Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az új pszichoaktív anyagokról /* COM/2013/0619 final - 2013/0305 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Általános háttér Az ENSZ kábítószerekről szóló egyezményei
értelmében ellenőrzött anyagok hatásait imitáló, azok törvényes
alternatíváiként forgalomba hozott új pszichoaktív anyagok („legal high“
szerek) egyre nagyobb számban jelennek meg és gyorsan terjednek a belső
piacon. Ezeket a központi idegrendszerre ható, a mentális funkciókat módosító
anyagokat az iparban vagy a kutatásban is felhasználják – például gyógyszerek
hatóanyagaiként. Egyre növekvő számú személy – elsősorban fiatalok –
fogyasztanak új pszichoaktív anyagokat az azokkal járó kockázatok ellenére,
amelyek az ENSZ által ellenőrzött kábítószerek kockázataihoz
hasonlíthatók. Az elmúlt évek során hetente egy új
pszichoaktív anyagot jelentettek be az EU-ban, és a bejelentések gyors üteme
várhatóan az elkövetkező években is folytatódik. Ezeket az anyagokat
szabadon értékesítik, ha a hatóságok nem vonják azokat közigazgatási vagy
büntetőjogi szankciókkal alátámasztott különböző korlátozó intézkedések
hatálya alá azon kockázatok miatt, amelyeket emberi fogyasztás esetén ezek az
anyagok jelentenek. Az ilyen nemzeti korlátozó intézkedések – amelyek
tagállamonként vagy anyagonként eltérőek lehetnek – gátolhatják a
belső piaci kereskedelmet és akadályozhatják jövőbeli ipari vagy
kereskedelmi felhasználások fejlesztését. Az új pszichoaktív anyagokra –
ellentétben az olyan pszichoaktív anyagokkal, mint a kokain vagy az amfetaminok
– nem terjednek ki az ENSZ kábítószerekről szóló egyezményei értelmében
bevezetett ellenőrző intézkedések, bár mérlegelni lehetne ezek
ENSZ-szintű ellenőrzésének lehetőségét is az Egészségügyi
Világszervezet által legalább egy ENSZ-tagállam kérésére lefolytatott
kockázatértékelés alapján. A Bizottság 2011 októberében elfogadott, „A
kábítószerekkel kapcsolatos határozottabb európai fellépés felé“[1]
című közleménye az új pszichoaktív anyagok terjedését a kábítószer-ellenes
szakpolitika egyik legnagyobb kihívást jelentő területének nevezte, amely
határozottabb uniós választ igényel. A közlemény az új pszichoaktív anyagokra
vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és
ellenőrzésről szóló, 2005/387/IB tanácsi határozatra[2]
építve előkészítette a terepet az új pszichoaktív anyagokról szóló új
uniós jogalkotási javaslatok számára. 2011 decemberében[3]
a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő a 2005/387/IB tanácsi
határozatot felülvizsgáló jogalkotási javaslatot. Az új pszichoaktív anyagokról
szóló jogalkotási javaslat kidolgozása a Bizottság 2013. évi munkaprogramjában[4]
elő van irányozva. E rendeletjavaslat célja az új pszichoaktív
anyagok törvényes felhasználásával kapcsolatos belső piaci működés
javítása a kereskedelem akadályainak csökkentése, az ilyen akadályok
felmerülésének megelőzése, valamint a gazdasági szereplők számára a
jogbiztonság növelése révén, miközben a gyorsabb, hathatósabb és arányosabb
uniós fellépés csökkenti a kockázatokat jelentő anyagok
hozzáférhetőségét. A rendeletjavaslatot a tiltott kábítószer-kereskedelem
területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre
vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i
2004/757/IB tanácsi kerethatározatot[5] módosító irányelvjavaslat
kíséri. Az irányelvjavaslat célja a kerethatározat hatályának kiterjesztése,
hogy az kiterjedjen a legkárosabb új pszichoaktív anyagokra, amelyek súlyos
kockázatot jelentenek. Ennek értelmében a súlyos egészségügyi, szociális és
biztonsági kockázatokat jelentő és ennélfogva e rendeletjavaslat
értelmében állandó piaci korlátozásnak alávetett anyagokra is kiterjednek az
ellenőrzött kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezések a
javasolt módosított kerethatározaton keresztül. Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos
gyorsabb, hathatósabb és arányosabb uniós szintű fellépés sürgető
feladat, figyelembe véve az ezen a piacon végbemenő gyors változásokat,
amelyek a nemzeti hatóságokat cselekvésre késztetik. Az elmúlt években a
tagállamok növekvő számú új pszichoaktív anyagot jelentettek be a
Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának
(EMCDDA). 1997 és 2012 között közel 290 anyagot jelentettek be. A bejelentett
anyagok száma 2009 és 2012 között megháromszorozódott (24-ről 73-ra).
Ezeknek az anyagoknak közel 80%-át egynél több tagállam jelentette. A piacra
kerülő anyagok száma ezres nagyságrendet érhet el, mert a már létező
vagy új, még nem kiaknázott anyagok számos változata gyártható viszonylag
alacsony költség mellett. A kérdésre még fokozottabban ráirányították a
figyelmet az
EMCDDA 2012.[6] és 2013.[7]
évi jelentésében, valamint az EMCCDA és az Europol „EU drug markets report: a
strategic analysis” című, az uniós kábítószerpiacról szóló stratégiai
elemzésében[8], amelyet 2013 januárjában
tettek közzé. Úgy tűnik, az új pszichoaktív anyagok
fogyasztása növekedőben van Európában, és ezek használata túlnyomóan a
fiatalok közében jellemző. A fiatalok kábítószerekkel kapcsolatos
attitűdjét vizsgáló 2011. évi Eurobarométer gyorsfelmérés szerint az
Európai Unióban a fiatalok 5%-a használt ilyen anyagokat életében legalább
egyszer, arányuk a legmagasabb Írországban, 16%-kal, és megközelíti a 10%-ot Lengyelországban,
Lettországban és az Egyesült Királyságban. Az EMCDDA-nak a pillanatnyi helyzet
felmérésére lefolytatott vizsgálatainak eredményei szerint az új pszichoaktív
anyagokat áruló online üzletek száma 2010 és 2012 között megnégyszereződött,
és így elérte a 690-et. Az új pszichoaktív anyagok fogyasztása
károsíthatja az egyének egészségét és biztonságát, halált, sérülést vagy
betegséget okozhat, továbbá veszélyt és terhet jelenthet a társadalom számára,
mivel erőszakos viselkedéshez és bűnelkövetéshez vezethet. Ezeket a
kockázatokat tovább növeli az a tény, hogy számos ilyen anyagot megfelelő
címkézés és használati utasítás nélkül árusítanak a fogyasztóknak. Bizonyos
esetekben a feketepiacon az ellenőrzött kábítószerek mellett, vagy azok
helyett árusítják őket. Ezeknek az anyagoknak a gyors feltűnése
és terjedése, valamint az általuk hordozott potenciális kockázatok arra
késztették a nemzeti hatóságokat, hogy különböző korlátozási intézkedések
alá vonják őket. Az ilyen anyagok vagy keverékeik százait vetették alá
különböző korlátozási intézkedéseknek a tagállamokban az elmúlt években.
Az ilyen nemzeti intézkedések zavart okoznak ezeknek az anyagoknak a törvényes
felhasználás céljából történő kereskedelmében. A tagállamok által
jelentett anyagok mintegy ötöde más célú felhasználásra kerül (azonban az ilyen
felhasználási módokról nem gyűjtik rendszerezett módon az információkat az
EU egészében). A tagállamról tagállamra és anyagtól
függően változó nemzeti korlátozási intézkedések a törvényes felhasználás
céljából történő kereskedelem akadályozásához, elaprózódásához, a
gazdasági szereplők számára nem egyenlő versenyfeltételek
kialakulásához, valamint jogbizonytalansághoz vezethetnek, és megnehezíthetik a
vállalatok számára a belső piacon való működést. Nehézkesebbé teszik
a kutatást, akadályozva az ilyen anyagok új felhasználási módjainak
kifejlesztését. A különböző piacokon láncreakció-hatást fejtenek ki a
piaci szereplőkre, mert az ilyen anyagokat felhasználják más anyagok vagy
készítmények gyártásában, amelyeket magukat is különböző áruk gyártására
használnak fel. Mivel valószínű, hogy az új pszichoaktív anyagok piaca
bővülni fog, ezért fokozódni fognak ezek az akadályok is a törvényes
kereskedelem terén. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a
belső piac működését, miközben védjük a fogyasztókat a káros új
pszichoaktív anyagoktól, az uniós szintű fellépésnek biztosítania kell az
új pszichoaktív anyagok szabad mozgását kereskedelmi és ipari felhasználás,
valamint tudományos kutatás és fejlesztés céljára, valamint a korlátozási
intézkedések fokozatos skáláját kell nyújtania a kockázatot jelentő
anyagok esetében, az általuk hordozott kockázat szintjével arányosan. Ez a javaslat ezért hatékony rendszert hoz
létre a piacon megjelenő új pszichoaktív anyagokra – beleértve
kereskedelmi és ipari felhasználásukra – vonatkozó információk gyors cseréje,
az EU-szerte aggodalmat okozó anyagok kockázatának értékelése, valamint a
kockázatot jelentő anyagok piacról való kivonása érdekében. Azok az anyagok, amelyek esetében felmerül a
gyanú, hogy közvetlen veszélyt jelentenek a közegészségre, ideiglenesen
kivonásra kerülnek a fogyasztói piacról, amíg kockázatértékelésüket el nem
végzik. A kockázatelemzés végeztével az adott anyag jelentette kockázatokkal
arányos intézkedéseket hoznak. Míg uniós szinten nem vezetnek be korlátozásokat
az egészségre, a társadalomra és a biztonságra alacsony kockázattal járó
anyagok esetében, a közepes kockázatot jelentő anyagokat korlátozásoknak
vetik alá a fogyasztói piacon, azaz nem értékesíthetők fogyasztók számára
(a kifejezetten – például a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok által –
engedélyezett felhasználások kivételével), kereskedelmük azonban kereskedelmi
és ipari célokra, valamint tudományos kutatás és fejlesztés céljára megengedett.
A súlyos kockázatokat hordozó új pszichoaktív
anyagokra a fogyasztói és kereskedelmi piacokra egyaránt kiterjedő állandó
piaci korlátozás vonatkozik majd, és felhasználásuk csak kifejezetten
engedélyezett ipari és kereskedelmi célokra, valamint tudományos kutatás és
fejlesztés céljára lesz lehetséges. Továbbá, a fentiekben kifejtettek szerint
ezekre az anyagokra az EU büntetőjogi rendelkezései vonatkoznak majd az e
rendeletjavaslatot kísérő, a tiltott kábítószer-kereskedelemről szóló
kerethatározatot módosító irányelvjavaslat értelmében. Azokra az új pszichoaktív anyagokra
vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban az EU nem hozott rendelkezést, a
tagállamok nemzeti műszaki szabályozást vezethetnek be a kereskedelmet
hátráltató indokolatlan akadályok megjelenésének megelőzését célzó uniós
rendelkezések teljes mértékű betartása mellett[9]. 1.2. Jogi háttér A határok nélküli belső piac létrehozását
és a szintetikus kábítószerek – mint az amfetaminok és az ecstasy –
megjelenését és gyors terjedését követően rövid időn belül
egyértelművé vált, hogy a nemzeti fellépések hatásossága korlátozott, és
uniós szintű fellépésre van szükség a káros anyagok terjedésének
visszafogása érdekében. E probléma kezelésére az EU 1997-ben fogadta el az új
szintetikus kábítószerekre vonatkozó információcseréről,
kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló 97/396/IB együttes
fellépést[10]. A 97/396/IB együttes fellépést hatályon kívül
helyező 2005/387/IB tanácsi határozat az egész Európai Unióra
kiterjedő rendszert hozott létre az EU szintjén aggodalmat keltő
(szintetikus és természetes) új pszichoaktív anyagok problémájának kezelésére.
Megállapítja az ezekre az anyagokra vonatkozó információk tagállamok közötti,
az EMCDDA és Europol által összehangolt módon történő kicserélésének,
kockázatuk értékelésének, valamint a kockázatot jelentő anyagok
ellenőrzés és büntetőjogi szankciók alá vonásának szabályait. A Bizottság 2011 júliusi értékelő
jelentése[11] megállapította, hogy bár
a 2005/387/IB tanácsi határozat hasznos eszköz, mégis – mérlegelve a probléma
nagyságrendjét és összetettségét –, nem teljes mértékben megfelelő, ezért
felülvizsgálatra szorul. A felülvizsgálatot azért kell elvégezni, mert az
általa előírt folyamat hosszadalmas, folytonos lépéshátrányban van,
továbbá az ellenőrzési intézkedésekre és a büntetőjogi szankcióknak
való alávetésre vonatkozóan nem tartalmaz opciókat. Ez a rendelet a 2005/387/IB tanácsi határozat
helyébe lép. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT
KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK 2.1. Az érdekelt felekkel folytatott
konzultációk Az érdekelt felekkel és szakértőkkel
folytatott széleskörű konzultációk, webalapú nyilvános konzultáció,
valamint egy külső tanulmány szolgáltatta a szükséges információkat e
javaslat előkészítő munkájához. A Bizottság írásbeli konzultáció
formájában valamennyi tagállamot bevonta a 2005/387/IB tanácsi határozat
működésének értékelésébe. A külső tanulmány vonatkozásában a
Bizottság nemzeti hatóságok egész sorának (kábítószerekkel kapcsolatos
jogalkotásért felelős nemzeti hatóságok, igazságügyi és egészségügyi
minisztériumok, egészségügyi intézetek, valamint bűnüldöző
hatóságok), továbbá a 2005/387/IB tanácsi határozat végrehajtásában
résztvevő uniós szerveknek a véleményét gyűjtötte össze és vizsgálta
meg. Nemzetközi szervezetek (beleértve az Egészségügyi Világszervezetet is),
civil társadalmi szervezetek, valamint különböző piacokon működő
gazdasági szereplők, kutatóintézetek és tudományos szakértők
véleményét is begyűjtötte és megvizsgálta. Az értékelő jelentés keretében a
tagállamok körében lefolytatott felmérés rámutatott, hogy nagyszámú tagállam
nem tartja megfelelőnek, hogy a jelenlegi eszközben hiányoznak az
ellenőrzési alternatívák és a büntetőjogi szankciók, és azt
javasolják, hogy az opciók szélesebb körét kellene mérlegelni, és közigazgatási
jogi eszközökkel alátámasztani. Valamennyi tagállam egyetértett továbbá abban,
hogy gyorsabb fellépésre van szükség az új pszichoaktív anyagok megjelenése
által támasztott problémák kezeléséhez (beleértve átmeneti intézkedéseket is),
valamint, hogy a jelenlegi döntéshozatali folyamat túl lassú. A Bizottság által 2011. december 15-én és
2012. március 1-jén rendezett két szakértői értekezlet alkalmával a
tudományos szakértők és gyakorló orvosok azt hangsúlyozták, hogy a tanácsi
határozat és a termékbiztonsági jogszabályok nem megfelelőek a piacon nagy
számban megjelenő új pszichoaktív anyagok problémájának kezelésére, amely
anyagok hatásai és kockázatai többnyire nem ismertek. Rámutattak, hogy az új
pszichoaktív anyagokról szóló új jogszabályt az ezen anyagok által képviselt
különböző szintű kockázatokhoz kell igazítani. Egyes résztvevők
aggodalmukat fejezték ki, hogy a túl szigorú szakpolitikai válaszok (mint
például az anyagok teljes csoportjaira kirótt átfogó korlátozások, vagy a
büntetőjogi szankciók széleskörű alkalmazása) a kívánatossal ellentétes
hatásokat válthatnak ki. Ilyen ellentétes hatás lehet az anyagok törvényes
piacról az illegális piacra való áttevődése, a piacról kivont anyagok
helyettesítése más – esetleg még károsabb – anyagokkal, valamint, hogy az ilyen
anyagok a kutatás számára is hozzáférhetetlenné válnak. Felméréseket és interjúkat készítettek az
ilyen anyagokat különböző ipari felhasználásra gyártó gazdasági
szereplőkkel és azok szakmai szervezeteivel, valamint olyanokkal, akik új
pszichoaktív anyagokat gyártanak vagy forgalmaznak szórakozási célú
felhasználásra. Az új pszichoaktív anyagok szórakozási célú felhasználóit is
megkérdezték. A fiatalok (15-24 év közöttiek) véleményét a fiatalok
kábítószerekkel kapcsolatos attitűdjét vizsgáló 2011. évi Eurobarométer
gyorsfelmérés keretében kérdezték meg. A válaszadók majdnem fele (47%) úgy
vélekedett, hogy csak azon anyagok forgalmát kellene korlátozni,
amelyekről bebizonyosodott, hogy az egészségre veszélyt jelentenek, míg
34%-uk úgy gondolta, hogy az ellenőrzött kábítószerek hatásait imitáló
valamennyi anyagra korlátozást kellene bevezetni. A Bizottság 2011. október 28-tól 2012. február
3-ig nyilvános konzultációt tartott a kábítószerekkel kapcsolatos politikáról.
A felmérés tartalmazott olyan kérdést is, hogy milyen szabályozói intézkedéseket
kellene az EU-nak kidolgoznia az új pszichoaktív anyagok terjedésének
megfékezése érdekében. A 134 válasz többsége hangsúlyozta, hogy gyorsabb
fellépésre van szükség az új pszichoaktív anyagok tekintetében, és óva intett
attól, hogy a büntetőjogi szankciókat válogatás nélkül alkalmazzák. Az
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felszólította[12]
a Bizottságot, hogy mérje fel azon lehetőségeket, amelyekkel
elkerülhető az ilyen anyagok személyes használatának bűncselekménnyé
nyilvánítása. 2.2. Hatásvizsgálat A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott
konzultációk, valamint külső tanulmányok eredményeinek figyelembe
vételével elvégezte a szakpolitikai alternatívák hatásvizsgálatát. A
hatásvizsgálat megállapította, hogy az alábbi megoldást kell előnyben
részesíteni: –
az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó korlátozási
intézkedések fokozatosabb és célzottabb körének bevezetése, amely nem
akadályozza az ilyen anyagok ipari felhasználását. –
a korlátozási intézkedéseket hamarabb be kell
vezetni, és azokat az anyagokat, amelyekről feltehető, hogy közvetlen
közegészségügyi kockázatot jelentenek, ideiglenes korlátozásoknak kell
alávetni. –
a korlátozási intézkedéseknek az anyagok jelentette
kockázat jobban meghatározott szintjével arányosnak kell lenniük, oly módon,
hogy a közepes kockázatot jelentő anyagokra a fogyasztói piacon rónak ki
korlátozást (amelyre a közigazgatási jog terjed ki), míg a súlyos kockázatot
jelentő anyagokat szélesebb körű piaci korlátozásnak kellene
alávetni, amelyre a büntetőjog alkalmazandó. –
a korlátozási intézkedéseket gyorsabb eljárás
keretében kell bevezetni. A hatásvizsgálat arra a következtetésre
jutott, hogy a káros új pszichoaktív anyagok piaci megjelenése
megakadályozásának leghatékonyabb módja az, ha a tiltott kábítószer-kereskedelemre
vonatkozó uniós rendelkezéseket a súlyos kockázatot jelentő új
pszichoaktív anyagokra is alkalmazzák. Ha az ellenőrzött kábítószerekre és
a hasonlóan káros, súlyos kockázatot jelentő új pszichoaktív anyagokra
ugyanazokat a büntetőjogi rendelkezéseket alkalmazzák, ez hozzájárul majd
az ilyen anyagokkal való kereskedelemtől, valamint bűnözői
csoportok bevonódásától való elrettentéshez, valamint ezzel párhuzamosan az EU
kábítószerekkel kapcsolatos jogi keretének korszerűbbé és egyértelműbbé
tételéhez. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Jogalap A javaslat szándéka szerint biztosítani
kívánja, hogy az ipari és kereskedelmi felhasználási célú új pszichoaktív
anyagok kereskedelme ne ütközzön akadályba, javuljon e piac működése,
ugyanakkor biztosított legyen az egyének egészségének és biztonságának védelme
az uniós szinten aggodalmat keltő káros anyagokkal szemben. A javaslat az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul, amely
felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy elfogadják a
tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére
vonatkozó intézkedéseket, amelyek a belső piac megteremtését és
működését célozzák. Az EUMSZ 114. cikkének (3) bekezdése előírja a
Bizottságnak, hogy az EUMSZ 114. cikkének, (1) bekezdésében előirányzott,
az egészségügyre, a biztonságra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban
a védelem magas szintjét biztosítsa. Ez a javaslat a belső piac
működésének javítását célzó fellépés körébe tartozik az alábbi okok miatt: –
a kettős felhasználású új pszichoaktív anyagok
kereskedelmének akadályait kezeli amellett, hogy lehetővé teszi a
kockázatot jelentő anyagok fogyasztók részére való hozzáférhetőségét
korlátozó intézkedések elfogadását. –
kezeli a gazdasági szereplők számára a
jogbiztonság hiányának problémáját az aggodalomra okot adó anyagokra adott
válasz egész Európai Unióban történő harmonizálásával. –
az ipari felhasználásra szánt új pszichoaktív
anyagok piacát összeköti a szélesebb belső piaccal. 3.2. Szubszidiaritás, arányosság
és az alapvető jogok tiszteletben tartása Egyértelműen szükség van uniós fellépésre
az új pszichoaktív anyagok tekintetében. Ennek oka, hogy a tagállamok
egymagukban nem képesek a belső piacon a káros új pszichoaktív anyagok
terjedése, és az erre adott különböző nemzeti válaszok megsokszorozódása
által felmerülő problémákat csökkenteni. Ezen a területen az össze nem
hangolt nemzeti fellépés a szándékokkal ellentétes visszahatást válthat ki,
például a belső piac működésének akadályozását ezeknek az anyagoknak
a törvényes kereskedelmét illetően, vagy a káros anyagok kereskedelmének
egyik tagállamból a másik tagállamba való áthelyeződését. Ebből következik, hogy uniós szintű
fellépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a potenciálisan káros,
szerte az EU-ban aggodalmat keltő új pszichoaktív anyagok azonosíthatók,
értékelhetők – és ha kockázatot jelentenek – a piacról valamennyi
tagállamból gyorsan kivonhatók legyenek. A javaslat az Európai Unió Alapjogi
Chartájában megtestesülő alábbi jogok és alapelvek tekintetében releváns:
az egészségügyi ellátáshoz (különösen az emberi egészség magas szintű
védelméhez, 35. cikk), valamint a fogyasztóvédelemhez (38. cikk) való jog, a
vállalkozás szabadságának tiszteletben tartása (16. cikk), a tulajdonhoz való
jog (17. cikk), a hathatós jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
(47. cikk), az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog (48. cikk). E jogok
és szabadságok bizonyos korlátozásoknak alávethetők, de kizárólag az
Alapjogok Chartájának 52. cikke (1) bekezdésében meghatározott korlátok és
követelmények betartása mellett. A javaslat megfelel az arányosság elvének és
nem megy túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken, mert csak az
uniós szinten aggodalmat okozó új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos
problémákat kezeli, és mert arányos, fokozatos megközelítést állapít meg,
amelynek alapján az intézkedések arányban állnak az anyagok jelentette
tényleges kockázatokkal. Magában a jogi eszközben megállapított
kifejezett garanciák biztosítják, hogy bármely személy, akinek a jogait a
rendelet értelmében hozott bármely közigazgatási intézkedés vagy szankció
végrehajtása érinti, bíróság előtt jogosult hathatós jogorvoslathoz. 3.3. A jogi eszköz formájának
megválasztása A rendelet a megfelelő jogi eszköz az
egységes szabályok létrehozására, a fogalmak és eljárások
egyértelműségének biztosítására, valamint a piaci szereplők számára
jogbiztonság nyújtására, mindezt oly módon, hogy a korlátozási intézkedések
közvetlenül alkalmazandók legyenek valamennyi tagállamban. 3.4 Az
egyes rendelkezések 1. cikk: A
jogszabály tárgya és hatálya – ez a rendelkezés
rögzíti a javaslat célját és hatályát, valamint szabályokat állapít meg az új
pszichoaktív anyagok belső piaci szabad mozgásának korlátozására. 2. cikk: Fogalommeghatározások – ez a rendelkezés rögzíti a jogi eszközben mindvégig alkalmazandó
fogalmak meghatározását. 3. cikk: Szabad mozgás – ez a rendelkezés kimondja az ipari és kereskedelmi célú
felhasználásra szánt, valamint kutatás és fejlesztés célját szolgáló új
pszichoaktív anyagok szabad mozgásának alapelvét. 4. cikk: A szabad mozgást akadályozó
tényezők megelőzése – ez a rendelkezés
egyértelművé teszi, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett
vezethetnek be korlátozásokat az új pszichoaktív anyagok tekintetében. 5. cikk: Információcsere – ez a rendelkezés megállapítja a tagállamok, az EMCDDA, valamint az
Europol szerepét az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos
információcsere folyamatában. 6. cikk: Együttes jelentés – ez a rendelkezés rögzíti az EMCDDA és az Europol által az új
pszichoaktív anyagokról készítendő együttes jelentés elkészítésének és
benyújtásának tartalmát és eljárásait. Az együttes jelentés elkészítéséhez az
információgyűjtésbe bevonásra kerül a Bizottság, az Európai
Gyógyszerügynökség, az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági
Hatóság. 7. cikk: Kockázatértékelési eljárás és
jelentés – ez a rendelkezés felhatalmazza a
Bizottságot arra, hogy felkérje az EMCDDA-t, hogy értékelje valamely olyan új
pszichoaktív anyaggal kapcsolatos kockázatokat, amelyről együttes jelentés
készült. Megállapítja az eljárásokat az EMCDDA tudományos bizottsága által
lefolytatandó kockázatértékeléshez, valamint a kockázatértékelő jelentés
elkészítésére és átadására vonatkozóan. 8. cikk: Kizárás a kockázatértékelés
köréből – e rendelkezés részletezi azokat a
körülményeket, amelyek esetén nem szükséges valamely új pszichoaktív anyag
esetében lefolytatni a kockázatértékelést. 9. cikk: A közegészség közvetlen
veszélyeztetése és ideiglenes fogyasztói piaci korlátozás – ez a rendelkezés rögzíti azokat a kritériumokat, amelyek alapján a
Bizottság meghatározza, hogy valamely új pszichoaktív anyag a közegészségre
közvetlen veszélyt jelent-e és felhatalmazza a Bizottságot ennek az anyagnak a
fogyasztói piacon történő hozzáférhetővé tételének ideiglenes
megtiltására, ha az valóban közvetlen veszélyt jelent a közegészségre. 10. cikk: Az egészségügyi, szociális és
biztonsági kockázatok meghatározása a kockázatértékelést követően – ez a rendelkezés rögzíti azokat a kritériumokat, amelyek alapján a
Bizottság meghatározza, hogy valamely új pszichoaktív anyag milyen szintű
egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatokat jelent. 11. cikk: Alacsony kockázatok – ez a rendelkezés kimondja, hogy a Bizottság nem vezet be korlátozási
intézkedéseket az alacsony egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatokat
jelentő új pszichoaktív anyagok tekintetében, valamint meghatározza az
alacsony kockázatok fogalmát. 12. cikk: Közepes kockázatok és állandó
fogyasztói piaci korlátozás – ez a rendelkezés
felhatalmazza a Bizottságot a közepes egészségügyi, szociális és biztonsági
kockázatot jelentő új pszichoaktív anyagoknak a fogyasztói piacon
történő hozzáférhetővé tételének megtiltására, valamint meghatározza
a közepes kockázatok fogalmát. 13. cikk: Súlyos kockázatok és állandó
piaci korlátozás – ez a rendelkezés felhatalmazza a
Bizottságot a súlyos egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatot
jelentő új pszichoaktív anyagok termelésének, gyártásának, a piacon
történő hozzáférhetővé tételének, szállításának, behozatalának vagy
kivitelének megtiltására, valamint meghatározza a súlyos kockázatok fogalmát. 14. cikk: Engedélyezett felhasználások – ez a rendelkezés megállapítja a rendelet alapján bevezetett piaci
korlátozás alóli kivételeket. 15. cikk: Nyomon követés – ez a rendelkezés azon anyagok nyomon követésére vonatkozó
kötelezettségeket állapít meg, amelyekről együttes jelentés készült. 16. cikk: A kockázatok szintjének újbóli
megvizsgálása – ez a rendelkezés megállapítja a
valamely új pszichoaktív anyag jelentette kockázatok szintjének az anyaggal
kapcsolatos új információk és bizonyítékok tükrében történő ismételt
megvizsgálására vonatkozó eljárást. 17. cikk: Szankciók – ez a rendelkezés megállapítja a tagállamok azon kötelezettségét, hogy
a piaci korlátozások megszegése esetén alkalmazott közigazgatási szankciók
szabályait megállapítsák és biztosítsák, hogy azok hathatósak, arányosak és az
ilyen cselekménytől elrettentők legyenek. 18. cikk: Jogorvoslat – ez a rendelkezés kimondja az Alapjogok Chartájának 47. cikkében
biztosított, hathatós jogorvoslathoz való jogot. 19. cikk: Bizottság – ez a rendelkezés az EUMSZ 291. cikkével összhangban megállapítja a
végrehajtási hatáskörök gyakorlásának általános szabályait. 20. cikk: Kutatás és elemzés – ez a rendelkezés azon módozatokat írja le, ahogyan az Európai Unió
támogatja az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos információ és tudás
fejlesztését, megosztását és terjesztését az új pszichoaktív anyagokkal
kapcsolatos információk és kockázatértékelés gyors kicserélése érdekében. 21. cikk: Jelentéstétel – ez a rendelkezés előírja az EMCDDA és az Europol számára, hogy
évente jelentést tegyenek a rendelet egyes vonatkozásainak végrehajtásáról. 22. cikk: Értékelés – ez a rendelkezés kötelezettséget ír elő a Bizottság számára,
hogy a rendelet végrehajtását, alkalmazását és hatásosságát rendszeresen
értékelje, és jelentést tegyen erről az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak. 23. cikk: A
2005/387/IB határozat helyébe lépés – ez a rendelkezés kimondja, hogy ez a
rendelet a 2005/387/IB tanácsi határozat helyébe lép. 24. cikk: Hatálybalépés – ez a rendelkezés megállapítja a rendelet hatálybalépésének
időpontját. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK Ez a javaslat nincs közvetlen hatással az
uniós költségvetésre és nem ró új feladatokat az EMCDDA-ra, az Europolra, az
Európai Gyógyszerügynökségre, az Európai Vegyianyag-ügynökségre (ECHA),
valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságra (EFSA). A rendelet
értelmében az ECHA és az EFSA számára csak az a kötelezettség áll fenn, hogy a
rendelkezésükre álló információkat korlátozott számú anyag tekintetében
megosszák, és nem elvárás velük szemben új információk létrehozása. 2013/0305 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az új pszichoaktív anyagokról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[13], rendes jogalkotási eljárás keretében, Mivel: (1) Az új pszichoaktív anyagok,
amelyeknek számos kereskedelmi és ipari, valamint tudományos célú felhasználása
lehet, emberi fogyasztás esetén egészségügyi, szociális és biztonsági
kockázatokat idézhetnek elő. (2) A tagállamok az elmúlt évek
során növekvő számban jelentettek be új pszichoaktív anyagokat a gyors
információcsere érdekében a Tanács által a Maastrichti Szerződés K.3.
cikke alapján 1997. június 16-án elfogadott, az új szintetikus kábítószerekre
vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és
ellenőrzésről szóló 97/396/IB együttes fellépés[14]
által létrehozott, majd az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó
információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről
szóló, 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozat[15]
által megerősített mechanizmuson keresztül. Ezeknek az új pszichoaktív
anyagoknak túlnyomó többségét egynél több tagállam jelentette. Számos ilyen új
pszichoaktív anyagot megfelelő címkézés és használati utasítás nélkül
árusították a fogyasztóknak. (3) A tagállamok illetékes
közhatóságai ezekre az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó különböző
korlátozási intézkedéseket vezetnek be az ilyen anyagok elfogyasztása esetén
okozott vagy esetlegesen okozott kockázatok kezelése érdekében. Minthogy az új
pszichoaktív anyagokat gyakran különböző áruk, vagy más olyan anyagok
termeléséhez használják fel, amelyeket áruk gyártásához használnak, mint
például gyógyszerek, ipari oldószerek, tisztítószerek, a csúcstechnológiai
iparágak termékei, ilyen célú felhasználásuk korlátozása jelentősen
érintheti a gazdasági szereplőket, sőt potenciálisan megzavarhatja
üzleti tevékenységüket a belső piacon. (4) A belső piacon
hozzáférhető új pszichoaktív anyagok növekvő száma, egyre széleskörűbb
sokfélesége, a gyorsaság, amellyel megjelennek a piacon, a különböző
kockázatok, amelyeket emberi fogyasztás esetén előidézhetnek, valamint az
ilyen anyagokat fogyasztó személyek növekvő száma próbára teszi a
közhatóságok azon képességét, hogy hathatósan reagáljanak a közegészség és
-biztonság védelme érdekében oly módon, hogy az ne gátolja a belső piac
működését. (5) A korlátozási intézkedések
jelentősen eltérnek a különböző tagállamokban, ami azt jelenti, hogy
az ilyen anyagokat különböző áruk termeléséhez használó gazdasági
szereplőknek ugyanazon új pszichoaktív anyag esetén különböző
követelményeknek kell eleget tenniük, így például az exportot
megelőző bejelentés, az export engedélyezése, vagy az import és
export engedélyek beszerzése tekintetében. Ennek következtében a tagállamok új
pszichoaktív anyagokra vonatkozó eltérő törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezései akadályozzák a belső piac működését
azáltal, hogy a kereskedelmet akadályozó körülmények, a piac elaprózódása, a
jogi egyértelműség hiánya és a gazdasági szereplők számára nem
egyenlő versenyfeltételek tapasztalhatók, ami megnehezíti a vállalatok
számára a belső piac egészében történő működést. (6) A korlátozási intézkedések
nem csupán azon új pszichoaktív anyagok esetében hoznak létre a kereskedelmet
gátló akadályokat, amelyek kereskedelmi, ipari vagy tudományos felhasználási
módjai már ismertek, hanem hátráltathatják az ilyen felhasználási módok
kifejlesztését is, és valószínű, hogy az ilyen felhasználási módok kifejlesztésére
törekvő gazdasági szereplők számára a kereskedelem akadályait hozzák
létre azáltal, hogy megnehezítik az adott új pszichoaktív anyagokhoz való
hozzáférést. (7) Az új pszichoaktív anyagok
tekintetében alkalmazott különféle korlátozási intézkedések különbözősége
ahhoz is vezethet, hogy a káros új pszichoaktív anyagok egyik tagállamból a
másikba helyeződnek át, gátolva azokat az erőfeszítéseket, amelyek a
fogyasztók számára való hozzáférhetőségük korlátozására irányulnak, és
aláásva a fogyasztóvédelmi intézkedéseket szerte az Unióban. (8) Az ilyen különbözőségek
várhatóan csak még tovább fokozódnak, ahogy a tagállamok továbbra is
eltérő megközelítést alkalmaznak az új pszichoaktív anyagok kezelése
terén. Ezért a kereskedelem akadályai és a piac elaprózódása, a jogi
egyértelműség és a gazdasági szereplők számára az egyenlő
versenyfeltételek hiánya várhatóan fokozódni fog, még inkább akadályozva a
belső piac működését. (9) A belső piac
működésének e torzulásait meg kell szüntetni, és ennek érdekében az uniós
szinten aggodalmat okozó új pszichoaktív anyagokra vonatkozó szabályokat
közelíteni kell, egyúttal azonban biztosítani kell az egészség, a biztonság és
a fogyasztóvédelem magas szintjét. (10) A kereskedelmi és ipari
felhasználásra szánt, valamint a tudományos kutatás és fejlesztés célját
szolgáló új pszichoaktív anyagok és készítmények esetében lehetővé kell
tenni az ilyen áruk szabad mozgását az Unióban. Ennek a rendeletnek szabályokat
kell megállapítania e szabad mozgás korlátozására bevezetendő intézkedések
tekintetében. (11) Az Unió egészében
egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatokat előidéző új
pszichoaktív anyagokat uniós szinten kell kezelni. Az új pszichoaktív
anyagokkal kapcsolatos, ezen a rendeleten alapuló fellépésnek hozzá kell
járulnia az emberi egészség és biztonság magas szintű védelméhez, ahogy
azt az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja. (12) Ennek a rendeletnek nem kell a
kábítószer-prekurzorokra alkalmazandónak lennie, mert az ilyen kémiai anyagok
kábítószerek vagy pszichotróp anyagok előállítása céljából való
felhasználásának problémáját a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február
11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[16],
valamint a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti
kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló,
2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet[17]
kezeli. (13) Az új pszichoaktív anyagokra
vonatkozó bármely uniós fellépésnek tudományos bizonyítékokon kell alapulnia és
meghatározott eljárás szerint kell történnie. A tagállamok által bejelentett
információk alapján az Unió egészében aggodalmat keltő új pszichoaktív
anyagokról jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy
szükséges-e kockázatértékelést végezni. A kockázatértékelést követően a
Bizottságnak kell meghatároznia, hogy az új pszichoaktív anyagokat alá kell-e
vetni bármilyen korlátozási intézkedésnek. Közvetlen közegészséget
fenyegető kockázat esetén a Bizottságnak az ilyen anyagokat ideiglenes
fogyasztói piaci korlátozásnak kell alávetnie a kockázatértékelés befejezéséig.
Ha új információ merül fel valamely új pszichoaktív anyaggal kapcsolatban, a
Bizottságnak újra el kell végeznie az anyag által támasztott kockázat
szintjének értékelését. Az új pszichoaktív anyagokról szóló jelentéseket
nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. (14) Nem kell kockázatértékelést
lefolytatni ezen rendelet értelmében olyan új pszichoaktív anyag esetében,
amely nemzetközi jog alapján értékelés tárgyát képezi, vagy ha az valamely
gyógyszer vagy állatgyógyászati gyógyszer hatóanyaga. (15) Abban az esetben, ha az az új
pszichoaktív anyag, amelyről jelentés készül, valamely gyógyszer, vagy
állatgyógyászati gyógyszer hatóanyaga, a Bizottságnak az Európai
Gyógyszerügynökséggel együttesen kell értékelnie, hogy szükség van-e további
intézkedésre. (16) Az új pszichoaktív anyagokkal
kapcsolatban uniós szinten hozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az
ilyen anyagok által támasztott egészségügyi, szociális és biztonsági
kockázatokkal. (17) Egyes új pszichoaktív anyagok
közvetlen közegészségügyi kockázatot jelentenek, ami sürgős intézkedést
igényel. Ezért korlátozott ideig korlátozni kell a fogyasztók számára való
hozzáférhetőségüket, amíg kockázatértékelésük befejeződik. (18) Nem szükséges uniós
szintű korlátozási intézkedéseket bevezetni olyan új pszichoaktív anyagok
esetében, amelyek alacsony egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatot
jelentenek. (19) Azok az új pszichoaktív
anyagok, amelyek közepes egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatokat
jelentenek, nem tehetők a fogyasztók számára hozzáférhetővé. (20) Azok az új pszichoaktív
anyagok, amelyek súlyos egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatokat
jelentenek, nem tehetők hozzáférhetővé a piacon. (21) Ennek a rendeletnek
rendelkeznie kell kivételekről, hogy biztosítsa az emberi és állati egészség
védelmét, megkönnyítse a tudományos kutatást és fejlesztést, valamint az
iparban lehetővé tegye új pszichoaktív anyagok felhasználását, feltéve,
hogy azokkal nem lehet visszaélni vagy azokat nem lehet visszanyerni. (22) Ezen rendelet hatékony
végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak szabályokat kell
megállapítaniuk a korlátozási intézkedések megszegése esetén alkalmazandó
szankciókra vonatkozóan. Ezeknek a szankcióknak hathatósnak, arányosnak és a
szabályszegéstől elrettentőnek kell lenniük. (23) Az Európai Parlament és a
Tanács 2006. december 12-i 1920/2006/EK rendelete[18]
által létrehozott Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai
Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) központi szerepet kell betöltenie az új
pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos információcserében és az ilyen anyagok
által támasztott egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatok
értékelésében. (24) Az új pszichoaktív anyagokra
vonatkozó információ gyors cseréjére vonatkozó mechanizmus hasznos csatornának
bizonyult az új pszichoaktív anyagokra, az ellenőrzött pszichoaktív
anyagok használatában jelentkező új tendenciákra vonatkozó információk,
valamint az ezekkel kapcsolatos közegészségügyi figyelmeztetések megosztása
terén. Ezt a mechanizmust tovább kell erősíteni az Unió egészében az új
pszichoaktív anyagok gyors megjelenésére és terjedésére adandó hathatós válasz
lehetővé tétele érdekében. (25) A tagállamok által
szolgáltatott információk kulcsfontosságúak az új pszichoaktív anyagok piaci
korlátozására vonatkozó döntés meghozatalához vezető eljárások hatékony
működéséhez. A tagállamoknak ezért rendszeresen adatokat kell
gyűjteniük az új pszichoaktív anyagok felhasználásáról, az ehhez
kapcsolódó egészségügyi, biztonsági és szociális problémákról és a
szakpolitikai reagálásról, az EMCDDA által a kulcsfontosságú járványügyi
mutatók és egyéb releváns adatok gyűjtésére vonatkozóan meghatározott
kerettel összhangban. A tagállamoknak meg kell osztaniuk ezeket az adatokat. (26) Az új pszichoaktív anyagok
azonosítására és megjelenésük, valamint elterjedésük előre jelzésére
irányuló képesség hiánya, valamint az általuk támasztott egészségügyi,
szociális és biztonsági kockázatokra vonatkozó bizonyítékok hiánya akadályozza
a hathatós reagálást. Ezért támogatást kell nyújtani többek között uniós
szinten is az EMCDDA, a kutatóintézetek és a releváns szakértelemmel
rendelkező bűnügyi tudományos laboratóriumok közötti
együttműködés megkönnyítésére az új pszichoaktív anyagok tulajdonságainak
értékelésére, valamint az általuk előidézett problémák hatékony kezelésére
irányuló képesség fokozása érdekében. (27) Az e rendelet által az
információcsere, kockázatértékelés, valamint ideiglenes és állandó jellegű
korlátozási intézkedések elfogadása céljából létrehozott eljárásoknak
lehetővé kell tenniük a gyors fellépést. A piackorlátozási intézkedéseket
indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb az együttes jelentés vagy a
kockázatértékelési jelentés kézhezvételétől számított nyolc héten belül el
kell fogadni. (28) Mindaddig, amíg az Unió nem
fogad el intézkedéseket valamely új pszichoaktív anyag e rendelet értelmében
történő piackorlátozás alá vonása tekintetében, a tagállamok a
műszaki szabványok és szabályok, valamint az Információs Társadalom
szolgáltatásai terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról
szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19]
rendelkezéseivel összhangban műszaki szabályokat fogadhatnak el az adott
új pszichoaktív anyagra vonatkozóan. Az Unió belső piaca egységességének
megőrzése, valamint indokolatlan kereskedelmi akadályok megjelenésének
megelőzése érdekében a tagállamoknak a 98/34/EK irányelvben megállapított
eljárással összhangban haladéktalanul közölniük kell a Bizottsággal az új
pszichoaktív anyagokra vonatkozó bármely műszaki szabály tervezetét. (29) A megelőzési, kezelési és
ártalomcsökkentési intézkedések fontosak az új pszichoaktív anyagok
növekvő használata és az általuk előidézett potenciális kockázatok
által okozott problémák kezelésében. Az új pszichoaktív anyagok egyik jelentős
forgalmazási csatornájának számító Internetet fel kell használni az ilyen
anyagok által okozott egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatokról szóló
információk terjesztésére. (30) A gyógyszerekkel és
állatgyógyászati készítményekkel az állatgyógyászati készítmények közösségi
kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv[20], az emberi
felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001.
november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21],
valamint az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek
engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról
és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i
726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[22]
foglalkozik. A velük való visszaélésre, vagy helytelen használatukra ezért e
rendeletnek nem kell kiterjednie. (31) Annak érdekében, hogy egységes
feltételek legyenek biztosítva az ideiglenes és állandó jellegű piaci
korlátozások végrehajtásáhoza Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni.
A Bizottságnak e hatáskört
a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó
tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek
megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelettel[23] összhangban kell
gyakorolnia. (32) A Bizottságnak kellően
indokolt esetekben azonnal alkalmazandó végrehajtási aktust kell elfogadnia
azokban az esetben, amikor az érintett új pszichoaktív anyag fogyasztásával
összefüggésben több tagállamban hirtelen megnő a bejelentett halálesetek
száma és az intézkedés meghozatalát feltétlen sürgősség indokolja. (33) E rendelet alkalmazása során a
Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamok szakértőivel, az Unió
illetékes ügynökségeivel, a civil társadalommal és a gazdasági
szereplőkkel. (34) Minthogy a javasolt fellépés
célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kellőképpen elérni, és
ennélfogva a tervezett fellépés hatásai miatt az jobban elérhető uniós
szinten, az Unió a Maastrichti Szerződés 5. cikkében kimondott
szubszidiaritás alapelvével összhangban fogadhat el intézkedéseket. Az
ugyanabban a cikkben kimondott arányosság alapelvével összhangban ez a rendelet
nem megy túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken. (35) Egységes szabályok
létrehozása, a fogalmak és eljárások egyértelműségének biztosítása,
valamint a gazdasági szereplők számára jogbiztonság nyújtása érdekében
helyénvaló e jogi aktust rendelet formájában elfogadni. (36) Ez a rendelet tiszteletben
tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapjogokat és betartja
az abban rögzített alapelveket, beleértve a vállalkozás szabadságának jogát, a
tulajdonhoz való jogot és a hatékony jogorvoslathoz való jogot, ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: 1. FEJEZET Tárgy – Hatály – Fogalommeghatározások 1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet megállapítja az új
pszichoaktív anyagok belső piaci szabad mozgásának korlátozására vonatkozó
szabályokat. E célból létrehoz az új pszichoaktív anyagokról szóló információk
cseréjére, kockázatértékelésére és piackorlátozási intézkedés alá vonására
vonatkozó uniós szintű mechanizmust. (2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a
2004/273/EK rendeletben és a 111/2005/EK rendeletben meghatározott „jegyzékben
szereplő anyagokra“. 2. cikk Fogalommeghatározások E rendeletnek az alkalmazásában: (a)
„új pszichoaktív anyag“: természetes, vagy
szintetikus anyag, amely emberi fogyasztás esetén képes a központi
idegrendszerre stimuláló, vagy visszafogó hatást kifejteni, hallucinációkat, a
motoros funkciók, a gondolkodás, a viselkedés, az észlelés, a tudatosság vagy a
hangulat megváltozását előidézni, emberi fogyasztásra szánt, vagy
valószínűleg emberek által fogyasztott készítmény, még ha nem is a fent
említett egy vagy több hatás előidézésének céljából szánják emberi
fogyasztásra, olyan szer, amely nem szerepel az Egyesült Nemzetek Szervezete
kábítószerekről szóló, az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított 1961.
évi egységes egyezménye által ellenőrzött szerek között, sem az Egyesült
Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezményének
jegyzékeiben; nem tartozik e fogalom körébe az alkohol, a koffein és a dohány,
sem a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására
vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről
szóló, 2001. június 5-i 2001/37/EK tanácsi irányelv[24] értelmében vett dohánytermékek ; (b)
„keverék“: egy vagy több új pszichoaktív anyagot
tartalmazó keverék, vagy oldat; (c)
„gyógyszer“: a 2001/83/EK irányelv 1. cikkének 2.
pontjában meghatározott termék; (d)
„állatgyógyászati készítmény“: a 2001/82/EK
irányelv 1. cikkének 2. pontjában meghatározott termék; (e)
„forgalomba hozatali engedély“: valamely gyógyszer
vagy állatgyógyászati készítmény piaci forgalomba hozatalára vonatkozó engedély
a 2001/83/EK irányelvvel, a 2001/82/EK irányelvvel, vagy a 726/2004/EK
rendelettel összhangban; (f)
„a piacon történő hozzáférhetővé tétel“:
valamely új pszichoaktív anyagnak az Unió piacán forgalmazás, fogyasztás vagy
felhasználás céljából kereskedelmi tevékenység során történő nyújtása,
akár fizetés ellenében, akár ingyenesen; (g)
„fogyasztó“: bármely természetes személy, aki
szakmája, üzleti tevékenysége vagy hivatása körén kívülálló okból cselekszik; (h)
„kereskedelmi és ipari felhasználás“: a
fogyasztóktól eltérő természetes és jogi személyek részére történő
gyártás, feldolgozás, elkészítés, tárolás, keverés, előállítás és
értékesítés; (i)
„tudományos kutatás és fejlesztés“: az 1907/2006/EK
rendelettel összhangban, szigorúan ellenőrzött körülmények között végzett
bármely tudományos kísérletezés, elemzés vagy kutatás; (j)
„Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszere“: az
Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Egyesült Nemzetek Kábítószerügyi
Bizottsága (CND) és a Gazdasági és Szociális Bizottság, amelyek az Egyesült
Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló, az 1972. évi
jegyzőkönyvvel módosított 1961. évi egységes egyezményének 3. cikke vagy
az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi
egyezményének 2. cikke szerint megállapított megfelelő hatásköreiken belül
járnak el. II. FEJEZET Szabad mozgás 3. cikk Szabad mozgás A kereskedelmi és ipari felhasználásra szánt,
valamint a tudományos kutatás és fejlesztés célját szolgáló új pszichoaktív
anyagok és keverékek szabadon mozoghatnak az Unióban. 4. cikk A szabad mozgás akadályainak megelőzése Amennyiben az Unió nem fogadott el
intézkedéseket valamely új pszichoaktív anyag e rendelet értelmében
történő piaci korlátozás alá vonására, a tagállamok a 98/34/EK irányelvvel
összhangban az ilyen új pszichoaktív anyagokra vonatkozó műszaki
szabályokat fogadhatnak el. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal
az új pszichoaktív anyagokról szóló minden műszaki szabály tervezetét a
98/34/EK irányelvvel összhangban. III. FEJEZET Információgyűjtés és információcsere 5. cikk Információcsere A Kábítószer és
kábítószer-függőség európai információs hálózatán („Reitox“) belül a
nemzeti fókuszpontok, valamint az Europol nemzeti egységei megadják az EMCDDA
és az Europol részére azon anyagok fogyasztására, lehetséges kockázataira,
gyártására, kivonására, behozatalára, kereskedelmére, forgalmazására, tiltott
kereskedelmére, kereskedelmi és tudományos célú felhasználására vonatkozóan
rendelkezésre álló információkat, amelyekről feltételezhető, hogy új
pszichoaktív anyagok vagy keverékek. Az EMCDDA és az
Europol azonnal közli az ilyen információt a Reitox-szal, valamint az Europol
nemzeti egységeivel. 6. cikk Együttes jelentés (1) Azokban az esetekben, amikor az
EMCDDA és az Europol, vagy a Bizottság úgy véli, hogy valamely több tagállam
által bejelentett új pszichoaktív anyagról megosztott információ uniós
szintű aggodalomra ad okot egészségügyi, szociális és biztonsági
kockázatok miatt, amelyeket az új pszichoaktív anyag jelenthet, az EMCDDA és az
Europol együttes jelentést készít az új pszichoaktív anyagról. (2) Az együttes jelentés az alábbi
információkat tartalmazza: (a)
emberi fogyasztás esetén az új pszichoaktív anyag
által támasztott kockázatok jellege, valamint a közegészséget fenyegető
kockázat mértéke, a 9. cikk (1) bekezdésében említettek szerint; (b)
az új pszichoaktív anyag kémiai és fizikai
azonossága, a gyártásához vagy kivonásához használt módszerek és kémiai
prekurzorok – ha ismertek –, valamint a piacon megjelent hasonló kémiai
felépítésű más új pszichoaktív anyagok; (c)
az új pszichoaktív anyag kereskedelmi és ipari
felhasználása, valamint tudományos kutatási és fejlesztési célokra történő
felhasználása; (d)
az új pszichoaktív anyag humán és állatgyógyászati
felhasználása, beleértve a gyógyszerben vagy állatgyógyászati készítményben
hatóanyagként való felhasználást; (e)
bűnöző csoportok részvétele az új
pszichoaktív anyag gyártásában, forgalmazásában vagy kereskedelmében, az új
pszichoaktív anyag kábítószerek vagy pszichotróp anyagok gyártásában való
bármely felhasználása; (f)
az új pszichoaktív anyag jelenleg értékelés alatt
áll-e, vagy értékelése megtörtént-e az Egyesült Nemzetek Szervezetének
rendszere által; (g)
az új pszichoaktív anyag a tagállamokban bármilyen
korlátozási intézkedés tárgyát képezi-e; (h)
van-e bármely meglévő megelőzési és
kezelési intézkedés bevezetve az új pszichoaktív anyag használatából eredő
következmények kezelésére. (3) Az EMCDDA és az Europol felkéri a
nemzeti fókuszpontokat és az Europol nemzeti egységeit, hogy nyújtsanak további
információkat az új pszichoaktív anyagról. Ezt az információt a felkérés
kézhezvételét követő négy héten belül meg kell adniuk. (4) Az EMCDDA és az Europol felkéri az
Európai Gyógyszerügynökséget, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az új
pszichoaktív anyag az Unióban vagy bármely tagállamban: (a)
valamely forgalomba hozatali engedéllyel
rendelkező gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény hatóanyaga-e; (b)
valamely forgalomba hozatali engedélykérelem
tárgyát képező gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény hatóanyaga-e; (c)
valamely forgalomba hozatali engedéllyel
rendelkező gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény hatóanyaga-e, amely forgalomba
hozatali engedélyt azonban az illetékes hatóság felfüggesztette; (d)
a 2001/83/EK irányelv 5. cikkének megfelelően
valamely engedéllyel nem rendelkező gyógyszer hatóanyaga-e, valamely, az
2001/82/EK irányelv 10. cikke c) pontjával összhangban nemzeti jogszabályok
értelmében erre képesítéssel rendelkező személy által helyben, állatorvosi
rendelvényre készített állatgyógyászati készítmény hatóanyaga-e. A tagállamok – ha arra felkérést kapnak – megadják
a fenti információkat az Európai Gyógyszerügynökségnek. Az Európai Gyógyszerügynökség a rendelkezésére
álló információkat az EMCDDA erre irányuló felkérésének kézhezvételét
követő négy héten belül megadja. (5) Az EMCDDA felkéri az Európai
Vegyianyag-ügynökséget, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot,
hogy adják meg az új pszichoaktív anyagról rendelkezésükre álló információkat
és adatokat. Az EMCDDA tiszteletben tartja az Európai Vegyianyag-ügynökség és
az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által vele közölt információk
felhasználásának feltételeit, beleértve az információ- és adatbiztonságra,
valamint a bizalmas üzleti információk védelmére vonatkozó feltételeket is. Az Európai Vegyianyag-ügynökség és az Európai
Élelmiszerbiztonsági Hatóság a rendelkezésükre álló információkat és adatokat a
felkérés kézhezvételét követő négy héten belül szolgáltatják. (6) Az EMCDDA és az Europol az együttes
jelentést a (3) bekezdésben említett további információk nyújtására irányuló
felkérés kézhezvételét követő nyolc héten belül nyújtja be a Bizottságnak.
Abban az esetben, ha az EMCDDA és az Europol
keverékekről vagy több, hasonló kémiai összetételű új pszichoaktív
anyagról gyűjt információt, az egyes együttes jelentéseket a (3)
bekezdésben említett további információk nyújtására irányuló felkérés kézhezvételét
követő tíz héten belül nyújtják be a Bizottságnak. IV. FEJEZET Kockázatértékelés 7. cikk Kockázatértékelési eljárás és jelentés (1) A 6. cikkben említett együttes
jelentés kézhezvételét követő négy héten belül a Bizottság felkérheti az
EMCDDA-t, hogy értékelje az új pszichoaktív anyag által támasztott potenciális
kockázatokat és készítsen kockázatértékelési jelentést. A kockázatértékelést az
EMCDDA tudományos bizottsága folytatja le. (2) A kockázatértékelési jelentés
tartalmazza a 10. cikk (2) bekezdésében említett kritériumok és információk
elemzését, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára az új pszichoaktív
anyag által támasztott egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatok
szintjének meghatározását. (3) Az EMCDDA tudományos bizottsága
rendkívüli ülés során méri fel a kockázatokat. A bizottság kiegészíthető
legfeljebb öt, az új pszichoaktív anyag által támasztott kockázatok
kiegyensúlyozott értékelésének biztosítása szempontjából releváns
tudományterületeket képviselő szakértővel. E szakértőket az
EMCDDA igazgatója szakértői jegyzékből jelöli ki. Az EMCDDA
igazgatótanácsa a szakértők jegyzékét háromévente jóváhagyja. A Bizottság,
az EMCDDA, az Europol és az Európai Gyógyszerügynökség jogosult egyenként két
megfigyelőt kijelölni. (4) Az EMCDDA tudományos bizottsága a
kockázatértékelést a tagállamok, a Bizottság, az EMCDDA, az Europol, az Európai
Gyógyszerügynökség, az Európai Vegyianyag-ügynökség, az Európai
Élelmiszerbiztonsági Hatóság által az adott anyag kockázatairól és
felhasználási módjairól – beleértve a kereskedelmi és ipari felhasználásokat is
– nyújtott információk, valamint bármely egyéb releváns tudományos bizonyíték
alapján végzi el. Az értékelés során mérlegelnie kell a tagjai által kifejtett
valamennyi véleményt. Az EMCDDA támogatja a kockázatértékelést és meghatározza
az információszükségleteket, beleértve célzott tanulmányok vagy vizsgálatok
elvégzését is. (5) Az EMCDDA a kockázatértékelési
jelentést attól a naptól számított tizenkét héten belül nyújtja be a
Bizottságnak, hogy kézhez vette az erre irányuló felkérést a Bizottságtól. (6) Az EMCDDA kérésére a Bizottság a
kockázatértékelés elvégzésére rendelkezésre álló időszakot legfeljebb
tizenkét héttel meghosszabbíthatja, hogy lehetővé váljon további kutatás
és adatgyűjtés elvégzése. Az EMCDDA-nak az erre irányuló kérést a
kockázatértékelés megkezdésétől számított hat héten belül kell benyújtania
a Bizottságnak. Ha az ilyen kérelem benyújtásától számított két héten belül a
Bizottság nem emel kifogást, a kockázatértékelés időszaka meghosszabbodik. 8. cikk Kizárás a kockázatértékelés köréből (1) Nem kell kockázatértékelést végezni
abban az esetben, ha az új pszichoaktív anyag értékelése az Egyesült Nemzetek
Szervezetének rendszerén belül előrehaladott szakaszban van, azaz ha az
Egészségügyi Világszervezet kábítószerfüggéssel foglalkozó szakértői
bizottsága írásbeli ajánlással együtt közzétette már kritikai felülvizsgálatát,
kivéve, ha olyan jelentős információ merül fel, amely új és különleges
jelentőséggel bír az Unió számára, és amelyet az Egyesült Nemzetek
Szervezetének rendszere nem vett figyelembe. (2) Nem kell kockázatértékelést végezni
abban az esetben, ha az új pszichoaktív anyag értékelésére már sor került az
Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerén belül, de olyan döntés született,
hogy azt nem foglalják bele az Egyesült Nemzetek Szervezete
kábítószerekről szóló, az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított 1961.
évi egységes egyezményének, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp
anyagokról szóló 1971. évi egyezményének jegyzékeibe, kivéve, ha olyan
jelentős információ merül fel, amely új és különleges jelentőséggel
bír az Unió számára. (3) Nem kell kockázatértékelést végezni,
ha az új pszichoaktív anyag: a) valamely forgalomba hozatali engedéllyel
rendelkező gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény hatóanyaga; b) valamely forgalomba hozatali
engedélykérelem tárgyát képező gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény
hatóanyaga; c) valamely forgalomba hozatali engedéllyel
rendelkező gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, amely
forgalomba hozatali engedélyt azonban az illetékes hatóság felfüggesztette. V. FEJEZET Piaci korlátozások 9. cikk Közvetlen közegészséget fenyegető kockázatok és ideiglenes
fogyasztói piaci korlátozás (1) Abban az esetben, ha a 7. cikk (1)
bekezdése értelmében valamely új pszichoaktív anyag kockázatértékelését kéri, a
Bizottság határozattal megtiltja az adott új pszichoaktív anyagnak a piacon a
fogyasztók számára történő hozzáférhetővé tételét, ha a meglévő
információk alapján az adott anyag az alábbi bizonyítékok alapján közvetlen
kockázatot jelent a közegészségre: a) az új pszichoaktív anyag fogyasztásával
összefüggésbe hozható, több tagállamban jelentett, az adott új pszichoaktív
anyag súlyos akut toxicitásával kapcsolatos halálesetek és súlyos egészségügyi
következmények; b) az új pszichoaktív anyag nagyközönség és
sajátos csoportok körében való használatának elterjedtsége és a használati
szokások, különösen a használat gyakorisága, mennyiségei és módozatai, a
fogyasztók számára való hozzáférhetőség, valamint a terjesztés
lehetősége és valószínűsége, amely jelzi, hogy a kockázat mértéke
jelentős. (2) A Bizottság az (1) bekezdésben
említett határozatot végrehajtási aktusok formájában fogadja el. Ezeket a
végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati
eljárással összhangban fogadja el. Az érintett új pszichoaktív anyag fogyasztásával
összefüggésbe hozható, több tagállamban jelentett halálesetek számában
bekövetkező gyors növekedéssel kapcsolatos, a sürgősségi eljárást
kellően indokoló körülmények esetén a Bizottság azonnal alkalmazandó
végrehajtási aktusokat fogad el a 19. cikk (3) bekezdésében megállapított
eljárással összhangban. (3) Az (1) bekezdésben említett
határozatban foglalt piaci korlátozás nem haladhatja meg a tizenkét hónap
időtartamot. 10. cikk Az egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatok szintjének
meghatározása a kockázatfelmérést követően (1) A Bizottság meghatározza a
kockázatértékelési jelentés tárgyát képező új pszichoaktív anyag által
előidézett egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatok szintjét. Ezt
az összes rendelkezésre álló bizonyíték, és különösen a kockázatértékelési
jelentés alapján teszi. (2) A Bizottság valamely új pszichoaktív
anyag kockázatszintjének meghatározásakor az alábbi kritériumokat veszi
figyelembe: a) az új pszichoaktív anyag akut és krónikus
toxicitásával összefüggésbe hozható, az anyag fogyasztása által okozott
egészségügyi ártalom, az anyaggal való visszaélés valószínűsége és az
anyag függőség-kialakítási potenciálja, különösen a sérülés, betegség,
valamint a fizikai és szellemi károsodás; b) az egyéneknek és a társadalomnak okozott
szociális ártalom, különösen a társadalom működésére, a közrendre,
valamint a bűnözői tevékenységekre gyakorolt hatás, az új pszichoaktív
anyaggal összefüggésbe hozható szervezett bűnözési tevékenység, az új
pszichoaktív anyag termelésével, kereskedelmével és forgalmazásával generált
törvénytelen nyereség, valamint az okozott szociális ártalommal összefüggésbe
hozható gazdasági költségek; c) a biztonsági kockázatok, különösen
betegségek terjedése, beleértve a vérrel terjedő vírusok átadását, a
fizikai és szellemi károsodás vezetési képességre gyakorolt következményei, az
új pszichoaktív anyagok, valamint az azzal összefüggésben keletkező
hulladékanyagok gyártásának, szállításának, valamint ártalmatlanításának hatása
a környezetre. A Bizottság figyelembe veszi az új pszichoaktív
anyag nagyközönség és sajátos csoportok körében való használatának
elterjedtségét és a használati szokásokat, a fogyasztók számára való
hozzáférhetőséget, valamint a terjesztés lehetőségét és
valószínűségét, azoknak a tagállamok számát, amelyben az adott anyag
egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatokat jelent, az adott anyag
kereskedelmi és ipari felhasználásának, valamint tudományos kutatási és
fejlesztési célokra történő felhasználásának mértékét. 11. cikk Alacsony kockázatok A Bizottság nem fogad el egy új pszichoaktív
anyagra vonatkozóan korlátozási intézkedéseket, ha a meglévő bizonyítékok
alapján az adott anyag összességében alacsony szintű egészségügyi,
szociális és biztonsági kockázatokat jelent, különösen, ha: a) az új pszichoaktív anyag akut és krónikus
toxicitásával összefüggésbe hozható, az anyag fogyasztása által okozott
egészségügyi ártalom, az anyaggal való visszaélés valószínűsége és az
anyag függőség-kialakítási potenciálja korlátozott, mivel csak kisebb
sérülést vagy betegséget vált ki, valamint csekély mértékű fizikai és
szellemi károsodást okoz; b) az egyéneknek és a társadalomnak okozott
szociális ártalom korlátozott, különös tekintettel a társadalom működésére
és a közrendre, az új pszichoaktív anyaggal összefüggésbe hozható szervezett
bűnözési tevékenység mértéke alacsony, az új pszichoaktív anyag
termelésével, kereskedelmével és forgalmazásával generált törvénytelen
nyereség, valamint az okozott szociális ártalommal összefüggésbe hozható
gazdasági költségek nincsenek vagy elhanyagolhatók; c) a biztonsági kockázatok korlátozottak,
különösen alacsony a betegségek terjedésének kockázata, beleértve a vérrel
terjedő vírusok átadását, a fizikai és szellemi károsodás nem jár
következménnyel a vezetési képességre, vagy annak mértéke alacsony, az új
pszichoaktív anyagok gyártása, azok és az azzal összefüggésben keletkező
hulladékanyagok szállításának, valamint ártalmatlanításának környezetre
gyakorolt hatása csekély mértékű. 12. cikk Közepes kockázatok és állandó jellegű fogyasztói piaci korlátozás (1) A Bizottság határozattal,
indokolatlan késedelem nélkül megtiltja az új pszichoaktív anyagnak a piacon a
fogyasztók számára történő hozzáférhetővé tételét, amennyiben az
anyag a meglévő bizonyítékok alapján összességében közepes egészségügyi,
szociális és biztonsági kockázatokat jelent, különösen, ha: a) az új pszichoaktív anyag akut és krónikus
toxicitásával összefüggésbe hozható, az anyag fogyasztása által okozott
egészségügyi ártalom, az anyaggal való visszaélés valószínűsége és az
anyag függőség-kialakítási potenciálja közepes mértékű, mivel
általában nem halálos sérülést vagy betegséget vált ki, valamint közepes
mértékű fizikai és szellemi károsodást okoz; b) az egyéneknek és a társadalomnak okozott
szociális ártalom mérsékelt mértékű, különösen, ami a társadalom
működésére, a közrendre gyakorolt hatását illeti, közháborítást kelt; az
új pszichoaktív anyaggal összefüggésbe hozható bűnözői tevékenységek
és szervezett bűnözési tevékenység elszórt, a törvénytelen nyereség,
valamint a gazdasági költségek mértéke közepes; c) a biztonsági kockázatok mérsékeltek,
különösen a betegségek terjedése elszórt, beleértve a vérrel terjedő
vírusok átadását, a fizikai és szellemi károsodás vezetési képességre gyakorolt
következményei közepes mértékűek, az új pszichoaktív anyagok gyártása,
azok és az azzal összefüggésben keletkező hulladékanyagok, szállítása,
valamint ártalmatlanítása környezeti ártalmat eredményez. (2) A Bizottság az (1) bekezdésben
említett határozatot végrehajtási aktusok formájában fogadja el. Ezeket a
végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati
eljárással összhangban fogadja el. 13. cikk Súlyos kockázatok és állandó jellegű piaci korlátozás (1) A Bizottság határozattal,
indokolatlan késedelem nélkül megtiltja az új pszichoaktív anyagnak a
termelését, gyártását, a piacon történő hozzáférhetővé tételét –
beleértve az Unióba történő behozatalt is –, szállítását és az Unióból
történő kivitelét, amennyiben az anyag a meglévő bizonyítékok alapján
összességében súlyos egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatokat jelent,
különösen, ha: a) az új pszichoaktív anyag akut és krónikus
toxicitásával összefüggésbe hozható, az anyag fogyasztása által okozott
egészségügyi ártalom, az anyaggal való visszaélés valószínűsége és az
anyag függőség-kialakítási potenciálja életveszélyt jelent, mert az
általában halált vagy halálos sérülést okoz, súlyos betegséget, valamint súlyos
fizikai vagy szellemi károsodást vált ki; b) az egyéneknek és a társadalomnak okozott
szociális ártalom súlyos mértékű, különösen, ami a társadalom
működésére és a közrendre gyakorolt hatását illeti, a közrend megzavarását
eredményezi, a használóban, másokban és vagyonban kárt okozó erőszakos és
antiszociális magatartást vált ki; a bűnözői tevékenységek és az új
pszichoaktív anyaggal összefüggésbe hozható a bűnözői tevékenységekre
szervezett bűnözési tevékenység rendszeres, a törvénytelen nyereség,
valamint a gazdasági költségek mértéke magas; c) a biztonsági kockázatok súlyosak,
különösen a betegségek terjedése jelentős mértékű, beleértve a vérrel
terjedő vírusok átadását, a fizikai és szellemi károsodás súlyos következményekkel
jár a vezetési képességre, az új pszichoaktív anyagok gyártása, azok és az
azzal összefüggésben keletkező hulladékanyagok, szállítása, valamint
ártalmatlanítása a környezet károsodását eredményezi. (2) A Bizottság az (1) bekezdésben
említett határozatot végrehajtási aktusok formájában fogadja el. Ezeket a
végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati
eljárással összhangban fogadja el. 14. cikk Engedélyezett felhasználások (1) A 9. cikk (1) bekezdésében és a 12.
cikk (1) bekezdésében említett határozatok nem gátolhatják az olyan új
pszichoaktív anyagok Unióban történő szabad mozgását és a piacon a
fogyasztók számára történő hozzáférhetővé tételét, amelyek forgalomba
hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek vagy állatgyógyászati
készítmények hatóanyagai. (2) A 13. cikk (1) bekezdésében említett
határozatok nem gátolhatják az olyan új pszichoaktív anyagok Unióban
történő szabad mozgását és termelését, gyártását, a piacon
hozzáférhetővé tételét – beleérve az Unióba történő behozatalt is –,
szállítását, és az Unióból történő kivitelét: a) amelyek tudományos kutatási és
fejlesztési célokat szolgálnak; b) amelyek felhasználási célja az Unió
jogszabályai értelmében engedélyezett; c) amelyek forgalomba hozatali engedéllyel
rendelkező gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény hatóanyagai; d) amelyek anyagok vagy termékek gyártásában
történő felhasználásra szolgálnak, feltéve, hogy az új pszichoaktív
anyagokat oly módon alakítják át, hogy azokkal nem lehet visszaélni, vagy
azokat nem lehet visszanyerni. (3) A 13. cikk (1) bekezdésében említett
határozatok követelményeket és feltételeket állapíthatnak meg a (2) bekezdésben
felsorolt felhasználási célokat szolgáló, súlyos egészségügyi, szociális és
biztonsági kockázatokat jelentő új pszichoaktív anyagok termelésére,
gyártására, a piacon hozzáférhetővé tételére – beleérve az Unióba
történő behozatalt is –, szállítására, és az Unióból történő
kivitelére vonatkozóan. VI. FEJEZET Nyomon követés és újbóli vizsgálat 15. cikk Nyomon követés Az EMCDDA és az Europol, a Reitox
támogatásával valamennyi olyan új pszichoaktív anyagot folyamatosan nyomon
követi, amelyről együttes jelentés készült. 16. cikk A
kockázatok szintjének újbóli megvizsgálása Abban az esetben, ha új információ és bizonyíték
áll rendelkezésre egy olyan új pszichoaktív anyag által támasztott
kockázatokról, amelynek egészségügyi, szociális és biztonsági kockázatait a 10.
cikkel összhangban már meghatározták, a Bizottság felkéri az EMCDDA-t, hogy
frissítse az új pszichoaktív anyagról készített kockázatértékelési jelentést,
és újra megvizsgálja az adott új pszichoaktív anyag által jelentett kockázatok
szintjét. VII. FEJEZET Szankciók és jogorvoslat 17. cikk Szankciók A tagállamok megállapítják a 9. cikk (1)
bekezdésében, a 12. cikk (1) bekezdésében, valamint a 13. cikk (1) bekezdésében
említett határozatok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó
szabályokat és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának
biztosítása érdekében. A megállapított szankcióknak hathatósnak, arányosnak és
a szabályszegéstől elrettentőnek kell lenniük. A tagállamok a
szankciókkal kapcsolatos szabályokat és e rendelkezéseket érintő bármely
utólagos módosítást haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak. 18. cikk Jogorvoslat Bármely személy, akinek jogait valamely
tagállam által a 17. cikkel összhangban hozott szankció végrehajtása érinti, az
adott tagállamban bíróság előtti hathatós jogorvoslatra jogosult. VIII. FEJEZET ELJÁRÁSOK 19.
cikk Bizottság (1) A Bizottságot egy bizottság segíti.
Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság. (2) Azokban az esetekben, amikor
erre a bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. cikke
alkalmazandó. (3) Azokban az esetekben, amikor
erre a bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 8. cikke az
ugyanazon rendelet 5. cikkével együtt alkalmazandó. IX. FEJEZET Záró rendelkezések 20. cikk Kutatás és elemzés A Bizottság és a
tagállamok támogatják az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információk és
tudás fejlesztését, megosztását és terjesztését. Ezt oly módon teszik, hogy
elősegítik az együttműködést az EMCDDA, más uniós ügynökségek és a
tudományos és kutatóközpontok között. 21. cikk Jelentéstétel Az EMCDDA és az Europol évente jelentést tesz
ennek a rendeletnek a végrehajtásáról. 22. cikk Értékelés Legkésőbb [az e rendelet
hatálybalépését követő öt évvel]-ig és azt követően ötévente a
Bizottság értékeli e rendelet végrehajtását, alkalmazását és hatékonyságát. 23. cikk A 2005/387/IB határozat helyébe lépés Ez a rendelet
hatályon kívül helyezi a 2005/387/IB határozatot és annak helyébe lép, a
tagállamoknak az említett határozat nemzeti jogba ültetésére vonatkozó
határidőhöz kapcsolódó kötelezettségeinek sérelme nélkül. A 2005/387/IB
határozatra történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásként
értelmezendők. 24. cikk Hatályba lépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép
hatályba. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök JAVASLATOT KÍSÉRŐ PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az új
pszichoaktív anyagokról 1.2. A tevékenységalapú irányítás
/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai
terület(ek)[25] 33. cím: Igazságügy 1.3. A javaslat/kezdeményezés
típusa ý A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést
követő új intézkedésre irányul[26] ¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására
irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően
módosított intézkedésre irányul 1.4. Célkitűzés(ek) 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által
érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) Biztonságos Európa építése: az új pszichoaktív
anyagok megjelenésének észlelésére, értékelésére és a gyors és hatékony
reagálásra irányuló képesség javítása 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és
a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) Konkrét célkitűzés száma: A
kábítószerhasználat, a kábítószerfüggés és a kábítószerekkel összefüggő
ártalmak megelőzése és csökkentése A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 1.4.3. Várható eredmény(ek) és
hatások Az EU belső piacán az egészségügyi, szociális
és biztonsági kockázatokat jelentő új pszichoaktív anyagok
hozzáférhetőségének csökkentése, a törvényes kereskedelem akadályai
megjelenésének megelőzése, valamint a gazdasági szereplők számára a
jogbiztonság növelése. 1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók ·
A bejelentett új pszichoaktív anyagok és az azokat
bejelentő tagállamok száma. ·
Az új pszichoaktív anyagok ismert kereskedelmi és
ipari felhasználási módjai. ·
Az anyagok jellemzői és hozzáférhetősége
(az Interneten is). ·
Az együttes jelentések és lefolytatott
kockázatértékelések száma. ·
Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó uniós és
nemzeti szintű korlátozási intézkedések száma és típusa. ·
Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó egészségügyi
riasztások és a felelős hatóságok által végzett nyomon követések száma. 1.5. A javaslat/kezdeményezés
indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek) ·
Az új pszichoaktív anyagok törvényes kereskedelmét
gátló akadályok csökkentése és ilyen akadályok kialakulásának megelőzése. ·
A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme
a káros új pszichoaktív anyagok által jelentett kockázatoktól. ·
Reagálás az egészségügyi, szociális és biztonsági
kockázatot hordozó és közvetlen közegészségügyi aggodalmat okozó anyagok
jelentette problémára. ·
Az új pszichoaktív anyagok gyors azonosítására és
értékelésére irányuló és az általuk jelentett problémára való reagálási
képesség javítása, az ezen anyagok által hordozott kockázattól függően. ·
Az ilyen anyagok belső piaci törvényes
kereskedelmének megkönnyítése. ·
A határokon átnyúló aggodalmat keltő káros új
pszichoaktív anyagokra adott nemzeti válaszok konzisztenciájának javítása és az
ilyen anyagok tagállamok közötti áthelyeződése kockázatának csökkentése. 1.5.2. Az uniós részvételből
adódó többletérték Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos uniós
fellépés fokozná a tagállamok közötti információcserét azzal az egyértelmű
többletértékkel, hogy figyelmezteti a tagállamokat a más tagállamokban
megjelent, potenciálisan káros anyagokra, hogy segítse őket felkészülni a
közegészséget fenyegető potenciális veszélyre. Az anyagok jelentette
kockázatok uniós szintű értékelése azzal a többletértékkel jár, hogy
szerte az Európai Unióból egybegyűjti a tudományos erőforrásokat és
az elemzési képességeket, hogy a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékot
nyújtsák az egyes anyagokról és elősegítsék az azokra adandó hathatós
válaszok kidolgozását. A káros anyagok hozzáférhetőségére vonatkozó, uniós
szinten meghozott korlátozási döntések növelnék a jogbiztonságot és csökkentenék
a piacon azon gazdasági szereplők számára az akadályokat, akik törvényes
célra használják az ilyen anyagokat, egyúttal javulna a fogyasztóvédelem szerte
az Európai Unióban. 1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulsága A Bizottság 2011. évi jelentése az új pszichoaktív
anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és
ellenőrzésről szóló, 2005/387/IB tanácsi határozat működésének
értékeléséről[27] a tagállami
érdekeltekkel folytatott széleskörű konzultáció alapján megállapította,
hogy a tanácsi határozat hasznos eszköz az új anyagok uniós szintű
kezelésére, de számos jelentős hiányossága is van, többek között: (1) Az általa előírt eljárás lassú és
lépéshátrányban van, ezért nem tudja hatékonyan kezelni az új pszichoaktív
anyagok számának növekedéséből adódó problémát. (2) Nem áll rendelkezésre elegendő
bizonyíték ezen eszköz alapján megfelelő és fenntartható döntések
meghozatalához. (3) Nem tartalmaz a korlátozási intézkedésekre
vonatkozó opciókat. 1.5.4. Egyéb pénzügyi eszközökkel
való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia Az új pszichoaktív anyagok terén kifejtett
fellépés összhangban van a belső piac működésére vonatkozó jelenlegi
szabályokkal, valamint az Európai Unió stratégiai politikai dokumentumaival,
köztük a 2013-2020 időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégiával,
a Stockholmi Programmal, valamint a Bizottság „A kábítószerek jelentette
kihívásokra adott határozottabb európai válasz“ című közleményével. Az új
pszichoaktív anyagok terén kifejtett uniós fellépés teljes mértékben összhangban
van az Egyesült Nemzetek szintjén megvalósuló fellépéssel is. 1.6. Az intézkedés és a pénzügyi
hatás időtartama ¨ A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
¨ A javaslat/kezdeményezés időtartama: [ÉÉÉÉ[HH/NN]-től
ÉÉÉÉ[HH/NN]-ig –
¨ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig ý A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik –
Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig –
azt követően: rendes ütem. 1.7. Tervezett irányítási
módszer(ek)[28] A 2014. évi költségvetéstől kezdve: ý Bizottság általi közvetlen irányítás –
ý a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós
küldöttségek személyzetét –
¨ végrehajtó ügynökségen keresztül ¨ Megosztott irányítás
a tagállamokkal ¨ Decentralizált irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva: –
¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek –
¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg) –
¨az EBB és az Európai Beruházási Alap –
¨ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkeiben említett testületek –
¨ közjogi szervek –
¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan
mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak –
¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és
magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi
garanciákat nyújtó szervek –
¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések
végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott
személyek. – Egynél több irányítási módszer feltüntetése
esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban. Megjegyzések: Az EU költségvetése tekintetében csak kisebb
mértékű költségek várhatók, amelyek a jogi eszköz értékelésével, valamint
a tagállamok bizottságának üléseivel függnek össze. 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések A Bizottság ötévente fogja az új pszichoaktív
anyagokra vonatkozó jövőbeni mechanizmus végrehajtását, működését,
hatásosságát, hatékonyságát, hasznosságát és többletértékét értékelni, az
eredményeket közzétenni, és – ha szükséges – módosításokra javaslatot tenni. 2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok) Nem került kockázat azonosításra. 2.2.2. A működő belső
kontrollrendszerrel kapcsolatos információk A Bizottság szokásos
ellenőrzési/kötelezettségszegési eljárásai a jövőbeni rendelet és
irányelv alkalmazásával kapcsolatban. 2.2.3. Az ellenőrzések költsége
és haszna, a várt hibaarány értékelése Nem releváns, mert nem került sajátos kockázat
azonosításra. 2.3. A csalások és a
szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések A csalások, a korrupció és egyéb törvénytelen
tevékenységek leküzdése érdekében az 1073/1999/EK rendelet rendelkezései
alkalmazandók. 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A többéves pénzügyi keret
mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit
érintik a kiadások? · Jelenlegi költségvetési kiadási tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében: A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám […]Fejezet………………………………………...……….] || diff./nem-diff. ([29]) || EFTA országoktól[30] || tagjelölt országoktól[31] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében 3 || [33 03 03] || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM · Létrehozandó új költségvetési tételek A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében: A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel Szám […]Fejezet………………………………………...……….] || Diff./Nem-diff. || EFTA országokból || tagjelölt országokból || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében || […][XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3.2. A kiadásokra gyakorolt
becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült
hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete || Szám || [3. fejezet: Biztonság és uniós polgárság] DG JUST || || || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Év 2017 || Év 2018 || Év 2019 || Év 2020 || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN Operatív előirányzatok || || || || || || || || || || || 33 03 03 || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (1) || || || || || || 0 150 || || || || || 0 150 Kifizetési előirányzatok || (2) || || || || || || 0 150 || || || || || 0 150 A költségvetési tétel száma || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok [32] || || || || || || || || || || || Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || || || || || A DG JUST-hoz tatozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || =1+1a +3 || || || || || || 0 150 || || || || || 0 150 Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || || || || || || 0 150 || || || || || 0 150 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (4) || || || || || || 0 150 || || || || || 0 150 Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || 0 150 || || || || || 0 150 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || 0 150 || || || || || 0 150 Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || 0 150 || || || || || 0 150 Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is
érint: N/A Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 1-4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret fejezete || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) || || || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Év 2017 || Év 2018 || Év 2019 || Év 2020 || ÖSSZESEN DG JUST || Emberi erőforrás || 0 013 || 0 013 || 0 013 || 0 013 || 0 013 || 0 065 || 0 013 || 0 143 Egyéb igazgatási kiadások || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 175 DG JUST ÖSSZESEN || Előirányzatok || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0,09 || 0 038 || 0 318 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Év 2017 || Év 2018 || Év 2019 || Év 2020 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETEIHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 240 || 0 038 || 0 468 Kifizetési előirányzatok || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 240 || 0 038 || 0 468 3.2.2. Az operatív előirányzatokra
gyakorolt becsült hatás –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok
felhasználását –
ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok
felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió
euróban (három tizedesjegyig) Indikatív célkitűzések és teljesítések ò || || || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Év 2017 || Év 2018 || Év 2019 || Év 2020 || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Típus[33] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség 1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A kábítószerhasználat, a kábítószerfüggés és a kábítószerekkel összefüggő ártalmak megelőzése és csökkentése || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés || Értékelés || 0,1580 || || || || || || || || || || || 1 || 0 150 || || || 1 || 0 150 - Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || 1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || 1 || 0 150 || || || 1 || 0 150 2. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: ... || || || || || || || || || || || || || || || || - Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || 2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || 1 || 0 150 || || || 1 || 0 150 3.2.3. Az igazgatási jellegű
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összefoglaló –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási
előirányzatok felhasználását –
ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok
felhasználását vonja maga után: millió EUR (három
tizedesjegyig) || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Év 2017 || Év 2018 || Év 2019 || Év 2020 || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 0 013 || 0 013 || 0 013 || 0 013 || 0 013 || 0 065 || 0 013 || 0 143 Egyéb igazgatási kiadások || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 025 || 0 175 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 090 || 0 038 || 0 318 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[34] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ÖSSZESEN || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 038 || 0 090 || 0 038 || 0 318 A
humánerőforrással kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott
főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt
előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli
átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a meglévő
költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási
eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további
juttatásokkal. 3.2.3.2. Becsült hummánerőforrás-szükségletek
–
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást –
ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket teljes munkaidős
egyenértékben kell kifejezni || Év 2014 || Év 2015 || Év 2016 || Év 2017 || Év 2018 || Év 2019 || Év 2020 || ÖSSZESEN A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) 33 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 0,1 || 0,1 || 0,1 || 0,1 || 0,1 || 0,5 || 0,1 || 1,1 XX 01 01 02 (képviseleteknél) || || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE)[35] kifejezve || XX 01 02 01 (CA, SNE, INT a teljes keretből) || || || || || || || || XX 01 02 02 (CA, LA, SNE, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || || XX 01 04 yy[36] || - a központban || || || || || || || || - küldöttségeknél || || || || || || || || XX 01 05 02 (CA, SNE, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || || || 10 01 05 02 (CA, INT, SNE - közvetlen kutatásban) || || || || || || || || Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || || || || || ÖSSZESEN || 0,1 || 0,1 || 0,1 || 0,1 || 0,1 || 0,5 || 0,1 || 1,1 33 az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. Az
emberierőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére
álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon
belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott
esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett
kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító
főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Évente egyszer a tagállamok bizottsági ülésének előkészítése. Az eszköz ötévente történő értékeléséhez külső tanulmány összehangolása. Külső munkatársak || 3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség –
ý A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves
pénzügyi kerettel. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret
vonatkozó fejezetének átprogramozása.. Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi
keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő
összegeket. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[37]. Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett
fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. 3.2.5. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban –
A javaslat nem irányoz elő harmadik felek
általi társfinanszírozást. –
A javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást
irányozza elő: Az előirányzatok millió EUR-ban (három
tizedesjegyig) || Év N || Év N+1 || Év N+2 || Év N+3 || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás –
ý A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: - ¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást - ¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[38] Év N || Év N+1 || Év N+2 || Év N+3 || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető ……… jogcímcsoport || || || || || || || || Az egyéb címzett
bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési
tétel(eke)t. Ismertesse a bevételre
gyakorolt hatás számításának módszerét. [1] COM(2011) 689 végleges. [2] HL L 127, 2005.5.10., 32. o. [3] http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/jha/126879.pdf
[4] COM(2012) 629 végleges. [5] HL L 335, 2004.11.11., 8. o. [6] A kábítószer-probléma Európában. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai
Megfigyelőközpontjának 2010. évi éves jelentése amely a következő
holnapon érhető el:
http://www.emcdda.europa.eu/publications/annual-report/2012 [7] A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai
Megfigyelőközpontjának 2013. évi jelentése a kábítószerhelyzetről;
amely a következő holnapon érhető el:
http://www.emcdda.europa.eu/edr2013. [8] A következő holnapon érhető el:
http://www.emcdda.europa.eu/publications/joint-publications/drug-markets [9] Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i
98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok, valamint az
Információs Társadalom szolgáltatásai terén történő
információszolgáltatási eljárás megállapításáról, HL L 204, 1998.7.21., 37. o. [10] HL L 167, 1997.6.25., 1. o. [11] COM(2011) 430 végleges és SEC(2011) 912 végleges. [12] HL L 229, 2012.7.31., 85. o. [13] HL C […], […], […]. o. [14] HL L 167, 1997.6.25., 1. o. [15] HL L 127, 2005.5.20., 32. o. [16] HL L 47, 2004.2.18., 1. o. [17] HL L 22, 2005.1.26., 1. o. [18] HL L 376, 2006.12.27., 1. o. [19] HL L 204, 1998.7.21., 37. o. [20] HL L 311, 2001.11.28., 67. o. [21] HL L 311, 2001.11.28., 1. o. [22] HL L 136, 2004.4.30., 1. o. [23] HL L 55, 2011.2.28., 13. o. [24] HL L 194, 2001.7.18., 26. o. [25] Tevékenységalapú irányítás: ABM
(Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB
(Activity Based Budgeting). [26] A költségvetési rendelet
54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint. [27] COM(2011) 430 végleges és SEC(2011) 912. [28] Az irányítási módok részletes leírása és a költségvetési
rendeletre való hivatkozás a költségvetés weboldalán található: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [29] Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem
differenciált előirányzatok. [30] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [31] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [32] Technikai és/vagy igazgatási
segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához
biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás,
közvetlen kutatás. [33] A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra
vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak kilométerben
stb.). [34] Technikai és/vagy igazgatási
segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához
biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás,
közvetlen kutatás. [35] AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott;
END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti
alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő. [36] Az operatív előirányzatokból
finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték
(korábban: BA-tételek). [37] Lásd a 2007–2013-as időszakra
szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.. [38] A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.