INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· Szakpolitikai háttér

Az elektronikus közigazgatás felé való elmozdulás, különösen ami a több országra kiterjedő dimenziót illeti, az Európai Unió és a tagállamok egyik fontos célkitűzése. Az e-számlázás egy különösen ígéretes terület e célkitűzés elérésének előmozdítása szempontjából.

Az e-számlázás széles körben elismert előnyei számos uniós tagállamot (Dániát, Ausztriát, Svédországot és Finnországot) arra ösztönöztek, hogy e-számlák benyújtását követeljék meg a közbeszerzések területén a közszféra egészében vagy egy részében. Ezek az alulról felfelé építkező kezdeményezések mindazonáltal többnyire nemzeti szabványokon alapulnak, amelyek többsége nem átjárható. E nemzeti szabványok ily módon fokozzák az összetettséget és növelik a költségeket a határokon átnyúló közbeszerzésben részt venni kívánó vállalkozások számára, és így piacra lépési akadályokat keletkeztetnek. Az e-számlázás európai alkalmazása végeredményben még mindig rendkívül korlátozott, aránya az összes kicserélt számla 4–15 %-át teszi ki. A közbeszerzések területén való e-számlázás terén elfogadott kezdeményezés megakadályozná a belső piac további széttöredezését, és előmozdítaná az e-számlázás elterjedését. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésről szóló irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzések az Európai Unió GDP-jének nagyjából 3,7 %-át teszik ki, a piacra lépési akadályoknak a közbeszerzések területén való e-számlázás terén történő megszüntetésére irányuló kezdeményezés megvalósítása „vezető piaccá” tenné a közszférát e területen, és előmozdítaná az e-számlázás szélesebb körű alkalmazását a gazdaságban.

Az utóbbi néhány év során jelentős számú politikai szereplő szólított fel európai szintű fellépésre az uniós e-számlázási piac serkentése érdekében, különös tekintettel a kormányok általi számlacserére. „Az e-számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című közleményben, COM(2010) 712, a Bizottság azon szándékának adott hangot, hogy 2020-ra az e-számlázás váljon az elsődleges számlázási móddá az Unióban. Az Európai Parlament 2012 áprilisában egy állásfoglalásban kifejtette, hogy az e-számlázást 2016-ra kötelezővé kell tenni a közbeszerzések területén, míg a tagállamok az e-számlázást előmozdító intézkedések elfogadására szólítottak fel a Versenyképességi Tanács 2012. februári informális ülésén és az Európai Tanács 2012. júniusi következtetéseiben. A helyzet ezért érettnek tűnik a közbeszerzések területén való e-számlázásra vonatkozó javasolt kezdeményezés megtételére és az e-számlázással kapcsolatos elégtelen átjárhatóság által előidézett piacra lépési akadályok tényleges megszüntetésére.

Az e területre vonatkozó javaslat kiegészítené az uniós közbeszerzési szabályok folyamatban lévő modernizációját is, amely az „első egységes piaci intézkedéscsomag” egyik kulcsintézkedése, különös tekintettel az e-közbeszerzésre való teljes áttérésre vonatkozó javaslatokra. A Bizottság végezetül prioritásnak tekinti az e-számlázás közbeszerzések területén való alkalmazásának előmozdításával kapcsolatos intézkedést. Ez tükröződik a közbeszerzések területén való e-számlázásra vonatkozó kezdeményezésnek a „második egységes piaci intézkedéscsomagba” történő felvételében annak egyik kulcsintézkedéseként.

· A szabványosításra vonatkozó kérdésekkel fennálló kapcsolatok

A javaslat úgy rendelkezik, hogy az új európai e-számlázási szabványt a megfelelő európai szabványokat megállapító testület, a jelen esetben az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) fogja kidolgozni. Erre az Európai Bizottság által egy későbbi szakaszban kidolgozásra kerülő megbízás alapján kerül majd sor. A megbízás magában fogja foglalni azon minimumkövetelmények listáját, amelyeket a szabványnak tartalmaznia kell. A munka elvégzésére az 1025/2012/EU rendelet rendelkezéseivel összhangban kerül majd sor.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

· Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A jelen javaslat tartalma az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációkon alapul. Az e-számlázással foglalkozó többoldalú európai fórum (EMSF) két ülést tartott Brüsszelben (2012. szeptember 26-án és 2013. március 7-én), és fontos fórumot biztosított a közbeszerzések területén való e-számlázásra vonatkozó lehetséges uniós kezdeményezés építőköveinek megvitatására. Az EMSF négy munkacsoportjának vitaanyagai gyakorlati visszacsatolással szolgáltak a többoldalú nemzeti fórumok képviselőitől és a gazdasági élet szereplőitől, mint például a szolgáltatóktól és vállalkozásoktól. Ezenkívül egy kérdőívet köröztettek az EMSF tagjai között, amellyel a létező e-számlázási rendszerekre, valamint hatékonyságukra, költségességükre és előnyeikre vonatkozó adatokat kívántak gyűjteni. A beérkezett 20 választ (19 nemzeti fórumoktól és 1 egy szabványokat megállapító testülettől) szintén széles körben felhasználták a hatásvizsgálatban.

A kezdeményezés tartalmát egy 2012. szeptember 19-i ülésen ismertették és megvitatták a tagállamok képviselőit magában foglaló közbeszerzési szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottsággal (ACPC). Több informális kétoldalú találkozóra is sor került a különböző ipari szövetségek képviselőivel, beleértve az Európai E-számlázási Szolgáltatók Szövetségét (EESPA), a Business Europe-ot és az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségét (UEAPME) is.

Végezetül az interaktív politikai döntéshozatal eszköze (IPM) útján online konzultáció megtartására került sor 2012. október 22. és 2013. január 14. között az e-számlázás jelenlegi alkalmazásával kapcsolatos információk és az e területre vonatkozó lehetséges uniós kezdeményezéssel kapcsolatos vélemények összegyűjtése érdekében. A konzultációval kapcsolatos közreakció rendkívül pozitív volt, több mint 700 válasz érkezett.

Az érdekelt felekkel folytatott különböző konzultációk a különböző érdekelt felek véleményének jó keresztmetszetével szolgáltak a Bizottság számára.

· A hatásvizsgálat

A hatásvizsgálatot 2013 februárjában nyújtották be a Hatásvizsgálati Testülethez (IAB). A 2013. március 20-i ülésen az IAB egy sor olyan kérdést vetett fel, amellyel a testület véleménye szerint tovább kell foglalkozni, és a testület a hatásvizsgálat újbóli benyújtását kérte.

A felülvizsgált hatásvizsgálatot 2013. április 19-én nyújtott be újból az IAB-hoz. Az IAB véleménye nyomán eszközölt főbb módosítások a problémameghatározás és a szubszidiaritással, valamint az arányossággal kapcsolatos elemzés erősítését, a hatások értékelésének tökéletesítését és az érdekelt felek véleményeinek jobb bemutatását érintették.

2013. május 8-án az IAB pozitív véleményt adott.

Öt különböző lehetőség értékelését követően a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a legmegfelelőbb megoldás az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők arra vonatkozó kötelezettségének előírása, hogy egy meghatározott időponttól kezdve fogadják el az új közös európai számlázási szabványnak megfelelő elektronikus számlákat. Ez segítene megszüntetni a nemzeti e-számlázási rendszerek jelenlegi különbözőségéből fakadó széttöredezést, és garantálná a belső piac integritását. A választott megközelítés az e-számlázás alkalmazása biztosításának legmegfelelőbb eszközeit illetően egy rugalmasabb megközelítéssel kombinálná a közbeszerzések területén való e-számlázás átjárhatóságának biztosítását szolgáló kötelezettség erős serkentő hatását.

A végleges hatásvizsgálati jelentés és annak összefoglalója e javaslattal együtt jelenik meg.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul. Egy közös európai szabvány létrehozásának előírása és a tagállamok annak biztosítására való kötelezése útján, hogy az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők ne tagadják meg az európai szabványnak megfelelő elektronikus számlák elfogadását, a jelen javaslat meg fogja szüntetni a piacra lépési akadályokat a határokon átnyúló közbeszerzések területén és a kereskedelmi akadályokat. A javaslat ezért javítani fogja a belső piac működésének feltételeit.

· A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok az Európai Unió szintjén jobban megvalósíthatók. A lent részletezett okok miatt uniós intézkedésre van szükség a különböző nemzeti szabályok és szabványok létezéséből fakadó piaci és kereskedelmi akadályok megszüntetéséhez és az átjárhatóság biztosításához. A javaslat így összhangban van a szubszidiaritás elvével. A létező szabványok, követelmények és megoldások száma rendkívül magas, és úgy tűnik, hogy a különböző e-számlázási hálózatok egyre inkább, nem pedig kevésbé, a nemzeti határok mentén alakulnak. Az alulról felfelé építkező tagállami kezdeményezések súlyosbították az átjárhatatlansági problémát, mivel több e-számlázási szabvány jelent meg a piacon, növelve ezzel az átjárhatóság biztosításának költségeit és összetettségét. Ezért a tagállamok által tett intézkedések nem elegendőek az e-számlázás átjárhatóságának biztosítására a határokon átnyúló közbeszerzések területén.

Az uniós intézkedés ésszerűsége a nemzeti (és magán) e-számlázási rendszerek közötti elégtelen átjárhatóság problémájának nemzetközi jellegéből ered. A közbeszerzésről szóló irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzési ügyletek határokon átnyúló jellegére és az átjárhatósági problémák megoldására tett tagállami intézkedések jelentős eredményeinek hiányára tekintettel a közbeszerzések területén való e-számlázással kapcsolatos uniós intézkedés tűnik az egyetlen lehetséges megoldásnak a tagállami intézkedések koordinálására és a belső piac további széttöredezésének megakadályozására. Ezenkívül kizárólag az Európai Unió képes elfogulatlan döntőbíróként eljárni az átjárhatósággal kapcsolatos vitában és objektív javaslatot tenni a piaci akadályok megszüntetését szolgáló legjobb megközelítésre.

Kevés jel mutat arra, hogy uniós intézkedés nélkül a közbeszerzések területén való e-számlázással kapcsolatos jelenlegi helyzet változni vagy javulni fog a belátható jövőben.

· Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel nem lépi túl az azon célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, amely a belső piac megfelelő működését kívánja biztosítani.

A hatásvizsgálat során különböző szakpolitikai lehetőségek értékelésére került sor, ami arra a következtetésre vezetett, hogy az előnyben részesített lehetőség az arányosság követelményének is megfelel – a választott lehetőség az e-számlázás alkalmazása biztosításának legmegfelelőbb eszközeit illetően egy rugalmasabb megközelítéssel kombinálná a közbeszerzések területén való e-számlázás átjárhatóságának biztosítását szolgáló kötelezettség erős serkentő hatását.

· A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság jogalkotási javaslata jogi formájának megválasztását a választott jogalap és a javaslat tartalma határozza meg. Amint az korábban említést nyert, az EUMSZ 114. cikke a megfelelő jogalap a jelen javaslathoz. E cikk elvben nyitva hagyja az irányelv és a rendelet mint a javaslat jogi formája közötti választás lehetőségét. Mivel azonban a javaslat célkitűzése megfelelő módon elérhető a tagállamoknak az elérendő eredmények megvalósítására való kötelezése útján, a nemzeti hatóságokra bízza ugyanakkor a végrehajtás formájának és módszereinek megválasztását, az irányelvi forma a legmegfelelőbb.

· Átültető intézkedések és magyarázó dokumentumok

Valószínűleg különböző szintű (törvényi, rendeleti, közigazgatási és műszaki) nemzeti intézkedésekre lesz szükség a jelen irányelv átültetéséhez és az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők számára alkalmazásának tényleges lehetővé tételéhez. Csak a tagállamok képesek magyarázattal szolgálni azt illetően, hogy e különböző intézkedések miként ültetik át az irányelvet, és miként hatnak kölcsönösen egymásra. Így az átültető intézkedésekről szóló értesítést ilyen magyarázó dokumentumoknak kell kísérniük.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az európai szabványnak a megfelelő európai szabványügyi szervezet általi kidolgozásához kapcsolódó összes költségvetési vonzatot már lefedik az 1025/2012/EU rendelet rendelkezései. A jelen javaslatnak nincsenek további pénzügyi hatásai a szabványosítási intézkedésre a jelen és a jövőbeli többéves pénzügyi keretben már biztosított forrásokon túlmenően.

2013/0213 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Számos, az egész világra kiterjedő, nemzeti, regionális és magán elektronikus számlázási szabvány létezik és van jelenleg használatban a tagállamokban. E szabványok egyike sem uralkodó, és többségük nem átjárható.

(2)       Közös szabvány hiányában a tagállamok úgy döntöttek az elektronikus számlák közbeszerzések területén való használatának előmozdításakor vagy kötelezővé tételekor, hogy saját műszaki megoldásokat fejlesztenek ki külön nemzeti szabványok alapján. Ezért a tagállamokban egymás mellett létező különböző szabványok száma növekszik, és a jövőben valószínűleg tovább fog növekedni.

(3)       A nem átjárható szabványok sokfélesége túlzott összetettséggel, jogi bizonytalansággal és további működési költségekkel jár a különböző tagállamokban elektronikus számlákat használó gazdasági szereplők számára. A határokon átnyúló közbeszerzési tevékenységet végezni kívánó gazdasági szereplőket gyakran új e-számlázási szabványnak való megfelelésre kötelezik minden egyes alkalommal, amikor egy új piacra lépnek. A gazdasági szereplőknek a határokon átnyúló közbeszerzési tevékenységek végzésétől való elriasztása révén az elektronikus számlákra vonatkozó eltérő jogi és műszaki követelmények piacra lépési akadályokat képeznek a határokon átnyúló közbeszerzésekben, és akadályozzák a kereskedelmet. Korlátozzák az alapvető szabadságokat, és így közvetlen hatást gyakorolnak a belső piac működésére.

(4)       Az Unión belüli kereskedelem ezen akadályai valószínűleg gyarapodni fognak a jövőben, mivel egyre több nem átjárható nemzeti és magánszabványt dolgoznak ki, és mivel az elektronikus számlák közbeszerzések területén való használata egyre elterjedtebbé vagy kötelezővé válik a tagállamokban.

(5)       Az elektronikus számlákra vonatkozó számos jogi követelmény és műszaki szabvány egymás melletti létezéséből és az átjárhatóság hiányából fakadó kereskedelmi akadályokat meg kell szüntetni, vagy mérsékelni kell azokat. E célkitűzés elérése érdekében az elektronikus magszámla szemantikai adatmodelljére vonatkozó közös európai szabványt kell kidolgozni.

(6)       A Bizottságnak az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[3] releváns rendelkezéseit kell alkalmaznia ahhoz, hogy a megfelelő európai szabványügyi szervezettől az elektronikus magszámla szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabvány kidolgozását kérje. A megfelelő európai szabványügyi szervezethez intézett felkérésében a Bizottságnak rögzítenie kell, hogy az európai szabványnak műszakilag semlegesnek kell lennie a verseny torzulásának elkerülése érdekében. Mivel az elektronikus számlák személyes adatokat is tartalmazhatnak, a Bizottságnak azt is rögzítenie kell, hogy az európai szabványnak garantálnia kell a személyes adatok védelmét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK irányelvvel[4] összhangban. E minimumkövetelmények mellett a megfelelő európai szabványügyi szervezethez intézett felkérésében a Bizottságnak az európai szabvány tartalmára vonatkozó további követelményeket is meg kell határoznia, és határidőt kell szabnia annak elfogadására.

(7)       Az elektronikus magszámla szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabványnak létező előírásokon kell alapulnia, beleértve különösen az európai vagy nemzetközi szervezetek által kidolgozottakat is, mint amilyen például a CEN (CWA 16356 és CWA 16562), az ISO (pénzügyi számla az ISO 20022 módszertan alapján) és az UN/CEFACT (CII v. 2.0). Az nem igényelhet elektronikus aláírást. Az európai szabványnak meg kell határoznia a szemantikai adatelemeket hivatkozva különösen a kiegészítő eladói és vevői adatokra, a folyamatazonosítókra, a számlatulajdonságokra, a számlatétel részleteire, a szállítási információkra, a kifizetés részleteire és feltételeire. Annak összhangban kell lennie a létező fizetési szabványokkal is a kifizetések automatikus feldolgozásának lehetővé tétele érdekében.

(8)       Ha a megfelelő európai szabványügyi szervezet által kidolgozott európai szabvány megfelel a Bizottság felkérésében foglalt követelményeknek, ezen európai szabvány hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

(9)       Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők nem tagadhatják meg a közös európai szabványnak megfelelő elektronikus számlák elfogadását a más műszaki követelményeknek (például nemzeti vagy ágazatspecifikus követelményeknek) való meg nem felelés miatt.

(10)     A jelen irányelvet az [építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[5] felváltó] irányelvvel, a [vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[6] felváltó] irányelvvel vagy a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[7] összhangban az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által fogadott és az odaítélt szerződések teljesítésének eredményeként kibocsátott elektronikus számlákra kell alkalmazni.

(11)     Az átjárhatóság célja annak lehetővé tétele, hogy az információ az üzleti rendszerek között következetesen bemutatható és feldolgozható legyen, függetlenül azok technológiájától, használatától vagy platformjától. A teljes átjárhatóság magában foglalja a tartalmi (szemantikai), a formátumbeli (szintaktikai) és a továbbítással kapcsolatos átjárhatóság képességét. A szemantikai átjárhatóság magában foglalja a kicserélt információ pontos jelentésének megőrzését és egyértelmű módon való, jó érthetőségét, függetlenül az információ fizikai megjelenésének vagy továbbításának módjától.

(12)     A szemantikai átjárhatóság biztosítása és a jogbiztonság javítása útján a jelen irányelv az elektronikus számlázás elterjedését is előmozdítja a közbeszerzések területén, lehetővé téve ezáltal a tagállamoknak, az ajánlatkérő szerveknek, az ajánlatkérőknek és a gazdasági szereplőknek, hogy jelentős előnyökre tegyenek szert megtakarítások, környezeti hatások és az adminisztratív terhek csökkenése formájában.

(13)     Az Európai Tanács 2012. június 28-i és 29-i következtetéseiben kijelentette, hogy azokat az intézkedéseket kell kiemelt hangsúllyal kezelni, amelyek a határokon átívelő online adásvételt hivatottak továbbfejleszteni egyebek mellett az elektronikus számlázásra való áttérés elősegítésével.

(14)     Az Európai Parlament 2012. április 20-i állásfoglalásában rámutatott arra, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó nemzeti szabályok miatt a piac nem egységes, kiemelte az elektronikus számlázás által biztosított jelentős előnyöket, és hangsúlyozta a jogbiztonság, az áttekinthető technikai környezet és a közös jogi követelményeken, üzleti eljárásokon és műszaki előírásokon alapuló nyitott és interoperábilis e-számlázási megoldások jelentőségét. Ezen okokból az Európai Parlament arra szólított fel, hogy az e-számlázást 2016-ra tegyék kötelezővé a közbeszerzések területén.

(15)     A 2010. november 2-i bizottsági határozattal[8] létrehozott, az elektronikus számlázással (e-számlázással) foglalkozó többoldalú európai fórum az elektronikus számlázás szemantikai adatmodell használata útján történő átjárhatóvá tételére vonatkozó ajánlást fogadott el 2013 [hónapjában].

(16)     Mivel az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők a nemzeti jogszabályok eltérő rendelkezései hiányában képesek lesznek elfogadni a közös európai szabványtól eltérő szabványoknak megfelelő elektronikus számlákat, valamint a papíralapú számlákat, a jelen irányelv nem keletkeztet további költségeket vagy terheket a vállalkozások számára, beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás[9] értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokat is.

(17)     Az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályokat már tartalmaz a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv[10]. Biztosítani kell, hogy az elektronikus számlák héa céljából történő kibocsátásának és elfogadásának feltételeit ne érintsék a jelen irányelv rendelkezései.

(18)     Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára lehetővé tegyük, hogy meghozzák azokat a műszaki intézkedéseket, amelyek az európai szabvány létrehozását követően a jelen irányelv rendelkezéseinek való megfeleléshez szükségesek, 48 hónapos átültetési határidő indokolt.

(19)     Mivel a különböző nemzeti szabályok és szabványok létezéséből fakadó piaci akadályok és kereskedelmi korlátozások megszüntetésének és az átjárhatóság biztosításának célkitűzése nem érhető el megfelelően a tagállamok által, és ezért megfelelőbben elérhető az Unió szintjén, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben rögzített arányosság elvének megfelelően a jelen irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(20)     A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával[11] összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk Alkalmazási kör

Ezt az irányelvet a [2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelvvel, a [2004/17/EK irányelvet felváltó] irányelvvel vagy a 2009/81/EK irányelvvel összhangban odaítélt szerződések teljesítésének eredményeként kibocsátott elektronikus számlákra kell alkalmazni.

2. cikk Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.           „elektronikus számla”: bármilyen elektronikus formátumban kibocsátott és átvett számla;

2.           „szemantikai adatmodell”: strukturált és logikailag összefüggő feltétel- és jelentésrendszer, amely meghatározza az elektronikus számlákban kicserélt tartalmat;

3.           „elektronikus magszámla”: az elektronikus számlában foglalt információ alrendszere, amely nélkülözhetetlen a határokon átnyúló átjárhatóság lehetővé tételéhez, beleértve a jogi megfelelés biztosításához szükséges információt is;

4.           „ajánlatkérő szerv”: a [2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelv [2.] cikkében meghatározott ajánlatkérő szerv;

5.           „ajánlatkérők”: a [2004/17/EK irányelvet felváltó] irányelv [4.] cikkében meghatározott ajánlatkérők;

6.           „európai szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott európai szabvány.

3. cikk Európai szabvány létrehozása

(1) A Bizottság felkéri a megfelelő európai szabványügyi szervezetet az elektronikus magszámla szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabvány kidolgozására.

A Bizottság rögzíti, hogy az elektronikus magszámla szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabványnak műszakilag semlegesnek kell lennie, és garantálnia kell a személyes adatok védelmét a 95/46/EK irányelvvel összhangban.

A felkérést az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1)–(5) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felkérést követően kidolgozott európai szabvány megfelel a felkérésben foglalt követelményeknek, a Bizottság az európai szabványra történő hivatkozást közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

4. cikk Az európai szabványnak megfelelő elektronikus számlák

A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők nem tagadják meg az azon európai szabványnak megfelelő elektronikus számlák fogadását, amelynek hivatkozását a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétették.

5. cikk 2006/112/EK irányelv

Ez az irányelv nem sérti a 2006/112/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit.

6. cikk Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépést követő 48 hónapon belül megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk Felülvizsgálat

A Bizottság 2023. június 30-ig megvizsgálja a jelen irányelv által a belső piacra és az elektronikus számlázás közbeszerzések területén való alkalmazására gyakorolt hatásokat, és jelentést készít azokról az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.

8. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

9. cikk Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               HL C , , o.

[2]               HL C , , o.

[3]               HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

[4]               HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[5]               HL L 134., 2004.4.30., 14. o.

[6]               HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[7]               HL L 216., 2009.8.20., 76. o.

[8]               HL C 326., 2010.12.3., 13. o.

[9]               HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

[10]             HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

[11]             HL C 369., 2011.12.17., 14. o.