érintett terület, valamint az ott működő hatóságok és érdekelt felek bemutatása

15.         Az elbocsátások négy, Midtjyllandban (Ringkøbing-Skjern, Randers, Favrskov és Aarhus) és két, Syddanmarkban (Esbjerg és Varde) található települést érintenek; az említett két régió szomszédos egymással. Sjælland régióban és Koppenhága fővárosi régióban is sor került néhány elbocsátásra. Az érintett települések mindegyikére jellemző a munkanélküliség (különösen a tartós munkanélküliség) gyors, átlagosan több mint 3 százalékpontos nettó növekedése[10] és a (különösen ipari és termelésbeli) betöltetlen álláshelyek számának drasztikus csökkenése.

16.         Ringkøbing-Skjern település jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre a Vestas és a szélenergia-ágazat számára. A turizmus, a mezőgazdaság, az építőipar és a közszolgáltatás tartozik még a legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazatok közé.

Ringkøbing-Skjern önkormányzata számít a legjelentősebb érdekelt félnek. Az önkormányzatnak kötelessége támogatni a munkanélkülieket az álláskeresésben, ezen belül olyan tevékenységeket szervezni, melyek fejlesztik a munkavállalók tudását, támogatják munkakeresési készségeiket és segítséget nyújtanak nekik a célok kitűzésében. Egyéb érdekeltek: Varde, Esbjerg, Favrskow, Randers, Aarhus, Roskilde és Koppenhága önkormányzata; szakszervezetek, munkanélküliek számára létrehozott biztosítási pénztárak (A-kasser), munkáltatói szervezetek, Midtjylland, Syddanmark, Sjælland régió és a fővárosi régió; a regionális foglalkoztatási tanácsok; a foglalkoztatásért, a vállalkozásokért és a növekedésért felelős minisztérium; valamint helyi vállalkozások.

Az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális és az országos foglalkoztatásra

17.         A Ringkøbing-Skjernben és a környező településeken megközelítőleg 2 000 munkavállalót érintő 2009–2010-es, illetve a 2012 februárjától 2012 szeptemberéig tartó, tömeges elbocsátások után az újabb elbocsátási hullám jelentős kihívások elé állítja a szóban forgó településeket. Az elbocsátott munkavállalók körülbelül 50 %-a jól képzett; a másik 50 % szakmunkás vagy betanított munkás.

18.         Az érintett települések szempontjából hatalmas siker volt, hogy képesek voltak magukhoz vonzani egy olyan innovatív vállalkozást, mint a Vestas, amely számos minőségi ipari munkahelyet kínált a magas képzettségűek számára. Ennek az elvesztése nehéz helyzetbe hozta a régiókat. Az összes érintett település arról számolt be, hogy a jól képzett mérnököket és szakembereket nem tudják megfelelő álláskínálattal ellátni, így azok arra kényszerülnek, hogy munkakeresés céljával elköltözzenek, ami pedig még inkább megnehezíti a települések számára, hogy újabb vállalkozásokat vonzzanak magukhoz. A szakmunkásoknak és a betanított munkásoknak kevés esélyük van arra, hogy az iparban tudjanak elhelyezkedni, mivel a globalizáció miatt 2008 óta Dániában rohamosan csökken az ipari munkahelyek száma. A magas képzettséget igénylő ipari munkahelyek megszűnése más, a helyi szolgáltatásokkal és az infrastruktúrával kapcsolatos munkakörök eltűnését vonja maga után.

19.         Az elbocsátásokra éppen az egyébként is gyorsan növekvő munkanélküliség idején került sor. 2012 februárjában a munkanélküliek száma Syddanmarkban 34 804, Midtjyllandban pedig 32 571 volt (a 2008-as 14 030-hoz, illetve 13 132-höz képest)[11].

A finanszírozásra javasolt, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja és annak tételes bontásban meghatározott, becsült költségei, valamint a strukturális alapok által támogatott intézkedésekkel való komplementaritása

20.         Ugyanúgy, mint az EGF/2012/003 DK/Vestas kérelem esetében, Dánia az elbocsátott munkavállalók támogatására egy olyan intézkedéscsomagot javasol, amely összhangban áll az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést ösztönző Európa 2020 stratégiával. A csomag személyre szabott, célirányos, rugalmas és innovatív segítséget kínál annak érdekében, hogy felkészítse az elbocsátott munkavállalókat a leendő fejlődő ágazatokbeli új munkahelyekre:

– Mentorálás és coaching: A tervek szerint valamennyi támogatásra jogosult munkavállaló részesül ebben a szolgáltatásban a projekt időtartama alatt. Az intézkedés segíteni kívánja a munkavállalókat saját szükségleteik meghatározásában, az önálló tanulásban és a megfelelő továbbképzési csomag kiválasztásában, hogy teljes mértékben kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket és fejleszthessék személyes, szociális és szakmai készségeiket. Az általános célok közé tartozik a résztvevők kompetenciáinak átvizsgálása és feltérképezése, a személyre szabott tanácsadás, a motiváció fenntartása folyamatos coaching révén a projekt teljes időtartama alatt, bevált módszerek azonosítása és kidolgozása, továbbá a képzőkkel és a vállalkozásokkal folytatott kommunikáció. Az intézkedés első lépéseként részletes tájékoztató ülést szerveznek, majd személyre szabott tanácsadás következik, amelynek során átvizsgálják és feltérképezik a résztvevők kompetenciáit. A folyamat – a hatások kérdőívek és beszélgetések során történő értékelése céljából – állandó ellenőrzés mellett zajlik.

– Személyre szabott célirányos képzési modulok: E modulokat a célcsoport összes munkavállalója igénybe veheti. Bár az elbocsátott munkavállalók egy része a coachingot követően valószínűleg új munkahelyet talál majd, azonban mintegy 500-ra becsülik az ebben az intézkedésben résztvevők számát. A projektcsoport által az elbocsátott munkavállalókkal együttműködésben kidolgozott és az oktatási intézmények által egész Dániában kínált képzési modulok az alábbi részekből állnak:

– a) interkulturális kompetenciák fejlesztését célzó képzések (egynapos műhelytalálkozók, amelyek során tudatosítják a résztvevőkben, hogy a globalizált környezetben mennyire fontos az interkulturális készségek megszerzése);

– b) nyelvi képzések (többek között üzleti angol nyelvismeret, az üléseken, megbeszéléseken és bemutatókon használt nyelv ugyanis az angol; szaknyelvek, lehetőség van igényre szabott nyelvi képzési modulok összeállítására);

– c) vállalkozásba kezdők számára nyújtott képzések (vállalkozásösztönző bevezető műhelytalálkozó, amelynek célja, hogy ösztönözze a résztvevőket arra, hogy önfoglalkoztatóvá váljanak vagy saját vállalkozást indítsanak, a részvevők elsajátítják az üzleti terv kidolgozásának módjait és tájékoztatást kapnak jogi kérdésekben, valamint az adózással és a héával, az értékesítéssel és a marketinggel, illetve az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatosan);

– d) előre összeállított képzések és képzési programok (az összes résztvevő beiratkozhat az általa választott képzésekre vagy képzési programokra).

– Juttatások vállalkozásba kezdők számára: új vállalkozásonként 25 000 EUR erejéig nyújtható támogatás, amelyet alapos vizsgálatot követően 40 személynek biztosítanak, miután részt vettek a vállalkozásba kezdők számára nyújtott képzéseken és komoly üzleti tervet dolgoztak ki. Az üzleti tervek értékelésénél az alábbi feltételeket veszik figyelembe: kreativitás, innováció és fenntarthatóság. Valamennyi kedvezményezettnek rendszeres ellenőrző üléseken kell részt vennie és az EGAA-projekt végén állapotjelentést kell készítenie. Az újonnan alapított vállalkozások fejlődését gondosan figyelemmel kísérik.

– Az 55 év felettiekre vonatkozó intézkedések: speciális mentorálás és az újbóli elhelyezkedés esélyének javítása (outplacement): Az 55. életévüket betöltött személyekből álló célcsoportból körülbelül 80-an speciális mentorálásban és coachingban fognak részesülni, és különleges erőfeszítésekre kerül majd sor annak érdekében, hogy újból elhelyezkedhessenek. Mivel életkoruk miatt potenciálisan hátrányos helyzetben vannak, a munkaközvetítő központok és az együttműködő partnerek kijelölt vállalkozásoknál kínálnak fel számukra szakmai gyakorlatot, ahol a gyakorlatot követően esetleg el is helyezkedhetnek. A vállalkozásokhoz kihelyezett személyek számára intenzív mentorálást és tanácsadást kínálnak. Szükség esetén különleges támogatást és képzést is biztosítanak számukra, hogy saját vállalkozásba kezdhessenek.

– Napidíj: munkavállalóként az aktív munkaerő-piaci intézkedésekben való részvétel időtartama alatt napi 109 EUR, a részvétel munkavállalókénti becsült átlagos időtartama 95 nap (10 400 EUR).

21.         Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó, a kérelemben az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke szerint feltüntetett kiadások előkészítő, irányítási és ellenőrzési, valamint tájékoztatási és népszerűsítési tevékenységeket takarnak. Ringkøbing-Skjern önkormányzata és az összes érintett települést magában foglaló adminisztratív projektcsoport számos eszközt igénybe vesz majd az EGAA-ból nyújtott hozzájárulás ismertetéséhez és népszerűsítéséhez. A települések honlapján ezzel kapcsolatos oldalakat hoznak létre. Rendszeresen sajtóközleményeket és hírleveleket tesznek közzé, továbbá sajtótájékoztatókat szerveznek. A végső hatásvizsgálat céljából pedig a projekt összes részvevőjének, illetve valamennyi érdekelt félnek a bevonásával műhelytalálkozóra kerül sor. Ennek során promóciós anyagok is rendelkezésre állnak majd.

22.         A dán hatóságok által ismertetett, személyre szabott szolgáltatások az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkében meghatározott támogatható tevékenységek közé sorolható aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek minősülnek. A dán hatóságok az összköltséget 12 729 287 EUR-ra, ebből a személyre szabott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat 12 151 287 EUR-ra, az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat pedig 578 000 EUR-ra (az összköltség 4,54 %-ára) becsülik. Az EGAA-ból igényelt teljes hozzájárulás összege 6 364 643 EUR (az összköltségek 50 %-a).

Intézkedések || A támogatásra jogosult munkavállalók becsült száma || Az egy támogatandó munkavállalóra számított becsült költségek (EUR) || Összköltség (EGAA és nemzeti társfinanszírozás) (EUR)

Személyre szabott szolgáltatások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének első bekezdése)

Mentorálás és coaching: || 611 || 1 500 || 916 500

Személyre szabott célirányos képzési modulok || 500 || 7 500 || 3 750 000

Juttatások vállalkozásba kezdők számára || 40 || 25 000 || 1 000 000

Az 55 év felettiekre vonatkozó intézkedések: speciális mentorálás és az újbóli elhelyezkedés esélyének javítása (outplacement) || 80 || 1 500 || 120 000

Napidíj || 611 || 10 417 || 6 364 787

A személyre szabott szolgáltatások részösszege || || 12 151 287

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik bekezdése)

Előkészítő tevékenységek || || 28 000

Irányítási tevékenységek || || 220 000

Tájékoztatási és népszerűsítési tevékenységek || || 80 000

Ellenőrzési tevékenységek || || 250 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások részösszege || || 578 000

Becsült költségek összesen || || 12 729 287

EGAA-hozzájárulás (az összköltségek 50 %-a) || || 6 364 643

23.         Dánia megerősíti, hogy a fent ismertetett intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott intézkedéseket, és hogy megtette a szükséges intézkedéseket a kettős finanszírozás megelőzésére.

Az érintett munkavállalóknak nyújtott, személyre szabott szolgáltatások kezdetének tényleges vagy tervezett időpontja(i)

24.         Dánia 2013. március 1-jén kezdte meg az EGAA általi társfinanszírozásra javasolt, összehangolt csomag keretében a személyre szabott szolgáltatások nyújtását az érintett munkavállalóknak. Ez az időpont tekintendő tehát az EGAA-ból nyújtandó valamennyi támogatásra való jogosultság kezdetének.

A szociális partnerekkel folytatott konzultációra irányuló eljárások

25.         A szociális partnerekkel folytatott konzultációra az EGAA-kérelem összeállításakor történt sor. Ringkøbing-Skjern, Aarhus, Randers, Favrskov és Varde önkormányzatának munkaügyi irodája konzultált a helyi és regionális munkaügyi bizottságával (LBR és RBR), ahol valamennyi jelentős szociális partner képviselteti magát, a szakszervezeteket (LO) és a munkáltatói szervezeteket (DA) is beleértve. A szociális partnerek Ringkøbing-Skjern és az együttműködő önkormányzatok munkaügyi bizottságain keresztül folyamatos tájékoztatást kapnak az ügy állásáról. Midjylland regionális munkaügyi irodája, amelynek feladata a valamennyi érintett szociális partnerrel történő kommunikáció, hivatalosan képviselteti magát az ügyben eljáró tanácsban.

26.         A dán hatóságok megerősítették, hogy a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos létszámleépítések vonatkozásában előírt követelményeknek eleget tettek.

Tájékoztatás a nemzeti jog alapján vagy kollektív szerződések értelmében kötelezően végrehajtandó intézkedésekről

27.         Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében foglalt kritériumok tekintetében a dán hatóságok kérelmükben:

· megerősítették, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződések alapján a vállalatok felelőssége;

· bizonyították, hogy az intézkedések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak;

· megerősítették, hogy a fent említett támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

28.         Dánia értesítette a Bizottságot, hogy a pénzügyi hozzájárulást ugyanazok a szervek fogják irányítani és ellenőrizni, amelyek az Európai Szociális Alapot is irányítják és ellenőrzik. Az ESZA irányító hatósága szintén a Dán Vállalkozói Hatóság (Danish Business Authority). Ugyanezen a szerven belül külön részlegre ruházzák a hitelesítő hatóság feladatait. Az audithatóság szintén a Dán Vállalkozói Hatóságon belül az „EU Controllerfunction” részleg lesz.

Finanszírozás

29.         Dánia kérelme alapján az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomaghoz javasolt EGAA-hozzájárulás (beleértve az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat) 6 364 643 EUR, amely az összköltségek 50 %-át teszi ki. A Bizottság által az EGAA terhére javasolt forrásallokáció a Dánia által rendelkezésre bocsátott információkon alapul.

30.         Figyelembe véve az EGAA-ból folyósítható pénzügyi hozzájárulásnak az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott maximális összegét, továbbá az előirányzatok átcsoportosításához megállapított mozgásteret, a Bizottság azt javasolja, hogy a fent említett teljes összeget folyósítsák az EGAA-ból; az összeg a pénzügyi keret 1a. fejezetében különítendő el.

31.         A javasolt pénzügyi hozzájárulás összege lehetővé teszi, hogy – az 1927/2006/EK rendelet 12. cikkének (6) bekezdésében szereplő előírás szerint – az év utolsó négy hónapjában az EGAA-ra elkülönített éves maximális összeg több mint 25 %-a továbbra is rendelkezésre álljon támogatások kifizetésére.

32.         Az EGAA-ból történő forrásallokációra tett javaslat révén a Bizottság a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú egyeztetést annak érdekében, hogy az EGAA igénybevételének szükségességét és az igényelt összeget illetően biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését. A Bizottság felkéri a költségvetési hatóság két ága közül azt, amelyik a megfelelő politikai szinten előbb jut egyetértésre az igénybevételre irányuló javaslattervezet ügyében, hogy szándékáról értesítse a másik ágat és a Bizottságot. A költségvetési hatóság bármelyik ágának elutasító véleménye esetén hivatalos háromoldalú egyeztetést kell kezdeményezni.

33.         A Bizottság a 2013. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzataiba irányuló külön átcsoportosítási kérelmet nyújt be a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően.

A kifizetési előirányzatok forrása

34.         A kérelemben igényelt 6 364 643 EUR összegre az EGAA költségvetési sorában előirányzott összeg fog fedezetet biztosítani.

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja alapján történő igénybevételéről (Dánia EGF/2012/011 DK/Vestas referenciaszámú kérelme)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[12] és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[13] és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[14],

mivel:

(1)       Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson azoknak az elbocsátott munkavállalóknak, akik a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében veszítették el munkájukat, és segítse őket a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésben.

(2)       A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGAA igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi.

(3)       Dánia a Vestas vállalatcsoportnál történt elbocsátásokra tekintettel 2012. december 21-én az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, majd 2013. július 16-ig további információval egészítette ki azt. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 6 364 643 EUR rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot.

(4)       Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Dánia által benyújtott kérelem alapján történő pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében,

ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2013. évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) 6 364 643 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[2]               HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[3]               Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke harmadik bekezdésének megfelelően.

[4]               „World Wind Energy Association” (Szélenergia Világszövetség), World Wind Energy Report 2010 (2010. évi globális szélenergia-jelentés), Bonn, 2011. április. http://www.wwindea.org/home/images/stories/pdfs/worldwindenergyreport2010_s.pdf

[5]               „World Wind Energy Association” (Szélenergia Világszövetség), The World Wind Energy Association 2012 Annual Report (a Szélenergia Világszövetség 2012. évi jelentése), Bonn, 2013. május. http://www.wwindea.org/webimages/WorldWindEnergyReport2012_final.pdf

[6]               A Vestas 2011-es éves jelentése.

[7]               COM(2012) 502 végleges.

[8]               COM(2011) 258 végleges.

[9]               COM(2011) 421 végleges.

[10]             Danmarks Statistik, www.statistikbanken.dk/AUP02

[11]             www.dst.dk

[12]             HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[13]             HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[14]             HL C […]., [...], […]. o.