INDOKOLÁS

1.           A javaslat háttere

· A javaslat általános háttere, okai és céljai

A nemzeti kulturális javak azok a javak, amelyeket a tagállamok kulturális örökségükhöz tartozónak tekintenek. Ezeket a tárgyakat általában kulturális jelentőségük alapján osztályozzák, és védelmüket eltérő szigorúságú szabályokkal biztosítják. A kulturális javakon belül megkülönböztetünk olyanokat, amelyeket nemzeti jogszabályok vagy közigazgatási eljárások alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke értelmében vett, művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsnek (a továbbiakban: nemzeti kincsek) minősítettek. A nemzeti kincsek kiemelt jelentőséggel bíró, a jövő generációi számára megőrzendő javak, melyeknek a jog általában fokozottabb védelmet biztosít, és tiltja az adott tagállam területéről történő kivitelét.

A belső piac olyan belső határok nélküli térség, melynek területén – az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek megfelelően – biztosítva van a termékek szabad mozgása. Az említett rendelkezések nem akadályozzák olyan tilalmak és korlátozások alkalmazását, amelyeket az EUMSZ 36. cikke szerinti, művészi, történelmi, vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme indokol.

A tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelvet[1] 1993-ban, a belső határok megszűntekor, a tagállamok nemzeti kincsnek minősített kulturális javainak védelme érdekében fogadták el. Ezen irányelvnek az a célja, hogy összeegyeztesse a szabad árumozgás alapvető elvének érvényesülését a nemzeti kincsek hatékony védelmével.

Az irányelv több ízbeli értékelése[2] során megállapítást nyert, hogy ez a jogi eszköz bizonyos esetekben nem biztosítja elég hatékonyan a nemzeti kincsnek minősített, egy adott tagállam területéről jogellenesen kiszállított és jelenleg egy másik tagállamban található kulturális javak visszaszolgáltatását. Ennek okait elsősorban az alábbiakban állapították meg:

· a „nemzeti kincsnek” minősített tárgyak visszaszolgáltatási eljárás alá vonásának feltételei, azaz, hogy e tárgyak a mellékletben felsorolt közös kategóriák valamelyikéhez tartozzanak, valamint hogy értékük és koruk elérje az előírt alsó határt;

· a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére rendelkezésre álló időtartam rövidsége;

· a kártérítéssel járó költségek.

Az értékelések során arra is fény derült, hogy az irányelv végrehajtása terén csak akkor várható fejlődés, ha a központi szervek között elmélyültebb igazgatási együttműködés és konzultáció alakul ki.

Az irányelvben meghatározott rendszer szerint bizonyos tagállamoknak alkalmazniuk kellene a nemzetközi megállapodásokban a kulturális javak visszaszolgáltatására meghatározott mechanizmusokat. A kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló 1970. évi UNESCO-egyezményt és a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, 1995-ben aláírt UNIDROIT-egyezményt nem erősítette meg minden tagállam[3].

Noha sokféle eszközzel lehet ellene fellépni, a kulturális javak csempészete az egyik legelterjedtebb illegális kereskedelmi formává vált. Az e területet érintő bűntények sorában kiemelkedően súlyosnak számít a nemzeti kincsnek minősített kulturális javak jogellenes adásvétele, hiszen az ilyen tárgyak eltűnése az adott ország valamennyi polgárát megfosztja a nemzeti és történelmi öntudat tárgyi kellékeitől, ami a tagállamok nemzeti identitása, kultúrája és történelme szempontjából káros jelenség.

Miután megállapította, hogy a problémakör minden uniós tagállamot nagymértékben érint, az Európai Unió Tanácsa 2011. december 13-án és 14-én olyan intézkedések meghozatalát ítélte szükségesnek, amelyek hatékonyabbá teszik a kulturális javakat érintő bűncselekmények megelőzését és a jelenség elleni küzdelmet. A fentiek fényében helyénvaló, hogy – más testületekkel egyetemben – a Bizottság is támogassa a tagállamokat a kulturális javak védelmének hatékonyabbá tétele terén, a jogellenes kereskedelem megszüntetése és szükség esetén kiegészítő intézkedések elősegítése érdekében[4].

E javaslat célja az, hogy a tagállamok minden olyan nemzeti kincsnek minősített kulturális tárgy visszaszolgáltatását elérhessék, amely 1993 óta illegális körülmények között került ki területükről.

Az átfogó célkitűzés: a belső piacon belül hozzájárulni a kulturális javak védelméhez.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Ez a kezdeményezés összhangban áll a kulturális javak védelmét érintő uniós politikai intézkedésekkel, valamint az Európai Unió Tanácsának a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelemről és az ilyen bűncselekmények megelőzéséről szóló, fent említett következtetéseivel.

Az irányelvjavaslat a kulturális javak visszaszolgáltatására irányul, olyan rendszert teremtve, melynek keretében a tagállamok megvédhetik nemzeti kincsnek minősített kulturális javaikat.

Megjegyzendő, hogy a kulturális javak tulajdonosai számára való visszaszolgáltatását érintően a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[5] előírja, hogy a tulajdonjogon alapuló polgári jogi kereset elbírálására új joghatóság, a kulturális tárgy fellelési helyén található bíróság jogosult. Ez az új rendelkezés a kulturális javak visszaszolgáltatására irányuló polgári jogi keresetekre is kiterjed.

A két fenti kezdeményezés célja a kulturális javak védelmének megerősítése: az egyik lehetővé teszi, hogy a nemzeti hatóságok a nemzeti kincsnek minősített, a területükről jogellenesen kikerült kulturális javak visszaszolgáltatását kérjék, a másik pedig elismeri, hogy a tulajdonosnak joga van azon tagállam bíróságánál keresetet előterjeszteni egy adott kulturális tárgy visszaszolgáltatása iránt, ahol a tárgy éppen fellelhető.

2.           Az érdekeltekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálat eredményei

· Konzultáció az érdekeltekkel

A kezdeményezés által érintett felek egy 2011. november 30-tól 2012. március 5-ig tartó nyilvános konzultáció keretében nyilváníthattak véleményt. A konzultáció a politikai döntéshozatal interaktív mechanizmusa (Your voice in Europe – Az Ön hangja Európában) keretében, két célirányosan összeállított kérdőív segítségével zajlott: az egyik kérdéssor az állami hatóságoknak és szerveknek, a másik pedig a kulturális javakat érintő területeken érdekelt vagy tevékenykedő személyek és gazdasági szereplőknek szól.

A Bizottság szolgálataihoz összesen 142 – az állami szervektől 24, a magánszektorból pedig 118 – válasz érkezett. A nyilvános konzultáció eredményeinek összefoglalója az EUROPA portálon[6] érhető el.

A magánszektorhoz tartozó résztvevők többsége (61 %) úgy vélte, hogy a 93/7/EGK irányelv eleget tesz a tagállamok igényeinek, így nincs szükség annak felülvizsgálatára. A felülvizsgálatot csak 22 %-uk támogatta.

Ezzel szemben az állami hatóságok és szervek 54 %-a volt azon a véleményen, hogy az irányelv nem biztosítja hatékonyan az egyes tagállamok területéről jogellenes módon kiszállított nemzeti kincsek visszaszolgáltatását. Az irányelv hatékonyságának javítására tervezett megoldások támogatottsága többnyire kiegyensúlyozottan oszlik el: 29 % ítéli szükségesnek az irányelv felülvizsgálatát, 29 % az illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködés és konzultáció javítását támogatja, 17 % ösztönözné, hogy a tagállamok megerősítsék a nemzetközi (UNESCO- és UNIDROIT-) egyezményeket, és 25 % véli úgy, hogy több megoldást kombináló – azaz az irányelv felülvizsgálatát magában foglaló, ugyanakkor az illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködésre és információcserére is hangsúlyt helyező – megközelítés alkalmazása lenne a helyénvaló.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság a 93/7/EGK irányelv kapcsán rendszeresen készít értékelési jelentéseket, amelyek alapjául a jogszabály alkalmazásáról szóló nemzeti jelentések szolgálnak. Az említett értékelési jelentések az 1993-től 2011-ig terjedő időszakot fedik le, címzettjük az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság[7].

Az irányelvet érintően utólagos értékelés is készült; ehhez a Bizottság munkacsoportot hozott létre, amely olyan nemzeti szakértőkből állt, akik az irányelvben meghatározott feladatokat ellátó központi szerveket képviselték. A kulturális javak visszaszolgáltatásával foglalkozó szakértői csoport, melyet a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottságon belül hoztak létre, és amely azt a feladatot kapta, hogy az irányelv alkalmazásához kapcsolódó problémákat azonosítsa, és lehetséges megoldásokat javasoljon, 2009 és 2011 között fejtette ki tevékenységét,

A szakértői csoport arra a következtetésre jutott, hogy az irányelvet felül kell vizsgálni, és a nemzeti kincsek visszaszolgáltatása tekintetében javítani kell annak hatékonyságát, valamint szükség van olyan mechanizmusok létrehozására, amellyel javulás érhető el a központi szervek között folyó igazgatási együttműködés és konzultáció terén[8].

· Hatásvizsgálat

E javaslatot egy hatásvizsgálat és annak összefoglalója kíséri. A hatásvizsgálat tervezetét az Európai Bizottság eseti bizottsága értékelte, és arról 2012. szeptember 21-én véleményt nyilvánított. A hatásvizsgálat végső változatát a bizottság ajánlásainak figyelembe vételével módosították.

E hatásvizsgálat alapját elsősorban az alábbiak képezték: az irányelvről készült értékelési jelentések, a szakértői csoport munkájának eredményeként született Return of cultural goods („A kulturális javak visszaszolgáltatása”) című dokumentum, az OMC (nyitott koordinációs módszer) szakértői csoport által egy, a 2007–2010-es kulturális munkaterv részét képező témáról, a gyűjtemények mobilitásáról készített munka[9], a témakörrel kapcsolatos nyilvános konzultáció eredményei, valamint a 2004-ben, 2007-ben és 2011-ben a kulturális javakat érintően végzett tanulmányok[10].

Az így összegyűjtött információk alapján a Bizottság hatásvizsgálatot indított, melynek keretében az alábbi lehetőségeket vizsgálta meg és hasonlította össze[11]:

1. lehetőség: A jelenlegi helyzet nem módosul

A 93/7/EGK irányelvnek a 96/100/EK és a 2001/38/EK irányelv által módosított formája változatlan marad.

2. lehetőség: A központi szervek közös eszközhasználatának előmozdítása

Olyan elektronikus eszközt (belső piaci információs rendszer, a továbbiakban: IMI) bocsátanak a központi szervek rendelkezésre, amely megkönnyíti közöttük az igazgatási együttműködést, a konzultációt és az információcserét.

3. lehetőség: A 93/7/EGK irányelv felülvizsgálata

A 93/7/EGK irányelvet felülvizsgálják: i. alkalmazási területét kiterjesztik minden nemzeti kincsnek minősített tárgyra, ii. a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére és a kulturális javak ellenőrzésére vonatkozó időtartamot meghosszabbítják, és iii. a birtokos számára nyújtható kártérítés feltételeit közelítik egymáshoz.

4. lehetőség: A tagállamoknak a kulturális javakról szóló 1970-es UNESCO-egyezmény megerősítésére és végrehajtására való ösztönzése

A 93/7/EGK irányelv változatlan marad, a bizottsági fellépés arra irányul, hogy a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970-es UNESCO-egyezményt a tagállamok megerősítsék és végrehajtsák.

A preferált megközelítés a 2. és a 3. lehetőség kombinációja, azaz:

– a központi szervek kötelezése az igazgatási együttműködésre szolgáló IMI rendszer használatára;

– az irányelv alkalmazásának kiterjesztése minden olyan kulturális tárgyra, amelyet a Szerződés 36. cikke értelmében vett nemzeti kincsnek minősítettek;

– a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére rendelkezésre álló időtartam meghosszabbítása;

– a kulturális tárgy ellenőrzésére kiszabott időtartam meghosszabbítása;

– visszaszolgáltatás esetén a birtokosnak nyújtott kártérítés feltételeinek közelítése.

3.           A javaslat jogi elemei

· A javaslat összefoglalása

A 96/100/EK és a 2001/38/EK irányelvvel módosított 93/7/EGK irányelv átdolgozásának az a célja, hogy a tagállamok bármely, nemzeti kincsnek minősített kulturális tárgyat visszaszerezhessenek. Az átdolgozás ezenfelül a területhez kapcsolódó uniós jogszabályok egyszerűsítésére is szolgál.

A 93/7/EGK irányelv rendelkezései az alábbiak szerint módosulnak: i. az irányelv hatálya immár minden olyan kulturális tárgyra kiterjed, amelyet a Szerződés 36. cikkének értelmében vett nemzeti kincsnek minősítettek, ii. a központi szervek kötelesek az IMI rendszert használni az igazgatási együttműködéshez és az információcseréhez, iii. hosszabb időtartam áll a megkereső tagállamok hatóságainak rendelkezésére egy másik tagállamban fellelt kulturális tárgy jellegének ellenőrzésére, iv. meghosszabbodik a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésének határideje, v. pontosításra kerül, hogy a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére rendelkezésre álló időtartam kezdete szempontjából a megkereső tagállam mely hatósága a mérvadó, vi. a birtokost terheli annak bizonyítása, hogy a tárgy megszerzése során kellő gondossággal és körültekintéssel járt el, vii. közös kritériumok szolgálják a „kellő gondosság és körültekintés” fogalmának értelmezését, viii. hosszabb időtartam áll rendelkezésre az irányelv értékelésének elkészítésére és az alkalmazásáról szóló jelentések összeállítására.

· Jogalap

A javaslat alapját a Szerződés (EUMSZ) 114. cikke képezi.

· A szubszidiaritás elve

Mivel a belső piac az Unió és a tagállamok együttes hatáskörébe tartozik, a szubszidiaritás elve érvényesül.

A tagállamok visszaszolgáltatásra irányuló egyéni fellépését akadályozhatta volna a nemzeti szabályozások sokfélesége, ezért a belső piac létrehozásakor a 93/7/EGK irányelv is elfogadásra került.

A visszaszolgáltatást érintően hozott szabályok hozzájárulnak a belső piac zökkenőmentes működéséhez. A tagállamok ugyanis igen nehezen tudnák visszaszerezni a területükről jogellenesen kiszállított, nemzeti kincsnek minősített kulturális javaikat olyan közös eljárás nélkül, amely abban a tagállamban is alkalmazandó, ahol a tárgy fellelhető. Így például egy birtokos letelepedhet egy tagállamban anélkül, hogy tartania kellene olyan kulturális tárgy elvesztésétől, amelyről tudja, hogy kiszállítása jogellenesen történt.

A kulturális javak jogellenes kiszállítása egyszerre több tagállamot érintő jelenség, ezért az Uniónak áll leginkább módjában, hogy fellépjen ellene, és lehetővé tegye a jogellenesen kiszállított, jelenleg egy másik tagállamban található tárgy visszaszolgáltatását. A tagállamok tehát nem tudják megfelelően megvalósítani e javaslat célkitűzését, így az uniós szintű fellépést igényel.

Ugyanakkor az Unió hatásköre nem terjed ki annak meghatározására, hogy mi tekintendő nemzeti kincsnek, és nem szabja meg azt sem, hogy mely nemzeti bíróság jogosult elbírálni a visszaszolgáltatási keresetet, amelyet a megkereső tagállam a területéről jogellenesen kiszállított, nemzeti kincsnek minősített kulturális tárgy birtokosa, illetve bírlalója ellen nyújtott be. Ezek mind a tagállamok hatáskörébe tartoznak, ezért a szubszidiaritás elve érvényesül.

· Az arányosság elve

Az arányosság elvének megfelelően a javasolt módosítások nem terjednek túl azon, ami a kitűzött célok eléréséhez szükséges.

A fellépés mértékét azon fő tényezők határozzák meg, amelyek bizonyos, nemzeti kincsnek minősített tárgyak visszaszolgáltatása terén a 93/7/EGK irányelv hatékonyságát korlátozzák. E javaslat arányos azon célkitűzéssel, miszerint garantálni kell minden olyan, nemzeti kincsnek minősített kulturális tárgy visszaszolgáltatását, amelyet 1993 óta szállítottak ki jogellenesen valamely tagállam területéről. A javaslat nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

Az alkalmazás javítása érdekében a javaslat előírja, hogy a központi szervek igazgatási együttműködésének és információcseréjének megvalósításához az IMI rendszert kell alkalmazni, és rendelkezik arról, hogy a megkereső tagállam mely hatósága a mérvadó a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére rendelkezésre álló időtartam kezdete szempontjából. Előírja továbbá, hogy a birtokost terheli a „kellő gondosság és körültekintés” bizonyítása, és közös kritériumokat fektet le e fogalom meghatározására, amivel hozzájárul, hogy a nemzeti bírák a birtokosnak nyújtható kártérítés kapcsán egységesebb módon értelmezzék azt. Az említett kritériumok felsorolása nem kimerítő jellegű.

A fellépés szükségessége ugyanakkor más vonatkozásokban nem nyert megállapítást, így nem bizonyult szükségesnek például annak lehetővé tétele, hogy egy magánszemély visszaszolgáltatási keresetet indíthasson egy tulajdonában álló, nemzeti kincsnek minősített kulturális tárgy visszaszerzésére, sem pedig a visszaszolgáltatási kereset előterjesztési határidejének 30-ról 50 évre való kiterjesztése, vagy a birtokos számára nyújtható kártérítés maximális összegének meghatározása.

A javaslat nyomán nem hárul újabb igazgatási költség az illetékes hatóságokra, sőt az ilyen jellegű költségek várhatóan csökkenni fognak.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Mint ismeretes, a Bizottság 1987. április 1-jén úgy döntött, hogy szolgálatainak utasításba adja minden olyan jogi aktus kodifikációját, amelyet tíz alkalommal már módosítottak. Hangsúlyozta, hogy ez minimumkövetelményként értendő, azaz e szolgálatoknak arra kell törekedniük, hogy az illetékességükbe tartozó jogi aktusok kodifikációját lehetőleg ennél gyakrabban végezzék el annak érdekében, hogy e jogi aktusok rendelkezései áttekinthetők és könnyen érthetők legyenek.

A Bizottság előkészítette a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló, 1993. március 15-i 93/7/EGK tanácsi irányelv[12] kodifikációját, és ilyen irányú javaslatot[13] terjesztett a jogalkotó elé. Az új irányelv különböző jogi aktusokat lényegít magába, és azok helyébe lép[14].

A jogalkotási eljárás során megállapítást nyert, hogy a 93/7/EGK irányelv 16. cikkének (4) bekezdése, amely a kodifikációs javaslat 16. cikke (3) bekezdésének felelt meg, másodlagos jogalapot hoz létre. A 2008. május 6-án a C-133/06. sz. ügyben hozott európai bírósági ítélet fényében szükségesnek találtatott a kodifikációs javaslat 16. cikke (3) bekezdésének elhagyása. Mivel az elhagyás érdemi változtatást jelentene, és ily módon túlmutatna az egyszerű kodifikáción, szükségesnek bizonyult a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás 8. pontját[15] alkalmazni, az e pontról szóló közös nyilatkozat[16] figyelembevételével.

A Bizottság tehát helyénvalónak ítélte, hogy a 93/7/EGK irányelv kodifikációjára irányuló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatot[17] visszavonja, és kodifikáció helyett átdolgozás formájában vezesse be az irányelvbe a szükséges módosításokat.

Mint ahogyan azt fent is ismertettük, azon cél megvalósítása, hogy a tagállamoknak sikerüljön visszaszerezni nemzeti kincsnek minősített kulturális javaikat, a 93/7/EGK irányelven végrehajtott, bizonyos számú érdemi változtatást tesz szükségessé. Ennélfogva a Bizottság úgy döntött, hogy – a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, a 2001. november 28-i intézményközi megállapodásnak[18] megfelelően – az átdolgozás technikáját alkalmazza.

Ez a javaslat a 96/100/EK és a 2001/38/EK irányelvvel módosított 93/7/EGK irányelv átdolgozása. Eredményeképpen a hatályos szabályozás egyszerűsödik, a 93/7/EGK, a 96/100/EK és a 2001/38/EK irányelv pedig hatályát veszíti.

· A javaslat részletes magyarázata

Az 1. cikk 1. pontja olyan tárgyként határozza meg a „kulturális tárgyat”, amelyet akár a tagállam területéről történő jogellenes kiszállítás előtt, akár azt követően, jogszabálynak vagy közigazgatási eljárásnak megfelelően a Szerződés 36. cikkének értelmében vett, „művészi, történelmi, vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsnek” minősítenek. A 93/7/EGK irányelv mellékletét az átdolgozás elhagyja.

A visszaszolgáltatás tekintetében ezen irányelv eltörli azt a feltételt, hogy a nemzeti kincsnek minősített tárgyak

· a mellékletben említett közös kategóriák valamelyikéhez tartozzanak, és adott esetben elérjék az említett kategóriákra a kor és/vagy az érték tekintetében megállapított alsó határt, vagy

· amennyiben a fent említett kategóriák egyikéhez sem tartoznak, akkor szerves részét képezzék múzeumok, archívumok leltári állományában, illetve a könyvtárak védett állományában vagy az egyházi intézmények leltári állományában szereplő közgyűjteményi anyagoknak.

Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy mint ismeretes, a tagállamok mindegyike köteles a Szerződés 36. cikke értelmében és az ott megszabott korlátokon belül meghatározni nemzeti kincseinek körét. A 93/7/EGK irányelv mellékletének nem célja az említett cikk értelmében vett nemzeti kincsnek minősített tárgyak meghatározása, mindössze az annak minősíthető és visszaszolgáltatási eljárás alá vonható tárgyak kategóriáit állítja fel.

E javaslat célja az, hogy a kulturális javak szabad mozgásának alapvető elve a nemzeti kincsek hatékony védelmével egyidejűleg érvényesüljön. A javaslat magáénak vallja az 1993-as jogalkotói szándékot, miszerint a 93/7/EGK irányelv a tagállamok között a szóban forgó területen kialakítandó együttműködés megvalósításához vezető úton tett első lépést kell, hogy jelentse, valamint a tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a vonatkozó nemzeti jogszabályokat.

A tagállamok képviselői több ízben kérték olyan rendszer felállítását, amely hatékonyan biztosítja a nemzeti kincsnek minősített kulturális javak visszaszolgáltatását. Ez a javaslat ennek a kérésnek tesz eleget. A javaslat a tagállamoknak lehetőséget biztosít a területükről 1993 óta jogellenesen kiszállított, nemzeti kincsnek minősített kulturális javak visszaszerzésére, elősegítve ezzel a tagállamok örökségének magasabb fokú védelmét.

A tárgy birtokosa ugyanakkor a visszaszolgáltatási eljárás során élhet azzal a védekezéssel, hogy a megkereső tagállam megsértette a Szerződés 36. cikkét, amikor az adott tárgyat nemzeti kincsként sorolta be. Az eljáró bíróság adott esetben azután dönt, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságának.

A 4. és a 6. cikk előírja a központi szervek számára a belső piaci információs rendszert (IMI) használatát, megkönnyítve ezáltal közöttük az igazgatási együttműködést, a konzultációt és az információcserét.

A 4. cikk (3) bekezdése értelmében öt hónapra hosszabbodik az az időtartam, amely a megkereső tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére áll annak ellenőrzésére, hogy egy másik tagállamban fellelt tárgy kulturális tárgynak minősül-e.

A több tagállamot érintő jelleget figyelembe véve a határidő meghosszabbításával hatékonyabbá válik az illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködés.

A 7. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a visszaszolgáltatási keresetet az attól számított három éven belül kell előterjeszteni, hogy a megkereső állam központi hatósága tudomást szerzett a kulturális tárgy fellelési helyéről, és beazonosította a tárgy birtokosát, illetve bírlalóját.

A kereset előterjesztésének határideje a több tagállamot érintő kapcsolatok bonyolultságára való tekintettel kerül meghosszabbításra, figyelemmel azonban arra is, hogy a megkereső állam köteles kellő gondossággal és körültekintéssel eljárni.

A 9. cikk közös kritériumokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan értelmezendő az, hogy a birtokos a tárgy megszerzésekor köteles „kellő gondossággal és körültekintéssel” eljárni. E kritériumok alapjául az 1995-ös UNIDROIT-egyezmény 4. cikkének (4) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumok szolgáltak.

E javaslat előírja, hogy a birtokost terheli annak bizonyítása, hogy a tárgy megszerzésekor körültekintően járt el. A tárgyat megszerző személy akkor jogosult kártérítésre, ha bizonyítani tudja, hogy a kulturális tárgy megszerzésekor – a megkereső tagállam területéről való kiszállítás jogszerűségének tekintetében – kellő gondossággal és körültekintéssel járt el.

A módosítások várhatóan egységesebbé teszik az irányelv e területet érintő alkalmazását, és adott esetben meg fogják nehezíteni, hogy a tárgyat becstelenül vagy gondos körültekintés nélkül megszerző birtokos kártérítést kapjon.

A 16. cikk a többi uniós intézménynek az irányelv alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatását biztosító értékelés és nyomon követés mikéntjét határozza meg. Az irányelvet érintő alkalmazási és értékelési jelentéseket ötévente készítik el. Az irányelv felülvizsgálati záradékot is tartalmaz.

· Bizottsági eljárásrend és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A 93/7/EGK irányelv 17. cikke előírja, hogy a Bizottság munkáját a 116/2009/EK rendelet (a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK rendelet egységes szerkezetbe foglalt változata)[19] 8. cikke alapján felállított bizottság segíti. A tanácsadó bizottság neve: „a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság”, és a tagállamokat képviselő tagokból áll.

A 93/7/EGK irányelv értelmében a bizottság az ehhez az irányelvhez csatolt melléklet alkalmazásával kapcsolatban az elnök által saját kezdeményezésére, vagy valamelyik tagállam képviselőjének kérésére előterjesztett minden kérdést megvizsgál.

Mivel az új irányelv nem tartalmaz mellékletet, a bizottságra vonatkozó utalás a javaslatból elhagyásra került.

A bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályokról és a szakértői csoportok nyilvántartásáról szóló bizottsági közleménynek megfelelően a Bizottság szükség esetén létrehoz egy olyan szakértői csoportot, amely az irányelv végrehajtásáért felelős központi szervek képviselőiből áll, és melynek feladata, hogy a belső piaci információs rendszer (IMI) működésének mikéntjét meghatározza.

4.           Kiegészítő információk

· Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

Az átdolgozási javaslat elfogadása meglévő jogszabályok, azaz a 93/7/EGK, a 96/100/EK és a 2001/38/EK irányelv hatályon kívül helyezését eredményezi.

· Meglévő jogszabályok módosítása

Ez az irányelv módosítja a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletét, kiegészítve azt az új irányelvvel.

· Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

5.           Költségvetési vonzatok

Ezen javaslat költségvetési vonzatait a mellékletben található pénzügyi kimutatás ismerteti. A javaslat csak igazgatási költségeket tesz szükségessé.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

2013/0162 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javaktárgyak visszaszolgáltatásáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Ö Unió működéséről szóló ÕGazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100aÖ 114 Õ. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel a Ö az Európai Õ Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[20],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1)       A tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló, 1993. március 15-i 93/7/EGK tanácsi irányelvet[21] több ízben és jelentősen módosították[22]. Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

ê93/7/EGK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)       mivel a Szerződés 8a. cikke legkésőbb 1993. január 1-jei határidővel elrendeli aÖ A Õ belső határok nélküli területet felölelő jelentő belső piacon megteremtését, ahol a Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosítva van az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása biztosított;. ð Ezek a rendelkezések nem akadályozzák olyan tilalmak és korlátozások alkalmazását, amelyeket művészi, történelmi, vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme indokol. ï

ê 93/7/EGK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(3)       mivel a A Szerződés 36. cikke értelmébencikkében foglalt feltételek alapján, és az ott megszabott korlátok között a tagállamok az 1992-es esztendőt követően e belső határok nélküli területen is megtartják nemzeti kincseik meghatározására és az azok védelméhezben teendő szükséges intézkedések megtételére vonatkozó jogukat.;

ê 93/7/EGK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(4)       mivel ennélfogvaÖ A 93/7/EGK irányelv olyan rendszert hozott létre, amely Õolyan intézkedések bevezetésére van szükség, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy gondoskodjanakelérjék az említett Ö Szerződés Õ 36. cikke értelmében vett, nemzeti kincsnek minősítettülő olyan kulturális tárgyaikjavaik saját területükre való visszaszolgáltatásátvisszaszállításáról,; Ö ezek a kulturális javak lehetnek az irányelv mellékletében említett általános kategóriákhoz tartozó Õ amelyeket a fent említett nemzeti rendelkezések, illetve a Tanács 1992. december 9-i, vagy a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi3911/92/EGK rendelet[23] ének (4) megszegésével az adott tagállam területéről kivitt javakszállítottak onnan ki; Ö és lehetnek nemzeti kincsnek minősített, közgyűjtemények vagy egyházi intézmények leltári állományának szerves részét képező olyan kulturális javak, amelyek a fent említett általános kategóriák egyikébe sem sorolhatók Õ. mivel ezeket az intézkedéseket a lehető legegyszerűbben és leghatékonyabban kell végrehajtani; mivel a visszaszállításra irányuló együttműködés előmozdítása érdekében az intézkedések körét a kulturális tárgyak általános kategóriáiba tartozó tételekre kell korlátozni; mivel az ezen irányelv függelékének ennélfogva nem célja azon tárgyak pontos meghatározása, amelyek az említett 36. cikk értelmében a „nemzeti kincsek” fogalomkörébe tartoznak, hanem mindössze azon kategóriák felállítása, amelyek annak minősülhetnek és következésképpen az ezen irányelv által bevezetett visszaszolgáltatási eljárás tárgyai lehetnek;

ê 93/7/EGK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel a nemzeti kincsek közé sorolt, és a közgyűjtemények, illetve egyházi intézmények leltári állományának szerves részét képező, ugyanakkor az általános kategóriák egyikébe sem sorolható kulturális tárgyakra szintén ezen irányelv vonatkozik;

ê 93/7/EGK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(5)       mivelÖ A 93/7/EGK irányelv Õa tagállamok között meg kell teremteni az igazgatási együttműködést teremtett a tagállamok között nemzeti kincseik vonatkozásában, amely szorosan kapcsolódik a lopott műalkotások felkutatása terén kifejtett – elsősorban a nyilvántartásra kiterjedő – együttműködésükhöz szorosan kapcsolódva és hangsúlyozottan támaszkodva a nyilvántartásokra, továbbá igénybe véve az Interpollal és egyéb olyan illetékes szervekkel segítségét, amelyek hasonló listákat készítenek a tagállamok nemzeti kincseinek és közgyűjteményeinek részét képező elveszett, ellopott, vagy jogellenesen kiszállított kulturális tárgyjavakról;.

ê 93/7/EGK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(6)       Ö A 93/7/EGK irányelv által bevezetett Õ mivel az ezen irányelv által bevezetett eljárás az első lépést jelenti a tagállamok között a belső piacon belülcal összefüggésben e téren létrehozandó együttműködés irányába;. mivel a Ö A Õ cél az e területet érintő egyes nemzeti jogok kölcsönös elismertetése.; mivel ennek érdekében többek között rendelkezni kell egy, a Bizottság munkáját segítő tanácsadó bizottság létrehozásáról;

ê 93/7/EGK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(7)       mivel a 3911/92/EGKA 116/2009/EK rendelet ezen irányelvvel együttesen Ö uniós Õ egy közösségi szintű rendszert vezet be a tagállamok kulturális javainak védelmére;. mivel azt a határidőt, ameddig valamennyi tagállam köteles teljesíteni az ezen irányelvben foglaltakat a lehető legközelebb kell hozni az említett rendelet hatálybalépésének időpontjához; mivel néhány tagállam – tekintettel jogrendszerének sajátosságaira, valamint az ezen irányelv végrehajtásához szükséges jogszabályi módosítások körére – mindehhez hosszabb időt igényel,

ò új szöveg

(8)       A 93/7/EGK irányelv alkalmazása során láthatóvá váltak a valamely tagállam területéről jogellenesen kiszállított és egy másik tagállam területén fellelt, nemzeti kincsnek minősített tárgyak visszaszolgáltatását biztosítani hivatott rendszer korlátai.

(9)       A tagállamoknak olyan rendszerre van szükségük, amely garantálja, hogy a nemzeti kincsnek minősített kulturális javaknak egy másik tagállamba való jogellenes kivitele nem jelent ugyanakkora kockázatot, mint az Unión kívülre történő illegális kivitel.

(10)     Ezen irányelv hatályát ki kell terjeszteni valamennyi olyan kulturális tárgyra, amely a nemzeti jogszabályok vagy közigazgatási eljárások alapján a Szerződés 36. cikke értelmében vett, művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsnek minősül. Következésképpen helyénvaló megszüntetni azt a kritériumot, miszerint a kulturális tárgynak a 93/7/EGK irányelv mellékletében említett kategóriák valamelyikéhez kell tartoznia, valamint ebből kifolyólag indokolt elhagyni az említett mellékletet és eltörölni azt a kritériumot, hogy a szóban forgó tárgyaknak múzeumok, archívumok leltári állományában, illetve könyvtárak védett állományában vagy egyházi intézmények leltári állományában szereplő közgyűjtemények szerves részét kell képezniük. A Szerződés 36. cikke elismeri a kulturális javak védelmére létrehozott nemzeti rendszerek sokféleségének létjogosultságát. Ennek fényében elengedhetetlen, hogy a tagállamok kölcsönös bizalmat, együttműködési szándékot és megértést tanúsítsanak.

(11)     Helyénvaló a tagállamok között megerősíteni az igazgatási együttműködést, elősegítve általa ezen irányelv hatékonyabb és egységesebb alkalmazását. E célból elő kell írni, hogy a központi szervek a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat[24] hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszert (a továbbiakban: IMI) használják. Szükséges lenne továbbá, hogy a lehetőségekhez mérten a tagállamok többi illetékes hatósága is az említett rendszert használja.

(12)     A személyes adatok védelme érdekében az illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködésnek és információcserének meg kell felelnie a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[25] és – a belső piaci információs rendszer használatának tekintetében – az 1024/2012/EU rendeletben meghatározott szabályoknak.

(13)     Meg kell hosszabbítani azt az időszakot, amely a megkereső tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére áll annak ellenőrzéséhez, hogy egy másik tagállamban fellelt kulturális tárgy ezen irányelv értelmében kulturális tárgynak minősül-e. A hosszabb időtartam várhatóan hozzájárul majd ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni a tárgy megőrzésének biztosítására, valamint – adott esetben – a tárgynak a visszaszolgáltatási eljárás alóli kivonására irányuló lépések megakadályozására.

(14)     Szükséges továbbá a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére rendelkezésre álló időtartamot az attól számított három évre kiterjeszteni, hogy a megkereső állam tudomást szerez a kulturális tárgy fellelési helyéről, valamint sikerül beazonosítania a tárgy birtokosát vagy bírlalóját. Az egyértelműség kedvéért pontosítandó, hogy az elévülési idő azon a napon kezdődik, amikor a megkereső tagállam központi hatósága tudomást szerez a fentiekről.

(15)     Az Európai Unió Tanácsa elismerte, hogy intézkedéseket kell bevezetni a kulturális javakat érintő bűnözés terén a megelőzés javítására és a jelenség elleni küzdelem fokozására. A fentiek fényében azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy támogassa a tagállamokat a kulturális javak hatékony védelme terén, az ezekkel való illegális kereskedelem megelőzése és az ellene való küzdelem, továbbá adott esetben kiegészítő intézkedések előmozdítása érdekében[26].

(16)     Ezért helyénvaló biztosítani, hogy a kulturális javak piacának minden szereplője gondosan és körültekintően járjon el a kulturális javakat érintő ügyletek során. Az illegális eredetű kulturális tárgy megszerzésével járó következmények csak akkor jelenthetnek valódi visszatartó erőt, ha a visszaszolgáltatás kötelezettsége mellett a birtokost – a kártérítés feltételeként – a gondos és körültekintő eljárás bizonyítása is terheli. Ennek megfelelően a kulturális javak illegális kereskedelmének megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó uniós célkitűzések megvalósítása érdekében helyénvaló előírni, hogy a tárgy birtokosának a kártérítés feltételeként bizonyítania kell, hogy kellő gondossággal és körültekintéssel járt el a tárgy megszerzésekor, és hogy e birtokos nem hivatkozhat jóhiszeműségre, ha nem járt el az eset körülményeihez képest megfelelő szintű gondossággal és körültekintéssel.

(17)     Annak érdekében, hogy a tagállamok egységesen értelmezzék a „kellő gondosság és körültekintés” fogalmát, meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyeket figyelembe kell venni annak megállapításakor, hogy az eljárás kellő gondossággal és körültekintéssel történt-e.

(18)     Ezen irányelv célját – azaz valamennyi olyan kulturális tárgy visszaszolgáltatásának lehetővé tételét, amely nemzeti kincsnek minősül, és valamely tagállam területét jogellenesen hagyta el – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így az terjedelme és hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósítható. Az Unió tehát – az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében lefektetett szubszidiaritás elvének megfelelően – intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ezen irányelv nem terjed túl azon, ami a fenti cél eléréséhez szükséges.

(19)     A 116/2009/EK rendelet 8. cikkével létrehozott bizottság feladatai a 93/7/EGK irányelv mellékletének elhagyásával tárgytalanná váltak, ezért az említett bizottságra vonatkozó hivatkozásokat helyénvaló elhagyni.

(20)     Mivel az 1024/2012/EU rendelet melléklete tartalmaz egy olyan jegyzéket, amely az uniós jogi aktusok igazgatási együttműködésre vonatkozó, az IMI révén végrehajtandó rendelkezéseit sorolja fel, helyénvaló az említett mellékletet ezen irányelv felvételével módosítani.

(21)     Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a 93/7/EGK irányelvből következik.

(22)     Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ê 93/7/EGK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.           „Kulturális tárgy” az a tárgy: a kulturális javak körébe tartozó olyan tárgy, amelyet akár a valamely tagállam területéről történő jogellenes kiszállítás előtt, akár azt követően nemzeti jogszabályok, vagy a Szerződés 36. cikkének értelmében folytatott közigazgatási eljárások alapján a Szerződés 36. cikke értelmében vetta „művészeti, történelmi, vagy archeológiairégészeti értéket képviselőkel bíró nemzeti kincsek” közé sorolnak,;

         et

– amely a függelékben felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik, vagy egyik ilyen kategóriába sem sorolható, de szerves részét képezi:

– - a múzeumok, archívumok leltári anyagaiban, illetve a könyvtárak védett állományában felsorolt közgyűjteményi anyagoknak.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

Ezen irányelv alkalmazásában a „közgyűjtemények” kifejezés azokra a gyűjteményekre utal, amelyek a tagállam, azon belül valamely helyi vagy regionális hatóság, illetve a tagállam területén található, és az adott tagállam jogszabályai szerint nyilvánosnak minősülő olyan intézmény tulajdonában vannak, amely intézmény tulajdonosa a tagállam vagy valamely helyi vagy regionális hatóság, illetve finanszírozását jelentős mértékben azok biztosítják,

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

– - az egyházi intézmények leltári állományának.

2.           „Tagállam területéről jogellenesen kiszállított nemzeti kincsek”:

a)      - aegy tagállam területéről a nemzeti kincsek védelméről szóló az érintett tagállam által hozott jogszabályok, illetve a 3911/3911/EGK116/2009/EK rendelet megsértésével elszállított tárgyak,

         vagy

b)      - a jogszerű ideiglenes kiszállítás lejártát követően vissza nem szállított tárgyak, illetve az ideiglenes kiszállításra vonatkozó egyéb feltételek megszegése.;

3.           „Megkereső tagállam”: az a tagállam, amelynek területéről a kulturális tárgyat jogellenesen kiszállították.;

4.           „Megkeresett tagállam”: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről a jogellenesen kiszállított kulturális tárgy található.;

5.           „Visszaszolgáltatás”: a kulturális tárgy fizikai visszaszállítása a megkereső tagállam területére.;

6.           „Tulajdonos Ö Birtokos Õ ”: az a személy, aki saját nevében tartja magánál a kulturális tárgyat ténylegesen magánál tartja, és azzal sajátjaként rendelkezik.;

7.           „Birtokos Ö Bírlaló Õ ”: az a személy, aki harmadik fél érdekében anevében tartja magánál a kulturális tárgyat ténylegesen magánál tartja.;

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

Ö 8.     „Közgyűjtemények”: azon gyűjtemények, amelyek egy tagállamnak, egy tagállam helyi vagy regionális hatóságának vagy egy tagállam területén lévő intézménynek a tulajdonában vannak, és az adott tagállam jogszabályai szerint nyilvánosnak minősülnek, amennyiben az említett intézmény az adott tagállamnak vagy a helyi, illetve regionális hatóságnak a tulajdona, vagy ha finanszírozását jelentős mértékben a tagállam vagy az említett hatóságok biztosítják. Õ

ê 93/7/EGK

2. cikk

A tagállamok valamelyikének területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyakatjavakat az ezen irányelvben meghatározott eljárás keretében és körülmények biztosításával vissza kell szállítani.

3. cikk

Minden tagállam kijelöl az ezen irányelvben elrendelt feladatok végrehajtására egy vagy több központi szervet.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy mely központi szerveket jelölték ki az e cikkben foglaltak értelmében.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

A Bizottság az Európai KözösségekÖ Európai Unió Õ Hivatalos Lapjának C sorozatában teszi közzé e központi szervek listáját, illetve azok minden későbbi változását.

ê 93/7/EGK

4. cikk

A tagállamok központi szervei együttműködnek és előmozdítják a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti konzultációt. Ez utóbbiaknak különösen az alábbi feladatokat kell teljesíteniük:

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

1.           a megkereső tagállam kérelme alapján felkutatják a meghatározott, annak területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyat, azonosítva Ö annak birtokosát, illetve bírlalóját Õ annak tulajdonosát és/vagy birtokosát. A kérelemnek tartalmaznia kell mindazon információkat, amelyek elősegíthetik a kutatómunkát, különös tekintettel a tárgy tényleges, vagy vélhető feltalálási helyére;

ê 93/7/EGK

ð új szöveg

2.           értesítik az érintett tagállamokat, ha olyan kulturális tárgy található a területükön, amellyel kapcsolatban alapos a gyanú, hogy azt jogellenesen szállították ki egy másik tagállam területéről;

3.           lehetővé teszik a megkereső tagállam illetékes hatóságai számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgy kulturális tárgynak számít-e, azzal a feltétellel, hogy az ellenőrzésre a fenti 2. pontban előírt értesítéstől számított két ð öt ï hónapon belül sor kerül. Ha ez nem történik meg a megadott időn belül, akkor a 4. és 5. pont a továbbiakban nem érvényes;

4.           az érintett tagállammal együtt megteszik a szükséges intézkedéseket a kulturális tárgy fizikai megóvása érdekében;

5.           megfelelő ideiglenes intézkedések foganatosításával megelőzik a tárgynak a visszaszolgáltatási eljárás alól történő kivonásátelkerülésére irányuló lépéseket;

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

6.           közvetítőként járnak el Ö a tárgy birtokosa, illetve bírlalója Õ a tulajdonos és/vagy birtokos, valamint a megkereső tagállam között a visszaszolgáltatás ügyében. E célból az 5. cikkben foglaltak sérelme nélkül a megkeresett tagállamok illetékes hatóságai elősegíthetik a megkeresett állam nemzeti jogszabályai szerinti választott bírósági eljárás lefolytatását, feltéve, hogy a megkereső állam és a tulajdonos vagy birtokos ehhez hivatalosan hozzájárul.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

Ö Az 1. pont alkalmazásában a tagállami kérelemnek tartalmaznia kell a felkutatást elősegítő – különösen a tárgy tényleges vagy feltételezett helyére vonatkozó – minden fontos információt. Õ

Ö A 6. pont alkalmazásában, az 5. cikk sérelme nélkül a megkeresett tagállam illetékes hatóságai elősegíthetik a megkeresett tagállam nemzeti jogszabályai szerinti választottbírósági eljárás lefolytatását, feltéve, hogy a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa, illetve bírlalója ehhez hivatalosan hozzájárul. Õ

ò új szöveg

A tagállamok központi szervei az együttműködéshez és a konzultációhoz az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszert (IMI) használják. A tagállamok döntik el, hogy a többi illetékes hatóság használja-e az IMI-t az ezen irányelvben foglaltak megvalósításához.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

5. cikk

A megkereső tagállam keresetet terjeszthet előpert indíthat a megkeresett tagállam illetékes bíróságán a Ö birtokos Õ tulajdonos vagy – annak hiányában – a Ö bírlaló Õ birtokos ellen a területéről jogtalanul kiszállított kulturális tárgy visszaszolgáltatása céljából.

Eljárás csak akkor indítható, ha a visszaszolgáltatási kérelemhez a következőket csatolják:

a)      - a kérelemben szereplő tárgy leírását tartalmazó és azt kulturális tárgynak minősítő dokumentumot,;

b)      - a megkereső tagállam illetékes hatóságainak nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó kulturális tárgyat jogellenesen szállították ki az ország területéről.

6. cikk

A megkereső tagállam központi szerve haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett tagállam központi szervét arról, hogy bírósági eljárást indított annak érdekében, hogy a kérdéses tárgyat visszakaphassa.

A megkeresett tagállam központi szerve haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam központi szervét.

ò új szöveg

Az információcsere az IMI-n keresztül történik.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

7. cikk

(1) A tagállamoknak jogszabályi formában elő kell írniuk, hogy az ezen irányelvben meghatározott visszaszolgáltatási keresetet nem lehet előterjesztenieljárást nem lehet kezdeményezni, ha több, mint egy ð három ï év eltelt azóta, hogy a megkereső tagállam illetékeseinek Ö központi szervének Õ tudomására jutott, hogy a kulturális tárgy hol található és ki annak tulajdonosa Ö birtokosa Õ , illetve birtokosa Ö bírlalója Õ .

ê 93/7/EGK

Ilyen eljáráskereset egyáltalán nem indíthatónyújtható be akkor, ha már több mint harminc30 év telt el azóta, hogy a tárgyat jogellenesen kiszállították a megkereső tagállamból.

Azonban az 1. cikk 8. pontjábancikk 1. pontjában említett közgyűjtemények részét képező tárgyak, illetve az egyházi jellegű tárgyakjavak esetében – azokban a tagállamokban, ahol ezek a tárgyak különleges törvényi védelem alatt állnak – a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésénekeljárás megindításának határideje 75 év, kivéve azokat a tagállamokat, amelyekben az eljárások nincsenek határidőhöz kötve, illetve azokat az eseteket, amikor a tagállamok közötti kétoldalú megállapodások 75 évnél hosszabb időtartamot írnak elő.

(2) Nem fogadható el a Vvisszaszolgáltatási kereseteljárás nem indítható meg, ha abban azaz előterjesztés időpontjában, amikor az eljárást kezdeményezik, a tárgy kiszállítása a megkereső tagállam területéről többé már nem jogellenes.

8. cikk

A 7. és 13. cikk eltérő rendelkezéseinek hiányában az illetékes bíróságnak kell elrendelnie a kérdéses kulturális tárgy visszaszolgáltatását, amennyiben a bíróság úgy találja, hogy az valóban kulturális tárgy az 1. pontbancikkben foglaltak értelmében, és jogellenesen vitték ki valamely tagállam területéről.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

9. cikk

Miután a megkeresett tagállamban az illetékes bíróság elrendelte a tárgy visszaszolgáltatását, a bíróságnak arról is rendelkeznie kell, hogy a Ö birtokos Õ tulajdonos az eset körülményeihez képest méltányos kártérítésben részesüljön, feltéve, hogy a Ö birtokos Õ tulajdonos Ö bizonyítja, hogy Õ kellő gondossággal és körültekintéssel járt el a tárgy megszerzése során.

ò új szöveg

Annak megállapításához, hogy a birtokos kellő gondossággal és körültekintéssel járt-e el, figyelembe kell venni a tárgy megszerzésének minden körülményét, különösen a tárgy származásáról szóló dokumentumokat, a megkereső tagállam jogszabályai szerint kötelező kiviteli engedélyeket, a felek minőségét, a kifizetett vételárat, azt, hogy a birtokos betekintett-e a lopott kulturális javakról szóló, hozzáférhető nyilvántartásokba, minden más olyan információt és dokumentumot, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy az említett birtokos hozzáférhetett, azt, hogy e birtokos tájékozódott-e a számára hozzáférhető szervezeteknél, valamint minden más olyan lépést, amelyet egy ésszerűen eljáró személy azonos körülmények között megtett volna.

A tárgy birtokosa nem hivatkozhat jóhiszeműségre, ha nem a körülményeknek megfelelő gondossággal és körültekintéssel járt el.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

A bizonyítási teher kérdésében a megkeresett tagállam jogszabályai az irányadóak.

Ajándékozás vagy öröklés esetében a Ö birtokos Õ tulajdonos nem lehet kedvezőbb helyzetben, mint az a személy, akitől ilyen módon a tárgyat kapta.

A megkereső tagállam kártérítést köteles fizetni a tárgy visszaszolgáltatásáért.

10. cikk

A kulturális tárgy visszaszolgáltatását elrendelő határozat végrehajtása során felmerülő kiadásokat a megkereső tagállam viseli. Ugyanez vonatkozik a 4. cikk 4. pontjában említett intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségekre is.

11. cikk

A 9. cikkben említett méltányos kártérítés megfizetése és a 9., illetve 10. cikkben említettmeghatározott kiadások fedezése nem érinti a megkereső tagállam azon jogát, hogy eljárást indítson mindezen összegek megtérítése céljából azon személyek ellen, akik felelősek a kulturális tárgynak az ország területéről történt jogellenes kiviteléért.

12. cikk

A visszaszolgáltatást követően a kulturális tárgy tulajdonjogáról a megkereső tagállam joga rendelkezik.

13. cikk

Ezen irányelv csak azokra a kulturális tárgyakrajavakra vonatkozik, amelyeket 1993. január 1. után szállítottak ki jogellenesen a tagállamok területéről.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

14. cikk

(1) Minden tagállam kiterjesztheti kötelezettségét olyan kulturális tárgyak javak visszaszolgáltatására is, amelyekre Ö nem terjed ki Õ ð az 1. cikk 1. pontja szerinti ï Ö fogalommeghatározás Õ a függelékben felsorolt kategóriák egyikébe sem sorolhatók.

ê 93/7/EGK

ð új szöveg

(2) Minden tagállam alkalmazhatja az ebben az irányelvben rögzített rendelkezéseket a más tagállamok területéről már 1993. január 1. előtt jogellenesen kiszállított kulturális tárgyakjavak visszaszolgáltatására irányuló kérelmek tekintetében is.

15. cikk

Az ebben az irányelvben foglaltak nem sérthetik a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a megkereső tagállam és/vagy az ellopott kulturális tárgy tulajdonosa által megindíthatóelőterjeszthető polgári és büntetőjogi eljárásokatkereseteket.

16. cikk

(1) A tagállamok minden harmadik évben ð ötévente ï – első alkalommal 1996 februárjában ð […] ï – jelentést küldenek a Bizottságnak az ezen irányelvben foglaltak alkalmazásáról.

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) A Bizottság minden harmadik évben ð ötévente ï áttekintő jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Ö az Európai Õ Gazdasági és Szociális Bizottságnak az ebben az irányelvben foglaltak alkalmazásáról. ð Az említett jelentést kísérhetik megfelelő javaslatok. ï

ê 93/7/EGK

(3) A Tanács az irányelv három éves alkalmazását követően megvizsgálja annak hatékonyságát és a Bizottságtól kapott javaslat alapján végrehajtja a szükséges kiigazításokat.

(4) A Tanács a Bizottság javaslata alapján évente vizsgálatot tart, és indokolt esetben napra kész állapotba hozza a mellékletben jelzett összegeket a Közösség gazdasági és pénzügyi mutatói alapján.

17. cikk

A Bizottság munkáját a 3911/92/EGK rendelet 8. cikke alapján felállított bizottság segíti.

A bizottság az ehhez az irányelvhez csatolt melléklet alkalmazásával kapcsolatban az elnök által saját kezdeményezésére, vagy valamelyik tagállam képviselőjének kérésére előterjesztett minden kérdést megvizsgál.

ò új szöveg

17. cikk

Az 1024/2012/EU rendelet melléklete a következő szöveggel egészül ki:

„(6) Az Európai Parlament és a Tanács xxxx/xx/EU irányelve a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról(*): 4. és 6. cikk.

(*) HL L […].”

ê 93/7/EGK (kiigazított szöveg)

18. cikk

(1) A tagállamok Ö legkésőbb Õ az ezen irányelv bevezetésétőlÖ elfogadásától Õ számított kilenc Ö 12 hónapon belül Õ hatályba léptetik a Ö azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv [1. cikke 1. pontjának, 4. cikke első bekezdésének és 3. pontjának, 4. cikke negyedik bekezdésének, 6. cikke harmadik bekezdésének, 7., 9. és 16. cikkének] megfeleljenek Õvégrehajtásához szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási előírásokat. Ez alól kivételt képez a Belga Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság és a Holland Királyság, amelyeknek az irányelvben foglalt rendelkezéseknek az annak bevezetésétől számított legkésőbb tizenkét hónapon belül kell, hogy megfeleljenek.

Ö Az említett rendelkezések szövegét Õ Ennek megtörténtéről azonnal tájékoztatják Ö haladéktalanul továbbítják Õ a Bizottságnakot. Amennyiben a tagállamok az 1. bekezdésben említett előírásokat alkalmazzák, Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos közzétételükkihirdetésük alkalmával ilyenmellékelni kell e hivatkozásokat kell fűzni. Ö A rendelkezések tartalmaznak egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben az ezen irányelv által hatályon kívül helyezett irányelv(ek)re tett hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.Õ A hivatkozás módját Ö és a nyilatkozat formáját Õ a tagállamok önállóan határozzák meg.

ê

(2) A tagállamok közlikmegküldik a Bizottsággalnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezenaz irányelv által szabályozott területentárgykörében fogadnak el.

19. cikk

Az I. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 93/7/EGK irányelv […]-án/-én hatályát veszti, az I. melléklet B. részében meghatározott irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásokként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

20. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A […] cikket […]-tól/től kell alkalmazni.

ê 93/7/EGK

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

ê 93/7/EGK

MELLÉKLET

Az 1. cikk 1. pontja második francia bekezdésének kategóriái, amelyekhez a Szerződés 36. cikke szerinti „nemzeti kincsek”–nek minősülő tárgyak tartoznak és ezen irányelv értelmében visszaszolgáltatás tárgyát képezik

A.           1.      100 évesnél régebbi régészeti tárgyak, amelyek:

– szárazföldi vagy víz alatti ásatásokból és leletekből,

– régészeti lelőhelyekről,

– régészeti gyűjteményekből             származnak.

2.      Művészeti, építészeti vagy vallási emlékművek alkotórészei, amelyek ezek felosztásából származnak, és 100 évesnél régebbiek.

ê 96/100/EK 1. cikk 1. pont a) alpont

3.      A 3A. vagy 4. kategóriától eltérő, bármely anyagra és bármely anyagból kizárólag kézzel készített képek és festmények[27].

ê 96/100/EK 1. cikk 1. pont b) alpont

3 A.   Bármely anyagra kizárólag kézzel készített akvarellek, guásképek és pasztellek (1).

ê 96/100/EK 1. cikk 1. pont c) alpont

4.      Az 1. vagy a 2. kategóriától eltérő, bármely anyagból kizárólag kézzel készített mozaikok, valamint bármely anyagból és bármely anyagra kizárólag kézzel készített rajzok(1).

ê 93/7/EGK

5.      Eredeti metszetek, rézkarcok, selyemszita nyomatok, kőnyomatok, litográfiai nyomatukkal együtt és eredeti plakátok(1).

6.      Az 1. kategóriától eltérő eredeti szobrok, szoborművek és olyan másolatok, amelyek az eredetivel megegyező módon készültek(1).

7.      Fényképek, filmek és ezek negatívjai(1).

8.      Ősnyomtatványok és kéziratok egyes darabjai vagy gyűjteménye, beleértve a térképeket és kottákat(1).

9.      100 évesnél régebbi könyvek egyes darabjai vagy gyűjteménye.

10.    200 évesnél régebbi nyomtatott térképek.

11.    Archívumok és azok 50 évesnél régebbi darabjai, bármilyen anyagból.

12.    a)       Zoológiai, botanikus, ásványtani vagy anatómiai gyűjtemények és azokból származó egyedi darabok[28];

b)      Történelmi, őslénytani, néprajzi vagy numizmatikai értékű gyűjtemények (2).

13.    75 évesnél régebbi közlekedési eszközök.

14.    Az A. 1.–A.13. kategóriában nem említett, 50 évesnél régebbi régiség.

              Az A. 1.–A. 14. kategóriába eső kulturális javak csak akkor tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ha értékük eléri vagy meghaladja a B. pont szerinti küszöbértéket.

B.           Az A. pontban említett bizonyos kategóriák küszöbértékei (ECU-ben)

ê 2001/38/EK 1. cikk 1. pont

ÉRTÉK:

Bármilyen értékű

ê 93/7/EGK

– 1 (régészeti tárgyak)

– 2 (megosztott emlékművek)

– 8 (ősnyomtatványok és kéziratok)

– 11 (archívumok)

15 000

– 4 (mozaikok és rajzok)

– 5 (metszetek)

– 7 (fényképek)

– 10 (nyomtatott térképek)

ê 96/100/EK 1. cikk 2. pont

30 000

– 3A (akvarellek, guásképek és pasztellek)

ê 93/7/EGK

50 000

– 6 (szoborművek)

– 9 (könyvek)

– 12 (gyűjtemények)

– 13 (közlekedési eszközök)

– 14 (bármely más tételek)

150 000

– 3 (képek)

              Az anyagi értékekhez kapcsolódó feltételek teljesítését a visszaszolgáltatás igénylésekor ítélik meg. Az anyagi érték megfelel a tárgy visszaszolgáltató tagállamban levő értékének.

ê 2001/38/EK 1. cikk 2. pont

Azon tagállamok esetében, amelyeknek pénzneme nem az euró, a mellékletben szereplő euróban kifejezett értékeket a nemzeti pénznemre kell átváltani, és abban kifejezni a 2001. december 31-én az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdetett árfolyamon. Ezt a nemzeti pénznemben kifejezett ellenértéket 2001. december 31-től kezdődően minden második évben felül kell vizsgálni. Ennek az ellenértéknek a kiszámítása az ezeknek a pénznemeknek a december 31-én esedékes felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján végződő 24 hónapos időszak euróban kifejezett átlagos napi értékén alapszik. Ezt a számítási módszert a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottság a Bizottság javaslatára elvileg két évvel az első alkalmazást követően felülvizsgálja. Minden felülvizsgálat alkalmával az euróban kifejezett értékeket, illetve ezek nemzeti pénznemben kifejezett ellenértékeit szabályos időközönként, a módosítás hatálybalépésének napját megelőző november havának első napjaiban közzéteszik az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

_____________

é

I. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai (vö. 19. cikk)

A Tanács 93/7/EGK irányelve || (HL L 74., 1993.3.27., 74. o.) ||

Az Európai Parlament és a Tanács 96/100/EK irányelve || (HL L 60., 1997.3.1., 59. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/38/EK irányelve || (HL L 187., 2001.7.10., 43. o.)

B. rész

A nemzeti jogba történő átültetés határideje (vö. 19. cikk)

Irányelv || Az átültetés határideje

93/7/EGK || 1993.12.15[29].

96/100/EK || 1997.9.1.

2001/38/EK || 2001.12.31.

_____________

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A Tanács 93/7/EGK irányelve || Ezen irányelv

1. cikk, 1. pont, harmadik francia bekezdés || 1. cikk, 1. pont

1. cikk, 1. pont, második francia bekezdés, bevezető szavak || _______

1. cikk, 1. pont, második francia bekezdés, első francia albekezdés, első bekezdés || _______

1. cikk, 1. pont, második francia bekezdés, első francia albekezdés, második bekezdés || 1. cikk, 8. pont

1. cikk, 1. pont, második francia bekezdés, második francia albekezdés || _______

1. cikk, 2. pont, első francia bekezdés || 1. cikk, 2. pont, a) alpont

1. cikk, 2. pont, második francia bekezdés || 1. cikk, 2. pont, b) alpont

1. cikk, 3–7. pont || 1. cikk, 3–7. pont

2. és 3. cikk 4. cikk, első bekezdés 4. cikk, 1. pont, második mondat 4. cikk, 6. pont, második mondat _______ || 2. és 3. cikk 4. cikk, első bekezdés 4. cikk, második bekezdés 4. cikk, harmadik bekezdés 4. cikk, negyedik bekezdés

5. cikk, első bekezdés || 5. cikk, első bekezdés

5. cikk, második bekezdés, első francia bekezdés || 5. cikk, második bekezdés, a) pont

5. cikk, második bekezdés, második francia bekezdés || 5. cikk, második bekezdés, b) pont

6. cikk, első bekezdés || 6. cikk, első bekezdés

6. cikk, második bekezdés || 6. cikk, második bekezdés

_______ || 6. cikk, harmadik bekezdés

7. és 8. cikk || 7. és 8. cikk

9. cikk, első bekezdés || 9. cikk, első bekezdés

9. cikk, második bekezdés || _______

_______ _______ || 9. cikk, második bekezdés 9. cikk, harmadik bekezdés

9. cikk, harmadik és negyedik bekezdés || 9. cikk, harmadik és ötödik bekezdés

10–15. cikk || 10–15. cikk

16. cikk, (1) és (2) bekezdés || 16. cikk, (1) és (2) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés || _______

16. cikk, (4) bekezdés || _______

17. cikk || _______

_______ || 17. cikk

18. cikk || 18. cikk, (1) bekezdés

_______ || 18. cikk, (2) bekezdés

_______ || 19. cikk

_______ || 20. cikk, első bekezdés

_______ || 20. cikk, második bekezdés

19. cikk Melléklet || 21. cikk _______

______ || I. melléklet

______ || II. melléklet

é

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról (átdolgozás)

1.2. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[30]

2. cím – Vállalkozáspolitika – 02 03. alcím: Áruk belső piaca és ágazati politikák

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul.

1.4. Célkitűzések

1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A belső piac keretein belül hozzájárulni a kulturális javak védelméhez.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés: lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy elérjék az 1993 óta a területükről jogellenesen kiszállított, nemzeti kincsnek minősített kulturális javaik visszaszolgáltatását.

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Ezen javaslat célja, hogy a nemzeti kincsnek minősített kulturális javak tekintetében emelkedjen a visszaszolgáltatások száma, a költségek pedig csökkenjenek. A javaslat hatást fog gyakorolni a kulturális javak Unión belüli jogellenes kereskedelmének megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

- A visszatérítési eljárások számának növelése;

- a nemzeti kincsnek minősített kulturális javak tekintetében a visszaszolgáltatások számának növelése;

- a 4. cikk 1. pontja szerinti, a kulturális javak felkutatása iránti kérelmek nyomon követésének biztosítása;

- a 4. cikk 2. pontja szerinti, a kulturális javak felleléséről szóló értesítések nyomon követésének biztosítása;

- az irányelv alkalmazásához kapcsolódó statisztikai adatok összehasonlíthatósága;

- elégedettségi felmérés készítése az IMI rendszer használatáról a központi szervek körében.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

E kezdeményezés általános célja, hogy a belső piacon belül hozzájáruljon a kulturális javak védelméhez, megkönnyítve a valamely tagállamból 1993 óta jogellenesen kiszállított, nemzeti kincsnek minősített kulturális javak visszaszolgáltatását.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A kulturális javak jogellenes kiszállítása egyszerre több tagállamot érint, ezért az Unió helyzete a legalkalmasabb az e jelenség elleni fellépéshez.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A 93/7/EGK irányelvről készült értékelések arról tanúskodnak, hogy a fennálló rendszer nem eléggé hatékony bizonyos, nemzeti kincsnek minősített kulturális javak visszaszolgáltatásának eléréséhez.

A kulturális javak jogellenes kereskedelmének megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló tanulmányok, illetve szakértői jelentések fényében a Bizottság azt is megállapította, hogy szükség van az irányelv felülvizsgálatára.

1.5.4. Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

E kezdeményezés teljes mértékben összhangban áll a kulturális javakat érintő intézkedésekkel és szakpolitikai stratégiákkal.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik.

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)[31]

Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A 16. cikk meghatározza a többi uniós intézmény számára az irányelv alkalmazásával kapcsolatos tájékozódást lehetővé tevő értékelés és nyomon követés módját. Az irányelv alkalmazásáról és értékeléséről szóló jelentéseket ötévenként kell majd elkészíteni.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1. Felismert kockázat(ok)

Nem észlelhető pénzügyi kockázat.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A tervezett ellenőrzési módokat a költségvetési rendelet és az 1268/2012/EU rendelet határozza meg.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Bizottságnak – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzés és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése segítségével, valamint szabálytalanságok észlelése estén hatékony szankciók révén, a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/EK, Euratom és az 1073/1999/EK rendeletnek megfelelően – gondoskodnia kell az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

|| diff./nem diff. ([32]) || EFTA-országoktól[33] || tagjelölt országoktól[34] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…] || [XX.YY.YY.YY] […] || diff./nem diff. || || || ||

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…………………………………] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || || ||

|| FŐIGAZGATÓSÁG: Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || ÖSSZESEN

|| Ÿ Operatív előirányzatok || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” ||

|| Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || ÖSSZESEN

|| Ÿ Humánerőforrás || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 1,0

|| Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,05 || 0,05 || 0,05 || 0,05 || 0,05 || 0,25

|| Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 1,25

|| A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 1,25

|| A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 1,25

|| Kifizetési előirányzatok || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 1,25

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1. Összegzés

A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 1,0

Egyéb igazgatási kiadások || 0,05 || 0,05 || 0,05 || 0,05 || 0,05 || 0,25

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 1,25

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[35] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || ||

Humánerőforrás || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 0,25 || 1,25

3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek

A javaslat az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 0,2

ETP= 1,5 || ETP= 1,5 || ETP= 1,5 || ETP= 1,5 || ETP= 1,5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Ÿ Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[36]

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 04 yy [37] || - a központban[38] || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

- a küldöttségeknél || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 0,2 || 0,2

ETP=1,5 || ETP=1,5 || ETP=1,5 || ETP=1,5 || ETP=1,5

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzetátcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok.

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

[1]               A Tanács 93/7/EGK irányelve (1993. március 15.) a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról (HL L 74., 1993.3.27., 74. o.), módosította: az Európai Parlament és a Tanács 96/100/EK irányelve (1997. február 17.) (HL L 60., 1997.3.1., 59. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 2001/38/EK irányelve (2001. június 5.) (HL L 187., 2001.7.10., 43. o.)

[2]               A Bizottság első jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK rendelet, valamint a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról, COM(2000) 325. végleges, 2000.5.25. A Bizottság második jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról, COM(2005) 675. végleges, 2005.12.21. A Bizottság harmadik jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról, COM(2009) 408. végleges, 2009.7.30. A Bizottság negyedik jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról, COM(2013) 310 final, 2013.5.30.

[3]               2012 szeptemberében az 1970-es UNESCO-egyezményt 22, az 1995-ös UNIDROIT-egyezményt 13 tagállam megerősítette. Ausztria esetében folyamatban volt az UNESCO-egyezmény ratifikálása.

[4]               Az Európai Unió Tanácsának 2011. december 13-i és 14-i következtetései a kulturális javakat érintő bűnözés megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről

                http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/fr/jha/126867.pdf

[5]               HL L 351, 2012.12.20., 1. o.

[6]               http://ec.europa.eu/yourvoice/consultations/2012/index_hu.htm

[7]               http://ec.europa.eu/enterprise/policies/single-market-goods/regulated-sectors/cultural-goods/index_en.htm

[8]               A csoport tevékenységének és egyéni hozzájárulásának eredményeit nem tették közzé.

[9]               Final report and Recommendations to the Cultural Affairs Committee on improving the means of increasing the mobility of collections (Végső jelentés és ajánlások a kultúrügyi bizottság számára a gyűjtemények mobilitásának fokozására szolgáló eszközök fejlesztéséről, 2010. június): http://ec.europa.eu/culture/our-policy-development/working-group-on-museum-activities_en.htm

[10]             Az Analyse des structures et mécanismes de diffusion des données nécessaires aux autorités afin de garantir l’application de la directive relative aux biens culturels („A kulturális tárgyakról szóló irányelv alkalmazásához a hatóságok számára szükséges adatok terjesztési struktúráinak és mechanizmusainak elemzése”) című 2004-es tanulmány és az Extension aux 12 nouveaux États membres („Kiterjesztés a 12 új tagállamra”) című 2007-es tanulmány (Information & Communication Partners, szerződésszám: n°30-CE-0102617/00-49). A tanulmányok az ENTR-PRODUCT-MARKET-INTEGR-AND-ENFOR@ec.europa.eu e-mailcímen lekérhetők. Étude sur la prévention et la lutte contre le trafic illicite des biens culturels dans l’Union européenne („Tanulmány a kulturális javak illegális kereskedelmének megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről az Európai Unióban”) CECOJI-CNRS-UMR 6224 (Franciaország), 2011. http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/crime/docs/Report%20Trafficking%20in%20cultural%20goods%20EN.pdf#zoom

[11]             Más lehetőségek – például: i. az 1970-es UNESCO-egyezménynek és az 1995-es UNIDROIT-egyezménynek az Unió általi megerősítése, ii. az UNIDROIT-egyezménynek minden tagállam általi megerősítésére irányuló uniós stratégia kidolgozása, iii. a 93/7/EGK irányelv rendelettel való helyettesítése és iv. a 93/7/EGK irányelv hatályon kívül helyezése – már a különböző megoldások vizsgálatának kezdeti szakaszaiban megvalósíthatósági okok miatt elvetetésre kerültek.

[12]             A végrehajtás „A közösségi joganyag kodifikációja” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleménynek (COM(2001) 645 végleges) megfelelően történt.

[13]             COM (2007) 873 végleges.

[14]             E javaslat I. mellékletének A. része.

[15]             „Amennyiben a jogalkotási eljárás során szükségesnek bizonyul az egyszerű egységes szerkezetbe foglaláson túllépni és érdemi változtatásokat végezni, a Bizottság feladata, hogy adott esetben e céllal javaslatot vagy javaslatokat nyújtson be.”

[16]             „Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapítják, hogy amennyiben szükségesnek bizonyul az egyszerű kodifikáción túllépni, és érdemi változtatásokat végezni, a Bizottság eseti alapon dönthet úgy, hogy az átdolgozást javasolja, vagy külön módosító javaslatot terjeszt elő, fenntartva kodifikációs javaslatát, amelybe aztán az érdemi változtatást – annak elfogadása után – átvezetik.”

[17]             HL C 252., 2010.9.18., 11. o.

[18]             HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

[19]             HL L 39., 2009.2.10., 1. o.

[20]             HL L […], […], […] o.

[21]             HL L 74., 1993.3.27., 74. o.

[22]             Lásd a II. melléklet A. részét.

[23]             HL L 395., 1992.12.31., 1. o.HL L 39., 2009.2.10., 1. o.

[24]             HL L 316., 2012.11.14., 1. o.

[25]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[26]             Az Európai Unió Tanácsának 2011. december 13-i és 14-i következtetései a kulturális javakkal kapcsolatos bűncselekmények megelőzéséről és az ellenük folytatott küzdelemről, Bel- és Igazságügyi Tanács.

[27]             50 évesnél régebbi, és nem az eredeti jogelődhöz tartozó tételek esetén.

[28]             A Bíróság 84/254. ítélete alapján: „Egy gyűjtemény darabjai a közös vámtarifa 99.05 tétele szerint azok a cikkek, amelyek alkalmasak egy gyűjteménybe való felvételre, azaz aránylag ritkák, rendszerint nem az eredeti céljuknak megfelelően használják azokat, a hasonló használati tárgyak szokásos kereskedelmén kívül eső különleges ügyletek tárgyai, és nagy értékkel bírnak.”

[29]             Belgium, Németország és Hollandia esetében az átültetés határideje 1994. március 15.

[30]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[31]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[32]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[33]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[34]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[35]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[36]             AC= szerződéses alkalmazott; AL= helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő; INT= kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED= küldöttségi pályakezdő szakértő.

[37]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső személyzetre vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[38]             Alapvetően a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) tekintetében.