INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. Bevezetés

A 2006-ban elfogadott 61/89 jelzetű határozatában az ENSZ fegyverkereskedelmi szerződés (ATT) kidolgozását kezdeményezte a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása érdekében. A kezdeményezés célja az volt, hogy létrehozzon egy jogilag kötelező érvényű szerződést, amely a behozatalra, a kivitelre és a kereskedelemre vonatkozó egységes nemzetközi előírások szigorításával felelősségteljesebbé teszi a hagyományos fegyverek legális kereskedelmét.

2007 és 2009 során intenzív előkészítő munka zajlott, melyet a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló első ENSZ-konferencia követett 2012. július 2–27. között. Habár a konferencia résztvevőinek nem sikerült megegyezésre jutniuk, megfogalmazták a szerződés első tervezetének szövegét.

A legutóbbi, 2013 márciusában tartott ENSZ-konferencián átdolgozták a szerződés tervezetét, egyetértés azonban még mindig nem alakult ki, mivel három állam továbbra is elutasította az elnök javaslatát. A szerződést végül 2013. április 2-án fogadták el minősített többséggel. A legtöbb ENSZ-tagállam egyetértett abban, hogy 2013. június 3-ra tűzzék ki a szerződés aláírásra való megnyitásának napját.

1.2. Uniós hatáskör

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkében rögzített, a külső hatáskörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően a fegyverkereskedelmi szerződés olyan területeket érint, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

A fegyverkereskedelmi szerződés többek között olyan intézkedéseket (például kiviteli vagy behozatali ellenőrzéseket) ír elő, amelyek az Unió közös kereskedelempolitikájának hatálya alá tartoznak. Ezen a területen belül a fegyverkereskedelmi szerződés az uniós jog olyan területeit érinti, amelyekre már előrehaladott szabályozás jellemző. A fentieken túl a következő másodlagos uniós jogi aktusok szintén jelentőséggel bírnak a szerződés szempontjából: a) az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről, b) a Tanács 1991. június 18-i 91/477/EGK irányelve a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről, c) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 258/2012/EU rendelete az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról ás kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról.

Mivel a fegyverkereskedelmi szerződés az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéskörökre is vonatkozik, a tagállamok nem dönthetnek önállóan a szerződés aláírásáról és ratifikálásáról. A szerződést – az Unió érdekét szem előtt tartva – csak azután írhatják alá, hogy a Bizottság javaslatára a Tanács ilyen irányú felhatalmazást adott nekik.

1.3. A fegyverkereskedelmi egyezmény részletei és kiterjedése

A fegyverkereskedelmi szerződés célja, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozásával és a tiltott fegyverkereskedelem visszaszorításával hozzájáruljon a nemzetközi és regionális béke, biztonság és stabilitás megteremtéséhez. A fegyverkereskedelmi szerződés előírásokat határoz meg a hagyományos fegyverek átadására vonatkozóan, és arra kötelezi a részes államokat, hogy minden hagyományos fegyver és lőszer kivitelét ellenőrizzék annak érdekében, hogy azokat ne lehessen többek között emberi jogi visszaéléshez, terrorcselekményhez és a humanitárius jog megsértéséhez felhasználni.

A fegyverkereskedelmi szerződés előírja, hogy a fegyvereladásokat értékelésnek kell alávetni, és hogy az importáló és az exportáló államnak intézkedéseket kell hoznia a hagyományos fegyverek eltérítésének megakadályozására. A fentieken túl a szerződés a fegyverkereskedelem átláthatóságát is erősíti azáltal, hogy nyilvántartási, valamint a Titkárságnak és a többi részes államnak való jelentéstételi kötelezettséget ír elő az államok számára. A fegyverkereskedelmi szerződés rendelkezései a hagyományos fegyverek következő kategóriáira vonatkoznak: harckocsik, fegyveres harci járművek, nagy űrméretű tüzérségi rendszerek, harci repülőgépek, harci helikopterek, hadihajók, rakéták és rakétaindítók, kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek. A szerződés hatálya ezenkívül a felsorolt fegyverek lőszereire, alkotóelemeire és alkatrészeire is kiterjed.

1.4. A szerződés hatása az uniós vívmányokra

A fegyverkereskedelmi szerződés befolyásolhatja vagy módosíthatja az Európai Unió által elfogadott egységes szabályok alkalmazási körét. Ezért a Tanács azon .../2013 határozatának mellékletében, melyben felhatalmazta Bizottságot arra, hogy az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben tárgyalásokat folytasson a fegyverkereskedelmi szerződésről, a következő tárgyalási irányelveket határozta meg:

(1) A fegyverkereskedelmi szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek megakadályozzák a tagállamokat az alábbi jogi aktusok alkalmazásában:

(a) a Tanács 1991. június 18-i 91/477/EGK módosított irányelve a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről;

(b) a Tanács 93/15/EGK 1993. április 5-i módosított irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról;

(c) az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK módosított irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről.

(2) A fegyverkereskedelmi szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek korlátozzák az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását az Unió belső piacán, hacsak az EUMSZ 36.cikke, 45. cikkének (3) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése, 65.cikke vagy 346. cikke e korlátozást kifejezetten nem indokolja.

(3) A szerződés által előírt minden olyan rendelkezés, amely korlátozza az Unióba irányuló behozatalt, az Unióból történő kivitelt vagy az Unió területén áthaladó tranzitot, összhangban kell, hogy legyen az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel, különös tekintettel a következőkre:

(a) a Tanács 2009. február 26-i 260/2009/EK rendelete a behozatalra vonatkozó közös szabályokról;

(b) a Tanács 2009. október 19-i 1061/2009/EK rendelete a kivitelre vonatkozó közös szabályokról;

(c) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 258/2012/EU rendelete az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról;

(d) az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK módosított irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről.

Az említett európai uniós jogi aktusok az uniós joganyag részét képezik, ezért alapvető szempont, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés elfogadása ne kérdőjelezze meg őket. Mivel a szerződés nem tartalmaz a regionális integrációs szervezetekre vonatkozó, úgynevezett RIO-záradékot, ezért különösen fontos a belső piacra vonatkozó jogszabályok védelme.

Ennek megfelelően részletes elemzés készült a Tanács vonatkozó tárgyalási irányelvei alapján, és az megállapította, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés rendelkezései (6., 7., 9. és 26. cikke) összhangban vannak az uniós vívmányokkal. Amennyiben az összeegyeztethetőséggel kapcsolatban mégis probléma merülne fel, a 26. cikk (1) bekezdése lehetőséget nyújt ezek megoldására. E cikk értelmében a szerződés végrehajtása nem sértheti a részes államok azon kötelezettségeit, amelyeket meglévő vagy jövőbeli nemzetközi megállapodások részes feleiként vállalnak, és amelyek összhangban vannak a szerződéssel.

Az Európai Unió nem csatlakozhat a fegyverkereskedelmi szerződéshez, mivel annak jelenlegi szövege kizárólag részes államokra érvényes. Az egyezmény azonban lehetővé teszi a későbbi módosításokat, így amennyiben a részes államok háromnegyede megszavazza, az Európai Unió is a szerződés részes felévé válhat.

1.5. A szerződés ratifikálása

Maga az Európai Unió nem ratifikálhatja a fegyverkereskedelmi szerződést. A szerződés azonban részben az Unió kizárólagos hatáskörébe, részben pedig a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezért az uniós intézményeknek és a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés ratifikálása egyhangúlag megtörténjen, és a szerződésből fakadó kötelezettségek teljesüljenek.

Figyelembe véve a tagállamok azon szándékát, hogy 2013. június 3-án alá kívánták írni a fegyverkereskedelmi szerződést, a Bizottság számára kiemelten fontos volt egy olyan tanácsi határozat előkészítése és elfogadása, amely az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében felhatalmazza a tagállamokat a fegyverkereskedelmi szerződés aláírására. A Bizottság javaslata alapján a Tanács 2013. május 27-én elfogadta az említett határozatot, melynek alapján a fegyverkereskedelmi szerződés aláírásakor a tagállamok nyilatkozhatnak arról, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazzák annak 6. és 7. cikkét. Az ideiglenes alkalmazásról való nyilatkozattétel lehetősége a ratifikálás időszakában is nyitva áll azon uniós tagállamok előtt, amelyek a fegyverkereskedelmi szerződés aláírásakor nem tettek ilyen értelmű nyilatkozatot. Következő lépésként a fegyverkereskedelmi szerződés mielőbbi végrehajtása érdekében a Bizottság most újabb tanácsi határozatra tesz javaslatot, melynek célja az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a tagállamok felhatalmazása a fegyverkereskedelmi szerződés ratifikálására. A határozat Tanács általi elfogadása előtt az Európai Parlament egyetértésére van szükség.

1.6. Következtetés

A béketeremtés és a humanitárius erőfeszítések sikere érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy megszűnjön a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozatlansága. A hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és átadására vonatkozó egységes, jogilag kötelező érvényű előírások meghatározásával a fegyverkereskedelmi szerződés hozzájárul a fegyverkereskedelem átláthatóbbá és felelősségteljesebbé tételéhez, ami az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak egyaránt célja. A szerződés alkalmas lehet a nemzetközi béke és a globális biztonság megerősítésére. A hagyományos fegyverek illegális vagy nem megfelelően szabályozott kereskedelme emberéletek kioltásához vezet – évente több mint 740 000 férfi, nő és gyermek hal meg fegyveres erőszak következtében. Ezért kiemelt jelentőségű a fegyverkereskedelmi szerződés gyors hatálybalépése, ehhez pedig fontos lenne, hogy a tagállamok a lehető leghamarabb ratifikálják a szerződést.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Tárgytalan.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

1. cikk

Mivel az EU nem csatlakozhat a szerződéshez, a cikk felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy ratifikálják a jelenlegi szerződést az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében.

2. cikk

A határozat célja, hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében felhatalmazza a tagállamokat, hogy a szerződést magukra nézve kötelezőnek ismerjék el, ebből következően a határozat címzettjei maguk a tagállamok.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Nincsenek. 2013/0225 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a fegyverkereskedelmi szerződésnek az Európai Unió érdekében történő ratifikálására a tagállamoknak adott felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 207. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdésének a) – v) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,[1]

mivel:

(1)       2013. március 11-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben tárgyalásokat folytasson az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein belül a fegyverkereskedelmi szerződésről.

(2)       Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2013. április 2-án elfogadta a fegyverkereskedelmi szerződés[2] szövegét. A Közgyűlés egyben felkérte a főtitkárt mint a szerződés letéteményesét, hogy 2013. június 3-án nyissa meg aláírásra a szerződést, továbbá felkért minden államot arra, hogy mérlegelje a szerződés aláírását, ezt követően pedig az alkotmányos eljárásainak megfelelően a lehető legkorábbi időpontban váljon annak részes felévé.

(3)       A szerződés célja, hogy meghatározza a lehető legmagasabb szintű egységes nemzetközi előírásokat a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve a szabályozás javítására vonatkozóan, megelőzze és megszüntesse a hagyományos fegyverek illegális kereskedelmét, valamint megelőzze azok tiltott kereskedelem céljára való eltérítését. A tagállamok elégedettek voltak a tárgyalások eredményével, és támogatták a szerződés mielőbbi aláírását és ratifikálását.

(4)       A szerződés néhány rendelkezése olyan területeket érint, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy azért, mert a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak, vagy pedig azért, mert a hagyományos fegyverek és robbanószerek továbbadására vonatkozó belső piaci szabályokat érintik.

(5)       Az Európai Unió nem írhatja alá és nem ratifikálhatja a szerződést, mivel annak csak államok lehetnek részes felei.

(6)       2013. május 27-én a Bizottság javaslata alapján a Tanács határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta a tagállamokat a fegyverkereskedelmi szerződésnek az Európai Unió érdekében történő aláírására.

(7)       Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. cikkének (1) bekezdése alapján az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a Tanácsnak fel kell hatalmaznia a tagállamokat a szerződésnek az Európai Unió érdekében történő ratifikálására.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a tagállamok felhatalmazást kapnak a fegyverkereskedelmi szerződésnek az Európai Unió érdekében történő ratifikálására.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL C […]., [...], […]. o.

[2]               A/CONF.217/2013/L.3