Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA Ciprus makrogazdasági kiigazítási programjának elfogadásáról és a 2013/236/EU tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről /* COM/2013/0602 final - 2013/0290 (NLE) */
INDOKOLÁS Ciprus 2012. június 25-én az Európai
Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében nyújtott pénzügyi támogatásért
folyamodott. A Tanács 2013. április 25-i határozata (2013/236/EU tanácsi
határozat) értelmében Ciprusnak következetesen végre kell hajtania a
makrogazdasági kiigazítási programot, amely kezeli az euróövezet pénzügyi
stabilitása tekintetében Cipruson felmerülő kockázatokat, és célja, hogy
minél előbb stabil és fenntartható gazdasági és pénzügyi helyzet alakuljon
ki az országban. Az ESM kormányzótanácsa 2013. április 24-én
elvi döntést hozott a Ciprusnak nyújtandó stabilitási támogatásról, valamint
jóváhagyta a konkrét gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési
megállapodást (a továbbiakban: egyetértési megállapodás) és annak az ESM
nevében történő, Bizottság általi aláírását. Az ESM kormányzótanácsa 2013.
május 8-án jóváhagyta a pénzügyi segítségnyújtási konstrukcióról szóló
megállapodást. A makrogazdasági kiigazítási program célja a
pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása, a stabil makrogazdasági egyensúly
visszaállítása, valamint a gazdaság fenntartható növekedéshez való
visszatérésének lehetővé tétele. E célok elérése érdekében a program három
pilléren nyugszik. Az első pillér a pénzügyi intézmények
szerkezetátalakításán és méretük csökkentésén, valamint felügyeletük
megerősítésén alapuló – a tőke- és likviditási hiányok kezelésére
irányuló erőfeszítéseket tartalmazó – pénzügyi ágazati stratégia. A
második pillér az ambiciózus költségvetési konszolidációs stratégia, amely a
2012-ben kezdeményezett konszolidációs erőfeszítéseken alapul,
mindenekelőtt a következő intézkedésekkel: a folyó elsődleges
kiadások csökkentése, a kormányzati bevételek növelése, az állami szektor
működésének javítása és a költségvetési konszolidáció fenntartása
középtávon. A cél a túlzott államháztartási hiány megszüntetése és a bruttó
államadósság GDP-hez viszonyított arányának stabil csökkenő pályára
állítása középtávon. A hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a hiányt
2016-ig a GDP 3 %-a alá csökkentik. Fenn kell tartani a strukturális és
más uniós alapokból származó források felhasználásának, valamint a
munkahelyteremtés és növekedés erősítését célzó uniós szakpolitikai
kezdeményezéseknek a megfelelő végrehajtását. Ez hozzájárul Ciprus hosszú
távú növekedési pályán tartásához. A harmadik pillért az ambiciózus
strukturális reformok ütemterve jelenti, amelynek célja a versenyképesség,
valamint a fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés támogatása a Ciprusnak
címzett 2012. évi országspecifikus ajánlásoknak megfelelően, valamint a
makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetésének lehetővé tétele.
Összhangban az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i
tanácsi ajánlással[1],
növelni kell a fiatalok lehetőségeit és javítani kell foglalkoztathatósági
kilátásaikat. A hároméves program 2013 közepétől 2016
közepéig tart. A 2013/236/EU
határozat 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság az EKB – és
adott esetben az IMF – közreműködésével elvégezte az egyeztetett
intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre, valamint eredményességükre
és gazdasági-társadalmi hatásukra vonatkozó első értékelést. Ennek
eredményeképpen sor került az egyetértési megállapodás aktualizálására a
pénzügyi ágazat reformja, valamint a fiskális politikai és strukturális
reformok terén. A pénzügyi ágazatot illetően a módosított egyetértési
megállapodás a tőkekorlátozás fokozatos enyhítésére vonatkozó,
mérföldköveken alapuló és a bankok likviditási helyzetét figyelembe vevő
ütemterv közzétételét tartalmazza. A módosított egyetértési megállapodás
emellett új irányítási struktúrára vonatkozó jogi keretrendszer létrehozását
írja elő az állami részesedés kezelésére a szövetkezeti hitelintézetek
ágazatában. Végezetül ügyfél-átvilágítási és jogalany-átláthatósági cselekvési
tervről született megállapodás Ciprus pénzmosás elleni küzdelme részeként.
A fiskális politikát illetően a módosított egyetértési megállapodás
vállalást tartalmaz a Cyprus Popular Bank tartalékalapjára és nyugdíjalapjaira
vonatkozó kompenzációs rendszer elfogadására, amely révén ezek az alapok a Bank
of Cyprus ilyen alapjaiéhoz hasonló kezelésben részesülnek. Továbbá rögzítésre
került, hogy az uniós alapokból származó források eredményes felhasználása
érdekében a ciprusi hatóságoknak biztosítaniuk kell a szükséges nemzeti
források rendelkezésre állását a nemzeti hozzájárulások fedezésére. Végezetül –
összhangban a 472/2013/EU rendelettel – a módosított egyetértési megállapodás
rendelkezései szerint Ciprusnak technikai segítséget kell kérnie a programidőszakra
vonatkozóan, valamint átfogó vizsgálatot kell végeznie államháztartása
tekintetében. A strukturális reformokat illetően a módosított egyetértési
megállapodás részletezi az állami támogatások tervezett reformját, amelynek
biztosítania kell, hogy a szociális támogatás biztonsági hálóként szolgáljon és
– a munkavállalásra irányuló ösztönzők fenntartása mellett – biztosítson
minimumjövedelmet azok számára, akik nem tudják fenntartani az alapvető
életszínvonalat. Továbbá Ciprusnak részletes politikai javaslatokat kell
kidolgoznia az aktivizálási politikái terén fennálló hiányosságok kezelésére,
valamint gyors intézkedéseket kell tennie a fiatalok lehetőségeinek
növelése és foglalkoztathatósági kilátásaik javítása érdekében, összhangban az
ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlással. Miután a 472/2013/EU rendelet hatályba lépett,
a makrogazdasági kiigazítási programot tanácsi végrehajtási határozat
formájában kell elfogadni. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a
Bizottság ezért a programnak a 472/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése
alapján történő, újbóli elfogadására tesz javaslatot. A program tartalma
lényegében megegyezik a 2013/236/EU tanácsi határozattal elfogadott
programéval, azonban kiegészül a 2013/236/EU határozat 1. cikkének (2)
bekezdésével összhangban elvégzett értékelés eredményeivel is. Ezzel egy
időben a Bizottság javasolja a 2013/236/EU határozat hatályon kívül
helyezését. A javasolt határozat teljes összhangot
biztosít az EUMSZ keretében létrehozott többoldalú uniós felügyeleti keret és a
makrogazdasági kiigazítási programot alátámasztó politikai feltételek között. A
472/2013/EU rendelet 10. cikke összhangot ír elő a jelentéstételre és a
monitoringra vonatkozó követelményeket illetően. 2013/0290 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA Ciprus makrogazdasági kiigazítási
programjának elfogadásáról és a 2013/236/EU tanácsi határozat hatályon kívül
helyezéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre, tekintettel a pénzügyi stabilitásuk
tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által
fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének
megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti
és tanácsi rendeletre és különösen annak 7. cikke (2) és (5) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1) A 472/2013/EU rendelet azokra
a tagállamokra vonatkozik, amelyek a rendelet hatálybalépése idején – többek
között az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében – már pénzügyi
támogatásban részesültek. (2) A 472/2013/EU rendelet
meghatározza a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamokra
vonatkozó makrogazdasági kiigazítási program jóváhagyásával kapcsolatos
szabályokat, amelyeknek összhangban kell lenniük az Európai Stabilitási
Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés rendelkezéseivel. (3) Az Európai Stabilitási
Mechanizmus (ESM) keretében nyújtott pénzügyi támogatás iránti, 2012. június
25-i ciprusi kérelemmel kapcsolatban hozott 2013. április 25-i (2013/236/EU)
tanácsi határozat értelmében Ciprusnak makrogazdasági kiigazítási programot
kell következetesen végrehajtania. (4) Az ESM kormányzótanácsa 2013.
április 24-én elvi döntést hozott a Ciprusnak nyújtandó stabilitási
támogatásról, valamint jóváhagyta a konkrét gazdaságpolitikai
feltételekről szóló egyetértési megállapodást (a továbbiakban: egyetértési
megállapodás) és annak az ESM nevében történő, Bizottság általi aláírását. (5) A 2013/236/EU tanácsi
határozat 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság az EKB-val és
adott esetben az IMF-fel együttműködve elvégezte az egyeztetett
intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre, valamint
eredményességükre és gazdasági-társadalmi hatásukra vonatkozó első
értékelést. Az értékelés eredményeképpen sor került a jelenlegi makrogazdasági
kiigazítási program aktualizálására, amely tükrözi a ciprusi hatóságok által
2013 második negyedévéig tett lépéseket. (6) Miután a 472/2013/EU rendelet
hatályba lépett, a makrogazdasági kiigazítási programot tanácsi végrehajtási
határozat formájában kell elfogadni. A jogbiztonság és az egyértelműség
érdekében a programot a 472/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján
újból el kell fogadni. A program tartalmának meg kell egyeznie a 2013/236/EU
tanácsi határozattal elfogadott programéval, azonban ki kell egészülnie a
2013/236/EU határozat 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban elvégzett
értékelés eredményeivel is. Ezzel egy időben hatályon kívül kell helyezni
a 2013/236/EU tanácsi határozatot. (7) A Bizottság az EKB és az IMF
közreműködésével elvégezte az egyeztetett intézkedések végrehajtása terén
elért előrelépésre, valamint eredményességükre és gazdasági-társadalmi
hatásukra vonatkozó első értékelést. Ennek eredményeképpen a pénzügyi
ágazat reformja, valamint a fiskális politikai és strukturális reformok terén
az alábbiakat érintően sor került az egyetértési megállapodás
aktualizálására: i. a tőkekorlátozás fokozatos enyhítésére vonatkozó
ütemterv; ii. új irányítási struktúrára vonatkozó jogi keretrendszer
létrehozása az állami részesedés kezelésére a szövetkezeti hitelintézetek
ágazatában; iii. cselekvési terv a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatban;
iv. a Cyprus Popular Bank tartalékalapjára és nyugdíjalapjaira vonatkozó
kompenzációs rendszer; v. a szükséges nemzeti források rendelkezésre állásának
biztosítása a strukturális és más uniós alapokból finanszírozott projektek
nemzeti hozzájárulásainak fedezésére; vi. az állami támogatások tervezett
reformjának részletezése; valamint vii. részletes politikai javaslatok
kidolgozása az aktivizálási politika terén, továbbá gyors intézkedések
megvalósítása a fiatalok lehetőségeinek növelése és foglalkoztathatósági
kilátásaik javítása érdekében. A pénzügyi, fiskális és strukturális területek
átfogó és ambiciózus reformjának végrehajtása révén meg kell őrizni a
ciprusi államadósság középtávú fenntarthatóságát. (8) Ciprus átfogó szakpolitikai
intézkedéscsomagjának végrehajtása során célszerű, hogy a Bizottság
további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget
nyújtson. Amennyiben egy makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó
tagállam úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik megfelelő igazgatási
kapacitásokkal, a Bizottságtól technikai segítséget kérhet, amely ebből a
célból szakértői csoportokat hozhat létre. (9) A ciprusi hatóságok a
hatályos nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően kikérik a
szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek véleményét a
makrogazdasági kiigazítási program előkészítése, végrehajtása,
monitoringja és értékelése során, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk (1) A fenntartható gazdasági
növekedési pályára való visszatérés, valamint a költségvetési és pénzügyi
stabilitás helyreállításának megkönnyítése érdekében Ciprus következetesen
végrehajtja a makrogazdasági kiigazítási programot (a továbbiakban: program),
amelynek fő elemeit e határozat 2. cikke tartalmazza. A program kezeli az
euróövezet pénzügyi stabilitása tekintetében Cipruson felmerülő
kockázatokat, és célja, hogy minél előbb stabil és fenntartható gazdasági
és pénzügyi helyzet alakuljon ki, és az ország ismét képes legyen önmagát
teljes körűen a nemzetközi pénzügyi piacokról finanszírozni. A program
kellő mértékben figyelembe veszi az EUMSZ 121., 126., 136. és 148. cikke
alapján Ciprusnak címzett tanácsi ajánlásokat, valamint a Ciprus által az
ajánlásoknak való megfelelés érdekében tett intézkedéseket, és egyúttal a
szükséges szakpolitikai intézkedések kiszélesítésére, megerősítésére és
elmélyítésére irányul. (2) A Bizottság az EKB és adott
esetben az IMF közreműködésével nyomon követi a program végrehajtása terén
a Ciprus által elért előrehaladást. Ciprus teljes mértékben
együttműködik a Bizottsággal és az EKB-val. Mindenekelőtt minden
olyan információt közöl velük, amelyet a program monitoringjához szükségesnek
találnak. A ciprusi hatóságok előzetes egyeztetést folytatnak a
Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-fel azoknak a politikáknak az elfogadását
illetően, amelyek nem szerepelnek e végrehajtási határozatban, de
jelentősen befolyásolhatják a programcélok teljesítését. (3) A Bizottság az EKB-val és
adott esetben az IMF-fel együttműködve, a ciprusi hatóságokkal együtt
megvizsgálja a program azon módosításait és frissítéseit, amelyekre annak
érdekében lehet szükség, hogy megfelelően figyelembe vegyék többek között
a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések és a tényleges adatok
közötti jelentős eltéréseket (beleértve a foglalkoztatást), a negatív
átgyűrűző hatásokat, valamint a makrogazdasági és pénzügyi
sokkokat. A program zökkenőmentes végrehajtása
érdekében és az egyensúlyhiányok fenntartható módon történő megszüntetése
céljából a Bizottság a költségvetési, pénzpiaci és strukturális reformokkal
kapcsolatban folyamatos tanácsadást és útmutatást biztosít az ország számára. A Bizottság rendszeres időközönként értékeli
a program gazdasági hatását, és ajánlást tesz a növekedés és munkahelyteremtés
fokozásához, a szükséges költségvetési konszolidáció biztosításához és a káros
társadalmi hatások minimalizálásához szükséges korrekciókra. Ezzel
összefüggésben nyilvánosságra kell hozni a makrogazdasági kiigazítási programot,
annak céljait és a kiigazítás várható szerkezetét. 2. cikk (1) A program fő céljai a
következők: a ciprusi bankszektor stabilitásának helyreállítása; a
folyamatban lévő költségvetési konszolidáció folytatása és strukturális
reformok végrehajtása a versenyképesség, valamint a fenntartható és kiegyensúlyozott
növekedés támogatása érdekében. (2) Ciprus magas színvonalú,
tartós intézkedésekkel folytatja a túlzotthiány-eljárás keretében vállalt
kötelezettségeinek megfelelő költségvetési konszolidációt, a
kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra gyakorolt hatás minimalizálása
mellett. (3) Ciprus felkészül további
konszolidációs intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy 2016-ig a GDP
3 %-a alá csökkentse a hiányt. Konkrétabban: a hátrányos makrogazdasági
hatások miatti bevételkiesés vagy a megnövekedett szociális kiadások esetén a
ciprusi kormány felkészül arra, hogy további intézkedéseket tegyen a
programcélok fenntartása érdekében, többek között a diszkrecionális kiadások
csökkentésével, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra gyakorolt
hatás minimalizálása mellett. A programidőszak során a programban
tervezettnél nagyobb összegben befolyó pénzbevételt, ideértve bármely váratlan
bevételt, megtakarításra vagy adósságcsökkentésre kell felhasználni. A
programcélok túlteljesítése esetén, amennyiben ez tartósnak tekinthető, a
későbbi években csökkenhet a kiegészítő intézkedések iránti igény. (4) Ciprus továbbra is
gondoskodik a strukturális és más európai uniós alapokból származó támogatások
megfelelő végrehajtásáról, figyelemmel a program költségvetési céljaira.
Az európai uniós alapokból származó források eredményes felhasználása érdekében
a ciprusi kormány biztosítja, hogy az európai strukturális és beruházási alapok
(ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, EMVA és EHA/ETHA) vonatkozásában a 2007–2013 és a
2014–2020 programozási időszak során rendelkezésre álljanak a szükséges
nemzeti források a nemzeti hozzájárulások – köztük a nem elszámolható kiadások
– fedezésére, figyelembe véve az EBB által nyújtott finanszírozási
lehetőségeket is. A ciprusi hatóságok biztosítják a jelenlegi és a
jövőbeni programok végrehajtásához szükséges intézményi kapacitás
javítását, valamint az irányító hatóságok és végrehajtó szervek megfelelő
személyi állományának rendelkezésre állását. (5) A pénzügyi ágazat
stabilitásának helyreállítása érdekében Ciprus folytatja a bankszektor
mélyreható reformját és szerkezetátalakítását, és – feltőkésítéssel,
likviditási helyzetük kezelésével és felügyeletük fokozásával – megerősíti
az életképes bankokat. A program a következő intézkedéseket és eredményeket
irányozza elő: a) a bankszektor likviditási helyzetének
szoros ellenőrzése. A tőke szabad mozgására vonatkozó átmeneti
korlátozások (többek között a készpénzfelvétel, a kifizetések és transzferek
korlátai) szoros ellenőrzése. A cél az, hogy a korlátozás csak addig
álljon fenn, amíg az a pénzügyi rendszer stabilitását érintő súlyos
kockázatok enyhítése érdekében feltétlenül szükséges. Közzéteszik a
tőkekorlátozás fokozatos enyhítésére vonatkozó, mérföldköveken és a
program végrehajtásának előrehaladásán alapuló, a bankok likviditási
helyzetét figyelembe vevő ütemtervet. A központi banki finanszírozásra
vagy állami támogatásra támaszkodó belföldi bankok finanszírozásra és
tőkeszükségletre vonatkozó középtávú terveinek reálisan tükrözniük kell a
bankszektorban várható hitelállomány-leépítést, és mérsékelniük kell a központi
bankok által nyújtott hitelektől való függést, miközben el kell kerülniük
eszközeik kényszereladását és a hitelszűkét. A likviditási
minimumkövetelményekre vonatkozó szabályokat aktualizálni kell a jövőbeli
túlzott kibocsátási koncentráció elkerülése céljából; b) a szükséges szabályozási feltételek
elfogadása az elsődleges alapvető tőkére (core Tier 1) vonatkozó
tőkemegfelelési mutató minimumának 2013 végéig 9 %-ra való növelése
tekintetében; c) intézkedések végrehajtása annak
érdekében, hogy minimalizálni lehessen a bankok szerkezetátalakítása miatt az
adófizetőkre háruló költségeket. Az állami támogatás igénybevétele
előtt az alultőkésített kereskedelmi és szövetkezeti hitelintézetek a
lehető legnagyobb mértékben magánforrásokból tőkeemelést hajtanak
végre. Az állami támogatás nyújtását megelőzően a
szerkezetátalakítási terveket az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak
megfelelően hivatalosan jóvá kell hagyni. A tőkehiányos kereskedelmi
bankok, ha az egyéb eszközök nem megfelelőek, az állami támogatásokra
vonatkozó eljárásoknak megfelelően feltőkésítési támogatást
igényelhetnek; d) hitelnyilvántartás létrehozása, a
hitel-keletkeztetési és -kezelési folyamatok hatályos szabályozási keretének
felülvizsgálata és szükség esetén módosítása, a kereskedelmi bankok
irányításának megerősítését célzó jogszabályok elfogadása; e) a bankok irányításának megerősítése,
többek között a független igazgatótanácsi tagok vagy velük kapcsolatban álló
felek számára nyújtott hitelezés tilalma; f) a nemteljesítő hitelek lehető
legnagyobb mértékű visszafizettetése, miközben vissza kell szorítani a
hitelfelvevők stratégiai nemteljesítésére irányuló ösztönzőket. Ez
magában foglalja a biztosíték felhasználására vonatkozó korlátozások
enyhítését, valamint a nemteljesítő hitelek megfelelő nyomon
követését és kezelését; g) a szövetkezeti hitelintézetekre és a
kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályozás és felügyelet összehangolásának
teljesítése; h) a szövetkezeti hitelintézeti szektor
jövőbeli struktúrájára, működésére és életképességére vonatkozó, a
Central Bank of Cyprus által – a Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-fel
folytatott egyeztetést követően – kidolgozott stratégia végrehajtása; i) meg kell erősíteni a vállalati és
háztartási szektor eladósodottságának nyomon követését, és létre kell hozni a
magánszektor adósságának célzott átstrukturálását lehetővé tevő
keretet, annak érdekében, hogy ezzel elősegítsék az újbóli hitelezést, és
csökkentsék a hitelfelvételhez kapcsolódó megkötéseket; j) a pénzmosás elleni küzdelem
keretrendszerének további tökéletesítése, valamint jobb ügyfél-átvilágítási és
jogalany-átláthatósági gyakorlaton alapuló cselekvési terv végrehajtása,
összhangban a legjobb gyakorlattal; k) szabályozás benyújtása a tőkeérték
szintjének megfelelő önkéntes felügyeletre vonatkozóan; l) a helyszínen kívüli rendszeres
bankfelügyelet stresszteszttel való kibővítése; m) kötelező közzétételi követelmények
bevezetése annak biztosítására, hogy a bankok rendszeresen közöljék a piacokkal
a műveleteik szerkezetátalakítása terén elért előrelépést; valamint n) új irányítási struktúrára vonatkozó jogi
keretrendszer létrehozása a szövetkezeti hitelintézetek ágazatában való állami
részesedés kezelésére. (6) A ciprusi hatóságok 2013
során szigorúan végrehajtják a 2013. évi (módosított) költségvetési törvényt,
beleértve a pénzügyi támogatás első részletének odaítélése előtt
elfogadott, legalább 351 millió EUR-t (a GDP 2,1 %-át) kitevő újabb
tartós intézkedéseket. Ciprus elfogadja a következő intézkedéseket: a) a gépjárművekre vonatkozó
adórendszer reformja környezetvédelmi megfontolások figyelembevételével és
középtávon többletbevétel elérése céljából; valamint b) a Cyprus Popular Bank tartalékalapjára és
nyugdíjalapjaira vonatkozó kompenzációs rendszer létrehozása, amely révén ezek
az alapok a Bank of Cyprus ilyen alapjaiéhoz hasonló kezelésben részesülnek, és
amely figyelembe veszi az egyes alapok cash-flow és aktuáriusi helyzetét,
továbbá csökkenti az államháztartási hiányra mért hatást. Tekintettel ezen
alapok szociális jóléti jellegére, lehetőség van a 2013. évi
államháztartási hiánycél e rendszer költségvetési hatását figyelembe vevő
módosítására; c) a 2012 decembere óta elfogadott
konszolidációs intézkedések teljes mértékű végrehajtása. (7) Ciprus 2014. január
1-jétől a következő intézkedéseket alkalmazza: a) a kiadási oldalon a költségvetés
tartalmazza a következőket: a célzottság javítása révén a szociális
juttatásokra fordított teljes összeg csökkentése; a közalkalmazotti és a
szélesebb állami szektorbeli bérek és túlóra-kifizetések további csökkentése; a
diákok és a nyugdíjasok térítéses közlekedési bérletének bevezetése; és
strukturális reformok bevezetése az oktatásban a forrásfelhasználás javítása
érdekében; valamint b) a bevételi oldalon a 2014. évi
költségvetés tartalmazza a következőket: az állami és a magánszektorbeli
munkavállalók bruttó jövedelmére kivetett ideiglenes járulék kiterjesztése
2016. december 31-ig; a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó emelése; valamint
az általános társadalombiztosítási rendszerbe fizetett járulékok növelése. (8) Az államháztartás hosszú távú
fenntarthatóságának biztosítása érdekében Ciprus fiskális-strukturális
reformokat hajt végre, amelyek többek között a következő intézkedéseket és
eredményeket tartalmazzák: a) adott esetben az általános és az állami
szektorbeli nyugdíjrendszer további reformja annak érdekében, hogy a rendszer –
a nyugdíjak megfelelőségének fenntartása mellett – hosszú távon életképes
legyen. A reformlehetőségekről aktuáriusi tanulmányt kell készíteni; b) az egészségügyi kiadások növekedésének
ellenőrzése az alapvető egészségügyi ellátás számára szükséges
elegendő eszköz biztosítása érdekében, a finanszírozási struktúra
fenntarthatóságának és az állami egészségügyi ellátás hatékonyságának
erősítése révén; nemzeti egészségügyi rendszer végrehajtása, pénzügyi
fenntarthatóságának garantálása és a teljes körű lefedettség biztosítása
mellett; c) a közkiadások és a költségvetési folyamat
hatékonyságának fokozása a jobb államháztartás-irányítás részét képező
hatékony középtávú költségvetési keret révén, ezáltal hozzájárulva az
alapvető szakpolitikák – például az oktatás és az egészségügy – számára
szükséges elegendő eszköz biztosítását figyelembe vevő költségvetési
konszolidációs erőfeszítésekhez. Ennek a keretrendszernek teljes mértékben
meg kell felelnie a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó
követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek[2], valamint a 2012. március 2-án
Brüsszelben aláírt, a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról,
koordinációról és kormányzásról szóló szerződésnek; d) a köz- és magánszféra közötti
partnerségek megfelelő, a legjobb gyakorlat alapján kialakított jogi és
intézményi keretének elfogadása; e) az állami tulajdonú és részben állami
tulajdonú vállalatok stabil vállalatirányítási rendszerének kialakítását célzó
program kidolgozása, valamint privatizációs terv kezdeményezése a gazdasági
hatékonyság javítása és az adósság fenntarthatóságának helyreállítása céljából; f) átfogó reformterv kidolgozása és
végrehajtása az adóbeszedés és -igazgatás hatékonyságának és eredményességének
javítása céljából, többek között az adócsalás és az adókikerülés elleni
küzdelemmel kapcsolatos, valamint a nemzetközi adóügyi együttműködést és
az adózással kapcsolatos információk cseréjét szabályozó törvények és
előírások teljes mértékű és megfelelő időben történő
alkalmazhatóságának megőrzését célzó intézkedésekkel; g) az ingatlanadó rendszerének reformja; h) a közigazgatás reformja működésének
és költséghatékonyságának javítása céljából, különösen a közszolgáltatások
méretének, foglalkoztatási feltételeinek és működési felépítésének
felülvizsgálata révén, a cél a kormányzati források hatékony felhasználásának
biztosítása és minőségi szolgáltatás nyújtása a lakosság számára; továbbá i) a szociális jóléti ellátások általános
rendszerének és szintjeinek reformja, a források hatékony felhasználása
céljából és annak biztosításához, hogy kialakuljon a jóléti támogatások és a
munkavállalásra ösztönző intézkedések megfelelő egyensúlya. Az állami
támogatások tervezett reformjának biztosítania kell, hogy a szociális támogatás
biztonsági hálóként szolgáljon, és – a munkavállalásra irányuló ösztönzők
fenntartása mellett – biztosítson minimumjövedelmet azok számára, akik nem
tudják fenntartani az alapvető életszínvonalat; valamint j) átfogó vizsgálat végzése az
államháztartás tekintetében többek között annak értékelésére, hogy milyen okok
vezettek a túlzott adósságszint kialakulásához. (9) Ciprus biztosítja, hogy a
bérindexálás felfüggesztése a tágabb értelemben vett állami szférában a program
végéig érvényben maradjon. A minimálbér bármely módosításának elfogadása
előtt egyeztetni kell a szociális partnerekkel, és a módosításnak összhangban
kell lennie a gazdasági és munkaerő-piaci fejleményekkel. (10) Ciprus részletes politikai
javaslatokat dolgoz ki az aktivizálási politikái terén fennálló hiányosságok
kezelésére, továbbá gyors intézkedéseket tesz a fiatalok lehetőségeinek
növelése és foglalkoztathatósági kilátásaik javítása érdekében, összhangban az
ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlással. A fiataloknak szóló
intézkedések tervezésének, irányításának és végrehajtásának jól kell
illeszkednie az aktivizálási politikák tágabb rendszeréhez, valamint
összhangban kell állnia a szociális jóléti rendszer reformjával és az
elfogadott költségvetési célokkal. (11) A belső piaci
szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[3] teljes körű végrehajtása
érdekében Ciprus elfogadja az ágazatspecifikus jogszabályok még hátralévő
szükséges módosításait. A szolgáltatások piacán meg kell szüntetni az
indokolatlan korlátokat, különösen a szabályozott szakmákkal összefüggésben. Az
illetékes versenyhatóság működésének javítása, valamint a nemzeti
szabályozási hatóságok függetlenségének és hatáskörének megerősítése révén
javítani kell a versenyjogi keretet. (12) Ciprus biztosítja a
tulajdonilap-kiadással kapcsolatos hátralék csökkentését, és lépéseket tesz
annak érdekében, hogy az ingatlanvásárlás esetén mihamarabb megtörténjen a
jelzálog törlése, illetve az új jelzálog bejegyzése a tulajdoni lapon, valamint
garantált időtartamot állapít meg az építési engedélyek és a tulajdoni
lapok kiadására vonatkozóan. (13) Ciprus módosítja a jelzáloggal
terhelt ingatlanok kényszereladási eljárására vonatkozó szabályokat, és a
lehető legrövidebb időn belül lehetővé teszi a magánárverések
lebonyolítását. A bírósági eljárásokat fel kell gyorsítani, és a program
befejezéséig meg kell szüntetni az ügyhátralékokat. Ciprus lépéseket tesz
turizmusa versenyképességének fokozása céljából, a beazonosított
számszerűsített – többek között a 2011–2015 közötti időszakra
vonatkozó, nemrégiben módosított turisztikai stratégiában szereplő – célok
végrehajtásához vezető, konkrét cselekvési terv létrehozása révén. Ciprus
jelentést készít a repüléspolitikai stratégia alapjául szolgáló légi
összeköttetési szükségletekről. (14) A villamos energiáról szóló
irányelv 44. cikkének (2) bekezdése és a gázirányelv 49. cikkének (1) bekezdése
ellenére Ciprus az energiaszektorban teljes körűen végrehajtja a harmadik
energiacsomagot. Ciprus fontolóra veszi az említett cikkekben biztosított
eltérések igénybevételét. Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni a ciprusi energiaszektor
átalakítására vonatkozó átfogó fejlesztési tervet. A terv a következőkre
terjed ki: a) a földgázkitermeléshez szükséges
infrastruktúra ütemterve, amely figyelembe veszi a kereskedelmi
lehetőségeket és kockázatokat; b) az átalakított energiaszektor és a gázexport
szabályozási rendszerének és piacszervezésének átfogó körvonalazása, beleértve
a bevételeket maximalizáló engedélyezési és adórendszert; valamint c) a szénhidrogén-készletek kezelésére
irányuló intézményi keret létrehozásának terve, beleértve egy – a nemzetközileg
elismert legjobb gyakorlatok alapján felállított – erőforrásalapot, amely
megkapná és kezelné a tengeri földgázkitermelésből származó állami
bevételeket. (15) Ciprus kérelmet nyújt be az
Európai Bizottsághoz a programidőszakra szóló technikai segítségnyújtásra
vonatkozóan. A kérelemben meg kell jelölni azokat a területeket, amelyekre
vonatkozóan a ciprusi hatóságok a makrogazdasági kiigazítási program
végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlennek tartják a technikai
segítségnyújtást vagy más tanácsadói szolgáltatást. 3. cikk A 2013/236/EU tanácsi határozat hatályát
veszti. 4. cikk Ennek a
határozatnak a Ciprusi Köztársaság a címzettje. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] HL C 120., 2013.4.26., 1. o. [2] HL L 306., 2011.11.23., 41. o. [3] HL L 376.,
2006.12.27., 36. o.