INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A növény-egészségügy kulcsfontosságú tényező a mezőgazdaság, kertészet és erdészet fenntarthatósága és versenyképessége szempontjából. A jövedelmező növényi kultúrákhoz, valamint a foglalkoztatáshoz, a növénynemesítéshez és az élelmezésbiztonsághoz egészséges vetőmagok és szaporítóanyagok kellenek. A fák és cserjék esetében a növények egészségének védelme alapvető fontosságú az Unió erdőinek, tájainak, valamint a köz- és magántulajdonban lévő zöldfelületeknek a megőrzése érdekében. A növény-egészségügy a biológiai sokféleség védelme és az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából is fontos.

A más kontinensekről származó károsítók különösen veszélyesek. Az európai növények és fák általában nem elég rezisztensek genetikailag az idegen károsítókkal szemben, amelyeknek ráadásul itt gyakran természetes ellenségük sincs. Az Európába bekerülő idegen károsítók komoly gazdasági károkat okoznak. Megfertőzhetnek korábban érintetlen fajokat, egész országokban gyorsan elterjedhetnek, és maradandó hozamcsökkenést okozhatnak, valamint tartósan megnövelhetik a termelési és ellenőrzési költségeket. A gyakran súlyos gazdasági veszteségek aláássák a mezőgazdaság és erdészet nyereségességét és versenyképességét. Az új károsítók betelepülése következtében a harmadik országok kereskedelmi tilalmat rendelhetnek el, ami káros az uniós exportra nézve. Nem minden károsító ellen lehet növényvédő szerekkel védekezni, és még ahol lehetséges is, ott sem mindenhol kívánatos a növényvédő szerek használata.

Szabályozási keret

A hatályos uniós növény-egészségügyi szabályozási keret célja, hogy az idegen károsítók bejutását és elterjedését megakadályozva óvja az európai mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást. Ennek fő eszköze a 2000/29/EK tanácsi irányelv[1], amely egyben az ezen a területen meglévő nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat is tükrözi. Az EU növény-egészségügyi rendszere egyedi abban a tekintetben, hogy ez egy nyílt rendszer: a növények és növényi termékek Unióba irányuló és Unión belüli mozgása engedélyezett, amennyiben bizonyos korlátozások és követelmények teljesülnek (pl. károsítómentes területről való származás vagy megfelelő kezelés). A más kontinensekről érkező nagy volumenű behozatal azonban nagyon valószínűvé teszi, hogy a jövőben járványok törnek ki az idegen károsítók miatt.

A rendszer elengedhetetlen az uniós növénytermesztési ágazat egészségének, gazdaságának és versenyképességének védelméhez, valamint az Unió nyitott kereskedelempolitikájának fenntartásához. Mindazonáltal a meglévő szabályozási keretnek felróják, hogy nem képes megállítani a veszélyes új károsítóknak a kereskedelem globalizálódása miatt fokozott beáramlását. Ráadásul az éghajlatváltozás miatt e károsítók most már életben tudnak maradni Európában, míg a múltban erre nem voltak képesek, valamint a növények és az ökoszisztémák új károsítókkal szembeni ellenálló képessége is gyengül. Az elmúlt évtizedben az erdészetet sújtó, a behozatallal összefüggő veszélyes károsítók okozta jelentős járványkitörések a társadalom és a politikaformálók figyelmét egyaránt ráirányították a nem kielégítő védelem költségére és hatásaira.

Problémaelemzés

A rendszer 2010-ben elvégzett értékelése[2] rávilágított arra, hogy a megnövekedett kockázatok problémájának teljes körű megoldásához módosítani kell az alapvető jogszabályokat. Az azonosított fő problémák a következőkhöz kapcsolódnak: a nagy kockázattal járó áruk megnövekedett behozatalához képest nem kap kellő figyelmet a megelőzés, mind a 27 tagállamra vonatkozóan uniós szinten rangsorolni kell a károsítókat, hatékonyabb eszközökre van szükség a károsítók jelenlétének és természetes elterjedésének visszaszorítására, amennyiben mégis bejutnának az Unió területére, korszerűsíteni és fejleszteni kell az Európai Unión belüli mozgásokra vonatkozó eszközöket (növényútlevél és védett övezetek) és további forrásokat kell előirányozni.

Felmerült továbbá, hogy „zöldebbé” kell tenni a rendszert, és fontosabbá váltak a természeti környezettel kapcsolatos célkitűzések. Emiatt módosítani kell a mezőgazdaságban a magántulajdonban lévő árukra vonatkozó szabályozási rendszerből a mezőgazdaságra, az erdészetre, a természeti környezetre és a tájra egyaránt alkalmazandó, köz- és magántulajdonban lévő árukra egyaránt vonatkozó, vegyes szabályozási rendszerré váló rendszer beavatkozási logikáját, többek között a finanszírozás vonatkozásában.

Meg kell erősíteni a rendszer tudományos hátterét (kutatás, laboratóriumok). Az egyetemeken egyre alacsonyabb szinten oktatják a hagyományos növénykórtant és a károsítók taxonómiáját, ami veszélyezteti az új károsítók kockázatfelméréséhez és ezen károsítók megfelelő laboratóriumi diagnosztizálásához nyújtott tudományos támogatást. Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet e tekintetben szükségállapotot hirdetett.

Végül pedig új egyensúlyt kell teremteni a költségek és a felelősség megosztása tekintetében (partnerség kialakítása), továbbá növelni kell a hatékonyságot, és csökkenteni kell a szükségtelen költségeket és adminisztratív terheket. Ezenkívül korszerűsíteni kell a rendszert a szabályoknak való megfelelés ösztönzése szempontjából.

A javaslat célja

A jelen felülvizsgálat célja e problémák orvoslása, valamint olyan megalapozott, átlátható és fenntartható szabályozási keret létrehozása, amely „a célnak megfelel”. A javasolt rendelet hatályon kívül helyezi és felváltja a 2000/29/EK irányelvet.

Kapcsolat a csomaghoz tartozó egyéb javaslatokkal

A javaslat a növények egészségével, a növényi szaporítóanyagok minőségével, az állatok egészségével, a növényekre, állatokra, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó hatósági ellenőrzésekkel, valamint az ezen politikákra fordított uniós kiadásokkal összefüggő felülvizsgálat-csomag részét képezi.

A javaslat megerősíti a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó szabályozással fennálló szinergiákat, ugyanakkor megszünteti a felesleges átfedéseket és az ilyen átfedésekből fakadó szükségtelen terheket. Ezt úgy éri el, hogy a jelenleg a vetőmagok és növényi szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló irányelvek által szabályozott károsítókat a javasolt növény-egészségügyi rendelet hatálya alá helyezi. Ez az áthelyezés biztosítja a rugalmasságot ahhoz, hogy a vállalkozók és a tagállamok kérésének megfelelően a széles körben elterjedt zárlati károsító besorolást a minőséget hátrányosan befolyásoló károsító besorolásra változtassák annak érdekében, hogy a növény-egészségügyi hatóságok rendelkezésére álló forrásokat az Unió valódi prioritásaira lehessen fordítani. Ugyanakkor a javaslat biztosítja, hogy a tagállamokban a növényi szaporítóanyagoknak a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók tekintetében való tanúsítására vonatkozó gyakorlati rendelkezések érvényben maradhassanak. Az uniós növény-egészségügyi szabályozási rendszer és a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó szabályozási rendszer közötti átsorolások összességében növelik e két rendszer összhangját (a közös tanúsítási rendszerek, címkék és nyilvántartások révén), és ezáltal csökkentik a vállalkozók terheit. A javasolt új rendelkezések azonban fokozott koordinációt igényelnek majd a tagállamoknak a növényegészségügy és a növényi szaporítóanyagok tekintetében illetékes hatóságai között.

A javaslat a 2000/29/EK irányelvtől eltérően nem tartalmaz rendelkezéseket az illetékes hatóságok által arra vonatkozóan végzendő hatósági ellenőrzésekről, hogy a vállalkozók betartják-e az uniós növény-egészségügyi jogszabályokat. Ilyen ellenőrzésekről kizárólag a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó javaslat rendelkezik (amely a 882/2004/EK rendeletet[3] váltja fel). Ez az új vámkódexszel is nagyobb összhangot teremt, és a behozatali eljárásokat is egyszerűbbé teszi.

A javaslat a 2000/29/EK irányelvtől eltérően nem tartalmaz rendelkezéseket az uniós pénzügyi hozzájárulással támogatható kiadásokról. A hatásvizsgálatban előnyben részesített lehetőségnek megfelelően kidolgozott érintett rendelkezések szerepelnek az élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatos kiadásokról szóló rendeletre irányuló, csatolt jogalkotási javaslatban, amely az élelmiszerlánccal, állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos uniós kiadások kezeléséről szól.

A javaslat kiegészíti az EU biodiverzitási stratégiája keretében az idegenhonos özönfajokra vonatkozóan tervezett javaslatot.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A konzultációs folyamat

A Tanács 2008. november 21-én felkérte a Bizottságot, hogy készítse el az EU növény-egészségügyi szabályozásának értékelését, valamint vizsgálja meg a meglévő jogi keret esetleges módosításait és az ilyen módosítások hatását[4]. A Bizottság megkezdte a rendszer átfogó értékelését a belső piac bevezetésétől (1993) kezdődően[5], és a szükséges tanulmány elkészítésével külső szakértőt bízott meg[6]. Az értékelési munkát irányító szolgálatközi operatív csoportban a tagállamok szakértői vettek részt. 2010. február 23–24-én konferenciára került sor, amelyen tájékoztatták az érdekelteket és a tagállamokat az értékelés előrehaladásáról, és kikérték a véleményüket a tanácsadó által a jövőre vonatkozóan kidolgozott ideiglenes alternatívákról. A kapott észrevételek alapján kialakultak a végleges lehetőségek és ajánlások. Az értékelésről[7] szóló jelentés bemutatására a 2010. szeptember 28-án az érdekeltek, a nyilvánosság, valamint a tagállamok és harmadik országok képviselőinek részvételével megtartott második konferencián került sor. A konferenciához nyilvános konzultáció kapcsolódott az értékeléssel összefüggő ajánlásokról és az azt követő hatásvizsgálat terjedelméről.

A hatásvizsgálat előkészítése során a külső tanácsadó által ajánlott lehetőségeket számos tárgyalási fordulóban megvitatták a tagállamokkal a növény-egészségügyi szolgálatok vezetőinek részvételével tartott Tanács keretében és a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó szabályozási rendszerrel való összhang érdekében a vonatkozó szolgálatok vezetőivel és az érintett munkacsoporttal. A változások fő területeinek további megvitatására öt munkacsoport alakult a tagállamok és a Bizottság szakértőiből.

Az érdekelt felek (ágazati szövetségek és nem kormányzati szervezetek képviselői) véleményét a felülvizsgálati folyamat legelejétől fogva, az értékelés megindítása előtt, az értékelési vizsgálat alatt és a hatásvizsgálat elkészítése során is kikérték. Az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoport keretében létrejött egy ad hoc növény-egészségügyi munkacsoport. Az előrehaladást bemutatták és megvitatták a fent említett konzultatív csoport több ülésén, továbbá más konzultatív csoportok[8] ülésein és meghívásra a COPA-COGECA, a EUROPATAT, az ESA és a UNION FLEURS ülésein. Az érdekeltekkel folytatott konzultáció kulcsfontosságú elemét képezte az értékelő tanulmánynak és az azt kiegészítő gazdasági tanulmánynak, amelyek elkészítésével külső szakértőt bíztak meg. A konzultáció magának az uniós növény-egészségügyi szabályozási rendszernek a változásaira vonatkozott, valamint arra, hogy a rendszer mely elemeit kell áthelyezni a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó szabályozási rendszerbe vagy az élelmiszerekre és takarmányra vonatkozó, állat-egészségügyi, állatjóléti, növény-egészségügyi és növényi szaporítóanyagokra vonatkozó hatósági ellenőrzések uniós rendszerébe, vagy onnan átvenni.

A felülvizsgálati folyamat során szervezett konferenciák biztosították, hogy az érdekeltek szóban, a konferenciákon és az azokhoz kapcsolódó nyilvános konzultáció során egyaránt kifejthessék észrevételeiket és véleményüket az ajánlásokra és a hatásvizsgálat terjedelmére vonatkozóan. A technikai változásra vonatkozó javaslatokról folytatott konzultáció a növény-egészségügyi munkacsoport 2011. február 18-án megtartott üléséhez kapcsolódott, és arra irányult, hogy a változásoknak mi az előnyben részesítendő, egyben a legnagyobb hatással járó iránya. Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság további konzultációkat is indított a kifejezetten ennek a témának szentelt internetes oldalán[9]. A stratégiai lehetőségekről szóló végső konzultáció 2011. május 13-án indult.

Adatgyűjtés

Az adatgyűjtés azzal kezdődött, hogy a külső tanácsadó 2009–2010-ben átfogó értékelést készített a rendszerről. Az értékelés magában foglalta a rendszer 1993 és 2008 közötti időszakra vonatkozó utólagos elemzését, az illetékes hatóságok és az érdekelt felek számára a rendszerből adódóan felmerülő költségekre és igazgatási terhekre vonatkozó gazdasági adatok összegyűjtését, a fejlesztését, valamint a jövőre vonatkozó lehetőségek és ajánlások előzetes kidolgozását. Az értékelő jelentést 2010 májusában nyújtották be.

A hatásvizsgálat kidolgozását célzó belső folyamat támogatására egy második szerződést is kötöttek a tanácsadóval. Ez a szerződés a rendszer módosításából eredő költségek és haszon számszerűsítését célzó tanulmányra vonatkozott, amely kiegészítette az értékelés során összegyűjtött adatokat. A tanulmány a szabályozás felülvizsgálatára vonatkozóan létező konkrét technikai alternatívák gazdasági hatásának előzetes felmérését tartalmazó modulokból állt. A kezelendő kérdések köre tekintetében konzultációra került sor az érdekelt felekkel. A modulokat olyan módon alakították ki, hogy a szóba jöhető szakpolitikai lehetőségeket összesíteni lehessen. A tanácsadó 2011 júliusában nyújtotta be a tanulmányra vonatkozó végleges jelentést. Szükség esetén a szakirodalomból, vizsgálati jelentésekből és kérdések révén gyűjtöttek további információkat a szakpolitikai változás legfontosabb hatásainak felmérése érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság szolgálatai a szakpolitikai lehetőségek társadalmi és környezeti hatásait is értékelték.

Hatásvizsgálat

A rendszer javítására négy lehetőséget dolgoztak ki:

1. lehetőség: Csak a rendszer jogi formájának és átláthatóságának javítása. A jogszabályt irányelv helyett rendeletté alakítanák, valamint egyszerűsítenék és egyértelműbbé tennék. A lényeget tekintve a jelenleg helyzet létezne tovább.

2. lehetőség: A prioritások meghatározása, korszerűsítés és a megelőzés fokozása. Az 1. lehetőségnél említetteken túlmenően a prioritások meghatározása azzal javulna, hogy a szabályozott károsítókat az uniós prioritásuktól függetlenül a technikai jellemzők szerint felsoroló jelenlegi I. és II. mellékletet a beavatkozás logikáján és prioritásán alapuló jegyzékekké alakítanák át. A növényútlevelet és a védett övezetek rendszerét korszerűsítenék (felelősség megosztása a vállalkozókkal) és továbbfejlesztenék (a növényútlevél alkalmazási köre, formátuma, a kötelező költségtérítésen alapuló növényútlevéldíjak kötelezően fedeznék a költségeket, mint az a behozatali ellenőrzések esetében már létező dolog, a védett övezetekben végzendő felügyeletre és felszámolásra vonatkozó szabályok). A hatékonyság növelése és a vállalkozók költségeinek csökkentése érdekében növelnék a növény-egészségügyi rendszer és a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó rendszer közötti összhangot. A megelőzést erősítené egyrészt egy új rendelkezés bevezetése, amely az olyan, nagy kockázattal járó növényi szaporítóanyagokra (ültetésre szánt növényekre) vonatkozna, amelyek Unióba való behozatala nem engedélyezett, vagy amelyeken a kockázatelemzés befejezéséig különleges, fokozott fizikai ellenőrzést kell végezni, másrészt az utasok poggyászaira vonatkozó mentességek megszüntetése (a költségekre vonatkozó hatások minimális mértékűre csökkentése érdekében csak ritkán ellenőriznék őket).

3. lehetőség: A prioritások meghatározása, korszerűsítés és a megelőzés fokozása, valamint a kitörések elleni fellépések megerősítése. A 2. lehetőségnél említett intézkedéseken túlmenően további kötelezettségeket vezetne be a felügyeletre és a vészhelyzeti tervezésre vonatkozóan. Az állat-egészségügyi rendszer rendelkezéseihez hasonlóan felügyeletre és – bizonyos esetekben – a vállalkozók közvetlen veszteségeinek megtérítésére is rendelkezésre állna uniós társfinanszírozás. A mentesítés és visszaszorítás jogi eszközeit továbbfejlesztenék. A természetes terjedéshez kapcsolódó intézkedések kizárását megszüntetnék.

4. lehetőség: A prioritások meghatározása, korszerűsítés, a megelőzés fokozása, a kitörések elleni fellépések megerősítése, valamint a rendszer alkalmazási körének kiterjesztése az invazív növények körére. A 3. lehetőségnél említett intézkedéseken túlmenően a rendszer az intézkedésekre vonatkozó jogi rendelkezések és az uniós társfinanszírozás tekintetében az invazív növényekre is kiterjedne. Az 1., a 2. és a 3. lehetőség nem vonatkozna az invazív növényekre (kivéve az élősködő növényeket).

A négy lehetőség hatásainak értékelése kimutatta, hogy a 3. lehetőség jelenti az előrelépés legjobb módját a célkitűzések legjobb költség-haszon szinten, valamint a tagállamok, a vállalkozók és az Unió közreműködésének optimális egyensúlya mellett való eléréséhez. A 3. lehetőség jelentős pozitív hatást gyakorolna az érintett ágazatok jövedelmezőségére és gazdasági növekedésére; továbbá ez tükrözte a legjobban az érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott konzultáció eredményeit.

A 3. lehetőség végrehajtásához szükséges uniós költségvetésre fedezetet biztosít a Bizottság által a 2014–2020 közötti időszakra javasolt többéves pénzügyi keret. A vonatkozó jogi rendelkezések az élelmiszerlánccal, állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslatban szerepelnek.

Kis- és középvállalkozások és mikrovállalkozások

A növény-egészségügyi rendszer jellege nem teszi lehetővé, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) mentességet kapjanak az e rendeletben foglalt kötelezettségek alól. A rendszer által érintett vállalatok többsége kkv, ezért alapvetően veszélyeztetné a rendszer célkitűzéseinek megvalósítását, ha az ilyen vállalatok eleve mentességet kapnának. Mindazonáltal a javaslat mentességet ad a növényeket és növényi termékeket kizárólag helyi piacra értékesítő vállalkozásoknak a növényútlevelek kiadásának kötelezettsége alól, ami a továbbiakban egyébként sem lesz előírás a nem szakmai végső fogyasztóknak való értékesítés esetén. A mikrovállalkozások tekintetében az állami támogatási szabályok keretében a növény-egészségügyi ellenőrzések díjainak lehetséges visszatérítésére vonatkozó különleges szabályok válnak lehetővé a hatósági ellenőrzésekről szóló új rendelet értelmében.

Alapvető jogok

Ez a rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája állapít meg. Ezt a rendeletet a tagállamoknak a nemzeti jogszabályaikba megfelelően bevezetve ezekkel a jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk. E rendelet egyes rendelkezései korlátoznak ugyan bizonyos, a Chartában biztosított jogokat, azonban csak olyan mértékben, amely feltétlenül szükséges az Unió e rendelet által érintett általános érdekeinek védelméhez, és megőrzik a szóban forgó jogok lényegét.

Az idegen károsítókat csak akkor lehet sikeresen felszámolni, ha az összes fertőzési forrást megszüntetik. A zárlati károsítók a vállalkozók telephelyén kívül a köz- vagy magántulajdonban lévő zöldterületeken is elterjedhetnek. Ilyen esetben a felszámolási intézkedések sikere érdekében azokat a köz- és magántulajdonban lévő zöldterületek fertőzött és potenciálisan fertőzött növényeire is ki kell terjeszteni (minden olyan növény, amely fertőzött marad, új fertőzési forrást fog jelenteni). Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben, a hatósági ellenőrzések céljából engedélyezni kell a tagállamok illetékes hatóságainak a magánterületre való belépést, majd adott esetben kezelést vagy felszámolási intézkedéseket vagy a növények felhasználására vonatkozó bizonyos korlátozásokat vagy tilalmakat kell előírni. Ez az Alapjogi Chartának a magán- és a családi élet tiszteletben tartásáról szóló 7. cikkének és a tulajdonhoz való jogról szóló 17. cikkének korlátozását jelenti. Erre a korlátozásra szükség van az Unióban a növények egészségének védelme mint közérdekű célkitűzés eléréséhez. A korlátozás arányos, mivel a közérdekű célkitűzés nem teljesíthető annak biztosítása nélkül, hogy a növény-egészségügyi intézkedéseket mindenki egyaránt betartsa (ha a magánkertekben nem semmisítik meg a fertőzött növényeket, az semmissé teszi a vállalkozókra kényszerített és a köztulajdonban lévő zöldterületeken elvégzett felszámolási intézkedések hasznát). A tagállamok felelőssége, hogy időben tisztességes kártérítést nyújtsanak az érintett polgároknak az elszenvedett veszteségért. Így lényegében nem sérül a tulajdonhoz való jog.

Aki zárlati károsító jelenlétéről szerez tudomást, köteles tájékoztatni az illetékes hatóságokat a zárlati károsító jelenlétéről, továbbá az érintett anyag származási helyéről és jellegéről. Ugyanez vonatkozik azokra a laboratóriumokra és kutatóintézetekre is, amelyek károsítókat találnak a nekik benyújtott mintákban. Ez egyes esetekben a Chartának a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 8. cikkének korlátozását jelenti. Erre a korlátozásra szükség van az uniós növényegészségügy közérdekű célkitűzésének eléréséhez, mivel a betegségek azonnali felszámolásának biztosítása érdekében tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat a zárlati károsítók észleléséről. A korlátozás arányos, mivel a személyes adatokra a rendelkezés csak annyiban vonatkozik, amennyiben azok elengedhetetlenek az illetékes hatóságok számára a betegség kitörésének lokalizálásához és a szükséges lépések megtételéhez. Így lényegében nem sérül a személyes adatok védelméhez való jog.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

I. fejezet: Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

A rendszer területi hatálya nem terjed ki a tagállamok Európán kívüli legkülsőbb régióira, mivel azok a régiók a világ más bioföldrajzi régióihoz tartoznak, ahol éppen azok a károsítók fordulnak elő, amelyek ellen a tagállamok európai területeit védeni kell. A rendszer területi hatálya kiterjed a makaronéziai szigetcsoport egy részére (Madeirára és az Azori-szigetekre), amely a természetes vegetáció tekintetében a mediterrán régióval, különösen az Ibériai-félszigettel közös bioföldrajzi régiót alkot. Ezért helyénvaló felvenni a szigetcsoportot a rendszer területi hatályába. Az I. melléklet felsorolja a tagállamok azon területeit, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak, de e rendelet alkalmazásában harmadik országoknak számítanak.

A hatásvizsgálat eredményével összhangban az invazív növények – az élősködő növényeket kivéve (amelyek ténylegesen a gazdanövényekből táplálkoznak) – nem tartoznak bele a hatályba.

A szöveg szükség szerint tartalmazza a fogalommeghatározásokat.

II. fejezet: Zárlati károsítók

A 2000/29/EK irányelv megfelelő mellékletei tartalmazzák a károsítók felsorolását. A javaslat ellenben meghatározza a zárlati károsítók fogalmát, és uniós zárlati károsítóként vagy védett övezeti zárlati károsítóként besorolva sorolja fel őket végrehajtási aktusokban. Az uniós zárlati károsítók miatt a felszámolási intézkedéseket az Unió egész területén végre kell hajtani, a védett övezeti zárlati károsítók esetében viszont csak a meghatározott védett övezetekben, ahol bizonyos károsítók nincsenek jelen, míg az Unió területének többi részén ezek a károsítók ismertek. A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy bizonyos zárlati károsítókat – a jegyzékbe foglalt uniós zárlati károsítók legfeljebb 10 %-áig – kiemelt uniós zárlati károsítóként vegyen jegyzékbe. Az ilyen károsítókra a készültség és a felszámolás tekintetében fokozott kötelezettségek fognak vonatkozni, melyeket az Unió által a szükséges intézkedésekhez nyújtott fokozott pénzügyi támogatás egészít ki. A rendelet II. melléklete tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy károsító zárlati károsítónak, uniós vagy védett övezeti zárlati károsítónak vagy kiemelt zárlati károsítónak minősül-e. A tervek szerint a jelenleg a 2000/29/EK irányelv I. és II. mellékletben felsorolt károsítók átkerülnek a jövőbeni végrehajtási aktusok megfelelő jegyzékeibe. A továbbiakban nem kell különbséget tenni a jelenleg a 2000/29/EK irányelv I. és II. mellékletben felsorolt károsítók között.

Ez a fejezet ezenkívül részletes szabályokat állapít meg a zárlati károsítók jelenlétének bejelentésére, az említett károsítók felszámolásának érdekében végrehajtandó intézkedésekre, beleértve a felszámolási intézkedések hatálya alá tartozó területeken bevezetendő korlátozásokat, a károsítók jelenlétének igazolása érdekében végrehajtandó felmérésekre, valamint a kiemelt zárlati károsítók okozta betegségek kitörésére vonatkozó vészhelyzeti tervek és felszámolási tervek kidolgozására.

Az ebben a fejezetben foglalt rendelkezések felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el az Unió területén megtelepedett zárlati károsítók kezelésére irányuló állandó intézkedésekről. A Bizottság szükség esetén ilyen aktusokat a jegyzékben nem szereplő zárlati károsítók esetében ideiglenesen is elfogadhat a Lisszaboni Szerződés szerint megállapított sürgősségi eljárással. Az e fejezetben kifejtett eszközök már léteznek a 2000/29/EK irányelv értelmében, azonban a javaslat kifejezetten továbbfejleszti őket. A fejezet tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az uniós jogszabályban előírtnál szigorúbb intézkedéseket hozzanak a károsítók ellen, feltéve, hogy ezek az intézkedések semmilyen módon nem korlátozzák a növények, növényi termékek és egyéb szabályozott cikkek szabad mozgását a belső piacon.

A fejezet kitér továbbá a védett övezetekre vonatkozó rendelkezésekre, amelyek a meglévő rendszert tartják fenn, azonban kifejezetten megerősítve, annak érdekében, hogy a védett övezetek kijelölése technikailag indokolt legyen, és a védett övezeti zárlati károsítók minden kitörését megfelelően és időben felszámolják. Ellenkező esetben a védett övezeti besorolást visszavonják. Ezekkel a módosításokkal az Unió védett övezeti rendszere a rendszerben érdekelt felek és a harmadik országok kérésének megfelelően összhangba kerül a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény szerinti károsítómentes területek rendszerével.

III. fejezet: A minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók

Azokat a károsítókat, amelyek káros hatással vannak az ültetésre szánt növények tervezett felhasználására, de amelyeket nem kell felszámolni, jelenleg a vetőmagok és növényi szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló irányelvek és részben a 2000/29/EK irányelv II. melléklete szabályozza. A javaslat ezeket a károsítókat a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók kategóriájába sorolja. A javaslat meghatározza az ilyen károsítók fogalmát, és végrehajtási aktusokban sorolja fel őket. A II. melléklet tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy károsító a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítónak minősül-e. A növényi szaporítóanyagokról szóló jogalkotási javaslat a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítókat nem, csak adott esetben a tanúsítási rendszerekbe való beillesztésüket fogja szabályozni.

A javaslatban szereplő különféle károsítótípusok, a besorolásukra vonatkozó döntési folyamat és az ellenük szükséges intézkedések vázlatos ábrázolása.

IV. fejezet: A növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra vonatkozó intézkedések

A 2000/29/EK irányelv mellékletei tartalmazzák az egyes növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra vonatkozó tilalmak (III. melléklet), valamint az Unió területére való behozatalra és az Unión belüli mozgásra vonatkozó egyedi követelmények (IV. melléklet) jegyzékét. A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási aktusokkal ilyen jegyzékeket fogadjon el. A IV. fejezet rendelkezései ezenkívül a harmadik országok intézkedéseinek az uniós intézkedésekkel egyenértékűként való elismerésére vonatkozó szabályokra, valamint a tilalmaktól való eltérésekre vonatkoznak. A fejezetben a növények, növényi termékek és egyéb áruk védett övezetekbe történő behozatalára és azokon belüli mozgására vonatkozó szabályok is szerepelnek.

Az uniós növény-egészségügyi szabályozási rendszerben újdonságnak számít az a cikk, amely felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el a bizonyos harmadik országokból származó, ültetésre szánt növényekkel összefüggésben felmerülő, megelőző intézkedéseket igénylő kockázatok kezelésére. A jegyzékben szereplő növényi anyagokat fokozottabb mértékű szemrevételezésnek és vizsgálatnak kell alávetni, vagy karanténba kell helyezni, vagy ideiglenesen meg kell tiltani az Unióba való behozatalukat. Ezen intézkedések alkalmazási ideje két év, amely egyszer meghosszabbítható. Ezen időszak alatt el kell végezni az érintett anyag teljes kockázatértékelését, azt követően pedig tartósan szabályozni kell azt, vagy meg kell szüntetni az átmeneti intézkedéseket.

Szintén újnak számít az a cikk, amely meghatározza a karanténállomásokra vonatkozó alapvető szabályokat arra az esetre, ha a rendelet vagy a rendeleten alapuló másodlagos jogi aktus előírja az ilyen állomások létét.

A szabályozott növényeknek az Unióba az utasok poggyászában való behozatala a továbbiakban nem élvez mentességet a megfelelő követelmények és tilalmak alól. Ez azért szükséges, mert megállapítást nyert: az utasok poggyászaiban talált növények egyre nagyobb kockázatot jelentenek az Unió növény-egészségügyi állapota szempontjából, és veszélyeztetik a rendszer sikerét.

Végül szintén új egy olyan cikk, amely előírja, hogy a növények, növényi termékek és egyéb áruk harmadik országokba történő kivitelének vagy az uniós szabályok szerint, vagy, ha a harmadik ország szabályai ezt lehetővé teszik, vagy a harmadik ország kétoldalú megállapodások révén vagy más módon kifejezetten beleegyezik, az említett harmadik ország szabályai szerint kell történnie.

V. fejezet: A vállalkozók nyilvántartásba vétele és a nyomonkövethetőség

A javaslat előírja, hogy a megfelelő vállalkozókat nyilvántartásba kell venni, amely a növényi szaporítóanyagokról szóló rendeletjavaslat értelmében nyilvántartásba veendő vállalkozókat is magában foglalja majd. Ez csökkenteni fogja a vállalkozók terheit. A nyilvántartásba vett vállalkozóknak meg kell felelniük bizonyos, az ellenőrzésük alatt álló növényi anyagok nyomonkövethetőségére vonatkozó követelményeknek.

VI. fejezet: A növények, növényi termékek és egyéb áruk tanúsítása

A 2000/29/EK irányelv egyik melléklete (V. melléklet) tartalmazza az Unióba behozott vagy azon belül mozgatott növények, növényi termékek és egyéb áruk tanúsítására vonatkozó követelmények jegyzékét. A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal ilyen jegyzékeket fogadjon el. A fejezetben a védett övezetekbe behozott vagy azokon belül mozgatott növények, növényi termékek és egyéb áruk tanúsítására vonatkozó szabályok is szerepelnek.

A javaslat előirányozza, hogy bizonyos vetőmagok kivételével minden ültetésre szánt növénynek az Unióba való behozatalhoz növény-egészségügyi bizonyítvánnyal, az Unión belüli mozgáshoz pedig növényútlevéllel kell rendelkeznie. A vállalkozók közötti minden mozgáshoz szükséges növényútlevél, a nem üzleti végfelhasználóknak való értékesítéshez azonban nem. A növényútlevelet egyszerűsíteni és harmonizálni kell. A növényútlevél a tételszám helyett chip, vonalkód vagy hologram segítségével is megteremtheti a kapcsolatot a vállalkozók nyomonkövethetőséget biztosító belső rendszerével.

A növényútlevelet igénylő növényeken, növényi termékeken és egyéb árukon végzett vizsgálatok szükségessé tehetik a tanúsítási rendszerek alkalmazását bizonyos zárlati károsítók és/vagy a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók tekintetében, amennyiben a vegetációs időszak során nélkülözhetetlen vizsgálatokat végezni a földeken. A minőséget hátrányosan befolyásoló károsítóknak a növény-egészségügyi rendelet hatályába való felvételével ezt a lehetőséget meg lehet teremteni. Olyan esetekben, amikor a növény-egészségügyi rendelet tanúsítási rendszerek alkalmazását írja elő, a növényi szaporítóanyagokra vonatkozóan javasolt rendelet értelmében létrehozott tanúsítási rendszereket kell alkalmazni. Ez eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy párhuzamos rendszerek jöjjenek létre, ami megduplázná a költségeket a vállalkozók számára.

Növényútleveleket az illetékes hatóságok által erre felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozók fognak kiadni, vagy – kérésükre – az illetékes hatóságok. Amennyiben egy növényi anyagra a növény-egészségügyi rendelet értelmében növényútlevelet kell kiállítani, a növényi szaporítóanyagokról szóló rendeletjavaslat pedig tanúsító címkét ír elő, a növényútlevelet és a tanúsító címkét egységes dokumentumba kell foglalni. Ez eleve kizárja, hogy a költségek duplán merüljenek fel a vállalkozók számára, amennyiben a dokumentumot az illetékes hatóságok állítják ki.

Szabályok lesznek érvényben a növényútleveleket kiadó vállalkozók engedélyezésére és felügyeletére, valamint az érintett növényi anyag vizsgálatára vonatkozóan, annak érdekében, hogy az anyag a rendelet valamennyi rendelkezésének megfeleljen.

Ugyancsak lesznek szabályok a fa csomagolóanyagot előállító gyártók engedélyezésére és felügyeletére, akik a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó, Regulation of wood packaging material in international trade (Fa csomagolóanyagokra vonatkozó szabályozás a nemzetközi kereskedelemben) címet viselő 15. számú nemzetközi szabvány szerinti kezelés után egy bizonyos jelöléssel látják el az anyagot.

Kiviteli célokra a javaslat előzetes exportbizonyítvány bevezetését írja elő azokra az esetekre, amikor a növényi anyagot a származási tagállamtól eltérő tagállamból exportálják. Az előzetes exportbizonyítvány váltja majd fel a jelenleg használatos, a tagállamok által elfogadott informális útmutatót.

VII. fejezet: A rendelet végrehajtását támogató intézkedések

A javaslat elektronikus bejelentési rendszer kialakítását írja elő a bejelentések és jelentések céljára.

VIII. fejezet: Záró rendelkezések

A javaslat szerint a Bizottság munkáját egy új állandó bizottság fogja segíteni, amely az élelmiszerlánccal, az állat- és növényegészségüggyel, valamint a növényi szaporítóanyagokkal foglalkozó meglévő bizottságokból fog állni (a jelenlegi Növényegészségügyi Állandó Bizottság helyett).

A javaslat módosításokat tartalmaz a tervek szerint a jelen jogalkotási javaslat előtt elfogadásra kerülő, az élelmiszerlánccal, állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló rendelethez. Ezek a módosítások lehetőséget teremtenek arra, hogy az Unió társfinanszírozást biztosítson a kiemelt zárlati károsítókra (a károsítók e javaslat által létrehozott kategóriájára) vonatkozó intézkedésekhez, és kártérítést nyújtson a vállalkozóknak a kiemelt zárlati károsítók felszámolására irányuló intézkedések részeként megsemmisített növényi anyag értékéért.

A javaslat hatályon kívül helyez hat, az Unióban tudvalevőleg jelen lévő zárlati károsító (Synchytrium endobioticum, azaz a burgonyarákot okozó gomba, a burgonya cisztaképző fonálféreg, a baktériumos barnarothadás, a baktériumos hervadás, a szegfű-sodrómoly és a kaliforniai pajzstetű) visszaszorítására irányuló úgynevezett ellenőrzési irányelvet. A jövőben az ilyen jellegű jogi aktusokat a javasolt rendelet alapján másodlagos jogi aktusként és nem az együttdöntési eljárás körébe tartozó jogi aktusként kell elfogadni. A burgonya károsítóiról szóló irányelvek helyébe a most javasolt rendelet alapján elfogadott, a lényegüket nem módosító másodlagos jogi aktusok lépnek. A szegfű-sodrómolyról és a kaliforniai pajzstetűről szóló irányelvek helyébe nem lép más jogszabály.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A rendelet 2020. december 31-ig való végrehajtására vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket és előirányzatokat az élelmiszerlánccal, állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezeléséről szóló rendeletre irányuló, készülő jogalkotási javaslat fogja előterjeszteni. Ez a javaslat nem von maga után olyan kiadást, amely nem fog szerepelni az említett rendeletre irányuló jogalkotási javaslathoz tartozó pénzügyi kimutatásban, és nem igényel pótlólagos emberi erőforrást.

2013/0141 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a károsítókkal szembeni védelmi intézkedésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[11],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv[12] megállapította a növény-egészségügyi szabályozást.

(2)       A Tanács 2008. november 21-én felkérte a Bizottságot, hogy készítsen értékelést az említett növény-egészségügyi szabályozásról[13].

(3)       Az említett értékelés eredményének és a 2000/29/EK irányelv alkalmazása során nyert tapasztalat fényében az említett irányelv helyébe új jogszabálynak kell lépnie. Az új szabályok egységes alkalmazása érdekében az említett irányelvet rendelettel kell felváltani.

(4)       A növényegészségügy nagyon fontos az unióbeli növénytermesztés, köz- és magántulajdonban lévő zöldterületek, természeti ökoszisztémák, ökoszisztéma-szolgáltatások és biológiai sokféleség szempontjából. A növényegészségügyet veszélyeztetik a növényekre és növényi termékekre káros fajok (a továbbiakban: károsítók). Az e fenyegetés elleni küzdelem érdekében intézkedéseket kell elfogadni az említett károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatok meghatározása és e kockázatok elfogadható szintre való csökkentése céljából.

(5)       Az ilyen intézkedések szükségességét már régen felismerték. Számos nemzetközi megállapodás és egyezmény foglalkozott már velük, köztük az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án kötött Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény és ez utóbbinak az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet Konferenciájának 29. ülésén 1997 novemberében elfogadott felülvizsgált szövege. Az Unió a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben részes fél.

(6)       Megállapítást nyert, hogy e rendelet hatályának meghatározásához fontos figyelembe venni a bioföldrajzi tényezőket annak elkerülése érdekében, hogy az Unió európai területén nem jelenlévő károsítók elterjedjenek ezen a területen. Következésképpen a tagállamoknak az EUMSZ 355. cikkének (1) bekezdésében említett, Európán kívüli területeit (a legkülső régiókat) ki kell zárni e rendelet területi hatályából. Ezeket a területeket jegyzékbe kell foglalni. Amennyiben egy ilyen terület vagy egy, az EUMSZ 355. cikkének (2) bekezdésében említett terület jogállása az EUMSZ 355. cikkének (6) bekezdése szerint módosul, az említett jegyzéket módosítani kell annak érdekében, hogy e rendelet területi hatálya továbbra is az Unió európai területére korlátozódjon. A harmadik országokra történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok az említett jegyzékben szereplő területekre is vonatkoznak.

(7)       A 2000/29/EK irányelv meghatározza az illetékes hatóságok által a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas szervezetek Közösségbe történő bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedések tekintetében végrehajtott hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat. Ezeket a szabályokat jelenleg az élelmiszer- és takarmányjog, az állat-egészségügyi és állatjóléti, a növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, valamint a 999/2001/EK, az 1829/2005/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 396/2005/EK, a 834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU és a(z) […]/2013/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material] és a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv módosításáról szóló …/…/EU rendelet (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet)[14] [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls and, in the footnote, the reference to the Official Journal] határozza meg, ezért ezek nem alkotják e rendelet részét.

(8)       Kritériumokat kell megállapítani annak érdekében, hogy a károsítókat azonosítani lehessen, amihez az Unió egész területére vonatkozó ellenőrzési intézkedéseket kell elfogadni. Az ilyen károsítók a továbbiakban uniós zárlati károsítók. Az olyan károsítók azonosításához is meg kell határozni a kritériumokat, amelyek esetében csupán az említett terület egy vagy több részére vonatkozóan kell ellenőrzési intézkedéseket elfogadni. Az ilyen károsítók a továbbiakban védett övezeti zárlati károsítók.

(9)       Annak érdekében, hogy az uniós zárlati károsítók visszaszorítására tett erőfeszítéseket azokra a károsítókra lehessen összpontosítani, amelyek a legsúlyosabb gazdasági, környezeti és társadalmi hatást gyakorolják az Unió egészének területén, meg kell állapítani az ilyen károsítók (a továbbiakban: kiemelt zárlati károsítók) szűkített jegyzékét.

(10)     Indokolt rendelkezni az uniós zárlati károsítók Unió területére való behozatalának és az Unión belüli mozgásának tilalma alól tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés és kiállítások céljára adott mentességről.

(11)     Az uniós zárlati károsító jelenléte esetén való hatékony és kellő időben történő fellépés érdekében az állami és a vállalkozókat, valamint a tagállamokat bejelentési kötelezettség kell, hogy terhelje.

(12)     Amennyiben ez az értesítési kötelezettség azt jelenti, hogy természetes vagy jogi személyek személyes adatait az illetékes hatóságok tudomására kell hozni, ez az Alapjogi Charta 8. cikke (A személyes adatok védelme) korlátozásának minősülhet. Ez a korlátozás azonban szükséges e rendelet közérdekű céljának eléréséhez, és azzal arányos.

(13)     Amennyiben egy vállalkozó tudomására jut, hogy uniós zárlati károsító van jelen egy olyan növényben, növényi termékben vagy egyéb áruban, amely az ellenőrzése alatt áll vagy állt, köteles kell, hogy legyen megtenni minden szükséges intézkedést a károsító felszámolása, az érintett növények, növényi termékek és egyéb áruk kivonása vagy visszahívása, valamint az illetékes hatóság, a kereskedelmi lánc egyéb szereplői és a nyilvánosság tájékoztatása érdekében.

(14)     A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a területükön felfedezett uniós zárlati károsítók felszámolása érdekében. Helyénvaló megállapítani egyrészt olyan intézkedéseket, amelyeket a tagállamok ilyen esetben meghozhatnak, másrészt azokat az elveket, amelyek alapján eldönthetik, hogy mely intézkedéseket kell meghozni. Az intézkedések közé kell, hogy tartozzon a korlátozás alatt álló körzetek kijelölése, amelyek a fertőzött körzetből és a pufferzónából állnak.

(15)     Egyes esetekben a tagállamoknak magánterületen is elő kell írniuk a növényeken előforduló zárlati károsítók felszámolására irányuló intézkedéseket, mivel a károsítók felszámolása csak akkor lehet sikeres, ha az összes fertőzési forrást felszámolják. E célból a tagállamok illetékes hatóságai számára biztosítani kell a jogot, hogy belépjenek ezekre a területekre. Ez az Alapjogi Charta 7. cikkének (A magán- és a családi élet tiszteletben tartása) és 17. cikkének (A tulajdonhoz való jog) korlátozását jelentheti. Ez a korlátozás szükséges a rendszer közérdekű céljának eléréséhez, és arányos is azzal, amennyiben a tagállamok megfelelő időben méltányos kárpótlást nyújtanak a magántulajdonban bekövetkezett veszteségért.

(16)     A károsítók jelenlétének korai felismerése rendkívül fontos a gyors és eredményes felszámolás szempontjából. A tagállamoknak ezért azokon a területeken is fel kell mérniük az uniós zárlati károsítók jelenlétét, ahol ezen károsítók jelenléte nem volt ismeretes. Az uniós zárlati károsítók számára, valamint a felmérések elvégzéséhez szükséges idő és erőforrások mennyiségére tekintettel a tagállamoknak többéves felmérési programokat kell kidolgozniuk.

(17)     A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározott uniós zárlati károsítók feltételezett vagy megállapított jelenléte esetén intézkedéseket fogadjon el különösen a károsítóktól való mentesítés és azok visszaszorítása, valamint a károsítókkal összefüggésben korlátozás alatt álló területek, felmérések, vészhelyzeti tervek, szimulációs gyakorlatok és felszámolási tervek kialakítása céljából.

(18)     Az olyan károsítók elleni gyors és hatékony fellépés érdekében, amelyek nem minősülnek uniós zárlati károsítónak, de amelyek a tagállamok szerint teljesíthetik az uniós zárlati károsítók jegyzékébe való felvétel feltételeit, rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket hozzanak, amennyiben ilyen károsító jelenlétéről szereznek tudomást. Hasonló rendelkezéseket kell megállapítani a Bizottság számára.

(19)     Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett az uniós jogszabályok által előírtaknál szigorúbb felszámolási intézkedéseket hozzanak.

(20)     Különleges rendelkezéseknek kell vonatkozniuk a kiemelt zárlati károsítókra, különösen a nyilvánosság tájékoztatása, a felmérések, a vészhelyzeti tervek, a felszámolási tervek és az uniós társfinanszírozás tekintetében.

(21)     Azokat az Unió területén jelen lévő, de a terület meghatározott, „védett övezetnek” nevezett részeiről hiányzó zárlati károsítókat, amelyeknek a jelenléte elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatásokkal járna kizárólag ezekre a védett területekre nézve, külön meg kell határozni, és mint „védett övezeti zárlati károsítókat” kell jegyzékbe foglalni. A védett övezeti zárlati károsítóknak a vonatkozó védett övezetekbe történő behozatalát, azokon belüli mozgását, és azokba történő kibocsátását meg kell tiltani.

(22)     Szabályokat kell megállapítani a védett övezetek elismerésére, az elismerés módosítására vagy visszavonására, a védett övezetekre vonatkozó felmérési kötelezettségekre, valamint az abban az esetben meghozandó intézkedésekre vonatkozóan, ha egy adott védett övezetben védett övezeti zárlati károsítót találnak. Abban az esetben, ha egy adott védett övezetben védett övezeti zárlati károsítót találnak, szigorú szabályokat kell alkalmazni az érintett védett területek elismerésének módosítására és visszavonására.

(23)     Uniós zárlati károsítónak nem minősülő károsítót abban az esetben lehet a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítónak nevezni, ha a károsítót elsősorban meghatározott, ültetésre szánt növények terjesztik, jelenléte az adott, ültetésre szánt növényeken elfogadhatatlan gazdasági hatást gyakorol az adott növények tervezett felhasználására, és szerepel a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók jegyzékében. Az ilyen károsítók jelenlétének korlátozása érdekében az érintett, ültetésre szánt növények Unió területére való behozatalát és az Unión belüli mozgásukat meg kell tiltani, hacsak a jegyzékben másként nem szerepel.

(24)     Egyes növények, növényi termékek és egyéb áruk elfogadhatatlan növény-egészségügyi kockázatot jelentenek amiatt, hogy valószínűleg uniós zárlati gazdaszervezetei. Közülük néhány esetében rendelkezésre állnak a kockázat mérséklésére irányuló elfogadható intézkedések, míg mások esetében nem. Attól függően, hogy rendelkezésre állnak-e a kockázat mérséklésére irányuló elfogadható intézkedések, az Unió területére való behozatalukat és az Unión belüli mozgásukat meg kell tiltani, vagy különleges követelményeket kell rájuk előírni. Az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat jegyzékben kell felsorolni.

(25)     Rendelkezni kell a növények, növényi termékek és egyéb áruk Unió területére való behozatalára vonatkozó tilalmaktól vagy különleges követelményektől való eltérésekről. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy harmadik országok bizonyos intézkedéseit az érintett növények, növényi termékek és egyéb áruk Unió területén belüli mozgására vonatkozó követelményekkel egyenértékűként ismerje el.

(26)     E tilalmaknak és követelményeknek nem kell vonatkozniuk sem a kis mennyiségű, az ültetésre szánt növényektől eltérő, nem kereskedelmi és nem is szakmai célú növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra, sem a növények, növényi termékek és egyéb áruk határövezetekbe való behozatalára és azokon belüli mozgására. Nem kell továbbá vonatkozniuk a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés és kiállítások céljából való behozatalára és az Unión belüli mozgására. Megfelelő védintézkedéseket kell hozni, és tájékoztatni kell az érintetteket.

(27)     A továbbított növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében rendelkezni kell az Unió területére való behozatalra és az Unión belüli mozgásra vonatkozó szabályoktól való eltérésről.

(28)     Az olyan, ültetésre szánt növényekkel való nemzetközi kereskedelem, amelyekkel kapcsolatban eddig korlátozottak a növény-egészségügyi tapasztalatok, komoly kockázatot jelenthet az olyan zárlati károsítók betelepedése szempontjából, amelyekre vonatkozóan nem fogadtak el intézkedéseket e rendelet alapján. Annak érdekében, hogy biztosított legyen a gyors és hatékony fellépés az olyan, ültetésre szánt növényekhez kapcsolódó, újonnan azonosított kockázatok ellen, amelyekre nem vonatkoznak állandó követelmények vagy tilalmak, de amelyek ilyen állandó intézkedéseket igényelhetnek, a Bizottságnak rendelkeznie kell annak lehetőségével, hogy az elővigyázatosság elvével összhangban átmeneti intézkedéseket fogadjon el.

(29)     Az Unió területére vonatkozóakhoz hasonló tilalmakat és különleges követelményeket kell meghatározni az olyan növények, növényi termékek és egyéb áruk védett övezetekbe való behozatalára és azokon belüli mozgására vonatkozóan, amelyek elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot jelentenek amiatt, hogy valószínűleg védett övezeti zárlati károsító gazdaszervezetei.

(30)     Általános követelményeket kell elfogadni a növények, növényi termékek és egyéb áruk szállítóeszközeire és csomagolóanyagaira vonatkozóan, annak érdekében, hogy azok mentesek legyenek a zárlati károsítóktól.

(31)     A tagállamoknak karanténállomásokat kell kijelölniük. A karanténállomások kijelölésére, működésére és felügyeletére, valamint a növényeknek, növényi termékeknek és más áruknak az ilyen karanténállomásokról való szabad forgalomba bocsátására vonatkozó követelményeket meg kell határozni. Ha az említett követelmények közé tartozik, hogy listát kell vezetni a karanténállomásokra belépő személyzetről és látogatókról, ez az Alapjogi Charta 8. cikke (A személyes adatok védelme) korlátozásának minősülhet. Ez a korlátozás azonban szükséges e rendelet közérdekű céljának eléréséhez, és azzal arányos.

(32)     Amennyiben egy, az Unió által harmadik országgal megkötött kétoldalú megállapodás vagy egy harmadik ország jogszabályai előírják, az Unió területéről az érintett harmadik országba beszállított növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak meg kell felelniük az adott szabályoknak.

(33)     Amennyiben az Unió területéről harmadik országokba beszállított egyes növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében nincs olyan, az Unió által harmadik országgal megkötött kétoldalú növény-egészségügyi megállapodás, vagy a harmadik országnak nincs olyan növény-egészségügyi jogszabálya, amelyet alkalmazni kellene, a harmadik országok számára védelmet kell biztosítani az uniós zárlati károsítók ellen azok közismerten káros természete miatt, kivéve, ha hivatalosan elismert tény, hogy az uniós zárlati károsító jelen van az érintett harmadik országban, de nem áll hivatalos ellenőrzés alatt, vagy ha okkal feltételezhető, hogy a szóban forgó uniós zárlati károsító nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján zárlati károsítónak minősülne az érintett harmadik országban.

(34)     Annak érdekében, hogy e rendelet hatékony végrehajtása biztosított legyen, azokat a vállalkozókat, akikre e rendelet értelmében kötelezettségek hárulnak, regisztrálni kell a tagállamokban létrehozott nyilvántartásokban. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az említett nyilvántartásokban a …-ról/-ről szóló …/…/EU rendelet[15] [Office of Publications to insert number, title and, in a footnote, the OJ reference for the Regulation on plant reproductive material] hatálya alá tartozó vállalkozókat is regisztrálni kell.

(35)     A több telephelyen működő vállalkozóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minden egyes telephelyet külön vetessenek nyílvántartásba.

(36)     Annak érdekében, hogy könnyebben felismerhető legyen a zárlati károsító általi fertőzés forrása, helyénvaló előírni a vállalkozók számára, hogy nyilvántartást vezessenek a vállalkozók által nekik és az általuk vállalkozóknak szállított növényekről, növényi termékekről és egyéb árukról. Egyes zárlati károsítók lappangási idejére és a fertőzés forrásának felismeréséhez szükséges időre tekintettel a nyilvántartásokat három évig meg kell őrizni.

(37)     A vállalkozóknak olyan rendszerekkel és eljárásokkal is rendelkezniük kell, amelyek lehetővé teszik a növényeik, növényi termékeik és egyéb áruik saját telephelyeiken belüli mozgásának azonosítását.

(38)     Egyes növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak harmadik országokból az Unió területére és védett övezetekbe való beviteléhez növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét kell előírni. Az egyértelműség kedvéért az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat jegyzékben kell felsorolni.

(39)     Az említett növény-egészségügyi bizonyítványoknak meg kell felelniük a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény követelményeinek, és az e rendelet értelmében megállapított követelményeknek és intézkedéseknek való megfelelést kell tanúsítaniuk. A növény-egészségügyi bizonyítványok hitelességének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani az érvényességük és a visszavonásuk feltételeire vonatkozóan.

(40)     egyes növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területén belüli, védett övezetekbe irányuló és azokon belüli mozgását csak akkor szabad engedélyezni, ha növényútlevelet mellékelnek hozzájuk, amely tanúsítja, hogy megfelelnek az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően megállapított követelményeknek és intézkedéseknek. Az egyértelműség kedvéért az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat jegyzékben kell felsorolni.

(41)     A végfelhasználóknak szánt növények, növényi termékek és egyéb áruk esetében nem kell előírni növényútlevelet.

(42)     A növényútlevelek hitelességének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a tartalmukra vonatkozóan.

(43)     Indokolt úgy rendelkezni, hogy a növényútlevelek kiállítása általában a vállalkozók feladata legyen. Amennyiben a vállalkozók nem rendelkeznek a növényútlevelek kiadásához szükséges erőforrásokkal, meg kell lennie a lehetőségnek arra, hogy kérésükre az illetékes hatóságok bocsássák ki a növényútleveleket.

(44)     Szabályokat kell megállapítani a növényútlevelek kibocsátására, a kibocsátáshoz előírt vizsgálatokra, a növényútleveleket kiadó vállalkozók engedélyezésére és felügyeletére, az engedéllyel rendelkező vállalkozók kötelezettségeire és az engedély visszavonására vonatkozóan.

(45)     Az engedéllyel rendelkező vállalkozók terheinek csökkentése érdekében a növényútlevél kiadásához szükséges vizsgálatokat adott esetben össze kell vonni a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications to insert number of Regulation on plant reproductive material law] értelmében előírt vizsgálatokkal.

(46)     Az engedéllyel rendelkező vállalkozóknak rendelkezniük kell a károsítókra vonatkozó szükséges ismeretekkel.

(47)     Elképzelhető, hogy egyes vállalkozók növény-egészségügyi kockázatkezelési tervet kívánnak létrehozni, amellyel biztosítják, illetve bizonyítják a szakmai tevékenységük kritikus pontjaihoz kapcsolódó növény-egészségügyi kockázatokkal összefüggő magas szintű szakértelmet és tudatosságot, és igazolják az illetékes hatóságokkal kötött különleges ellenőrzési megállapodások jogosságát. Uniós szabályokat kell megállapítani az ilyen tervek tartalmára vonatkozóan.

(48)     Helyénvaló rendelkezni a növényútlevelek és a növény-egészségügyi bizonyítványok cseréjéről.

(49)     Az uniós szabályoknak való meg nem felelés esetén a növényútleveleket be kell vonni, érvényteleníteni kell, és a nyomonkövethetőség érdekében meg kell őrizni.

(50)     A FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványa megköveteli, hogy a fa csomagolóanyagokat a jogszerűen felhatalmazott és felügyelt vállalkozók egyedi jelöléssel lássák el. E rendeletben meg kell határozni az említett jel mintáját és tartalmát, valamint az Unió területén a jelet alkalmazó vállalkozók engedélyezését és felügyeletét.

(51)     Ha ezt a harmadik ország előírja, az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk az Unió területéről csak kivitelre vagy újrakivitelre vonatkozó növény-egészségügyi bizonyítvánnyal vihetők be az adott harmadik ország területére. A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény vonatkozó rendelkezéseit illetően az említett bizonyítványokat az illetékes hatóságoknak a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott kiviteli és újrakiviteli mintabizonyítványok tartalmának megfelelően kell kiállítaniuk.

(52)     Amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb áru a harmadik országba való kivitele előtt több tagállamon is áthalad, fontos, hogy az a tagállam, amely előállította vagy feldolgozta a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat, információkat cseréljen a növény-egészségügyi bizonyítványt kiadó tagállammal. Ez az információcsere lényeges ahhoz, hogy igazolni lehessen a harmadik ország követelményeinek való megfelelést. Ezért ki kell alakítani egy egységesített „előzetes exportbizonyítványt” annak érdekében, hogy az információcsere egységes módon történjen.

(53)     A Bizottságnak létre kell hoznia egy elektronikus rendszert az e rendeletnek megfelelően előírt értesítésekhez.

(54)     Annak érdekében, hogy a tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés vagy kiállítások céljára használt uniós zárlati károsítókra vonatkozó kivételeket olyan módon valósítsák meg, amely nem okoz növény-egészségügyi kockázatot az Unió területén vagy egyes részein, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok és a Bizottság közötti, az érintett károsítóknak az Unió területére való behozatalával és az Unión belüli mozgásával, a megfelelő értékelésekkel és engedélyezéssel, a megfelelés ellenőrzésével, a meg nem felelés esetén követendő eljárással és annak bejelentésével kapcsolatos információcserére vonatkozó szabályokat illetően.

(55)     A bejelentési rendszer hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el adott uniós zárlati károsítók feltételezett és hatóságilag még nem megállapított jelenlétével kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat illetően.

(56)     A károsítók jelenlétére vonatkozó felmérésekkel összefüggő műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a többéves felmérési programok elemeit módosító vagy kiegészítő szabályokra vonatkozóan.

(57)     A szimulációs gyakorlatok hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szimulációs gyakorlatok gyakoriságát, tartalmát, formáját és a szimulációs gyakorlatokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket meghatározó szabályokra vonatkozóan.

(58)     A védett övezetek megbízható módon történő kijelölése és működése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a védett övezetek elismerése céljából végrehajtandó felmérésekre, valamint arra vonatkozó szabályok tekintetében, hogy a védett övezetek megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek.

(59)     A növények, növényi termékek vagy egyéb áruk határövezetekbe való behozatalára és azokon belüli mozgására vonatkozó mentességek arányos és korlátozott alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a harmadik országok határövezeteinek és a tagállamok határövezeteinek legnagyobb szélességére, az érintett növények, növényi termékek és egyéb áruk által a harmadik országok határövezeteiben és a tagállamok határövezeteiben megtehető legnagyobb távolságra, valamint a növények, növényi termékek és egyéb áruk tagállamok határövezeteibe való behozatalának és azokon belüli mozgásának engedélyezésére irányuló eljárásokra vonatkozó szabályok tekintetében.

(60)     A növények, növényi termékek és egyéb áruk átszállítása során felmerülő növény-egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területén keresztül harmadik országba történő szállítására vonatkozó nyilatkozat tartalmát meghatározó szabályok tekintetében.

(61)     Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozók nyilvántartása arányos legyen a növény-egészségügyi kockázatok ellenőrzésének céljával, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az arra vonatkozó szabályok tekintetében, hogy a vállalkozók mely kategóriái mentesülhetnek a nyilvántartásba történő bejegyzés kötelezettsége alól, és ennek mik a feltételei.

(62)     Az Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben nem részes harmadik országok növény-egészségügyi bizonyítványai hitelességének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett harmadik országok növény-egészségügyi bizonyítványainak elfogadására vonatkozó feltételeket kiegészítő szabályok tekintetében.

(63)     A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területén való mozgásával összefüggésben felmerülő növény-egészségügyi kockázatok minimálisra csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az adott növények, növényi termékek és egyéb áruk esetében még a növényútlevél kiállításának kötelezettsége alól mentesülő kis mennyiségnek számító legnagyobb darabszámot meghatározó szabályok tekintetében.

(64)     A növényeken, növényi termékeken és egyéb árukon növényútlevél kibocsátása céljából elvégzett vizsgálatok megbízhatóságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szemrevételezésre, mintavételre és vizsgálatra, valamint a tanúsítási rendszerek alkalmazására vonatkozó szabályok tekintetében.

(65)     A növényútlevelek hitelességének fokozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vállalkozók által a növényútlevelek kiállítására szóló engedély megszerzéséhez teljesítendő képesítési követelményeket meghatározó szabályok tekintetében.

(66)     A növény-egészségügyi kockázatkezelési terv hatályának és hasznosságának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a terv elemeit kiegészítő vagy módosító szabályokra vonatkozóan.

(67)     A nemzetközi szabványok kidolgozásának figyelembevétele érdekében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fa csomagolóanyagtól eltérő, olyan sajátos jellegű árukra kiállított igazolásokra vonatkozó szabályok tekintetében, amelyek az e rendelet szabályainak való megfelelés sajátos igazolását igénylik.

(68)     A hivatalos igazolások és előzetes exportbizonyítványok hasznosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a hivatalos igazolások tartalmát, az igazolásokat kiadó vállalkozók engedélyezését és felügyeletét, valamint az előzetes exportbizonyítvány tartalmát meghatározó szabályokra vonatkozóan.

(69)     A műszaki és a tudományos fejlődéshez való alkalmazkodás és az Európai Tanács által az EUMSZ 355. cikkének (6) bekezdése értelmében hozott határozathoz való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékleteit módosító szabályokra vonatkozóan.

(70)     Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(71)     A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtására egységes feltételek mellett kerüljön sor a következők tekintetében: az uniós zárlati károsítók jegyzékének megállapítása, a kiemelt zárlati károsítók jegyzékének megállapítása, adott uniós zárlati károsítók elleni intézkedések megállapítása, korlátozott időbeli hatályú intézkedések elfogadása az ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülő károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatok tekintetében, a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése h) pontjának első albekezdése szerint elismert védett övezetek elismerése és a vonatkozó védett övezeti zárlati károsítók jegyzékének megállapítása, a védett övezeti besorolás módosítása vagy visszavonása, a védett övezetek jegyzékének módosítása, a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók és az érintett, ültetésre szánt növények jegyzékének megállapítása, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk jegyzékének megállapítása, amelyeknek az Unió területére való behozatalát és az Unión belüli mozgását meg kell tiltani, valamint az érintett harmadik országok jegyzékének megállapítása, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk jegyzékének megállapítása, amelyeknek az Unió területére való behozatalára és az Unión belüli mozgására különleges követelmények vonatkoznak, valamint e követelmények jegyzékének megállapítása, harmadik országoknak a növények, növényi termékek és egyéb áruk Unió területén belüli mozgására vonatkozó követelményekkel egyenértékű követelményeinek a meghatározása, meghatározott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak a tagállamok határövezeteibe való behozatalára vonatkozó különleges feltételek vagy intézkedések meghatározása, harmadik országokból származó, ültetésre szánt növényeknek az Unió területére való behozatalára és az Unión belüli mozgására vonatkozó ideiglenes intézkedések elfogadása, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk jegyzékének megállapítása, amelyeknek egyes védett övezetekbe való behozatalát és azokon belüli mozgását meg kell tiltani, a növények, növényi termékek és egyéb áruk egyes védett övezetekbe való behozatalára és azokon belüli mozgására vonatkozó követelmények jegyzékének megállapítása, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, valamint a származási vagy feladási országnak minősülő megfelelő harmadik országok jegyzékének megállapítása, amelyek esetében az Unió területére való behozatalhoz előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, valamint a származási vagy feladási országnak minősülő megfelelő harmadik országok jegyzékének megállapítása, amelyek esetében az adott harmadik országokból az egyes védett övezetekbe való behozatalhoz előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk jegyzékének megállapítása, amelyek esetében az Unión belüli mozgáshoz előírás a növényútlevél, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk jegyzékének megállapítása, amelyek esetében az egyes védett övezetekbe való behozatalhoz előírás a növényútlevél, továbbá a növényútlevél formátumának meghatározása. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[16] megfelelően kell gyakorolni.

(72)     Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az uniós zárlati károsítók első jegyzékének elfogadására, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a 2000/29/EK irányelv I. mellékletének A. részében és II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolt károsítókat kell tartalmaznia, egy károsító tudományos nevének módosítására, amennyiben a módosítást a tudományos ismeretek fejlődése indokolja, a védett övezetek és a védett övezeti zárlati károsítók első jegyzékének elfogadására, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése h) pontjának első albekezdése szerint elismert védett övezeteket és a 2000/29/EK irányelv I. mellékletének B. részében és II. mellékletének B. részében felsorolt védett övezeti zárlati károsítókat kell tartalmaznia, a védett övezetek besorolásának módosítására és visszavonására, a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók első jegyzékének elfogadására, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a vetőmagok és növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló egyes irányelvekben jegyzékbe foglalt károsítókat kell tartalmaznia, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk első jegyzékének elfogadására, amelyeknek az Unió területére való behozatalát és az Unión belüli mozgását meg kell tiltani, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, valamint a tilalmakat és az érintett harmadik országokat kell tartalmaznia a 2000/29/EK irányelv III. mellékletének A. részében szereplő meghatározás szerint, a Kombinált Nómenklatúra szerinti (KN-) kódokkal együtt, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk első jegyzékének elfogadására, amelyeknek az Unió területére való behozatalára és az Unión belüli mozgására különleges követelmények vonatkoznak, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, valamint a követelményeket és az érintett harmadik országokat kell tartalmaznia a 2000/29/EK irányelv IV. mellékletének A. részében szereplő meghatározás szerint, a Kombinált Nómenklatúra szerinti (KN-) kódokkal együtt, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk első jegyzékének elfogadására, amelyeknek egyes védett övezetekbe való behozatalát meg kell tiltani, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, valamint a tilalmakat és az érintett harmadik országokat kell tartalmaznia a 2000/29/EK irányelv III. mellékletének B. részében szereplő meghatározás szerint, a Kombinált Nómenklatúra szerinti (KN-) kódokkal együtt, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk első jegyzékének elfogadására, amelyeknek egyes védett övezetekbe való behozatalára és azokon belüli mozgására különleges követelmények vonatkoznak, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, valamint a követelményeket kell tartalmaznia a 2000/29/EK irányelv IV. mellékletének B. részében szereplő meghatározás szerint, a Kombinált Nómenklatúra szerinti (KN-) kódokkal együtt, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, valamint a megfelelő származási vagy feladási országnak minősülő harmadik országok első jegyzékének elfogadására, amelyek esetében az Unió területére való behozatalhoz előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a 2000/29/EK irányelv V. melléklete B. részének I. pontjában felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat kell tartalmaznia, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, valamint a megfelelő származási vagy feladási országnak minősülő harmadik országok első jegyzékének elfogadására, amelyek esetében az egyes védett övezetekbe való behozatalhoz előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a 2000/29/EK irányelv V. melléklete B. részének II. pontjában felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat kell tartalmaznia, azon növények, növényi termékek és egyéb áruk első jegyzékének elfogadására, amelyek esetében az Unión belüli mozgáshoz előírás a növényútlevél, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a 2000/29/EK irányelv V. melléklete A. részének I. pontjában felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat kell tartalmaznia, továbbá azon növények, növényi termékek és egyéb áruk első jegyzékének elfogadására, amelyek esetében az egyes védett övezetekbe való behozatalhoz előírás a növényútlevél, tekintettel arra, hogy az első jegyzéknek módosítás nélkül csupán a 2000/29/EK irányelv V. melléklete A. részének II. pontjában felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat kell tartalmaznia.

(73)     A szegfű-sodrómoly elleni védekezésről szóló, 1974. december 9-i 74/647/EGK tanácsi irányelv[17] és a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésről szóló, 1969. december 8-i 69/466/EGK tanácsi irányelv[18] a vonatkozó károsítók elleni védekezésre vonatkozó intézkedéseket határoz meg. Az említett irányelvek hatályba lépését követően az érintett kártevők általánosan elterjedtek az Unió területén, így a visszaszorításuk már nem lehetséges. Az említett irányelveket ezért hatályon kívül kell helyezni.

(74)     A burgonyarák elleni védekezésről szóló, 1969. december 8-i 69/464/EGK tanácsi irányelvet[19], a burgonya gyűrűs rothadása elleni védekezésről szóló, 1993. október 4-i 93/85/EGK tanácsi irányelvet[20], a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. elleni védekezésről szóló, 1998. július 20-i 98/57/EK tanácsi irányelvet[21] és a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 11-i 2007/33/EK tanácsi irányelvet[22] hatályon kívül kell helyezni, mivel az érintett károsítókra vonatkozóan új intézkedéseket kell elfogadni e rendelet rendelkezései szerint. Az új intézkedések elfogadásának idő- és erőforrás-szükségletére tekintettek ezeket a jogi aktusokat 2021-ig kell hatályon kívül helyezni.

(75)     A(z) ……-ról/-ről szóló …/2013/EU rendelet[23] [Office of Publications, please insert number and title of Regulation laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive materialand, in the footnote, the reference to the Official Journal] előírja, hogy a károsítók elleni intézkedésekhez nyújtott támogatásokat a 2000/29/EK irányelv mellékleteiben felsorolt egyes károsítókkal, továbbá az említett mellékletekben nem szereplő, de rájuk vonatkozóan elfogadott ideiglenes uniós intézkedések tárgyát képező egyes károsítókkal összefüggésben kell biztosítani. Ez a rendelet megállapítja a kiemelt zárlati károsítók kategóriáját. Helyénvaló, hogy a tagállamok által kiemelt zárlati károsítók ellen hozott bizonyos intézkedésekre uniós támogatást lehessen odaítélni, többek között az e rendeletben meghatározott felszámolási intézkedések nyomán megsemmisített növények, növényi termékek és egyéb áruk értéke után a vállalkozóknak folyósított kártérítésre. Ezért a(z) XXX/2013/EU rendeletet módosítani kell.

(76)     Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a károsítókkal szembeni védelmi intézkedésekkel kapcsolatos összehangolt megközelítés alkalmazását a tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és ezért – a hatása, összetettsége, határokon átnyúló, valamint nemzetközi jellege miatt – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az arányosságnak az említett cikkben kimondott elvével összhangban ez a rendelet nem haladja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(77)     Ez a rendelet nem ró aránytalan adminisztratív terhet vagy gazdasági hatást a kis- és középvállalkozásokra. Az érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján ez a rendelet ahol csak lehetséges, figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások különleges helyzetét. A vállalatok többségét kitevő mikrovállalkozásokra vonatkozó esetleges egyetemes mentesség lehetőségét a növények egészségének védelme mint szakpolitikai célkitűzés miatt nem lehet fontolóra venni.

(78)     Ez a rendelet megfelel a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodásnak (SPS-megállapodásnak), valamint az ezek értelmében meghatározott iránymutatásoknak.

(79)     Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, nevezetesen a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a tulajdonhoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a vállalkozás szabadságát, valamint a művészet és a tudomány szabadságát. E rendeletet a tagállamoknak e jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazniuk,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy és hatály

(1)          Ez a rendelet szabályokat állapít meg a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas kórokozók, állatok vagy élősködő növények (a továbbiakban: károsítók) fajai, törzsei és biotípusai okozta növény-egészségügyi kockázatok meghatározására, valamint intézkedéseket ír elő e kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében.

(2)          E rendelet alkalmazásában a harmadik országokra történő hivatkozásokat harmadik országokra és az I. mellékletben felsorolt területekre történő hivatkozásként kell értelmezni.

E rendelet alkalmazásában az Unió területére történő hivatkozásokat az Uniónak az I. mellékletben felsorolt területek nélkül vett területeként kell értelmezni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan, annak érdekében, hogy e rendelet hatálya az Unió európai területére korlátozódjon. Az említett módosítás a következők valamelyike lesz:

a)      az I. melléklet kiegészítése a Szerződés 355. cikkének (1) bekezdésében említett egy vagy több területtel;

b)      a Szerződés 355. cikkének (2) bekezdésében említett egy vagy több terület törlése az I. mellékletből.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.           „növények”: az élő növények és a következő élő növényi részek:

a)      a botanikai értelemben vett mag, a nem elvetésre szántak kivételével;

b)      a botanikai értelemben vett termések;

c)      zöldségek;

d)      gumók, hagymagumók, hagymák, rizómák, gyökerek, gyökértörzsek, gyökerező fekvőhajtások;

e)      hajtások, szárak, indák;

f)       vágott virágok;

g)      leveles ágak;

h)      a leveleiket megtartó kivágott fák;

i)       levelek, lombozat;

j)       növényi szövettenyészetek, beleértve a sejttenyészeteket, a csíraplazmát, a merisztémákat, a kiméra klónokat, a mikroszaporítással előállított anyagokat;

k)      élő pollen;

l)       rügyek, oltóágak, dugványok, oltóvesszők, oltószemek;

2.           „növényi termékek”: feldolgozatlan vagy csak egyszerű előkészítésen átesett növényi eredetű termékek, a növények kivételével.

Eltérő rendelkezés hiányában a fa csak akkor tekinthető „növényi terméknek”, ha nem végeztek rajta feldolgozást a növény-egészségügyi kockázatok kiküszöbölése céljából, és a következő pontok közül egynek vagy többnek is megfelel:

a)      teljes mértékben vagy részben megtartotta természetes gömbfa formáját, fakéreggel vagy anélkül;

b)      fűrészelés, vágás vagy hasítás miatt nem tartotta meg természetes gömbfa formáját;

c)      faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék, faforgács vagy más törmelék formáját ölti, és nem dolgozták fel ragasztó, hő, nyomás segítségével vagy ezek kombinációjával pelletté, briketté, rétegelt lemezzé vagy faforgácslemezzé;

d)      csomagolóanyagként vagy alátétfaként használják, vagy annak szánják, függetlenül attól, hogy ténylegesen áruszállítás céljára használják-e;

3.           „ültetésre szánt növények”: egész növény előállítására alkalmas és arra szánt növények, amelyeket el szándékoznak ültetni, át szándékoznak ültetni vagy továbbra is elültetett állapotban szándékoznak tartani;

4.           „egyéb áru”: olyan anyag vagy tárgy, a növények és növényi termékek kivételével, amely képes a károsítók befogadására és terjesztésére, ideértve a talajt és a termesztőközeget;

5.           „illetékes hatóság”: a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 2. cikke (5) bekezdésének meghatározása szerinti illetékes hatóság;

6.           „tétel”: növény-egészségügyi célból egységes összetétele és eredete alapján azonosítható és egy adott szállítmány részét képező árucikk több egysége;

7.           „vállalkozó”: a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó olyan személy, aki hivatásszerűen végez a növényekkel, növényi termékekkel és egyéb árukkal összefüggő következő tevékenységek közül egyet vagy többet:

a)      ültetés;

b)      termesztés;

c)      termelés;

d)      az Unió területére való behozatal, az azon belüli szállítás, valamint az onnan való kiszállítás;

e)      forgalmazás;

8.           „végfelhasználó”: olyan, a saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból eljáró személy, aki saját használatra szerez be növényeket vagy növényi termékeket;

9.           „vizsgálat”: a szemrevételezéstől eltérő hatósági vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy jelen vannak-e károsítók, vagy a károsítók azonosítása;

10.         „kezelés”: a károsítók megölésére, inaktiválására vagy eltávolítására, vagy e károsítók terméketlenné vagy életképtelenné tételére szolgáló eljárás.

II. fejezet Zárlati károsítók

1. szakasz Zárlati károsítók

3. cikk A zárlati károsítók meghatározása

Egy károsító a továbbiakban zárlati károsítónak minősül egy meghatározott terület vonatkozásában, amennyiben megfelel valamennyi következő feltételnek:

a)           azonosságát a II. melléklet 1. szakasza 1. pontjának értelmében megállapítják;

b)           a II. melléklet 1. szakasza 2. pontja a) alpontjának értelmében nincs jelen az említett területen, vagy ha jelen van, a II. melléklet 1. szakasza 2. pontja b) és c) alpontjának értelmében csak korlátozott mértékben van elterjedve az említet területen;

c)           a II. melléklet 1. szakasza 3. pontjának értelmében képes bejutni az említett területre, a bejutása után a közeljövőben fenntartani a jelenlétét az említett területen (a továbbiakban: megtelepedni) és elterjedni az említett területen, vagy ha ott jelen van, annak olyan részein, amelyeken csak korlátozott mértékben terjedt el;

d)           a II. melléklet 1. szakaszának 4. pontja szerinti bejutása, megtelepedése és elterjedése elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatást gyakorolna az adott területre, vagy ha ott jelen van, annak olyan részeire, amelyeken csak korlátozott mértékben terjedt el; és

e)           megvalósítható és eredményes intézkedések állnak rendelkezésre annak megelőzésére, hogy az említett károsító bejusson az említett területre, ott megtelepedjen és elterjedjen, valamint a növény-egészségügyi kockázatok és hatások enyhítésére.

2. szakasz Uniós zárlati károsítók

4. cikk Az uniós zárlati károsítók meghatározása

Egy zárlati károsító a továbbiakban uniós zárlati károsítónak minősül, amennyiben a 3. cikk bevezető mondatában említett meghatározott terület az Unió területe, és a károsító szerepel az 5. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben.

5. cikk Az uniós zárlati károsító behozatalának és mozgásának tilalma

(1) Uniós zárlati károsító nem vihető be az Unió területére, és ott nem mozgatható.

Szándékosan nem tehető olyan intézkedés, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy egy uniós zárlati károsító bejusson az Unió területére, ott megtelepedjen és elterjedjen.

(2) A Bizottság végrehajtási aktus révén megállapítja a 3. cikk b), c) és d) pontjában említett feltételeknek az Unió területe tekintetében megfelelő károsítók jegyzékét (a továbbiakban: uniós zárlati károsítók jegyzéke).

Az említett jegyzéknek a 2000/29/EK irányelv I. mellékletének A. részében és II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolt károsítókat kell tartalmaznia.

Az Unió területének bármely részén akár természetesen, akár az Unió területén kívülről való behurcolás következtében honos károsítókat a jegyzékben az Unió területén közismerten előforduló károsítóként kell megjelölni.

Az Unió területének semelyik részén nem honos károsítókat a jegyzékben olyan károsítóként kell megjelölni, amelyről nem ismert, hogy az Unió területén előfordulna.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság módosítja a (2) bekezdésben említett végrehajtási aktust, amennyiben egy értékelés azt mutatja, hogy valamely, az említett aktusban nem szereplő károsító megfelel a 3. cikk b), c) és d) pontjában említett feltételeknek az Unió területe tekintetében, vagy valamely, az említett aktusban szereplő károsító már nem felel meg egy vagy több feltételnek. Az első esetben felveszi az érintett károsítót a (2) bekezdésben említett jegyzékbe, a második esetben törli az érintett károsítót az említett jegyzékből.

A Bizottság az említett értékelést a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

A (2) bekezdésben említett végrehajtási aktust módosító végrehajtási aktusok elfogadása a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik. Ugyanez az eljárás vonatkozik a (2) bekezdésben említett végrehajtási aktus hatályon kívül helyezésére vagy felváltására is.

(4) A Bizottság a károsító tudományos nevének módosítása érdekében módosítja a (2) bekezdésben említett végrehajtási aktust, amennyiben a módosítást a tudományos ismeretek fejlődése indokolja.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk Kiemelt zárlati károsítók

(5) Egy uniós zárlati károsító a továbbiakban kiemelt zárlati károsítónak minősül, amennyiben megfelel valamennyi következő feltételnek:

a)      az Unió területe tekintetében megfelel a II. melléklet 1. szakasza 2. pontjának a) vagy b) alpontjában meghatározott feltételnek;

b)      lehetséges gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatása az Unió területére nézve rendkívül súlyos a II. melléklet 2. szakaszában leírtaknak megfelelően;

c)      A (2) bekezdésnek megfelelően szerepel a vonatkozó jegyzékben.

(6) A Bizottság végrehajtási aktus útján állapítja meg és módosítja a kiemelt zárlati károsítók jegyzékét (a továbbiakban: kiemelt zárlati károsítók jegyzéke).

Amennyiben egy értékelés eredménye azt mutatja, hogy valamely uniós zárlati károsító megfelel az (1) bekezdésben említett feltételeknek, vagy valamely károsító már nem felel meg egy vagy több feltételnek, a Bizottság az érintett károsítót a jegyzékbe felvéve vagy onnan törölve módosítja az első albekezdésben említett végrehajtási aktust.

A Bizottság az említett értékelést a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

A kiemelt zárlati károsítók száma nem haladhatja meg az 5. cikk (2) és (3) bekezdése szerint a jegyzékbe felvett uniós zárlati károsítók számának 10 %-át. Amennyiben a kiemelt zárlati károsítók száma meghaladja az 5. cikk (2) és (3) bekezdése szerint a jegyzékbe felvett uniós zárlati károsítók számának 10 %-át, a Bizottság a jegyzékben szereplő károsítók számát a II. melléklet 2. szakaszában leírtak szerinti lehetséges gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásuk alapján módosítva megfelelően módosítja az első albekezdésben említett végrehajtási aktust.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Súlyos növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 99. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el uniós zárlati károsítók kiemelt zárlati károsítóként való besorolásáról.

7. cikk A II. melléklet 1. szakaszának és 2. szakaszának módosítása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tudományos és műszaki ismeretek fejlődését figyelembe véve a II. mellékletnek a zárlati károsítónak minősülő károsítók meghatározására vonatkozó kritériumokról szóló 1. szakaszának a károsító azonosításának, jelenlétének, a bejutásra, a megtelepedésre és az elterjedésre vonatkozó képességének, valamint lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak tekintetében történő módosításáról.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tudományos és műszaki ismeretek fejlődését figyelembe véve a II. mellékletnek a kiemelt zárlati károsítónak minősülő uniós zárlati károsítók meghatározására vonatkozó kritériumokról szóló 2. szakaszának a károsítók lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai tekintetében történő módosításáról.

8. cikk A tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés vagy kiállítások céljára használt uniós zárlati károsítók

(1) Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok – kérelem alapján – engedélyezhetik a tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés vagy kiállítások céljára használt uniós zárlati károsítóknak a területükre való behozatalát és a területükön belüli szállítását, amennyiben valamennyi következő követelmény teljesül:

a)      az érintett károsító nem telepedik meg vagy terjed el az Unió területén az érintett károsító behozatalának, szállításának és felhasználásának eredményeként, amennyiben megfelelő korlátozásokat vezetnek be;

b)      a szóban forgó károsítót megfelelő tárolólétesítményekben tárolják, és az 56. cikkben említett megfelelő karanténállomásokon használják fel;

c)      a károsítót érintő tevékenységet megfelelő tudományos és műszaki képesítéssel rendelkező személyzet végzi.

(2) Az illetékes hatóság értékeli az érintett károsító megtelepedésének és elterjedésének az (1) bekezdés a) pontjában említett kockázatát, figyelembe véve a károsító azonosítását, biológiai jellemzőit és terjedési módjait, a tervezett tevékenységet, a környezettel való kölcsönhatást és az adott károsító jelentette kockázattal kapcsolatos egyéb releváns tényezőket.

Értékeli a tárolólétesítményeket, amelyekben a szóban forgó károsítót az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően tárolni fogják, valamint a károsítót érintő tevékenységet az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően végző személyzet tudományos és műszaki képesítését.

Ezen értékelések alapján az illetékes hatóság engedélyezi a károsítónak az Unió területére való behozatalát és az Unión belüli mozgását, ha teljesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények.

(3) Amennyiben az illetékes hatóság megadja az engedélyt, az tartalmazza valamennyi következő feltételt:

a)      a károsítót az illetékes hatóságok által megfelelőnek tekintett és az engedélyben említett tárolólétesítményekben tárolják;

b)      a károsítót érintő tevékenységet az illetékes hatóságok által az 56. cikknek megfelelően kijelölt és az engedélyben említett karanténállomásokon végzik;

c)      a károsítót érintő tevékenységet az illetékes hatóságok által megfelelőnek minősített és az engedélyben említett tudományos és műszaki képesítéssel rendelkező személyzet végzi;

d)      az Unió területére behozott vagy azon belül szállított károsítót engedély kíséri.

(4) Az engedély a szóban forgó tevékenységhez megfelelő mennyiségre korlátozódik, és nem haladhatja meg a kijelölt karanténállomás kapacitását.

Magában foglalja az érintett uniós zárlati károsító megtelepedése és elterjedése kockázatának megfelelő mérsékléséhez szükséges korlátozásokat.

(5) Az illetékes hatóság ellenőrzi a (3) bekezdésben említett feltételeknek, valamint a (4) bekezdésben említett mennyiségi korlátozásnak és korlátozásoknak való megfelelést, és megteszi a szükséges intézkedéseket, amennyiben ezeket a feltételeket, mennyiségi korlátozást vagy korlátozásokat nem tartják be. Ez az intézkedés adott esetben az (1) bekezdésben említett engedély visszavonása.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a következők tekintetében:

a)      a tagállamok és a Bizottság között az érintett károsítónak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozó információcsere;

b)      a (2) bekezdésben említett értékelések és engedély; és

c)      a megfelelés ellenőrzése, a meg nem felelés esetén követett eljárás és annak bejelentése, az (5) bekezdésében említettek szerint.

9. cikk Az illetékes hatóságok értesítése az uniós zárlati károsítókról

(1) Amennyiben valaki uniós zárlati károsító jelenlétéről szerez tudomást, vagy okkal feltételezi annak jelenlétét, 10 naptári napon belül írásban értesíti az illetékes hatóságot.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy az illetékes hatóság kérésére annak rendelkezésére bocsátja a birtokában lévő információt.

10. cikk Intézkedések uniós zárlati károsítók jelenlétének gyanúja esetén

Amennyiben egy illetékes hatóság azt feltételezi, hogy egy uniós zárlati károsító jelen van a megfelelő tagállam területének egy olyan részén, ahol a jelenléte korábban nem volt ismert, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy hatóságilag megállapítsa, hogy a károsító jelen van-e vagy sem.

11. cikk A Bizottság és a többi tagállam értesítése az uniós zárlati károsítókról

(1) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben teljesül a következő pontok egyike:

a)      illetékes hatóságuk megkapta a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert the number of the Regulation on Official Controls] 36. cikke szerinti hivatalos laboratórium eredményét, amely megállapítja, hogy az uniós zárlati károsító, amelynek jelenléte nem volt ismert az adott tagállamban, jelen van annak területén (a továbbiakban: hatósági megállapítás);

b)      illetékes hatóságuk hatóságilag megállapította egy uniós zárlati károsító jelenlétét a tagállam területén, amennyiben az adott károsító jelenléte a területének egy olyan részében nyert megállapítást, ahol korábban nem volt jelen;

c)      illetékes hatóságuk hatóságilag megállapította egy uniós zárlati károsító jelenlétét a tagállam területén egy növényekből, növényi termékekből vagy egyéb árukból álló olyan szállítmányban, amelyet behoztak az Unió területére, oda be kívánnak hozni, vagy ott szállítani kívánnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítéseket három munkanapon belül el kell küldeni azt követően, hogy az illetékes hatóság hatóságilag megállapította a vonatkozó uniós zárlati károsító jelenlétét.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek megállapítják, hogy az (1) bekezdésben említett értesítési kötelezettségek meghatározott uniós zárlati károsítók feltételezett, hatóságilag még nem megállapított jelenlétére is vonatkoznak. Ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok azt a határidőt is előírhatják, amelyen belül az értesítéseket el kell küldeni.

12. cikk Az illetékes hatóságok által vállalkozóknak biztosított tájékoztatás az uniós zárlati károsítókról

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésének valamelyik pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az érintett illetékes hatóság biztosítja, hogy azonnal tájékoztatást kapjanak az érintett uniós zárlati károsító jelenlétéről azok a vállalkozók, akiknek a növényeit, növényi termékeit vagy egyéb áruit az érintheti.

13. cikk Az illetékes hatóságok által a nagyközönségnek biztosított tájékoztatás a kiemelt zárlati károsítókról

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egy kiemelt zárlati károsító tekintetében teljesülnek, az illetékes hatóság tájékoztatja a nyilvánosságot az illetékes hatóság által meghozott és meghozandó, és adott esetben meghatározott vállalkozók vagy más személyek által meghozandó intézkedésekről.

14. cikk Értesítés fenyegető veszélyről

(1) Amennyiben egy tagállam bizonyítékkal rendelkezik arra, hogy közvetlenül fenyeget annak veszélye, hogy egy uniós zárlati károsító bejut az Unió területére vagy e terület egy olyan részére, ahol még nincs jelen, az érintett tagállam írásban haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot e bizonyítékról.

(2) A vállalkozók haladéktalanul értesítik az illetékes hatóságokat minden olyan bizonyítékról, amellyel uniós zárlati károsítókkal összefüggő, az (1) bekezdésben említett fenyegető veszélyre vonatkozóan rendelkeznek.

15. cikk A vállalkozók által haladéktalanul meghozandó intézkedések

(1) Amennyiben egy vállalkozó tudomására jut, hogy egy uniós zárlati károsító jelen van az ellenőrzése alatt álló növényekben, növényi termékekben vagy egyéb árukban, az érintett illetékes hatóság tájékoztatását és a vele való konzultációt követően azonnal meghozza az ahhoz szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket, hogy a károsítót eltávolítsa az érintett növényekből, növényi termékekből és egyéb árukból, valamint adott esetben a telephelyéről, és megelőzze a szóban forgó károsító elterjedését.

A szóban forgó vállalkozó az érintett illetékes hatóság tájékoztatását és a vele való konzultációt követően azonnal tájékoztatja a kereskedelmi lánc azon szereplőit, akiktől beszerezte az adott növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat.

Az illetékes hatóság adott esetben gondoskodik arról, hogy az érintett vállalkozó kivonja a forgalomból azokat a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, amelyekben az érintett károsító jelen lehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett növények, növényi termékek és egyéb áruk már kikerültek az érintett vállalkozó ellenőrzése alól, a szóban forgó vállalkozó az érintett illetékes hatóság tájékoztatását és a vele való konzultációt követően azonnal tájékoztatja a kereskedelmi lánc azon szereplőit, akiktől beszerezte az adott növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat, és azokat a szereplőket, akiknek az adott növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat szállította, a károsító jelenlétéről.

(3) Az illetékes hatóság adott esetben gondoskodik arról, hogy az érintett vállalkozó visszahívja a forgalomból azokat a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, amelyekben az érintett károsító jelen lehet, és amennyiben a növények, növényi termékek és egyéb áruk már esetleg eljutottak a végfelhasználóhoz, visszahívja azokat a végfelhasználótól.

(4) Amennyiben az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazandó, az érintett vállalkozó megad minden, a nyilvánosság szempontjából lényeges információt az érintett illetékes hatóságnak. Az említett hatóság tájékoztatja a nyilvánosságot, amennyiben intézkedéseket kell tenni azon növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében, amelyekben az érintett károsító jelen lehet.

16. cikk Az uniós zárlati károsítók felszámolása

(1) Ha egy uniós zárlati károsító jelenlétét hatóságilag is megállapítják, az illetékes hatóság haladéktalanul megteszi az ahhoz szükséges valamennyi intézkedést, hogy az érintett területet mentesítse az adott károsítótól, és megakadályozza, hogy az az adott területen kívüli területen elterjedjen (a továbbiakban: mentesít). Ezen intézkedések elfogadása a károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről és elvekről szóló IV. mellékletnek megfelelően történik.

(2) Amennyiben az érintett uniós zárlati károsító jelenléte növények, növényi termékek vagy egyéb áruk szállításával állhat összefüggésben, az illetékes hatóság kivizsgálja az adott jelenlét forrását, valamint annak lehetőségét, hogy az érintett károsító az említett szállítással további növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra is átterjedt.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére való behozatalára és az Unión belüli mozgására irányulnak, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti ezekről az intézkedésekről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) A polgárok tulajdonában lévő magánterületek nem mentesülnek az (1) bekezdésben említett intézkedések, valamint a (2) bekezdésben említett vizsgálatok alól.

17. cikk Korlátozás alatt álló területek kijelölése

(1) A 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hatósági megállapítást követően az illetékes hatóság haladéktalanul kijelöli azt a területet, ahol a szóban forgó cikkben említett intézkedéseket végre kell hajtani (a továbbiakban: korlátozás alatt álló terület).

A korlátozás alatt álló terület a (2) bekezdés szerinti fertőzött körzetből és a (3) bekezdés szerinti pufferzónából áll.

(2) A fertőzött körzet magában foglalja a következőket:

a)      valamennyi olyan növény, amelyről ismeretes, hogy az érintett károsítóval fertőzött;

b)      valamennyi olyan növény, amely az érintett károsítóval fertőzöttség jeleit vagy tüneteit mutatja;

c)      valamennyi olyan egyéb növény, amely az adott károsító iránti fogékonysága és fertőzött növényekkel vagy fertőzött növényekkel a termesztés tekintetében közös forrással (amennyiben ismert) vagy az azokból termesztett növényekkel való szoros közelsége miatt valószínűleg az adott károsítóval fertőzött.

(3) A pufferzóna szomszédos a fertőzött körzettel, és körülveszi azt.

A pufferzóna megfelelő méretét attól függően kell meghatározni, hogy mekkora a kockázata annak, hogy az érintett károsító természetes módon vagy a fertőzött körzetben és annak környezetében folyó emberi tevékenység révén kikerül a fertőzött körzetből, a károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről és elvekről szóló IV. melléklet 2. szakaszának megfelelően.

Ha azonban természetes vagy mesterséges akadályokkal kielégítően csökkentik annak kockázatát, hogy a károsító kikerül a fertőzött körzetből, akkor nem kell pufferzónát kijelölni.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az illetékes hatóság azonnal arra a következtetésre jut, hogy tekintettel az érintett károsító jellegére és a helyre, ahol felfedezték, az érintett károsítót azonnal e lehet távolítani, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem jelöl ki korlátozás alatt álló területet.

Ebben az esetben az illetékes hatóság felmérést végez annak megállapítására, hogy további növények vagy növényi termékek megfertőződtek-e. Az említett felmérés alapján az illetékes hatóság meghatározza, hogy szükség van-e korlátozás alatt álló terület kijelölésére. Az érintett illetékes hatóság tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a felmérés eredményéről.

(5) Amennyiben egy korlátozás alatt álló terület a (2) és a (3) bekezdés alapján kiterjesztendő egy másik tagállam területére, az a tagállam, amelyben az érintett károsító jelenlétét észlelték, haladéktalanul felveszik a kapcsolatot azzal a tagállammal, amelynek a területére kiterjesztendő a korlátozás alatt álló terület, annak érdekében, hogy az adott tagállam valamennyi megfelelő intézkedést megtehessen az (1)–(4) bekezdésben említettek szerint.

(6) A tagállamok minden év március 31-ig értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk kijelölt, korlátozás alatt álló területek számáról és helyéről, valamint az előző év során tett vonatkozó intézkedésekről.

18. cikk A korlátozás alatt álló területek felmérése és módosítása, valamint a korlátozások megszüntetése

(1) Az illetékes hatóságok évente felmérést végeznek az egyes, korlátozás alatt álló területeken arra vonatkozóan, hogy miként alakul az érintett károsító jelenléte.

E felméréseket a 21. cikk (1) és (2) bekezdésében a felmérésekre vonatkozóan meghatározott rendelkezések szerint végzik el.

(2) Amennyiben egy illetékes hatóság az éves felmérés eredményeként azt állapítja meg, hogy az adott károsító jelen van a pufferzónában, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a jelenlétről, kiemelve azt is, hogy a károsítót pufferzónában fedezték fel.

(3) Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett felmérések eredményeire tekintettel adott esetben módosítják a fertőzött övezetek, pufferzónák és korlátozás alatt álló területek határait.

(4) Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy egy terület esetében feloldják a rá vonatkozó korlátozást, és megszüntetik a vonatkozó mentesítési intézkedéseket, feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett felmérések során kellően hosszú ideig nem észlelték a szóban forgó károsító jelenlétét.

(5) Amikor az illetékes hatóság egy korlátozás alatt álló terület (3) bekezdésben említett módosításáról vagy (4) bekezdésben említett megszüntetéséről határoz, legalább a károsító biológiai sajátosságait és az érintett vektort, a gazdanövények jelenlétét, a gazdasági-éghajlati feltételeket, valamint annak valószínűségét figyelembe veszi, hogy a mentesítési intézkedések sikerrel jártak.

19. cikk Jelentések a 16., a 17. és a 18. cikk szerint meghozott intézkedésekről

A tagállamok jelentést készítenek a 16., a 17. és a 18. cikk szerint meghozott intézkedésekről.

Amennyiben a tagállam ezeket az intézkedéseket egy másik tagállammal közös határával szomszédos területen hozza meg, a szóban forgó jelentést az utóbbi tagállamnak is eljuttatja.

A szóban forgó jelentést kérésre el kell juttatni a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz.

20. cikk A IV. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tudományos és műszaki ismeretek fejlődését figyelembe véve a IV. mellékletnek a zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről szóló 1. szakaszának a termesztett és vadon termő növények fertőzésének megelőzését és fertőzéstől való mentesítését célzó intézkedések, a növények, növényi termékek és egyéb áruk szállítmányait célzó intézkedések, a zárlati károsítók egyéb bejutási útvonalát célzó intézkedések tekintetében történő módosításáról, valamint a szóban forgó mellékletnek a zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakaszának a zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvek tekintetében történő módosításáról.

21. cikk Az uniós zárlati károsítókra és az ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülő károsítókra vonatkozó felmérések

(1) A tagállamok meghatározott időszakokban felmérést végeznek, hogy ellenőrizzék, jelen van-e valamely uniós zárlati károsító, és felfedezhetők-e a II. melléklet 3. szakasza szerint ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülő valamely károsító jelei vagy tünetei; a felmérést minden olyan területen el kell végezni, ahol a károsító jelenléte addig nem volt ismeretes.

(2) Az említett felmérések legalább az illetékes hatóság által végzett szemrevételezést, adott esetben pedig mintavételt és vizsgálatok elvégzését foglalják magukban. A felméréseket megalapozott tudományos és műszaki elvek alapján, olyan megfelelő időpontokban végzik el, amikor ki lehet mutatni az érintett károsítót.

Ezeknek a felméréseknek figyelembe kell venniük a tudományos és műszaki bizonyítékokat, valamint az érintett károsítók jelenlétére vonatkozó minden egyéb információt.

(3) A tagállamok minden év április 30-ig tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az előző évben elvégzett, az (1) bekezdésben említett felmérések eredményeiről.

22. cikk Többéves felmérési programok és információgyűjtés

(1) A tagállamok többéves programokat dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a 21. cikk értelmében elvégzendő felmérések tartalmát. E programok rendelkeznek a 21. cikk (2) bekezdésének második albekezdésben említett, tudományos és műszaki bizonyítékok és egyéb információk gyűjtéséről és rögzítéséről.

E programok meghatározzák a következő elemeket: az egyes felmérések egyedi célkitűzése, területi és időbeli hatálya, a célzott károsítók, növények és áruk, a felmérés módszertana és minőségbiztosítási módszere, beleértve a szemrevételezési, mintavételi és vizsgálati eljárások leírását és szakmai indoklását, a tervezett szemrevételezések, mintavételek és vizsgálatok ütemezése, gyakorisága és száma, az összegyűjtött információk rögzítési módszerei és beszámolás.

A többéves programok öt évtől hét évig terjedő időtartamra vonatkoznak.

(2) Amint kidolgozzák többéves felmérési programjukat, a tagállamok értesítik arról a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben meghatározott többéves felmérési programok elemeinek módosítására vagy kiegészítésére.

23. cikk Kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó felmérések

(1) A tagállamok minden egyes kiemelt zárlati károsító esetében évente külön felmérést végeznek a 21. cikk (1) bekezdése szerint. Ezek a felmérések a meghatározott károsítóknak megfelelő, elegendő számú szemrevételezést, mintavételt és vizsgálatot foglalnak magukban ahhoz, hogy nagy valószínűséggel biztosítsák azok időben történő felfedezését.

(2) A tagállamok minden év április 30-ig tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az előző évben elvégzett, az (1) bekezdésben említett felmérések eredményeiről.

24. cikk Kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó vészhelyzeti tervek

(1) A tagállamok minden olyan kiemelt zárlati károsítóra vonatkozóan, amely képes bejutni a területükre vagy annak egy részére, és ott megtelepedni, külön tervet dolgoznak ki és tartanak naprakészen, amely információkat tartalmaz a döntéshozatali folyamatokról, a követendő eljárásokról és protokollokról és a rendelkezésre bocsátandó erőforrásokról arra az esetre, ha megállapítást nyer az érintett károsító jelenléte, vagy felmerül anak gyanúja (a továbbiakban: vészhelyzeti terv).

(2) A vészhelyzeti terv tartalmazza a következőket:

a)      a terv végrehajtásában részt vevő szervek szerepe és felelőssége, amennyiben feltételezik vagy megállapítják az érintett károsító jelenlétét, a parancsnoki lánc és eljárások az illetékes hatóságok, a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation of Official Controls] 3. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb közigazgatási szervek, a megbízott szervek vagy a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation of Official Controls] 25. cikkének (1) bekezdésében említett természetes személyek, a laboratóriumok és a vállalkozók intézkedéseinek koordinálására, beleértve a szomszédos tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal folytatott koordinálást;

b)      az illetékes hatóságok joga arra, hogy belépjenek a vállalkozók telephelyeire és, amennyiben szükséges, természetes személyek magánterületére, laboratóriumokba, hozzáférjenek berendezésekhez, személyzethez, külső szakértelemhez és erőforrásokhoz az érintett kiemelt zárlati károsítóktól való gyors és hatékony mentesítés vagy adott esetben azok visszaszorítása érdekében;

c)      a Bizottságnak, a többi tagállamnak, az érintett vállalkozóknak és a nyilvánosságnak az érintett kiemelt zárlati károsító jelenlétére és az ellene hozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásával összefüggésben meghozandó intézkedések, amennyiben az érintett károsító jelenlétét hatóságilag megállapították, vagy azt feltételezik;

d)      megállapodások az érintett kiemelt zárlati károsító jelenlétére vonatkozó bizonyítékok rögzítésére;

e)      a rendelkezésre álló értékelések a 6. cikk (2) bekezdése szerint, és az adott tagállam által készített, az érintett kiemelt károsítóval összefüggésben a tagállam területét fenyegető kockázatra vonatkozó értékelések;

f)       a kiemelt zárlati károsító tekintetében a IV. melléklet 1. szakasza szerint végrehajtandó kockázatkezelési intézkedések és a követendő eljárások;

g)      a korlátozás alatt álló területek földrajzi határainak megállapítása;

h)      a szemrevételezési, mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módszereket leíró jegyzőkönyvek; és

i)       az illetékes hatóságok személyzetének képzésére vonatkozó elvek.

Az a)–i) pontok adott esetben felhasználói kézikönyvek alakját ölthetik.

(3) A tagállamok az érintett károsítónak a kiemelt zárlati károsítók jegyzékébe való felvételétől számított egy éven belül kidolgozzák az érintett kiemelt zárlati károsítóra vonatkozó vészhelyzeti tervet.

A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják, és adott esetben naprakész állapotba hozzák vészhelyzeti terveiket.

(4) A tagállamok kérésre eljuttatják vészhelyzeti terveiket a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz.

25. cikk Szimulációs gyakorlatok

(1) A tagállamok az érintett kiemelt zárlati károsító biológiai jellemzői és növény-egészségügyi kockázata szerint meghatározott időközönként a vészhelyzeti terveik végrehajtására irányuló szimulációs gyakorlatokat hajtanak végre.

E gyakorlatokra valamennyi kiemelt zárlati károsító tekintetében ésszerű határidőn belül sor kerül.

(2) Olyan kiemelt zárlati károsítók tekintetében, amelyeknek az egyik tagállamban való jelenléte a szomszédos tagállamokra is hatást gyakorolhat, a szimulációs gyakorlatokat az érintett tagállamoknak közösen kell elvégezniük a saját vészhelyzeti terveik alapján.

A tagállamok adott esetben a szomszédos harmadik országokkal közösen végzik el a szimulációs gyakorlatokat.

(3) A tagállamok kérésre a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják a szimulációs gyakorlat eredményeiről szóló jelentést.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a szimulációs gyakorlatok gyakorisága, tartalma és formátuma;

b)      a több kiemelt zárlati károsítóra vonatkozó szimulációs gyakorlatok;

c)      a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a harmadik országok közötti együttműködés;

d)      a szimulációs gyakorlatokról szóló, a (3) bekezdés szerinti jelentések tartalma.

26. cikk Kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó mentesítési tervek

(1) Amennyiben egy tagállam területén a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében hatóságilag megállapítják egy kiemelt zárlati károsító jelenlétét, az illetékes hatóság haladéktalanul elfogad egy tervet, amely a 16., a 17. és a 18. cikknek megfelelően meghatározza az érintett károsítótól való mentesítésre irányuló intézkedéseket, valamint egy, az említett intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemtervet. Ez a terv a mentesítési terv.

A mentesítési terv ismerteti a végrehajtandó felmérések tervét és megszervezésük módját, továbbá meghatározza a szemrevételezések, a mintavételek és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok számát.

(2) A tagállamok kérésre eljuttatják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz a mentesítési tervet és egy éves jelentést az érintett mentesítési tervek keretében a 16., a 17. és a 18. cikknek megfelelően meghozott intézkedésekről.

27. cikk Meghatározott uniós zárlati károsítókra vonatkozó uniós intézkedések

(1) A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározott uniós zárlati károsítók ellen irányuló intézkedéseket hozhat. Ezek az intézkedések kifejezetten egyes érintett károsítókra vonatkozóan hajtanak végre egy vagy több rendelkezést a következők közül:

a)      a 10. cikk, amely valamely uniós zárlati károsító feltételezett jelenléte esetén meghozandó intézkedésekre vonatkozik;

b)      a 15. cikk, amely a vállalkozók által haladéktalanul megteendő intézkedésekre vonatkozik;

c)      a 16. cikk, amely az uniós zárlati károsítóktól való mentesítésre vonatkozik;

d)      a 17. cikk, amely a korlátozás alatt álló területek kijelölésére vonatkozik;

e)      a 18. cikk, amely a korlátozás alatt álló területek felmérésére és módosítására, valamint a korlátozások megszüntetésére vonatkozik;

f)       a 21. cikk, amely az uniós zárlati károsítókkal és az ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülő károsítókkal kapcsolatos felmérésekre vonatkozik;

g)      a 23. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos felmérésekre vonatkozik az egyes kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó szemrevételezések, mintavételek és vizsgálatok száma tekintetében;

h)      a 24. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos vészhelyzeti tervekre vonatkozik;

i)       a 25. cikk, amely a szimulációs gyakorlatokra vonatkozik;

j)       a 26. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos mentesítési tervekre vonatkozik.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben a Bizottság egy korlátozás alatt álló terület tekintetében a 18. cikkben említett felmérések vagy egyéb bizonyítékok alapján arra a következtetésre jut, hogy az érintett uniós zárlati károsítótól való mentesítés nem lehetséges, a Bizottság olyan, az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyeknek az az egyetlen célja, hogy megelőzzék a szóban forgó károsítók kijutását az érintett területekről. Az ilyen megelőzés a továbbiakban: visszaszorítás.

(3) Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy korlátozás alatt álló területeken kívüli helyszíneken megelőző intézkedésekre van szükség az Unió területe azon részének védelme érdekében, ahol az érintett uniós zárlati károsító nincs jelen, a Bizottság az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat fogadhat el az ilyen intézkedések meghatározására.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett intézkedéseket a károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről és elvekről szóló IV. melléklet szerint fogadják el, figyelembe véve az érintett uniós zárlati károsítókkal járó sajátos kockázatokat, valamint azt, hogy a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket uniós szinten összehangolt módon kell végrehajtani.

(5) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusok előírhatják, hogy az (1) bekezdés a)–j) pontjában említett, a tagállamok által hozott intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni vagy módosítani kell. Amíg a Bizottság intézkedést nem fogad el, a tagállam fenntarthatja az általa alkalmazott intézkedéseket.

(6) Súlyos növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 99. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(7) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan esetről, amikor vállalkozók nem felelnek meg az e cikk alapján elfogadott intézkedéseknek.

28. cikk A tagállamok által az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsítók tekintetében hozott intézkedések

(1) Amennyiben hatóságilag megállapítják, hogy egy, az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsító jelen van egy tagállam területén, és az érintett illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó károsító megfelelhet az uniós zárlati károsítók jegyzékébe való felvételre vonatkozó feltételeknek, haladéktalanul megvizsgálja, hogy a szóban forgó károsító megfelel-e a II. melléklet 3. szakaszának 1. alszakaszában szereplő kritériumoknak. Ha a hatóság arra a következtetésre jut, hogy az említett kritériumok teljesülnek, haladéktalanul megteszi a mentesítési intézkedéseket a károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről és elvekről szóló IV. mellékletnek megfelelően. A 16–19. cikket alkalmazni kell.

Amennyiben egy illetékes hatóság azt feltételezi, hogy egy, az első albekezdésben említett kritériumoknak megfelelő károsító jelen van a területén, a 10. cikket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések után a tagállam megvizsgálja, hogy az érintett károsító az Unió területe tekintetében megfelel-e a II. melléklet 1. szakaszában a zárlati károsítókra vonatkozóan meghatározott kritériumoknak.

(3) Az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot az érintett károsító jelenlétéről, az (1) bekezdésben említett vizsgálatról, a meghozott intézkedésekről és az ezen intézkedéseket indokoló bizonyítékokról.

A tagállam a károsító jelenlétének hatósági megállapításától számított 24 hónapon belül értesíti a Bizottságot a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményéről.

A károsító jelenlétére vonatkozó értesítésekre a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével kerül sor.

29. cikk Az Unió által az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsítók tekintetében hozott intézkedések

(1) Amennyiben a Bizottság egy, a 28. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett értesítést kap, vagy egyéb bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy, az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsító jelen van az Unió területén, vagy közvetlenül fenyeget annak veszélye, hogy oda bejut, és úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó károsító megfelelhet az említett jegyzékbe való felvételre vonatkozó feltételeknek, haladéktalanul megvizsgálja, hogy a szóban forgó károsító az Unió területére vonatkozóan megfelel-e a II. melléklet 3. szakaszának 2. alszakaszában szereplő kritériumoknak.

Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az említett kritériumok teljesülnek, végrehajtási aktusok révén haladéktalanul korlátozott időbeli hatályú intézkedéseket fogad el a szóban forgó károsító jelentette növény-egészségügyi kockázatok tekintetében. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezek az intézkedések kifejezetten az egyes érintett károsítókra vonatkozóan hajtanak végre egy vagy több rendelkezést a 27. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában említett rendelkezések közül.

(2) Amennyiben a Bizottság a 18. cikkben és a 21. cikkben említett felmérések vagy más bizonyítékok alapján arra a következtetésre jut, hogy egyes korlátozás alatt álló területeket nem lehet mentesíteni az érintett károsítótól, az (1) bekezdés második albekezdésében említett végrehajtási aktusok meghatározhatnak olyan intézkedéseket, amelyeknek az az egyetlen célja, hogy visszaszorítsák a szóban forgó károsítót.

(3) Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy korlátozás alatt álló területeken kívüli helyszíneken megelőző intézkedésekre van szükség az Unió területe azon részének védelme érdekében, ahol az érintett károsító nincs jelen, az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusok meghatározhatnak ilyen intézkedéseket.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett intézkedéseket a IV. mellékletnek a zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről szóló 1. szakasza, valamint a szóban forgó mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza szerint fogadják el, figyelembe véve az érintett károsítókkal járó sajátos kockázatokat, valamint azt, hogy a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket uniós szinten összehangolt módon kell végrehajtani.

(5) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusok előírhatják, hogy a tagállamok által a 28. cikk értelmében hozott intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni vagy módosítani kell. Amíg a Bizottság intézkedést nem fogad el, a tagállam fenntarthatja az általa alkalmazott intézkedéseket.

(6) Súlyos növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 99. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(7) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan esetről, amikor vállalkozók nem felelnek meg az e cikk alapján elfogadott intézkedéseknek.

30. cikk A II. melléklet 3. szakaszának módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tudományos és műszaki ismeretek fejlődését figyelembe véve a II. mellékletnek a károsítók által a 28. és 29. cikk előírásainak megfelelően teljesítendő kritériumokról szóló 3. szakaszának a károsító azonosítására, jelenlétére, bejutásának, megtelepedésének és elterjedésének valószínűségére, valamint lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatására vonatkozó kritériumok tekintetében történő módosításáról.

31. cikk A tagállamok által elfogadott szigorúbb követelmények

(1) Amennyiben a növény-egészségügyi védelmi célkitűzés indokolja, a tagállamok a károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről és elvekről szóló IV. melléklet 2. szakasza szerint a 27. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, valamint a 29. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott intézkedéseknél szigorúbb intézkedéseket is alkalmazhatnak területükön.

Ezek az intézkedések nem írnak elő vagy eredményeznek semmilyen, a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére való behozatalára és az Unión belüli mozgására vonatkozó tilalmat vagy korlátozást a 40–54. cikk és a 67–96. cikk rendelkezései által előírtakon túl.

(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk az (1) bekezdés értelmében elfogadott intézkedésekről.

A tagállamok kérésre eljuttatják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz az (1) bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről készített jelentést.

3. szakasz Védett övezeti zárlati károsítók

32. cikk A védett övezetek elismerése

(1) Amennyiben egy zárlati károsító jelen van az Unió területén, de nincs jelen az érintett tagállamban, és nem uniós zárlati károsító, a Bizottság a szóban forgó tagállam (4) bekezdés alapján benyújtott kérelmére elismerheti védett övezetként az adott tagállam területét a (3) bekezdés szerint.

Amennyiben egy védett övezeti zárlati károsító nincs jelen egy tagállam területének meghatározott részén, arra a részre is ugyanaz vonatkozik.

Az ilyen zárlati károsító a továbbiakban: védett övezeti zárlati károsító.

(2) Védett övezeti zárlati károsító nem vihető be az adott védett övezetbe és nem is szállítható azon belül.

Szándékosan senki nem tehet olyan intézkedést, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy egy adott védett övezeti zárlati károsító bejusson egy védett övezetbe, ott megtelepedjen és elterjedjen.

(3) A Bizottság végrehajtási aktus útján megállapítja a védett övezetek és a vonatkozó védett övezeti zárlati károsítók jegyzékét. Ez a jegyzék tartalmazza a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése h) pontja első albekezdésének megfelelően elismert védett övezeteket, valamint a 2000/29/EK irányelv I. melléklete B. részében és II. melléklete B. részében felsorolt megfelelő károsítókat. Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási aktust módosítva elismerhet további védett övezeteket, amennyiben teljesülnek az (1) bekezdésben előírt feltételek. Az ilyen módosítások elfogadása a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik. Ugyanez az eljárás vonatkozik az első albekezdésben említett végrehajtási aktus hatályon kívül helyezésére vagy felváltására is.

Amennyiben a 35. cikket kell alkalmazni, végrehajtási aktust kell elfogadni a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében.

(4) Az (1) bekezdésben említett kérelemhez az érintett tagállam a következőket mellékeli:

a)      az érintett védett övezet határainak leírása, térképekkel együtt; és

b)      a felmérések eredményei, melyek bizonyítják, hogy az érintett zárlati károsító az előző három év során nem volt jelen az érintett területen.

A felméréseket a megfelelő időpontokban és megfelelő intenzitással végzik el, hogy ki lehessen mutatni az érintett károsítót. A felmérések megalapozott tudományos és műszaki elveken alapulnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a védett övezetek elismerése céljából végzett felmérésekre vonatkozóan.

33. cikk A védett övezetekre vonatkozó általános kötelezettségek

(1) Egy védett övezet esetében a következő cikkekben meghatározott kötelezettségek vonatkoznak értelemszerűen a védett övezeti zárlati károsítókra:

a)      a 9–12. cikk, amely az uniós zárlati károsítók jelenlétének megállapítására, az arról szóló értesítésre és tájékoztatásra vonatkozik;

b)      a 15. cikk, amely a vállalkozók által haladéktalanul megteendő intézkedésekre vonatkozik;

c)      a 16., a 17. és a 18. cikk, amelyek az uniós zárlati károsítóktól való mentesítésre, a korlátozás alatt álló területek kijelölésére és módosítására és a korlátozás alatt álló területeken végrehajtott felmérésekre vonatkoznak.

(2) Az adott védett övezeti zárlati károsító tekintetében kijelölt védett övezetben a 17. cikk szerint kijelölt korlátozás alatt álló területről származó növényt, növényi terméket és egyéb árut nem szabad az adott védett övezeti zárlati károsító tekintetében kijelölt védett övezetbe bevinni vagy azon belül szállítani. Ha a szóban forgó növényt, növényi terméket vagy egyéb árut kiszállítják az érintett védett övezetből, azt olyan módon csomagolják és szállítják, hogy ne merüljön fel annak a kockázata, hogy az adott védett övezeti zárlati károsító elterjed az adott védett övezetben.

(3) A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a védett övezeten belül kijelölt, korlátozás alatt álló területekről és az ezeken a területeken a 16., a 17. és a 18. cikk értelmében hozott mentesítési intézkedésekről.

34. cikk A védett övezeti zárlati károsítókra vonatkozó felmérések

(1) Az illetékes hatóság évente felmérést végez az egyes védett övezetekben az érintett védett övezeti zárlati károsító jelenlétére vonatkozóan. A felméréseket a megfelelő időpontokban és megfelelő intenzitással végzik el, hogy ki lehessen mutatni az érintett védett övezeti zárlati károsítót. A felmérések megalapozott tudományos és műszaki elveken alapulnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat határoznak meg azon felmérésekre vonatkozóan, melyeket annak megállapítása céljából végeznek, hogy a védett övezetek továbbra is megfelelnek a 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) A tagállamok minden év április 30-ig tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az előző évben elvégzett, az (1) bekezdésben említett felmérések eredményeiről.

35. cikk A védett övezetek módosítása és visszavonása

(1) A Bizottság módosíthatja a védett övezet méretét azon tagállam kérelmére, amelynek területét érinti a védett övezet.

Amennyiben a Bizottság módosítja a védett övezetet, az érintett tagállam térképeket is megadva értesíti a Bizottságot, a többi tagállamot és az interneten a vállalkozókat a szóban forgó védett övezet módosításáról.

Amennyiben a módosítás a védett övezet kiterjesztését jelenti, a 32., a 33. és a 34. cikket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállam kérelmére a Bizottság visszavonja a védett övezet elismerését, vagy csökkenti a méretét.

(3) A Bizottság visszavonja a védett övezet elismerését, amennyiben a 34. cikkben említett felméréseket nem végezték el az említett cikknek megfelelően.

(4) A Bizottság visszavonja a védett övezet elismerését, amennyiben a vonatkozó védett övezeti zárlati károsítót felfedezték az adott övezetben, és teljesül az alábbi feltételek egyike:

a)      a szóban forgó károsító jelenlétének megállapításától számított három hónapon belül nem jelöltek ki korlátozás alatt álló területet a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)      egy korlátozás alatt álló területen a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott mentesítési intézkedések a szóban forgó károsító jelenlétének megállapításától számított 24 hónapon belül nem jártak sikerrel;

c)      a Bizottság rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy a szóban forgó károsítónak az érintett védett övezetben felfedezett jelenlétére válaszul, a 33. cikk (1) bekezdése c) pontjának értelmében a 16., a 17. és a 18. cikknek megfelelően alkalmazott intézkedéseket gondatlanul hajtották végre.

III. fejezet A minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók

36. cikk A minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók meghatározása

Egy károsító a továbbiakban a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítónak minősül, ha megfelel a következő feltételeknek, és szerepel a 37. cikkben említett jegyzékben:

a)           azonosságát a II. melléklet 4. szakasza 1. pontja szerint megállapítják;

b)           jelen van az Unió területén;

c)           nem uniós zárlati károsító;

d)           főként meghatározott, ültetésre szánt növényekkel vihető át a II. melléklet 4. szakaszának 2. pontja szerint;

e)           a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken való jelenlétének elfogadhatatlan gazdasági hatása van a szóban forgó, ültetésre szánt növények rendeltetésszerű felhasználására a II. melléklet 4. szakaszának 3. pontja szerint;

f)            a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken való jelenlétének megelőzésére megvalósítható és eredményes intézkedések állnak rendelkezésre.

37. cikk A minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók ültetésre szánt növényeken való behozatalának és mozgásának tilalma

(1) Tilos minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítót az Unió területére behozni vagy azon belül szállítani a (2) bekezdésben említett jegyzékben meghatározott olyan ültetésre szánt növényeken, amelyek átviszik a szóban forgó károsítót.

(2) A Bizottság végrehajtási aktus révén megállapítja a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók és a 36. cikk d) pontjában említett meghatározott ültetésre szánt növények jegyzékét, adott esetben a (4) bekezdésben említett kategóriákkal és az (5) bekezdésben említett küszöbértékekkel együtt.

A szóban forgó jegyzék az alábbi jogi aktusok meghatározása szerinti károsítókat és megfelelő, ültetésre szánt növényeket tartalmazza:

a)      a 2000/29/EK irányelv II. melléklete A. részének II. szakasza;

b)      a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelv[24] I. mellékletének 3. és 6. pontja, valamint II. mellékletének 3. pontja;

c)      a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerinti gyümölcstermő növények szaporítóanyagaira, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növényekre vonatkozó feltételek jegyzékének kidolgozásáról szóló, 1993. június 23-i 93/48/EGK bizottsági irányelv[25] melléklete;

d)      a 91/682/EGK tanácsi irányelv értelmében a dísznövények szaporítóanyagaira és a dísznövényekre vonatkozó feltételek jegyzékének kidolgozásáról szóló, 1993. június 23-i 93/49/EGK bizottsági irányelv[26] melléklete;

e)      a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelv[27] II. mellékletének b) pontja;

f)       a vetőburgonya forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/56/EK tanácsi irányelv[28] I. mellékletének 6. pontja és és II. mellékletének B. pontja;

g)      az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK tanácsi irányelv[29] I. mellékletének 4. pontja és II. mellékletének 5. pontja.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság módosítja a (2) bekezdésben említett végrehajtási aktust, amennyiben egy értékelés azt mutatja, hogy egy, az említett aktusban nem szereplő károsító megfelel a 36. cikkben említett feltételeknek, egy, az említett végrehajtási aktusban szereplő károsító már nem felel meg egy vagy több feltételnek, vagy amennyiben módosítani kell a szóban forgó jegyzéket a (4) bekezdésben említett kategóriák vagy az (5) bekezdésben említett küszöbértékek tekintetében.

A Bizottság az említett értékelést a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(4) Amennyiben a 36. cikk e) pontja a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on plant reproductive material law] 12. cikkének (1) bekezdésében említett kategóriák közül csak egy vagy több esetében teljesül, az (1) bekezdésben említett jegyzék meghatározza a szóban forgó kategóriákat, és megállapítja, hogy az (1) bekezdésben előírt behozatali és szállítási tilalom csak azokra a kategóriákra vonatkozik.

(5) Amennyiben a 36. cikk e) pontja csak akkor teljesül, ha az érintett károsító egy bizonyos küszöbérték felett van jelen, az (1) bekezdésben említett jegyzék meghatározza ezt a küszöbértéket, és megállapítja, hogy az (1) bekezdésben előírt behozatali és szállítási tilalom csak az említett küszöbérték felett érvényes.

Küszöbérték megállapítására akkor kerül sor, ha teljesülnek a következő pontokban foglaltak:

a)      a vállalkozók által hozott intézkedésekkel biztosítani lehet, hogy a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsító a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken ne lépje túl a küszöbértéket; és

b)      az ültetésre szánt növények tételein ellenőrizni lehet, hogy nem haladják meg a küszöbértéket.

A IV. mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza alkalmazandó.

(6) A (2) bekezdésben említett végrehajtási aktus olyan módosításai esetében, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szóban forgó végrehajtási aktust egy károsító tudományos nevének változásaira tekintettel kiigazítsák, a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárást kel követni.

A (2) bekezdésben említett végrehajtási aktus minden egyéb módosításának elfogadása a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik. Ugyanez az eljárás vonatkozik a (2) bekezdésben említett végrehajtási aktus hatályon kívül helyezésére vagy felváltására is.

38. cikk A II. melléklet 4. szakaszának módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tudományos és műszaki ismeretek fejlődését figyelembe véve a II. mellékletnek a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítónak minősülő károsítók meghatározására vonatkozó kritériumokról szóló 4. szakaszának a károsító azonosítására, relevanciájára, elterjedésének valószínűségére, valamint lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaira vonatkozó kritériumok tekintetében történő módosításáról.

39. cikk A tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés vagy kiállítások céljára használt, a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók

A 37. cikkben előírt tilalom nem vonatkozik a tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés vagy kiállítások céljára használt, ültetésre szánt növényeken jelen lévő, a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítókra.

IV. fejezet A növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra vonatkozó intézkedések

1. szakasz Az Unió egész területére vonatkozó intézkedések

40. cikk Növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére való behozatalára vonatkozó tilalom

(1) A Bizottság végrehajtási aktust fogad el, amely tartalmazza a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, valamint a tilalmakat és az érintett harmadik országokat, a 2000/29/EK irányelv III. mellékletének A. részében található meghatározás szerint.

Az említett végrehajtási aktust az e rendelet 99. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási aktus által létrehozott jegyzékben a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben[30] megállapított Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásnak megfelelő kódjuk (a továbbiakban: KN-kód) azonosítja.

(2) Amennyiben egy harmadik országból származó vagy ott feladott növény, növényi termék vagy egyéb áru elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot jelent annak valószínűsége miatt, hogy uniós zárlati károsító gazdaszervezete, és ezt a kockázatot nem lehet a károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről és elvekről szóló IV. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság megfelelően módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust, hogy felvegye bele az érintett növényt, növényi terméket vagy egyéb árut és az érintett harmadik országot.

Amennyiben egy, a végrehajtási aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru nem jelent elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot, vagy ilyen kockázatot jelent, azonban ezt a kockázatot a IV. melléklet 1. szakaszának a kockázatok kezelésére irányuló intézkedésekről és a zárlati károsítók útvonalairól szóló 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási aktust.

A növény-egészségügyi kockázat mértékének elfogadhatóságát a IV. mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza szerint kell értékelni. A növény-egészségügyi kockázat mértékének elfogadhatóságát adott esetben egy vagy több meghatározott harmadik ország tekintetében kell értékelni.

Az említett módosítások elfogadása az e rendelet 99. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik.

Súlyos növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a szóban forgó módosításokat a 99. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokkal fogadja el.

(3) Egy, az (1) bekezdésben előírt végrehajtási aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru nem hozható be az Unió területére egy, a szóban forgó jegyzék által érintett harmadik országból.

(4) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat a (3) bekezdést megszegve hoztak be az Unió területére.

Értesíteni kell azt a harmadik országot, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat behozták az Unió területére.

41. cikk Különleges és egyenértékű követelmények hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb áruk

(1) A Bizottság végrehajtási aktust fogad el, amely tartalmazza a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, valamint a követelményeket és adott esetben az érintett harmadik országokat, a 2000/29/EK irányelv IV. mellékletének A. részében található meghatározás szerint.

Az említett végrehajtási aktust az e rendelet 99. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási aktus által létrehozott jegyzékben a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat a KN-kódjuk azonosítja.

(2) Amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb áru elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot jelent annak valószínűsége miatt, hogy uniós zárlati károsító gazdaszervezete, és ezt a kockázatot a károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről és elvekről szóló IV. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust, hogy felvegye bele a szóban forgó növényt, növényi terméket vagy egyéb árut és a rá vonatkozóan végrehajtandó intézkedést. Ezek az intézkedések és az (1) bekezdésben említett követelmények a továbbiakban: különleges követelmények.

Ezek az intézkedések olyan, meghatározott növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb áruknak az Unió területére való behozatalára vonatkozóan a 42. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott különös követelmények formáját ölthetik, amelyek egyenértékűek az említett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb áruknak az Unió területén belüli mozgására vonatkozó különleges követelményekkel (a továbbiakban: egyenértékű követelmények).

Amennyiben egy, a végrehajtási aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru nem jelent elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot, vagy ilyen kockázatot jelent, azonban ezt a kockázatot nem lehet a különleges követelmények révén elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság módosítja a szóban forgó végrehajtási aktust.

A növény-egészségügyi kockázat mértékének elfogadhatóságát a IV. mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza szerint kell értékelni, és annak megfelelően el kell fogadni a kockázat elfogadható mértékűre való csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. A növény-egészségügyi kockázat mértékének elfogadhatóságát adott esetben egy vagy több meghatározott harmadik ország vagy annak/azok részei tekintetében kell értékelni, majd ugyancsak ezek tekintetében el kell fogadni az említett intézkedéseket.

Az említett módosítások elfogadása az e rendelet 99. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik.

Súlyos növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 99. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(3) Egy, az (1) bekezdésben előírt végrehajtási aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru csak akkor hozható be az Unió területére és ott csak akkor szállítható, ha a különleges követelmények vagy az egyenértékű követelmények teljesülnek.

(4) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat a (3) bekezdést megszegve hoztak be az Unió területére vagy szállítottak ott.

Adott esetben azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat behozták az Unió területére.

42. cikk Az egyenértékű követelmények megállapítása

(1) Egy adott harmadik ország kérésére, végrehajtási aktus révén, a 41. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett egyenértékű követelményeket kell meghatározni, amennyiben valamennyi következő feltétel teljesül:

a)      az érintett harmadik ország egy vagy több meghatározott intézkedés hatósági ellenőrzés mellett való végrehajtásával az érintett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területén belüli szállítása tekintetében a 41. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott különleges követelményekkel azonos mértékű növény-egészségügyi védelmet biztosít;

b)      az érintett harmadik ország objektív módon igazolja a Bizottságnak, hogy az a) pontban említett meghatározott intézkedések biztosítják a szóban forgó pontban említett mértékű növény-egészségügyi védelmet.

(2) A Bizottság adott esetben a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 119. cikkének megfelelően kivizsgálja az érintett harmadik országban, hogy teljesül-e az a) és a b) pont.

(3) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusok elfogadása a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik.

43. cikk Az utazók, postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek és internetes ügyfelek számára nyújtandó információk

(1) A tagállamok és a nemzetközi fuvarozók információkat bocsátanak az utasok rendelkezésére a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére való behozatalára vonatkozó, a 40. cikk (3) bekezdése értelmében meghatározott tilalmakról, a 41. cikk (1) bekezdése és a 42. cikk (2) bekezdése értelmében meghatározott követelményekről és a 70. cikk (2) bekezdése értelmében meghatározott mentességekről.

Ezeket az információkat plakátok vagy brosúrák alakjában kell biztosítani, amelyeket adott esetben az interneten kell közzétenni.

Amennyiben az említett információkat tengeri kikötőkben és repülőtereken bocsátják az utasok rendelkezésére, azokat plakátokon kell közzétenni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktust fogadjon el, amely meghatározza az említett plakátokat és brosúrákat. Az említett végrehajtási aktust az e rendelet 99. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett információt a postai szolgáltatók és a távollevők között kötött szerződések alapján értékesítéssel foglalkozó vállalkozók az interneten bocsátják az ügyfeleik rendelkezésére.

(3) A tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben összefoglalják az e cikk alapján szolgáltatott információkat.

44. cikk A tilalmak és követelmények alól a határövezeteknek biztosított kivétel

(1) A 40. cikk (3) bekezdésétől és a 41. cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik növények, növényi termékek és egyéb áruk behozatalát az Unió területére, amennyiben a növények, növényi termékek és egyéb áruk megfelelnek a következő feltételeknek:

a)      azokat a harmadik országoknak a tagállamokkal határos területein (a továbbiakban: harmadik országbeli határövezetek) termesztik vagy termelik;

b)      azokat a tagállamoknak közvetlenül a szóban forgó határ mellett fekvő területeire hozzák be (a továbbiakban: tagállami határövezet);

c)      azokat a megfelelő tagállami határövezetekben feldolgozzák oly módon, hogy minden növény-egészségügyi kockázatot kiküszöbölnek;

d)      nem járnak azzal a kockázattal, hogy a határövezeten belüli mozgások miatt zárlati károsítók terjednének el.

Az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat csak a tagállami határövezetekbe lehet behozni, és csak ott lehet szállítani, kizárólag az illetékes hatóság ellenőrzése alatt.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a következőket:

a)      a harmadik országbeli határövezeteknek és a tagállami határövezeteknek az adott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak megfelelően meghatározott legnagyobb szélessége;

b)      a legnagyobb távolság, amelyre az érintett növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat a harmadik országbeli határövezetekben és a tagállami határövezetekben szállíthatják; és

c)      az (1) bekezdésben említett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak a tagállami határövezetekbe való behozatalának engedélyezésére vonatkozó eljárások.

A szóban forgó övezeteknek olyan szélesnek kell lenniük, hogy biztosítsák, hogy az adott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére való behozatala és az Unión belüli mozgása ne jelentsen semmilyen növény-egészségügyi kockázatot az Unió területén vagy annak részein.

(3) A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapíthat az e cikk hatálya alá tartozó meghatározott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak a tagállami határövezetekbe való behozatalára és az érintett harmadik országokra vonatkozó sajátos feltételeket vagy intézkedéseket.

Ezeket a jogi aktusokat a tudományos és műszaki fejlődést figyelembe véve, a IV. mellékletnek a zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekről szóló 1. szakasza, valamint a szóban forgó mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza szerint fogadják el.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni és adott esetben hatályon kívül helyezni vagy felváltani.

(4) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat az (1) és a (2) bekezdést megszegve hoztak be a szóban forgó bekezdésekben említett határövezetekbe vagy szállítottak ott.

Azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat behozták az érintett határövezetbe.

45. cikk A tilalmak és követelmények alól növény-egészségügyi árutovábbítás céljára biztosított kivétel

(1) A 40. cikk (3) bekezdésétől és a 41. cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére való behozatalát és azon való áthaladását egy harmadik ország felé (a továbbiakban: növény-egészségügyi árutovábbítás), amennyiben a növények, növényi termékek és egyéb áruk megfelelnek a következő feltételeknek:

a)      a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat az azokat ellenőrző vállalkozó aláírt nyilatkozata kíséri, melyben kijelenti, hogy a szóban forgó növények, növényi termékek vagy egyéb áruk Unión belüli szállítására növény-egészségügyi árutovábbítás keretében kerül sor;

b)      úgy vannak csomagolva, és olyan módon szállítják őket, hogy nem áll fenn annak a kockázata, hogy az Unió területére való behozataluk és az Unión való átszállításuk alatt uniós zárlati károsítót terjesszenek el;

c)      az érintett illetékes hatóságok ellenőrzése mellett hozzák be őket az Unió területére, szállítják át őket, és haladéktalanul kiszállítják őket az Unió területéről.

Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol az említett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat behozzák az Unió területére, vagy az Unió területén belül az első alkalommal szállítják őket, tájékoztatja az összes többi olyan tagállam illetékes hatóságát, amelyeken keresztül az említett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat átszállítják, mielőtt kiszállítják őket az Unió területéről.

(2) Amennyiben a 27. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 29. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott jogi aktusok úgy rendelkeznek, e cikket kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az (1) bekezdés a) pontjában említett nyilatkozat tartalmát.

(4) A Bizottság végrehajtási aktusok útján formai előírásokat fogadhat el az (1) bekezdés a) pontjában említett nyilatkozatra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat az (1) bekezdést megszegve hoztak be az Uniónak a szóban forgó bekezdésben említett területére vagy szállítottak ott.

Azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat behozták az Unió területére.

46. cikk A tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés és kiállítások céljára használt növények, növényi termékek és egyéb áruk

(1) A 40. cikk (3) bekezdésétől és a 41. cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok – kérelem alapján – engedélyezhetik a tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés és kiállítások céljára használt növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak a területükre való behozatalát és a területükön belüli szállítását, amennyiben valamennyi következő követelmény teljesül:

a)      az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk jelenléte nem jár uniós zárlati károsító elterjedésének elfogadhatatlan mértékű kockázatával, amennyiben megfelelő korlátozásokat vezetnek be;

b)      a szóban forgó növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat megfelelő tárolólétesítményekben tárolják, és az 56. cikkben említett megfelelő karanténállomásokon használják fel;

c)      a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat érintő tevékenységet megfelelő tudományos és műszaki képesítéssel rendelkező személyzet végzi.

(2) Az illetékes hatóság értékeli az uniós zárlati károsítóknak az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk által való elterjedésének az (1) bekezdés a) pontjában említett kockázatát, figyelembe véve az érintett uniós zárlati károsítók azonosítását, biológiai jellemzőit és terjedési módjait, a tervezett tevékenységet, a környezettel való kölcsönhatást és az adott növények, növényi termékek vagy egyéb áruk jelentette kockázattal kapcsolatos egyéb releváns tényezőket.

Értékeli a tárolólétesítményeket, amelyekben a szóban forgó növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően tárolni fogják, valamint a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat érintő tevékenységet az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően végző személyzet tudományos és műszaki képesítését.

Ezen értékelések alapján az illetékes hatóság engedélyezi a növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb áruknak az Unió területére való behozatalát és az Unión belüli mozgását, ha teljesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények.

(3) Amennyiben az illetékes hatóság megadja az engedélyt, az tartalmazza valamennyi következő feltételt:

a)      a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat az illetékes hatóságok által megfelelőnek tekintett és az engedélyben említett tárolólétesítményekben tárolják;

b)      a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat érintő tevékenységet az illetékes hatóságok által az 56. cikknek megfelelően kijelölt és az engedélyben említett karanténállomásokon végzik;

c)      a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat érintő tevékenységet az illetékes hatóságok által megfelelőnek minősített és az engedélyben említett tudományos és műszaki képesítéssel rendelkező személyzet végzi;

d)      az Unió területére behozott vagy azon belül szállított növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat engedély kíséri.

(4) Az engedély a szóban forgó tevékenységhez megfelelő mennyiségre korlátozódik, és nem haladhatja meg a kijelölt karanténállomás kapacitását.

Magában foglalja az érintett uniós zárlati károsító elterjedése kockázatának megfelelő mérsékléséhez szükséges korlátozásokat.

(5) Az illetékes hatóság ellenőrzi a (3) bekezdésben említett feltételeknek, valamint a (4) bekezdésben említett mennyiségi korlátozásnak és korlátozásoknak való megfelelést, és megteszi a szükséges intézkedéseket, amennyiben ezeket a feltételeket, mennyiségi korlátozást vagy korlátozásokat nem tartják be.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a következők tekintetében:

a)      a tagállamok és a Bizottság között az érintett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb áruknak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozó információcsere;

b)      a (2) bekezdésben említett értékelések és engedély; és

c)      a megfelelés ellenőrzése, a meg nem felelés esetén követett eljárás és annak bejelentése, az (5) bekezdésében említettek szerint.

(7) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit megszegve hoztak be az Unió területére vagy szállítottak ott.

Az értesítéseknek adott esetben tartalmazniuk kell továbbá a tagállamok által a növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében hozott intézkedéseket, valamint azt, hogy az érintett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb áruknak az Unió területére való behozatalát vagy azon belüli szállítását ezen intézkedések végrehajtása után engedélyezték-e.

Adott esetben azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat behozták az Unió területére.

A tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben összefoglalják az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyekre vonatkozó releváns információkat és az (5) bekezdésben említett ellenőrzés eredményeit.

47. cikk Ültetésre szánt növényekre vonatkozó átmeneti intézkedések

(1) A Bizottság végrehajtási aktusok révén ideiglenes intézkedéseket fogadhat el a harmadik országból származó, ültetésre szánt növényeknek az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)      az érintett harmadik országból származó vagy ott feladott, érintett, ültetésre szánt növények kereskedelmét illetően nincs vagy nagyon kevés a növény-egészségügyi tapasztalat;

b)      az érintett harmadik országból származó szóban forgó, ültetésre szánt növények tekintetében nem került sor az Unió területét érintő növény-egészségügyi kockázatok értékelésére;

c)      a szóban forgó, ültetésre szánt növények valószínűleg olyan növény-egészségügyi kockázatokat jelentenek, amelyek nincsenek összefüggésben vagy még nem hozhatók összefüggésbe az 5. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében jegyzékbe felvett uniós zárlati károsítókkal vagy olyan károsítókkal, amelyek esetében a 29. cikk értelmében már intézkedéseket hoztak.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni és adott esetben hatályon kívül helyezni vagy felváltani.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett ideiglenes intézkedéseket az Unió területére vonatkozóan növény-egészségügyi kockázatot jelentő, ültetésre szánt növények azonosítására szolgáló elemekről szóló III. mellékletnek és a IV. mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakaszának megfelelően fogadja el.

Az említett intézkedések az érintett ügytől függően, szükség szerint előírják a következők valamelyikét:

a)      intenzív mintavétel a beléptetési ponton az Unió területére behozott, ültetésre szánt növények minden egyes tételéből, és a minták vizsgálata;

b)      karanténidőszak annak ellenőrzésére, hogy az ültetésre szánt növények nem jelentenek növény-egészségügyi kockázatot, amennyiben az Unió területére behozott, ültetésre szánt növényekből a beléptetési ponton való intenzív mintavétellel és vizsgálattal nem biztosítható a növény-egészségügyi kockázattól való mentesség;

c)      a szóban forgó, ültetésre szánt növényeknek az Unió területére való behozatalára vonatkozó tilalom, amennyiben az Unió területére behozott, ültetésre szánt növényekből a beléptetési ponton való intenzív mintavétellel és vizsgálattal, valamint karanténidőszakkal nem biztosítható a növény-egészségügyi kockázattól való mentesség.

(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedések legfeljebb két évig alkalmazandók. Ez az időtartam egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(4) Súlyos növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 99. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(5) Az 1. cikk értelmében elfogadott intézkedésektől eltérve a 46. cikk vonatkozik az ültetésre szánt növényeknek az Unió területére tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés és kiállítások céljából való behozatalára és az Unión belül e célokból történő szállítására.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb áru tekintetében végrehajtották a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában említett intézkedéseket.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában említett intézkedések alkalmazását követően olyan károsítót fedeztek fel, amely valószínűleg új növény-egészségügyi kockázatot jelent.

A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben elutasították egy növénynek, növényi terméknek vagy egyéb árunak az Unió területére való behozatalát, vagy megtiltották annak az Unió területén való szállítását, mivel az érintett tagállam úgy ítélte meg, hogy a (2) bekezdés c) pontjában említett tilalmat megsértették. Az értesítéseknek adott esetben tartalmazniuk kell a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 64. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok által az érintett növényekre, növényi termékekre vagy egyéb árukra vonatkozóan hozott intézkedéseket.

Adott esetben azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat az Unió területére való behozatal céljából feladták.

48. cikk A III. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele céljából, az Unió területére vonatkozóan növény-egészségügyi kockázatot jelentő, ültetésre szánt növények azonosítására szolgáló elemekről szóló III. mellékletnek a szóban forgó, ültetésre szánt növények jellemzői és származása tekintetében történő módosításáról.

2. szakasz Védett övezetekre vonatkozó intézkedések

49. cikk Növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak védett övezetekbe való behozatalára vonatkozó tilalom

(1) A Bizottság végrehajtási aktust fogad el, amely tartalmazza a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, valamint a tilalmakat és az érintett védett övezeteket, a 2000/29/EK irányelv III. mellékletének B. részében található meghatározás szerint.

Az említett végrehajtási aktust az e rendelet 99. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási aktus által létrehozott jegyzékben a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat a KN-kódjuk azonosítja.

(2) Amennyiben egy, az érintett védett övezeten kívülről érkező növény, növényi termék vagy egyéb áru elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot jelent annak valószínűsége miatt, hogy védett övezeti zárlati károsító gazdaszervezete, és ezt a kockázatot nem lehet a IV. melléklet 1. szakaszának a kockázatok kezelésére irányuló intézkedésekről és a zárlati károsítók útvonalairól szóló 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság megfelelően módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust, hogy felvegye bele az érintett növényt, növényi terméket vagy egyéb árut és az érintett védett övezetet.

Amennyiben egy, a végrehajtási aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru nem jelent elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot, vagy ilyen kockázatot jelent, azonban ezt a kockázatot a IV. melléklet 1. szakaszának a kockázatok kezelésére irányuló intézkedésekről és a zárlati károsítók útvonalairól szóló 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság módosítja a szóban forgó végrehajtási aktust.

Az említett módosítások elfogadása az e rendelet 99. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik.

A növény-egészségügyi kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza szerint kell értékelni.

(3) Egy, az (1) bekezdésben előírt végrehajtási aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru nem hozható be a vonatkozó védett övezetbe egy érintett harmadik országból vagy az Unió érintett területéről.

(4) Súlyos növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 99. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(5) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat az e cikk értelmében elfogadott tilalmakat megszegve hoztak be az érintett védett övezetbe vagy szállítottak ott.

Adott esetben azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat behozták az érintett védett övezetbe.

50. cikk A védett övezetekre vonatkozó különleges követelmények hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb áruk

(1) A Bizottság végrehajtási aktust fogad el, amely tartalmazza a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, valamint a vonatkozó védett övezeteket és a követelményeket, a 2000/29/EK irányelv IV. mellékletének B. részében található meghatározás szerint.

Az említett végrehajtási aktust az e rendelet 99. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási aktus által létrehozott jegyzékben a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat a KN-kódjuk azonosítja.

(2) Amennyiben egy, az érintett védett övezeten kívülről érkező növény, növényi termék vagy egyéb áru elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot jelent a szóban forgó védett övezetre nézve annak valószínűsége miatt, hogy védett övezeti zárlati károsító gazdaszervezete, és ezt a kockázatot a IV. melléklet 1. szakaszának a kockázatok kezelésére irányuló intézkedésekről és a zárlati károsítók útvonalairól szóló 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust, hogy felvegye bele a szóban forgó növényt, növényi terméket vagy egyéb árut és a rá vonatkozóan végrehajtandó intézkedést. Ezek az intézkedések és az (1) bekezdésben említett követelmények a továbbiakban: védett övezetekre vonatkozó különleges követelmények.

Amennyiben egy, a végrehajtási aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru nem jelent elfogadhatatlan mértékű növény-egészségügyi kockázatot a szóban forgó védett övezetre nézve, vagy ilyen kockázatot jelent, azonban ezt a kockázatot nem lehet a védett övezetekre vonatkozó különleges követelmények révén elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság módosítja a szóban forgó végrehajtási aktust.

Az említett módosítások elfogadása az e rendelet 99. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik.

A növény-egészségügyi kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza szerint kell értékelni, és annak megfelelően el kell fogadni a kockázat elfogadható mértékűre való csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

Súlyos növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 99. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(3) Egy, az (1) bekezdésben előírt végrehajtási aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru csak akkor hozható be a vonatkozó védett övezetbe és ott csak akkor szállítható, ha a védett övezetekre vonatkozó különleges követelmények teljesülnek.

(4) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat az e cikk értelmében elfogadott intézkedéseket megszegve hoztak be az érintett védett övezetbe vagy szállítottak ott.

Adott esetben azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat behozták az Unió területére.

51. cikk Az utazók, postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek és internetes ügyfelek számára a védett övezetekre vonatkozóan nyújtandó információk

Az utazók, postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek és internetes ügyfelek számára nyújtandó információkról szóló 43. cikk értelemszerűen alkalmazandó a növények, növényi termékek és egyéb áruk harmadik országokból védett övezetekbe való behozatalára.

52. cikk A tilalmak és követelmények alól a határövezeteknek a védett övezetek tekintetében biztosított kivétel

A tilalmak és követelmények alól a határövezeteknek biztosított kivételről szóló 44. cikk alkalmazandó a 49. cikk (1) és (2) bekezdése és az 50. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében jegyzékbe felvett növények, növényi termékek és egyéb áruk esetében a harmadik országbeli határövezetekkel határos védett övezetek tekintetében.

53. cikk A tilalmak és követelmények alól növény-egészségügyi árutovábbítás céljára a védett övezetek tekintetében biztosított kivétel

A tilalmak és követelmények alól növény-egészségügyi árutovábbítás céljára biztosított kivételről szóló 45. cikk alkalmazandó a 49. cikk (1) és (2) bekezdése és az 50. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében jegyzékbe felvett növények, növényi termékek és egyéb áruk esetében a védett övezeteken keresztül történő növény-egészségügyi árutovábbítás tekintetében.

54. cikk A tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés és kiállítások céljára használt növények, növényi termékek és egyéb áruk a védett övezetek tekintetében

A 49. cikk (3) bekezdésében és az 50. cikk (3) bekezdésében előírt tilalmaktól és kötelezettségektől eltérve a 46. cikk vonatkozik a 49. cikk (1) és (2) bekezdése és az 50. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében jegyzékbe felvett növények, növényi termékek és egyéb áruk esetében a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak védett övezetbe tudományos tevékenység, kísérletek, fajtaszelekció, tenyésztés és kiállítások céljából való behozatalára és azon belüli mozgására.

3. szakasz A növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra vonatkozó egyéb intézkedések

55. cikk A csomagolásra és a járművekre vonatkozó általános követelmények

(1) A 27. cikk (1) és (2) bekezdése, a 29. cikk (1) és (2) bekezdése, a 40. cikk (1) bekezdése, a 41. cikk (1) és (2) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése, a 49. cikk (1) bekezdése és az 50. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott végrehajtási aktusokban említett, az Unió területére behozott vagy azon belül szállított növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb árukhoz felhasznált csomagolóanyag mentes az uniós zárlati károsítóktól.

Ugyanez vonatkozik az ilyen növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat szállító járművekre is.

(2) Az (1) bekezdésben említett, nem fa csomagolóanyag olyan módon borítja az érintett növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, hogy az Unió területére való behozataluk és azon belüli mozgásuk alatt ne álljon fenn az uniós zárlati károsítók elterjesztésének veszélye.

Az (1) bekezdésben említett járművek fedettek vagy zártak olyan módon, hogy az Unió területére való behozataluk és azon belüli mozgásuk alatt ne álljon fenn az uniós zárlati károsítók elterjesztésének veszélye.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés vonatkozik a védett övezetekre a megfelelő védett övezeti zárlati károsítók tekintetében is.

56. cikk A karanténállomások kijelölése

(1) A tagállamok karanténállomásokat jelölnek ki a területükön a növények, növényi termékek és egyéb áruk, valamint a károsítók vonatkozásában, vagy engedélyezik a másik tagállamban található kijelölt karanténállomások igénybevételét, feltéve, hogy a szóban forgó karanténállomások megfelelnek a (2) bekezdésben megállapított követelményeknek.

Az illetékes hatóság – kérésre – ezen túlmenően is karanténállomásnak jelölhet ki létesítményt, feltéve, hogy az megfelel a (2) bekezdésben megállapított követelményeknek.

(2) A karanténállomások megfelelnek a következő feltételeknek:

a)      fizikailag elkülönítik azokat a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat, amelyeket karanténban kell tartani, és gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság engedélye nélkül ne lehessen azokhoz hozzáférni vagy azokat a karanténállomásokról elvinni;

b)      amennyiben a karanténállomásokon növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat érintő tevékenységeket hajtanak végre, olyan alkalmas feltételeket biztosítanak a termesztéshez vagy az inkubációhoz, amelyek elősegítik, hogy az említett növényeken, növényi termékeken és egyéb árukon kialakuljanak a zárlati károsítók jelei és tünetei;

c)      felületeik sima, hézagmentes anyagból készültek, amely hatékony tisztítást és fertőtlenítést tesz lehetővé;

d)      felületeik ellenállnak az elhasználódásnak, valamint a rovaroknak és más ízeltlábúaknak;

e)      olyan öntöző-, szennyvízelvezető és szellőztető rendszerekkel rendelkeznek, amelyek kizárják a zárlati károsítók átadását vagy elszabadulását;

f)       megfelelő rendszerekkel rendelkeznek a fertőzött növények, növényi termékek és egyéb áruk, a hulladék és a berendezések sterilizálására, fertőtlenítésére vagy megsemmisítésére, mielőtt azok elhagynák a karanténállomást;

g)      gondoskodnak védőöltözetről és cipővédőről;

h)      adott esetben megfelelő rendszerekkel rendelkeznek a személyzet és a látogatók fertőtlenítésére, mielőtt azok elhagynák a karanténállomást;

i)       a szóban forgó karanténállomások feladatainak, valamint azon feltételeknek a meghatározása, amelyek mellett e feladatokat végzik, rendelkezésre áll;

j)       elegendő számú, megfelelő végzettségű, képzett és tapasztalt személyzettel rendelkeznek.

(3) A tagállamok kérésre eljuttatják a területükön kijelölt karanténállomások jegyzékét a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz.

57. cikk A karanténállomások működése

(1) A karanténállomásért felelős személy ellenőrzi a karanténállomást és annak közvetlen környezetét, hogy megállapítsa, nincsenek-e jelen zárlati károsítók.

Amennyiben a károsító jelenléte megállapítást nyer, a karanténállomásért felelős személy meghozza a megfelelő intézkedést. Értesíti az illetékes hatóságot a jelenlétről és az intézkedésről.

(2) A karanténállomásért felelős személy gondoskodik arról, hogy a személyzet és a látogatók védőruházatot és cipővédőt viseljenek, és a karanténállomás elhagyásakor adott esetben fertőtlenítsék őket.

(3) A karanténállomásért felelős személy nyilvántartást vezet a következőkről:

a)      az ott dolgozó személyzet;

b)      a karanténállomásra belépő látogatók;

c)      a karanténállomásra belépő és onnan kilépő növények, növényi termékek és egyéb áruk;

d)      a szóban forgó növények, növényi termékek és egyéb áruk származási helye;

e)      az ilyen növényeken, növényi termékeken és egyéb árukon jelen lévő károsítókra vonatkozó megfigyelések.

Ezeket a nyilvántartásokat három évig meg kell őrizni.

58. cikk A karanténállomások felügyelete és a kijelölés visszavonása

(1) Az illetékes hatóság megszervezi évente legalább egyszer a karanténállomások ellenőrzését vagy vizsgálatát, hogy meggyőződjön arról, hogy a szóban forgó karanténállomások megfelelnek az 56. cikk (2) bekezdésében és az 57. cikkben említett feltételeknek.

(2) Az illetékes hatóság haladéktalanul visszavonja az 56. cikk (1) bekezdésében említett kijelölést, amennyiben:

a)      egy ellenőrzés vagy vizsgálat nyomán kiderül, hogy a karanténállomás nem felel meg az 56. cikk (2) bekezdésében vagy az 57. cikkben említett feltételeknek;

b)      a karanténállomásért felelős személy nem tesz kellő időben megfelelő helyreigazító intézkedéseket.

59. cikk Növények, növényi termékek és egyéb áruk kiengedése a karanténállomásokról

(1) Növények, növényi termékek és egyéb áruk csak akkor hagyhatják el a karanténállomásokat az illetékes hatóságok engedélyével, ha megállapítást nyert, hogy azok mentesek az uniós zárlati károsítóktól vagy – adott esetben – a védett övezeti zárlati károsítóktól.

(2) Az illetékes hatóságok csak akkor engedélyezhetik a növények, növényi termékek és egyéb áruk karanténállomásról másik karanténállomásra vagy valamely más helyre való szállítását, ha intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy uniós zárlati károsítók vagy – adott esetben – védett övezeti zárlati károsítók nem terjednek el az érintett területen.

60. cikk Kiszállítás az Unió területéről

(1) Amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb áru Unióból való kiszállítását egy harmadik országgal kötött növény-egészségügyi megállapodás szabályozza, az adott szállítás megfelel az adott megállapodásnak.

(2) Amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb áru Unióból való kiszállítását nem szabályozza harmadik országgal kötött növény-egészségügyi megállapodás, az adott szállításra azon harmadik ország növény-egészségügyi szabályai szerint kerül sor, amelyikbe az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb árut szállítják.

(3) Amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb áru Unióból való kiszállítását sem harmadik országgal kötött növény-egészségügyi megállapodás, sem azon harmadik ország növény-egészségügyi szabályai nem szabályozzák, amelyikbe az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb árut szállítják, a növények, növényi termékek és egyéb áruk Unión belüli szállítására vonatkozó követelmények alkalmazandók a 41. cikk (1) és (2) bekezdésében említett jegyzék szerint.

Ezek a követelmények azonban nem alkalmazandók, amennyiben olyan károsítóra vonatkoznak, amely megfelel a következő feltételek valamelyikének:

a)      a szóban forgó harmadik ország elismeri, hogy a területén jelen van, és nem áll hatósági ellenőrzés alatt;

b)      okkal feltételezhető, hogy nem minősül zárlati károsítónak a szóban forgó harmadik ország területe vonatkozásában.

V. fejezet A vállalkozók nyilvántartásba vétele és a nyomonkövethetőség

61. cikk A vállalkozók hatósági nyilvántartása

(1) Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet és tart naprakészen, amely magában foglalja azon vállalkozókat, akik a második albekezdésében felsorolt tevékenységeket végzik az érintett tagállam területén, és akikre vonatkozik a következő pontok egyike:

a)      olyan vállalkozók, amelyeknek a tevékenysége a 27. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében, a 29. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében, a 41. cikk (1) vagy (2) bekezdésében, a 47. cikk (1) bekezdésében, a 49. cikk (1) bekezdésében vagy az 50. cikk (1) bekezdésében előírt végrehajtási aktus által szabályozott vagy a 43. cikk (1) vagy (2) bekezdése, a 44. cikk (1) bekezdése, a 45. cikk (1) bekezdése, az 51. cikk, az 52. cikk vagy az 53. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó növényekre, növényi termékekre vagy egyéb árukra irányul;

b)      a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on plant reproductive material law] 3. cikke (6) bekezdésének értelmében vett vállalkozók.

Ez a bekezdés a következő tevékenységekre vonatkozik:

a)      ültetés;

b)      termesztés;

c)      termelés;

d)      behozatal az Unió területére;

e)      az Unió területén belüli szállítás;

f)       kiszállítás az Unió területéről;

g)      a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on plant reproductive material law] 3. cikke (5) bekezdésének értelmében vett előállítás és/vagy forgalomba hozatal;

h)      értékesítés távollévők között kötött szerződések révén.

A szóban forgó nyilvántartás a továbbiakban: nyilvántartás. Az első albekezdés a) és b) pontja értelmében nyilvántartásba vett vállalkozók a továbbiakban: nyilvántartásba vett vállalkozók.

(2) Egy vállalkozó többször is szerepelhet egy illetékes hatóság nyilvántartásában, feltéve, hogy minden egyes nyilvántartásba vétel más, a 62. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett telephelyre, gyűjtőraktárra és elosztóközpontra vonatkozik. Minden egyes nyilvántartásba vételre a 62. cikkben előírt eljárás vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik olyan vállalkozóra, amelyre a következő pontok közül egy vagy több is érvényes:

a)      növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat kizárólag az érintett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb áruknak megfelelő kis mennyiségben szállít a végfelhasználóknak, a távollévők között kötött szerződésektől eltérő eszközök révén;

b)      a növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra vonatkozó szakmai tevékenysége a szóban forgó növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb áruknak egy másik vállalkozó megbízásából történő szállítására korlátozódik;

c)      szakmai tevékenysége kizárólag mindenféle áruk fa csomagolóanyagban való szállítását jelenti.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a következők közül egyet vagy többet is meghatároznak:

a)      a vállalkozók olyan további kategóriái, amelyek mentesülnek az (1) bekezdés alkalmazása alól, amennyiben a nyilvántartásba vétel aránytalan adminisztratív terhet jelentene számukra a szakmai tevékenységük növény-egészségügyi kockázatához viszonyítva;

b)      a vállalkozók bizonyos kategóriáinak bejegyzésére vonatkozó különleges követelmények;

c)      az első albekezdés a) pontjában említett, egyes növények, növényi termékek vagy egyéb áruk kis mennyiségeinek legnagyobb értéke.

62. cikk Nyilvántartásba vételi eljárás

(1) A 61. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) vagy b) pontjának hatálya alá tartozó vállalkozók nyilvántartásba vételük érdekében kérelmet nyújtanak be az illetékes hatóságoknak.

(2) A kérelem a következő elemeket tartalmazza:

a)      a vállalkozó neve, címe és elérhetőségei;

b)      nyilatkozat a vállalkozó azon szándékáról, hogy a 61. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeket végezze növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében;

c)      nyilatkozat a vállalkozó azon szándékáról, hogy a következő tevékenységeket végezze:

i.        növényútlevelek kiadása növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra, a 79. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

ii.       jelölés elhelyezése a fa csomagolóanyagon a 91. cikk (1) bekezdése szerint;

iii.      más igazolás kiadása a 93. cikk (1) bekezdése szerint;

iv.      hatósági címkék kiadása növényi szaporítóanyagokhoz a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on plant reproductive material law] 19. cikkének értelmében;

d)      a vállalkozó által az érintett tagállamban a 61. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek végzésére használt telephelyek, gyűjtőraktárak és elosztóközpontok címe a nyilvántartásba vétel céljára;

e)      a növények és növényi termékek nemzetsége és faja és adott esetben az egyéb áruk jellege, amelyekre a vállalkozó tevékenysége irányul.

(3) Az illetékes hatóságok nyilvántartásba veszik a vállalkozót, amennyiben a nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdésben előírt elemeket.

(4) A nyilvántartásba vett vállalkozók adott esetben kérelmet nyújtanak be a (2) bekezdés a), d) és e) pontjában említett adatok, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett nyilatkozatok frissítése iránt.

(5) Amennyiben az illetékes hatóság tudomására jut, hogy a nyilvántartásba vett vállalkozó már nem folytatja a 61. cikk (1) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, vagy hogy a nyilvántartásba vett vállalkozó olyan kérelmet nyújtott be, amely már nem felel meg a (2) bekezdés követelményeinek, felszólítja a vállalkozót, hogy azonnal vagy meghatározott időn belül teljesítse a szóban forgó követelményeket.

Amennyiben a nyilvántartásba vett vállalkozó nem teljesíti a szóban forgó követelményeket az illetékes hatóság által előírt határidőn belül, az illetékes hatóság visszavonja a szóban forgó vállalkozó nyilvántartásba vételét.

63. cikk A nyilvántartás tartalma

A nyilvántartás a 62. cikk (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjában meghatározott elemeket, valamint a következő elemeket tartalmazza:

a)           a hivatalos nyilvántartási szám;

b)           az ISO 3166-1-alpha-2 szabványban[31] arra a tagállamra megadott kétbetűs kód, amelyben a vállalkozót nyilvántartásba vették;

c)           annak megjelölése, hogy a vállalkozó a 62. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett összes tevékenységre rendelkezik-e engedéllyel.

64. cikk A hatósági nyilvántartások adatainak rendelkezésre állása

(1) A nyilvántartást vezető tagállam kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a benne tárolt adatokat.

(2) A nyilvántartást vezető tagállam kérésre bármely vállalkozó rendelkezésére bocsátja a 63. cikkben említett adatokat, kivéve a 62. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában említetteket.

65. cikk Nyomonkövethetőség

(1) Az olyan vállalkozó, amelynek olyan növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat szállítanak, amelyek a 40. cikk (1) bekezdése, a 41. cikk (1) és (2) bekezdése, a 44. cikk (1) és (3) bekezdése, a 45. cikk (1) bekezdése, a 46. cikk (1) és (3) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése, a 49. cikk (1) és (2) bekezdése, az 50. cikk (1) és (2) bekezdése, az 52. cikk, az 53. cikk és az 54. cikk értelmében tilalmak, követelmények vagy feltételek hatálya alá esnek, minden szállított növényről, növényi termékről és egyéb áruról nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozó azonosítani tudja a szállító vállalkozót.

(2) Az olyan vállalkozó, amely olyan növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat szállít, amelyek a 40. cikk (1) bekezdése, a 41. cikk (1) és (2) bekezdése, a 44. cikk (1) és (3) bekezdése, a 45. cikk (1) bekezdése, a 46. cikk (1) és (3) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése, a 49. cikk (1) és (2) bekezdése, az 50. cikk (1) és (2) bekezdése, az 52. cikk, az 53. cikk és az 54. cikk értelmében tilalmak, követelmények vagy feltételek hatálya alá esnek, nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi számára, hogy minden általa szállított növényre, növényi termékre és egyéb árura vonatkozóan azonosítani tudja a vállalkozót, amelynek azt szállította.

(3) A vállalkozók az (1) és a (2) bekezdésben említett nyilvántartásokat három évig őrzik meg attól a naptól számítva, amikor az érintett növényt, növényi terméket vagy egyéb árut ők vagy nekik leszállították.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett nyilvántartások adatait kérésre eljuttatják az illetékes hatóságoknak.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem vonatkozik a 61. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett vállalkozókra.

66. cikk Növények, növényi termékek és egyéb áruk mozgása a vállalkozó telephelyén belül

(1) A vállalkozóknak olyan nyomonkövethetőségi rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a növényeik, növényi termékeik és egyéb áruik saját telephelyeiken belüli mozgásának azonosítását.

Az első albekezdés nem vonatkozik a 61. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett vállalkozókra.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendszerekkel és eljárásokkal azonosított, a növények, növényi termékek és egyéb áruk adott telephelyen belüli mozgására vonatkozó adatokat kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják.

VI. fejezet A növények, növényi termékek és egyéb áruk tanúsítása

1. szakasz Növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére való behozatalához előírt növény-egészségügyi bizonyítványok

67. cikk Növény-egészségügyi bizonyítvány az Unió területére való behozatalhoz

(1) A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területére való behozatalához szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány olyan, harmadik ország által kiállított dokumentum, amely megfelel a 71. cikk feltételeinek, az V. melléklet A. részében vagy adott esetben az V. melléklet B. részében megállapított tartalommal rendelkezik, és igazolja, hogy az érintett növény, növényi termék vagy egyéb áru megfelel valamennyi következő előírásnak:

a)      uniós zárlati károsítóktól mentes;

b)      megfelel a 37. cikk (1) bekezdésének a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétére vonatkozó rendelkezéseinek;

c)      megfelel a 41. cikk (1) és (2) bekezdésében említett követelményeknek;

d)      adott esetben megfelel a 27. cikk (1) és (2) bekezdése és a 29. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott rendelkezések alapján elfogadott szabályoknak.

(2) A növény-egészségügyi bizonyítványban adott esetben a „Kiegészítő nyilatkozat” cím alatt, a 41. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az 50. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott végrehajtási aktusoknak megfelelően szerepel, hogy mely egyedi követelmény teljesül, amennyiben több lehetőség közül lehet választani. Az információ hivatkozást tartalmaz az adott jogi aktusokban szereplő megfelelő választási lehetőségre.

(3) A növény-egészségügyi bizonyítvány adott esetben nyilatkozatot tartalmaz, miszerint az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk megfelelnek a 41. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott végrehajtási aktus követelményeivel a 42. cikk értelmében egyenértékűként elismert növény-egészségügyi intézkedéseknek.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet A. és B. részének a tudományos és műszaki fejlődéshez, valamint a nemzetközi szabványok alakulásához való hozzáigazításuk céljából történő módosításáról.

68. cikk Azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, amelyek esetében előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány

(1) A Bizottság végrehajtási aktus révén megállapítja azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, valamint a vonatkozó származási vagy feladó harmadik országok jegyzékét, amelyek esetében az Unió területére történő behozatalhoz előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány.

Ez a jegyzék a következőket tartalmazza:

a)      a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részének I. pontjában felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk;

b)      olyan növények, növényi termékek és egyéb áruk, amelyek esetében a 27. cikk (1) bekezdésének és a 29. cikk (1) bekezdésének értelmében az Unió területére való behozatalukra vonatkozó követelményeket fogadtak el;

c)      a 37. cikk (2) bekezdése szerint jegyzékbe foglalt vetőmagok;

d)      a 41. cikk (1) és (2) bekezdésének értelmében jegyzékbe foglalt növények, növényi termékek és egyéb áruk.

Az a)–d) pontot azonban nem kell alkalmazni, amennyiben a 27. cikk (1) bekezdése, a 29. cikk (1) bekezdése vagy a 41. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott jogi aktus a megfelelés igazolását írja elő a 91. cikk (1) bekezdésében említett hatósági jelzés vagy a 93. cikk (1) bekezdésében említett egyéb hatósági igazolás formájában.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság végrehajtási aktus révén módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust a következő esetekben:

(a) amennyiben egy, az említett végrehajtási aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru nem felel meg az (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjának;

(b) amennyiben egy, az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru megfelel az (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjának.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság végrehajtási aktus révén módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust a IV. melléklet 2. szakaszában megállapított elveknek megfelelően, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az adott jogi aktusban nem szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru uniós zárlati károsító gazdaszervezete, vagy amennyiben egy, az adott jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru esetében ez a kockázat már nem áll fenn.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdéstől eltérve nem előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány olyan növények, növényi termékek vagy egyéb áruk esetében, amelyek a 44., a 45., a 46. és a 70. cikk hatálya alá tartoznak.

69. cikk Azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, amelyeknek védett övezetbe való behozatalához előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány

(1) A Bizottság végrehajtási aktus révén megállapítja azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, valamint a vonatkozó származási vagy feladó harmadik országok jegyzékét, amelyek esetében a 68. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett eseteken kívül az adott harmadik országokból meghatározott védett övezetekbe történő behozatalukhoz előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány.

Ez a jegyzék a következőket tartalmazza:

a)      a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részének II. pontjában felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk;

b)      az 50. cikk (1) és (2) bekezdésének értelmében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk.

Az a) és b) pontot azonban nem kell alkalmazni, amennyiben az 50. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében elfogadott jogi aktus a megfelelés igazolását írja elő a 91. cikk (1) bekezdésében említett hatósági jelzés vagy a 93. cikk (1) bekezdésében említett egyéb hatósági igazolás formájában.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság végrehajtási aktus révén módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust a következő esetekben:

a)      amennyiben egy, az említett végrehajtási aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru nem felel meg az (1) bekezdés b) pontjának;

b)      amennyiben egy, az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru megfelel az (1) bekezdés b) pontjának.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság végrehajtási aktus révén módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust a IV. melléklet 2. szakaszában megállapított elveknek megfelelően, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az adott jogi aktusban nem szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru a vonatkozó védett övezeti zárlati károsító gazdaszervezete, vagy amennyiben egy, az adott jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru esetében ez a kockázat már nem áll fenn.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdéstől eltérve nem előírás a növény-egészségügyi bizonyítvány olyan növények, növényi termékek vagy egyéb áruk esetében, amelyek az 52., az 53., az 54. és a 70. cikk hatálya alá tartoznak.

70. cikk Az utazók poggyászára, a postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekre és az internetes ügyfelekre vonatkozó kivételek

(1) Kis mennyiségű, harmadik országból származó növények, növényi termékek és egyéb áruk mentességet kaphatnak a 68. cikk (1) bekezdésében és a 69. cikk (1) bekezdésében előírt növény-egészségügyi bizonyítvány követelménye alól, amennyiben megfelelnek valamennyi következő feltételnek:

a)      az Unió területére való behozatalukra utazók személyes poggyászának részeként, távollévők között kötött szerződés alapján történő értékesítést követően a végfelhasználóknak (a továbbiakban: internetes ügyfél) feladott szállítmányként, vagy a végfelhasználóknak postai szolgáltatás keretében kiszállított szállítmányként kerül sor;

b)      nem használhatók szakmai vagy kereskedelmi célra;

c)      a (2) bekezdés értelmében jegyzékben szerepelnek.

Ez a mentesség nem vonatkozik ültetésre szánt növényekre, a vetőmagok kivételével.

(2) A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja az (1) bekezdésben említett növények, növényi termékek és egyéb áruk, valamint az érintett harmadik országok jegyzékét, továbbá megállapítja az érintett növények, növényi termékek és egyéb áruk azon megfelelő legnagyobb mennyiségét, amelyre vonatkozik az említett bekezdésben előírt mentesség és adott esetben egy vagy több, a IV. melléklet 1. szakaszában megállapított kockázatkezelési intézkedés.

A jegyzékről és az érintett legnagyobb mennyiség megállapításáról, valamint adott esetben a kockázatkezelési intézkedésekről az említett növények, növényi termékek és egyéb áruk kis mennyiségei jelentette növény-egészségügyi kockázat alapján kell határozni a IV. melléklet 2. szakaszában meghatározott kritériumok szerint.

Ezt a végrehajtási aktust a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

71. cikk A növény-egészségügyi bizonyítvány által teljesítendő feltételek

(1) Az illetékes hatóság csak akkor fogadja el a harmadik országból behozott növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat kísérő növény-egészségügyi bizonyítványt, amennyiben a bizonyítvány tartalma megfelel az V. melléklet A. részének. Amennyiben a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat a származási országtól eltérő harmadik országból hozzák be, az illetékes hatóság csak az V. melléklet B. részének megfelelő növény-egészségügyi bizonyítványt fogad el.

Az illetékes hatóság nem fogadja el a növény-egészségügyi bizonyítványt, amennyiben a 67. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat hiányzik vagy nem helyes, és amennyiben a 67. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat hiányzik.

(2) Az illetékes hatóság csak akkor fogadja el a növény-egészségügyi bizonyítványt, ha az megfelel a következő követelményeknek:

a)      az Unió hivatalos nyelveinek legalább az egyikén adták ki;

b)      címzettje az Unió vagy az egyik tagállama;

c)      a bizonyítványt annál a dátumnál legfeljebb 14 nappal korábban állították ki, amikor a hatálya alá tartozó növények, növényi termékek vagy egyéb áruk elhagyták a kiállítás helye szerinti harmadik országot.

(3) A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben (IPPC) részes harmadik ország esetében az illetékes hatóság csak az adott harmadik ország hivatalos nemzeti növényvédelmi szervezete vagy annak felelősségével egy szakmailag képzett, az adott hivatalos nemzeti növényvédelmi szervezet által meghatalmazott köztisztviselő által kiállított növény-egészségügyi bizonyítványokat fogadja el.

(4) A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben (IPPC) nem részes harmadik ország esetében az illetékes hatóság csak az adott harmadik ország nemzeti jogszabályai szerint illetékes és a Bizottságnak bejelentett hatóság által kiállított növény-egészségügyi bizonyítványokat fogadja el. A Bizottság a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 131. cikkének a) pontja értelmében, a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével tájékozatja a tagállamokat és a vállalkozókat a beérkezett értesítésekről.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdésben említett elfogadási feltételeknek az említett bizonyítványok megbízhatóságának biztosítása érdekében történő kiegészítésére.

(5) Elektronikus növény-egészségügyi bizonyítványok csak akkor fogadhatók el, ha azokat a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 130. cikkében említett számítógépes információkezelési rendszer segítségével vagy azzal történő elektronikus adatcsere révén nyújtják be.

72. cikk Növény-egészségügyi bizonyítvány érvénytelenítése

(1) Amennyiben egy növény-egészségügyi bizonyítványt a 67. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint bocsátottak ki, és az érintett illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy a 71. cikkben említett feltételek nem teljesülnek, az illetékes hatóság érvényteleníti a növény-egészségügyi bizonyítványt, és gondoskodik arról, hogy többé ne mellékeljék az érintett növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb árukhoz. Ebben az esetben az illetékes hatóság az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk tekintetében végrehajtja a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 64. cikkének (3) bekezdésében megállapított intézkedések egyikét.

(2) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben az (1) bekezdés alapján növény-egészségügyi bizonyítványt érvénytelenítettek.

Azt a harmadik országot is értesítik, amelyik kiállította az adott növény-egészségügyi bizonyítványt.

2. szakasz Növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területén belül történő szállításához előírt növényútlevelek

73. cikk A növényútlevelek

A növényútlevél a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió területén belül történő szállításához és adott esetben a védett övezetekbe való behozatalához és azokon belüli szállításához előírt hatósági címke, amely a 80. cikk és – a védett övezetekbe irányuló mozgás esetében – a 81. cikk összes követelményének való megfelelést tanúsítja, és a 78. cikkben meghatározott tartalommal és formátummal rendelkezik.

74. cikk Azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, amelyeknek az Unió területén belül történő szállításához előírás a növényútlevél

(1) A Bizottság végrehajtási aktus révén megállapítja azon növények, növényi termékek és egyéb áruk jegyzékét, amelyeknek az Unió területén belül történő szállításához előírás a növényútlevél.

Ez a jegyzék a következőket tartalmazza:

a)      valamennyi ültetésre szánt növény, a vetőmagok kivételével;

b)      a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete A. részének I. pontjában felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk;

c)      olyan növények, növényi termékek és egyéb áruk, amelyek esetében a 27. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésének, illetve a 29. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésének értelmében az Unió területén belüli szállításukra vonatkozó követelményeket fogadtak el;

d)      a 37. cikk (2) bekezdése szerint jegyzékbe foglalt vetőmagok;

e)      a 41. cikk (1) és (2) bekezdésének értelmében jegyzékbe foglalt növények, növényi termékek és egyéb áruk.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság végrehajtási aktus révén módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust a következő esetekben:

a)      amennyiben egy, az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru megfelel az (1) bekezdés c), d) vagy e) pontjának.

b)      amennyiben egy, az említett végrehajtási aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru nem felel meg az (1) bekezdés c), d) vagy e) pontjának.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság végrehajtási aktus révén módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust a IV. melléklet 2. szakaszában megállapított elveknek megfelelően, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az adott jogi aktusban nem szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru uniós zárlati károsító gazdaszervezete, vagy amennyiben egy, az adott jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru esetében ez a kockázat már nem áll fenn.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdéstől eltérve nem előírás a növényútlevél olyan növények, növényi termékek vagy egyéb áruk esetében, amelyek a 44., a 45., a 46. és a 70. cikk hatálya alá tartoznak.

75. cikk Azon növények, növényi termékek és egyéb áruk, amelyeknek a védett övezetekbe irányuló behozatalához és azokon belüli szállításához előírás a növényútlevél

(1) A Bizottság végrehajtási aktus révén megállapítja azon növények, növényi termékek és egyéb áruk jegyzékét, amelyeknek egyes védett övezetekbe irányuló behozatalához előírás a növényútlevél.

Ez a jegyzék a következőket tartalmazza:

a)      a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete A. részének II. pontjában felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk;

b)      az 50. cikk (2) bekezdésének értelmében jegyzékbe foglalt egyéb növények, növényi termékek és egyéb áruk.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság végrehajtási aktus révén módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust a következő esetekben:

a)      amennyiben egy, az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru megfelel az (1) bekezdés b) pontjának;

b)      amennyiben egy, az említett végrehajtási aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb áru nem felel meg az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság végrehajtási aktus révén módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktust a IV. melléklet 2. szakaszában megállapított elveknek megfelelően, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az adott jogi aktusban nem szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru a vonatkozó védett övezeti zárlati károsító gazdaszervezete, vagy amennyiben egy, az adott jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb áru esetében ez a kockázat már nem áll fenn.

Az említett végrehajtási aktust a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdéstől eltérve nem előírás a növényútlevél olyan növények, növényi termékek vagy egyéb áruk esetében, amelyek az 52., az 53., az 54. és a 70. cikk hatálya alá tartoznak.

76. cikk A végfelhasználókra vonatkozó kivétel

Nem előírás a növényútlevél abban az esetben, ha a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat végfelhasználókhoz szállítják az érintett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb áruknak megfelelő kis mennyiségben.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes növények, növényi termékek vagy egyéb áruk kis mennyiségei legnagyobb értékének megállapítására.

77. cikk Vállalkozó telephelyén belüli és telephelyei közötti szállításra vonatkozó kivételek

Nem előírás a növényútlevél a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak ugyanazon vállalkozó telephelyén belüli és telephelyei közötti szállítása esetén.

78. cikk A növényútlevél tartalma és formátuma

(1) A növényútlevél egy különálló címke, amelyet bármilyen alkalmas hordozóra lehet nyomtatni, feltéve hogy a növényútlevelet elkülönítik minden más információtól és címkétől, amely rajta kívül fel lehet tüntetve a hordozón.

A növényútlevél jól olvasható és eltávolíthatatlan.

(2) Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevél a VI. melléklet A. részében meghatározott elemeket tartalmazza.

A védett övezetekbe irányuló behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevél a VI. melléklet B. részében meghatározott elemeket tartalmazza.

(3) A(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on plant reproductive material law] 10. cikke szerinti prebázis szaporítóanyagként, bázis szaporítóanyagként vagy tanúsított szaporítóanyagként termelt vagy az említett rendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint forgalomba hozott ültetésre szánt növények esetében a növényútlevelet elkülöníthető formában be kell illeszteni az említett rendelet 22. cikke szerint előállított hatósági címkébe vagy adott esetben az említett rendelet 122. cikkének (1) bekezdése szerint kiállított általános bizonyítványba.

E bekezdés alkalmazása esetén az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevél a VI. melléklet C. részében meghatározott elemeket tartalmazza.

E bekezdés alkalmazása esetén a védett övezetekbe irányuló behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevél a VI. melléklet D. részében meghatározott elemeket tartalmazza.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet A., B., C. és D. részének módosításáról annak érdekében, hogy az említett elemeket adott esetben hozzáigazítsa a tudományos és műszaki fejlődéshez.

(5) Az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül a Bizottság a (2) bekezdés első és második albekezdésében, valamint a (3) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett növényútlevelek tekintetében végrehajtási aktusok révén elfogadja az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélre és a védett övezetekbe irányuló behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélre vonatkozó formai előírásokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Amennyiben adott növények, növényi termékek vagy egyéb áruk jellege megkívánja, a méretükre vonatkozó konkrét előírásokat is meg lehet határozni.

79. cikk Meghatalmazott vállalkozó és illetékes hatóságok általi kiadás

(1) Növényútlevelet az illetékes hatóságok által a 84. cikk szerint meghatalmazott nyilvántartásba vett vállalkozók (a továbbiakban: meghatalmazott vállalkozók) állítanak ki az illetékes hatóságok felügyelete mellett.

A meghatalmazott vállalkozók csak azokhoz a növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb árukhoz adnak ki növényútlevelet, amelyekért felelősek.

(2) Növényútlevelet azonban nyilvántartásba vett vállalkozó kérésére az illetékes hatóság is kiadhat.

(3) A meghatalmazott vállalkozók csak a 62. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett telephelyeken, gyűjtőraktárakban és elosztóközpontokban adnak ki növényútlevelet.

80. cikk Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélre vonatkozó lényegi követelmények

Az Unió területén belüli szállításhoz használt növényútlevelet csak akkor állítanak ki egy növényhez, növényi termékhez vagy egyéb áruhoz, ha az megfelel a következő követelményeknek:

a)           uniós zárlati károsítóktól mentes;

b)           megfelel a 37. cikk (1) bekezdésének a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétére vonatkozó rendelkezéseinek;

c)           megfelel a 41. cikk (1) és (2) bekezdésében említett követelményeknek;

d)           adott esetben megfelel a 27. cikk (1) és (2) bekezdése és a 29. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott rendelkezések alapján elfogadott szabályoknak; és

e)           adott esetben megfelel az illetékes hatóságok által a 16. cikk (1) bekezdése értelmében az uniós zárlati károsítóktól való mentesítés és a 28. cikk (1) bekezdése értelmében az ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülő károsítóktól való mentesítés céljából elfogadott intézkedéseknek.

81. cikk A védett övezetekbe irányuló behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélre vonatkozó lényegi követelmények

(1) A védett övezetbe irányuló behozatalhoz és azon belüli szállításhoz használt növényútlevelet csak akkor állítanak ki egy növényhez, növényi termékhez vagy egyéb áruhoz, ha az megfelel a 80. cikk valamennyi követelményének, valamint a következő követelményeknek:

a)      a vonatkozó védett övezeti zárlati károsítóktól mentes; és

b)      megfelel az 50. cikk (1) és (2) bekezdésében említett követelményeknek.

(2) Amennyiben a 33. cikk (2) bekezdése alkalmazandó, az (1) bekezdésben említett növényútlevelet nem állítják ki.

82. cikk A növényútlevelekhez szükséges vizsgálatok

(1) Növényútlevelet csak olyan növényekhez, növényi termékekhez és egyéb árukhoz lehet kiadni, amelyeknek a (2), (3) és (4) bekezdés szerint elvégzett alapos vizsgálata azt mutatja, hogy azok megfelelnek a 80. cikk és adott esetben a 81. cikk követelményeinek.

A növények, növényi termékek és egyéb áruk vizsgálata történhet egyénileg vagy reprezentatív minták vizsgálatával. A vizsgálat az érintett növények, növényi termékek és egyéb áruk csomagolóanyagára is kiterjed.

(2) A vizsgálatot a meghatalmazott vállalkozó vagy adott esetben a 79. cikk (2) bekezdése szerint az illetékes hatóságok végzik el.

(3) A vizsgálat megfelel a következő feltételeknek:

a)      azt gyakran, megfelelő időpontokban és a kockázatokat figyelembe véve végzik el;

b)      a 62. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett telephelyeken, gyűjtőraktárakban és elosztóközpontokban végzik el; és

c)      szemrevételezéssel, valamint uniós zárlati károsító vagy védett övezet esetében védett övezeti zárlati károsító feltételezett jelenléte esetén mintavétel és vizsgálat útján hajtják végre.

A vizsgálatra a 27. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésének, a 29. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésének, a 41. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint az 50. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően elfogadott egyedi vizsgálati követelmények vagy intézkedések sérelme nélkül kerül sor.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek adott növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében, az általuk jelentett növény-egészségügyi kockázatok alapján meghatározzák a szemrevételezésre, mintavételre és vizsgálatra vonatkozó részletes intézkedéseket, valamint az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett vizsgálatok gyakoriságát és időzítését. A szóban forgó vizsgálatok adott esetben a(z) …/…/EU rendelet (Office of Publications, please insert number of Regulation on the production and making available on the market of plant reproductive material) 12. cikkének (1) bekezdésében említett kategóriákba tartozó egyes ültetésre szánt növényekre vonatkoznak, és azokat adott esetben az említett rendelet II. mellékletének D. részében megállapított egyes elemeken végzik el értelemszerűen.

Amennyiben a Bizottság ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el egyes ültetésre szánt növényekre vonatkozóan, és ezek az ültetésre szánt növények a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on the production and making available on the market of plant reproductive material] 20. cikkének (1) bekezdése értelmében tanúsítási rendszerek hatálya alá esnek, a vonatkozó vizsgálatokat egységes tanúsítási rendszerbe vonják össze.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a műszaki és tudományos ismereteket és fejlődést.

83. cikk A növényútlevelek csatolása

A növényútleveleket a meghatalmazott vállalkozók vagy adott esetben a 79. cikk (2) bekezdése szerint az illetékes hatóságok csatolják az érintett növények, növényi termékek és egyéb áruk egyes tételeihez, mielőtt a 74. cikk szerint az Unió területén belül vagy a 75. cikk szerint védett övezetbe vagy azon belül szállítanák azokat. Amennyiben az ilyen növényeket, növényi termékeket vagy egyéb árukat csomagban, kötegben vagy tartályban szállítják, a növényútlevelet az adott csomaghoz, köteghez vagy tartályhoz kell csatolni.

84. cikk A vállalkozók meghatalmazása növényútlevelek kiállítására

(1) Az illetékes hatóság meghatalmazza a vállalkozót arra, hogy növényútleveleket állítson ki (a továbbiakban: meghatalmazás növényútlevelek kiállítására), amennyiben a vállalkozó megfelel a következő feltételeknek:

a)      rendelkezik a szükséges ismeretekkel azon uniós zárlati károsítókra, védett övezeti zárlati károsítókra és a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítókra vonatkozó, a 82. cikkben említett vizsgálatok elvégzéséhez, amelyek az adott növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat érinthetik, valamint a szóban forgó károsítók jelenlétére utaló jelekkel és az általuk okozott tünetekkel, a szóban forgó károsítók jelenlétének és elterjedésének megakadályozására szolgáló módokkal, valamint a szóban forgó károsítóktól való mentesítés módjaival kapcsolatos ismeretekkel;

b)      rendelkezik olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljesítse a nyomonkövethetőségre vonatkozó kötelezettségeit a 65. és a 66. cikk szerint.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák, hogy a vállalkozóknak milyen végzettségre vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy eleget tegyenek az (1) bekezdés a) pontjában előírt feltételeknek.

85. cikk A felhatalmazott vállalkozók kötelezettségei

(1) Amennyiben a meghatalmazott vállalkozó növényútlevelet szándékozik kiállítani, azonosítja és figyelemmel kíséri előállítási folyamatának azon pontjait és a növények, növényi termékek és egyéb áruk adott vállalkozó általi szállításának azon pontjait, amelyek kritikus jelentőségűek a 27. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 29. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 37. cikk (1) bekezdése, a 41. cikk (3) bekezdése, a 80. cikk, a 82. cikk és – adott esetben – a 33. cikk (2) bekezdése, az 50. cikk (3) bekezdése és a 81. cikk értelmében elfogadott szabályoknak való megfelelés szempontjából.

A vállalkozó nyilvántartást vezet a fenti pontok azonosításáról és nyomon követéséről.

(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazott vállalkozó megfelelő képzést biztosít a 82. cikkben említett vizsgálatokban részt vevő személyzete számára, annak érdekében, hogy az említett személyzet az említett vizsgálatok elvégzéséhez szükséges ismeretek birtokában legyen.

86. cikk Növény-egészségügyi kockázatkezelési tervek

(1) Az illetékes hatóság adott esetben engedélyezheti a meghatalmazott vállalkozók növény-egészségügyi kockázatkezelési terveit, amelyek az adott vállalkozók által a 85. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében végrehajtott intézkedéseket határozzák meg.

(2) A növény-egészségügyi kockázatkezelési terv adott esetben használati utasítások formájában legalább a következőket foglalja magában:

a)      a meghatalmazott vállalkozó nyilvántartásba vételére vonatkozó, a 62. cikk (2) bekezdésében előírt információk;

b)      a növények, növényi termékek és egyéb áruk nyomonkövethetőségére vonatkozó, a 65. cikk (3) bekezdésében és a 66. cikk (1) bekezdésében előírt információk;

c)      a meghatalmazott vállalkozó előállítási folyamatainak, valamint a növények, növényi termékek és egyéb áruk szállításával és értékesítésével összefüggő tevékenységeinek a leírása;

d)      a 85. cikk (1) bekezdésében említett kritikus pontok és a meghatalmazott vállalkozó által az e kritikus pontokhoz kapcsolódó növény-egészségügyi kockázatok enyhítésére meghozott intézkedések elemzése;

e)      a zárlati károsítók feltételezett vagy megállapított jelenlétének esetére érvényben lévő eljárások és tervezett intézkedések, a feltételezett vagy megállapított jelenlét rögzítése, valamint a meghozott intézkedések rögzítése;

f)       a 9. cikk (1) bekezdésében említett értesítésben, a 82. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatokban, valamint a növényútleveleknek a 79. cikk (1) bekezdése, a 88. cikk (1) és (2) bekezdése és a 89. cikk értelmében történő kiállításában részt vevő személyzet szerepe és felelőssége;

g)      az f) pontban említett személyzet számára biztosított képzés.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben említet elemek módosítására.

87. cikk A meghatalmazás visszavonása

(1) Amennyiben az illetékes hatóság tudomást szerez arról, hogy a meghatalmazott vállalkozó nem felel meg a 82. cikk (1), (2), (3) vagy (4) bekezdésének vagy a 84. cikk (1) bekezdésének, vagy arról, hogy egy olyan növény, növényi termék vagy egyéb áru, amelyre a vállalkozó növényútlevelet állított ki, nem felel meg a 80. cikknek vagy adott esetben a 81. cikknek, a szóban forgó hatóság haladéktalanul meghozza az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a rendelkezéseknek való meg nem felelés ne folytatódjon.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdés szerint nem azt az intézkedést hozta, hogy visszavonja a növényútlevelek kiállítására szóló meghatalmazást, és a meg nem felelés továbbra is fennáll, a hatóság haladéktalanul visszavonja a meghatalmazást.

88. cikk Növényútlevél cseréje

(1) Egy meghatalmazott vállalkozó, amely növények, növényi termékek vagy egyéb áruk olyan tételét kapta kézhez, amelyhez növényútlevelet állítottak ki, vagy egy vállalkozó kérésére eljáró illetékes hatóság az adott tételhez eredetileg kiállított növényútlevél helyett új növényútlevelet állíthat ki, feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdés feltételei.

(2) Amennyiben növények, növényi termékek vagy egyéb áruk olyan tételét, amelyhez már kiállítottak növényútlevelet, két vagy több tételre osztanak, az új tételekért felelős meghatalmazott vállalkozó vagy egy vállalkozó kérésére eljáró illetékes hatóság az osztás eredményeként létrejövő valamennyi új tételhez növényútlevelet állít ki, feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdés feltételei. Ezek a növényútlevelek az eredeti tételhez kiállított növényútlevél helyébe lépnek.

Amennyiben két olyan tételt, amelyhez már kiállítottak növényútlevelet, egyetlen tétellé egyesítenek, az új tételért felelős meghatalmazott vállalkozó vagy egy vállalkozó kérésére eljáró illetékes hatóság növényútlevelet állít ki az adott tételhez. Ez a növényútlevél az eredeti tételekhez kiállított növényútlevél helyébe lép, feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdés feltételei.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti növényútlevél csak akkor állítható ki, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)      a növények, növényi termékek vagy egyéb áruk azonossága garantált; és

b)      az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk továbbra is megfelelnek a 80. és a 81. cikk követelményeinek.

(4) Amennyiben egy növényútlevelet az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében állítanak ki, a 82. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálat nincs előírva.

(5) Egy növényútlevél (1) és (2) bekezdés szerinti cseréje után az érintett meghatalmazott vállalkozó három évig megőrzi a lecserélt növényútlevelet.

Amennyiben az illetékes hatóság egy növényútlevél lecserélésére állít ki növényútlevelet, a vállalkozó, akinek a kérésére a kiállítás történt, három évig megőrzi a lecserélt növényútlevelet.

89. cikk Növény-egészségügyi bizonyítványok helyébe lépő növényútlevelek

(1) A 82. cikktől eltérve, amennyiben egy, az Unió területére harmadik országból behozott növénynek, növényi terméknek vagy egyéb árunak az Unió területén belüli szállításához a 74. cikk (1) bekezdésében és a 75. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási aktusok értelmében előírás a növényútlevél, ilyen útlevél kiadására akkor kerül sor, ha a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 47. cikkének (1) bekezdése értelmében az adott növény, növényi termék vagy egyéb áru behozatala tekintetében elvégzett ellenőrzések kielégítő eredménnyel zárultak.

(2) Egy növényútlevél (1) bekezdés szerinti kiállítása után a növényútlevelet kiállító meghatalmazott vállalkozó adott esetben három évig megőrzi a növény-egészségügyi bizonyítványt.

A 95. cikk (2) bekezdése c) pontjának alkalmazása esetén a szóban forgó növény-egészségügyi bizonyítványt hitelesített másolattal pótolják.

90. cikk A növényútlevél bevonására vonatkozó kötelezettség

(1) A vállalkozó, amelynek növényekből, növényi termékekből vagy egyéb árukból álló tétel áll az ellenőrzése alatt, bevonja az adott tétel növényútlevelét, amennyiben tudomást szerez arról, hogy a 78–82., a 84. vagy a 85. cikk követelményei nem teljesülnek.

A vállalkozó a növényútlevelet egy jól látható, kitörölhetetlen piros vonallal átlósan áthúzva érvényteleníti azt.

(2) Amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget az (1) bekezdésnek, az illetékes hatóság bevonja az érintett tétel növényútlevelét, és a növényútlevelet egy jól látható, kitörölhetetlen piros vonallal átlósan áthúzva érvényteleníti azt.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása esetén az érintett vállalkozó három évig megőrzi az érvénytelenített növényútlevelet.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása esetén az érintett vállalkozó ennek megfelelően tájékoztatja a meghatalmazott vállalkozót vagy az illetékes hatóságot, amely kiállította az érvénytelenített növényútlevelet.

(5) A tagállamok a 97. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben a (2) bekezdés alapján növényútlevelet vontak be és érvénytelenítettek.

3. szakasz Egyéb tanúsítványok

91. cikk Fa csomagolóanyag jelölése

(1) A jelölés, amely azt tanúsítja, hogy a fa csomagolóanyagot a 27. cikk (1) vagy (2) bekezdése, a 29. cikk (1) vagy (2) bekezdése, a 41. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy az 50. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében megállapított módszerrel kezelték uniós zárlati károsítók és védett övezeti zárlati károsítók ellen, a VII. mellékletben meghatározott elemeket tartalmazza.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. melléklet módosítására, az adott jelölésnek a nemzetközi szabványok fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében.

(3) A jelölést csak a 92. cikk szerint meghatalmazott vállalkozó alkalmazhatja.

(4) A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja az (1) bekezdésben említett jelölésre vonatkozó formai előírásokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

92. cikk A fa csomagolóanyag jelölését az Unió területén alkalmazó vállalkozók meghatalmazása és felügyelete

(1) Egy vállalkozó akkor kap meghatalmazást a 91. cikk (3) bekezdésében említett jelölés alkalmazására, ha eleget tesz a következő feltételeknek:

a)      rendelkezik a fa csomagolóanyagnak a 91. cikk (1) bekezdésében említett jogi aktusok értelmében előírt kezelésének elvégzéséhez szükséges ismeretekkel;

b)      megfelelő létesítményeket üzemeltet a kezelés elvégzésére (a továbbiakban: kezelőüzemek).

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a meghatalmazásra vonatkozó követelmények módosítására, adott esetben a tudományos és műszaki ismeretek fejlődését figyelembe véve.

A meghatalmazást kérelemre az illetékes hatóság adja meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az adott bekezdésben említett meghatalmazás a teljes mértékben kezelt fából készült fa csomagolóanyag jelölése vonatkozásában kiadható, amennyiben a nyilvántartásba vett vállalkozó eleget tesz valamennyi következő feltételnek:

a)      kizárólag az (1) bekezdés szerint meghatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó által üzemeltetett kezelőüzemekből származó fát használ fel;

b)      gondoskodik arról, hogy az e célra használt faanyag visszakövethető legyen a szóban forgó kezelőüzemekig;

c)      amennyiben a 27. cikk (1) és (2) bekezdése, a 29. cikk (1) és (2) bekezdése, a 41. cikk (1) és (2) bekezdése és az 50. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében alkalmazandó, kizárólag az a) pontban említett fát használ fel, amelyet növényútlevél kísér.

(3) Az illetékes hatóság felügyeli az (1) bekezdés értelmében meghatalmazott vállalkozókat, hogy ellenőrizze és biztosítsa, hogy azok a 91. cikk (1) bekezdésének megfelelően kezelik és jelölik a fa csomagolóanyagot, és eleget tesznek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik a vállalkozók illetékes hatóság általi felügyeletére vonatkozó, e bekezdésben foglalt követelményeket.

(4) Amennyiben az illetékes hatóság tudomást szerez arról, hogy a vállalkozó nem tesz eleget az (1), a (2) vagy a (3) bekezdésben említett követelményeknek, a szóban forgó hatóság haladéktalanul meghozza az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a rendelkezéseknek való meg nem felelés ne folytatódjon.

Amennyiben az illetékes hatóság nem azt az intézkedést hozta, hogy visszavonja az (1) bekezdésben említett meghatalmazást, és a meg nem felelés továbbra is fennáll, a hatóság haladéktalanul visszavonja az (1) bekezdésben említett meghatalmazást.

93. cikk Tanúsítványok a fa csomagolóanyag jelölésén kívül

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a növényekre, növényi termékekre vagy egyéb, a fa csomagolóanyagoktól eltérő árukra vonatkozó hatósági tanúsítványok kötelező elemeit, amelyeket a vonatkozó nemzetközi szabványok a 27. cikk (1) vagy (2) bekezdése, a 29. cikk (1) vagy (2) bekezdése, a 41. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy az 50. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében elfogadott intézkedések végrehajtásának bizonyítékaként előírnak.

(2) E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követelményeket állapíthatnak meg a következők közül egy vagy több elemre vonatkozóan is:

a)      a vállalkozóknak az (1) bekezdésben említett hatósági tanúsítványok kiállítására vonatkozó meghatalmazása;

b)      az a) pont értelmében meghatalmazott vállalkozók illetékes hatóság általi felügyelete;

c)      az a) pontban említett meghatalmazás visszavonása.

(3) A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja az (1) bekezdésben említett tanúsítványokra vonatkozó formai előírásokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4. szakasz Növények, növényi termékek és egyéb áruk kivitele az Unió területéről

94. cikk Export növény-egészségügyi bizonyítvány

(1) Amennyiben egy növénynek, növényi terméknek vagy egyéb árunak az Unió területéről harmadik országba történő kiviteléhez az adott harmadik ország szabályai növény-egészségügyi bizonyítványt írnak elő (a továbbiakban: export növény-egészségügyi bizonyítvány), az említett bizonyítványt az illetékes hatóság állítja ki annak a vállalkozónak a kérésére, amelyiknek az ellenőrzése alatt áll a kivitelre kerülő növény, növényi termék vagy egyéb áru.

(2) Az export növény-egészségügyi bizonyítványt kiállítják, feltéve, hogy elegendő információ áll rendelkezésre annak igazolásához, hogy az érintett harmadik ország követelményei teljesülnek. Ez az információ származhat adott esetben a következők közül egy vagy több elemből:

a)      a 73. cikkben említett, a növényt, növényi terméket vagy egyéb árut kísérő növényútlevél;

b)      fa csomagolóanyag jelölése a 91. cikk (1) bekezdése szerint vagy a 93. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítvány;

c)      a 96. cikkben említett preexport bizonyítványban szereplő információk;

d)      a 67. cikkben említett növény-egészségügyi bizonyítványban szereplő hivatalos információk, amennyiben az érintett a növényt, növényi terméket vagy egyéb árut harmadik országból hozták be az Unió területére;

e)      az érintett növény, növényi termék vagy egyéb áru tekintetében elvégzett hatósági ellenőrzés, mintavétel és vizsgálat.

(3) Az export növény-egészségügyi bizonyítvány a VIII. melléklet A. részében meghatározott elemeket tartalmazza.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet A. részének a tudományos és műszaki fejlődéshez, valamint a nemzetközi szabványok alakulásához való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.

(5) A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja az (1) bekezdésben említett növény-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó formai előírásokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Elektronikus export növény-egészségügyi bizonyítványok csak akkor érvényesek, ha azokat a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 130. cikkében említett számítógépes információkezelési rendszer segítségével vagy azzal történő elektronikus adatcsere révén nyújtják be.

95. cikk Reexport növény-egészségügyi bizonyítvány

(1) Amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb áru harmadik országból származik, és abból vagy egy másik harmadik országból hozták be az Unió területére, az export növény-egészségügyi bizonyítvány helyett reexport növény-egészségügyi bizonyítvány is kiállítható.

A reexport növény-egészségügyi bizonyítványt az illetékes hatóság állítja ki annak a vállalkozónek a kérésére, amelyiknek az ellenőrzése alatt áll a kivitelre kerülő növény, növényi termék vagy egyéb áru.

(2) Az illetékes hatóság kiállítja a reexport növény-egészségügyi bizonyítványt, feltéve, hogy a következő feltételek mind teljesülnek:

a)      az érintett növényt, növényi terméket vagy egyéb árut nem abban a tagállamban termesztették, állították elő vagy dolgozták fel, ahonnan az érintett harmadik országba exportálják;

b)      az érintett növény, növényi termék vagy egyéb áru nem volt kitéve semmilyen, a rendeltetési hely szerinti harmadik ország által zárlati károsítóként nyilvántartott károsító általi fertőzés kockázatának az azon tagállamban való tárolás során, amelyből kivitelre kerül az adott harmadik országba;

c)      az érintett növényt, növényi terméket vagy egyéb árut a származás szerinti harmadik országból kísérő növény-egészségügyi bizonyítványt, amennyiben az rendelkezésre áll, vagy annak hiteles másolatát mellékelik a reexport növény-egészségügyi bizonyítványhoz.

(3) A 94. cikk (2) bekezdésének az érintett harmadik ország követelményeinek való megfelelés igazolásához elegendő információkra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) A reexport növény-egészségügyi bizonyítvány a VIII. melléklet B. részében meghatározott elemeket tartalmazza.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet B. részének a tudományos és műszaki fejlődéshez, valamint a nemzetközi szabványok alakulásához való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.

(6) A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja az (1) bekezdésben említett növény-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó formai előírásokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7) Elektronikus reexport növény-egészségügyi bizonyítványok csak akkor érvényesek, ha azokat a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 130. cikkében említett számítógépes információkezelési rendszer segítségével vagy azzal történő elektronikus adatcsere révén nyújtják be.

96. cikk Preexport bizonyítványok

(1) Az a tagállam, amelyből a 94. cikk (1) bekezdésében említett növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat kiviszik, és az a tagállam, amelyben a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat termesztették, előállították vagy feldolgozták, szükség szerint információkat cserélnek az export növény-egészségügyi bizonyítvány haladéktalan kiállításához.

(2) Az (1) bekezdésben említett információcsere harmonizált dokumentum (a továbbiakban: preexport bizonyítvány) formájában történik, amelyben az a tagállam, amelyben a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat termesztették, előállították vagy feldolgozták, tanúsítja, hogy ezek a növények, növényi termékek vagy egyéb áruk megfelelnek a meghatározott növény-egészségügyi követelményeknek a következők közül egy vagy több elemre vonatkozóan:

a)      meghatározott károsítók jelenlétének hiánya az érintett növényekben, növényi termékekben vagy egyéb árukban;

b)      az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk származása;

c)      az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk előállítása vagy feldolgozása során alkalmazott növény-egészségügyi eljárások.

(3) A preexport bizonyítványt a vállalkozó kérésére az a tagállam állítja ki, amelynek területén a növényeket, növényi termékeket vagy más árukat termesztették, előállították vagy feldolgozták, amíg az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk az érintett vállalkozó telephelyén találhatók.

(4) A preexport bizonyítvány a növényeket, növényi termékeket és egyéb árukat kíséri az Unió területén belüli szállításuk ideje alatt, hacsak az abban foglalt információk cseréjére nem elektronikus úton kerül sor az érintett tagállamok között.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a preexport bizonyítvány tartalmát.

(6) A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja a preexport bizonyítványra vonatkozó formai előírásokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 99. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VII. fejezet A Bizottság kísérő intézkedései

97. cikk Elektronikus értesítési rendszer létrehozása

(1) A Bizottság elektronikus rendszert hoz létre, amellyel a tagállamok benyújthatják értesítéseiket.

Ez a rendszer csatlakozik a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls] 130. cikkének (1) bekezdésében említett számítógépes információkezelési rendszerhez és kompatibilis azzal.

(2) Amennyiben az értesítés tárgya károsító jelenléte az Unió területére behozott, az Unió területére való behozatal céljából hivatalosan bemutatott vagy az Unió területén belül szállított növényekben, növényi termékekben vagy egyéb árukban, az (1) bekezdésben említett értesítés tartalmazza az érintett növényekre, növényi termékekre vagy egyéb árukra vonatkozó hivatkozást, a meg nem felelés jellegét, valamint a meghozott intézkedéseket.

Amennyiben az értesítés tárgya károsító jelenléte egy tagállam területén, nem egy, az Unió területére behozott, az Unió területére való behozatal céljából hivatalosan bemutatott vagy az Unió területén belül szállított növényben, növényi termékben vagy egyéb áruban, az (1) bekezdésben említett értesítés tartalmazza az érintett növényekre, növényi termékekre vagy egyéb árukra vonatkozó hivatkozást, a károsító nevét, a jelenlétének helyét és GPS-koordinátáit, valamint a meghozott intézkedéseket.

VIII. fejezet Záró rendelkezések

98. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az 1. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8. cikk (6) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikkben, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikkben,a 32. cikk (4) bekezdésében, a 34. cikk (1) bekezdésében, a 38. cikkben, a 44. cikk (2) bekezdésében, a 45. cikk (3) bekezdésében, a 46. cikk (6) bekezdésében, a 48. cikkben, a 61. cikk (3) bekezdésében, a 67. cikk (4) bekezdésében, a 71. cikk (4) bekezdésében, a 76. cikkben, a 78. cikk (4) bekezdésében, a 82. cikk (4) bekezdésében, a 84. cikk (2) bekezdésében, a 86. cikk (3) bekezdésében, a 91. cikk (2) bekezdésében, a 92. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 93. cikk (1) bekezdésében, a 94. cikk (4) bekezdésében, a 95. cikk (5) bekezdésében és a 96. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8. cikk (6) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikkben, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikkben,a 32. cikk (4) bekezdésében, a 34. cikk (1) bekezdésében, a 38. cikkben, a 44. cikk (2) bekezdésében, a 45. cikk (3) bekezdésében, a 46. cikk (6) bekezdésében, a 48. cikkben, a 61. cikk (3) bekezdésében, a 67. cikk (4) bekezdésében, a 71. cikk (4) bekezdésében, a 76. cikkben, a 78. cikk (4) bekezdésében, a 82. cikk (4) bekezdésében, a 84. cikk (2) bekezdésében, a 86. cikk (3) bekezdésében, a 91. cikk (2) bekezdésében, a 92. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 93. cikk (1) bekezdésében, a 94. cikk (4) bekezdésében, a 95. cikk (5) bekezdésében és a 96. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) Az 1. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (1) és (2) bekezdése, a 8. cikk (6) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdése, a 20. cikk, a 22. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (4) bekezdése, a 30. cikk, a 32. cikk (4) bekezdése, a 34. cikk (1) bekezdése, a 38. cikk, a 44. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (3) bekezdése, a 46. cikk (6) bekezdése, a 48. cikk, a 61. cikk (3) bekezdése, a 67. cikk (4) bekezdése, a 71. cikk (4) bekezdése, a 76. cikk, a 78. cikk (4) bekezdése, a 82. cikk (4) bekezdése, a 84. cikk (2) bekezdése, a 86. cikk (3) bekezdése, a 91. cikk (2) bekezdése, a 92. cikk (1) és (3) bekezdése, a 93. cikk (1) bekezdése, a 94. cikk (4) bekezdése, a 95. cikk (5) bekezdése és a 96. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

99. cikk Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

100. cikk Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok e rendelkezésekről legkésőbb [Office of Publications, please insert date of application of this Regulation]-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról is.

101. cikk Hatályukat vesztő jogszabályok

(1) A 2000/29/EK irányelv hatályát veszti.

A következő jogi aktusok is hatályukat vesztik:

a)      a 69/464/EGK irányelv;

b)      a 69/466/EGK irányelv;

c)      a 74/647/EGK irányelv;

d)      a 93/85/EGK irányelv;

e)      a 98/57/EK irányelv;

f)       a 2007/33/EK irányelv.

(2) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a IX. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

102. cikk A(z) […]/2013/EU rendelet módosítása [Office of Publications, please insert number of Regulation laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material]

A(z) [.…]/2013/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material] a következőképpen módosul:

1.           az 1. cikk e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e)     a károsítókkal szembeni védelmi intézkedések;”

2.           a 17. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)     egy fertőzött területnek egy adott károsítótól való mentesítését célzó, az illetékes hatóságok által [a károsítókkal szembeni védelmi intézkedésekről szóló] […]/[…]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 16. cikkének (1) bekezdése, 27. cikkének (1) bekezdése vagy 29. cikkének (1) bekezdése alapján hozott intézkedések;

b)      egy olyan, a(z) […]/[…]/EU rendelet* 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsító elterjedésének megakadályozására hozott intézkedések, amely ellen az adott rendelet 27. cikkének (2) bekezdése vagy 29. cikkének (2) bekezdése alapján az elterjedésének megakadályozására hozott uniós intézkedéseket fogadtak el egy olyan fertőzött területre vonatkozóan, amelyet nem lehet az adott kiemelt zárlati károsítótól mentesíteni, amennyiben ezek az intézkedések elengedhetetlenek az Unió területének az adott kiemelt zárlati károsító továbbterjedése elleni védelme érdekében. Ezek az intézkedések a fertőzött terület körüli pufferzónának az érintett károsítótól való mentesítésére vonatkoznak, amennyiben az adott pufferzónában észlelték a károsító jelenlétét;

c)      egy olyan, a(z) […]/[…]/EU rendelet* 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsító elterjedése ellen hozott megelőző intézkedések, amely ellen az adott rendelet 27. cikkének (3) bekezdése vagy 29. cikkének (3) bekezdése alapján uniós intézkedéseket fogadtak el, amennyiben ezek az intézkedések elengedhetetlenek az Unió területének az adott kiemelt zárlati kártevő továbbterjedése elleni védelme érdekében.

*          HL L […]., […], […]. o.” [Office of Publications, please insert this footnote, referring to the present Regulation, in Regulation (EU) No [.…]/2013 laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material]

3.           a 18. cikk a következőképpen módosul:

a)      az első bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)     a(z) […]/[…]/EU rendelet* 5. cikkének (2) bekezdése értelmében jegyzékben szereplő olyan uniós zárlati károsítókra vonatkoznak, amelyekről nem ismeretes, hogy előfordulnak az Unió területén;

b)      a(z) […]/[…]/EU rendelet* 6. cikkének (2) bekezdése értelmében jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsítókra vonatkoznak;

c)       az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek a Bizottság által a(z) […]/[…]/EU rendelet* 29. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak.

*          HL L […]., […], […]. o.” [Office of Publications, please insert this footnote, referring to the present Regulation, in Regulation (EU) No [.…]/2013 laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material]

b)      a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első bekezdés c) pontjában foglalt feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem fedezi a Bizottság által a(z) […]/[…]/EU rendelet* 29. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedés lejárata után felmerülő költségeket.

*          HL L […]., […], […]. o.” [Office of Publications, please insert this footnote, referring to the present Regulation, in Regulation (EU) No [.…]/2013 laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material]

4.           a 19. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)      a szöveg a c) pont után a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca)   a(z) […]/[…]/EU rendelet* 2. cikke (7) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett vállalkozók számára az adott rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben felsorolt kiemelt zárlati károsítók tekintetében az adott rendelet 16. cikkében említett intézkedések hatálya alá tartozó, megsemmisített növények, növényi termékek vagy egyéb áruk értéke után folyósított kártérítés miatt felmerülő tagállami költségek;

*          HL L […]., […], […]. o.” [Office of Publications, please insert this footnote, referring to the present Regulation, in Regulation (EU) No [.…]/2013 laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material]

b)      a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)     kivételes és megfelelően indokolt esetekben, az intézkedések uniós szintű hozzáadott értékét figyelembe véve, egyéb szükséges intézkedések végrehajtása során felmerülő, az a)–ca) pontban nem említett költségek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések a 35. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási határozatban kerültek meghatározásra.”

c)      a szöveg a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés ca) pontja alkalmazásában a kártérítés nem haladja meg a növények, növényi termékek vagy egyéb áruk közvetlen megsemmisítésük előtt piaci értékét, és a maradványértéket, ha van ilyen, le kell vonni a kártérítés összegéből.”

5.           a 20. cikk a következőképpen módosul:

a)      az első bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)     a(z) […]/[…]/EU rendelet* 5. cikkének (2) bekezdése értelmében jegyzékben szereplő olyan uniós zárlati károsítókra vonatkoznak, amelyekről nem ismeretes, hogy előfordulnak Unió területén;

b)      a(z) […]/[…]/EU rendelet* 6. cikkének (2) bekezdése értelmében jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsítókra vonatkoznak;

c)       az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek a Bizottság által a(z) […]/[…]/EU rendelet* 29. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak;

*          HL L […]., […], […]. o.” [Office of Publications, please insert this footnote, referring to the present Regulation, in Regulation (EU) No [.…]/2013 laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material]

b)      A harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első bekezdés c) pontjában foglalt feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem fedezi a Bizottság által a(z) […]/[…]/EU rendelet* 29. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedés lejárata után felmerülő költségeket.

*          HL L […]., […], […]. o.” [Office of Publications, please insert this footnote, referring to the present Regulation, in Regulation (EU) No [.…]/2013 laying down provisions for the management of expenditure relating to the food chain, animal health and animal welfare, and relating to plant health and plant reproductive material]

103. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Office of Publications, please insert date counting 36 months from the entry into force]-tól/-től kell alkalmazni.

(2) A 97. cikk (2) bekezdését attól a naptól kezdve kell alkalmazni, amikor 97. cikk (1) bekezdésben említett rendszerek létrejönnek.

(3) A 101. cikk (1) bekezdésének a), d), e) és f) pontjában említett jogi aktusok 2021. december 31-én hatályukat vesztik. Az említett jogi aktusok rendelkezései és e rendelet rendelkezései közötti ütközés esetén e rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET

Olyan területek, amelyek vonatkozásában az e rendelet alkalmazásában a harmadik országokra történő hivatkozásokat a harmadik országokra és e területekre történő hivatkozásként, az Unió területére történő hivatkozásokat pedig az Uniónak e területek nélkül vett területére történő hivatkozásként kell értelmezni, az 1. cikk (2) bekezdése szerint

A következők területe:

1.           Guadeloupe

2.           Francia Guyana

3.           Martinique

4.           Réunion

5.           Saint-Martin

6.           Mayotte

7.           Ceuta

8.           Melilla

9.           A Kanári–szigetek

II. MELLÉKLET

A károsítóknak az Unió területére jelentett kockázat alapján történő minősítésére vonatkozó kritériumok

1. szakasz A zárlati károsítónak minősülő károsítók azonosításának kritériumai a 3. cikk, a 7. cikk (1) bekezdése és a 28. cikk (2) bekezdése szerint

(1) A károsító azonossága

A károsító rendszertani besorolásának egyértelműnek kell lennie, vagy a károsítónak egyértelmű tüneteket kell okoznia, és átadhatónak kell lennie.

A károsító rendszertani besorolását a faj szintjén kell meghatározni, vagy – további lehetőségként – annál magasabb vagy alacsonyabb rendszertani szinten, amennyiben az adott rendszertani szint tudományos szempontból megfelelő a virulencia, a gazdaszervezetek köre vagy a vektorkapcsolatok nézőpontjából.

(2) A károsítók jelenléte a szóban forgó területen

A következő feltételek közül egy vagy több is alkalmazandó:

a)      a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen;

b)      a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen, kivéve annak egy korlátozott részén;

c)      a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen, kivéve néhány rendszertelen, elszigetelt és ritka előfordulást.

Amennyiben a b) vagy a c) pont érvényes, úgy tekintendő, hogy a károsító korlátozott mértékben terjedt el.

(3) A károsító azon képessége, hogy a szóban forgó területre bejusson, valamint ott megtelepedjen és elterjedjen

a)      Bejutási képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes bejutni a szóban forgó területre vagy – ha ott jelen van – annak a területnek azon részébe, ahol korlátozott mértékben terjedt el (a továbbiakban: veszélyeztetett terület), természetes úton terjedve vagy ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.        a szóban forgó területre beszállított növények, növényi termékek és egyéb áruk tekintetében azon terület növényeihez, növényi termékeihez és egyéb áruihoz kapcsolódik, ahonnan származnak vagy ahonnan azokat a szóban forgó területre beszállították;

ii.       túléli a szállítást vagy tárolást;

iii.      a szóban forgó területen megfelelő gazdanövényre, növényi termékre vagy egyéb árura átvihető.

b)      Megtelepedési képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes a közeljövőben fenntartani a jelenlétét (a továbbiakban: megtelepedni) a szóban forgó területen vagy – ha ott jelen van – annak a területnek azon részén, ahol korlátozott mértékben terjedt el, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.        jelen vannak a károsító gazdaszervezetei és – adott esetben – a károsítót átvivő vektorok;

ii.       a meghatározó környezeti tényezők kedveznek az érintett károsítónak és adott esetben a vektornak, ami lehetővé teszi, hogy túlélje az éghajlati viszonyok okozta stresszt, és végigélje teljes életciklusát;

iii.      az adott területen alkalmazott művelési gyakorlatok és védelmi intézkedések kedvezőek;

iv.      a károsító túlélési módszerei, reproduktív stratégiája, genetikai alkalmazkodóképessége és az életképes populáció legkisebb mérete segíti a megtelepedését.

c)      Elterjedési képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes elterjedni a szóban forgó területen vagy – ha ott jelen van – annak a területnek azon részén, ahol korlátozott mértékben terjedt el, ha a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:

i.        a környezet megfelelő a károsító természetes terjedéséhez;

ii.       a károsító természetes terjedésének nincs elegendő akadálya;

iii.      áruk vagy szállítójárművek lehetővé teszik a károsító mozgását;

iv.      jelen vannak a károsító gazdaszervezetei és – adott esetben – a vektorok;

v.       a károsító természetes ellenségei vagy antagonistái nincsenek jelen, vagy nem képesek kellő mértékben visszaszorítani a károsítót.

(4) A lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatások

A károsító bejutása a szóban forgó területre vagy – ha ott jelen van – a terület azon részébe, ahol korlátozott mértékben terjedt el, valamint ottani megtelepedése és elterjedése elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorol az adott területre vagy a terület azon részére, ahol korlátozott mértékben terjedt el, a következő pontok közül egy vagy több tekintetében:

a)      a termést érintő veszteségek a terméshozam és a minőség tekintetében;

b)      a védekezési intézkedések költségei;

c)      az újratelepítés költségei és a helyettesítő növények kényszerű termesztése miatti veszteségek;

d)      a jelenlegi termelési gyakorlatokra gyakorolt hatások;

e)      az utcai fákra, parkokra, valamint a köz- és magántulajdonban lévő zöldterületekre gyakorolt hatások;

f)       az őshonos növényekre, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások;

g)      a többi károsító megtelepedésére, elterjedésére és hatására gyakorolt hatások az érintett károsító azon képessége révén, hogy más károsítók vektorának szerepét töltse be;

h)      a termelő költségeinek vagy inputigényeinek, köztük az ellenőrzési költségek, valamint a mentesítési és visszaszorítási költségek megváltozása;

i)       a termelő nyereségét érintő hatások, amelyek az előállítási költségek, a hozamok vagy árszintek változásainak következményei;

j)       egy termék iránti belföldi vagy külföldi fogyasztói kereslet változásai a minőségi változások következtében;

k)      a belföldi és exportpiacokra és -árakra gyakorolt hatások, beleértve az exportpiacra jutásra és annak valószínűségére gyakorolt hatást, hogy a kereskedelmi partnerek növény-egészségügyi korlátozásokat vezetnek be;

l)       a további kutatáshoz és tanácsadáshoz szükséges erőforrások;

m)     a védekezési intézkedések környezeti és egyéb nem kívánt hatásai;

n)      a Natura 2000 és egyéb védett területekre gyakorolt hatások;

o)      változások az ökológiai folyamatokban és az ökoszisztémák szerkezetében, stabilitásában vagy folyamataiban, beleértve a növényfajokra, az erózióra, a talajvízszint változására, a tűzveszélyre, a tápanyagkörforgásra gyakorolt további hatásokat;

p)      a környezeti helyreállítás költségei;

q)      az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatások;

r)       a foglalkoztatásra gyakorolt hatások;

s)       a vízminőségre, üdülésre, turizmusra, legeltetésre, vadászatra, halászatra gyakorolt hatások.

A fenti a)–g) pontokat illetően a veszélyeztetett területen található gazdaszervezetekre gyakorolt közvetlen hatást kell figyelembe venni. Ezeket a hatásokat a gazdaszervezetek fajainak körét felmérve, az említett gazdaszervezetek által elszenvedett károk típusát, mennyiségét és gyakoriságát figyelembe véve kell értékelni.

A h)–s) pontokat illetően a veszélyeztetett területen belül és kívül érvényesülő közvetett hatásokat kell figyelembe venni.

2. szakasz A kiemelt zárlati károsítónak minősülő uniós zárlati károsítók azonosításának kritériumai a 6. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése szerint

Egy uniós zárlati károsító igen súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti hatást gyakorol az Unió területére, ha bejutása, megtelepedése és elterjedése következtében a következő pontok közül egy vagy több teljesül:

a)           Gazdasági hatások: a károsító az I. szakasz 4. pontjában említett közvetlen és közvetett hatásait illetően jelentős veszteségeket okozhat az Unió területén legalább 1 milliárd EUR éves értékben termelt termények esetében.

b)           Társadalmi hatások: a károsító a következők közül egy vagy több hatással is járhat:

i         jelentősen csökken a foglalkoztatás az érintett mezőgazdasági, kertészeti vagy erdészeti ágazatban;

ii.       az élelmezésbiztonsággal vagy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kockázatok;

iii.      az Unió területén növő vagy termesztett legfontosabb fafajok eltűnése vagy tartós, nagyléptékű károsodása.

c)           Környezeti hatások: a károsító a következők közül egy vagy több hatással is járhat:

i.        a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv[32] és a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[33] rendelkezéseiben felsorolt fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatások;

ii.       a növényvédő szerek használatának jelentős és tartós növekedése az érintett kultúrákon.

3. szakasz Azon károsítók azonosítására szolgáló előzetes értékelés kritériumai, amelyek ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülnek és átmeneti intézkedéseket igényelnek a 21. cikk (1) bekezdése, a 28. cikk (1) bekezdése, a 29. cikk (1) bekezdése és a 30. cikk szerint

1. alszakasz Azon károsítók azonosítására szolgáló előzetes értékelés kritériumai, amelyek ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülnek és átmeneti intézkedéseket igényelnek a 28. cikk (1) bekezdése szerint

(1) A károsító azonossága

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

(2) A károsító jelenléte a tagállamok területén

Nem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna a tagállam területén. Az adott tagállam rendelkezésére álló információk alapján az sem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna az Unió területén, vagy úgy tekintik, hogy az az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 2. pontjának b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket.

(3) Annak valószínűsége, hogy a károsító megtelepedik és elterjed az Unió területén vagy az Unió területének olyan részén/részein, ahol nincs jelen

A tagállam rendelkezésére álló információk alapján a károsító az adott tagállam területére és – amennyire ezt a tagállam képes megítélni – az Unió területére vonatkozóan is kielégíti az 1. szakasz 3. pontjának b) és c) pontjában meghatározott feltételeket.

(4) A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatása

A tagállam rendelkezésére álló információk alapján a károsító az 1. szakasz 4. pontjában meghatározott területek közül egy vagy több tekintetében is elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorolna a tagállam területére és – amennyire ezt a tagállam képes megítélni – az Unió területére, ha megtelepedne és elterjedne a területén.

Az 1. szakasz 4. pontjának a)–g) pontjában felsorolt közvetlen hatások közül legalább egy, de akár több is szerepelhet e hatások között.

2. alszakasz Azon károsítók azonosítására szolgáló előzetes értékelés kritériumai, amelyek ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülnek és átmeneti intézkedéseket igényelnek a 29. cikk (1) bekezdése szerint

(1) A károsító azonossága

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

(2) A károsító jelenléte az Unió területén

Nem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna az Unió területén, vagy úgy tekintik, hogy az az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 2. pontjának b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket.

(3) Annak valószínűsége, hogy a károsító megtelepedik és elterjed az Unió területén vagy az Unió területének olyan részén/részein, ahol nincs jelen

Az Unió rendelkezésére álló információk alapján a károsító az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 3. pontjának b) és c) pontjában meghatározott feltételeket.

(4) A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatása

Az Unió rendelkezésére álló információk alapján a károsító az 1. szakasz 4. pontjában meghatározott területek közül egy vagy több tekintetében is elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorolna az Unió területére, ha megtelepedne és elterjedne annak területén.

Az 1. szakasz 4. pontjának a)–g) pontjában felsorolt közvetlen hatások közül legalább egy, de akár több is szerepelhet e hatások között.

4. szakasz A minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítónak minősülő károsítók azonosításának kritériumai a 36. cikk és a 38. cikk szerint

(1) A károsító azonossága

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

(2) Annak valószínűsége, hogy a károsító elterjed az Unió területén

Értékelni kell, hogy a károsító inkább meghatározott, ültetésre szánt növényekkel terjed-e elsősorban, mint természetes úton vagy növényi termékek vagy egyéb áruk szállításával.

Az értékelésnek adott esetben ki kell térnie a következőkre:

a)      a károsító életciklusainak száma az érintett gazdaszervezeten;

b)      a károsító biológiai jellemzői, epidemiológiája és túlélése;

c)      a károsítónak az érintett gazdaszervezetre való átvitelének lehetséges természetes, emberi közreműködést igénylő vagy egyéb útvonalai és az útvonalak hatékonysága, beleértve a terjedési mechanizmusokat és a terjedési sebességet;

d)      másodlagos fertőzés és a károsító átvitele az érintett gazdaszervezetről más növényekre és fordítva;

e)      klimatikus tényezők;

f)       művelési gyakorlatok betakarítás előtt és után;

g)      talajtípusok;

h)      az érintett gazdaszervezet fogékonysága és a gazdanövények releváns fejlődési szakaszai;

i)       a károsító vektorainak jelenléte;

j)       a károsító természetes ellenségeinek és antagonistáinak jelenléte;

k)      a károsítóra fogékony egyéb gazdaszervezetek jelenléte;

l)       a károsító prevalenciája az Unió területén;

m)     a növények tervezett felhasználása.

(3) A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatása

A(2) bekezdésben említett, ültetésre szánt növények károsítóval való fertőzöttségének elfogadhatatlan gazdasági hatása van a szóban forgó, ültetésre szánt növények rendeltetésszerű felhasználására a következő pontok közül egy vagy több tekintetében:

a)      a termést érintő veszteségek a terméshozam és a minőség tekintetében;

b)      a védekezési intézkedések többletköltségei;

c)      a betakarítás és osztályozás többletköltségei;

d)      az újratelepítés költségei;

e)      a helyettesítő növények kényszerű termesztése miatti veszteségek;

f)       a jelenlegi termelési gyakorlatokra gyakorolt hatások;

g)      a termelés helyén a többi gazdanövényre gyakorolt hatások;

h)      a többi károsító megtelepedésére, elterjedésére és hatására gyakorolt hatások az érintett károsító azon képessége révén, hogy a szóban forgó többi károsító vektorának szerepét töltse be;

i)       a termelő költségeire vagy inputigényeire, köztük az ellenőrzési költségekre, valamint a mentesítési és visszaszorítási költségekre gyakorolt hatások;

j)       a termelő nyereségét érintő hatások, amelyek az előállítási költségek, a hozamok vagy árszintek változásainak következményei;

k)      egy termék iránti belföldi vagy külföldi fogyasztói kereslet változásai a minőségi változások következtében;

l)       a belföldi és exportpiacokra és -árakra gyakorolt hatások;

m)     a foglalkoztatásra gyakorolt hatások.

A fenti a)–h) pontokat illetően a veszélyeztetett területen található gazdaszervezetekre gyakorolt közvetlen hatást kell figyelembe venni. Ezeket a hatásokat az elszenvedett károk típusát, mennyiségét és gyakoriságát figyelembe véve kell értékelni.

Az i)–m) pontokat illetően a veszélyeztetett területen belül és kívül érvényesülő közvetett hatásokat kell figyelembe venni.

III. MELLÉKLET

Az Unió területére vonatkozóan növény-egészségügyi kockázatot jelentő , ültetésre szánt növények azonosítására szolgáló elemek, a 47. cikk (2) bekezdése és a 48. cikk szerint

Úgy kell tekinteni, hogy a harmadik országokból származó, ültetésre szánt növények valószínűleg növény-egészségügyi kockázatot jelentenek az Unió területére nézve, a 47. cikk (1) bekezdése szerint, amennyiben a szóban forgó, ültetésre szánt növények az alábbi feltételek közül legalább háromnak megfelelnek, az 1. pont a), b) és c) pontjában előírt feltételek közül pedig legalább egynek:

(1) Az ültetésre szánt növények jellemzői

a)      Olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, amely az Unió területén vagy harmadik országokban zárlati károsítóként besorolt károsítók közismert hordozója.

b)      Olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, amely közismerten rendszerint olyan polifág károsítók vagy monofág károsítók hordozója, amelyekről ismert, hogy jelentős hatást gyakorolnak az Unió területén termesztett, az Unió területe szempontjából nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra.

c)      Olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, amely közismerten rendszerint károsítók hordozója anélkül, hogy az adott károsítók jelei vagy tünetei megmutatkoznának rajta, vagy ezek a jelek és tünetek legalább három hónapos lappangási idővel mutatkoznak meg rajta, aminek következtében az Unió területére való behozatalkor végzett hatósági ellenőrzések során mintavétel és vizsgálat vagy zárlat elrendelése nélkül valószínűleg nem fedezik fel a károsítók jelenlétét az adott ültetésre szánt növényeken.

d)      A származási hely szerinti harmadik országban szabadban termesztik őket.

e)      Szállítás előtt vagy közben nem kezelik őket általános növényvédő szerekkel.

f)       A származási hely szerinti harmadik országban nem esnek át kiviteli hatósági ellenőrzésen és tanúsításon.

g)      Nem zárt tartályokban vagy csomagolásban szállítják, vagy ha mégis így szállítják, a szállítmányokat a méretük miatt nem lehet zárt létesítményekben felnyitni az Unió területére való behozatalkor végzett hatósági ellenőrzések céljából.

(2) Az ültetésre szánt növények származása

a)      Olyan harmadik országból származnak vagy szállítják őket, amely gyakran küld értesítést az 5. cikk (2) bekezdése szerinti jegyzékben nem szereplő zárlati károsítók felfedezéséről.

b)      Olyan harmadik országból származnak vagy szállítják őket, amely nem részes a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben.

IV. MELLÉKLET

A károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedések és elvek

1. szakasz A zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (4) bekezdésében, a 28. cikk (1) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében, a 40. cikk (2) bekezdésében, a 41. cikk (2) bekezdésében, a 44. cikk (3) bekezdésében, a 49. cikk (2) bekezdésében és az 50. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések

A zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelése a következők közül egy vagy adott esetben több intézkedés végrehajtását jelenti:

(1) a termesztett és a vadon termő növények fertőzésének megelőzését és felszámolását célzó intézkedések

a)      A termesztett növények azonosságára, jellegére, származására, őseire, eredetére és termelési előzményeire vonatkozó korlátozások.

b)      A növények termesztésére, betakarítására és felhasználására vonatkozó korlátozások.

c)      A növényi termékek, a helyiségek, a föld, a víz, a talaj, a termesztőközegek, a létesítmények, a gépek, a berendezések és egyéb áruk használatára vonatkozó korlátozások.

d)      A növények, a növényi termékek, a helyiségek, a föld, a víz, a talaj, a termesztőközegek, a létesítmények, a gépek, a berendezések és egyéb áruk megfigyelése, szemrevételezése, belőlük minta vétele és annak laboratóriumi vizsgálata a zárlati károsítók jelenlétének megállapítása céljából.

e)      Ellenálló növényfajok vagy –fajták megfigyelése az ellenállóképességük összeomlása vagy hatékonyságának megváltozása tekintetében, ami a zárlati károsító vagy annak biotípusa, patotípusa, fajtája vagy virulenciacsoportja megváltozására utal.

f)       A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek, helyiségek, föld, víz, talaj, termesztőközegek, létesítmények, gépek, berendezések és egyéb áruk fizikai, kémiai és biológiai kezelése.

g)      A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek és egyéb áruk megsemmisítése vagy megelőzési célból végzett megsemmisítése.

h)      Tájékoztatási, adatrögzítési, közlési és beszámolási kötelezettségek.

A b) pont alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek a növényfajoknak és növényfajtáknak az érintett zárlati károsítónak való ellenállásuk tekintetében való vizsgálatára és az érintett zárlati károsítónak ellenállónak bizonyult növényfajoknak és növényfajtáknak jegyzékben való felsorolására vonatkozó követelmények.

Az f) pont alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek a következőkre vonatkozó követelmények:

a)      az érintett kezelést alkalmazó vállalkozók nyilvántartásba vétele, meghatalmazása és hatósági felügyelete;

b)      növény-egészségügyi bizonyítvány, növényútlevél, címke vagy más hatósági tanúsítvány kibocsátása a kezelt növények, növényi termékek vagy egyéb áruk tekintetében, és a 91. cikk (1) bekezdésében említett jelölés elhelyezése az érintett eljárás alkalmazása után.

(2) A növényekből, növényi termékekből és egyéb árukból álló szállítmányokra vonatkozó intézkedések

a)      A növények, növényi termékek és egyéb áruk azonosságára, jellegére, származására, eredetére, őseire, termelési módszereire, termelési előzményeire és nyomonkövethetőségére vonatkozó korlátozások.

b)      A növények, növényi termékek és egyéb áruk behozatalára, szállítására, használatára, kezelésére, feldolgozására, csomagolására, tárolására, forgalmazására és rendeltetési helyére vonatkozó korlátozások.

c)      A növények, a növényi termékek és egyéb áruk megfigyelése, szemrevételezése, belőlük minta vétele és annak laboratóriumi vizsgálata a zárlati károsítók jelenlétének megállapítása céljából, többek között zárlat elrendelésével.

d)      A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek és egyéb áruk fizikai, kémiai és biológiai kezelése és adott esetben megsemmisítése.

e)      Tájékoztatási, adatrögzítési, közlési és beszámolási kötelezettségek.

Az a)–d) pontok alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek a következőkre vonatkozó követelmények:

a)      növény-egészségügyi bizonyítvány, növényútlevél, címke vagy más hatósági tanúsítvány kibocsátása, és a 91. cikk (1) bekezdésében említett jelölés elhelyezése az a)–d) pontokban említett rendelkezéseknek való megfelelés tanúsítására.

b)      a d) pontban említett kezelést alkalmazó vállalkozók nyilvántartásba vétele, meghatalmazása és hatósági felügyelete.

(3) A zárlati károsítóknak a növények, növényi termékek vagy egyéb áruk szállítmányaitól eltérő fertőzési útvonalaira vonatkozó intézkedések

a)      A zárlati károsítók áruként való behozatalára és szállítására vonatkozó korlátozások.

b)      A zárlati károsítók mint áruk megfigyelése, szemrevételezése, belőlük minta vétele és annak laboratóriumi vizsgálata, adott esetben pedig megsemmisítése.

c)      Az utazók által szállított növényekre, növényi termékekre és egyéb árukra vonatkozó korlátozások.

d)      Az utazók által szállított növények, növényi termékek és egyéb áruk megfigyelése, szemrevételezése, belőlük minta vétele és annak laboratóriumi vizsgálata, adott esetben pedig kezelése vagy megsemmisítése.

e)      Az áruk szállítására használt járművekre, csomagolásra és egyéb árukra vonatkozó korlátozások.

f)       Az áruk szállítására használt járművek, csomagolás és egyéb áruk megfigyelése, szemrevételezése, belőlük minta vétele és annak laboratóriumi vizsgálata, adott esetben pedig kezelése vagy megsemmisítése.

g)      Tájékoztatási, adatrögzítési, közlési és beszámolási kötelezettségek.

2. szakasz a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (4) bekezdésében, a 28. cikk (1) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében, a 31. cikk (1) bekezdésében, a 37. cikk (5) bekezdésében, a 44. cikk (3) bekezdésében, a 47. cikk (2) bekezdésében, a 68. cikk (3) bekezdésében, a 69. cikk (3) bekezdésében, a 70. cikk (2) bekezdésében, a 74. cikk (3) bekezdésében és a 75. cikk (3) bekezdésében említett elvek

Az uniós zárlati károsítók, védett övezeti zárlati károsítók és a minőséget hátrányosan befolyásoló uniós károsítók jelentette kockázatok kezelése a következő elveket követi:

(1)          Szükségesség

A károsító jelentette kockázat kezelését célzó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha az adott intézkedések szükségesek annak megakadályozásához, hogy a szóban forgó károsító bejusson, megtelepedjen és elterjedjen.

(2)          Arányosság

A károsító jelentette kockázat kezelését célzó intézkedéseknek összhangban kell lenniük az érintett károsító jelentette kockázattal és a szükséges védelem mértékével.

(3)          Minimális hatás

A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek a lehetőségekhez mérten a legkevésbé korlátozó jellegű intézkedéseknek kell lenniük, és a lehető legkisebb mértékben akadályozhatják a személyek, az áruk és a szállítóeszközök nemzetközi mozgását.

(4)          A megkülönböztetés tilalma

A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedések nem alkalmazhatók oly módon, hogy önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetés vagy különösen a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó rejtett korlátozás eszközei legyenek. Harmadik országokkal szemben sem lehetnek szigorúbbak, mint az ugyanazon károsító ellen hozott intézkedések, ha az az Unió területén van jelen, amennyiben a harmadik országok bizonyítani tudják, hogy ugyanolyan a növény-egészségügyi helyzetük, és azonos vagy egyenértékű növény-egészségügyi intézkedéseket alkalmaznak.

(5)          Szakmai indokoltság

A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek megfelelő kockázatelemzés vagy adott esetben a rendelkezésre álló tudományos információk egyéb összehasonlítható vizsgálata és értékelése révén levont következtetések alapján szakmailag indokoltnak kell lenniük. Az említett intézkedéseknek mindig az új vagy aktualizált kockázatelemzési vagy releváns tudományos információkat kell tükrözniük, ezért ha szükséges, módosítani vagy törölni kell azokat.

(6)          Megvalósíthatóság

A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek olyannak kell lenniük, hogy az intézkedések célja nagy valószínűséggel teljesülhessen.

V. MELLÉKLET

Az Unió területére való behozatalhoz kiállított növény-egészségügyi bizonyítvány tartalma

A. rész Export növény-egészségügyi bizonyítványok a 71. cikk (1) bekezdése szerint

___________________________________________________________________________

Növény-egészségügyi bizonyítványminta

                                                                                               Szám:_______________________

________________________________________________________ növényvédelmi szervezete

CÍMZETT:_______________________________________________ növényvédelmi szervezete

I. A szállítmány leírása

Az exportőr neve és címe:________________________________________________________

A címzett bejelentett neve és címe:_________________________________________________

A csomagok száma és leírása:_____________________________________________________

Megkülönböztető jegyek:________________________________________________________

Származási hely:_______________________________________________________________

A bejelentett szállítóeszköz:_______________________________________________________

A bejelentett beléptetési hely:_____________________________________________________

A termék neve és bejelentett mennyisége:____________________________________________

A növények botanikai neve:______________________________________________________

Igazolom, hogy az itt leírt növények, növényi termékek és egyéb áruk a megfelelő hivatalos eljárás szerinti ellenőrzésen és/vagy vizsgálaton átestek, és mindezek alapján mentesnek bizonyultak az importőr szerződő fél által meghatározott zárlati károsítóktól, valamint megfelelnek az importőr szerződő fél jelenleg érvényben levő növény-egészségügyi követelményeinek, beleértve azokat a követelményeket is, amelyek a zárlati károsítónak nem minősülő szabályozott károsítókra vonatkoznak.

Gyakorlatilag egyéb károsítóktól is mentesnek tekinthetők.*

II. Kiegészítő nyilatkozat

[szöveg]

III. Kártevő-mentesítő és/vagy fertőtlenítő kezelés

Dátum ________ Kezelés ___________ Vegyi anyag (hatóanyag)_________________________

Időtartam és hőmérséklet________________________________________________________

Koncentráció_________________________________________________________________

Kiegészítő információk__________________________________________________________

___________________________________________________________________________

                                                         Kiállítás helye____________________________________

(A szervezet pecsétje) ________      A meghatalmazott tisztviselő neve______________________

                                                         Dátum__________________________________________

                                                                                                                (Aláírás)

___________________________________________________________________________

Ez a bizonyítvány semmiféle pénzügyi felelősséget nem keletkeztet sem a(z) ____________ (a növényvédelmi szervezet neve), sem a tisztviselői vagy képviselői számára.*

* Ez a mondat elhagyható.

B. rész Reexport növény-egészségügyi bizonyítványok a 71. cikk (1) bekezdése szerint

___________________________________________________________________________

Reexport növény-egészségügyi bizonyítvány mintája

                                                                                               Szám:_______________________

_________________________________ növényvédelmi szervezete (reexportőr szerződő fél)

CÍMZETT: ________________________________ növényvédelmi szervezete(i) (importőr szerződő fél/felek)

I. A szállítmány leírása

Az exportőr neve és címe:________________________________________________________

A címzett bejelentett neve és címe:_________________________________________________

A csomagok száma és leírása:_____________________________________________________

Megkülönböztető jegyek:________________________________________________________

Származási hely:_______________________________________________________________

A bejelentett szállítóeszköz:_______________________________________________________

A bejelentett beléptetési hely:_____________________________________________________

A termék neve és bejelentett mennyisége:____________________________________________

A növények botanikai neve:______________________________________________________

Igazolom, hogy a fent leírt növények, növényi termékek és egyéb szabályozott árucikkek ________________ behozatalra kerültek ________________-ba/-be (reexportőr szerződő fél) _________________-ból/-ből (származás szerinti szerződő fél). Növény-egészségügyi bizonyítványuk száma: __________________, amely bizonyítványból

*az eredeti || ¨ || *az ellenjegyzett hiteles másolat || ¨

ezen bizonyítvány mellé csatolva van;

*be vannak csomagolva || ¨ || *át vannak csomagolva || ¨

*eredeti || ¨ || *új || ¨

tárolóedényekben találhatók; igazolom, hogy

*az eredeti növény-egészségügyi bizonyítvány szerint || ¨

és

*további ellenőrzés alapján || ¨

megfelelnek az importőr szerződő fél által támasztott jelenlegi növény-egészségügyi követelményeknek; és hogy a ________________-ban/-ben (reexportőr szerződő fél) való tárolás ideje alatt a szállítmányt nem érte kártevőfertőzés vagy egyéb fertőzés veszélye.

*A megfelelő || ¨ || rubrikát ki kell pipálni

II. Kiegészítő nyilatkozat

[szöveg]

III. Kártevő-mentesítő és/vagy fertőtlenítő kezelés

Dátum ________ Kezelés ___________ Vegyi anyag (hatóanyag)_________________________

Időtartam és hőmérséklet________________________________________________________

Koncentráció_________________________________________________________________

Kiegészítő információk__________________________________________________________

___________________________________________________________________________

                                                         Kiállítás helye____________________________________

(A szervezet pecsétje)   _________   A meghatalmazott tisztviselő neve______________________

                                                         Dátum__________________________________________

                                                                                                                (Aláírás)

___________________________________________________________________________

Ez a bizonyítvány semmiféle pénzügyi felelősséget nem keletkeztet sem a(z) ____________ (a növényvédelmi szervezet neve), sem a tisztviselői vagy képviselői számára.*

* Ez a mondat elhagyható.

VI. MELLÉKLET

A növényútlevelek

A. rész Növényútlevelek az Unió területén belüli szállításhoz a 78. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerint

1.           Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

(a) bal felső sarkában a „Növényútlevél” szó;

(b) jobb felső sarkában az Európai Unió zászlaja;

(c) egy „A” betű, melyet növények és növényi termékek esetében a vonatkozó növényfaj vagy taxon botanikai neve követ, vagy – adott esetben – az érintett áru neve;

(d) egy „B” betű, melyet annak a tagállamnak a 63. cikk b) pontjában említett kétbetűs kódja követ, amelyben a növényútlevelet kiadó vállalkozó nyilvántartásba van véve, majd egy kötőjel és az érintett vállalkozó nyilvántartási száma;

(e) egy „C” betű, melyet az érintett növény, növényi termék vagy egyéb áru tételének száma követ;

(f) egy „D” betű, melyet vagy a származás szerinti harmadik ország neve, vagy a származás szerinti tagállamnak a 63. cikk b) pontjában említett kétbetűs kódja követ.

2.           Az 1. pont e) alpontjában említett tételszám helyett a tételen elhelyezett, egyedi nyomonkövethetőséget biztosító vonalkódra, hologramra, chipre vagy egyéb adathordozóra való hivatkozás is alkalmazható.

B. rész Növényútlevelek a védett övezetekbe irányuló és azokon belüli szállításhoz a 78. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint

(1) A védett övezetekbe irányuló és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

(a) bal felső sarkában a „Növényútlevél ─ ZP” jelölés;

(b) közvetlenül alatta a vonatkozó védett övezeti zárlati károsító(k) tudományos megnevezése;

(c) a jobb felső sarokban az Európai Unió zászlaja;

(d) egy „A” betű, melyet növények és növényi termékek esetében a vonatkozó növényfaj vagy taxon botanikai neve követ, vagy – adott esetben – az érintett áru neve;

(e) egy „B” betű, melyet annak a tagállamnak a 63. cikk b) pontjában említett kétbetűs kódja követ, amelyben a növényútlevelet kiadó vállalkozó nyilvántartásba van véve, majd egy kötőjel és az érintett vállalkozó nyilvántartási száma;

(f) egy „C” betű, melyet az érintett növény, növényi termék vagy egyéb áru tételének száma követ;

(g) egy „D” betű, melyet vagy a származás szerinti harmadik ország neve, vagy a származás szerinti tagállamnak a 63. cikk b) pontjában említett kétbetűs kódja követ.

(2) Az 1. pont f) alpontjában említett tételszám helyett a tételen elhelyezett, egyedi nyomonkövethetőséget biztosító vonalkódra, hologramra, chipre vagy egyéb adathordozóra való hivatkozás is alkalmazható.

C. rész Tanúsító címkével kombinált növényútlevelek az Unió területén belüli szállításhoz a 78. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerint

(1)          A közös címkén a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on plant reproductive material law] 19. cikkében említett hatósági címkével vagy az adott rendelet 122. cikkében említett általános bizonyítvánnyal kombinált, az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

(a) a közös címke bal felső sarkában a „Növényútlevél” szó;

(b) a közös címke jobb felső sarkában az Európai Unió zászlaja.

A növényútlevelet a közös címkén közvetlenül a hatósági címke vagy adott esetben az általános bizonyítvány fölött kell elhelyezni, és ugyanolyan szélesnek kell lennie.

Amennyiben az A. rész 1. pontjában említett c), d), e) vagy f) pontot az adott hatósági címke vagy adott esetben általános bizonyítvány nem tartalmazza, az adott pontot az első albekezdésben említett növényútlevélben kell feltüntetni.

(2)          Az A. rész 2. pontját értelemszerűen kell alkalmazni.

D. rész Tanúsító címkével kombinált növényútlevelek a védett övezetekbe irányuló és azokon belüli szállításhoz a 78. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerint

(1)          A közös címkén a(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on plant reproductive material law] 19. cikkében említett hatósági címkével, vagy az adott rendelet 122. cikkében említett általános bizonyítvánnyal kombinált, a védett övezetekbe irányuló és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

(c) a közös címke bal felső sarkában a „Növényútlevél ─ ZP” jelölés;

(d) közvetlenül alatta a vonatkozó védett övezeti zárlati károsító(k) tudományos megnevezése;

(e) a közös címke jobb felső sarkában az Európai Unió zászlaja.

A növényútlevelet a közös címkén közvetlenül a hatósági címke vagy adott esetben az általános bizonyítvány fölött kell elhelyezni, és ugyanolyan szélesnek kell lennie.

Amennyiben a B. rész 1. pontjában említett d), e), f) vagy g) pontot az adott hatósági címke vagy adott esetben az általános bizonyítvány nem tartalmazza, az adott pontot az első albekezdésben említett növényútlevélben kell feltüntetni.

(2)          A B. rész 2. pontját értelemszerűen kell alkalmazni.

VII. MELLÉKLET

Fa csomagolóanyag jelölése a 91. cikk (1) bekezdése szerint

A fa csomagolóanyag esetében a 91. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazott jelölésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)           bal oldalon a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) logóját;

b)           jobb oldalon annak a tagállamnak a 63. cikk b) pontjában említett kétbetűs kódja, amelyben a jelölést alkalmazó vállalkozó nyilvántartásba van véve, majd egy kötőjel és az érintett vállalkozó nyilvántartási száma, valamint a „HT” betűk;

A jelölés szélén belül nem szerepelhet egyéb információ.

A jelölést nem lehet kézzel rajzolni.

VIII. MELLÉKLET

Az export és a reexport növény-egészségügyi bizonyítványok tartalma a 94. cikk (3) bekezdése és a 95. cikk (4) bekezdése szerint

A. rész Export növény-egészségügyi bizonyítványok a 94. cikk (3) bekezdése szerint

(1)          A harmadik országba való export céljából az Unió területéről való kivitelhez kiállított növény-egészségügyi bizonyítványnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

(a) a „Növény-egészségügyi bizonyítvány” szavak, melyeket a következők követik:

i.        az „EU” betűk;

ii.       annak a tagállamnak a 63. cikk b) pontjában említett kétbetűs kódja, amelyben az export növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítását kérő vállalkozó nyilvántartásba van véve;

iii.      egy perjel;

iv.      a bizonyítvány egyedi azonosító kódja, amely számokból vagy betűk és számok kombinációjából áll; a betűk a tagállam azon megyéjét és körzetét jelentik, ahol a bizonyítványt kiállítják;

(b) „Az exportőr neve és címe” szavak, melyeket az export növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítását kérő, nyilvántartásba vett vállalkozó neve és címe követ;

(c) „A címzett bejelentett neve és címe” szavak, melyeket a címzett bejelentett neve és címe követ;

(d) a „növényvédelmi szervezete” szavakat megelőzi annak a tagállamnak a neve, amelynek a növényvédelmi szervezete kiállítja a bizonyítványt, ezt követően pedig a „növényvédelmi szervezete(i)” szavakat megelőzi a rendeltetési ország vagy – adott esetben – rendeltetési országok neve;

(e) a „Származási hely” szavak, melyeket az azon szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb áruk származási helye követ, amelyre a bizonyítványt kiállítják;

(f) „A bejelentett szállítóeszköz” szavak, melyeket az adott szállítmány bejelentett szállítóeszköze követ;

(g) „A bejelentett beléptetési hely” szavak, melyeket az adott szállítmány rendeltetési országba való beléptetésének bejelentett helye követ;

(h) a „Megkülönböztető jegyek: a csomagok száma és leírása; a termék neve; a növények botanikai neve” szavak, melyeket a szállítmányban található csomagok száma és típusa követ;

(i) a „bejelentett mennyisége” szavak, melyeket az adott szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb áruk mennyisége követ számban vagy tömegben kifejezve;

(j) az „Igazolom, hogy az itt leírt növények, növényi termékek és egyéb szabályozott áruk a megfelelő hivatalos eljárás szerinti ellenőrzésen és/vagy vizsgálaton átestek, és mindezek alapján mentesnek bizonyultak az importőr szerződő fél által meghatározott zárlati károsítóktól, valamint megfelelnek az importőr szerződő fél jelenleg érvényben levő növény-egészségügyi követelményeinek, beleértve azokat a követelményeket is, amelyek a zárlati károsítónak nem minősülő szabályozott károsítókra vonatkoznak. Gyakorlatilag egyéb károsítóktól is mentesnek tekinthetők.” szavak;

(k) a „Kiegészítő nyilatkozat” szavak, melyeket a 67. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat és a 67. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat, valamint opcionálisan minden további, a szállítmánnyal kapcsolatos releváns növény-egészségügyi információ követ. Ha a kiegészítő nyilatkozathoz rendelkezésre álló hely nem elegendő, a szöveget az űrlap hátoldalán kell folytatni;

(l) a „Kártevő-mentesítő és/vagy fertőtlenítő kezelés” szavak;

(m) a „Kezelés” szó, melyet az adott szállítmányon alkalmazott kezelés követ;

(n) a „Vegyi anyag (hatóanyag)” szavak, melyeket az m) pontban említett kezeléshez használt vegyi anyag hatóanyaga követ;

(o) az „Időtartam és hőmérséklet” szavak, melyeket a kezelés időtartama és adott esetben hőmérséklete követ;

(p) a „Koncentráció” szó, melyet az adott vegyi anyag kezelés alatt elért koncentrációja követ;

(q) a „Dátum” szó, melyet a kezelés dátuma követ;

(r) a „Kiegészítő információk” szavak, melyeket minden olyan kiegészítő információ követ, amelyet az illetékes hatóság a bizonyítványban fel kíván tüntetni;

(s) a „Kiállítás helye” szavak, melyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítási helye követi;

(t) a „Dátum” szó, melyet a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításának dátuma követi;

(u) „A meghatalmazott tisztviselő neve és aláírása” szavak, melyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító és aláíró tisztviselő neve és aláírása követ;

(v) „A szervezet pecsétje” szavak, melyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító illetékes hatóság hivatalos pecsétje követ.

(2)          A felhasznált papíron szerepelnie kell a bizonyítványt aláíró illetékes hatóság szárazbélyegzőjének.

B. rész Reexport növény-egészségügyi bizonyítványok a 95. cikk (4) bekezdése szerint

(1)          A harmadik országba való reexport céljából az Unió területéről való kivitelhez kiállított növény-egészségügyi bizonyítványnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

(a) a „Reexport növény-egészségügyi bizonyítvány” szavak, melyeket a következők követik:

i.        az „EU” betűk;

ii.       annak a tagállamnak a 63. cikk b) pontjában említett kétbetűs kódja, amelyben a reexport növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítását kérő vállalkozó nyilvántartásba van véve;

iii.      egy perjel;

iv.      a bizonyítvány egyedi azonosító kódja, amely számokból vagy betűk és számok kombinációjából áll; a betűk a tagállam azon megyéjét és körzetét jelentik, ahol a bizonyítványt kiállítják;

(b) „Az exportőr neve és címe” szavak, melyeket a reexport növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítását kérő, nyilvántartásba vett vállalkozó neve és címe követ;

(c) „A címzett bejelentett neve és címe” szavak, melyeket a címzett bejelentett neve és címe követ;

(d) a „növényvédelmi szervezete” szavakat megelőzi annak a tagállamnak a neve, amelynek a növényvédelmi szervezete kiállítja a bizonyítványt, ezt követően pedig a „növényvédelmi szervezete(i)” szavakat megelőzi a rendeltetési ország vagy – adott esetben – rendeltetési országok neve;

(e) a „Származási hely” szavak, melyeket az azon szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb áruk származási helye követ, amelyre a bizonyítványt kiállítják;

(f) „A bejelentett szállítóeszköz” szavak, melyeket az adott szállítmány bejelentett szállítóeszköze követ;

(g) „A bejelentett beléptetési hely” szavak, melyeket az adott szállítmány rendeltetési országba való beléptetésének bejelentett helye követ;

(h) a „Megkülönböztető jegyek: a csomagok száma és leírása; a termék neve; a növények botanikai neve” szavak, melyeket a szállítmányban található csomagok száma és típusa követ;

(i) a „bejelentett mennyisége” szavak, melyeket az adott szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb áruk mennyisége követ számban vagy tömegben kifejezve;

(j) a következő szöveg:

„Igazolom,

– hogy a fent leírt növények vagy növényi termékek behozatalra kerültek …….………-ba/-be (reexport országa) ……………….-ból/-ből (származási ország). Növény-egészségügyi bizonyítványuk száma: ………………., amely bizonyítványból

¨ || *az eredeti || ¨ || *az ellenjegyzett hiteles másolat ezen bizonyítvány mellé csatolva van;

– hogy azok

¨ || *be vannak csomagolva || ¨ || *át vannak csomagolva

¨ || *eredeti || ¨ || *új tárolóedényekbe,

– hogy

¨ || *az eredeti növény-egészségügyi bizonyítvány szerint

és

¨ || *további ellenőrzés alapján

megfelelnek az importőr ország hatályos növény-egészségügyi követelményeinek; és

– hogy a(z) ………………-ban/-ben (reexportőr ország) való tárolás ideje alatt a szállítmányt nem érte kártevőfertőzés vagy egyéb fertőzés veszélye.

*        A megfelelő rovatot ki kell pipálni!”,

mely szöveget a kért információkkal ki kell tölteni, és a vonatkozó rovatokat ki kell pipálni;

(k) a „Kiegészítő nyilatkozat” szavak, melyeket a 67. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat és a 67. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat, valamint opcionálisan minden további, a szállítmánnyal kapcsolatos releváns növény-egészségügyi információ követ. Ha a kiegészítő nyilatkozathoz rendelkezésre álló hely nem elegendő, a szöveget az űrlap hátoldalán kell folytatni;

(l) a „Kártevő-mentesítő és/vagy fertőtlenítő kezelés” szavak;

(m) a „Kezelés” szó, melyet az adott szállítmányon alkalmazott kezelés követ;

(n) a „Vegyi anyag (hatóanyag)” szavak, melyeket az m) pontban említett kezeléshez használt vegyi anyag hatóanyaga követ;

(o) az „Időtartam és hőmérséklet” szavak, melyeket a kezelés időtartama és adott esetben hőmérséklete követ;

(p) a „Koncentráció” szó, melyet az adott vegyi anyag kezelés alatt elért koncentrációja követ;

(q) a „Dátum” szó, melyet a kezelés dátuma követ;

(r) a „Kiegészítő információk” szavak, melyeket minden olyan kiegészítő információ követ, amelyet az illetékes hatóság a bizonyítványban fel kíván tüntetni;

(s) a „Kiállítás helye” szavak, melyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítási helye követi;

(t) a „Dátum” szó, melyet a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításának dátuma követi;

(u) „A meghatalmazott tisztviselő neve és aláírása” szavak, melyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító és aláíró tisztviselő neve és aláírása követ;

(v) „A szervezet pecsétje” szavak, melyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító illetékes hatóság hivatalos pecsétje követ.

(2)          A felhasznált papíron szerepelnie kell a bizonyítványt aláíró illetékes hatóság szárazbélyegzőjének.

IX. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A Tanács 69/464/EGK irányelve || Ez a rendelet || A(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls]

1. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

2. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, d) pont || ─

3., 4. és 5. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, c) pont || ─

6. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, e) pont || ─

7. cikk || ─ || ─

8. cikk || 8. cikk || ─

9. cikk || 31. cikk, (1) bekezdés || ─

10. és 11. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, c) pont || ─

12. és 13. cikk || ─ || ─

A Tanács 93/85/EGK irányelve || Ez a rendelet || A(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls]

1. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

2. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, f) pont, || ─

3. cikk || 9. cikk || ─

4–8. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont || ─

9. cikk || ─ || ─

10. cikk || 8. cikk || ─

11. cikk || 31. cikk, (1) bekezdés || ─

12. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

13–15. cikk || ─ || ─

I–V. melléklet || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

A Tanács 98/57/EK irányelve || Ez a rendelet || A(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls]

1. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

2. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, f) pont, || ─

3. cikk || 9. cikk || ─

4–7. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont || ─

8. cikk || ─ || ─

9. cikk || 8. cikk || ─

10. cikk || 31. cikk, (1) bekezdés || ─

11. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

12–14. cikk || ─ || ─

I–VII. melléklet || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

A Tanács 2007/33/EK irányelve || Ez a rendelet || A(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls]

1. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

2. és 3. cikk || 27. cikk, (1) és (2) bekezdés || ─

4–8. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés, f) pont, || ─

9–13. cikk || 27. cikk, (1) és (2) bekezdés || ─

14. cikk || 8. cikk || ─

15. cikk || 31. cikk, (1) bekezdés || ─

16. cikk || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

17. cikk || 99. cikk || ─

18–20. cikk || ─ || ─

I–IV. melléklet || 27. cikk, (1) bekezdés || ─

A Tanács 2000/29/EK irányelve || Ez a rendelet || A(z) …/…/EU rendelet [Office of Publications, please insert number of Regulation on Official Controls]

1. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés || 1. cikk || ─

1. cikk, (4) bekezdés || ─ || 3. cikk

1. cikk, (5) és (6) bekezdés || ─ || ─

2. cikk, (1) bekezdés, a) pont || 2. cikk, (1) bekezdés || ─

2. cikk, (1) bekezdés, b) pont || 2. cikk, (2) bekezdés || ─

2. cikk, (1) bekezdés, c) pont || ─ || ─

2. cikk, (1) bekezdés, d) pont || 2. cikk, (3) bekezdés || ─

2. cikk, (1) bekezdés, e) pont || 1. cikk, (1) bekezdés || ─

2. cikk, (1) bekezdés, f) pont, || 73. cikk || ─

2. cikk, (1) bekezdés, g) pont || ─ || 3. cikk; 25. cikk; 36. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, h) pont || 32–35. cikk || ─

2. cikk, (1) bekezdés, i) pont, első albekezdés || 71. cikk || 4. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, i) pont, második albekezdés || ─ || 4. cikk; 19. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, i) pont, harmadik albekezdés || ─ || 129. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, j) pont || ─ || 2. cikk, (28) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, k) pont || ─ || 3. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, l) pont || ─ || 3. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, m) pont || ─ || 3. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, n) pont || ─ || 3. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, o) pont || 2. cikk, (6) bekezdés || ─

2. cikk, (1) bekezdés, p) pont || ─ || 2. cikk, (26) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, q) pont || ─ || ─

2. cikk, (1) bekezdés, r) pont || ─ || 2. cikk, (48) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés || 2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || ─

3. cikk, (1) bekezdés || 5. cikk, (1) bekezdés || ─

3. cikk, (2) és (3) bekezdés || 5. cikk, (1) bekezdés; 37. cikk, (1) bekezdés; 41. cikk, (3) bekezdés || ─

3. cikk, (4) bekezdés || ─ || ─

3. cikk, (5) bekezdés || 32. cikk, (2) bekezdés; 50. cikk, (3) bekezdés || ─

3. cikk, (6) bekezdés || 5. cikk, (2) bekezdés; 32. cikk, (3) bekezdés || ─

3. cikk, (7) bekezdés || 5. cikk, (3) bekezdés; 27. cikk, (1) bekezdés; 37. cikk, (1) bekezdés || ─

3. cikk, (8) és (9) bekezdés || 8. cikk; 46. cikk; 54. cikk || ─

4. cikk, (1) bekezdés || 40. cikk, (1) bekezdés || ─

4. cikk, (2) bekezdés || 49. cikk, (1) bekezdés || ─

4. cikk, (3) bekezdés || ─ || ─

4. cikk, (4) bekezdés || ─ || ─

4. cikk, (5) bekezdés || 8. cikk; 46. cikk; 54. cikk || ─

4. cikk, (6) bekezdés || 44. cikk || ─

5. cikk, (1) bekezdés || 40. cikk, (3) bekezdés || ─

5. cikk, (2) bekezdés || 49. cikk, (3) bekezdés || ─

5. cikk, (3) bekezdés || 40. cikk, (2) bekezdés; 49. cikk, (2) bekezdés || ─

5. cikk, (4) bekezdés || 51. cikk; 70. cikk || ─

5. cikk, (5) bekezdés || 8. cikk; 46. cikk; 54. cikk || ─

5. cikk, (6) bekezdés || 44. cikk || ─

6. cikk, (1)–(4) bekezdés || 82. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés || ─

6. cikk, (5) bekezdés, első és második albekezdés || 82. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés || ─

6. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés || 61. cikk; 64. cikk || ─

6. cikk, (5) bekezdés, negyedik albekezdés || 10. cikk || ─

6. cikk, (5) bekezdés, ötödik albekezdés || 76. cikk || ─

6. cikk, (6) bekezdés || 61. cikk; 65. cikk || ─

6. cikk, (7) bekezdés || 76. cikk || ─

6. cikk (8) bekezdés, első franciabekezdés || ─ || ─

6. cikk, (8) bekezdés, második francia bekezdés || 53. cikk || ─

6. cikk, (8) bekezdés, harmadik franciabekezdés || 82. cikk, (4) bekezdés || ─

6. cikk, (8) bekezdés, negyedik francia bekezdés || 62. cikk; 65. cikk; 85. cikk || ─

6. cikk, (8) bekezdés, ötödik francia bekezdés || ─ || ─

6. cikk, (8) bekezdés, hatodik francia bekezdés || 76. cikk || ─

6. cikk, (9) bekezdés || 62. cikk || ─

10. cikk, (1) bekezdés || 78. cikk, (3) bekezdés; 80. cikk; 81. cikk; 82. cikk || ─

10. cikk, (2) bekezdés || 74. cikk; 75. cikk; 76. cikk || ─

10. cikk, (3) bekezdés || 88. cikk || ─

10. cikk, (4) bekezdés || 82. cikk, (4) bekezdés || ─

11. cikk, (1) bekezdés || 82. cikk, (1) bekezdés || ─

11. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

11. cikk, (3) bekezdés ||  ─ || 19. cikk, d) pont

11. cikk, (4) bekezdés || 87. cikk || ─

11. cikk, (5) bekezdés || 87. cikk || ─

12. cikk, (1) bekezdés || ─ || 43. cikk; 134. cikk; 135. cikk; 136. cikk

12. cikk, (2) bekezdés || 65. cikk, (3) bekezdés; 88. cikk, (5) bekezdés; 90. cikk, (2) bekezdés || 4. cikk, (1) bekezdés, g) és h) pont

12. cikk, (3) bekezdés || ─ || 115. cikk

12. cikk, (4) bekezdés || 41. cikk, (4) bekezdés; 90. cikk, (1) és (5) bekezdés || 19. cikk, d) pont; 103. cikk; 130. cikk; 134. cikk; 135. cikk; 136. cikk

13. cikk, (1) és (2) bekezdés || 71. cikk, (5) bekezdés || 45. cikk; 89. cikk, (1) bekezdés, f) pont

13. cikk, (3) és (4) bekezdés || ─ || ─

13a. cikk, (1) bekezdés || ─ || 47. cikk

13a. cikk, (2) bekezdés || ─ || 52. cikk

13a. cikk, (3) bekezdés || 71. cikk || ─

13a. cikk, (4) bekezdés || 71. cikk || ─

13a. cikk, (5) bekezdés || ─ || 50. cikk; 52. cikk

13b. cikk, (1) bekezdés || ─ || 63. cikk

13b. cikk, (2) bekezdés || ─ || 49. cikk

13b. cikk, (3) bekezdés || ─ || 46. cikk

13b. cikk, (4) bekezdés || ─ || 46. cikk

13b. cikk, (5) bekezdés || ─ || 46. cikk

13b. cikk, (6) bekezdés || ─ || ─

13c. cikk, (1) bekezdés, a) pont || ─ || 55. cikk

13c. cikk, (1) bekezdés, b) pont || 61. cikk || ─

13c. cikk, (1) bekezdés, c) pont || ─ || 54. cikk; 55. cikk; 56. cikk

13c. cikk, (2) bekezdés, a) pont || ─ || 47. cikk

13c. cikk, (2) bekezdés, b) pont || ─ || 51. cikk

13c. cikk, (2) bekezdés, c) pont || ─ || 51. cikk

13c. cikk, (2) bekezdés, d) pont || ─ || 51. cikk

13c. cikk, (2) bekezdés, e) pont || ─ || 49. cikk; 50. cikk; 51. cikk

13c. cikk, (2) bekezdés, f) pont || ─ || 47. cikk

13c. cikk, (3) bekezdés || ─ || 55. cikk; 130. cikk

13c. cikk, (4) bekezdés || ─ || 55. cikk; 58. cikk; 62. cikk

13c. cikk, (5) bekezdés || ─ || ─

13c. cikk, (6) bekezdés || 89. cikk || ─

13c. cikk, (7) bekezdés || 72. cikk || 134. cikk; 135. cikk; 136. cikk

13c. cikk, (8) bekezdés || 40. cikk, (4) bekezdés; 41. cikk, (4) bekezdés; 49. cikk, (5) bekezdés; 50. cikk, (4) bekezdés; 97. cikk || 130. cikk

13d. cikk, (1) bekezdés || ─ || 77. cikk; 78. cikk

13d. cikk, (2) bekezdés || ─ || 79. cikk

13d. cikk, (3) bekezdés || ─ || 79. cikk; 83. cikk

13d. cikk, (4) bekezdés || ─ || 80. cikk

13d. cikk, (5) bekezdés || ─ || 78. cikk; 79. cikk

13d. cikk, (6) bekezdés || ─ || ─

13d. cikk, (7) bekezdés || ─ || ─

13e. cikk || 94. cikk; 95. cikk || ─

14. cikk || 5. cikk, (3) és (4) bekezdés; 32. cikk, (3) bekezdés; 37. cikk, (2) és (3) bekezdés; 40. cikk, (2) bekezdés; 41. cikk, (2) bekezdés; 49. cikk, (2) bekezdés; 50. cikk, (2) bekezdés; 68. cikk, (2) és (3) bekezdés; 69. cikk, (2) és (3) bekezdés; 74. cikk, (2) és (3) bekezdés; 75. cikk, (2) és (3) bekezdés || ─

15. cikk, (1) bekezdés || 41. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés || ─

15. cikk, (2) bekezdés || 41. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || ─

15. cikk, (3) bekezdés || 67. cikk, (3) bekezdés || ─

15. cikk, (4) bekezdés || ─ || ─

16. cikk, (1) bekezdés || 10. cikk (1) és (2) bekezdés; 16. cikk || ─

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés || 28. cikk || ─

16. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || 14. cikk, (1) bekezdés || ─

16. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés || 14. cikk, (1) bekezdés || ─

16. cikk, (2) bekezdés, negyedik albekezdés || ─ || ─

16. cikk, (3) bekezdés || 29. cikk || ─

16. cikk, (4) bekezdés || 27. cikk, (1) bekezdés; 29. cikk, (1) bekezdés; 47. cikk, (1) bekezdés || ─

16. cikk, (5) bekezdés || 27. cikk, (6) bekezdés; 29. cikk, (6) bekezdés; 47. cikk, (4) bekezdés || ─

18. cikk || 99. cikk || ─

20. cikk || ─ || ─

21. cikk, (1) bekezdés || ─ || 115. cikk, (1) és (2) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés || ─ || 115. cikk, (4) bekezdés

21. cikk, (3) bekezdés || ─ || 115. cikk, (1) és (3) bekezdés

21. cikk, (4) bekezdés || ─ || 115. cikk, (1) és (3) bekezdés

21. cikk, (5) bekezdés || ─ || 117. cikk; 118. cikk

21. cikk, (6) bekezdés || 97. cikk || 130. cikk

21. cikk, (7) bekezdés || ─ || ─

21. cikk, (8) bekezdés || ─ || ─

22. cikk || ─ || ─

23. cikk, (1) bekezdés || ─ || ─

23. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

23. cikk, (3) bekezdés || 102. cikk || ─

23. cikk, (4) bekezdés || ─ || ─

23. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (5) bekezdés, negyedik albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (5) bekezdés, ötödik albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (6) bekezdés, harmadik albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (6) bekezdés, negyedik albekezdés || ─ || ─

23. cikk, (7) bekezdés || ─ || ─

23. cikk, (8) bekezdés || ─ || ─

23. cikk, (9) bekezdés || ─ || ─

23. cikk, (10) bekezdés || ─ || ─

24. cikk, (1) bekezdés || ─ || ─

24. cikk, (2) bekezdés || ─ || ─

24. cikk, (3) bekezdés || ─ || ─

25. cikk || ─ || ─

26. cikk || ─ || ─

27. cikk || ─ || 87. cikk, (2) bekezdés

27a. cikk || ─ || 107–110. cikk

28. cikk || ─ || ─

29. cikk || ─ || ─

I. melléklet, A. rész, I. szakasz || 5. cikk, (2) bekezdés || ─

I. melléklet, A. rész, II. szakasz || 5. cikk, (2) bekezdés || ─

I. melléklet, B. rész || 32. cikk, (3) bekezdés || ─

II. melléklet, A. rész, I. szakasz || 5. cikk, (2) bekezdés || ─

II. melléklet, A. rész, II. szakasz || 37. cikk, (2) bekezdés || ─

II. melléklet, B. rész || 32. cikk, (3) bekezdés || ─

III. melléklet, A. rész || 40. cikk, (1) bekezdés || ─

III. melléklet, B. rész || 49. cikk, (1) bekezdés || ─

IV. melléklet, A. rész || 41. cikk, (1) bekezdés || ─

IV. melléklet, B. rész || 50. cikk, (1) bekezdés || ─

V. melléklet, A. rész, I. pont || 74. cikk, (1) bekezdés || ─

V. melléklet, A. rész, II. pont || 75. cikk, (1) bekezdés || ─

V. melléklet, B. rész, I. pont || 68. cikk, (1) bekezdés || ─

V. melléklet, B. rész, II. pont || 69. cikk, (1) bekezdés || ─

VI. melléklet || ─ || ─

VII. melléklet || VIII. melléklet || ─

VIII. melléklet || ─ || ─

VIIIa. melléklet || ─ || ─

IX. melléklet || ─ || ─

[1]               HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

[2]               http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosafety/rules/index_en.htm

[3]               HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

[4]               Az Európai Unió Tanácsa, a Gazdasági és Pénzügyi/Költségvetési Tanács 2906. ülése, 2008. november 21. A Tanács következtetései az EU növény-egészségügyi szabályozásának felülvizsgálatáról. 104228. sz. dokumentum.

[5]               Figyelembe véve a rendszer pénzügyi szempontjainak korábbi, 2008-ban lezárult értékelését.

[6]               Az élelmiszerlánc-értékelő konzorcium (Food Chain Evaluation Consortium, FCEC) tagjai: Civic Consulting, Agra CEAS Consulting (projektvezető), Van Dijk Management Consultants és Arcadia International.

[7]               http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosafety/rules/index_en.htm

[8]               A vetőmaggal foglalkozó tanácsadó csoport, a gyapottal foglalkozó tanácsadó csoport, a virág- és dísznövénytermesztéssel foglalkozó tanácsadó csoport, a citrusfélékkel foglalkozó tanácsadó csoport és a burgonyával foglalkozó tanácsadó csoport.

[9]               http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosafety/rules/index_en.htm

[10]             HL C […]., […], […]. o.

[11]             HL C […]., […], […]. o.

[12]             HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

[13]             Az Európai Unió Tanácsa, a Gazdasági és Pénzügyi/Költségvetési Tanács 2906. ülése, 2008. november 21. A Tanács következtetései az EU növény-egészségügyi szabályozásának felülvizsgálatáról. 104228. sz. dokumentum.

[14]             OJ L …, ……, p. …

[15]             HL L […]., […]., […]. o.

[16]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[17]             HL L 352., 1974.12.28., 41. o.

[18]             HL L 323., 1969.12.24., 5. o.

[19]             HL L 323., 1969.12.24., 1. o.

[20]             HL L 259., 1993.10.18., 1. o.

[21]             HL L 235., 1998.8.21., 1. o.

[22]             HL L 156., 2007.6.16., 12. o.

[23]             HL L […]., […]., […]. o.

[24]             HL L 125., 1966.7.11., 2309. o.

[25]             HL L 250., 1993.10.7., 1. o.

[26]             HL L 250., 1993.10.7., 9. o.

[27]             HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

[28]             HL L 193., 2002.7.20., 60. o.

[29]             HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

[30]             HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

[31]             ISO 3166-1:2006, Országok és igazgatási egységeik nevének kódjai – 1. rész: Országkódok. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, Genf.

[32]             HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

[33]             HL L 20., 2010.1.26., 7. o.