INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        A javaslat célkitűzései

E javaslat célja az EUMSZ 185. cikkén alapuló tanácsi és parlamenti határozat létrehozása, amely jogi eszközként szolgálna az Európai Uniónak a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló, több tagállam által indított közös programban (AAL program) való részvételéhez.

Az AAL program általános célkitűzései a következők:

· a tevékeny és egészséges időskor szolgálatába állított, információs és kommunikációs technológiákon (ikt) alapuló termékek és szolgáltatások elérhetőségének fokozása az idősek és gondozóik életminőségének javítása és a gondozási rendszerek fenntarthatóbbá tételéhez való hozzájárulás érdekében;

· a jólétben töltött időskor szolgálatába állított ikt-alapú termékekre és szolgáltatásokra irányuló európai szintű alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció kritikus tömegének fenntartása, különösen a kkv-k és a felhasználók bevonása révén;

· magánberuházások bevonzása és az ipari hasznosítás feltételeinek javítása az európai megközelítések és megoldások kidolgozását segítő egységes keret, többek között a különböző nemzeti és regionális szociális preferenciáknak és szabályozási szempontoknak megfelelő közös minimumkövetelmények biztosítása révén.

1.2.        A javaslat indokolása

A népesség elöregedését az Európa 2020 stratégia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés szempontjából egyszerre határozta meg kihívásként és lehetőségeként. A stratégia „Európai digitális menetrend” és „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezései prioritásként kezelik a népesség elöregedését. A digitális menetrend az ikt-alapú innovatív szolgáltatásokra, termékekre és folyamatokra összpontosít, és az elektronikus egészségügyhöz kapcsolódó számos csekekvést, valamint az AAL program megerõsítését célzó egyedi fellépést is magában foglal. Az AAL program jelentõsen hozzájárul az Európa 2020 stratégiához és a kapcsolódó kiemelt kezdeményezésekhez, és elõsegíti a demográfiai kihívás kezelését és új lehetõségek teremtését, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Az aktív és egészséges idõskor kérdéskörével foglalkozó európai innovációs partnerség (EIP AHA) értelmében az ikt-megoldások várhatóan fontos szerepet játszanak majd az egészségben töltött életévek számának 2020-ig kettõvel történõ növelésére, valamint a polgárok életminõségének javítására és az európai gondozási rendszerek hatékonyságának fokozására irányuló célok elérésében. Az AAL program az EIP AHA ikt-alapú innováció által történõ támogatásának egyik fõ eleme, mivel az innovációs lánc azon „halálvölgy” névvel illetett részére összpontosít, ahol a kutatási eredményeket új piackész termékekké és szolgáltatásokká kell alakítani. Emellett az AAL program szempontjából is elõnyös az EIP, mivel utóbbi felgyorsítja a piacteremtést, a széles körû felhasználást, valamint hozzájárul a jobb piaci határfeltételek, például a szabványosítás és a kölcsönös átjárhatóság kialakításához, amelyekre a program nem tér ki, az értékelésekben és konzultációkban azonban azokat a bevezetés akadályaiként említik. Az AAL programot jelentõs nemzeti kezdeményezések egészítik ki, úgymint a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésével és az idõskorral foglalkozó német nemzeti kezdeményezés, az életvitel segítését szolgáló egyesült királyságbeli innovációs platform, valamint az idõskorral kapcsolatos innováció platformja Franciaországban.

Ezekkel az egymáshoz kapcsolódó programokkal, amelyek együtt a „kutatási-innovációs lánc” jelentős részét lefedik, Európa világviszonylatban egyedülálló erőt tudhat magáénak a jólétben töltött időskor szolgálatába állított ikt területén. Az AAL program jól kiegészíti a Horizont 2020 keretprogramon belül javasolt, az ikt-val és az időskorral kapcsolatos hosszabb távú kutatási és innovációs, valamint piacérvényesítési tevékenységeket.

Az AAL program egyúttal kiegészítésként szolgál a demográfiai változáshoz kapcsolódó „Hosszabb élet, jobb életminőség” elnevezésű közös programozási kezdeményezéshez, amely 13 európai országot összefogva törekszik az időskorra vonatkozó jövőbeli szakpolitikához szükséges, számos különböző kutatási területet felölelő új, tudományos alapú ismeretek biztosítására. Az AAL program alkalmazási hátteret biztosíthat a közös programozási kezdeményezés keretében a több tudományterületen átívelően végzett kutatáshoz, továbbá felhasználói tapasztalatokkal járulhat hozzá a közös programozási kezdeményezés kutatási menetrendjéhez, miközben olyan kutatási módszereket oszt meg, mint a teljes életcikluson alapuló megközelítés.

E kezdeményezések együttesen az alapkutatástól a piaci bevezetésig a lánc jelentős részét lefedik, az uniós kutatási és innovációs programokra vonatkozó számos független értékelés, valamint uniós szakpolitikai dokumentumok ajánlásaival összhangban. Ezeket a szinergiákat tovább erősíti a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Horizont 2020 kutatási keretprogramra irányuló bizottsági javaslat, amely külön szakaszt szentel a társadalmi kihívásoknak, prioritásként az egészséget, a demográfiai változásokat és a jólétet megnevezve. Az AAL programot az EUMSZ 185. cikkén alapuló olyan kezdeményezések egyikeként említi, amelyek egy adott feltételrendszer teljesítése esetén folyamatos támogatásra jogosultak.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

2.1.        Az AAL közös program jövőjével kapcsolatos konzultáció

A Bizottság több külső és belső érdekelt féllel egyeztetett az AAL programra vonatkozó tervekről. Az EIP AHA tárgyában 2011-ben folytatott online nyilvános konzultáció keretében 524 válaszadó mondta el véleményét az aktív és egészséges időskort szolgáló meglévő nemzeti, regionális és helyi kezdeményezésekről. A válaszok körülbelül 38 %-a kormányzati intézményektől, 23 %-a az ágazattól, köztük kkv-któl, 7 %-a az egészségügyi és szociális ellátószektorból, 17 %-a a kutatási és tudományos közösségtől, 15 %-a pedig az idősek képviseleti szervezeteitől érkezett. A konzultáció rámutatott, hogy a végfelhasználók kidolgozási szakaszba való bevonása elégtelen, ami az innováció legjelentősebb akadálya.

2010 decemberében sor került a jelenlegi AAL közös program időközi értékelésére, amelyet öt magas szintű szakértő végzett Meglena Kuneva korábbi európai biztos vezetésével[1]. Ennek keretében Európa-szerte 40, az AAL közös programhoz kapcsolódó értékláncban közvetlenül érintett kiválasztott érdekelt féllel készítettek interjút. A válaszok körülbelül 33 %-a kormányzati intézményektől, 27 %-a az ágazattól, köztük kkv-któl, 27 %-a a kutatási és tudományos közösségtől, 11 %-a pedig az idősek képviseleti szervezeteitől érkezett. Az értékelő testület hangsúlyozta, hogy az AAL közös programnak és az azt követő intézkedéseknek mindenképpen kiemelkedő működési teljesítményt kell biztosítaniuk, jobban középpontba kell állítaniuk a mindennapi helyzetekben alkalmazható általános célú megoldásokat, ösztönözniük kell a gondozók és közvetítők számára szolgáló technológiát, valamint meg kell erősíteniük a felhasználókkal való kapcsolatokat és gondoskodniuk kell az alkalmazást célzó tevékenységekről.

Ezenfelül az AAL közös programmal kapcsolatban 2010-ben online nyilvános konzultációt tartottak, míg az e program keretében finanszírozott projekteket 2011 során vizsgálták.

A Bizottság emellett a program egyes részeiről 2012-ben egyeztetést folytatott a hatásvizsgálati irányítócsoport ülésein, amely csoport részt vett a hatásvizsgálati jelentés előkészítését célzó tervezési és ütemterv-készítési munkában, különösen a probléma meghatározását, valamint azt illetően, hogy más főigazgatóságok hogyan hasznosíthatják az AAL közös programot. A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság által vezetett, 185. cikk szerinti koordinációs csoport részt vett e jelentés szerkezetének és a benne foglalt érvrendszernek a kidolgozásában.

2.2.        A szakpolitikai választási lehetőségek

A hatásvizsgálati jelentés a következő lehetőségeket tartalmazta:

1. lehetőség – az 1. AAL közös programmal megegyező 2. AAL közös program – Ez a változtatás nélküli lehetőség az alapforgatókönyv, amely a 2014–2020 közötti időszakra az AAL közös programnak a jelenlegi, 2008 és 2013 közötti programmal megegyező folytatását irányozza elő.

2. lehetőség – Nincs 2. AAL program – Ebből a lehetőségből az következik, hogy 2013 után nem lesz olyan célzott uniós program és társfinanszírozás, amely uniós szinten összefogná a jólétben töltött időskor szolgálatába állított ikt területén működő nemzeti kutatási és innovációs programokat. A javasolt Horizont 2020 keretprogram értelmében az AAL közös program folytatására elkülönített pénzösszeget – a keretprogram elfogadása esetén – a keretprogramon belül az időskorral kapcsolatos további kutatásokra fordíthatnák.

3. lehetőség – Ez az 1. AAL közös program folytatására irányuló lehetőség módosítaná a program alkalmazási körét és javítaná annak végrehajtását. A 2. AAL közös program alkalmazási körét összehangolnák az EIP AHA teljes alkalmazási körével. Ez az EIP AHA „Aktív időskor és önálló életvitel” elnevezésű pillére mellett a megelőzés, szűrés és korai diagnózis, valamint a gondozás és gyógyítás elnevezésű másik két pillért is magában foglalná. Az EIP AHA-val való összhang érdekében módosuló alkalmazási körre tekintettel a program neve „a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program” helyett „a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló közös programra” változna. A program a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi AAL közös programhoz hasonlóan társfinanszírozásban részesülne a tagállamoktól és a projektekben részt vevőktől. A Horizont 2020 keretprogramból nyújtott európai bizottsági támogatás összege megegyezne a hetedik keretprogramban nyújtott támogatással. Ez a lehetőség ezenfelül a végfelhasználók fokozott bevonását, a támogatási alap valamennyi szereplőre történő kiterjesztését és a működési teljesítmény javítását eredményezné.

2.3.        A hatásvizsgálattal kapcsolatos konzultáció

Az AAL közös program közgyűlése 2012 februárjában megvizsgálta ezeket a lehetőségeket, és szavazás útján úgy határozott, hogy a program folytatása stratégiai jelentőséggel bír, továbbá a jelenlegi 23 részt vevő ország közül 15 a 3. lehetőség forgatókönyvét részesítette előnyben. A második legnépszerűbb lehetőség a program jelenlegi formájában történő folytatását előirányzó 1. lehetőség volt. Mindössze két ország nem támogatta a program folytatását, azaz választotta a 2. lehetőséget.

2012 novemberében a hatásvizsgálati testület felülvizsgálta és jóváhagyta a jelentést. Véleményében a hatásvizsgálati jelentés több ponton történő javítását kérte, amit figyelembe vettek. A jelentés immár pontosabban ismerteti különösen a szakpolitikai hátteret, a fennmaradó problémákat, a piaci zavarokat és az alapforgatókönyvet. Sor került a célkitűzések átdolgozására is, hogy azok megbízható alapot teremtsenek a 2. AAL közös program eredményeinek méréséhez. Az érzékenységi elemzés átfogóbb módon szemlélteti az egyes támogatási forgatókönyveket, valamint a lehetséges társadalmi és egészségügyi hatások részletesebb kidolgozására került sor. Végül elkészült a lehetőségek eredményesség, hatékonyság és egységesség szempontjából történő összehasonlítása.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

Az AAL programra irányuló javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 185. cikke, amelynek értelmében az Unió európai uniós részvételt irányozhat elő a több tagállam által indított kutatási-fejlesztési programokban, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is.

3.2.        A szubszidiaritás elve

Mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. A szubszidiaritást szavatolja, hogy a javaslat jogalapja a 185. cikk, amely kifejezetten előirányozza az Unió részvételét a több tagállam által indított kutatási programokban. Ennek értelmében az operatív szempontokat lehetőség szerint teljes körűen nemzeti szinten hajtják végre, egyúttal biztosítva a közös program egységes európai szintű megközelítését.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel az időskor szolgálatába állított ikt-alapú termékekre és szolgáltatásokra irányuló kutatáshoz-fejlesztéshez szükséges szaktudás és kiválóság több nemzeten belül elszórva található, ezért azt nem lehet kizárólag nemzeti szinten összefogni. Kritikus tömeget képviselő, egységes európai szintű megközelítés hiányában fennáll a párhuzamos erőfeszítések és ennek nyomán a megnövekedett költségek fokozott kockázata. Ezenfelül kevéssé valószínű, hogy európai vonatkozású közös program nélkül létrejöhetne a jólétben töltött időskor szolgálatába állított, kölcsönösen átjárható ikt-megoldások valódi belső piaca.

Az uniós hozzáadott érték közvetlen összefüggésben áll a problémákkal: az uniós piac és a kutatási erőfeszítések széttagoltságával, az Unió-szerte történő bevezetésre irányuló központi figyelem hiányával, valamint az ikt-hez és a jólétben töltött időskorhoz kapcsolódó piacokra vonatkozó közös európai jövőkép hiányával.

3.3.        Az arányosság elve

Az EUMSZ 185. cikke felhívja az Uniót, hogy „az érintett tagállamokkal egyetértésben” irányozzon elő „részvételt [...] a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is.” A kezdeményezés hajtómotorjai a tagállamok.

A javaslat eleget tesz az arányosság elvének, mivel saját közös programjaik és valamennyi operatív szempont kidolgozásáért a tagállamok felelnek. Az AAL szövetség elnevezésű célzott végrehajtó struktúra a jelenlegi AAL közös programmal összefüggésben már bizonyította, hogy hatékonyan és eredményesen képes végrehajtani a programot. Az Unió ösztönzőket nyújt a jobb koordináció, az uniós szakpolitikákkal kialakított szinergiák és az ezekhez, valamint a Horizont 2020 keretprogram prioritásaihoz való hozzájárulás biztosítása, a program végrehajtásának nyomon követése, valamint az Unió pénzügyi érdekei védelmének szavatolása érdekében.

Többek között a javasolt szervezeti felépítés minimálisra csökkenti az igazgatási terheket azáltal, hogy az igazgatási munka nagy részét az e célra létrehozott AAL szövetség felügyelete és átfogó ellenőrzése mellett a nemzeti ügynökségek végzik.

3.4.        Az eszköz kiválasztása

A javasolt eszköz az EUMSZ 185. cikkén alapuló európai parlamenti és tanácsi határozat. Az időközi értékelés megállapításai és a lehetőségek hatásvizsgálatban szereplő elemzése igazolta, hogy az AAL program célkitűzéseinek eléréséhez a 185. cikk a legmegfelelőbb eszköz.

3.5.        Eltérések a Horizont 2020 keretprogram részvételi szabályaitól

A [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályokról szóló] .../EU rendelet alábbi rendelkezéseitől el kell térni annak érdekében, hogy az uniós pénzügyi hozzájárulást és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét a részt vevő nemzeti programok részvételi szabályai szerint lehessen végrehajtani.

· A pénzügyi kapacitás ellenőrzésének kiterjesztése valamennyi résztvevőre, és a részt vevő nemzeti finanszírozási ügynökségek általi végrehajtása: 14. cikk (5) bekezdés.

· A célzott végrehajtó struktúra nem köt megállapodást a végső kedvezményezettekkel: 16. cikk (1) bekezdés.

· A finanszírozásra, a költségek támogathatóságára, a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos igazolásokra és a módszertani igazolásokra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazása: 19. cikk [(1), (5)–(7) bekezdés] és 22–29. cikk.

· A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra és az eredmények terjesztésére irányadó, a nemzeti szabályokkal összhangban álló szabályok: 38–45. cikk.

A fentieket az indokolja, hogy az AAL program a tervek szerint piacközeli program lenne, amely számos különböző nemzeti finanszírozási forrást (például kutatási és innovációs, egészségügyi és ágazati finanszírozási programokat) fog össze. Ezek a programok természetükből fakadóan eltérő részvételi szabályokat írnak elő, és nem várható, hogy azok teljes körűen összhangban álljanak a Horizont 2020 keretprogram részvételi szabályaival.

Mindemellett az AAL program célcsoportját a kis- és középvállalkozások és a felhasználói szervezetek alkotják, amelyek rendszerint nem vesznek részt uniós kutatási és innovációs tevékenységekben. A részvételhez előírt igazgatási és jogi követelményszint csökkentése érdekében az uniós pénzügyi hozzájárulást az e szervezetek saját nemzeti finanszírozási programjainak általuk jobban ismert szabályai szerint nyújtják, és annak végrehajtása a megfelelő nemzeti állami támogatást is magában foglaló, egyetlen támogatás formájában történik. Az AAL közös program (2008–2013) igazolta, hogy ez a megközelítés hatékonyan működik, és a kis- és középvállalkozások körében magas, 40 %-ot meghaladó részvételi arányt eredményezett.

A javaslat megfelelő biztosítékokkal szavatolja az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének a célzott végrehajtó struktúra által a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatások esetén történő betartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ezenfelül előirányozza, hogy erről részletesen kell rendelkezni egy az Unió és a célzott végrehajtó struktúra között kötendő megállapodásban.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

Az e határozathoz mellékelt pénzügyi kimutatás meghatározza az indikatív költségvetési hatásokat. A határozat, valamint a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között kötendő hatáskör-átruházási megállapodás rendelkezéseinek biztosítaniuk kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

Az uniós hozzájárulás összege legfeljebb 175 000 000 EUR, amelyet a Horizont 2020 keretprogramon belül a CNECT Főigazgatóság költségvetésének az „egészség, demográfiai változások és jólét” témájú 1. társadalmi kihívás céljára elkülönített részéből nyújtanak.[2]

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

5.1.        Egyszerűsítés

A javasolt aktus eredményeképpen egyszerűsödnek a magánfelekre vonatkozó igazgatási eljárások. Az új közös programból kutatási támogatásban részesülő kedvezményezettek többek között élvezhetik az ismert nemzeti szabályokat alkalmazó egységes szerződési és kifizetési rendszer előnyeit, amelyben az uniós hozzájárulásról nem kell külön jelentést tenniük. Az Unió közvetlenül az AAL szövetséggel áll majd kapcsolatban, amely az uniós támogatás elosztásáért, illetve a támogatás felhasználásának nyomon követéséért és a kapcsolódó jelentéstételért felel.

5.2.        Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat három év elteltét követő félidei felülvizsgálatra vonatkozó felülvizsgálati rendelkezést tartalmaz. A teljes időtartam az intézkedés tekintetében legfeljebb hét év, a megvalósításra vonatkozóan pedig további három év.

5.3.        Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

2013/0233 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Uniónak a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló, több tagállam által indított közös kutatási-fejlesztési programban való részvételéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 185. cikkére, valamint 188. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási javaslat tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az „Európa 2020 – Az intelligens fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményében[4] a Bizottság hangsúlyozza, hogy az Unión belüli intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása érdekében a tudásra és innovációra irányuló beruházások számára kedvező körülményeket kell teremteni. Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt jóváhagyta ezt a stratégiát.

(2)       A 2013. …-i …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[5] létrehozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020 keretprogram) célja, hogy a köz-magán társulások megerősítése révén – többek között az Uniónak a több tagállam által indított programokban való, a Szerződés 185. cikke szerinti részvételével – nagyobb hatást gyakoroljon a kutatásra és az innovációra.

(3)       Az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről szóló, 2008. július 9-i 742/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[6] a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös kutatási-fejlesztési programhoz (a továbbiakban: AAL közös program) nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról rendelkezik, amelynek összege megegyezik a tagállami támogatás összegével, de a 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[7] létrehozott, az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) időtartama alatt nem haladhatja meg a 150 000 000 EUR-t.

(4)       2012 decemberében a Bizottság jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az AAL közös program időközi értékeléséről[8]. Ezt az értékelést szakértői testület készítette. A szakértői testület átfogó véleménye szerint az AAL közös program megfelelően halad célkitűzései megvalósítása felé és figyelemre méltó eredményeket ért el, továbbá azt a jelenlegi finanszírozási időszakot követően is folytatni kell. A szakértői testület ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány hiányosságra, többek között a felhasználók projektekbe történő fokozott bevonásának, valamint a működési teljesítmény szerződéskötési és kifizetési idők tekintetében történő javításának szükségességére.

(5)       A Bizottság „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című közleményében[9] hangsúlyozta, hogy a népességöregedés a tagállamok egyik legjelentősebb kihívása, és hogy az új technológiák fokozottabb használata hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, az idős emberek jólétéhez és aktív társadalmi részvételük előmozdításához, és egyúttal növeli az uniós gazdaság versenyképességét is.

(6)       „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése – Innovatív Unió” című közleményében[10] a Bizottság a népesség elöregedését azon társadalmi kihívások egyikeként nevezte meg, amelyek esetében az innovációs áttörések fontos szerepet játszhatnak és növelhetik a versenyképességet, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az európai vállalkozások az élre kerüljenek az új technológiák kifejlesztésében, és a növekvő új piacokon világszerte vezető szerepet betöltő vállalatokká fejlődjenek, emellett pedig növelhetik a közszolgáltatások minőségét és hatékonyságát, miáltal számos új, minőségi munkahely jöhet létre.

(7)       „Az európai digitális menetrend” című, e kiemelt európai kezdeményezésre vonatkozó közleményében[11] a Bizottság az idősödő népesség által felvetett problémák orvosolásának elősegítése érdekében javaslatot tett az AAL program megerősítésére.

(8)       Az aktív és egészséges kérdéskörével foglalkozó európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről szóló közleményében[12] a Bizottság előirányozta, hogy a Horizont 2020 keretprogram részét képező soron következő kutatási és innovációs munkaprogramokhoz és eszközökhöz figyelembe fogja venni a terv idevágó prioritásait. A Bizottság továbbá előirányozta, hogy figyelembe fogja venni az AAL közös program esetleges hozzájárulását az aktív és egészséges időskor kérdéskörével foglalkozó európai innovációs partnerséghez.

(9)       Az Innovatív Unió keretében létrejött, a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség égisze alatt az ikt-megoldások várhatóan fontos szerepet játszanak majd az egészségben töltött életévek számának 2020-ig kettővel történő növelésére, valamint a polgárok életminőségének javítására és az uniós gondozási rendszerek hatékonyságának erősítésére irányuló célok elérésében. A partnerség stratégiai végrehajtási terve meghatározza az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos innováció Unió-szerte történő felgyorsítását és széles körű bevezetését szolgáló prioritásokat a következő három területen: betegségmegelőzés és egészségfejlesztés, gondozás és gyógyítás, valamint önálló életvitel és társadalmi befogadás.

(10)     A tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló kutatási-fejlesztési programnak (a továbbiakban: az AAL program) fel kell használnia az előző program eredményeit, és a projektekben való fokozott felhasználói részvétel ösztönzése, valamint határozottabb programvégrehajtás révén orvosolnia kell annak hiányosságait.

(11)     A Horizont 2020 keretprogram időtartamára vonatkozóan meg kell állapítani az AAL programban való uniós közreműködés maximális mértékét. Az AAL programban való uniós közreműködés mértéke nem haladhatja meg a részt vevő államok által a Horizont 2020 keretprogram időtartama során nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegét annak érdekében, hogy biztosítsa a magas tőkeáttételi hatást, valamint a részt vevő államok közreműködését a program célkitűzéseinek elérésében.

(12)     A [Horizont 2020 keretprogramról szóló] …/2013/EU rendelet célkitűzéseinek megfelelően bármely tagállam és a Horizont 2020 keretprogramhoz társult bármely ország számára lehetőséget kell biztosítani az AAL programban való részvételre.

(13)     Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió pénzügyi kötelezettségvállalása megegyezzen a részt vevő államok hozzájárulásával, az uniós pénzügyi támogatásnak feltételéül kell szabni, hogy a részt vevő államok az AAL program elindítását megelőzően hivatalos kötelezettségvállalásokat tegyenek, majd azokat teljesítsék. A részt vevő államok AAL programhoz való hozzájárulásának magában kell foglalnia a program tényleges működtetése során nemzeti szinten felmerült igazgatási költségeket.

(14)     Az AAL program közös végrehajtásához egy végrehajtó struktúrára van szükség. A részt vevő államok megállapodtak az AAL programot kezelő végrehajtó struktúráról, majd 2007-ben a belga jog szerinti nemzetközi nonprofit szervezetként (IASBL) létrejött a saját lakókörnyezetben való életvitel segítéséért felelős szövetség (a továbbiakban: AALA). Tekintettel arra, hogy az időközi értékelésről szóló jelentés szerint az AAL közös program jelenlegi irányítási struktúrája hatékonynak és színvonalasnak bizonyult, az AALA-t végrehajtó struktúraként kell alkalmazni, és annak az AAL program forráselosztásért és nyomon követésért felelős szerveként kell eljárnia. Az AALA feladata kell, hogy legyen az uniós pénzügyi hozzájárulás kezelése és az AAL program hatékony végrehajtásának biztosítása.

(15)     Az AAL program célkitűzéseinek elérése érdekében az AALA-nak elsősorban támogatások formájában pénzügyi segítséget kell nyújtania az általa kiválasztott intézkedésekben részt vevők számára. Ezeket az intézkedéseket a független külső szakértők által segített AALA ellenőrzése alatt álló pályázatok útján kell kiválasztani. A rangsornak a javaslatok kiválasztása, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulásból és az AAL program projektjeire elkülönített nemzeti költségvetésekből nyújtott források elosztása tekintetében kötelező erejűnek kell lennie.

(16)     Az uniós pénzügyi hozzájárulás kezelését az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben[13] és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben[14]. meghatározott, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a közvetett irányításra vonatkozó szabályokkal összhangban kell végezni.

(17)     Amennyiben az AAL programot nem megfelelően, részben vagy késedelmesen hajtják végre, illetve a részt vevő állam nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújt hozzájárulást az AAL programhoz, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani az uniós pénzügyi hozzájárulás csökkentésére, visszatartására vagy megszüntetésére. Ezekről a jogokról az Unió és az AALA között megkötendő hatáskör-átruházási megállapodásban kell rendelkezni.

(18)     Az AAL programból támogatott közvetett intézkedésekben való részvételre a „Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramon (2014–2020)” belüli részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. …-i …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet[15] kell alkalmazni. Az AAL program sajátos működési szükségleteire tekintettel azonban az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint a fenti rendelettől való eltérésekről kell rendelkezni.

(19)     A [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre vonatkozó szabályokról szóló] …/2013/EU rendelettől való egyedi eltérésekre van szükség, mivel az AAL program a tervek szerint piacközeli innovációs program lenne, amely számos különböző nemzeti finanszírozási forrást (például kutatási és innovációs, egészségügyi és ágazati finanszírozási programokat) fog össze. Ezek a nemzeti programok természetükből fakadóan eltérő részvételi szabályokat írnak elő, és nem várható, hogy azok teljes körűen megfeleljenek a [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre vonatkozó szabályokról szóló] …/2013/EU rendelettel. Mindemellett az AAL program célcsoportját a kis- és középvállalkozások és a felhasználói szervezetek alkotják, amelyek rendszerint nem vesznek részt az uniós kutatási és innovációs tevékenységekben. Az említett vállalkozások és szervezetek részvételének elősegítése érdekében az uniós pénzügyi hozzájárulást azok saját nemzeti finanszírozási programjainak jól ismert szabályai szerint nyújtják, és annak végrehajtása az uniós finanszírozást és a megfelelő nemzeti állami támogatást magában foglaló egyetlen támogatás formájában történik.

(20)     Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ezen intézkedések közé értve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben igazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását, a 966/2012/EU, Euratom rendelettel, az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[16], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[17] és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[18] megfelelően.

(21)     A Bizottságnak különösen az AAL program minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok elérése tekintetében történt előrehaladást vizsgáló időközi értékelést, továbbá záró értékelést kell végeznie, és ezekről jelentést kell készítenie.

(22)     Az értékelésnek pontos és naprakész információkon kell alapulnia. Ennélfogva a Bizottság kérésére az AALA-nak és a részt vevő államoknak be kell nyújtaniuk minden olyan információt, amelyeket a Bizottságnak fel kell használnia az AAL program értékeléséről szóló jelentésekben.

(23)     Az AAL programnak biztosítania kell a nemek közötti egyenlőség tényleges előmozdítását, és összhangban kell állnia a Horizont 2020 keretprogramban foglalt etikai elvekkel.

(24)     Mivel a részt vevő államok az AAL program folytatásáról határoztak, és annak célkitűzései közvetlenül támogatják és kiegészítik az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos uniós szakpolitikákat, valamint tekintettel arra, hogy az AAL program célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedések nagyságrendjére tekintettel azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem haladja meg a célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az AAL programban való részvétel

(1) Az Unió az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően részt vesz az [Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, valamint Svájc] (a továbbiakban: a részt vevő államok) által közösen indított, a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló kutatási-fejlesztési programban (a továbbiakban: az AAL program).

(2) Az AAL programhoz bármely más tagállam, valamint a(z) …/2013/EU rendelettel létrehozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020 keretprogram) társult bármely más ország csatlakozhat, feltéve, hogy eleget tesz az e határozat 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumnak. Azok a tagállamok és társult országok, amelyek eleget tesznek a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjában foglalt feltételnek, e határozat alkalmazásában részt vevő államnak minősülnek.   

2. cikk

Uniós pénzügyi hozzájárulás

(1) Az AAL programhoz az igazgatási és működési költségek fedezésére nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás összege legfeljebb 175 000 000 EUR. A hozzájárulást az Unió általános költségvetésének a(z) …/2013/EU határozattal létrehozott, a Horizont 2020 keretprogramot végrehajtó egyedi program vonatkozó részeihez hozzárendelt előirányzatokból nyújtják, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontja vi. alpontjának, valamint 60. és 61. cikkének megfelelően.

(2) Az Uniónak az AAL programra fordított éves pénzügyi kötelezettségvállalása nem haladhatja meg a részt vevő államok e programra fordított éves pénzügyi kötelezettségvállalásának összegét.

(3) Az uniós pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 6 %-át lehet az AAL program igazgatási költségeihez történő hozzájárulásként felhasználni.

3. cikk

Az uniós pénzügyi hozzájárulás feltételei

(1) Az uniós pénzügyi hozzájárulás az alábbiaktól függ:

a)      a részt vevő államok részéről annak igazolása, hogy az AAL programot az I. és II. mellékletnek megfelelően hozták létre;

b)      a belga jog szerinti, jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet, az AAL szövetség (a továbbiakban: AALA) részt vevő államok, illetve e részt vevő államok által kijelölt szervezetek általi kijelölése az AAL program végrehajtásáért, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás elosztásáért és nyomon követéséért felelős struktúraként;

c)      az egyes részt vevő államok által az AAL program finanszírozásához történő hozzájárulásra tett kötelezettségvállalás;

d)      az AALA arra vonatkozó bizonyítéka, hogy képes végrehajtani az AAL programot, ideértve az uniós hozzájárulásnak az uniós költségvetés közvetett irányítási keretében történő elosztását és nyomon követését is, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58., 60. és 61. cikkének megfelelően;

e)      a III. mellékletnek megfelelően az AAL programra vonatkozó irányítási modell elfogadása.

(2) Az AAL program végrehajtása során az uniós pénzügyi hozzájárulás az alábbiaktól függ:

a)      az AAL program I. mellékletben meghatározott célkitűzéseinek és II. mellékletben felsorolt tevékenységeinek az AALA általi végrehajtása a [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályokról szóló] …/2013/EU rendeletnek megfelelően, e határozat 5. cikkére is figyelemmel;

b)      a III. mellékletnek megfelelő alkalmas és hatékony irányítási modell fenntartása;

c)      a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelmények AALA általi teljesítése;

d)      az (1) bekezdés c) pontjában említett kötelezettségvállalások egyes részt vevő államok általi teljesítése, valamint az AAL program finanszírozásához történő hozzájárulásra vonatkozó éves kötelezettségvállalások teljesítése.

4. cikk A részt vevő államok hozzájárulása

(1) A részt vevő államok hozzájárulása a következőket foglalja magában:

a)      az AAL program keretében támogatott közvetett intézkedésekhez való pénzügyi hozzájárulás, a II. mellékletnek megfelelően;

b)      az AAL program tényleges végrehajtása során a nemzeti közigazgatási szerveknél felmerült igazgatási költségek összegének megfelelő természetbeni hozzájárulás, a II. mellékletnek megfelelően.

5. cikk

Részvételi és terjesztési szabályok

(1) A [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályokról szóló] …/2013/EU rendelet alkalmazásában az AALA finanszírozó szervezetnek minősül, és e határozat II. mellékletének megfelelően pénzügyi támogatást nyújt a közvetett intézkedésekre.

(2) A [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályokról szóló] …/2013/EU rendelet 14. cikkének (5) bekezdésétől eltérve a pályázók pénzügyi kapacitását a kijelölt nemzeti programokban való részvétel szabályai alapján a kijelölt nemzeti programirányítási szervezet ellenőrzi.

(3) A [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályokról szóló] …/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a résztvevőkkel a kijelölt nemzeti programirányítási ügynökség köt támogatási megállapodást.

(4) A [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályokról szóló] …/2013/EU rendelet 19. cikkétől [annak (1), valamint (5)–(7) bekezdésétől], illetve 22–29. cikkétől eltérve a kijelölt nemzeti programirányítási ügynökségek által kezelt támogatásokra a kijelölt nemzeti programok támogatási szabályai alkalmazandók.

(5) A [Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályokról szóló] …/2013/EU rendelet 38–46. cikkétől eltérve a kijelölt nemzeti programok eredményekre, valamint a háttér-információkhoz és az eredményekhez való hozzáférési jogokra vonatkozó szabályai alkalmazandók.

6. cikk Az AAL program végrehajtása

(1) Az AAL programot a II. mellékletnek megfelelően éves munkatervek alapján hajtják végre.

7. cikk

Az Unió és az AALA közötti megállapodások

(1) Az AALA-nak a 966/2012/EU, Euratom rendelet 61. cikke (1) bekezdése szerinti kedvező előzetes értékelése esetén a Bizottság az Unió nevében hatáskör-átruházási megállapodást és éves forrásátruházási megállapodásokat köt az AALA-val.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatáskör-átruházási megállapodást a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikkének (3) bekezdésével, valamint 60. és 61. cikkével, továbbá az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikkének megfelelően kötik meg. A megállapodás továbbá meghatározza a következőket:

a)      az AALA-nak a [Horizont 2020 keretprogramot végrehajtó egyedi programról szóló] …/2013/EU határozat II. mellékletében meghatározott teljesítménymutatók közül a vonatkozó mutatókat érintő hozzájárulásával kapcsolatos követelmények;

b)      az AALA-nak a [Horizont 2020 keretprogramot végrehajtó egyedi programról szóló] …/2013/EU határozatban említett nyomon követéshez történő hozzájárulásával kapcsolatos követelmények;

c)      az AALA működésének nyomon követéséhez szükséges egyedi teljesítménymutatók a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)      az annak biztosításához szükséges adatok és információk szolgáltatásával kapcsolatos előírások, hogy a Bizottság teljesíteni tudja a terjesztésre vonatkozó és jelentéstételi kötelezettségeit.

8. cikk

Az uniós pénzügyi hozzájárulás megszüntetése, csökkentése és felfüggesztése

(1) Amennyiben az AAL program végrehajtása nem felel meg a 3. cikkben foglalt feltételeknek, a Bizottság az AAL tényleges végrehajtási állapotának megfelelően megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti az uniós pénzügyi hozzájárulást.

(2) Amennyiben a részt vevő államok nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújtanak hozzájárulást az AAL programhoz, a Bizottság a részt vevő államok részére az AAL program végrehajtására megítélt támogatás összegét figyelembe véve megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti az uniós pénzügyi hozzájárulást.

9. cikk

Utólagos ellenőrzések

(1) A közvetett intézkedésekre fordított kiadások utólagos ellenőrzését a [Horizont 2020 keretprogramról szóló] …/2013/EU rendelet 23. cikkének megfelelően a kijelölt nemzeti programirányítási ügynökségek végzik.

(2) A Bizottság dönthet úgy, hogy maga végzi el az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket.

10. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz, amelyek csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek ellen megelőző fellépések, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásának, valamint – adott esetben – hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi bírságoknak az alkalmazásával biztosítják, hogy az e határozat alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesülnek.

(2) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[19] és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[20] megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e határozattal összhangban finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(3) Az e határozat alapján létrejött szerződésekben, támogatási megállapodásokban és támogatási határozatokban a Bizottságot, az AALA-t, a Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

(4) Az AALA a Bizottság alkalmazottai, valamint a Bizottság, illetve a Számvevőszék által felhatalmazott más személyek részére hozzáférést biztosít telephelyeihez és helyiségeihez, valamint a (3) bekezdésben említett ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, az elektronikus információkat is ideértve.

(5) Az AAL program végrehajtása során a részt vevő államok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti, közigazgatási rendelkezéseket, illetve megteszik azokat az egyéb intézkedéseket, amelyek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, különösen a 966/2012/EU, Euratom rendelettel és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően az Unió számára esedékes összegek maradéktalan megfizetésének biztosításához szükségesek.

11. cikk

Az információk közlése

(1) A Bizottság kérésére az AALA benyújtja a Bizottságnak a 12. cikkben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(2) A részt vevő államok az AALA-n keresztül benyújtják az Európai Parlament és a Tanács által az AAL program pénzügyi irányításához kapcsolódóan kért információkat.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett információkat belefoglalja a 12. cikkben előírt jelentésekbe.

12. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság 2017. december 31-ig elvégzi az AAL program időközi értékelését. A Bizottság az értékelésről az annak megállapításait és a Bizottság észrevételeit tartalmazó jelentést készít. A Bizottság legkésőbb 2018. június 30-ig elküldi a jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) Az AAL programban való uniós részvétel végén, de legkésőbb 2022. december 31-ig a Bizottság elvégzi az AAL program záró értékelését. A Bizottság az értékelésről egy annak eredményeit tartalmazó jelentést készít. A Bizottság ezt a jelentést elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET

Az AAL program célkitűzései

1.           Az AAL program célkitűzései a következők:

1.1.        Olyan, az otthon, a közösségben és a munkahelyen töltött aktív és egészséges időskort szolgáló innovatív ikt-alapú termékek és szolgáltatások létrehozásának felgyorsítása, amelyek segítségével javítható az idős emberek életminősége, önállósága, a közösségi életben való részvétele, készségei és foglalkoztathatósága, továbbá növelhető az egészségügyi ellátás és szociális gondozás hatékonysága.

1.2.        Az aktív és egészséges időskor szolgálatába állított ikt-alapú termékekre és szolgáltatásokra irányuló uniós szintű alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció kritikus tömegének fenntartása és továbbfejlesztése.

1.3.        Költséghatékony megoldások kidolgozása, ideértve a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos, vonatkozó előírások kidolgozását és olyan közös megoldások honosításának és bevezetésének az előmozdítását, amelyek összhangban állnak a nemzeti vagy regionális szinten eltérő társadalmi preferenciákkal és szabályozási szempontokkal, tiszteletben tartják az idősek magánéletét és méltóságát, valamint adott esetben támogatják a szolgáltatásokhoz való hozzáférést a vidéki vagy peremterületeken, illetve más csoportok, például a fogyatékkal élő személyek számára előnyösek.

2.           Az AAL program a kis- és középvállalkozások részvételének kedvező környezetet teremt.

3.           Az AAL program középpontjában a piacközeli alkalmazott kutatás és innováció áll, és a program kiegészíti a Horizont 2020 keretprogramon, valamint más európai és nemzeti kezdeményezéseken belül előirányzott kapcsolódó, hosszabb távú kutatási és nagyléptékű innovációs tevékenységeket. Ezenfelül hozzájárul az aktív és egészséges időskor kérdéskörével foglalkozó európai innovációs partnerség megvalósításához.

II. MELLÉKLET

AZ AAL PROGRAM TEVÉKENYSÉGEI

I. Közvetett intézkedések

1.           Az AAL program végrehajtása elsősorban az aktív és egészséges időskort szolgáló piacorientált kutatási és innovációs projekteket támogatja, amelyeknek alkalmasnak kell lenniük a projekteredmények reális határidőn belüli hasznosítására. E közvetett intézkedések AAL program keretében történő finanszírozása többnyire támogatás formájában történik. A finanszírozás más formában is megvalósulhat, például díjak, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés és innovatív megoldások közbeszerzése révén.

2.           Ezenfelül a közvetítési célú intézkedések, a programpromóciós tevékenységek, a meglévő kapacitásokkal kapcsolatos tudatosság növelését, az innovatív megoldások bevezetésének előmozdítását, valamint a kereslet- és kínálatoldali szervezetek és beruházók összekapcsolását célzó intézkedések is támogathatók.

3.           Támogathatók továbbá a pályázatok, megvalósíthatósági tanulmányok és műhelytalálkozók színvonalának javítását célzó intézkedések. Az AAL programban közreműködő érdekeltek csoportjának bővítése érdekében előirányozható az uniós régiókkal folytatott együttműködés.

II. Végrehajtás

1.           Az AAL programot a pályázati felhívások témaköreit meghatározó éves munkatervek alapján hajtják végre.

2.           Az éves munkaterveket a Bizottságnak jóvá kell hagynia, hogy azok alapul szolgálhassanak az éves uniós pénzügyi hozzájáruláshoz.

3.           Az AAL program végrehajtása során konzultációt kell folytatni az érintett érdekelt felekkel (többek között a hatósági döntéshozókkal, a felhasználók képviselőivel, a magánszektorbeli szolgáltatókkal és a biztosítótársaságokkal, valamint az ágazattal és azon belül a kis- és középvállalkozásokkal) a szükséges alkalmazott kutatási és innovációs prioritásokról.

4.           Az AAL program végrehajtása során figyelembe kell venni a demográfiai trendeket és kutatásokat is, hogy az olyan megoldásokat nyújtson, amelyek Unió-szerte tükrözik a társadalmi és gazdasági helyzetet.

5.           A nemzetközi iránymutatásoknak megfelelően figyelembe kell venni az esetlegesen felmerülő nemi, etikai és adatvédelmi szempontokat is.

6.           Az AAL program piacközeli jellegével összhangban, valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt szabályoknak megfelelően az AALA a [részvételi szabályoknak és][a költségvetési rendeletnek] megfelelően a támogatás-odaítélési és kifizetési határidőkre vonatkozó megfelelő minimális teljesítménycélokat határoz meg, és gondoskodik arról, hogy a részt vevő államok az AAL program végrehajtása során betartsák ezeket.

7.           Valamennyi részt vevő állam elősegíti a keresletoldali szereplőket képviselő szervezetek részvételét.

8.           A részt vevő államok kijelölt nemzeti programirányítási ügynökségeik révén társfinanszírozást nyújtanak a vonatkozó nemzeti programjaikban részt vevők kiválasztott projektjeihez. Ezek az ügynökségek ezt követően egy közös projektleírás alapján osztják el az AALA-tól származó uniós támogatást, amely leírást a kijelölt nemzeti programirányítási ügynökségek és az egyes finanszírozott projektek érintett résztvevői között kötendő megállapodás tartalmazza.

9.           A projektjavaslatokra irányuló felhívás lezárása után az AALA a kijelölt nemzeti programirányítási ügynökségekkel együttműködésben központi támogathatósági ellenőrzést végez. Az ellenőrzést az AAL programra vonatkozó közös jogosultsági kritériumok alapján végzik, amelyeket a projektjavaslatokra irányuló felhívásban közzétesznek.

10.         Az AALA a nemzeti programirányítási ügynökségek segítségével ellenőrzi a projektjavaslatokra irányuló felhívásokban előírt további nemzeti jogosultsági kritériumok teljesítését.

11.         A nemzeti jogosultsági kritériumok csak az egyéni pályázók jogi és pénzügyi állására és nem a javaslat tartalmára vonatkoznak, és a következő szempontokra terjednek ki:

11.1.      a pályázó típusa, beleértve jogállását és célját;

11.2.      anyagi felelősség és életképesség, beleértve a pénzügyi eredményességet, valamint az adó- és szociális kötelezettségek teljesítését.

12.         A támogatható projekteket az AALA független szakértők segítségével, a pályázati felhívásban meghatározott, átlátható és általános értékelési kritériumok alapján értékeli és választja ki. A kiválasztott projektek jegyzéke az AALA-közgyűlés általi elfogadást követően kötelező a részt vevő államok számára.

13.         Amennyiben egy projekt valamely résztvevője egy vagy több nemzeti jogosultsági kritériumnak nem tesz eleget, vagy ha a finanszírozási kötelezettségvállalásokra szánt kapcsolódó nemzeti költségvetés kimerül, az AALA igazgatósága dönthet úgy, hogy az érintett javaslatot külső szakértők segítségével végzett további központi független értékelésnek veti alá annak felmérése érdekében, hogy a szóban forgó résztvevő közreműködése nélkül vagy egy őt helyettesítő, a projekt résztvevői által javasolt résztvevő bevonása esetén a projekt megfelelő lenne-e.

14.         A támogatásra kiválasztott projektek résztvevőit érintő jogi és pénzügyi problémák kezelése a kijelölt nemzeti programirányítási ügynökség feladata. A nemzeti közigazgatási szabályok és elvek alkalmazandók.

III. MELLÉKLET

AZ AAL PROGRAM IRÁNYÍTÁSA

Az AAL program szervezeti felépítése a következő:

1.           Az AALA elnevezésű, belga jog szerinti nemzetközi nonprofit szövetség a részt vevő államok által létrehozott célzott végrehajtó struktúra.

2.           Az AALA felel az AAL program keretében végzett összes tevékenységért. Az AALA feladata a szerződések és a költségvetés kezelése, az éves munkatervek kidolgozása, a pályázati felhívások közzététele, valamint a támogatásra irányuló javaslatok értékelése és rangsorolása.

3.           Ezenkívül az AALA felügyeli a projektellenőrzéseket és felel azokért, valamint átutalja az uniós hozzájárulásból nyújtott pénzösszegeket a kijelölt nemzeti programirányítási ügynökségek részére. Terjesztési tevékenységeket is szervez.

4.           Az AALA-t a közgyűlés irányítja. A közgyűlés az AAL program döntéshozó szerve. A közgyűlés kinevezi az igazgatóság tagjait és felügyeli az AAL program végrehajtását, beleértve az éves munkatervek, a nemzeti projektfinanszírozás elosztását és az új tagság iránti kérelmek kezelését. Minden országot egy szavazati jog illet meg. A döntéseket egyszerű többséggel fogadják el, az utódlással, tagfelvétellel vagy -kizárással, vagy a szövetség megszűnésével kapcsolatos döntéseket kivéve: ilyen esetekre vonatkozóan a szövetség alapszabálya különleges szavazási követelményeket határozhat meg.

5.           A Bizottság megfigyelői státusban vesz részt az AALA közgyűlésének ülésein, és jóváhagyja az éves munkatervet. A Bizottságot az AALA valamennyi ülésére meghívják, és részt vehet az egyeztetésekben. Az AALA közgyűlésével összefüggésben kiküldött valamennyi vonatkozó dokumentumot a Bizottságnak is el kell juttatni.

6.           Az AAL igazgatóságát – amely legalább egy elnökből, egy alelnökből és egy kincstárnokból áll – a közgyűlés választja meg konkrét igazgatási feladok végrehajtására, úgymint költségvetési tervezés, személyzetfelvétel és szerződések kötése. Jogilag képviseli a szövetséget és a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

7.           Az AAL program végrehajtásáért az AALA részeként létrehozott központi irányító egység felel a nemzeti programirányítási ügynökségekkel szoros egyeztetésben és együttműködésben, amely utóbbiakat a részt vevő államok felhatalmaznak arra, hogy a projektigazgatással és a nemzeti projektrésztvevőkkel kapcsolatos adminisztratív és jogi vonatkozású feladatokat ellássák, valamint támogatást nyújtsanak a projektjavaslatok értékeléséhez és tárgyalásához. A központi irányító egység és a nemzeti programirányítási ügynökségek együtt az AALA felügyelete alá tartozó irányító egységet alkotják.

8.           Egy, az iparág, a felhasználók és az egyéb érdekelt felek képviselőiből álló – lehetőség szerint a különböző generációk és a nemek egyensúlyával jellemzett – tanácsadó testület javaslatokat tesz az AAL program keretében rendezett pályázati felhívások és más intézkedések prioritásaira és témaköreire vonatkozóan.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.         A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

            1.1.      A javaslat/kezdeményezés címe

            1.2.      A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

            1.3.      A javaslat/kezdeményezés típusa

            1.4.      Célkitűzések

            1.5.      A javaslat/kezdeményezés indoklása

            1.6.      Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

            1.7.      Tervezett irányítási módszer(ek)

2.         IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

            2.1.      A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

            2.2.      Irányítási és kontrollrendszer

            2.3.      A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.         A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

            3.1.      A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

            3.2.      A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

            3.2.1.   A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

            3.2.2.   Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

            3.2.3.   Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

            3.2.4.   A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

            3.2.5.   Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

            3.3.      A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Uniónak a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló, több tagállam által indított közös kutatási-fejlesztési programban (a továbbiakban: az AAL program) való részvétele.

1.2.        A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[21]

Kutatás és technológiafejlesztés: Horizont 2020 keretprogram.

Digitális menetrend, 78. intézkedés; Az AAL közös program megerősítése

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[22]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Európa 2020

Innovatív Unió

Európai digitális menetrend

Európai Kutatási Térség

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

E jogalkotási javaslat fő operatív célkitűzését, azaz az Európai Uniónak a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló, több tagállam által indított közös kutatás-fejlesztési és innovációs programban való részvételét már a Horizont 2020 kutatási és technológiafejlesztési keretprogram és annak „Társadalmi kihívások” elnevezésű egyedi programja is előirányozta.

Az ezen operatív célkitűzéshez kapcsolódó konkrét célkitűzések a következők:

(1) Az AAL program létrehozása és működtetése

(2) A programot támogató intézkedések bevezetése

(3) 2–3 éven belül piacképes eredményeket biztosító, együttműködésen alapuló kutatási és innovációs projektek elindítása és társfinanszírozása

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az AAL program uniós, nemzeti és magánforrásokat egyesít olyan innovatív ikt-megoldások megvalósítása céljából, amelyek önálló életvitelt és jólétben töltött időskort biztosítanak az európai polgárok számára, egyúttal pedig hozzájárulnak gondozásuk átfogó fenntarthatóságához és új gazdasági lehetőségeket kínálnak az európai ipar számára.

Az uniós közreműködés az alábbiaknak köszönhetően jelentős hozzáadott értéket képvisel:

Az Unió közreműködése lehetővé teszi olyan új jogi keret kidolgozását, amelyben az uniós és nemzeti források közös stratégia keretében egyesíthetők a nemzetközi együttműködésen alapuló – különösen a kkv-k részvételével zajló – kutatás-fejlesztési és innovációs projektek ösztönzése céljából. Erre a meglévő struktúrák alkalmazásával egyébiránt nem lenne lehetőség.

Az AAL program elősegíti az idősödő népesség jelentette kihívás leküzdését azáltal, hogy ösztönzi az idősek önálló életvitelét szolgáló, új innovatív ikt-alapú termékek és szolgáltatások létrehozását, amelyek segítségével javítható az idősek életminősége és önállósága, továbbá csökkenthetők gondozásuk költségei. Minderre nagyobb kritikus tömeget biztosító következetes és egységes módon kerül sor, aminek köszönhetően költséghatékonyabb és kölcsönösen átjárható megoldások születhetnek.

Az ágazat és különösen a kkv-k számára hatékonyabb támogatást jelent a kritikus tömeg, valamint a kölcsönösen átjárható megoldások kidolgozását lehetővé tevő egységes európai megközelítés biztosítása. Mindemellett az AAL megoldásai egyúttal a nemzeti/regionális szintű szociális preferenciákhoz és előírásokhoz igazíthatók. Ez a kereskedelmi hasznosítás és a piacfejlesztés fontos előfeltétele, amely jelentős teret kínál a kkv-k bevonására.

Végül, a javasolt program ösztönzőket teremt az ikt-val és az időskorral kapcsolatos kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló fokozott nemzeti és ágazati beruházásokhoz, hozzájárulva ezáltal a K+F európai GDP-n belüli 3 %-os részesedésére irányuló célkitűzés eléréséhez.

A jólétben töltött időskor programjából származó eredmények hasznosítása nyomán létrejövő, az európai gazdaság és társadalom számára biztosított makrogazdasági hozzáadott értéket ez a pénzügyi kimutatás nem vizsgálja.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A „Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram” konkrét célkitűzésen belül meghatározott eredmény- és hatásmutatókat a célzott végrehajtó struktúra nyomon követi, és azokról évente beszámol a Bizottságnak.

A következő – kapcsolódó mutatók által mért – eredmények várhatók:

Beruházások és nemzeti erőfeszítések ösztönzése; a közös stratégiákat és végrehajtást követő beruházásokra irányuló ösztönzők biztosításával.

Mutatók: i. részt vevő országok száma; ii. részt vevő államok kötelezettségvállalásai és kifizetései; iii. a közös program projektjeire lekötött és kifizetett nemzeti támogatás; iv. az ágazat és más érdekelt felek által a projektekben való részvételük és az azokhoz nyújtott társfinanszírozás keretében beruházott források.

A jólétben töltött időskor szolgálatába állított ikt területén végzett kutatás-fejlesztés és innováció egységesebbé tétele Európa-szerte; a jelenlegi széttagolt erőfeszítések kritikus tömeget képviselő közös stratégiák és közös pályázati felhívások kidolgozása révén történő felszámolásával.

Mutatók: ez az eredmény a gyakorlatban akkor valósul meg, amikor a közös program az országok jelentős mértékű részvételével teljes körűen működésbe lép.

Programhatékonyság; a nemzeti költségvetések rendelkezésre állásának biztosítása, a javaslatok benyújtására, értékelésére és kiválasztására szolgáló központi rendszer kialakítása, valamint az együttműködésen alapuló európai alkalmazott és piacorientált kutatás és innováció ismert nemzeti szabályokon alapuló, felhasználóbarát rendszerének biztosítása révén. Ennek eredményeképpen az érintett résztvevők, különösen a kkv-k támogatásának új és hatékonyabb formái jöhetnek létre, aminek köszönhetően növekednek az ágazati beruházások és csökken a piaci bevezetéshez és az eredmények hasznosításához szükséges idő.

Mutatók: v. a javaslat benyújtása és a projekt elindítása között eltelt idő; vi. a részt vevő kkv-k száma; vii. a közös program működtetésének állandó költségei.

Jelentős gazdasági és társadalmi előnyök és a fő szakpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulás; ennek mérése a többi ismertetett mutatón felül a tervezett független félidei és záró értékelés részeként történik.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az AAL program uniós, nemzeti és magánforrásokat egyesít olyan innovatív ikt-megoldások megvalósítása céljából, amelyek önálló életvitelt és jólétben töltött időskort biztosítanak az európai polgárok számára, egyúttal pedig hozzájárulnak gondozásuk átfogó fenntarthatóságához és új gazdasági lehetőségeket kínálnak az európai ipar számára.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az uniós közreműködés az alábbiaknak köszönhetően jelentős hozzáadott értéket képvisel:

· Az Unió közreműködése lehetővé teszi a meglévő AAL program folytatását, amelyen belül az uniós és nemzeti források közös stratégia keretében egyesíthetők a nemzetközi együttműködésen alapuló – különösen a kkv-k részvételével zajló – kutatás-fejlesztési és innovációs projektek ösztönzése céljából. Erre a meglévő struktúrák alkalmazásával egyébiránt nem lenne lehetőség.

· Az AAL program elősegíti az idősödő népesség jelentette kihívás leküzdését azáltal, hogy ösztönzi az idősek önálló életvitelét szolgáló, új innovatív ikt-alapú termékek és szolgáltatások létrehozását, amelyek segítségével javítható az idősek életminősége és önállósága, továbbá csökkenthetők gondozásuk költségei. Minderre nagyobb kritikus tömeget biztosító következetes és egységes módon kerül sor, aminek köszönhetően költséghatékonyabb és kölcsönösen átjárható megoldások születhetnek.

· Az ágazat és különösen a kkv-k számára hatékonyabb támogatást jelent a kritikus tömeg, valamint a kölcsönösen átjárható megoldások kidolgozását lehetővé tevő egységes európai megközelítés biztosítása. Mindemellett az AAL megoldásai egyúttal a nemzeti/regionális szintű szociális preferenciákhoz és előírásokhoz igazíthatók. Ez a kereskedelmi hasznosítás és a piacfejlesztés fontos előfeltétele, amely jelentős teret kínál a kkv-k bevonására.

· Végül, a javasolt program ösztönzőket teremt az ikt-val és az időskorral kapcsolatos kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló fokozott nemzeti és ágazati beruházásokhoz, hozzájárulva ezáltal a K+F európai GDP-n belüli 3 %-os részesedésére irányuló célkitűzés eléréséhez.

Az AAL programból származó eredmények hasznosítása nyomán létrejövő, az európai gazdaság és társadalom számára biztosított makrogazdasági hozzáadott értéket ez a pénzügyi kimutatás nem vizsgálja.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A hetedik keretprogramon belül működő korábbi AAL közös program időközi értékeléséből az alábbi tanulságok vonhatók le:

· az AAL programot folytatni kell, mivel egyértelmű hozzáadott értéket képvisel – különösen a kkv-k számára – annak köszönhetően, hogy megteremti a jólétben töltött időskort szolgáló európai szintű kutatás és innováció területén a kapcsolódó termékek és szolgáltatások piaci bevezetéséhez szükséges kritikus tömeget;

· a programnak azt kell előtérbe helyeznie, hogy a regionális innovációs szereplők (többnyire a kkv-k) hogyan ismerhetik és szólíthatják meg az európai piacot;

· a programnak javítania kell a működési hatékonyságot, különösen a támogatások odaítéléséhez és a kifizetésekhez szükséges idő tekintetében;

· a programnak a projekttervezés kezdeti szakaszaitól kezdve fokoznia kell a szolgáltatóknak és különösen a végfelhasználóknak a pályázati felhívások kidolgozásába és az értékelésbe történő bevonását.

Ezeket a tanulságokat a 2. AAL program kialakításakor figyelembe vették.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az aktív és egészséges időskor kérdéskörével foglalkozó első európai innovációs partnerség (EIP AHA)[23] szerint az ikt-megoldások várhatóan fontos szerepet játszanak majd az egészségben töltött életévek számának 2020-ig kettővel történő növelésére, valamint a polgárok életminőségének javítására és az európai gondozási rendszerek hatékonyságának erősítésére irányuló célok elérésében. A partnerség stratégiai végrehajtási terve meghatározza az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos innováció Európa-szerte történő felgyorsítását és széles körű bevezetését szolgáló prioritásokat a következő három területen: betegségmegelőzés és egészségfejlesztés, gondozás és gyógyítás, valamint önálló életvitel és társadalmi befogadás. Az EIP AHA Tanács általi elindításának köszönhetően az AAL program és annak folytatása a jövőben relevánsabbá válik. Az AAL program az EIP AHA végrehajtásának egyik fő eleme, mivel az innovációs lánc „halálvölgy” névvel illetett részére összpontosít. Emellett az AAL program szempontjából is előnyös az EIP, mivel utóbbi felgyorsítja a piacteremtést, a széles körű felhasználást, valamint hozzájárul a jobb piaci határfeltételek, például a szabványosítás és a kölcsönös átjárhatóság kialakításához, amelyekre az AAL program nem tér ki, az értékelésekben és konzultációkban azonban azokat a bevezetés akadályaiként említik.

Az AAL programot jelentős nemzeti kezdeményezések egészítik ki, úgymint a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésével és az időskorral foglalkozó német nemzeti kezdeményezés, az életvitel segítését szolgáló egyesült királyságbeli innovációs platform, valamint az időskorral kapcsolatos innováció platformja Franciaországban.

Ezekkel az egymáshoz kapcsolódó programokkal, amelyek együtt a „kutatási-innovációs lánc” jelentős részét lefedik, Európa világviszonylatban egyedülálló erőt tudhat magáénak a jólétben töltött időskor szolgálatába állított ikt területén. Az AAL program jól kiegészíti a Horizont 2020 keretprogramon belül javasolt, az ikt-val és az időskorral kapcsolatos hosszabb távú kutatást, és az annak eredményeképpen létrejövő ikt-alapú megoldások felhasználhatók a Horizont 2020 keretprogram innovációs és piacérvényesítési tevékenységei során.

Az AAL program egyúttal kiegészítésként szolgál a demográfiai változáshoz kapcsolódó „Hosszabb élet, jobb életminőség” elnevezésű közös programozási kezdeményezéshez[24], amely 13 európai országot összefogva törekszik az időskorra vonatkozó jövőbeli szakpolitikához szükséges, számos különböző kutatási területet felölelő új, tudományos alapú ismeretek biztosítására. Az AAL program alkalmazási hátteret biztosíthat a közös programozási kezdeményezés keretében a több tudományterületen átívelően végzett kutatáshoz, továbbá felhasználói tapasztalatokkal járulhat hozzá a közös programozási kezdeményezés kutatási menetrendjéhez, miközben olyan kutatási módszereket oszt meg, mint a teljes életcikluson alapuló megközelítés.

A Bizottság által javasolt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2014–2020 közötti stratégiai innovációs tervére irányuló határozatban az „Innováció az egészséges életmód és az aktív időskor szolgálatában” a tudományos és innovációs társulások egyik elsőbbséget élvező témaköre 2014–2015-re.

E kezdeményezések együttesen az alapkutatástól a piaci bevezetésig a lánc jelentős részét lefedik, az uniós kutatási és innovációs programokra vonatkozó számos független értékelés, valamint uniós szakpolitikai dokumentumok ajánlásaival összhangban.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014. január 1-jétől 2023. december 31-ig

– A 2014 és 2020 között a kötelezettségvállalási előirányzatokra, valamint a 2014 és 2023 között a kifizetési előirányzatokra gyakorolt pénzügyi hatás.

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[25]

¨ Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

X Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  az Európai Unió által létrehozott szervek[26]

– X  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

„A saját lakókörnyezetben való életvitel segítéséért felelős szövetség” névvel célzott végrehajtó struktúra jött létre a kezdeményezés irányítására, amely a részt vevő országok irányítása alatt áll. A kezdeményezéshez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást ezen a szervezeten keresztül biztosítják. A nemzeti finanszírozó szervezetek és azok megbízott ügynökségei végzik az uniós pénzügyi hozzájárulás kezelését, valamint támogatási megállapodásokat kötnek az együttműködésen alapuló kutatási és innovációs tevékenységekre pénzügyi támogatásban részesülő szervezetekkel.

Megjegyzések:

Az Európai Unió pénzügyi hozzájárulását a részt vevő államok által létrehozott és a program irányításáért felelős célzott irányító testület fizeti ki. Az uniós hozzájárulás kifizetésének feltétele a munkaterv és a kapcsolódó nemzeti költségvetési kötelezettségvállalások jóváhagyása.

Az AAL program szervezeti felépítése a következő egységekből áll:

A részt vevő államok által célzott irányítási struktúraként létrehozott AAL szövetség hatáskör-átruházási megállapodást és éves forrásátruházási megállapodásokat köt az Európai Bizottsággal, amelyek alapján a keretprogramból származó éves támogatást folyósítják. A szövetség felel az AAL program keretében végzett összes tevékenységért, élén a szövetség jogi képviselőjeként eljáró igazgatóval.

Az AAL szövetség felel az AAL program keretében végzett összes tevékenységért. Az AAL szövetség feladata a szerződések és a költségvetés kezelése, az éves munkaprogramok kidolgozása, a pályázati felhívások közzététele, és a projektek értékelése és rangsorolása. Ezenkívül felügyeli a projektellenőrzéseket és átutalja az európai uniós hozzájárulásból nyújtott pénzösszegeket a kinevezett nemzeti programügynökségek részére. Terjesztési tevékenységeket is szervez.

Az AAL szövetséget a közgyűlés irányítja. A közgyűlés – az AAL program döntéshozó szerve – kinevezi az igazgatóság tagjait és felügyeli az AAL program végrehajtását, beleértve az éves munkaprogramok, a nemzeti projektfinanszírozás és az új tagság iránti kérelmek jóváhagyását. Minden országot egy szavazati jog illet meg, és a döntéseket egyszerű többséggel fogadják el. A Bizottság megfigyelői státusban vesz részt a közgyűlés ülésein.

Az AALA igazgatóságát – amely legalább egy igazgatóból és két igazgatóhelyettesből (egy alelnökből vagy egy kincstárnokból) áll – konkrét igazgatási feladok végrehajtására választják meg, úgymint költségvetési tervezés, személyzetfelvétel és szerződések kötése. Jogilag képviseli a szövetséget és a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

A nemzeti programirányítási ügynökségeket a részt vevő tagállamok felhatalmazzák arra, hogy a projektigazgatással és a nemzeti projektpartnerekkel kapcsolatos adminisztratív és jogi vonatkozású feladatokat ellássák, valamint támogatást nyújtsanak a projektjavaslatok értékeléséhez és tárgyalásához. Az AAL szövetség felügyelete alatt dolgoznak.

Egy, az iparág és az egyéb érdekelt felek képviselőiből álló tanácsadó testület javaslatokat tesz az AAL program keretében rendezett pályázati felhívások prioritásaira és témaköreire vonatkozóan.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogrammal összhangban az AAL program végrehajtását a célzott végrehajtó struktúra évente nyomon követi, és arról adott esetben évente beszámol a Bizottságnak. A program nyomon követése a célzott végrehajtó struktúra által készített éves jelentések keretében történik. E jelentések az 1.4.4. szakaszban ismertetett mutatók alapján részletes áttekintést adnak a program végrehajtásáról.

A program hároméves működését követően független szakértők segítségével végzett félidei értékelésre kerül sor, amely az alábbiakat vizsgálja: 1) a program fokozott tudományos, irányítási és pénzügyi integrációt célzó végrehajtása; 2) a közös programnak a célkitűzései elérése tekintetében vett hozzáadott értéke és eredményessége. A program lezárásakor külső szakértők záró értékelést végeznek.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

1) A főbb kockázatok a célzott végrehajtó struktúrának az uniós költségvetési hozzájárulás kezelésére, valamint a program napi működtetésében részt vevő nemzeti ügynökségek hatékony ellenőrzésére való képességéhez kapcsolódnak.

2) További kockázat a kkv-k nagyarányú közreműködése és a közvetett centralizált irányítási megközelítés miatti csalás és lehetséges pénzügyi veszteségek elleni hatékony védelem.

3) A harmadik kockázat forrása az, hogy az érintett országok képesek-e hatékonyan finanszírozni a programhoz nyújtott saját hozzájárulásukat.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az 1. és 2. kockázat tekintetében lásd a 2.3. pontot.

A 3. kockázatot illetően biztosítékok gondoskodnak arról, hogy az uniós forrásokat kizárólag a nemzeti pénzügyi kötelezettségvállalások igazolása esetén lehessen rendelkezésre bocsátani mind az éves forrásátruházási megállapodások, mind pedig a közös program projektjeinek nemzeti résztvevői felé teljesített kifizetések szintjén. További biztosítékot jelent, hogy az uniós finanszírozás mértéke nem haladhatja meg a programban nyújtott összes közfinanszírozás 50 %-át, valamint hogy az igazgatási kiadásokra fordított uniós támogatás mértéke legfeljebb a teljes uniós hozzájárulás 6 %-a lehet.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna és a megfelelési problémák várható aránya

A programról szóló határozat 7. cikkének megfelelően a program végrehajtásának ellenőrzésére létrehozott rendszert úgy alakítják ki, hogy az kellő bizonyossággal szavatolja a műveletek eredményességéhez és hatékonyságához kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelését, valamint az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét, megfelelően figyelembe véve az AAL program mint köz-magán társulás sajátos jellegét. Az ellenőrzési rendszer biztosítja a bizalom és az ellenőrzés közötti megfelelő egyensúlyt, kellő figyelemmel a valamennyi szinten, de elsősorban a résztvevőknél jelentkező igazgatási és más ellenőrzési költségekre annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban segíthesse elő a Horizont 2020 keretprogram célkitűzéseinek elérését.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az AAL programot létrehozó határozat 3. cikke kimondja, hogy az uniós hozzájárulás feltétele a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelmények AAL szövetség általi teljesítése. A 8. cikk értelmében a Bizottság megszüntetheti, csökkentheti vagy felfüggesztheti az általa nyújtott hozzájárulást.

A Bizottság és az AALA között a 966/2012/EU, Euratom rendelet 61. cikkének megfelelően kötendő hatáskör-átruházási megállapodás rendelkezik arról, hogy az AALA tevékenységeit – különösen ellenőrzések végzésével – a Bizottság felügyeli.

A Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra közötti részletes megállapodás részeként további csalásellenes intézkedések végrehajtására kerül sor.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám: 09 04 03 01 A mindenki számára biztosított élethosszig tartó egészség és jólét javítása || diff./nem diff. ([27] || EFTA-országoktól[28] || tagjelölt országoktól[29] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

1A || || diff./nem diff. || IGEN || IGEN || IGEN || IGEN

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám 1A || [Megnevezés...................................................................]

Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || || || ||

Szám: 09 04 03 01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || || || || 175

Kifizetési előirányzatok || (2) || 2,7 || 10 || 17,3 || 24,7 || 24,7 || 24,7 || 24,7 || 23,2 || 15,8 || 7,2 || 175

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[30] || || || || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || || || || ||

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságához tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 1 + 1a + 3 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || || || || 175

Kifizetési előirányzatok || = 2 + 2a +3 || 2,7 || 10 || 17,3 || 24,7 || 24,7 || 24,7 || 24,7 || 23,2 || 15,8 || 7,2 || 175

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || || || || 175

Kifizetési előirányzatok || (5) || 2,7 || 10 || 17,3 || 24,7 || 24,7 || 24,7 || 24,7 || 23,2 || 15,8 || 7,2 || 175

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0,008 || 0,008 || 0,038 || 0,008 || 0,008 || 0,008 || 0,038 || || || || 0,116

A többéves pénzügyi keret 1A. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 4 + 6 || 25,008 || 25,008 || 25,038 || 25,008 || 25,008 || 25,008 || 25,038 || || || || 175,116

Kifizetési előirányzatok || = 5 + 6 || 2,708 || 10,008 || 17,338 || 24,708 || 24,708 || 24,708 || 24,738 || 23,2 || 15,8 || 7,2 || 175,116

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 4 + 6 || 25,008 || 25,008 || 25,038 || 25,008 || 25,008 || 25,008 || 25,038 || || || || 175,116

Kifizetési előirányzatok || = 5 + 6 || 2,708 || 10,008 || 17,338 || 24,708 || 24,708 || 24,708 || 24,738 || 23,2 || 15,8 || 7,2 || 175,116

A többéves pénzügyi keret fejezete || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 || ÖSSZESEN

Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága || || || ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || || || || 1,834

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,024 || 0,024 || 0,024 || 0,024 || 0,024 || 0,024 || 0,024 || || || || 0,168

Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,286 || 0,286 || 0,286 || 0,286 || 0,286 || 0,286 || 0,286 || || || || 2,002

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,286 || 0,286 || 0,286 || 0,286 || 0,286 || 0,286 || 0,286 || || || || 2,002

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || || || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 25,294 || 25,294 || 25,324 || 25,294 || 25,294 || 25,294 || 25,324 || || || || 177,118

Kifizetési előirányzatok || 2,994 || 10,294 || 17,624 || 24,994 || 24,994 || 24,994 || 25,024 || 23,2 || 15,8 || 7,2 || 177,118

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és teljesítéseket || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN ||

TELJESÍTÉSEK ||

Típus[31] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám összesen || Összes költség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[32]: || || || || || || || || || || || || || || ||

1. teljesítés || A közös program létrehozása és működtetése (*) || 1,5/ év || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 7 || 10,5

1. konkrét célkitűzés részösszege || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 1 || 1,5 || 7 || 10,5

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || ||

2. teljesítés || Támogató intézkedések || 0,200 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 35 || 7

2. konkrét célkitűzés részösszege || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 5 || 1 || 35 || 7

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || ||

3. teljesítés || Projektek (*) || 2 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 175 || 164,5

3. konkrét célkitűzés részösszege || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 25 || 23,5 || 175 || 164,5

ÖSSZKÖLTSÉG || || 25 || || 25 || || 25 || || 25 || || 25 || || 25 || || 25 || || 175

(*)        Az AAL közös program központi igazgatási költsége az uniós hozzájárulás legfeljebb 6 %-áig támogatható, a javaslatok értékelésének költségét is beleértve.

(**)      Projektenként 4 millió EUR összköltséggel kell számolni, amelynek 50 %-át az Unió és a részt vevő államok közösen finanszírozzák közpénzekből, az éves kötelezettségvállalásokban megállapított arány szerint (várhatóan ~40–50 %).

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || || || || 1,834

Egyéb igazgatási kiadások || 0,180 || 0,180 || 0,180 || 0,180 || 0,180 || 0,180 || 0,180 || || || || 1,260

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,442 || 0,442 || 0,442 || 0,442 || 0,442 || 0,442 || 0,442 || || || || 3,094

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[33] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || 0,008 || 0,008 || 0,038 || 0,008 || 0,008 || 0,008 || 0,038 || || || || 0,116

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 0,008 || 0,008 || 0,038 || 0,008 || 0,008 || 0,008 || 0,038 || || || || 0,116

ÖSSZESEN || 0,450 || 0,450 || 0,480 || 0,450 || 0,450 || 0,450 || 0,480 || || || || 3,210

A szükséges igazgatási előirányzatoknak az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017-2020 || Összesen

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 2 || 2 || 2 || 8 || 14

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[34] ||

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || ||

XX 01 04 yy[35] || – a központban || || || || ||

– a küldöttségeknél || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || ||

Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || ||

ÖSSZESEN || 2 || 2 || 2 || 8 || 14

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzetátcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az intézkedésből eredő fő feladatok a következők: -    Az AAL szövetség közgyűlésének ülésein való részvétel bizottsági megfigyelőként – évi 4 kétnapos ülés (igazgatói/egységvezetői szint) -    Évente háromszor munkaértekezleteken és tájékoztatási célú eseményeken való részvétel (egységvezetői szint) -    A támogatási szerződésekről a célzott végrehajtó struktúrával folytatott tárgyalások, valamint a szerződések kidolgozása és kifizetése (projektfelelősi szint + B/C asszisztensi szint) -    A végrehajtás nyomon követése + segítségnyújtás a félidei és utólagos értékelésekhez (projektfelelősi szint) -    A programok végrehajtásának pénzügyi és jogi ellenőrzése (pénzügyi tisztviselői szint)

Külső személyzet ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[36]

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült minimális társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || 2022 || 2023 || Összesen

Részt vevő államok || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || || || || 175

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || 25 || || || || 175

A társfinanszírozás részletezése

Legfeljebb évi 25 millió EUR összegű európai uniós hozzájárulást kell nyújtani, feltéve, hogy a részt vevő államok legalább évi 25 millió EUR összegű beruházást valósítanak meg; ezek az államok 2014 és 2020 között nemzeti költségvetésükből legalább 175 millió EUR-val járulnak hozzá az AAL programhoz.

Az AAL program működési költségeihez való uniós hozzájárulás az AAL programhoz nyújtott teljes uniós pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 6 %-a lehet.

Az uniós hozzájárulás a részt vevő nemzeti programokból származó összes közfinanszírozás meghatározott százalékát teszi ki, de semmiképpen nem haladhatja meg az AAL programhoz nyújtott közfinanszírozás 50 %-át. Ezt a rögzített százalékarányt a célzott végrehajtó struktúra és a Bizottság közötti szerződés határozza meg a részt vevő partnerállamok többéves kötelezettségvállalása, valamint az európai uniós hozzájárulás alapján.

Ezenfelül a program keretében kiírt pályázatok útján kiválasztott K+F projektekben részt vevő szervezetek társfinanszírozást nyújtanak ezekhez a projektekhez. E hozzájárulásoknak a program időtartama alatt várható összege legalább kb. 300 millió EUR.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– X  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

[1]               Lásd: http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/docs/aal/interim_evaluation_report.pdf

[2]               Az összeg indikatív jellegű, és a Horizont 2020 keretprogramon belül elfogadott végleges pénzügyi kimutatástól, valamint a CNECT Főigazgatóság részére az egészség, demográfiai változások és jólét témájú társadalmi kihívás címén elkülönített összegtől függ.

[3]               HL C …, …, … o.

[4]               COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3.

[5]               HL … [Horizont 2020 keretprogram].

[6]               HL L 201., 2008.7.30., 49. o.

[7]               HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

[8]               COM(2010) 763 végleges, 2010. december 16.

[9]               COM(2006) 571 végleges, 2006. október 12.

[10]             COM(2010) 546 végleges, 2012. október 6.

[11]             COM(2010) 245 végleges, 2010. május 19.

[12]             COM(2012) 83 final, 2012. február 29.

[13]             HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[14]             HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

[15]             HL L […]., […]., […]. o. [a Horizont 2020 keretprogramon belüli részvételre vonatkozó szabályok].

[16]             HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[17]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[18]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[19]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[20]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[21]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[22]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[23]             COM(2012) 83 final, 2012. február 29.

[24]             COM(2008) 468: Útban a közös kutatásprogramozás felé.

[25]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Igazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[26]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[27]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[28]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[29]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[30]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[31]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[32]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[33]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[34]             AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[35]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső személyzetre vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[36]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.