Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról /* COM/2013/0449 final - 2013/0213 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE ·
Szakpolitikai háttér Az elektronikus közigazgatás felé való
elmozdulás, különösen ami a több országra kiterjedő dimenziót illeti, az
Európai Unió és a tagállamok egyik fontos célkitűzése. Az e-számlázás egy
különösen ígéretes terület e célkitűzés elérésének előmozdítása
szempontjából. Az e-számlázás széles körben elismert
előnyei számos uniós tagállamot (Dániát, Ausztriát, Svédországot és
Finnországot) arra ösztönöztek, hogy e-számlák benyújtását követeljék meg a
közbeszerzések területén a közszféra egészében vagy egy részében. Ezek az
alulról felfelé építkező kezdeményezések mindazonáltal többnyire nemzeti
szabványokon alapulnak, amelyek többsége nem átjárható. E nemzeti szabványok
ily módon fokozzák az összetettséget és növelik a költségeket a határokon
átnyúló közbeszerzésben részt venni kívánó vállalkozások számára, és így piacra
lépési akadályokat keletkeztetnek. Az e-számlázás európai alkalmazása
végeredményben még mindig rendkívül korlátozott, aránya az összes kicserélt
számla 4–15 %-át teszi ki. A közbeszerzések területén való e-számlázás
terén elfogadott kezdeményezés megakadályozná a belső piac további
széttöredezését, és előmozdítaná az e-számlázás elterjedését. Tekintettel
arra, hogy a közbeszerzésről szóló irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzések
az Európai Unió GDP-jének nagyjából 3,7 %-át teszik ki, a piacra lépési
akadályoknak a közbeszerzések területén való e-számlázás terén történő
megszüntetésére irányuló kezdeményezés megvalósítása „vezető piaccá” tenné
a közszférát e területen, és előmozdítaná az e-számlázás szélesebb
körű alkalmazását a gazdaságban. Az utóbbi néhány év során jelentős számú
politikai szereplő szólított fel európai szintű fellépésre az uniós
e-számlázási piac serkentése érdekében, különös tekintettel a kormányok általi
számlacserére. „Az e-számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című
közleményben, COM(2010) 712, a Bizottság azon szándékának adott hangot, hogy
2020-ra az e-számlázás váljon az elsődleges számlázási móddá az Unióban.
Az Európai Parlament 2012 áprilisában egy állásfoglalásban kifejtette, hogy az
e-számlázást 2016-ra kötelezővé kell tenni a közbeszerzések területén, míg
a tagállamok az e-számlázást előmozdító intézkedések elfogadására
szólítottak fel a Versenyképességi Tanács 2012. februári informális ülésén és
az Európai Tanács 2012. júniusi következtetéseiben. A helyzet ezért érettnek
tűnik a közbeszerzések területén való e-számlázásra vonatkozó javasolt
kezdeményezés megtételére és az e-számlázással kapcsolatos elégtelen
átjárhatóság által előidézett piacra lépési akadályok tényleges
megszüntetésére. Az e területre vonatkozó javaslat kiegészítené
az uniós közbeszerzési szabályok folyamatban lévő modernizációját is,
amely az „első egységes piaci intézkedéscsomag” egyik kulcsintézkedése,
különös tekintettel az e-közbeszerzésre való teljes áttérésre vonatkozó
javaslatokra. A Bizottság végezetül prioritásnak tekinti az e-számlázás
közbeszerzések területén való alkalmazásának előmozdításával kapcsolatos
intézkedést. Ez tükröződik a közbeszerzések területén való e-számlázásra
vonatkozó kezdeményezésnek a „második egységes piaci intézkedéscsomagba”
történő felvételében annak egyik kulcsintézkedéseként. ·
A szabványosításra vonatkozó kérdésekkel
fennálló kapcsolatok A javaslat úgy rendelkezik, hogy az új európai
e-számlázási szabványt a megfelelő európai szabványokat megállapító
testület, a jelen esetben az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) fogja
kidolgozni. Erre az Európai Bizottság által egy későbbi szakaszban
kidolgozásra kerülő megbízás alapján kerül majd sor. A megbízás magában
fogja foglalni azon minimumkövetelmények listáját, amelyeket a szabványnak
tartalmaznia kell. A munka elvégzésére az 1025/2012/EU rendelet
rendelkezéseivel összhangban kerül majd sor. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI ·
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk A jelen javaslat tartalma az érdekelt felekkel
folytatott széles körű konzultációkon alapul. Az e-számlázással foglalkozó
többoldalú európai fórum (EMSF) két ülést tartott Brüsszelben (2012. szeptember
26-án és 2013. március 7-én), és fontos fórumot biztosított a közbeszerzések
területén való e-számlázásra vonatkozó lehetséges uniós kezdeményezés
építőköveinek megvitatására. Az EMSF négy munkacsoportjának vitaanyagai
gyakorlati visszacsatolással szolgáltak a többoldalú nemzeti fórumok
képviselőitől és a gazdasági élet szereplőitől, mint
például a szolgáltatóktól és vállalkozásoktól. Ezenkívül egy kérdőívet
köröztettek az EMSF tagjai között, amellyel a létező e-számlázási
rendszerekre, valamint hatékonyságukra, költségességükre és előnyeikre
vonatkozó adatokat kívántak gyűjteni. A beérkezett 20 választ (19 nemzeti
fórumoktól és 1 egy szabványokat megállapító testülettől) szintén széles
körben felhasználták a hatásvizsgálatban. A kezdeményezés tartalmát egy 2012. szeptember
19-i ülésen ismertették és megvitatták a tagállamok képviselőit magában
foglaló közbeszerzési szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottsággal
(ACPC). Több informális kétoldalú találkozóra is sor került a különböző
ipari szövetségek képviselőivel, beleértve az Európai E-számlázási
Szolgáltatók Szövetségét (EESPA), a Business Europe-ot és az Európai Kis- és
Középvállalkozások Szövetségét (UEAPME) is. Végezetül az interaktív politikai
döntéshozatal eszköze (IPM) útján online konzultáció megtartására került sor
2012. október 22. és 2013. január 14. között az e-számlázás jelenlegi
alkalmazásával kapcsolatos információk és az e területre vonatkozó lehetséges
uniós kezdeményezéssel kapcsolatos vélemények összegyűjtése érdekében. A
konzultációval kapcsolatos közreakció rendkívül pozitív volt, több mint 700
válasz érkezett. Az érdekelt felekkel folytatott különböző
konzultációk a különböző érdekelt felek véleményének jó keresztmetszetével
szolgáltak a Bizottság számára. ·
A hatásvizsgálat A hatásvizsgálatot 2013 februárjában
nyújtották be a Hatásvizsgálati Testülethez (IAB). A 2013. március 20-i ülésen
az IAB egy sor olyan kérdést vetett fel, amellyel a testület véleménye szerint
tovább kell foglalkozni, és a testület a hatásvizsgálat újbóli benyújtását
kérte. A felülvizsgált hatásvizsgálatot 2013. április
19-én nyújtott be újból az IAB-hoz. Az IAB véleménye nyomán eszközölt főbb
módosítások a problémameghatározás és a szubszidiaritással, valamint az
arányossággal kapcsolatos elemzés erősítését, a hatások értékelésének
tökéletesítését és az érdekelt felek véleményeinek jobb bemutatását érintették. 2013. május 8-án az IAB pozitív véleményt
adott. Öt különböző lehetőség értékelését
követően a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a
legmegfelelőbb megoldás az ajánlatkérő szervek és az
ajánlatkérők arra vonatkozó kötelezettségének előírása, hogy egy
meghatározott időponttól kezdve fogadják el az új közös európai számlázási
szabványnak megfelelő elektronikus számlákat. Ez segítene megszüntetni a
nemzeti e-számlázási rendszerek jelenlegi különbözőségéből fakadó
széttöredezést, és garantálná a belső piac integritását. A választott
megközelítés az e-számlázás alkalmazása biztosításának legmegfelelőbb
eszközeit illetően egy rugalmasabb megközelítéssel kombinálná a
közbeszerzések területén való e-számlázás átjárhatóságának biztosítását szolgáló
kötelezettség erős serkentő hatását. A végleges hatásvizsgálati jelentés és annak
összefoglalója e javaslattal együtt jelenik meg. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI ·
Jogalap A javaslat az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul. Egy közös
európai szabvány létrehozásának előírása és a tagállamok annak
biztosítására való kötelezése útján, hogy az ajánlatkérő szervek és az
ajánlatkérők ne tagadják meg az európai szabványnak megfelelő
elektronikus számlák elfogadását, a jelen javaslat meg fogja szüntetni a piacra
lépési akadályokat a határokon átnyúló közbeszerzések területén és a
kereskedelmi akadályokat. A javaslat ezért javítani fogja a belső piac
működésének feltételeit. ·
A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elvének megfelelően az
Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés
céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok az
Európai Unió szintjén jobban megvalósíthatók. A lent részletezett okok miatt
uniós intézkedésre van szükség a különböző nemzeti szabályok és szabványok
létezéséből fakadó piaci és kereskedelmi akadályok megszüntetéséhez és az
átjárhatóság biztosításához. A javaslat így összhangban van a szubszidiaritás
elvével. A létező szabványok, követelmények és megoldások száma rendkívül
magas, és úgy tűnik, hogy a különböző e-számlázási hálózatok egyre
inkább, nem pedig kevésbé, a nemzeti határok mentén alakulnak. Az alulról
felfelé építkező tagállami kezdeményezések súlyosbították az
átjárhatatlansági problémát, mivel több e-számlázási szabvány jelent meg a
piacon, növelve ezzel az átjárhatóság biztosításának költségeit és
összetettségét. Ezért a tagállamok által tett intézkedések nem elegendőek
az e-számlázás átjárhatóságának biztosítására a határokon átnyúló közbeszerzések
területén. Az uniós intézkedés ésszerűsége a nemzeti
(és magán) e-számlázási rendszerek közötti elégtelen átjárhatóság problémájának
nemzetközi jellegéből ered. A közbeszerzésről szóló irányelvek
hatálya alá tartozó közbeszerzési ügyletek határokon átnyúló jellegére és az
átjárhatósági problémák megoldására tett tagállami intézkedések jelentős
eredményeinek hiányára tekintettel a közbeszerzések területén való
e-számlázással kapcsolatos uniós intézkedés tűnik az egyetlen lehetséges
megoldásnak a tagállami intézkedések koordinálására és a belső piac
további széttöredezésének megakadályozására. Ezenkívül kizárólag az Európai
Unió képes elfogulatlan döntőbíróként eljárni az átjárhatósággal
kapcsolatos vitában és objektív javaslatot tenni a piaci akadályok megszüntetését
szolgáló legjobb megközelítésre. Kevés jel mutat arra, hogy uniós intézkedés
nélkül a közbeszerzések területén való e-számlázással kapcsolatos jelenlegi
helyzet változni vagy javulni fog a belátható jövőben. ·
Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének,
mivel nem lépi túl az azon célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, amely
a belső piac megfelelő működését kívánja biztosítani. A hatásvizsgálat során különböző
szakpolitikai lehetőségek értékelésére került sor, ami arra a következtetésre
vezetett, hogy az előnyben részesített lehetőség az arányosság
követelményének is megfelel – a választott lehetőség az e-számlázás
alkalmazása biztosításának legmegfelelőbb eszközeit illetően egy
rugalmasabb megközelítéssel kombinálná a közbeszerzések területén való
e-számlázás átjárhatóságának biztosítását szolgáló kötelezettség erős
serkentő hatását. ·
A jogi aktus típusának megválasztása A Bizottság jogalkotási javaslata jogi
formájának megválasztását a választott jogalap és a javaslat tartalma határozza
meg. Amint az korábban említést nyert, az EUMSZ 114. cikke a megfelelő
jogalap a jelen javaslathoz. E cikk elvben nyitva hagyja az irányelv és a
rendelet mint a javaslat jogi formája közötti választás lehetőségét. Mivel
azonban a javaslat célkitűzése megfelelő módon elérhető a
tagállamoknak az elérendő eredmények megvalósítására való kötelezése
útján, a nemzeti hatóságokra bízza ugyanakkor a végrehajtás formájának és
módszereinek megválasztását, az irányelvi forma a legmegfelelőbb. ·
Átültető intézkedések és magyarázó
dokumentumok Valószínűleg különböző szintű
(törvényi, rendeleti, közigazgatási és műszaki) nemzeti intézkedésekre
lesz szükség a jelen irányelv átültetéséhez és az ajánlatkérő szervek és
ajánlatkérők számára alkalmazásának tényleges lehetővé tételéhez.
Csak a tagállamok képesek magyarázattal szolgálni azt illetően, hogy e
különböző intézkedések miként ültetik át az irányelvet, és miként hatnak
kölcsönösen egymásra. Így az átültető intézkedésekről szóló értesítést
ilyen magyarázó dokumentumoknak kell kísérniük. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK Az európai szabványnak a megfelelő
európai szabványügyi szervezet általi kidolgozásához kapcsolódó összes
költségvetési vonzatot már lefedik az 1025/2012/EU rendelet rendelkezései. A
jelen javaslatnak nincsenek további pénzügyi hatásai a szabványosítási
intézkedésre a jelen és a jövőbeli többéves pénzügyi keretben már
biztosított forrásokon túlmenően. 2013/0213 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
IRÁNYELVE az elektronikus számlázás közbeszerzésben
történő alkalmazásáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[1], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Számos, az egész világra kiterjedő, nemzeti,
regionális és magán elektronikus számlázási szabvány létezik és van
jelenleg használatban a tagállamokban. E szabványok egyike sem uralkodó, és
többségük nem átjárható. (2) Közös szabvány hiányában a
tagállamok úgy döntöttek az elektronikus számlák közbeszerzések területén való
használatának előmozdításakor vagy kötelezővé tételekor, hogy saját
műszaki megoldásokat fejlesztenek ki külön nemzeti szabványok alapján.
Ezért a tagállamokban egymás mellett létező különböző szabványok
száma növekszik, és a jövőben valószínűleg tovább fog növekedni. (3) A nem átjárható szabványok
sokfélesége túlzott összetettséggel, jogi bizonytalansággal és további
működési költségekkel jár a különböző tagállamokban elektronikus
számlákat használó gazdasági szereplők számára. A határokon átnyúló
közbeszerzési tevékenységet végezni kívánó gazdasági szereplőket gyakran
új e-számlázási szabványnak való megfelelésre kötelezik minden egyes
alkalommal, amikor egy új piacra lépnek. A gazdasági szereplőknek a
határokon átnyúló közbeszerzési tevékenységek végzésétől való elriasztása
révén az elektronikus számlákra vonatkozó eltérő jogi és műszaki
követelmények piacra lépési akadályokat képeznek a határokon átnyúló
közbeszerzésekben, és akadályozzák a kereskedelmet. Korlátozzák az
alapvető szabadságokat, és így közvetlen hatást gyakorolnak a belső
piac működésére. (4) Az Unión belüli kereskedelem
ezen akadályai valószínűleg gyarapodni fognak a jövőben, mivel egyre
több nem átjárható nemzeti és magánszabványt dolgoznak ki, és mivel az
elektronikus számlák közbeszerzések területén való használata egyre
elterjedtebbé vagy kötelezővé válik a tagállamokban. (5) Az elektronikus számlákra
vonatkozó számos jogi követelmény és műszaki szabvány egymás melletti
létezéséből és az átjárhatóság hiányából fakadó kereskedelmi akadályokat
meg kell szüntetni, vagy mérsékelni kell azokat. E célkitűzés elérése
érdekében az elektronikus magszámla szemantikai adatmodelljére vonatkozó közös
európai szabványt kell kidolgozni. (6) A Bizottságnak az európai
szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet[3]
releváns rendelkezéseit kell alkalmaznia ahhoz, hogy a megfelelő európai
szabványügyi szervezettől az elektronikus magszámla szemantikai
adatmodelljére vonatkozó európai szabvány kidolgozását kérje. A megfelelő
európai szabványügyi szervezethez intézett felkérésében a Bizottságnak
rögzítenie kell, hogy az európai szabványnak műszakilag semlegesnek kell
lennie a verseny torzulásának elkerülése érdekében. Mivel az elektronikus
számlák személyes adatokat is tartalmazhatnak, a Bizottságnak azt is rögzítenie
kell, hogy az európai szabványnak garantálnia kell a személyes adatok védelmét
a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az
ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK irányelvvel[4] összhangban. E
minimumkövetelmények mellett a megfelelő európai szabványügyi szervezethez
intézett felkérésében a Bizottságnak az európai szabvány tartalmára vonatkozó
további követelményeket is meg kell határoznia, és határidőt kell szabnia
annak elfogadására. (7) Az elektronikus magszámla
szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabványnak létező
előírásokon kell alapulnia, beleértve különösen az európai vagy nemzetközi
szervezetek által kidolgozottakat is, mint amilyen például a CEN (CWA 16356 és
CWA 16562), az ISO (pénzügyi számla az ISO 20022 módszertan alapján) és az
UN/CEFACT (CII v. 2.0). Az nem igényelhet elektronikus aláírást. Az európai
szabványnak meg kell határoznia a szemantikai adatelemeket hivatkozva különösen
a kiegészítő eladói és vevői adatokra, a folyamatazonosítókra, a
számlatulajdonságokra, a számlatétel részleteire, a szállítási információkra, a
kifizetés részleteire és feltételeire. Annak összhangban kell lennie a
létező fizetési szabványokkal is a kifizetések automatikus feldolgozásának
lehetővé tétele érdekében. (8) Ha a megfelelő európai
szabványügyi szervezet által kidolgozott európai szabvány megfelel a Bizottság
felkérésében foglalt követelményeknek, ezen európai szabvány hivatkozásait az
Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni. (9) Az ajánlatkérő szervek
és az ajánlatkérők nem tagadhatják meg a közös európai szabványnak
megfelelő elektronikus számlák elfogadását a más műszaki
követelményeknek (például nemzeti vagy ágazatspecifikus követelményeknek) való
meg nem felelés miatt. (10) A jelen irányelvet az [építési
beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló
közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló,
2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[5] felváltó] irányelvvel, a
[vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő
ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004.
március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[6] felváltó] irányelvvel vagy a
honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és
szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők
által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról,
valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. július
13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[7] összhangban az ajánlatkérő
szervek és ajánlatkérők által fogadott és az odaítélt szerződések
teljesítésének eredményeként kibocsátott elektronikus számlákra kell
alkalmazni. (11) Az átjárhatóság célja annak
lehetővé tétele, hogy az információ az üzleti rendszerek között
következetesen bemutatható és feldolgozható legyen, függetlenül azok
technológiájától, használatától vagy platformjától. A teljes átjárhatóság
magában foglalja a tartalmi (szemantikai), a formátumbeli (szintaktikai) és a
továbbítással kapcsolatos átjárhatóság képességét. A szemantikai átjárhatóság
magában foglalja a kicserélt információ pontos jelentésének megőrzését és
egyértelmű módon való, jó érthetőségét, függetlenül az információ fizikai
megjelenésének vagy továbbításának módjától. (12) A szemantikai átjárhatóság
biztosítása és a jogbiztonság javítása útján a jelen irányelv az elektronikus
számlázás elterjedését is előmozdítja a közbeszerzések területén,
lehetővé téve ezáltal a tagállamoknak, az ajánlatkérő szerveknek, az
ajánlatkérőknek és a gazdasági szereplőknek, hogy jelentős
előnyökre tegyenek szert megtakarítások, környezeti hatások és az
adminisztratív terhek csökkenése formájában. (13) Az Európai Tanács 2012. június
28-i és 29-i következtetéseiben kijelentette, hogy azokat az intézkedéseket
kell kiemelt hangsúllyal kezelni, amelyek a határokon átívelő online
adásvételt hivatottak továbbfejleszteni egyebek mellett az elektronikus
számlázásra való áttérés elősegítésével. (14) Az Európai Parlament 2012.
április 20-i állásfoglalásában rámutatott arra, hogy az elektronikus
számlázásra vonatkozó nemzeti szabályok miatt a piac nem egységes, kiemelte az
elektronikus számlázás által biztosított jelentős előnyöket, és
hangsúlyozta a jogbiztonság, az áttekinthető technikai környezet és a
közös jogi követelményeken, üzleti eljárásokon és műszaki előírásokon
alapuló nyitott és interoperábilis e-számlázási megoldások jelentőségét.
Ezen okokból az Európai Parlament arra szólított fel, hogy az e-számlázást
2016-ra tegyék kötelezővé a közbeszerzések területén. (15) A 2010. november 2-i
bizottsági határozattal[8]
létrehozott, az elektronikus számlázással (e-számlázással) foglalkozó
többoldalú európai fórum az elektronikus számlázás szemantikai adatmodell
használata útján történő átjárhatóvá tételére vonatkozó ajánlást fogadott
el 2013 [hónapjában]. (16) Mivel az ajánlatkérő
szervek és az ajánlatkérők a nemzeti jogszabályok eltérő
rendelkezései hiányában képesek lesznek elfogadni a közös európai szabványtól
eltérő szabványoknak megfelelő elektronikus számlákat, valamint a
papíralapú számlákat, a jelen irányelv nem keletkeztet további költségeket vagy
terheket a vállalkozások számára, beleértve a mikro-, kis- és
középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i
2003/361/EK bizottsági ajánlás[9]
értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokat is. (17) Az elektronikus számlázásra
vonatkozó szabályokat már tartalmaz a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv[10]. Biztosítani kell, hogy az
elektronikus számlák héa céljából történő kibocsátásának és elfogadásának
feltételeit ne érintsék a jelen irányelv rendelkezései. (18) Annak érdekében, hogy az
ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára lehetővé tegyük,
hogy meghozzák azokat a műszaki intézkedéseket, amelyek az európai
szabvány létrehozását követően a jelen irányelv rendelkezéseinek való
megfeleléshez szükségesek, 48 hónapos átültetési határidő indokolt. (19) Mivel a különböző nemzeti
szabályok és szabványok létezéséből fakadó piaci akadályok és kereskedelmi
korlátozások megszüntetésének és az átjárhatóság biztosításának
célkitűzése nem érhető el megfelelően a tagállamok által, és
ezért megfelelőbben elérhető az Unió szintjén, az Unió intézkedéseket
fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében rögzített
szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben rögzített arányosság
elvének megfelelően a jelen irányelv nem lépi túl az e célkitűzések
eléréséhez szükséges mértéket. (20) A tagállamoknak és a
Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes
politikai nyilatkozatával[11]
összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről
szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan
dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv egyes elemei és az azt
átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot.
Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok
átadása indokolt, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk
Alkalmazási kör Ezt az irányelvet a [2004/18/EK irányelvet
felváltó] irányelvvel, a [2004/17/EK irányelvet felváltó] irányelvvel vagy a
2009/81/EK irányelvvel összhangban odaítélt szerződések teljesítésének
eredményeként kibocsátott elektronikus számlákra kell alkalmazni. 2. cikk
Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi
fogalommeghatározások alkalmazandók: 1. „elektronikus számla”: bármilyen
elektronikus formátumban kibocsátott és átvett számla; 2. „szemantikai adatmodell”:
strukturált és logikailag összefüggő feltétel- és jelentésrendszer, amely
meghatározza az elektronikus számlákban kicserélt tartalmat; 3. „elektronikus magszámla”: az
elektronikus számlában foglalt információ alrendszere, amely nélkülözhetetlen a
határokon átnyúló átjárhatóság lehetővé tételéhez, beleértve a jogi
megfelelés biztosításához szükséges információt is; 4. „ajánlatkérő szerv”: a
[2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelv [2.] cikkében meghatározott
ajánlatkérő szerv; 5. „ajánlatkérők”: a [2004/17/EK
irányelvet felváltó] irányelv [4.] cikkében meghatározott ajánlatkérők; 6. „európai szabvány”: az 1025/2012/EU
rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott európai szabvány. 3. cikk
Európai szabvány létrehozása (1)
A Bizottság felkéri a megfelelő európai
szabványügyi szervezetet az elektronikus magszámla szemantikai adatmodelljére
vonatkozó európai szabvány kidolgozására. A Bizottság rögzíti, hogy az elektronikus
magszámla szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabványnak
műszakilag semlegesnek kell lennie, és garantálnia kell a személyes adatok
védelmét a 95/46/EK irányelvvel összhangban. A felkérést az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének
(1)–(5) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell elfogadni. (2)
Ha az (1) bekezdés szerinti felkérést követően
kidolgozott európai szabvány megfelel a felkérésben foglalt követelményeknek, a
Bizottság az európai szabványra történő hivatkozást közzéteszi az Európai
Unió Hivatalos Lapjában. 4. cikk
Az európai szabványnak megfelelő elektronikus számlák A tagállamok biztosítják, hogy az
ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők nem tagadják meg az azon
európai szabványnak megfelelő elektronikus számlák fogadását, amelynek
hivatkozását a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétették. 5. cikk
2006/112/EK irányelv Ez az irányelv nem sérti a 2006/112/EK tanácsi
irányelv rendelkezéseit. 6. cikk
Átültetés (1)
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
ennek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépést követő 48 hónapon
belül megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a
Bizottság számára. A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek
hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy kihirdetésük alkalmával ilyen
hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok
határozzák meg. (2)
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk
azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által
szabályozott területen fogadnak el. 7. cikk
Felülvizsgálat A Bizottság 2023. június 30-ig megvizsgálja a
jelen irányelv által a belső piacra és az elektronikus számlázás
közbeszerzések területén való alkalmazására gyakorolt hatásokat, és jelentést
készít azokról az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentéshez adott
esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell. 8. cikk
Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 9. cikk
Címzettek Ennek az
irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök [1] HL C , , o. [2] HL C , , o. [3] HL L 316., 2012.11.14., 12. o. [4] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. [5] HL L 134., 2004.4.30., 14. o. [6] HL L 134., 2004.4.30., 1. o. [7] HL L 216., 2009.8.20., 76. o. [8] HL C 326., 2010.12.3., 13. o. [9] HL L 124., 2003.5.20., 36. o. [10] HL L 347., 2006.12.11., 1. o. [11] HL C 369., 2011.12.17., 14. o.