INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· Általános háttér

Az Európai Uniónak (EU) lépéseket kell tennie a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás és a fenntartható növekedés megindítása érdekében.

A Horizont 2020 [1] – az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kutatási és innovációs programja – egyik célja az európai ipar erősítése a kutatás- és innovációtámogatás eszközével számos iparágban.

A Horizont 2020 keretprogram „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” pillére kifejezetten az olyan kulcsfontosságú technológiák területén törekszik az ágazati versenyképesség javítására, mint az ikt. A mikro- és nanoelektronika, valamint az intelligens beágyazott alkatrészek és rendszerek az ikt kiemelt területei a Horizont 2020 keretprogramban.

A kutatás és az innováció uniós támogatásának és az ágazati céloknak a jobb összehangolása, valamint a nagyobb léptékű európai ipari beruházások vonzása érdekében a Horizont 2020 köz-magán társulások létrehozását tűzi ki célul olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat Európa tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez, és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében.

A jelen köz-magán társulásra (PPP) vonatkozó javaslat egy közös vállalkozást irányoz elő az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén. Az ECSEL (Electronic Components and Systems for European Leadership, Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek) közös vállalkozás a hetedik keretprogram[2] alatt útjára indított korábbi ENIAC[3] és ARTEMIS[4] közös vállalkozások helyébe lép a nanoelektronika és a beágyazott rendszerek területén. A javaslat a többéves pénzügyi keret[5], a Bizottság Horizont 2020 keretprogramra vonatkozó javaslata, a Bizottság „Kutatási és innovációs partnerségek kialakítása” című közleménye[6], az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés[7], a Bizottság kulcsfontosságú alaptechnológiákról[8] szóló, „A kulcsfontosságú alaptechnológiák európai stratégiája – híd a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez” című közleménye és a Bizottság „A mikro- és nanoelektronikai alkatrészekre és rendszerekre irányadó európai stratégia” című közleménye[9] összefüggésében kerül előterjesztésre. A javaslat ugyancsak összhangban van a Bizottság „Köz-magán társulások a Horizont 2020 keretprogramban: hatásos eszköz az európai innováció és a növekedés előmozdítására” című közleményével[10].

· Az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén javasolt közös vállalkozás létrehozásának indoklása és célkitűzései

Amellett, hogy az elektronikai alkatrészek és rendszerek világszerte igen jelentős, 1000 milliárd euró összegű forgalmat bonyolító iparágat képviselnek, a gazdaság egészében a termelékenység javításának alapját képezik, és kulcsszerepük van a társadalmi kihívások kezelésében. A fontos vertikális piacokon (autógyártás, energia, fizetési rendszerek stb.) való számottevő jelenléte ellenére az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazata Európában komoly, az egész gazdaságra kiható kihívásokkal néz szembe.

Európa konkrétan két fő kihívással szembesül az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén. Az egyik az értéklánc azon alapelemeinek a kézben tartása (tervezés, gyártás és végtermékekbe való beépítés), amelyek létfontosságúak az Európában zajló elektronikai értékteremtés fenntarthatóságának biztosításában, beleértve számos más európai iparág (autógyártás, energia, egészségügy, webipar stb.) versenyképességét is. A másik az innovációs láncban fellelhető komoly hiányosságok pótlása annak érdekében, hogy a kutatás területén elért kiváló eredmények üzleti téren is meghozzák gyümölcsüket.

A fenti kihívások kezelése során Európának ádáz globális versenyben kell helytállnia, és meg kell küzdenie az iparának csökkenő piaci részesedéséből és a kutatás és az innováció, illetve a gyors ütemű technológiai fejlődés magas költségeiből adódó problémákkal.

Ebben az összefüggésben az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén javasolt közös vállalkozás céljai következők:

· az innovációt előmozdító kulcsfontosságú technológiák ellátásbiztonságának szavatolása valamennyi fontosabb gazdasági ágazatban és annak biztosítása, hogy Európa a lehető legjobban ki tudja aknázni ezeket a technológiákat a gazdaság általános fellendítésére;

· az uniós irányelvek és az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott környezetvédelmi és ipari versenyképesség támogatása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében;

· az adott területen végzett kutatások és innováció előtt álló akadályok leküzdése, ideértve a magas kockázatokat, a jelentős K+F költségeket és a piaci hiányosságokat. A magánberuházások igénybevételéhez a nyilvánosság támogatása is szükséges;

· a stratégiák összehangolása a tagállamokkal a magánberuházások vonzása és a rendezett államháztartás biztosítása érdekében az erőfeszítésekben jelentkező párhuzamosságok és a szétaprózottság elkerülésével, továbbá a kutatási és innovációs szereplők részvételének megkönnyítése;

· az ipar ösztönzése egy hosszú távú stratégiai kutatási és innovációs menetrend elkészítésére, a szükséges kritikus tömeg létrehozására, a magánberuházások kiaknázására, a tudásmegosztás előmozdítására, a kockázatok csökkentésére, a költségek mérséklésére és a piacra jutási idő lerövidítésére.

Az új közös vállalkozás konkrét céljai különösen az alábbiak:

· a félvezető és intelligens rendszerek európai gyártási kapacitásainak fenntartása és növelése, beleértve a berendezések gyártása és az anyagfeldolgozás területén betöltendő vezető szerepet;

· vezető szerep a tervezés és a rendszerfejlesztés területén, beleértve a beágyazott technológiákat;

· világszínvonalú infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása minden érdekelt fél számára az elektronikai alkatrészek, valamint a beágyazott és intelligens rendszerek tervezéséhez és gyártásához;

· kapcsolatrendszerek kialakulásának előmozdítása innovatív kkv-k bevonásával a meglévő klaszterek erősítésével és új klaszterek létrehozásának elősegítésével ígéretes új területeken.

· A múltbéli tapasztalatok felhasználása

A javasolt közös vállalkozás épít a korábbi közös vállalkozások (ENIAC és ARTEMIS) hetedik keretprogram során szerzett tapasztalataira. Mindkét közös vállalkozás célja az volt, hogy egy európai szintű kutatási és fejlesztési programot indítson útjára a nanoelektronika és a beágyazott rendszerek területén azáltal, hogy az ipart, a tagállamokat és az Európai Uniót stratégiáik összehangolására és a beruházások növelésére sarkallta. Kiváló lehetőséget teremtettek az európai méretű együttműködésre, a kritikus tömeg létrehozására és a beruházások kiaknázására. A közös vállalkozások bizonyították, hogy sikerrel töltik be a becsületes közvetítő szerepét és működnek katalizátorként a magánszféra kiemelkedő szereplőinek a részvételét fokozó ambiciózus projektekben egy olyan keretrendszeren belül, amelyben a nemzeti és európai hatóságok magas stratégiai értékkel bíró programokat tudnak támogatni. Erre a képességre meggyőző bizonyítékot szolgáltatott az ENIAC közös vállalkozás sikere a nanoelektronikát érintő kulcsfontosságú alaptechnológiai ajánlások végrehajtásának beindításában, valamint az első nagyszabású innovációs kísérleti projektek ARTEMIS közös vállalkozás általi elindítása. A 2008–2012 közötti időszakban összesen 2,8 milliárd euró kutatási, fejlesztési és innovációs beruházást valósított meg mintegy 2000 résztvevő, amelyek közül több mint 500 kkv volt.

Ezekben a közös vállalkozásokban a magánszféra, a nemzeti hatóságok és az európai hatóságok vettek részt. A háromoldalú konstrukció egyik jelentős kihívását az jelentette, hogy össze kellett hangolni az eljárásokat és a tartalmakat a részt vevő tagállamok elvárásaival és folyamataival.

Az ARTEMIS és ENIAC közös vállalkozások első és második időközi értékelése erősen ajánlotta egy hasonló kezdeményezésnek a Horizont 2020 keretén belüli megvalósítását, tekintettel arra, hogy valószínűleg nincs olyan szervezet vagy tagállam, amely önmagában képes lenne megbirkózni az ágazat valamennyi kihívásával. Ezért az előre vezető út mindenekelőtt az európai szintű összehangolt intézkedésekben keresendő.

A jelenlegi modellel szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy az alkalmas volt a célok elérésére, igaz, a vártnál meredekebb tanulási görbe mellett, amelynek során fel kellett építeni a bizalmat és egy életképes működési módot.

A fent említett sikerek mellett a jelenlegi felépítés bizonyos kritikai megjegyzésekre is okot ad:

· Nincs meg a kellő szinkron a különféle nemzeti eljárások között (a szerződéskötések és a kifizetések terén sem), ami késlelteti a projektek megvalósítását.

· A résztvevők azon kötelezettsége, hogy különböző szabályok alapján (közös vállalkozási és nemzeti) két támogatási megállapodást kell kötniük, adminisztratív terhet jelent.

· Az eltérő nemzeti szabályok hatással vannak a konzorciumok felépítésének módjára.

· Az uniós és a nemzeti kötelezettségvállalások közötti merev függőség (a TÁ/EU 1.8 tanácsi rendelet által előírt arányos hozzájárulás) gátolja a költségvetés végrehajtását.

· A decentralizált ügynökségekről szóló költségvetési keretrendelet követelményei jelentős nyomás alá helyezik a közös vállalkozás korlátozott erőforrásait.

Mindezek a nehézségek nem hátráltatták a folyamatokat, de állandó erőfeszítéseket követeltek meg valamennyi féltől a rendszer működtetéséhez. A jövőbeli kezdeményezést nagyban segítheti egy egyszerűbb működési modell, összhangban a Horizont 2020 általános egyszerűsítési célkitűzésével. Az új közös vállalkozásra vonatkozó javaslat a folyamatok egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét célzó rendelkezéseket is tartalmaz.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLATOK

· A konzultáció eredményei

Az érdekelt felek megítélése szerint az ikt területén jelenleg működő két közös vállalkozás nagy értéket képvisel. A nyilvános konzultáció szerint a közös vállalkozások segítettek megszüntetni saját területeik főbb szűk keresztmetszeteit, és hozzájárultak Európa versenyképességének növeléséhez.

A jelenlegi ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozásokban ipari érdekelt felek (nagyvállalatok és kkv-k egyaránt), valamint egész Európa kutató közösségei (kutatási és ismeretterjesztő szervezetek) vesznek részt. A tagállamok közvetlenül részt vesznek az irányítási szervezetben és pénzügyi hozzájárulást is biztosítanak. Az ipari és kutatási közösségeket az AENEAS és ARTEMIS-IA ágazati egyesületek képviselik.

A konzultációk szerint valamennyi szereplő motivált és elkötelezett a közös technológiai kezdeményezések mellett. Az ágazat szerint a közös technológiai kezdeményezések elősegítették a megfelelő érdekelt felek közötti párbeszédet és ösztönözték az együttműködést a stratégiai kutatási menetrendek végrehajtásában. A közös technológiai kezdeményezések egyesítik a magánszféra erőforrásait és a tagállami, illetve uniós közpénzeket.

Az új közös technológiai kezdeményezés vonatkozásában valamennyi érdekelt fél szilárdan támogatja az alábbi két célt:

· A kritikus tömeg elérése a köz- és a magánszféra erőforrásainak egyesítésével; és

· Nyilvános támogatás biztosítása nagyszabású demonstrációs és kísérleti projektekhez.

Támogatást kell nyújtani az európai értékláncok mentén és a piachoz közelebb megvalósuló innovációs együttműködéshez. Ennek a komplex elektronikai alkatrészek és rendszerek tervezésére, valamint a gyártásra és a technológiafejlesztésre is ki kell terjednie.

A tagállamok ragaszkodnak a közpénzek lehető leghatékonyabb elköltéséhez nemzeti iparuk és kutatási közösségük érdekeinek megfelelően. Minden részt vevő tagállam tisztában van azzal, hogy az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazata nagy jelentőséggel bír nemzetgazdaságuk számára. A tagállamok akkor hajlandóak mérlegelni a háromoldalú modellben való részvételt, ha a finanszírozás szintje megköveteli az erőforrások egyesítését és a stratégiák szorosabb összehangolását regionális, nemzeti és uniós szinten.

Egyes tagállamok felismerik a résztvevők előtt álló jelenlegi nehézségeket, amelyek mindenekelőtt a nemzeti alkalmassági feltételek alkalmazása, valamint a szerződéskötési és finanszírozási feltételek összehangolásának hiánya nyomán jelentkeznek. A nemzeti megállapodások különbözősége eltérő részvételi feltételeket eredményez és a hatékonyság romlását eredményezi. Ezekről a nehézségekről az érdekelt felek számoltak be a közös technológiai kezdeményezés háromoldalú modelljével kapcsolatban.

A kkv-k számára a részvétel egyszerűsége kiemelt jelentőséggel bír. Egyértelműen előnyben részesítik a célzottabb támogatásokat, és ezt a véleményüket a részt vevő tagállamok is osztják.

Ugyancsak sok érdekelt fél emeli ki a közös vállalkozás tevékenységére vonatkozó többéves tagállami pénzügyi tervek szükségességét.

A különböző véleményeket figyelembe vették az elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatos új közös technológiai kezdeményezés tervezésekor, jóllehet, a közös vállalkozás egyablakos rendszerű működését nem minden tagállam támogatta egyöntetűen.

· Hatásvizsgálat

A javasolt rendelethez bizottsági hatásvizsgálatot kellett végezni, amely a javaslathoz van csatolva.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javasolt intézkedés összefoglalása

A javaslat egy tanácsi rendeletre irányul, amely létrehozza az ECSEL közös vállalkozást és meghatározza annak céljait, jogi státuszát, működési szabályait és a 2014–2024 közötti időszakra vonatkozó törvényi rendelkezéseket (a pénzügyi programozás kapcsán 2020-ig). Az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozásokat a nanoelektronika, illetve a beágyazott számítástechnikai rendszerek területén hozták létre a 2007. december 20-i 72/2008/EK és 74/2008/EK tanácsi rendeletek. Ezeket az új közös vállalkozás hatályba lépésével meg kell szüntetni.

· Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke.

A Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályai alkalmazandók. Tekintve azonban e kezdeményezés különleges operatív szükségességét, az említett szabályoktól el kell térni. Ugyanakkor ez a különleges eltérés a javaslat jelen szakaszában nem szerepel, hogy ne befolyásolja a megfelelő jogalapokról, illetve azok elfogadásának eljárási szabályairól szóló intézményközi megbeszéléseket, amelyek a Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot (COM (2011) 0810-2011/0399 (COD) érintő jogalkotási munka keretében folyamatban vannak. A konkrét eltérés az említett megbeszélések eredményének függvényében egy későbbi szakaszban kerül bevezetésre.

Az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása miatt el kell térni a(z) .../EU rendelet [a Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályai] azon rendelkezésétől, amely értelmében minden cselekvésre csak egyetlen finanszírozási ráta vonatkozhat. A tagállamok általi társfinanszírozás miatt a közös vállalkozás által nyújtott állami támogatásra konkrét rendelkezések alkalmazandók, melyek a támogatási intenzitást a résztvevők típusától és a tevékenységek típusától függően határozzák meg.

· A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve alkalmazandó, mivel a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani az alábbi okokból.

· Az Európa ipara és gazdasága előtt tornyosuló kihívások jelentős beruházásokat követelnek meg, amelyek komoly erőfeszítést tesznek szükségessé minden tagállam részéről. Emiatt az egyes tagállamok – gazdaságuk méretétől függetlenül – bizonytalanok a kutatás és az innováció támogatása terén vagy halogatnak bizonyos beruházásokat, amelyek létfontosságúak lennének a további magánberuházások vonzásához és Európa innovációs és versenykapacitásának kiépítéséhez. A regionális, nemzeti és uniós erőforrások egyesítésével Európa könnyen tud reagálni a jelentős beruházások iránti igényekre és előre tudja jelezni azokat, ahogy azt az ENIAC közös technológiai kezdeményezésre vonatkozó 2012. évi pályázati felhívások is bizonyították. Ezek a felhívások gyártási kísérleti programokat támogattak néhány, az európai ipar számára kulcsfontosságú területen.

· Európában minőségi szakosodott technológiai és ipari klaszterek működnek a mikro-és nanoelektronikai alkatrészek, valamint az intelligens és beágyazott rendszerek területén. Az innováció és a versenyképes termékek és szolgáltatások egyre inkább a multidiszciplináris kutatási és innovációs tevékenységek eredményei, illetve olyan egyesülések és partnerségek termékei, amelyek a félvezető-fejlesztéstől a beágyazott szoftverekig és a hálózati alkalmazásokig terjedő értéklánc mentén jöttek létre. Ha nem jön létre új, uniós szintű kezdeményezés, fokozódni fog az európai kutatási és innovációs környezet szétaprózódása. Célratörő és koherens program nélkül Európa csak elszórt és strukturálatlan helyi próbálkozások formájában lesz részese az elektronikai alkatrészek és rendszerek piacának. A fejlődést gátolja az ipari és K+F projektek összehangolatlansága, az erőfeszítésekben jelentkező párhuzamosságok, a felesleges bürokrácia és a korlátozottan rendelkezésre álló kutatásfinanszírozási eszközök nem kellően hatékony felhasználása. Ezért az egyes tagállamok intézkedései nem elegendőek az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazata előtt álló kihívások leküzdéséhez. Egyetlen nemzeti mechanizmus sem képes előteremteni a szükséges szakértői bázist és anyagi eszközöket ahhoz, hogy a versengő világpiacon erős pozícióra tegyen szert.

Az uniós szintű intézkedések több okból is alkalmasabbak a kívánt célok elérésére. Az európai köz-magán társulások élni tudnak azokkal a pénzügyi és technikai eszközökkel, amelyek a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció komplexitásának kezeléséhez szükségesek. Ezek a társulások koncentráló hatást fejtenek ki az európai, nemzeti és ipari prioritások tekintetében. Egyesítik magukban a transznacionális és európai programok erősségeit. Az egyszerűsített működési mód bevezetése rövidebb támogatásnyújtási időt tesz lehetővé és csökkenti a bürokráciát a résztvevők számára.

Mindezek miatt a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének.

· Az arányosság elve

Az arányosság elvével összhangban a jelen rendeletben foglalt rendelkezések nem haladják meg a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

A javaslat a következő okokból felel meg az arányosság elvének. A javasolt közös vállalkozás az egyetlen olyan egyszerű megoldási lehetőség, amellyel leküzdhetők a célok elérésével kapcsolatos akadályok és teljesíthetők az azok kapcsán támasztott követelmények. Olyan struktúra, amely hosszú távon is fennmaradhat, jogi személyiséggel bír, és egyértelmű jogi keretet biztosít a kutatásban és az innovációban szerepet vállaló felek, a nemzeti hatóságok és az EU együttműködéséhez és részvételéhez köz-magán társulás keretében. Rendkívül fontos, hogy minden érdekelt fél részt vegyen a közös vállalkozásban. Mivel a kezdeményezés a gazdasági versenyképesség szempontjából nagy jelentőségű ágazati célokat tűz ki, elengedhetetlen az ipar részvétele a kutatási prioritások és az innovációs irányelvek kialakításában. A tagállamok részvétele a nemzeti finanszírozás mobilizálása miatt szükséges, amely az adott területen az állami kutatási és innovációs kiadások nagy részének forrása. Végül az Uniónak is kulcsszerepet kell játszania az integrációs folyamat előmozdításában, a partnerek eltérő érdekeinek összehangolásában és a pénzügyi hozzájárulás felhasználásának megfelelő felügyeletében.

A javasolt intézkedések megvalósítják a szükséges uniós szintű integrációt, miközben rugalmassá teszik az egyes tagállamok részvételét. A nemzeti pénzügyi hozzájárulások felhasználásával kapcsolatos döntési jogkör továbbra is nemzeti szinten marad. A közös vállalkozás karcsú struktúrát hoz létre a döntéshozatalhoz, valamint a pénzügyi és igazgatási műveletekhez. Különösen költséghatékony megoldás, hiszen igazgatási költségei a várakozások szerint a közös vállalkozás által beindítandó kutatási és innovációs tevékenységekhez nyújtott általános uniós hozzájárulás 3%-a körül lesznek.

· Az eszközök megválasztása

A javasolt eszköz: rendelet

Más eszközök az alábbi okból nem lennének célravezetők: az Európai Unió részvételével működtetett közös vállalkozáshoz tanácsi rendeletre lenne szükség.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) által a „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” keretből biztosítandó költségvetés értékelése 1 215 255 000[11] [12] euró összegű maximális uniós kiadást jelez előre (EFTA-hozzájárulásokkal) az ECSEL közös vállalkozás teljes élettartamán keresztül (2024-ig), amelyet 2020 december 31., a Horizont 2020 költségvetési időszakának vége előtt kellene lekötni, és 2024. december 31-ig kellene kifizetni.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

· Egyszerűsítés

A javaslat egyszerűsített működési modellt indítványoz a résztvevők által a jelenlegi közös vállalakozásokban tapasztalt gyakorlati nehézségek orvoslására; ide tartozik a nemzeti szabályok és gyakorlatok sokfélesége, amely jelentős eltérésekhez vezet az egyes résztvevők kezelésében. A javaslat szerint a támogatási megállapodások/kifizetések ügyében a nemzeti közigazgatások helyett az új közös vállalkozás jár el a tagállamok nevében, ugyanúgy, ahogy az uniós hozzájárulások esetében. Így a közös vállalkozás egyablakos rendszerben működhet, biztosítva a résztvevők finanszírozásának egységességét. A javaslat ugyancsak kitér a közfinanszírozási arányok (uniós és nemzeti források) harmonizálására valamennyi résztvevő esetében.

· Európai érdek

Európának elemi érdeke, hogy az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazata erős legyen a kontinensen, mivel az olyan elektronikai alaptechnológiákat lát el, amelyek a gazdaság számos területén előmozdítják az innovációt az autógyártástól és a repülőgépipartól az energiaiparon, az egészségügyi berendezéseken és a háztartási készülékeken keresztül mindenféle ipari gyártási folyamatig. E tekintetben az ECSEL közös vállalkozás céljai és hatálya pontosan meg fogja határozni a követendő technológiai pályákat és az elérendő gazdasági célokat, a résztvevőkre vonatkozó nyitott és igazságos kiválasztási kritériumokat, az ipar beruházásokban és munkahelyteremtésben betöltendő szerepét, valamint a megfelelő irányítási és végrehajtási módokat. Az ECSEL közös vállalkozáshoz nyújtott állami támogatások jobb helyzetbe hozzák az Európai Uniót a nemzetközi szintű kutatás és innováció területén. Segítséget nyújtanak az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazatának teljes értéklánca számára Európában, benne sok kkv-vel is, de az átgyűrűző hatások révén számos más gazdasági szereplőnek is. A Bizottság a tagállamok vagy azok adott csoportjának tájékoztatása mellett úgy ítélheti meg, hogy az ECSEL közös vállalkozás kezdeményezései közös európai érdeket szolgáló fontos projektek, amennyiben ennek minden feltétele teljesül.

2013/0234 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az ECSEL közös vállalkozásról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[13],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[14],

mivel:

(1)       A közös technológiai kezdeményezés formájában megvalósuló köz-magán társulásokról először az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[15] rendelkezett.

(2)       A Tanács 2006. december 19-i, az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Együttműködés egyedi programról szóló 2006/971/EK határozata[16] konkrétan azonosította a támogatandó köz-magán társulásokat, köztük az ENIAC és ARTEMIS közös technológiai kezdeményezések területein működő köz-magán társulásokat is.

(3)       Az Európa 2020 stratégia[17] hangsúlyozza, hogy Európában kedvező feltételeket kell teremteni a tudáshoz és az innovációhoz kapcsolódó beruházások számára az Unión belüli intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében. Ezt a stratégiát az Európai Parlament és a Tanács egyaránt jóváhagyta.

(4)       Az Európai Parlament és a Tanács 2013. …-i, a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló …/2013/EU rendeletének[18] célja, hogy szélesebb körű hatást érjen el a kutatás és az innováció területén a Horizont 2020 keretprogram és a magánszféra pénzügyi forrásainak egyesítésével olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez, és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében. Az ilyen partnerségekben való uniós részvétel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke és az 1982/2006/EK határozat alapján létrehozott közös vállalkozások pénzügyi támogatásában is testet ölthet.

(5)       A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló 2013. […]-i […]/2013/EU határozatnak megfelelően[19] az 1982/2006/EK határozat alapján létrehozott közös vállalkozásokat további támogatás illeti meg a […]/2013/EU rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az „ipari vezető szerep” prioritás két konkrét tevékenységi kört helyez a középpontba az információs és kommunikációs technológiák területén: „mikro- és nanoelektronika”, illetve „új generációs összetevők és rendszerek, fejlett és intelligens beágyazott alkatrészek és rendszerek kialakítása”. A beágyazott számítástechnikai rendszereket (ARTEMIS) és a nanoelektronikát (ENIAC) érdemes egyetlen közös kezdeményezés keretében egyesíteni.

(6)       A Bizottság „A kulcsfontosságú alaptechnológiák európai stratégiája – híd a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez” című közleménye[20] azonosítja a kulcsfontosságú alaptechnológiákat, amelyek között megtalálható a mikro- és nanoelektronika is mint nélkülözhetetlen innovációs forrás. Jelenleg szakadék tátong az alapismeretek kifejlesztése és termékek, szolgáltatások formájában történő kereskedelmi hasznosítása között. Ezt egyebek mellett a gyártási kísérleti programokra irányuló fókuszált törekvésekkel és innovációs kísérleti projektekkel – beleértve a nagyobb léptékű programokat is – kell áthidalni, annak érdekében, hogy a technológia- és termékhitelesítés ipari körülmények között történjen, és a különféle kulcsfontosságú alaptechnológiák között szorosabb legyen az integráció és a „megtermékenyítő” hatás.

(7)       A Bizottság „A mikro- és nanoelektronikai alkatrészekre és rendszerekre irányadó európai stratégia” című közleménye[21] szerint a mikro- és nanoelektronikai alkatrészek és rendszerek valamennyi jelentősebb gazdasági ágazatban előmozdítják az innovációt és a versenyképességet. A terület fontossága és az Unióban fellelhető érdekelt felek előtt álló kihívások miatt gyors fellépésre van szükség annak érdekében, hogy az európai innovációban és értékláncokban ne maradjon gyenge láncszem. Ezért a javaslat szerint olyan uniós szintű mechanizmust kell létrehozni, amely egyesíti és összpontosítja az elektronikai alkatrészek és rendszerek terén zajló kutatás és innováció tagállamok, az Unió és a magánszféra általi támogatását.

(8)       Annak érdekében, hogy Európa visszanyerje vezető szerepét a nanoelektronikai környezetben, az iparban és a kutatásban tevékenykedő érdekelt felek egy stratégiai kutatási és innovációs programot javasoltak, 2020-ig összesen 100 milliárd euró beruházási értékben, amelynek célja, hogy Európa nanoelektronikából származó bevétele világszerte évi több mint 200 milliárd euróval nőjön, valamint hogy Európában közvetlenül vagy közvetetten 250 000 új munkahely jöjjön létre.

(9)       Az „elektronikai alkatrészek és rendszerek” kifejezés a mikro- és nanoelektronika, valamint a beágyazott/kiberfizikai és intelligens integrált rendszerek és alkalmazások területeit foglalja magában.

(10)     A 2007. december 20-i 72/2008/EK rendelettel[22] létrehozott ENIAC közös vállalkozás sikeresen hajtott végre egy olyan kutatási menetrendet, amely erősítette a nanoelektronika megfelelő területeit, és ezáltal javította Európa versenyképességét azáltal, hogy előmozdította a kiemelt témákban megvalósuló beruházásokat, és ebbe a folyamatba a teljes kapcsolatrendszert bevonta.

(11)     A beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító „ARTEMIS közös vállalkozás” létrehozásáról szóló, 2007. december 20-i 74/2008/EK tanácsi rendelettel[23] útjára indított ARTEMIS közös vállalkozás bizonyította stratégiai irányvonalát, amely egyesíti magában a felülről lefelé megvalósuló irányítást és a kezelendő műszaki problémák alulról felfelé megvalósuló meghatározását, ezáltal olyan projekteket ösztönözve, amelyek közvetlenül felhasználható eredményeket produkálnak az ágazat számára.

(12)     Az ARTEMIS és ENIAC közös vállalkozások időközi értékelései arra utaltak, hogy hasznos és a célnak megfelelő eszközökről van szó, amelyek alkalmasak az erők egyesítésére és az adott területeken várt jelentős hatások kifejtésére. Az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások által lefedett kutatási területeket ezért a jövőben is támogatni kell ahhoz, hogy tovább javuljon az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazatának versenyképessége Európában, és az erőfeszítéseket olyan stratégiai tevékenységekre kell összpontosítani, amelyekben a kezdeményezésekben részt vevő magán- és a közszférabeli érdekelt felek közösen megállapodtak.

(13)     A nanoelektronika és a beágyazott számítástechnikai rendszerek kutatási programjait célzó további támogatásoknak építenie kell az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások gyakorlati tapasztalataira, beleértve azok időközi értékeléseinek eredményeit, az érdekelt felek ajánlásait, valamint az eredményes koordináció és az erőforrások szinergiája iránti igényt.

(14)     Az ARTEMIS, ENIAC és EPoSS (Intelligens Rendszerek Integrációjának Európai Platformja) európai technológiai platformokban tevékenykedő érdekelt felek között fokozott együttműködés zajlik az ikt-komponensek és -rendszerek ágazatának 2012-ben kiadott magas szintű stratégiai kutatási és innovációs menetrendjében leírtaknak megfelelően. Az együttműködésből származó szinergiák lehető legeredményesebb kialakítása és kiaknázása érdekében egyetlen közös vállalkozást kell elindítani (a továbbiakban „ECSEL közös vállalkozás”) az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén, amely magában foglalja az ARTEMIS és ENIAC közös vállalkozások korábbi tevékenységeit, ám a célnak jobban megfelelő struktúra és szabályok révén javítja a hatékonyságot és egyszerűbbé teszi a működést. Ennek érdekében az ECSEL közös vállalkozásnak a saját igényeihez szabott pénzügyi szabályokat kell életbe léptetnie az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkének[24] megfelelően.

(15)     Az ágazati érdekelt felek által előterjesztett magas szintű stratégiai kutatási és innovációs menetrend többféle támogatási forrással számol: nemzeti, regionális és kormányközi programok, uniós keretprogram és köz-magán társulás formájában megvalósuló közös technológiai kezdeményezés.

(16)     Az elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatos köz-magán társulásoknak egyesíteniük kell azokat a pénzügyi és technikai eszközöket, amelyek a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció komplexitásának kezeléséhez szükségesek. Ezért az ECSEL közös vállalkozás önkéntes tagjai között kell lennie az Uniónak, a tagállamoknak és a Horizont 2020 keretprogram társult országainak (a továbbiakban „társult országok”), valamint magántagként az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazatában tevékenykedő európai társaságokat és más szervezeteket képviselő egyesületeknek. Az ECSEL közös vállalkozásnak nyitva kell állnia az új tagok előtt.

(17)     Az ECSEL közös vállalkozásnak olyan világosan meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek az európai iparágaknak általánosságban lehetővé tehetik az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén megvalósuló leginnovatívabb technológiák tervezését, gyártását és felhasználását. Európai szintű strukturált és összehangolt pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak továbbra is vezető szerepet játsszanak a rendkívül erős nemzetközi versenyben, biztosítva legyen az európai technológiai eredmények gyors és széles körű ipari felhasználása, amely fontos átgyűrűző hatásokat generálhat a társadalom számára, és megvalósuljon a kockázatok megosztása és az erők egyesítése a stratégiák és beruházások közös európai érdekeknek megfelelő összehangolása révén. A Bizottság a tagállamok vagy azok adott csoportjának tájékoztatása mellett úgy ítélheti meg, hogy az ECSEL közös vállalkozás kezdeményezései közös európai érdeket szolgáló fontos projektek, amennyiben ennek minden feltétele teljesül.

(18)     Az AENEAS, ARTEMISIA és EPoSS magánszervezetek írásbeli egyetértésüket fejezték ki amellett, hogy az ECSEL közös vállalkozás területén folytatott kutatási és innovációs tevékenységeket a köz-magán társulások jellegéhez megfelelően hozzáigazított struktúra keretein belül végezzék. Helyénvaló, hogy a magánszervezetek a jelen rendelet mellékletében foglalt alapszabályt írásos hozzájárulással fogadják el.

(19)     Az ECSEL közös vállalkozás céljai elérése érdekében elsősorban a résztvevőknek nyújtott vissza nem térítendő támogatás formájában nyújt pénzügyi segítséget, nyílt versenypályázati felhívások után. Ezt a pénzügyi támogatást az ismert, az adott program kidolgozását akadályozó piaci hiányosságok orvoslására kell fordítani, és annak ösztönző hatást kell kifejtenie a kedvezményezett viselkedésének megváltoztatása révén.

(20)     A belső piacon működő összes vállalkozás egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása érdekében az uniós keretprogram nyújtotta finanszírozást az állami támogatási szabályokkal összhangban kell kialakítani, ezáltal biztosítva a közkiadások eredményességét, és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, a nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását vagy a rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását.

(21)     Az ECSEL közös vállalkozás révén finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételnek összhangban kell lennie a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 2013. ...-i …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[25].

(22)     Az Unió pénzügyi hozzájárulását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglalt, a közvetett irányításra vonatkozó megfelelő szabályokkal, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet[26] előírásaival összhangban kell kezelni.

(23)     Az uniós források e rendelet alapján címzett kedvezményezettjeit úgy kell ellenőrizni, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek, a […]/2013/EU [Horizont 2020 keretprogram] rendeletnek megfelelően.

(24)     Az Unió és az ECSEL közös vállalkozás egyéb tagjainak pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a közigazgatási és pénzügyi bírságokat a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően.

(25)     A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolja az ECSEL közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(26)     A Szerződés 287. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió által létrehozott szervek, hivatalok és ügynökségek alapító okirata kizárhatja mindezen szervek, hivatalok és ügynökségek bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolásainak számvevőszéki vizsgálatát. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének megfelelően a rendelet 209. cikke szerinti szervek beszámolóit független könyvvizsgálati szervnek kell ellenőriznie, amelynek véleményt kell formálnia többek között a beszámolók megbízhatóságáról és az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A beszámolók vizsgálata során fellépő párhuzamosságok elkerülése érdekében indokolt, hogy az ECSEL közös vállalkozás beszámolóit a Számvevőszék ne vizsgálja.

(27)     Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban az ECSEL közös vállalkozásnak az ágazati kutatás és innováció Unió-szerte történő erősítésével kapcsolatos célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, így azokat a párhuzamosságok elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása érdekében az Unió eredményesebben el tudja érni. Ez a rendelet az említett célok eléréséhez szükséges legkisebb területre korlátozódik, és nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(28)     Az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások a 2017. december 31-ig tartó időszakban működnek. Az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozásokról az ECSEL közös vállalkozásra való áttérést össze kell hangolni a hetedik keretprogramról a Horizont 2020 keretprogramra való áttéréssel a kutatási célra rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében. A jogbiztonság és az áttekinthetőség érdekében a 72/2008/EK és 74/2008/EK tanácsi rendeleteket ezért hatályon kívül kell helyezni és átmeneti rendelkezéseket kell alkotni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Létrehozás

(1) Az „Electronic Components and Systems for European Leadership” (Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek) közös technológiai kezdeményezés megvalósítása érdekében közös vállalkozás jön létre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkének megfelelően (a továbbiakban: ECSEL közös vállalkozás) a 2024. december 31-ig tartó időszakra.

(2) Az ECSEL közös vállalkozás az eredetileg a 72/2008/EK és 74/2008/EK rendeletekkel létrehozott ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások helyébe lép és felváltja azokat.

(3) Az ECSEL közös vállalkozás olyan szervezet, amely egy, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikke szerinti köz-magán társulás megvalósítására kap megbízást.

(4) Az ECSEL közös vállalkozás jogi személyiséggel rendelkezik. Minden tagállamban a tagállami törvények szerint a jogi személyek részére adható legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik. Többek között ingó és ingatlan tulajdont szerezhet vagy idegeníthet el, és bíróság előtt eljárhat.

(5) Az ECSEL közös vállalkozás székhelye Brüsszel, Belgium.

(6) Az ECSEL közös vállalkozás alapszabályát a melléklet tartalmazza.

2. cikk Célok

(1) Az ECSEL közös vállalkozás céljai az alábbiak:

a)      hozzájárulás az Európai Parlament és a Tanács 2013. …-i, a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló …/EU rendeletének, illetve különösen a Horizont 2020 (2014–2020) keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló 2013. …-i …/2013/EU tanácsi határozat … részének a végrehajtásához;

b)      annak elősegítése, hogy az Unió elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó ágazata megerősödjön és globálisan versenyképessé váljon;

c)      az elektronikai alkatrészek és rendszerek rendelkezésre állásának biztosítása a kulcsfontosságú piacok számára és a társadalmi kihívások kezeléséhez annak érdekében, hogy Európa továbbra is a technológiai fejlődés élvonalában maradjon, megszűnjön a szakadék a kutatások és azok hasznosítása között, javuljanak az innovációs képességek és növekedjen az európai gazdaság és foglalkoztatottság;

d)      a stratégiák összehangolása a tagállamokkal a magánberuházások vonzása és az állami támogatások hatékonyságának biztosítása érdekében a párhuzamosságok és a szétaprózódás elkerülésével, valamint a kutatási és innovációs szereplők részvételének megkönnyítésével;

e)      a félvezető és intelligens rendszerek európai gyártási kapacitásainak fenntartása és növelése, beleértve a berendezések gyártása és az anyagfeldolgozás területén betöltendő vezető szerepet;

f)       domináns szerep a tervezés és a rendszerfejlesztés területén, beleértve a beágyazott technológiákat;

g)      világszínvonalú infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása minden érdekelt fél számára az elektronikai alkatrészek, valamint a beágyazott/kiberfizikai és intelligens rendszerek tervezéséhez és gyártásához;

h)      dinamikus kapcsolatrendszer kiépítése innovatív kis- és középvállalkozások (kkv-k) bevonásával, a meglévő klaszterek erősítésével és új klaszterek létrehozásának elősegítésével ígéretes új területeken.

(2) Az ECSEL közös vállalkozás feladatai az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások és az EPoSS Európai Technológiai Platform eredményein alapulnak. Célja a következő főbb területeken zajló fejlesztések, illetve az azok közötti szinergiák előmozdítása:

a)      tervezési technológiák, eljárások és integráció, ipari eszközök, alapanyagok és gyártás a mikro- és nanoelektronika területén, célul tűzve ki a miniatürizálást, a diverzifikációt, a differenciálást és a heterogén integrációt;

b)      folyamatok, módszerek, eszközök és platformok, referenciatervek és -architektúrák a szoftverek és/vagy a vezérlésintenzív beágyazott/kiberfizikai rendszerek területén, célul tűzve ki a tökéletes összekapcsolhatóságot és az átjárhatóságot, a működési biztonságot, a magas szintű rendelkezésre állást, illetve a professzionális és fogyasztói jellegű alkalmazások és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztonságát;

c)      intelligens rendszerek multidiszciplináris megközelítései a holisztikus tervezés és a fejlett gyártási rendszerek eszközeinek felhasználásával annak érdekében, hogy önálló és az adott körülményekhez alkalmazkodó, kifinomult felületekkel rendelkező intelligens rendszerek valósuljanak meg, amelyek komplex funkciókat kínálnak, pl. az érzékelés, a vezérlés, a feldolgozás, az energiaellátás és a hálózati funkciók zökkenőmentes integrációja révén.

3. cikk Uniós pénzügyi hozzájárulás

(1) Az ECSEL közös vállalkozás maximális uniós támogatása, beleértve az EFTA-előirányzatokat is, az igazgatási és üzemeltetési költségek tekintetében 1 215 255 000 euró. A hozzájárulást az Unió általános költségvetésében szereplő előirányzatokból kell kifizetni, amelyeket a Horizont 2020 (2014-2020) keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programhoz rendeltek. Az uniós hozzájárulás költségvetési végrehajtása az ECSEL közös vállalkozás feladata, amely a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében említett szervezetként jár el a rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontja, valamint 60. és 61. cikke szerint.

(2) Az uniós pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos rendelkezéseket egy feladat-átruházási megállapodásban és az Unió nevében a Bizottság, illetve az ECSEL közös vállalkozás között kötendő éves forrásátadási megállapodásokban kell rögzíteni.

(3) A (2) bekezdésben említett feladatátruházási megállapodásnak szabályoznia kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikkének (3) bekezdésében, valamint 60. és 61. cikkében, továbbá az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 40. cikkében foglalt elemeket, illetve egyebek mellett az alábbiakat:

a)      az ECSEL közös vállalkozás hozzájárulásával kapcsolatos követelmények a(z) …/EU határozat [a Horizont 2020 keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program] II. mellékletében említett teljesítménymutatók tekintetében;

b)      az ECSEL közös vállalkozás hozzájárulásával kapcsolatos követelmények a(z) …/EU határozat [a Horizont 2020 keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program] III. mellékletében említett felügyelet tekintetében;

c)      az ECSEL közös vállalkozás működésével kapcsolatos konkrét teljesítménymutatók;

d)      a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezések a …/2013/EU rendelet [Horizont 2020 keretprogram] 22. cikkében leírtak szerint;

e)      a humánerőforrások felhasználása és változásai, különös tekintettel a munkaerő-felvételre tisztségcsoport, besorolási fokozat és kategória szerint, az átminősítésre vagy a munkaerő létszámának bármilyen megváltozására.

4. cikk Az Unión kívüli egyéb tagok hozzájárulásai

(1) Az ECSEL tagállamoknak az 1. cikkben meghatározott időszakban legalább 1 200 000 000 euró értékű pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk az ECSEL közös vállalkozás üzemeltetési költségeihez.

(2) A magántagok vagy a magántagok részét alkotó jogalanyok az 1. cikkben meghatározott időszakban legalább 1 700 000 000 euróig terjedő hozzájárulást nyújtanak az ECSEL közös vállalkozás igazgatási költségeihez az alapszabály 16. cikkének (2) bekezdése szerint.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett hozzájárulások az ECSEL közös vállalkozásnak nyújtott hozzájárulásokból állnak az alapszabály 16. cikke (2) bekezdésében és 16. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint.

(4) Az ECSEL közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai minden év január 31-éig jelentést nyújtanak be az irányító testületnek az (1) és (2) bekezdésben említett, minden előző pénzügyi évben nyújtott hozzájárulások értékéről.

(5) Az alapszabály 16. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett hozzájárulások értékelése céljából a költségeket az érintett a jogalanyok szokásos költségelszámolási gyakorlatának, a székhelyük szerinti ország költségelszámolási gyakorlatának, valamint az alkalmazandó nemzetközi számviteli standardoknak / nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően kell meghatározni. A költségeket az érintett jogalany által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell igazolnia. A hozzájárulások értékelését az ECSEL közös vállalkozás ellenőrzi. Bizonytalanságok fennállása esetén az ECSEL közös vállalkozás könyvvizsgálatot végezhet.

(6) A Bizottság javító intézkedéseket hozhat, illetve meg is szüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti az ECSEL közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást, vagy elindíthatja az alapszabály 26. cikke (2) bekezdésében említett végelszámolási eljárást, ha a tagok vagy a részüket alkotó jogalanyok nem teljesítik, csak részben teljesítik vagy késedelmesen teljesítik az (1) és (2) bekezdésben említett hozzájárulásaikat.

5. cikk Pénzügyi szabályok

Az ECSEL közös vállalkozás saját pénzügyi szabályokat fogad el a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkének és a(z) …/EU rendeletnek [a köz-magán társulások költségvetésirendelet-mintájáról szóló felhatalmazáson alapuló rendelet] megfelelően.

6. cikk Személyzet

(1) Az ECSEL közös vállalkozás által foglalkoztatott személyzetre a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletnek[27] megfelelően az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, továbbá az Unió intézményei által a fent említett aktusok hatálybaléptetése céljából közösen elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2) Az ECSEL közös vállalkozás személyi állománya tekintetében az irányító testület gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei által a szerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott jogokat. („a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök”).

Az irányító testület – a személyzeti szabályzat 110. cikke szerinti eljárásnak megfelelően – a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozatot hoz, amellyel az ügyvezető igazgatóra átruházza a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit, továbbá meghatározza e hatáskör-átruházás felfüggesztésének feltételeit. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket maga is átruházhatja másra.

Rendkívüli körülmények között az irányító testület úgy határozhat, hogy átmenetileg felfüggeszti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek ez utóbbi által másra történt átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolja vagy átruházza valamely tagjára, illetőleg az ECSEL közös vállalkozás személyzetének egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

(3) Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárással összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatályba léptetéséhez.

(4) A személyzeti erőforrásokat az ECSEL közös vállalkozás létszámtervében kell meghatározni, megjelölve az ideiglenes létszámkeretet tisztségcsoportok és besorolási fokozatok szerint, továbbá a szerződéses alkalmazottak száma szerint teljes munkaidős egyenértékben kifejezve, összhangban az éves költségvetéssel.

(5) Az ECSEL közös vállalkozás személyzetének ideiglenes és szerződéses alkalmazottakból kell állnia.

(6) Minden személyzeti költséget az ECSEL közös vállalkozás visel.

7. cikk Kiküldött nemzeti szakértők és gyakornokok

(1) Az ECSEL közös vállalkozás olyan kiküldött nemzeti szakértőket és gyakornokokat is igénybe vehet, akik nem állnak az ECSEL közös vállalkozás alkalmazásában. A kiküldött nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát hozzá kell adni a 6. cikk (4) bekezdésében említett személyzeti erőforrásokhoz az éves költségvetéssel összhangban.

(2) Az irányító testület határozatot fogad el, amelyben meghatározza a nemzeti szakértőknek az ECSEL közös vállalkozásba irányuló kiküldetésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozó szabályokat.

8. cikk Kiváltságok és mentességek

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazandó az ECSEL közös vállalkozásra és annak személyzetére.

9. cikk Az ECSEL közös vállalkozás felelőssége

(1) Az ECSEL közös vállalkozás szerződéses felelősségére nézve a szerződés vonatkozó rendelkezései és az adott megállapodásra, határozatra vagy szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2) A szerződésen kívüli felelősség körében a közös vállalkozás megtéríti az ECSEL közös vállalkozás alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott kárt a tagállamok jogrendjében közös általános jogelvekkel összhangban.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett károkkal összefüggésben az ECSEL közös vállalkozás által végrehajtott kifizetések és az ezzel kapcsolatban keletkező költségek és kiadások az ECSEL közös vállalkozás kiadásainak minősülnek, és a közös vállalkozás forrásaiból kell őket fedezni.

(4) Az ECSEL közös vállalkozás kizárólagosan felelős kötelezettségei teljesítéséért.

10. cikk A Bíróság illetékessége és az alkalmazandó jog

(1) A Bíróság a Szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá az alábbi esetekben rendelkezik illetékességgel:

a)      bármely, az ECSEL közös vállalkozás tagjai között e rendelet tárgyával kapcsolatban felmerült jogvita;

b)      az ECSEL közös vállalkozás által aláírt megállapodásokban, határozatokban és szerződésekben foglalt minden választottbírósági kikötés értelmében;

c)      az ECSEL közös vállalkozás munkatársai által feladataik ellátása során okozott károk megtérítésével kapcsolatos jogviták;

d)      az ECSEL közös vállalkozás és alkalmazottai között felmerülő bármely jogvita az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított keretek között és feltételek mellett.

(2) A társult országokkal kapcsolatos ügyekben a megfelelő megállapodások konkrét rendelkezései irányadók.

(3) A jelen rendelet és az uniós jogszabályok által nem szabályozott kérdésekben annak az államnak a törvényei irányadók, amelynek a területén az ECSEL közös vállalkozás székhelye található.

11. cikk Értékelés

(1) A Bizottság 2017. december 31-ig időközi értékelést végez az ECSEL közös vállalkozásról, amely értékeli mind a magántagok, mind a magántagok részét alkotó jogalanyok, valamint más jogi személyek közvetett csekelvéseihez való hozzájárulásának és azokban való részvételének szintjét. A Bizottság 2018. június 30-ig eljuttatja az értékelés megállapításait – saját észrevételeivel együtt – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett időközi értékelés megállapításai alapján a Bizottság eljárhat az 4. cikk (6) bekezdése szerint vagy más megfelelő lépéseket is tehet.

(3) Az ECSEL közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb két évvel az alapszabály 26. cikkében említett végelszámolási eljárás megindítása után, a Bizottság elvégzi az ECSEL közös vállalkozás végső értékelését. A végső értékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé kell tárni.

12. cikk Mentesítés

(1) A költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítés az ECSEL közös vállalkozás uniós támogatása vonatkozásában az Európai Parlament által a Tanács ajánlására a Bizottságnak adott mentesítés részét képezi a Szerződés 319. cikkében leírt eljárásnak megfelelően.

(2) Az ECSEL közös vállalkozás teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel és megad minden szükséges kiegészítő információt. Ebben az összefüggésben felkérést kaphat arra, hogy részt vegyen a megfelelő intézményekkel vagy szervekkel tartott üléseken, és segítséget nyújtson a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselője részére.

13. cikk Utólagos ellenőrzések

(1) A közvetett cselekvések utólagos ellenőrzéseit az ECSEL közös vállalkozás a(z) …/EU rendelet 23. cikke [a Horizont 2020 keretprogram] szerint végzi a Horizont 2020 keretprogram közvetett cselekvései keretében.

(2) A konzisztencia érdekében a Bizottság úgy dönthet, hogy végrehajtja az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket.

14. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) Az alapszabály 22. cikke (4) berendezésének sérelme nélkül az ECSEL közös vállalkozás biztosítja a Bizottság személyzetének és más, általa felhatalmazott személyeknek, továbbá a Számvevőszéknek, a telephelyeire és helyiségeibe való belépést, illetve hozzáférést biztosít számukra minden olyan információhoz, beleértve az elektronikus formában tárolt információkat is, amely az ellenőrzések lefolytatásához szükséges.

(2) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[28] és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[29] megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott megállapodásokkal, határozatokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében kötött megállapodásokban, határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, az ECSEL közös vállalkozás, a Számvevőszék és az OLAF saját hatáskörén belül elvégezheti az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(4) Megfelelő belső és külső ellenőrzések elvégzésével vagy elvégeztetésével az ECSEL közös vállalkozás gondoskodik arról, hogy tagjainak pénzügyi érdekei megfelelő védelemben részesüljenek.

(5) Az ECSEL közös vállalkozás csatlakozik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, az OLAF belső vizsgálatai tárgyában létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz[30]. Az ECSEL közös vállalkozás elfogadja az OLAF által végzendő belső vizsgálatok elősegítéséhez szükséges intézkedéseket.

15. cikk Titoktartás

A 16. cikk sérelme nélkül az ECSEL közös vállalkozás gondoskodik a bizalmas információk védelméről, amelyek közzététele sértené tagjainak vagy a tevékenységeiben részt vevőknek az érdekeit.

16. cikk Átláthatóság

(1) Az ECSEL közös vállalkozás birtokában lévő dokumentumok vonatkozásában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[31] kell alkalmazni.

(2) Az ECSEL közös vállalkozás irányító testülete gyakorlati intézkedéseket hozhat az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására.

(3) A 10. cikk sérelme nélkül az ECSEL közös vállalkozás által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott döntések ellen az EK-Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal lehet élni.

17. cikk A részvétel és a terjesztés szabályai

Az ECSEL közös vállalkozás által finanszírozott intézkedések a(z) …/EU rendelet [a Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályai] hatálya alá tartoznak. Az ECSEL közös vállalkozás az említett rendelettel összhangban finanszírozó szervnek tekintendő, amely pénzügyi támogatást biztosít az alapszabály 1. cikkének (a) bekezdésében meghatározott közvetett cselekvésekhez.

18. cikk Támogatás a befogadó állam részéről

Igazgatási megállapodás köthető az ECSEL közös vállalkozás és a székhelye szerinti állam között az adott állam által az ECSEL közös vállalkozás részére biztosítandó kiváltságokról, mentességekről és egyéb támogatásokról.

19. cikk Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1) E rendelet hatálybalépésének időpontjában a 72/2008/EK rendelet és a 74/2008/EK rendelet hatályát veszti.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a 72/2008/EK és 74/2008/EK rendeletek keretében hozott intézkedéseket, beleértve az e rendeletek értelmében elfogadott éves végrehajtási terveket is, azok lezárultáig továbbra is az említett rendeletek szabályozzák.

(3) A 3. cikk (1) bekezdésében és a 4. cikk (2) bekezdésében említett hozzájárulásokon túlmenően a az ECSEL közös vállalkozás igazgatási költségei tekintetében a 2014–2017 közötti időszakban a következő hozzájárulásokat kell kifizetni a 72/2008/EK és 74/2008/EK rendeletek keretében hozott intézkedések végrehajtására: 2 050 000 euró az Unió részéről, 1 430 000 euró az AENEAS egyesület részéről és 975 000 euró az ARTEMISIA egyesület részéről.

A 11. cikk (1) bekezdésében említett időközi értékelés az ENIAC és az ARTEMIS közös vállalkozások végső értékelésére is kiterjed a 72/2008/EK és 74/2008/EK rendeletek alapján.

(4) A 72/2008/EK rendelet alapján kinevezett ügyvezető igazgató hivatali idejének hátralévő részében a rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően ellátja az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának e rendeletben meghatározott feladatait. Az ügyvezető igazgató szerződésének egyéb feltételei változatlanok maradnak.

(5) Ha a (4) bekezdés értelmében kinevezett ügyvezető igazgató első hivatali időszakát tölti, úgy kell kinevezni hivatali idejének hátralévő részére, hogy lehetősége legyen hivatali idejének legfeljebb 4 évre történő meghosszabbítására az alapszabály 8. cikkének (4) bekezdése szerint. Amennyiben a (4) bekezdés szerint kinevezett ügyvezető igazgató második hivatali időszakát tölti, nincs lehetőség hosszabbításra. Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(6) A 74/2008/EK rendelet alapján kinevezett ügyvezető igazgató munkaszerződése a jelen rendelet hatálybalépésekor megszűnik.

(7) A (4) és az (5) bekezdések sérelme nélkül a jelen rendelet nem érinti a 72/2008/EK és 74/2008/EK rendeletek alapján alkalmazott személyzet jogait és kötelezettségeit. Szerződéseik e rendelet értelmében meghosszabbíthatók a személyzeti szabályzatnak és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeknek megfelelően, figyelembe véve az ECSEL közös vállalkozás költségvetési korlátait.

(8) Az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatója hívja össze az irányító testület és a hatóságok testületének első ülését.

(9) Ha az ENIAC közös vállalkozás és az ARTEMIS közös vállalkozás tagjai a 72/2008/EK és 74/2008/EK rendeletek értelmében másban nem állapodnak meg, a közös vállalkozások valamennyi joga és kötelezettsége – beleértve a közös vállalkozások tagjainak vagyonát, adósságait és tartozásait az említett rendeletek alapján – e rendeletnek megfelelően átszáll az ECSEL közös vállalkozásra.

(10) A 72/2008/EK és 74/2008/EK rendeletek szerinti fel nem használt előirányzatok átszállnak az ECSEL közös vállalkozásra. Az AENEAS egyesület és az ARTEMISIA egyesület által az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások igazgatási előirányzataira a 2008–2013 közötti időszakban kifizetendő összegek átszállnak az ECSEL közös vállalkozásra a Bizottsággal kötött megállapodásoknak megfelelően.

20. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS ALAPSZABÁLYA

1 - Feladatok

Az ECSEL közös vállalkozás a következő feladatokat hajtja végre:

(a) kutatási és innovációs közvetett cselekvések pénzügyi támogatása, főként vissza nem térítendő támogatások formájában;

(b) az ECSEL közös vállalkozás fenntartható gazdálkodásának biztosítása;

(c) szoros együttműködés és egyeztetés kialakítása az európai (különösen a Horizont 2020 keretprogramhoz kapcsolódó) nemzeti és transznacionális tevékenységek során, valamint az illetékes testületekkel és érdekelt felekkel a termékeny európai innovációs környezet támogatása, szinergiák létrehozása, valamint az elektronikai alkatrészek és rendszerek terén zajló kutatás és innováció eredményeinek jobb kiaknázása érdekében;

(d) többéves stratégiai terv kidolgozása és az esetlegesen szükséges módosítások végrehajtása;

(e) munkatervek kidolgozása és végrehajtása a többéves stratégiai terv végrehajtása érdekében;

(f) pályázati felhívások kezdeményezése, ajánlatok értékelése és a közvetett cselekvések finanszírozásának odaítélése a rendelkezésre álló források keretein belül;

(g) a közvetett cselekvésekkel kapcsolatos információk közzététele;

(h) a közvetett cselekvések végrehajtásának ellenőrzése és a támogatási megállapodások és döntések felügyelete;

(i) az ECSEL közös vállalkozás által kitűzött célok teljesülésének általános ellenőrzése;

(j) tájékoztatási, kommunikációs, kiaknázási és terjesztési tevékenységek a(z) …/2013/EU rendelet [Horizont 2020 keretprogram] 22. cikkében leírt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával;

(k) bármely más olyan feladat, amely a 2. cikkben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges.

2 - Tagok

1.           Az ECSEL közös vállalkozás tagjai a következők:

(a) a Bizottság képviseletében az Unió,

(b) [Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság], és

(c) a jelen alapszabály írásos hozzájárulással való elfogadását követően [az AENEAS egyesület, egy, a francia törvények alapján bejegyzett egyesület (lajstromszám: 20070039), amelynek székhelye Párizsban (Franciaország) található; az ARTEMISIA egyesület, egy, a holland törvények alapján bejegyzett egyesület (lajstromszám: 17201341), amelynek székhelye Eindhovenben (Hollandia) található; az EPoSS egyesület, egy, a ... törvények alapján bejegyzett egyesület (lajstromszám: ...), amelynek székhelye ... található (…)].

2.           Az ECSEL közös vállalkozás tagjait képező országok megnevezése a továbbiakban „ECSEL tagállamok”. Minden ECSEL tagállam képviselőket nevez ki az ECSEL közös vállalkozás szerveiben, és megnevezi az(oka)t a nemzeti szervezete(ke)t, amely(ek) felelős(ek) az ECSEL közös vállalkozás tevékenységeit érintő tagállami kötelezettségek teljesítéséért.

3.           Az ECSEL tagállamok és a Bizottság együttes megnevezése a továbbiakban az ECSEL közös vállalkozás „hatóságai”.

4.           A magánegyesületek megnevezése a továbbiakban az ECSEL közös vállalkozás „magántagjai”.

3 - A tagságban bekövetkező változások

1.           Az Unió azon tagállamai vagy társult országai, amelyek nincsenek felsorolva a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, akkor válnak az ECSEL közös vállalkozás tagjaivá, amikor tájékoztatják az irányító testületet arról, hogy írásban elfogadták ezt az alapszabályt és minden más, az ECSEL közös vállalkozás működését szabályozó rendelkezést.

2.           Amennyiben az ECSEL közös vállalkozás 2. cikkben megfogalmazott céljai elérése érdekében hozzájárulnak a 16. cikk (5) bekezdésében említett finanszírozáshoz és elfogadják ezt az alapszabályt, a következő szervezetek kérhetik az ECSEL közös vállalkozásba való felvételüket:

(d) az (1) bekezdésben nem említett bármely más olyan ország, amely kutatási és innovációs politikát vagy programokat dolgozott ki az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén;

(e) bármely más olyan jogi személy, amely közvetlenül vagy közvetve támogatja a kutatást és az innovációt valamely tagállamban vagy egy társult országban.

3.           Az ECSEL közös vállalkozásba való felvétel iránti, a (2) bekezdés szerinti kérelmeket az irányító testülethez kell benyújtani. Az irányító testület kiértékeli a kérelmet, figyelembe véve, hogy a kérelmező mennyiben járulhat hozzá az ECSEL közös vállalkozás céljainak eléréséhez és milyen hozzáadott értéket tud kínálni. Ezután dönt a kérelemről.

4.           Bármely tagállam megszüntetheti az ECSEL közös vállalkozásban betöltött tagságát. A megszüntetés a többi tag értesítése után hat hónappal válik hatályossá és visszavonhatatlanná. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tag mentesül minden kötelezettsége alól, eltekintve azoktól, amelyek a tagság megszüntetéséről szóló tájékoztatás előtt kerültek jóváhagyásra vagy hárultak az ECSEL közös vállalkozásra.

5.           Az ECSEL közös vállalkozásban betöltött tagság nem ruházható át harmadik félre az irányító testület előzetes hozzájárulása nélkül.

6.           Az ECSEL közös vállalkozás a tagságban e cikk alapján bekövetkező változások esetén köteles haladéktalanul közzétenni a weboldalán az ECSEL közös vállalkozás tagjainak aktualizált listáját, valamint a változás hatálybalépésének dátumát.

4 - A közös vállalkozás szervezete

Az ECSEL közös vállalkozás szervei:

(a) irányító testület;

(b) ügyvezető igazgató;

(c) hatóságok testülete;

(d) magántagok testülete.

5 - Az irányító testület összetétele

Az irányító testületet az ECSEL közös vállalkozás tagjainak a képviselői alkotják.

Az ECSEL közös vállalkozás minden egyes tagja kijelöli képviselőit és egy küldöttségvezetőt, aki a tag szavazati jogaival rendelkezik az irányító testületben.

6 - Az irányító testület működése

1.           A szavazati jogok a következőképpen oszlanak meg: 1/3 a magántagokat illeti meg közösen, 1/3 a Bizottságot illeti meg és 1/3 az ECSEL tagállamokat illeti meg közösen. A tagok mindent megtesznek a konszenzus eléréséért. Ha nem jön létre konszenzus, az irányító testület az összes szavazat – beleértve a jelen nem lévő tagok szavazatait is – legalább 75%-ával hozza meg döntését.

Az első két pénzügyi évben az ECSEL tagállamok szavazati jogai a következőképpen oszlanak meg: egy-egy százalék minden ECSEL tagállamnál, a fennmaradó rész pedig az elmúlt két év tényleges pénzügyi hozzájárulásainak megfelelő arányban szétosztva az egyes ECSEL tagállamok között, beleértve az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozásokba irányuló hozzájárulásokat is. Az ezt követő években az ECSEL tagállamok szavazati jogának eloszlását évente kell meghatározni a közvetett cselekvésekre az elmúlt két pénzügyi évben ténylegesen lekötött források arányában.

A magántagok szavazati jogait egyenlő arányban kell felosztani a magánegyesületek között, kivéve, ha a magántagok testülete másként határoz.

Az ECSEL közös vállalkozás bármely olyan új tagjának a szavazati jogait, amely nem tagállam vagy társult ország, az irányító testület határozza meg az adott tag ECSEL közös vállalkozásba való belépése előtt.

2.           Az irányító testület legalább egy éves időszakra választ elnököt.

3.           Az irányító testület évente legalább két rendes ülést tart. A Bizottság, az ECSEL tagállamok többsége vagy a magántagok többsége kérésére, az elnök kérésére, illetve az ügyvezető igazgató kérésére rendkívüli üléseket is tarthat a 16. cikk (5) bekezdése szerint. Az irányító testület üléseit az elnök hívja össze és azokra általában az ECSEL közös vállalkozás székhelyén kerül sor.

Az irányító testület akkor határozatképes, ha jelen van a Bizottság, a magántagok, továbbá legalább három ECSEL tagállam küldöttségvezetője.

Az ügyvezető igazgatónak jogában áll részt venni a tanácskozásokon, szavazati joggal azonban nem rendelkezik.

Az irányító testület eseti jelleggel más személyeket, különösen az EU regionális hatóságainak képviselőit is meghívhatja az ülésekre megfigyelőként.

Az ECSEL közös vállalkozás tagjainak képviselői személyesen nem felelnek azokért az intézkedésekért, amelyeket irányító testületi képviselői minőségükben hoztak.

Az irányító testület saját eljárási szabályzatot fogad el.

7 - Az irányító testület feladatai

1.           Az irányító testület általános felelősséggel rendelkezik az ECSEL közös vállalkozás stratégiai irányvonaláért és műveleteiért és felügyeli tevékenységei végrehajtását.

2.           Az irányító testület különösen a következő feladatokat hajtja végre:

(a) tagsági felvételi kérelmek értékelése, elfogadása vagy elutasítása a 3. cikk (3) bekezdése szerint;

(b) bármely, kötelezettségeit nem teljesítő tag ECSEL közös vállalkozásban betöltött tagságának megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatal;

(c) az ECSEL közös vállalkozás pénzügyi szabályainak elfogadása az 5. cikk szerint;

(d) az ECSEL közös vállalkozás éves költségvetésének elfogadása, beleértve a létszámtervet is, megjelölve az ideiglenes létszámkeretet tisztségcsoportok és besorolási fokozatok szerint, továbbá a szerződéses alkalmazottak és a kiküldött nemzeti szakértők számát teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

(e) a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek gyakorlása a személyzet vonatkozásában, a 6. cikk (2) bekezdése szerint;

(f) az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, hivatali idejének meghosszabbítása, teljesítményének felügyelete, továbbá iránymutatás biztosítása a számára;

(g) a 9. cikk (5) bekezdésében említett programiroda szervezeti struktúrájának jóváhagyása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

(h) a 21. cikk (1) bekezdésében említett többéves stratégiai terv elfogadása;

(i) a 21. cikk (2) bekezdésében említett munkaterv és a kapcsolódó költségbecslések elfogadása;

(j) az éves beszámolók jóváhagyása;

(k) a 22. cikk (1) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés és a kapcsolódó költségbecslések elfogadása;

(l) adott esetben az ECSEL közös vállalkozás belső ellenőrzési kapacitásának létrehozásához szükséges intézkedések meghozatala;

(m) az ECSEL közös vállalkozás kommunikációs politikájának kidolgozása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

(n) adott esetben végrehajtási szabályok kidolgozása a 6. cikk (3) bekezdése alapján;

(o) adott esetben a nemzeti szakértők ECSEL közös vállalkozásba irányuló kiküldetésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozó szabályok kidolgozása a 7. cikk (2) bekezdése alapján;

(p) adott esetben tanácsadó csoportok felállítása az ECSEL közös vállalkozás szervei mellett;

(q) adott esetben a jelen rendelet módosítását célzó kérelmek benyújtása a Bizottságnak az ECSEL közös vállalkozás bármely tagjának javaslata alapján;

(r) felelősségvállalás bármely olyan feladatért, amely nincs kifejezetten az ECSEL közös vállalkozás valamely szervéhez rendelve; ezeket a feladatokat rábízhatja e szervekre is.

8 - Az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése, valamint hivatali idejének meghosszabbítása

1.           Az ügyvezető igazgatót az irányító testület nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek közül, nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően. A Bizottság a kiválasztási eljárás során köteles megfelelő kapcsolatot kialakítani az ECSEL közös vállalkozás többi tagjainak képviselőivel.

Az ECSEL közös vállalkozás többi tagjának megfelelő képviseletét különösen a kiválasztási eljárás előválogatási szakaszában kell biztosítani. E célból az ECSEL tagállamok és a magántagok közös megegyezéssel kijelölnek egy képviselőt és egy megfigyelőt az irányító testület részéről.

2.           Az ügyvezető igazgató a személyzet tagja, aki az ECSEL közös vállalkozás ideiglenes alkalmazottjaként dolgozik az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja szerint.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötésekor az ECSEL közös vállalkozást az irányító testület elnöke képviseli.

3.           Az ügyvezető igazgató hivatali ideje három év. Ezen időszak végére az ECSEL-tagállamokat tömörítő Bizottság és adott esetben a magántagok értékelik az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint az ECSEL közös vállalkozás előtt álló feladatokat és kihívásokat.

4.           Az irányító testület a Bizottság javaslatára, amely figyelembe veszi a (3) bekezdésben említett értékelést, egyszer, legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

5.           Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

6.           Az ügyvezető igazgató kizárólag az ECSEL-tagállamokat tömörítő Bizottság és adott esetben a magántagok döntése alapján menthető fel hivatalából az ECSEL közös vállalkozás valamely tagjának javaslata alapján.

9 - Az ügyvezető igazgató feladatai

1.           Az ügyvezető igazgató az ECSEL közös vállalkozásnak az irányító testület határozataival összhangban végzett napi ügyintézéséért felelős vezetője.

2.           Az ügyvezető igazgató az ECSEL közös vállalkozás jogi képviselője. Az ügyvezető igazgató az irányító testületnek tartozik elszámolással.

3.           Az ECSEL közös vállalkozás költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

4.           Az ügyvezető igazgató különösen a következő feladatokat hajtja végre, függetlenül eljárva:

(a) a többéves stratégiai terv tervezetének összeállítása és elfogadásra való benyújtása az irányító testülethez; a tervnek részét képezi a magántagok testülete által javasolt többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend és a hatóságok által kidolgozott többéves pénzügyi terv;

(b) az éves költségvetés tervezetének elkészítése és elfogadásra való benyújtása az irányító testülethez, beleértve a létszámtervet is, megjelölve az ideiglenes létszámkeretet az egyes tisztségcsoportokban és besorolási fokozatokban, továbbá a szerződéses alkalmazottak és a kiküldött nemzeti szakértők számát teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

(c) a munkaterv tervezetének elkészítése és elfogadásra való benyújtása az irányító testülethez, beleértve mindazon pályázati felhívások hatókörét, amelyek a magántagok testülete által javasolt kutatási és innovációs tevékenységi tervek végrehajtásához szükségesek, valamint a hatóságok által javasolt költségbecsléseket;

(d) az éves beszámolók jóváhagyásra való benyújtása az irányító testülethez;

(e) az éves tevékenységi jelentés elkészítése és elfogadásra való benyújtása az irányító testülethez, beleértve a kapcsolódó kiadásokat is;

(f) egyedi támogatási megállapodások vagy határozatok aláírása;

(g) beszerzési szerződések aláírása;

(h) az ECSEL közös vállalkozás kommunikációs politikájának végrehajtása;

(i) az ECSEL közös vállalkozás személyzetének szervezése, irányítása és felügyelete az irányító testülettől kapott megbízás keretein belül a 6. cikk (2) bekezdésében leírtak szerint;

(j) eredményes és hatékony belső ellenőrző rendszer létrehozása és működésének biztosítása, valamint az irányító testület tájékoztatása a jelentősebb változásokról;

(k) a kockázatértékelés és kockázatkezelés végrehajtásának biztosítása;

(l) bármely más olyan intézkedés meghozatala, amely az ECSEL közös vállalkozás 2. cikkben megfogalmazott céljai szerinti eredmények értékeléséhez szükséges;

(m) minden más, az irányító testület által az ügyvezető igazgatóra ruházott vagy bízott feladat végrehajtása.

5.           Az ügyvezető igazgató programirodát létesít minden, az ő felelősségi körébe tartozó és a jelen rendeleten alapuló támogatási feladat végrehajtására. A programirodát az ECSEL közös vállalkozás személyzete alkotja, amely a következő feladatokat hajtja végre:

(a) segítségnyújtás egy megfelelő számviteli rendszer létrehozásában és felügyeletében az ECSEL közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban;

(b) pályázati felhívások kezelése a munkatervben leírtak szerint, valamint a támogatási megállapodások és határozatok felügyelete;

(c) az ECSEL közös vállalkozás tagjainak és más szerveinek tájékoztatása és támogatása kötelezettségeik ellátásával kapcsolatban, válaszadás konkrét kérdéseikre;

(d) az ECSEL közös vállalkozás szerveinek titkárságaként való működés, valamint az irányító testület által felállított bármely tanácsadó csoport támogatása.

10 - A hatóságok testületének összetétele

A hatóságok testületét az ECSEL közös vállalkozás hatóságainak a képviselői alkotják.

Minden egyes hatóság kinevezi képviselőit és egy küldöttségvezetőt, aki szavazati joggal rendelkezik a hatóságok testületében.

11 - A hatóságok testületének működése

1.           A hatóságok testületében a szavazati jogokat évente osztják szét a hatóságok között az adott évre vonatkozóan az ECSEL közös vállalkozás tevékenységeihez a 18. cikk (4) bekezdésének megfelelően nyújtott pénzügyi hozzájárulások arányában, egy tag azonban a hatóságok testületen belüli összes szavazati jog legfeljebb 50 %-ával rendelkezhet.

Amennyiben háromnál kevesebb ECSEL tagállam jelentette be az ügyvezető igazgatónak a 18. cikk (4) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulását, a Bizottság a szavazatok 50%-ával rendelkezik, a fennmaradó 50%-ot pedig egyenlő arányban osztják el az ECSEL tagállamok között.

A hatóságok mindent megtesznek a konszenzus eléréséért. Ha nem jön létre konszenzus, a hatóságok testülete az összes szavazat – beleértve a jelen nem lévő ECSEL tagállamok szavazatait is – legalább 75%-ával hozza meg döntését.

Minden hatóságnak vétójoga van az ECSEL közös vállalkozásnak nyújtott hozzájárulásainak a felhasználásával kapcsolatban.

2.           A hatóságok testülete legalább egy éves időszakra választja meg elnökét.

3.           A hatóságok testülete évente legalább két rendes ülést tart. A Bizottság, az ECSEL tagállamok többsége vagy az elnök kérésére rendkívüli üléseket is tarthat. A hatóságok testületének üléseit az elnök hívja össze és azokra általában az ECSEL közös vállalkozás székhelyén kerül sor.

A hatóságok testülete akkor határozatképes, ha jelen van a Bizottság, továbbá legalább három ECSEL tagállam küldöttségvezetője.

Az ügyvezető igazgatónak jogában áll részt venni a tanácskozásokon, szavazati joggal azonban nem rendelkezik.

Bármely olyan tagállam vagy társult ország, amely nem tagja az ECSEL közös vállalkozásnak, megfigyelőként vehet részt a hatóságok testületében. A megfigyelők megkapnak minden kapcsolódó dokumentumot, és tanácsadási joguk van minden, a hatóságok testülete által meghozandó döntésben.

A hatóságok testülete szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több hatóság átfogó koordinálása mellett.

A hatóságok testülete saját eljárási szabályzatot fogad el.

12 - A hatóságok testületének feladatai

A hatóságok testülete:

(a) biztosítja a méltányosság és az átláthatóság elvének érvényesülését a közfinanszírozási forrásoknak a közvetett cselekvések résztvevői között való felosztása során;

(b) jóváhagyja a pályázati felhívásokhoz, valamint a közvetett cselekvések értékeléséhez, kiválasztásához és ellenőrzéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat;

(c) jóváhagyja a pályázati felhívások közzétételét a munkatervvel összhangban;

(d) rangsorolja az ajánlatokat a kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján, figyelembe véve azt is, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a felhívás céljainak eléréséhez és a nemzeti prioritások szinergiájának megvalósításához;

(e) dönt a közfinanszírozási forrásoknak a kiválasztott ajánlatokhoz való hozzárendeléséről a rendelkezésre álló költségvetési keretek között, figyelembe véve a 18. cikk (5) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzéseket. Ez a döntés minden további értékelési vagy kiválasztási folyamat nélkül kötelező az ECSEL tagállamokra nézve.

13 - A magántagok testületének összetétele

A magántagok testületét az ECSEL közös vállalkozás magántagjainak a képviselői alkotják.

Minden egyes magántag kinevezi képviselőit és egy küldöttségvezetőt, aki szavazati joggal rendelkezik a magántagok testületében.

14 - A magántagok testületének működése

1.           A magántagok testülete évente legalább két ülést tart.

2.           A magántagok testülete szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

3.           A magántagok testülete elnököt választ.

4.           A magántagok testülete saját eljárási szabályzatot fogad el.

15 - A magántagok testületének feladatai

A magántagok testülete:

(a) összeállítja és rendszeresen frissíti a 21. cikk (1) bekezdésében említett többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend tervezetét az ECSEL közös vállalkozás 2. cikkben megfogalmazott céljainak a megvalósítására;

(b) évente elkészíti a következő év kutatási és innovációs tevékenységi tervének tervezetét, amely a 21. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívások alapját képezi;

(c) benyújtja az ügyvezető igazgatónak a többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend és az éves kutatási és innovációs tevékenységi terv tervezetét az irányító testület által megállapított határidőn belül;

(d) megszervezi az érdekelt felek tanácsadói fórumát, amely nyitva áll minden, az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén tevékenykedő magán- és a közszférabeli érdekelt fél előtt, és amelynek célja, hogy tájékoztassa ezeket a feleket és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük a többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend és az éves kutatási és innovációs tevékenységi terv adott évi tervezetével kapcsolatban.

16 - Finanszírozási források

1.           Az ECSEL közös vállalkozást tagjai közösen finanszírozzák részletfizetéssel teljesített pénzügyi hozzájárulásokból, valamint az ECSEL közös vállalkozás által vissza nem térített, a magántagok vagy a magántagok részét alkotó jogalanyok által a közvetett cselekvések végrehajtásával kapcsolatos költségekből álló természetbeni hozzájárulásokból.

2.           Az ECSEL közös vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg a 39 420 000 eurót, és azokat az uniós hozzájárulás esetében 15 255 000 euró összegig a 3. cikk (1) bekezdésében, a magántagok hozzájárulásai esetében 19 710 000 euró összegig a 4. cikk (2) bekezdésében, illetve a 72/2008 és 74/2008 rendeletek tekintetében a 19. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulásokból kell fedezni. Ha az igazgatási költségekre fordítandó hozzájárulások egy része nem kerül felhasználásra, az az ECSEL közös vállalkozás üzemeltetési költségeinek fedezésére is fordítható.

3.           Az ECSEL közös vállalkozás üzemeltetési költségeit az alábbiakból kell fedezni:

(a) uniós pénzügyi hozzájárulás;

(b) az ECSEL tagállamok pénzügyi hozzájárulásai;

(c) a magántagoknál vagy a magántagok részét alkotó jogalanyoknál a közvetett cselekvések végrehajtásával kapcsolatban felmerült, az ECSEL közös vállalkozás általi, az ECSEL-tagállamok általi és bármilyen egyéb uniós hozzájárulással csökkentett költségekből álló természetbeni hozzájárulások.

4.           Az ECSEL közös vállalkozás költségvetésének erőforrásai a következő hozzájárulásokból állnak:

(d) a tagok pénzügyi hozzájárulásai az igazgatási költségekhez;

(e) a tagok pénzügyi hozzájárulásai az üzemeltetési költségekhez, beleértve az ECSEL tagállamok közül azokat, amelyek a 17. cikk (1) bekezdése alapján bízzák meg az ECSEL közös vállalkozást;

(f) az ECSEL közös vállalkozás által generált bevételek;

(g) bármely más pénzügyi hozzájárulás, erőforrás és bevétel.

Az ECSEL közös vállalkozás részére befizetett hozzájárulások kamathozama bevételnek tekintendő.

5.           Amennyiben az ECSEL közös vállalkozás bármely tagja a megállapodás szerinti pénzügyi hozzájárulását nem teljesíti, az ügyvezető igazgató erről írásban értesíti a tagot, és ésszerű határidőt állapít meg a mulasztás pótlására. Amennyiben a mulasztás pótlására a megadott határidőn belül nem kerül sor, az ügyvezető igazgató összehívja az irányító testületet annak eldöntésére, hogy a mulasztást elkövető tag tagságát megszüntetik-e vagy hoznak-e más intézkedést, amíg a kötelezettségek teljesítése meg nem történik.

6.           Az ECSEL közös vállalkozás minden erőforrásának és tevékenységének célja a 2. cikkben megfogalmazott célok elérése.

7.           Az ECSEL közös vállalkozás minden általa képzett vagy számára az e rendelet 2. cikkében megfogalmazott célok eléréséhez átadott eszköz tulajdonosa.

8.           Az ECSEL közös vállalkozás végelszámolásának a 26. cikkben tárgyalt esetét kivéve, a kiadások feletti többletbevételek nem kerülnek kifizetésre az ECSEL közös vállalkozás tagjai részére.

17 - Az ECSEL tagállamok hozzájárulásai

1.           Az ECSEL tagállamok megbízhatják az ECSEL közös vállalkozást a közvetett cselekvésekben részt vevő feleknek nyújtott hozzájárulásaik bonyolításával az ECSEL közös vállalkozás és a résztvevők közötti támogatási megállapodások alapján. Ugyancsak megbízhatják az ECSEL közös vállalkozást hozzájárulásaiknak a résztvevők számára való kifizetésével, illetve az ECSEL közös vállalkozás által végrehajtott ellenőrzések alapján maguk is teljesíthetik a kifizetéseket.

2.           Amennyiben egy ECSEL tagállam nem bízza meg az ECSEL közös vállalkozást az első bekezdésben említett feladatokkal, minden szükséges lépést meg kell tennie azért, hogy az ECSEL közös vállalkozás támogatási megállapodásaihoz hasonló időkeretek között saját támogatási megállapodásokat hozzon létre oly módon, hogy azok teljes körűen teljesítsék a költségek elszámolhatóságára vonatkozó, a(z) .../EU rendeletben [a Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályai] lefektetett feltételeket. A költségek elszámolhatóságának az ECSEL közös vállalkozás által végrehajtott, a 18. cikk (7) bekezdésében említett ellenőrzését az ECSEL tagállam felhasználhatja saját fizetési folyamatának részeként.

3.           Az ECSEL tagállamok és az ECSEL közös vállalkozás közötti együttműködéssel kapcsolatos feltételeket az ECSEL tagállamok által e célra kijelölt felek és az ECSEL közös vállalkozás között kötendő igazgatási megállapodás szabályozza.

4.           Amennyiben az ECSEL tagállamok az első bekezdés szerint megbízzák az ECSEL közös vállalkozást, a (3) bekezdésben említett igazgatási megállapodásokat az ECSEL tagállamok által e célra kijelölt felek és az ECSEL közös vállalkozás közötti éves szintű megállapodásokkal kell kiegészíteni, amelyek rögzítik az ECSEL tagállamok által az ECSEL közös vállalkozás részére nyújtandó pénzügyi hozzájárulás feltételeit.

5.           Az ECSEL közös vállalkozásban tagsággal nem rendelkező tagállamok, társult országok és harmadik országok is köthetnek hasonló megállapodásokat az ECSEL közös vállalkozással.

18 - A közvetett cselekvések finanszírozása

1.           Az ECSEL közös vállalkozás nyílt versenypályázati felhívásokkal, valamint közfinanszírozási forrásoknak a rendelkezésre álló költségvetési keretek közötti felosztásával támogatja a közvetett cselekvéseket. A kezdeményezés keretében közpénzekből juttatott támogatás nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó eljárási és anyagi szabályokat.

2.           A hatóságok általi pénzügyi hozzájárulás a 16. cikk (3) bekezdésének a) és 16. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint alakul, és az az elszámolható költségeknek a közvetett cselekvések résztvevői számára történő visszatérítéseként kerül kiutalásra. Egy adott cselekvés teljes közfinanszírozási hozzájárulása nem haladhatja meg a(z) .../EU rendeletben [a Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályai] megállapított határértéket.

3.           Az Unió általi finanszírozásra vonatkozó támogathatósági kritériumokat a(z) .../EU rendelet [a Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályai] határozza meg.

Az ECSEL-tagállamok általi finanszírozásra vonatkozó egyedi támogathatósági kritériumokat a megfelelő nemzeti finanszírozási hatóságok állapíthatják meg, és ezeket a munkatervbe kell foglalni.

4.           A hatóságok közlik az ügyvezető igazgatóval, hogy milyen, a munkatervbe foglalandó pénzügyi kötelezettségvállalásokat tettek az ECSEL közös vállalkozás által meghirdetendő egyes pályázati felhívásokra vonatkozóan, adott esetben a 17. cikk (1) bekezdésének megfelelően kellő időben az ECSEL közös vállalkozás költségvetés-tervezetének elkészítéséhez, figyelembe véve azt, hogy a munkatervben szereplő érintett kutatási és innovációs tevékenységek mire terjednek ki.

5.           Az ügyvezető igazgató ellenőrzi az uniós finanszírozásra pályázók alkalmasságát, az ECSEL tagállamok pedig ellenőrzik az ő pályázóik alkalmasságát bármely előre meghatározott nemzeti finanszírozási feltétel alapján, és az ellenőrzés eredményét közlik az ügyvezető igazgatóval.

6.           Az (5) bekezdésben említett ellenőrzések alapján az ügyvezető igazgató összeállítja a finanszírozásra kiválasztott közvetett cselekvések javasolt listáját, és arról tájékoztatja a hatóságok testületét, amely a 12. cikk e) pontja alapján dönt a maximálisan nyújtható közfinanszírozási forrásról, és megbízza az ügyvezető igazgatót a megfelelő résztvevőkkel kötendő megállapodások tető alá hozásával.

7.           Az ECSEL közös vállalkozás meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve a költségek elszámolhatóságának ellenőrzését is, a közfinanszírozási forrásoknak az adott résztvevők részére való kiutalása érdekében a 17. cikk (3) és (4) bekezdésében említett feltételek szerint.

8.           Az ECSEL tagállamok nem írhatnak elő az ECSEL közös vállalkozás által megkövetelteken kívüli nyomon követési és jelentéstételi eljárásokat.

19 - Pénzügyi kötelezettségvállalások

Az ECSEL közös vállalkozás pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésre álló vagy a költségvetése részére a tagjai által lekötött pénzügyi források összegét.

20 - Pénzügyi év

A pénzügyi év január 1-től december 31-ig tart.

21 - Operatív és pénzügyi tervezés

1.           A többéves stratégiai terv egy, a magántagok által készített többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend és a hatóságok által összeállított többéves pénzügyi terv formájában meghatározza az ECSEL közös vállalkozás 2. cikkben megfogalmazott céljainak eléréséhez alkalmazandó stratégiát és terveket. Azonosítja az elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatos legfontosabb kompetenciák kialakításához és elsajátításához szükséges kutatási és innovációs prioritásokat a különböző alkalmazási területeken az európai versenyképesség javítása, valamint az új piacok és társadalmi alkalmazások létrehozása érdekében. Rendszeresen felül kell vizsgálni, az európai ágazati igények alakulásával összhangban.

2.           Az ügyvezető igazgató elfogadásra benyújtja az irányító testülethez az éves vagy többéves munkaterv tervezetét, amely tartalmazza a kutatási és innovációs tevékenységi tervet, az igazgatási tevékenységeket és a megfelelő költségbecsléseket.

3.           A munkatervet a végrehajtása előtti év végéig kell elfogadni. A munkatervet nyilvánosságra kell hozni.

4.           Az ügyvezető igazgató elkészíti a következő év éves költségvetés-tervezetét, és azt elfogadásra benyújtja az irányító testülethez.

5.           Egy adott év éves költségvetését az irányító testület az előző év végéig fogadja el.

6.           Az éves költségvetést módosítani kell annak érdekében, hogy az tükrözze az uniós költségvetésben meghatározott uniós hozzájárulás összegét.

22 - Operatív és pénzügyi jelentéstétel

1.           Az ügyvezető igazgató évente jelentést készít az irányító testület részére kötelezettségeinek az ECSEL közös vállalkozás pénzügyi szabályai szerinti teljesítéséről.

Minden év február 15-ig az ügyvezető igazgató jóváhagyásra benyújtja az irányító testület részére éves tevékenységi jelentését az ECSEL közös vállalkozás előző naptári évben elért eredményeiről, különösen a szóban forgó év munkaterve vonatkozásában. A jelentésnek egyebek mellett a következőkre vonatkozó információkat kell tartalmaznia:

(a) végrehajtott kutatási, innovációs és egyéb intézkedések, valamint a kapcsolódó kiadások;

(b) benyújtott ajánlatok, többek között a résztvevők típusai (beleértve a kkv-kat is) és országok szerinti bontásban;

(c) finanszírozásra kiválasztott ajánlatok a résztvevők típusai (beleértve a kkv-kat is) és országok szerinti bontásban, megjelölve az ECSEL közös vállalkozás és az ECSEL tagállamok által az egyes résztvevőknek és az egyes közvetett cselekvésekre juttatott hozzájárulásokat.

2.           Az éves tevékenységi jelentést az irányító testület általi elfogadás után nyilvánosságra kell hozni.

3.           Az ECSEL közös vállalkozás köteles évente jelentést készíteni a Bizottság számára a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerint.

4.           Az ECSEL közös vállalkozás beszámolóit független könyvvizsgálati szervnek kell ellenőriznie a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének megfelelően.

Az ECSEL közös vállalkozás beszámolóit a Számvevőszék nem vizsgálja.

23 - Belső ellenőrzési funkció

Az ECSEL közös vállalkozás egyetlen belső ellenőrzési funkcióval rendelkezik, amely tanácsokkal látja el a közös vállalkozást a kockázatok kezelésével kapcsolatban oly módon, hogy független szakvéleményeket ad ki az irányítási és ellenőrzési rendszerek minőségéről, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a műveletek végrehajtási körülményeinek javítása és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítása céljából. A belső ellenőrzési funkció gyakorlása a vonatkozó nemzetközi standardok és az ECSEL közös vállalkozás pénzügyi szabályai szerint történik.

24 - A tagok felelőssége és biztosítás

1.           Az ECSEL közös vállalkozás tagjainak pénzügyi felelősségvállalása az ECSEL közös vállalkozás adósságait illetően az általuk már megfizetett hozzájárulásra korlátozódik.

2.           Az ECSEL közös vállalkozásnak megfelelő biztosítást kell kötnie és fenntartania.

25 - Összeférhetetlenség

1.           Az ECSEL közös vállalkozás, annak testületei és személyzete tevékenységeik végrehajtása során kerülnek minden összeférhetetlenséget.

2.           Az ECSEL közös vállalkozás irányító testülete szabályokat fogadhat el a tagjait, testületeit és személyzetét érintő összeférhetetlenségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatban. Ezekben a szabályokban gondoskodni kell az összeférhetetlenség elkerüléséről az ECSEL közös vállalkozás azon képviselői vonatkozásában, akik az irányító testületben vagy a hatóságok testületében látnak el feladatokat.

26 - Végelszámolás

1.           Az 1. cikkben meghatározott időszak végén az ECSEL közös vállalkozás végelszámolással megszűnik.

2.           A végelszámolási eljárást automatikusan megindítják, ha a Bizottság vagy az összes magántag megszünteti az ECSEL közös vállalkozásban betöltött tagságát.

3.           Az ECSEL közös vállalkozás végelszámolási eljárásának lefolytatása céljából az irányító testület egy vagy több végelszámolót nevez ki, akiknek be kell tartaniuk az irányító testület határozatait.

4.           Amikor az ECSEL közös vállalkozás végelszámolása megtörténik, eszközeit az FCH közös vállalkozás kötelezettségeinek rendezésére és a végelszámolással kapcsolatos költségek fedezésére kell fordítani. Az esetleges többletet a végelszámolás időpontjában meglévő tagok között kell felosztani az ECSEL közös vállalkozáshoz való pénzügyi hozzájárulásuk arányában. Az Uniónak juttatott többlet az Unió költségvetésébe kerül vissza.

5.           Az ECSEL közös vállalkozás által kötött megállapodások, az általa hozott határozatok, valamint az ECSEL közös vállalkozás élettartamát meghaladó érvényességi idejű beszerzési szerződések megfelelő bonyolításának biztosításáról eseti eljárás keretében kell gondoskodni.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1     A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2     A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3     A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4     Célkitűzés(ek)

              1.5     A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6     Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7     Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1     A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2     Igazgatási és kontrollrendszer

              2.3     A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1     A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3     A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az ECSEL közös vállalkozásról szóló tanácsi rendelet

1.2.        A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[32]

Szakpolitikai terület: Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020)

Tevékenység: Horizont 2020: kommunikációs hálózatokkal, tartalmakkal és technológiákkal kapcsolatos kutatás és innováció

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új fellépésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő fellépést követő új fellépésre irányul[33]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

þ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

EU 2020 növekedési stratégia – a kutatásba és innovációba irányuló, az EU GDP-jének 3%-át elérő befektetésekkel kapcsolatos célkitűzés elérésének támogatása

Innovatív Unió – az Unió finanszírozási eszközeinek az Innovatív Unió prioritásaira való összpontosítása

Európai digitális menetrend – az V. pillér (kutatás és innováció az ikt területén) megvalósításának elősegítése, 50. (magánberuházások hatékonyabb igénybevétele az ikt területén zajló kutatásokhoz és innovációhoz) és 51. (az erőforrások koordinálásának és egyesítésének erősítése) intézkedés

1.4.2.     Meghatározott célkitűzés(ek) és a TAI/TKT keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Meghatározott célkitűzés sz.:

1. Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén

A TAI/TKT keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Vezető szerep az információs és kommunikációs technológiában

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Gazdasági hatás:

•        Versenyképesség – beruházások növelése és összpontosítása közösségi és magánforrások igénybevételével, együttműködés az innovációs és értékláncok mentén, hídszerep betöltése a technológia és az innováció között.

•        Kutatás és innováció – ágazati és nemzeti prioritások közötti szinergia, kiválóság, az erőfeszítésekben jelentkező párhuzamosságok és a szétaprózottság csökkentése.

•        Érdekelt felek – értékláncok széles skálájának egyesítése: ágazat – technológiaszolgáltatók és -felhasználók, beleértve a kkv-kat, kutatási és ismeretterjesztő szervezeteket, az Uniót, a tagállamokat és a régiókat.

Társadalmi hatás:

•        Foglalkoztatás – magasan kvalifikált és műszaki jellegű munkahelyek teremtése, növekedés előmozdítása számos gazdasági ágazatban az innováció és a termelékenység területén;

•        Társadalmi kihívások kezelése az európai polgárok számára fontos, a társadalmi hajtóerők szempontjából nélkülözhetetlen területeken (pl. közlekedés, egészségügy, energia).

Környezeti hatás:

•        Energiafogyasztás csökkentése

•        Anyagi erőforrások felhasználásának felügyelete

1.4.4.     Az eredmények és hatások mutatói

A Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” meghatározott célkitűzése kapcsán megállapított eredmény- és hatásmutatókat folyamatosan ellenőrizni kell és azokról évente jelentést kell készíteni a Bizottság számára.

Ezen túlmenően a következő specifikus mutatók kerülnek alkalmazásra az ECSEL közös vállalkozás célkitűzéseinek megvalósításában elért eredmények mérésére:

Célkitűzések || Mutató || Mérőszámok (a 2014–2024 közötti időszakban)

Kiemelkedő multidiszciplináris kutatási tevékenységek szervezése és végzése || Innovatív és a legfejlettebb technológiát képviselő projektek || Ø Eredmények minősége, pl. a szakmai publikációk száma alapján Ø Innovatív kutatás és innováció, legalább 2 szabadalom minden 10 millió eurós finanszírozási forrásra Ø Áttörést jelentő technológiák száma és hatása

Stratégiák összehangolása || Stratégiai kutatási és innovációs menetrend prioritásokkal || Ø A közös vállalkozás tagjainak kötelezettségvállalása Ø A stratégiai kutatási és innovációs menetrend összpontosítása a rendelkezésre álló költségvetéssel arányosan

Erőforrások mobilizálása és egyesítése || Költségvetés végrehajtása || Ø A közös vállalkozás tagjainak pénzügyi kötelezettségvállalásai Ø Hozzájárulás a 3%-os kutatási és innovációs célkitűzéshez

Az Unión belüli gyártás fenntartása és növelése || Munkahelyteremtés az elektronikai ágazatokban Európai gyártó létesítmények számának növelése || Ø Közvetlen és indukált európai munkahelyek száma – hozzájárulás a 250 000 indukált munkahely létrehozásához Ø A legfejlettebb technológiát képviselő európai üzemek száma technológiai csomópont és szeletméret alapján

Vezető szerep a berendezések és az anyagok területén || Stratégiai együttműködés a berendezések és anyagok területén || Ø Európai berendezés- és anyagbeszállítók rangsorolása és piaci részesedése/volumene

Magas technológiai készültségi szintek támogatása || Projektek léptéke és hatása || Ø Európai új/továbbfejlesztett kísérleti gyártósorok száma – évente legalább 3 Ø Integrált megoldásokra irányuló demonstrációs projektek száma – évente legalább 3 Ø A kísérleti gyártósorokat/demonstrációs projekteket nem közvetlenül megvalósító szereplők általi hozzáférés és használat

Elektronikai alkatrészek rendelkezésre állása || Az új technológiák európai alkalmazási ágazatok általi átvétele || Ø Új megoldások európai piaci részesedése/volumene

Vezető szerep a rendszerfejlesztés területén || Stratégiai együttműködés a beágyazott és intelligens rendszerek területén || Ø Elektronikai rendszerek beszállítóinak rangsorolása és piaci részesedése/volumene

Az ECSEL közös vállalkozás teljesítményének mérése az alábbi specifikus mutatók alapján történik:

Célkitűzések || Mutató || Mérőszámok (a 2014–2024 közötti időszakban)

Stratégiai kutatási és innovációs menetrend kidolgozása || Stratégiai kutatási és innovációs menetrend || Ø A stratégiai kutatási és innovációs menetrend főbb szereplők általi elfogadása Ø Az érdekelt felek által érzékelt egyértelműség és fókusz

A program hatékony végrehajtása || A közös vállalkozás műveletei || Ø Támogatásnyújtási idő (a felhívás lezárásától a támogatási megállapodás aláírásáig) < 270 nap Ø Kifizetési idő < 90 nap Ø Terjesztési tevékenységek Ø Projekteredmények

Az eredmények kiaknázására és a kkv-k növekedésének elősegítésére szolgáló szinergiák || A projekt eredményeinek ágazati átvétele || Ø Spin-off vállalkozások száma Ø Kkv-k bővülése forgalom és foglalkoztatás tekintetében

Az erős európai dimenzióval rendelkező projektekben való részvétel megkönnyítése || Egyszerűsített részvételi szabályok || Ø Ágazatok és kkv-k részvételi aránya – az utóbbiak esetében ≥ 30% Ø Igazgatási terhek csökkentése

Tervezési és gyártási infrastruktúrához való hozzáférés || A legfejlettebb infrastruktúrák rendelkezésre állása és az azokhoz való hozzáférés || Ø A kkv-k általi hozzáférés és alkalmazás, beleértve a rendszerintegrátorokat is

Érdekelt felek együttműködése és koordinálása || Partnerségek || Ø Konzorciumok alapítása – stratégiai szövetségek létrejötte

Emberi képességek folyamatos biztosítása || Európában rendelkezésre álló szakértelem || Ø Tantervek/tanfolyamok rendelkezésre állása és a szakmai képzések hathatós igénybevétele az ágazati igényeknek megfelelően

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon teljesítendő követelmény(ek)

Európa két fő kihívással néz szembe az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén:

•        Az értéklánc kulcsfontosságú elemeinek – nevezetesen: „alkatrészek és rendszerek tervezése”, „alkatrészek gyártása” és „elektronikai alkatrészek végtermékekbe való beépítése” – ellenőrzése iránti igény. Az elektronikai értéklánc nem ér véget az elektronikai gyártás szintjén, hanem a teljes felhasználói ágazatot felöleli az autógyártástól a repülőgépiparon keresztül egészen a webes szolgáltatásokig. Valamennyi eleme létfontosságú az európai elektronikai értékteremtés fenntarthatóságának biztosításához. Különösen fontos, hogy ha Európa elveszíti elektronikai gyártási kapacitását, akkor nemcsak a kapcsolódó beszállítói láncok és tervezési tevékenységek kerülnek ki Európából, hanem súlyosan sérül az elektronikára épülő teljes gazdasági struktúra versenyképessége is.

•        A másik kihívás az európai innovációs lánc hatékonyságának javításával kapcsolatos, ahogy arra a kulcsfontosságú alaptechnológiai jelentés is rávilágított, amely az alapismeretek kifejlesztése és későbbi, piacképes termékekben való kereskedelmi hasznosítása között tátongó szakadékot „halálvölgyként” jellemezte. Ezért markánsabbá kell tenni az innovációt és az ipari termelést célzó intézkedéseket, hogy a vállalkozások és a polgárok élvezhessék a vezető technológiák előnyeit.

Az értéklánc ellenőrzésének biztosításához és az innovációs rendszer fejlesztéséhez Európának az alábbi nehézségeket kell leküzdenie:

•        erős globális verseny és változó üzleti modellek;

•        csökkenő piaci részesedések;

•        magas kutatási és innovációs költségek és szétaprózott európai környezet; és

•        gyors ütemű innováció.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az ipar és a tudományos körök európai szintű együttműködésén alapuló kutatáshoz és innovációhoz nyújtott pénzügyi támogatásokra van szükség az alábbiak érdekében:

•        Az európai állami kutatócsoportok elektronikai vezető szerepének fenntartása, valamint a technológiai vezető szerep gyors és széles körű kiaknázása szerte Európában.

•        A kockázatvállalás költségeinek megosztása az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazatával a technológia és annak széles körű felhasználásának tökéletesítése során, az egész gazdaságban jelentkező, növekedést és munkahelyteremtést hozó átgyűrűző hatások, valamint az előttünk álló társadalmi kihívások kezelésével kapcsolatos hatások révén.

•        Erők egyesítése. A tagállamoknak saját prioritásaik vannak iparuk támogatása tekintetében, ám az adott ágazathoz nyújtandó támogatás mértéke meghaladja egyéni lehetőségeiket. A szétaprózottság párhuzamosságokhoz vezet a kutatási és innovációs erőfeszítések terén. Ezenkívül Európában mindössze néhány olyan világszínvonalú klaszter működik, amely jelentős ipari tevékenységet fejt ki az elektronikai alkatrészek és rendszerek, illetve a beágyazott rendszerek területén. Ezért az uniós szereplőknek egyesíteniük kell erőiket. Az együttműködő felhasználó vállalatokra és technológiaszolgáltatókra épülő eredményesebb közös munka mindkét oldalon felgyorsítja a termékinnovációt azáltal, hogy összehangoltabbá teszi az üzleti célokat, miközben a kutatási projektekkel foglalkozó klaszterek a tudományos körök és a nagy eredetiberendezés-gyártók együttműködése révén regionális támogató hálózatot biztosítanak a kkv-k számára.

•        Az elektronikai alkatrészek területén meglévő európai klaszterek megerősítése és az új klaszterek létrehozásának aktív támogatása annak érdekében, hogy Európában is a világ többi részéhez hasonló feltételek legyenek érvényben. Az erőforrások egyesítése és a szereplők közös fellépése, valamint az iparág megerősítéséhez szükséges hatókör és eszközök biztosítása érdekében európai szintű intézkedések szükségesek. A támogatásnak fenntartható és alkalmas megoldást kell nyújtania Európa számára a nemzetközi versenyben való helytálláshoz. Ez az intézkedés segít mindazon meglévő és jövőbeli platformok megosztásában, amelyek az ágazati szereplők, többek között a kkv-k és a végfelhasználók környezetének jobbítására, illetve nemzetközi versenyképességük javítására szolgálnak.

•        Az európai kutatás és innováció szervezése és összehangolása annak biztosítására, hogy a jövőben gyártási bázis jöjjön létre Európában, valamint hogy az európai szereplők, beleértve a felhasználókat is, hozzáférjenek a legújabb technológiai fejlesztésekhez és infrastruktúrákhoz. E cél érdekében kulcsfontosságú a közfinanszírozási források hatékony felhasználása európai és nemzeti szinten.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások kiváló lehetőséget kínáltak az európai méretű együttműködésre, a kritikus tömeg létrehozására és a beruházások kiaknázására. Első időközi értékelésük erősen ajánlotta egy hasonló kezdeményezésnek a Horizont 2020 keretén belüli megvalósítását, tekintettel arra, hogy valószínűleg nincs olyan szervezet vagy tagállam, amely önmagában képes lenne megbirkózni az ágazat valamennyi kihívásával. Ezért az európai szintű összehangolt intézkedések tekintendők követendő módszernek.

A közös vállalkozások bizonyították, hogy sikerrel töltik be a becsületes közvetítő szerepét és működnek katalizátorként a magánszféra kiemelkedő szereplőinek a részvételét fokozó ambiciózus projektekben, olyan keretrendszert biztosítva, amelyben a nemzeti és európai hatóságok stratégiailag jelentős programokat tudnak támogatni. Erre a képességre meggyőző bizonyítékot szolgáltatott az ENIAC közös vállalkozás sikere a nanoelektronikát érintő kulcsfontosságú alaptechnológiai ajánlások végrehajtásának beindításában, valamint az első nagyszabású innovációs kísérleti projektek ARTEMIS közös vállalkozás általi elindítása a 2012. évi pályázati felhívások keretében.

A két közös vállalkozás háromoldalú konstrukciója tekintetében az egyik jelentős kihívást az jelenti, hogy össze kell hangolni a tartalmakat és az eljárásokat a részt vevő tagállamok elvárásaival és folyamataival. A pályázati felhívásokat oly módon teszik lehetővé, hogy előzetesen lekötik pénzügyi hozzájárulásaikat és meghatározzák nemzeti alkalmassági feltételeiket és finanszírozási arányaikat.

A jelenlegi modellel szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy az alkalmas volt a célok elérésére, igaz, a vártnál meredekebb tanulási görbe mellett, amelyet a bizalom és az életképes működési mód felépítéséhez szükséges hosszadalmas folyamat okozott.

A fent említett sikerek mellett a jelenlegi felépítés bizonyos kritikai megjegyzésekre is okot ad:

•        Nincs meg a kellő szinkron a különféle nemzeti eljárások között (a szerződéskötések és a kifizetések terén sem), ami késlelteti a projektek megvalósítását.

•        A résztvevők azon kötelezettsége, hogy két támogatási megállapodást kell kötniük (közös vállalkozási + nemzeti), adminisztratív terhet jelent.

•        Az eltérő nemzeti szabályok hatással vannak a konzorciumok felépítésének módjára.

•        A nemzeti kötelezettségvállalásokat a pályázati felhívások eredményének ismeretében sok esetben módosítják; felfelé és lefelé irányuló változtatásokra egyaránt sor kerül.

•        Az uniós és nemzeti kötelezettségvállalások egymástól való merev függősége (TÁ/EU 1.8) gátolta a költségvetés végrehajtását, ha a nemzeti részvétel alacsony volt, illetve ha a nemzeti finanszírozási arányok eltértek az eredetileg várt 1/3 (közös vállalkozás) - 2/3 (nemzeti) aránytól, mint például a kísérleti gyártósorok esetében.

•        A decentralizált ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendelet követelményei jelentős nyomás alá helyezik a közös vállalkozás korlátozott erőforrásait.

Mindezek a nehézségek nem hátráltatták a folyamatokat, de állandó erőfeszítéseket követeltek meg valamennyi féltől a rendszer működtetéséhez. Bármely jövőbeli kezdeményezést nagyban segíthet az, ha egy olyan egyszerűbb működési modellt alkalmaz, amely a Horizont 2020 általános céljaival is összhangban van.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A kezdeményezés célja, hogy szinergiákat teremtsen a különféle kiegészítő finanszírozási mechanizmusokkal, beleértve az Európai Bizottság intelligens specializációs szakpolitikáját is, amelynek célja a meglévő és új tudományos és technológiai klaszterek támogatása az Európai Unió régióiban.

A kezdeményezés hatóköre kiegészíti a Horizont 2020 „ipari vezető szerep” prioritása keretében tervezett tevékenységeket is magas szintű, hosszabb távú kutatások támogatása esetén.

1.6.        Az intézkedés időtartama és pénzügyi hatása

þ Korlátozott időtartamra vonatkozó javaslat/kezdeményezés

– þ  A javaslat/kezdeményezés a 2014.01.01. és 2024.12.31. közötti időtartamra vonatkozik

– þ  2014-től 2020-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2014-től 2024-ig a kifizetési előirányzatokra gyakorolt pénzügyi hatás

¨ Határozatlan időtartamra vonatkozó javaslat/kezdeményezés

– Beindítási időszak: YYYY-től YYYY-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)

A 2014. évi költségvetésből

¨ Közvetlen irányítás a Bizottság által a következőkön keresztül:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal:

– þ Közvetett irányítás a költségvetés-végrehajtási feladatok következőkre történő átruházásával:

–      ¨         nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (kérjük megadni);

– ¨  Európai Beruházási Bank (EBB);

– þ  a pénzügyi szabályokról szóló rendelet 209. cikkében említett szervek;

–      ¨         közjogi intézmények;

– ¨  közfeladatot ellátó, a magánjog hatálya alá tartozó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

– ¨  valamely tagállam magánjoga által szabályozott olyan szervezetek, amelyek köz-magán társulások megvalósítására kapnak megbízást, és amelyek megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

– ¨ az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címe értelmében a KKBP területén külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

A tagállamok társfinanszírozásban támogatják a közvetett cselekvéseket.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A Bizottság 2017. december 31-ig lefolytatja a közös vállalkozás időközi értékelését, és 2018. június 30-ig eljuttatja annak megállapításait – saját észrevételeivel együtt – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb két évvel a végelszámolásról szóló döntés után, a Bizottság elvégzi a közös vállalkozás végső értékelését. A végső értékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé tárja.

Minden év február 15-ig az ügyvezető igazgató jóváhagyásra benyújtja az irányító testület részére éves tevékenységi jelentésének tervezetét a közös vállalkozás előző naptári évben elért eredményeiről, különösen a szóban forgó év munkaterve vonatkozásában. A jelentés a következőkre vonatkozóan tartalmaz információkat: végrehajtott kutatások, innovációs és más intézkedések, valamint a kapcsolódó kiadások; benyújtott ajánlatok a résztvevők típusai (beleértve a kkv-kat is) és országok szerinti bontásban; finanszírozásra kiválasztott közvetett cselekvések a résztvevők típusai (beleértve a kkv-kat is) és országok szerinti bontásban, megjelölve a közös vállalkozás által az egyes résztvevőknek és az egyes cselekvésekre juttatott hozzájárulásokat.

2.2.        Irányítási és ellenőrzési rendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A legfontosabb azonosított kockázat a kiadások hibás kifizetése a résztvevők számára. A közös vállalkozás méreteire való tekintettel az 1%-os hibaarány reális célnak tűnik.

A köz-magán társulásokra jellemző összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos kockázat kezelése az irányító testület és a hatóságok testülete döntési hatásköreinek világos szétválasztásával történik – az előbbi a stratégiát és a munkaterveket dolgozza ki (az ágazat bevonásával), az utóbbi pedig a pályázati felhívások feltételeit határozza meg és dönt a közfinanszírozási források odaítéléséről (az ágazat bevonása nélkül).

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolja a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett. Továbbá az irányító testület adott esetben a közös vállalkozás belső ellenőrzési kapacitásának létrehozásához szükséges intézkedéseket hozhat. A belső ellenőrzési funkció költségei (amelyek a közös vállalkozás esetében annak teljes élettartama alatt várhatóan nem éri el a félmillió eurót) kedvezőek lesznek a közös vállalkozás által kezelt kifizetések teljes összegéhez képest (1,2 milliárd euró esetén az 1%-os hibaarány 12 millió eurónak felel meg).

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkével összhangban a közös vállalkozás tiszteletben tartja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és garantálja, hogy tagjai pénzügyi érdekeit ugyanolyan mértékben védi, ahogy azt az említett rendelet előírja.

A közvetett cselekvések utólagos ellenőrzései a Horizont 2020 keretprogram szerint kerülnek végrehajtásra a Horizont 2020 keretprogram közvetett cselekvései keretében.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében a Bizottság a költségvetési keretrendeletnek megfelelően felügyeli a közös vállalkozás tevékenységét, különösen a program végrehajtásának ellenőrzésével és értékelésével és a beszámolók vizsgálatára és elfogadására irányuló eljárások alkalmazásával, továbbá kizárja az uniós finanszírozásból az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetéseket. Fel is függesztheti és meg is szakíthatja a kifizetéseket.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre irányuló intézkedések

A Bizottság vagy annak képviselői és a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

A fentiek sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében kötött támogatási megállapodásokban, valamint támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

Szám 09 04 02 01 – alapsor || Diff./nem diff. || EFTA-országokból || tagjelölt országokból || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért || 09 04 07 21 Ipari vezető szerep – ECSEL közös technológiai kezdeményezés || Diff. || IGEN || IGEN || NEM || IGEN

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1a || Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

ECSEL közös vállalkozás[34][35] || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év[36] || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || ÖSSZESEN

1. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,310 || 0,310 || 0,550 || 0,715 || 1,210 || 1,210 || 4,350 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 8,655

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,310 || 0,310 || 0,550 || 0,715 || 1,210 || 1,210 || 1,170 || 1,170 || 0,970 || 0,670 || 0,370 || 8,655

2. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 0,500 || 0,500 || 0,500 || 0,700 || 0,800 || 0,800 || 2,800 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 6,600

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 0,500 || 0,500 || 0,500 || 0,700 || 0,800 || 0,800 || 0,800 || 0,600 || 0,600 || 0,500 || 0,300 || 6,600

3. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3a) || 135,000 || 145,000 || 160,000 || 175,000 || 185,000 || 195,000 || 205,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 1200,000

|| Kifizetési előirányzatok || (3b) || 33,750 || 70,000 || 116,750 || 140,750 || 166,000 || 178,000 || 189,000 || 145,750 || 99,500 || 40,000 || 20,500 || 1200,000

Az ECSEL közös vállalkozáshoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3a || 135,810 || 145,810 || 161,050 || 176,415 || 187,010 || 197,010 || 212,150 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 1215,255

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3b || 34,560 || 70,810 || 117,800 || 142,165 || 168,010 || 180,010 || 190,970 || 147,520 || 101,070 || 41,170 || 21,170 || 1215,255

millió EUR (három tizedesjegyig)

Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || ÖSSZESEN

Ÿ Humánerőforrás (2 FTE tisztviselő, 1 FTE szerződéses alkalmazott) [37] || 0,332 || 0,332 || 0,332 || 0,332 || 0,332 || 0,332 || 0,332 || || || || || 2,324

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || || || || 0

DG CONNECT ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,332 || 0,332 || 0,332 || 0,332 || 0,332 || 0,332 || 0,332 || || || || || 2,324

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || ÖSSZESEN

Ÿ Humánerőforrás (2 FTE tisztviselő, 1 FTE szerződéses alkalmazott) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

DG CONNECT ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 136,142 || 146,142 || 161,382 || 176,747 || 187,342 || 197,342 || 212,482 || || || || || 1217,579

Kifizetési előirányzatok || 34,892 || 71,142 || 118,132 || 142,497 || 168,342 || 180,342 || 191,302 || 147,520 || 101,070 || 41,170 || 21,170 || 1217,579

3.2.2.     Az ECSEL közös vállalkozás előirányzataira gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021–2024 közötti évek || ÖSSZESEN

|| TELJESÍTÉSEK

Típus: || Átlagos költség[38] || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám összesen || Összes költség

1. sz. MEGHATÁROZOTT CÉLKITŰZÉS Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés[39] || az ECSEL közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységei || 15 || 9 || 135 || 10 || 145 || 11 || 160 || 11 || 175 || 12 || 185 || 13 || 195 || 14 || 205 || 0 || 0 || 80 || 1200

ÖSSZES KÖLTSÉG || 9 || 135 || 10 || 145 || 11 || 160 || 11 || 175 || 12 || 185 || 13 || 195 || 14 || 205 || 0 || 0 || 80 || 1200

3.2.3.     Az ECSEL közös vállalkozás humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Személyzet létszáma (fő/FTE)[40]

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Tisztviselők (AST besorolás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Szerződéses alkalmazottak || 13 || 13 || 12 || 11 || 11 || 11 || 11 || 11 || 9 || 6 || 3 || 111

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolás) || 14 || 14 || 13 || 12 || 12 || 12 || 12 || 12 || 10 || 7 || 4 || 122

Kiküldött nemzeti szakértők || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 6

ÖSSZESEN || 28 || 28 || 26 || 24 || 24 || 24 || 23 || 23 || 19 || 13 || 7 || 239

millió EUR (három tizedesjegyig)

Tisztviselők (AD besorolás) || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000

Tisztviselők (AST besorolás) || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000

Szerződéses alkalmazottak || 0,910 || 0,910 || 0,840 || 0,770 || 0,770 || 0,770 || 0,770 || 0,770 || 0,630 || 0,420 || 0,210 || 7,770

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolás) || 1,834 || 1,834 || 1,703 || 1,572 || 1,572 || 1,572 || 1,572 || 1,572 || 1,310 || 0,917 || 0,524 || 15,982

Kiküldött nemzeti szakértők || 0,078 || 0,078 || 0,078 || 0,078 || 0,078 || 0,078 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,468

ÖSSZESEN || 2,822 || 2,822 || 2,621 || 2,420 || 2,420 || 2,420 || 2,342 || 2,342 || 1,940 || 1,337 || 0,734 || 24,220

A munkaszerződések a jelenlegi ARTEMIS és ENIAC közös vállalkozásokból kerülnek átvételre. A szerződések az új közös vállalkozás első napján lépnek hatályba.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek az ügynökségért felelős főigazgatóságnál

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021–2024 közötti évek* || Összesen

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ||

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

09 01 05 01 (közvetett kutatás) || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || p.m. || 14

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| || || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve: FTE)[41] ||

XX 01 02 01 (CA, SNE, INT a teljes keretből) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 02 02 (CA, LA, SNE, INT és JED a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 04 yy[42] || - a központban[43] || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

- a küldöttségeknél || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

09 01 05 02 (CA, SNE, INT – közvetett kutatás) || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || p.m. || 7

10 01 05 02 (CA, SNE, INT – közvetlen kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || p.m. || 21

* A személyzet 2020 utáni létszáma később kerül meghatározásra.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjegyig) kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az irányító testületekben betöltött tagság és a tevékenységek nyomon követése/jelentéstétel

Külső személyzet || Tisztviselők támogatása

3.2.3.3.  Becsült humánerőforrás-szükségletek az ECSEL közös vállalkozásnál[44]

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

– a. A 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret szerinti előirányzatokból finanszírozandó becsült humánerőforrás-szükségletek

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || Összesen

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ||

09 04 07 21(PPP szerv) || || || || || || || || || || || ||

Tisztviselők (AD besorolás) || 6 || 6 || 7 || 9 || 12 || 12 || 12 || 12 || 10 || 7 || 4 || 97

Tisztviselők (AST besorolás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| Ÿ Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve: FTE)[45] ||

09 04 07 21 (PPP szerv) || || || || || || || || || || || ||

CA || 8 || 8 || 8 || 8 || 11 || 11 || 11 || 11 || 9 || 6 || 3 || 94

SNE || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 6

INT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 15 || 15 || 16 || 18 || 24 || 24 || 23 || 23 || 19 || 13 || 7 || 197

|| || || || || || || || || || || ||

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjegyig) kell kifejezni

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Program és igazgatás

Külső személyzet || Ideiglenes alkalmazottak támogatása

– a. p.m. – A 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret szerinti előirányzatokból finanszírozott humánerőforrások (tájékoztató jelleggel)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || Összesen

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ||

09 04 01 03 (ARTEMIS közös vállalkozás)[46] || || || || ||

Tisztviselők (AD besorolás) || 8 || 8 || 6 || 3 || 25

Tisztviselők (AST besorolás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Ÿ Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve: FTE) ||

09 04 01 03 (ARTEMIS közös vállalkozás)8 || || || || ||

CA || 5 || 5 || 4 || 3 || 17

SNE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

INT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 13 || 13 || 10 || 6 || 42

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjegyig) kell kifejezni

c. Humánerőforrások egységes áttekintése az a) és a b) pontok alapján

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || Összesen

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ||

09 04 07 21(PPP szerv) || 14 || 14 || 13 || 12 || 12 || 12 || 12 || 12 || 10 || 7 || 4 || 122

Tisztviselők (AD besorolás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Tisztviselők (AST besorolás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| Ÿ Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve: FTE)[47] ||

09 04 07 21 (PPP szerv) || 13 || 13 || 12 || 11 || 11 || 11 || 11 || 11 || 9 || 6 || 3 || 111

CA || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

SNE || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 6

INT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 28 || 28 || 26 || 24 || 24 || 24 || 23 || 23 || 19 || 13 || 7 || 239

|| || || || || || || || || || || ||

d. Hozzájárulás az üzemeltetési költségekhez a PPP szervnek a 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret szerinti megszüntetése érdekében

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || Összesen[48]

Készpénzben történő hozzájárulás az Uniótól[49] || 0,600 || 0,600 || 0,550 || 0,300 || 2,050

Készpénzben történő hozzájárulás harmadik felektől – AENEAS egyesület || 0,500 || 0,500 || 0,300 || 0,130 || 1,430

Készpénzben történő hozzájárulás harmadik felektől – ARTEMISIA egyesület || 0,300 || 0,300 || 0,210 || 0,165 || 0,975

ÖSSZESEN || 1,400 || 1,400 || 1,060 || 0,595 || 4,455

Az AENEAS és ARTEMISIA egyesületek hozzájárulásai az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások üzemeltetési költségei kapcsán rájuk háruló mindazon hozzájárulásokból állnak, amelyekre a Bizottsággal kötött megállapodások tiszteletben tartásához szükség van, az üzemeltetési költségek felosztására vonatkozó alábbi elszámolás alapján:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2008-2013 || ARTEMIS közös vállalkozás || ENIAC közös vállalkozás

Összes üzemeltetési költség || EB || ARTEMISIA || Összes üzemeltetési költség || EB || AENEAS

Tényleges hozzájárulások 2013 végén || 8,664 || 3,864 || 4,800 || 9,255 || 4,514 || 4,741

Újrakalkulált hozzájárulások a 2/3 (ágazat) - 1/3 (EB) felosztás végrehajtásához || 2,889 || 5,775 || 3,084 || 6,171

Különbség (módosított – tényleges) || || -0,975 || 0,975 || || -1,430 || 1,430

A Bizottságnak fizetendő összegek a 2014–2017 közötti időszakban kerülnek elszámolásra oly módon, hogy csökken a Bizottság 3.2.1. pontban szereplő hozzájárulásainak az összege.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– þ  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

-

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

-

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2021. év || 2022. év || 2023. év || 2024. év || Összesen

Magántagok – igazgatási költségekhez való készpénzes hozzájárulás[50] || 2,210 || 2,210 || 2,110 || 2,010 || 2,010 || 2,010 || 1,970 || 1,770 || 1,570 || 1,170 || 0,670 || 19,710

ECSEL tagállamok – üzemeltetési költségekhez való készpénzes hozzájárulás[51] || 135,000 || 145,000 || 160,000 || 175,000 || 185,000 || 195,000 || 205,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 0,000 || 1200,000

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 137,210 || 147,210 || 162,110 || 177,010 || 187,010 || 197,010 || 206,970 || 1,770 || 1,570 || 1,170 || 0,670 || 1219,710

A magántagok összes hozzájárulása az ECSEL közös vállalkozásról szóló tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében van meghatározva.

3.3.        A bevételekre gyakorolt becsült hatás

– þ  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés pénzügyi hatása a következő:

– ¨         saját forrásokra

– ¨         egyéb bevételekre

[1]               COM(2011) 809 final, 30.11.2011

[2]               72/2008/EK rendelet, 2008. február 4., HL L30/21.

[3]               74/2008/EK rendelet, 2008. február 4., HL L30/52.

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozata.

[5]               [Hivatkozás a többéves pénzügyi keretre].

[6]               COM(2011) 572 végleges, 21.9.2011

[7]               COM(2010) 546 végleges, 6.10.2010

[8]               COM(2012) 341 final, 2012.6.26.

[9]               COM(2013) 298 final, 2013.5.23.

[10]             COM(2013) … [A Horizont 2020 keretprogramhoz kapcsolódó köz-magán társulásokról szóló közlemény].

[11]             Jelenlegi árakon.

[12]             Az összeg tájékoztató jellegű, és a fenti kihívás keretében a DG CONNECT rendelkezésére álló végleges összegtől függ.

[13]               HL C [EP-vélemény], , . o.

[14]               HL C [EGSZB-vélemény], , . o.

[15]               HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

[16]               HL L 400., .2006.12.30., 86. o.

[17]               COM(2010) 2020 végleges.

[18]               HL [H2020 FP].

[19]               HL [H2020 SP].

[20]               COM(2012) 341, 26.6.2012

[21]               COM(2013) 298, 2013.5.23.

[22]             HL L 30.,2008.2.4., 21. o.

[23]             HL L 30., 2008.2.4., 52. o.

[24]             HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[25]             HL [H2020 A részvétel és a terjesztés szabályai].

[26]             HL L 362.,2012.12.31., 1. o.

[27]             HL L 56.,1968.3.4., 1. o.

[28]             HL L 136.,999.5.31., 1. o.

[29]             HL L 292, 1996.11.15., 2–5. o.

[30]             HL L 136.,,1999.5.31., 15. o.

[31]             HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[32]               TAI: Tevékenységalapú irányítás – TKT: Tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

[33]               A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[34]               Az 1. és a 2. címekben szereplő összegek az ECSEL közös vállalkozás igazgatási költségeihez való uniós hozzájárulást (50%) mutatják. A fennmaradó 50% a magántagok hozzájárulása a 3.2.5. pontban leírtak szerint. A 2014–2017 közötti időszakban a PPP szervnek a 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret szerinti megszüntetésére irányuló, a 3.2.3.3(d) pontnak megfelelő hozzájárulásokat hozzá kell adni a táblázat 1. címében szereplő, ugyanazon időszakra vonatkozó számokhoz. Az igazgatási költségek meghatározása az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások tapasztalatai alapján, a redundáns funkciókból adódó megtakarítások figyelembevételével történt. A 2021–2024 közötti időszak a kifutási szakasz, amikor már nem indulnak új intézkedések.

[35]               Az 1. és a 2. címre vonatkozó kifizetési előirányzatok alapja az összes megfelelő kötelezettségvállalási előirányzat havi felhasználása, míg a 3. cím esetében azok meghatározása a szokásos 3 éves projektkifizetési menetrend szerint történik 50%-os előfinanszírozási kifizetéssel (amelynek felét a felhívás évében, a másik felét pedig a felhívás évét követő évben kell elkölteni), 30%-os időközi kifizetéssel a felhívás utáni második évben, 10%-os időközi kifizetéssel a felhívás utáni harmadik évben és 10%-os időközi kifizetéssel a felhívás utáni negyedik évben.

[36]               Az 1. és a 2. címek a 2020. évre tartalmazzák az adott év kötelezettségvállalásait (1,170 + 0,800) és a közös vállalkozás hátralévő éveire vonatkozó előre hozott kötelezettségvállalásokat a 2021–2024 közötti időszakra, nevezetesen 1,170 + 0,600 2021-re, 0,970 + 0,600 2022-re, 0,670 + 0,500 2023-ra és 0,370 + 0,300 2024-re.

[37]               A személyzet 2020 utáni létszáma később kerül meghatározásra. Az FTE költségek az AD (131 000 euró) és az AST (70 000 euró) besorolású személyzet átlagos éves költségei alapján kerülnek meghatározásra.

[38]               Az átlagos költség a teljesítések finanszírozásához juttatott uniós hozzájárulás összege.

[39]               Az ECSEL közös vállalkozás teljesítései az EU és a részt vevő tagállamok által társfinanszírozott kutatási és innovációs projektek. Az évenkénti teljesítések száma kerekített érték, amely megbecsüli a megadott költségen finanszírozható projektek számát.

[40]               A pénzügyi szabályokról szóló rendelet 209. cikke szerinti PPP szervek esetében a táblázat tájékoztató jellegű.

[41]               CA= szerződéses alkalmazott; LA = helyi alkalmazott; SNE = kiküldött nemzeti szakértő; INT= ideiglenes alkalmazott.

[42]               Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: „BA” sorok).

[43]               Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[44]               A pénzügyi szabályokról szóló rendelet 209. cikke szerinti PPP szervek esetében ez a rész tájékoztató jellegű.

[45]               CA= szerződéses alkalmazott; LA = helyi alkalmazott; SNE = kiküldött nemzeti szakértő; INT= ideiglenes alkalmazott.

[46]               Ezeket a humánerőforrásokat az ARTEMISIA és AENEAS egyesületek hozzájárulásaiból társfinanszírozzák (lásd az alábbi d. pontot).

[47]               CA= szerződéses alkalmazott; LA = helyi alkalmazott; SNE = kiküldött nemzeti szakértő; INT= ideiglenes alkalmazott.

[48]               Az uniós készpénzes hozzájárulás teljes összege megfelel a 2013. évi költségvetésben a szerv 2007–2013 közötti tevékenységeinek elvégzésére előre ütemezett összegnek.

[49]             A szóban forgó költségvetési sor: 09 04 01 03.

[50]               Az AENEAS és az ARTEMISIA 2014–2017 közötti időszakra vonatkozó , a 3.2.3.3(d) pontban részletezett hozzájárulásai nem szerepelnek ezekben az összegekben.

[51]               Az együttes nemzeti hozzájárulások a becslések szerint ugyanolyan nagyságrendűek, mint a teljes uniós hozzájárulás.