INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT CÉLJA

A 2002-ben létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség[1] (a továbbiakban: az ügynökség vagy az EMSA) feladatait 2004-ben terjesztették ki a tengerszennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések területére[2]. Tekintettel az ügynökség szennyezés elhárításában betöltött szerepének hosszú távú jellegére, a feladatok hatékony és alapos teljesítése érdekében gondoskodni kell a többéves kötelezettségvállaláson alapuló, megfelelő pénzügyi biztonságról. Ennek megfelelően az uniós jogalkotó 2006-ban kialakította az ügynökség hajók által okozott szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez kötődő tevékenységek 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves finanszírozását[3]. E jogszabályjavaslat célja az új pénzügyi terv keretében[4] megújítani a többéves finanszírozást a 2014-től 2020-ig tartó időszakra kiterjedően.

2. A JAVASOLT INTÉZKEDÉS INDOKOLÁSA

2.1. Háttér

Az ügynökség 2002-es létrehozásához az ERIKA olajszállító tartályhajó kiterjedt olajszennyezést is eredményező 1999. decemberi nagyméretű tengeri balesete vezetett. A PRESTIGE olajszállító tartályhajó 2002. novemberi balesete okozta legutóbbi olajkiömlés nyomán az ügynökséget egyedi feladatokkal és kötelezettségekkel ruházták fel a hajók által okozott szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések területén. Az ügynökség 2004 októberében elfogadta az olajszennyezés elhárítását célzó készültségre és a szennyezés elleni fellépésre vonatkozó cselekvési tervet (a továbbiakban: az olajszennyezési cselekvési terv). 2007 júniusában elfogadásra került egy második cselekvési terv a veszélyes és káros anyagok szennyezésének elhárítását célzó készültségre és a szennyezés elleni fellépésre vonatkozóan (a továbbiakban: a HNS-cselekvési terv)[5]. Az EMSA éves munkaprogramjának részeként az ügynökség igazgatási tanácsának feladata a cselekvési tervek naprakésszé tétele.

2010 márciusában az igazgatási tanács jóváhagyott egy ötéves stratégiát[6], amely két fontos témakört illetően kapcsolódik a hajók által okozott szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez. Egyrészt a nyolcadik témakör ismerteti az EMSA szerepét a hajók általi jogellenes szennyezés tekintetében (végrehajtási kérdések, a CleanSeaNet megerősítése a hajók helymeghatározását segítő információk integrációja révén). Másrészt a tizenkettedik témakör foglalkozik a tengerszennyezéssel szembeni felkészültséggel és a szennyezés elhárításával.

Végezetül a Bizottság 2010 októberében javaslatot tett az EMSA-rendelet módosítására, mely többek között előírja a szennyezés bekövetkezése esetén végrehajtandó intézkedések célzott kiterjesztését a nyílt tengeri olaj- és gázkitermelő létesítményekhez köthető balesetekre[7]. A javaslat szorgalmazza továbbá, hogy az EMSA nyújtson segítséget az EU szomszédos országainak is, egyebek mellett a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések területén. Az Európai Parlament és a Tanács 2012 áprilisában megállapodásra jutott a javaslatot illetően, és a 2013 januárjában elfogadott rendeletben[8] megerősítést nyernek az említett rendelkezések.

2.2. Az EMSA jelenlegi feladatai a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések területén

A 2038/2006/EK rendeletnek és a hajók által okozott szennyezésről szóló 2005/35/EK irányelvnek[9] megfelelően az ügynökség a tengerszennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések területén három alapvető feladatkört lát el:

a) Operatív segítségnyújtás a tagállamoknak

Az ügynökség által fenntartott készenléti hálózat olajszennyezés-elhárító hajói az olajkiömléssel érintett tagállamokban rendelkezésre álló kapacitás megerősítésére vethetők be. Az ügynökség emellett működteti a CleanSeaNet elnevezésű műholdas olajkiömlés-észlelő és -megfigyelő szolgálatot, és a MAR-ICE hálózaton keresztül információkat szolgáltat a vegyi anyagok tengerbe jutásának eseteiről. Az érintett parti államok az uniós polgári védelmi mechanizmuson[10] keresztül kérhetik az olajszennyezés-elhárító hajók bevetését. Az uniós mechanizmus tagállami fellépési mechanizmusokhoz közelítése rendszeres nemzeti és regionális gyakorlatokon való részvétel segítségével történik.

b) Együttműködés és koordináció

Az ügynökség kapcsolatot tart a tagállamok szennyezéselhárítási szakembereivel, a meglévő regionális megállapodásokkal és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO).

c) Tájékoztatás

Az ügynökség a tengerszennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések területén gyűjti, elemzi és terjeszti a bevált gyakorlati megoldásokra, technikákra és innovatív eljárásokra vonatkozó adatokat.

A teljesítések összegzése (2007 – 2012. szeptember)

A többéves pénzügyi keret felhasználása az EMSA alábbi, a tengerszennyezéssel szembeni felkészültséggel és a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez kötődő alapvető fontosságú szolgáltatásait és kapcsolódó teljesítéseit teszi lehetővé:

Olajszennyezés-elhárító hajók készenléti hálózata:

Jelenleg 16 élő szerződés biztosítja az EU valamennyi regionális tengeri medencéjének lefedettségét. Összesen 18, átlagosan mintegy 3500 m3 tárolókapacitású olajszennyezés-elhárító hajót lehet egyszerre és 24 órán belül bevetni. || Az EMSA hajói 2007 óta 36 nemzetközi (határokon átnyúló) operatív gyakorlaton vettek részt. E gyakorlatok lehetővé teszik az EMSA szolgáltatásai és az egyes tagállamok fellépési mechanizmusai közötti összhangot.

CleanSeaNet

A szolgálat 2007. áprilisi útnak indítása óta több mint 12 000 műholdfelvétel készült, ez évente átlagosan több mint 2000 felvételt jelent. || Több mint 1 000 millió km2 kiterjedésű terület megfigyelésére került sor. || A helyszíni megfigyelés a tagállami tájékoztatás alapján évente mintegy 200 jogellenes szennyezést tárt fel.

Balesetekre adott válaszlépések

2007 óta 25 alkalommal hívták segítségül az EMSA szennyezéselhárító szolgálatát. Az érintett parti államoknak nyújtott sürgősségi támogatás az alábbiakra terjedt ki: szennyezéselhárító hajók, műholdfelvételek, a MAR-ICE hálózat és helyszíni szakértők rendelkezésre bocsátása. || A sürgősségi támogatás keretében Európában 4 alkalommal került sor szennyezéselhárító hajók bevetésére. || A Deepwater Horizon esetében bekövetkezett olajszivárgás idején az USA felszereléseket tartalmazó támogatási csomagot kapott a sürgősségi támogatás keretében.

Bevált gyakorlat: fejlesztés és népszerűsítés

Az EMSA 20 szakértői találkozónak és szemináriumnak adott otthont. (A tagállamok ügyeletes tisztviselőinek a CleanSeaNet-ről nyújtott rendszeres képzés és/vagy a hálózathoz tartozó hajók üzemeltetőivel tartott megbeszélések mellett.) || Összesen hét, a tagállamok megelőzési és elhárítási szakpolitikáit és kapacitásait különböző szempontok alapján elemző kimutatást tett közzé. || Az EMSA irányította az „EMPOLLEX” köztisztviselői csereprogramot, amely 2008. júniusi elindítása óta 21 szakértő tagállamok közötti cseréjét tette lehetővé. || A diszpergálószerek baleset-elhárítási alkalmazására vonatkozó döntést segítő eszközt dolgozott ki. Felkérésre konkrét tanulmányokat koordinált (pl. „Study on discharge facilities” [Tanulmány a kibocsátó létesítményekről], „Safe Platform study: development of vessel requirements to operate in dangerous atmospheres” [Tanulmány a biztonságos fúróplatformokról: veszélyes körülmények között üzemeltetett hajókra vonatkozó követelmények kidolgozása])

2.3. Jövőbeni feladatok

A fent ismertetetteknek megfelelően az EMSA-t létrehozó 2013 januárjában hatályba lépő módosításával az ügynökség hatásköre az alábbi új feladatokkal bővült a szennyezéssel szembeni válaszintézkedések területén:

a) az EMSA jelenleg a „hajók által okozott szennyezés” elhárítására irányuló cselekvései ki fognak terjedni az „olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés” elhárítására is;

b) az EMSA CleanSeaNet szolgálata figyelemmel fogja kísérni az „olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengeri olajszennyezések kiterjedését és környezeti hatását”;

c) a jelenlegi rendelet földrajzi hatályának (a tagállamok és a csatlakozásra váró országok) kiterjesztésével az ügynökség segítséget nyújthat „az európai szomszédságpolitika partnerországainak és a párizsi memorandum részes országainak”. Ennek köszönhetően az EMSA hajóit be lehet vetni az Unió regionális tengeri medencéinek teljes területén.

A Bizottság javaslata szerint az előirányzott összeget kizárólag az első két új feladat költségeinek biztosítására kellene fordítani úgy, hogy a kezdeti finanszírozással megteremtődjenek az új feladatok elvégzésének feltételei, de a meglévő feladatok végzésének feltételei se romoljanak. A harmadik új feladat finanszírozását a bővítési politika, valamint az európai szomszédságpolitika által érintett országokra vonatkozó, meglévő uniós programokból (a Földközi-tenger védelmét szolgáló SAFEMED és a Fekete-tengerre irányuló TRACECA-kezdeményezés programjaiból) lenne célszerű biztosítani. Programirányítási és költségvetési szempontból megfelelőbbnek tűnik az EU meglévő, az említett országoknak biztosított támogatási keretéből finanszírozni ezt az új feladatot.

2.4. Az EMSA jelenlegi, a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez kötődő tevékenységek értékelése

Az 1406/2002/EK rendeletnek megfelelően az ügynökség 2012-ig terjedően minden év január 31-ig jelentést dolgozott ki a cselekvési tervek pénzügyi végrehajtásáról. Ezek a jelentések megtekinthetők az ügynökség honlapján. 2013-tól kezdődően e jelentéstétel az ügynökség éves tevékenységi jelentésének keretében fog történni.

Ezen túlmenően a Bizottság 2011 májusában jelentést készített a 2038/2006/EK rendelet végrehajtásáról[11]. Ez a jelentés az ügynökség – igazgatási tanácsa által jóváhagyott – átfogó hozzájárulására[12], többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra és részletes forgatókönyvekre épül. Az EMSA igazgatási tanácsa elsősorban a munkaprogram és a költségvetés elfogadásán, valamint az éves jelentésen, a Számvevőszék és a költségvetési hatóság pedig a zárszámadáson keresztül felügyeli és követi nyomon az ügynökség cselekvéseit.

A tevékenységek értékeléséből levonható az a két főbb következtés, hogy:

1) a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekre elkülönített költségvetés megfelelő, és

2) a támogatott intézkedések költséghatékonyak, hozzáadott értékkel bírnak és kezelésük megfelelő.

2.5. A javasolt tevékenységek előzetes értékelése

Az elkészült előzetes értékelés, mely e javaslat mellékletében található (SEC(2013) xxx dokumentum), megerősíti a többéves pénzügyi keret szerepének fontosságát és hatékonyságát, továbbá meghatározza az elkülönítésre szánt összegeket.

3.           A javaslat jogi elemei

3.1.        Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése, amely a Szerződés korábbi változatában az 2038/2006/EK rendelet jogalapjául is szolgált.

3.2.        A szubszidiaritás és az arányosság elve

A szubszidiaritás és az arányosság elve teljes mértékben érvényesül, hiszen az ügynökség a hajók és a tengeri létesítmények által okozott szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések különböző rendszereit ötvözve biztosít európai szintű fellépést. A tevékenységek többségére az érintett parti államok kérésére kerül sor. A regionális szintű szoros együttműködést jól szemlélteti, hogy az EU a következő regionális partnerségek szerződő fele:

· a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (az 1992-ben felülvizsgált Helsinki egyezmény);

· a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény (barcelonai egyezmény) és annak bizonyos jegyzőkönyvei;

· az Északi-tenger olajjal és más káros anyagokkal való szennyezése elleni küzdelemről szóló együttműködési megállapodás (bonni megállapodás);

· az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény (OSPAR-egyezmény);

· az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelmére irányuló együttműködési megállapodás (lisszaboni megállapodás), valamint annak hatályba nem lépett kiegészítő jegyzőkönyve.

Az Unió jelenleg tárgyalásokat folytat a bukaresti egyezményhez (Egyezmény a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről) való csatlakozásról.

3.3.        A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet a többéves pénzügyi keret létrehozására szolgáló legmegfelelőbb jogi eszköz. Már 2006-ban erre az eszközre esett a választás.

4.           Költségvetési vonzatok

A fentiek ismeretében a Bizottság azt javasolja, hogy az új többéves pénzügyi kerettel összhangban kerüljön ismét elkülönítésre egy többéves pénzügyi keret a 2014. január 1-jétől a 2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó uniós költségvetésből. A Bizottság 2011. júniusi, az Európa 2020 stratégia költségvetési csomagjának és a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a keretösszeget az 1. fejezetből (Intelligens és inkluzív növekedés) kell fedezni. A Bizottság tehát 160,5 millió EUR összeg elkülönítését javasolja a referenciaidőszak tekintetében. További részletek a csatolt pénzügyi kimutatásban és előzetes értékelésben szerepelnek. Az éves összegeket a költségvetési eljárással összhangban a költségvetési hatóságnak kell engedélyeznie.

5.           A javaslat tartalma

A javaslat a szükséges kiigazítások mellett szorosan követi a 2038/2006/EK rendelet szerkezetét, nyolc cikkből épül fel:

· 1. cikk: Tárgy

· 2. cikk: Fogalommeghatározások

· 3. cikk: Hatály

· 4. cikk: Uniós finanszírozás

· 5. cikk: A meglévő kapacitások figyelemmel kísérése

· 6. cikk: Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

· 7. cikk: Félidős értékelés

· 8. cikk: Hatálybalépés

2013/0092 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek a hajók által okozott szennyezéssel és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez kötődő tevékenységeinek többéves finanszírozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a javaslat nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[13],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[14],

a rendes jogalkotási eljárás keretében[15],

mivel:

(1)       A 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] a tengeri biztonság magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása és a hajók által okozott szennyezés megelőzése céljából létrehozta az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség).

(2)       Az európai vizeken bekövetkezett balesetek – különösen az „Erika” és a „Prestige” olajszállítók balesetei – nyomán Az 1406/2002/EK rendeletet módosító, 2004. március 31-i 724/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[17] az ügynökség számára új feladatokat jelöl ki a hajók által okozott szennyezés megelőzésére és elhárítására.

(3)       Az 1406/2002/EK rendeletet módosító, 2013. január 15-i 100/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] egyrészt az ügynökség hatáskörébe utalta az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekkel összefüggő feladatokat, másrészt kiterjesztette az ügynökség szolgáltatásait a bővítési politika és az európai szomszédságpolitika által érintett országokra.

(4)       A 2006. december 18-i 2038/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[19] életre hívott, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség hajók által okozott szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez kötődő tevékenységeinek többéves finanszírozása 2013. december 31-én lejár.

(5)       Az ügynökség igazgatási tanácsa a hajók által okozott szennyezés megelőzésével és elhárításával összefüggő feladatok végrehajtása érdekében, 2004. október 22-én cselekvési tervet fogadott el az olajszennyezés elhárítását célzó készültségre és a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekre, amely terv meghatározza az ügynökségnek az olajszennyezés elhárításához kötődő tevékenységeit, és célja, hogy biztosítsa az ügynökség rendelkezésére álló pénzügyi eszközök optimális felhasználását. 2007. június 12-én az igazgatási tanács elfogadta a veszélyes és káros anyagok szennyezésének elhárítását célzó készültségre és a szennyezés elleni fellépésre vonatkozó cselekvési tervet. Az 1406/2002/EK rendelet 15. cikke értelmében mindkét cselekvési tervet évente kell frissíteni az ügynökség éves munkaprogramja keretében.

(6)       A cselekvési tervek meghatározása szerint az ügynökség szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedései nem kizárólag információs, együttműködési és összehangolási tevékenységekre vonatkoznak, hanem az érintett államok számára történő műveleti segítségnyújtásra is azáltal, hogy a tagállamok előzetes kérése alapján szennyezésmentesítő hajókat biztosít számukra az olajszennyezés és egyéb – például veszélyes és mérgező anyagok által okozott – szennyezések elhárításának céljára. Az ügynökségnek különös figyelmet kell fordítania a legsérülékenyebbekként meghatározott területekre, a segítségre szoruló bármely más terület támogatásának sérelme nélkül.

(7)       Az ügynökség e területen kifejtett tevékenységei nem mentesíthetik a parti államokat azon kötelezettségük alól, hogy szennyezés esetére megfelelő válaszintézkedési mechanizmusokkal rendelkezzenek, és megfeleljenek a tengeri szennyezési esemény bekövetkezésekor kölcsönös segítségnyújtást biztosító, meglévő együttműködési megállapodásoknak. Az Unió több regionális partnerség szerződő fele és jelenleg további regionális szervezetekhez való csatlakozást készít elő.

(8)       Az ügynökség tevékenységeit össze kell hangolni az Unió által aláírt kétoldalú és regionális megállapodások tevékenységeivel. Tengerszennyezés bekövetkezése esetén az ügynökségnek segítséget kell nyújtania azon érintett állam(ok)nak, amelyek fennhatósága alatt a tisztítási műveleteket el fogják végezni.

(9)       Az ügynökségnek aktív szerepet kell vállalnia egy olyan központi műholdképes szolgálat kifejlesztésében, amely a felügyeletre, a szennyezés korai felismerésére és a szennyezésért felelős hajók, illetve olaj- és gázipari létesítmények azonosítására szolgál. E rendszernek javítania kell az adatok elérhetőségét és a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések eredményességét.

(10)     Az ügynökség által az érintett államoknak nyújtandó kiegészítő eszközöket a 2007. november 8-i 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal[20] kialakított uniós polgári védelmi mechanizmus révén kell rendelkezésre bocsátani.

(11)     A teljes körű végrehajtás biztosítása érdekében az ügynökség rendelkezésére kell bocsátani egy olyan megvalósítható és költséghatékony rendszert, amely különösen az ügynökségnek az érintett parti államok részére történő műveleti segítségnyújtását finanszírozza.

(12)     A szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések és a járulékos cselekvések területén az ügynökségre bízott feladatok finanszírozása érdekében ezért egy többéves kötelezettségvállalás alapján gondoskodni kell a megfelelő pénzügyi biztonságról. Az Uniós éves hozzájárulásának összegéről a költségvetési hatóságnak kell döntenie az éves költségvetési eljárásnak megfelelően.

(13)     A szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekre fordítandó összegeknek a 2014. január 1-jétől a 2020. december 31-ig tartó időszakot kell fedezniük, összhangban az új többéves pénzügyi kerettel. Ennek megfelelően biztosítani kell az említett időszakra vonatkozó pénzügyi keretet.

(14)     A bővítési politika és az európai szomszédságpolitika által érintett országoknak biztosított ügynökségi támogatás finanszírozását az ezen országokra vonatkozó, már meglévő uniós programokból kell fedezni, ezért ez nem szerepelhet költségvetési tételként a többéves pénzügyi keretben.

(15)     A kötelezettségek legjobb felosztása és a hajók által okozott szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések tekintetében előforduló változások figyelembevétele érdekében biztosítani kell a cselekvések iránti különleges igények folyamatos figyelemmel kísérését az éves pénzügyi kötelezettségek kiigazításának lehetővé tétele céljából.

(16)     Az 1406/2002/EK rendeletet módosító 100/2013/EU rendeletnek megfelelően az ügynökség éves jelentésében ismerteti a többéves keret pénzügyi végrehajtását,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek a részére a hajók és a tengeri olaj- és gázipari létesítmények által okozott szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések területén az 1406/2002/EK rendelet 1. és 2. cikke értelmében kijelölt új feladatok végrehajtását szolgáló költségvetéséhez történő uniós pénzügyi hozzájárulás részletes szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „olaj”: kőolaj bármely formájában, ideértve a nyersolajat, a fűtőolajat, az olajüledéket, a kőolaj maradékot és a finomított termékeket, az olajszennyezés elhárítását célzó készültségről, ellenintézkedésről és együttműködésről szóló 1990. évi nemzetközi egyezmény értelmében;

b) „veszélyes és mérgező anyagok”: az olaj kivételével minden olyan anyag, amely tengeri környezetbe kerülve valószínűleg veszélyezteti az emberi egészséget, árt az élő erőforrásoknak és a tengeri élővilágnak, kárt okoz a tengeri környezet üdülési célú vagy egyéb jogszerű felhasználásában, a veszélyes és mérgező anyagok okozta szennyezés elhárítását célzó készültségről, ellenintézkedésről és együttműködésről szóló 2000. évi jegyzőkönyv értelmében.

3. cikk

Hatály

Az ügynökség számára rendelkezésre bocsátott, az 1. cikkben meghatározott uniós pénzügyi hozzájárulás célja a hajók által okozott szennyezéssel és a tengeri olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez kötődő tevékenységek, úgy mint az olajszennyezés elhárítását célzó készültségre és a szennyezés elleni fellépésre vonatkozó cselekvési terv és a veszélyes és káros anyagok szennyezésének elhárítását célzó készültségre és a szennyezés elleni fellépésre vonatkozó cselekvési terv elemeinek finanszírozása, különös tekintettel az alábbiakra:

a) tájékoztatás, elsősorban a bevált gyakorlatok, technikák és innovációk – például a hajók tartályürítésének felügyeletére és a tengeri fúróplatformok működésből származó és véletlen kibocsátásainak felügyeletére szolgáló eszközök – összegyűjtése, elemzése és terjesztése;

b) együttműködés és összehangolás, valamint a tagállamoknak és a Bizottságnak nyújtott technikai és tudományos segítségnyújtás az uniós polgári védelmi mechanizmus, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a vonatkozó regionális megállapodások kapcsolódó tevékenységeinek keretében;

c) műveleti segítségnyújtás, továbbá – kérésre – az érintett államok szennyezéscsökkentő cselekvéseinek kiegészítő eszközökkel – például készenléti szennyezéscsökkentő hajókkal, műholdfelvételekkel és felszerelésekkel – történő támogatása a hajók által véletlenül vagy szándékosan okozott szennyezések, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által előidézett tengerszennyezés esetén.

4. cikk

Uniós finanszírozás

A 3. cikkben említett feladatok végrehajtására szolgáló, folyó áron értendő pénzügyi referenciaösszeg a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra 160 500 000 EUR.

Az éves előirányzatokat a pénzügyi keret határain belül a költségvetési hatóság határozza meg. Ezzel kapcsolatban garantálni kell a tagállamok részére a 3. cikk c) pontja szerint járó műveleti segítségnyújtás szükséges összegét.

5. cikk

A meglévő kapacitások figyelemmel kísérése

Az ügynökség által – például további szennyezéselhárító hajók révén – biztosított műveleti segítségnyújtás követelményeinek meghatározása érdekében az ügynökség rendszeresen összeállítja az Unió különböző régióiban rendelkezésre álló – kereskedelmi és adott esetben állami – szennyezéselhárítási mechanizmusok és a kapcsolódó válaszintézkedési kapacitások listáját.

Az ügynökséget a tagállamok látják el a lista összeállításához szükséges információkkal.

Az ügynökség igazgatási tanácsa figyelembe veszi a szóban forgó listát az ügynökségnek a többéves pénzügyi keretből támogatandó, a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez kötődő tevékenységeire vonatkozó döntése előtt.

6. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[21] és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[22], valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[23] összhangban a Bizottság és az ügynökség biztosítja, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során megvédjék az Unió pénzügyi érdekeit a csalással, korrupcióval és egyéb jogellenes tevékenységekkel szemben, hatékony ellenőrzések és a jogosulatlanul kifizetett összegek beszedése, valamint – ha szabálytalanságokat állapítanak meg – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén.

(2) Az e rendelet alapján finanszírozott uniós cselekvések tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság az uniós jog valamely rendelkezésének megsértése vagy egy szerződéses kötelezettségnek valamely cselekmény vagy mulasztás útján, egy gazdasági szereplő által történő megszegése, amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy az Európai Unió által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének az indokolatlan kiadási tételek miatt.

(3) A Bizottság és az ügynökség saját feladatkörén belül külön-külön biztosítja az uniós cselekvések e rendelet szerinti finanszírozása során a pénzeszközök optimális felhasználását.

7. cikk

Félidős értékelés

Legkésőbb 2017. december 31-ig a Bizottság – az ügynökség által szolgáltatott információ alapján – e rendelet végrehajtásáról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére. A jelentés – amelyet az ügynökség igazgatási tanácsa hatáskörének sérelme nélkül kell elkészíteni – a 2014. január 1-jétől 2016. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó kötelezettségek és kiadások tekintetében tartalmazza a 4. cikkben említett uniós hozzájárulások felhasználásának eredményeit.

E jelentés alapján a Bizottság, amennyiben szükséges, javaslatot tehet e rendelet módosítására elsősorban a hajók által okozott szennyezések és az olaj- és gázipari létesítmények által előidézett tengerszennyezés – többek között az olaj, illetve a veszélyes vagy mérgező anyagok által okozott szennyezések – elleni küzdelem terén elért tudományos eredmények figyelembe vétele érdekében.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök […]                                                                […]

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek a hajók által okozott szennyezéssel és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekhez kötődő tevékenységeinek többéves finanszírozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

1.2.        Érintett szakpolitikai terület(ek) a tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretében[24]

06: Energiaügy és közlekedés

0602: Belvízi, légi és tengeri közlekedési politika

060203: Európai Hajózásbiztonsági Ügynökség

06020302: Európai Tengerbiztonsági Ügynökség, Szennyezés elleni intézkedések

A hajók által okozott szennyezéssel és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekre vonatkozó rendelkezések végrehajtása

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő fellépést követő új fellépésre irányul[25]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő célkitűzések/uniós hozzáadott érték:

Az ügynökség hozzájárul az uniós gazdaság és az uniós polgárok számára nyújtott biztonságos és fenntartható tengeri közlekedéshez. Ez teljes összhangban van az Európa 2020 stratégia három prioritásával:

– Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Az ügynökség közreműködik a hajókra vonatkozó lehető legszínvonalasabb műszaki szabványok kidolgozásában, ezzel támogatva a tudást és az innovációt.

– Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Az ügynökség különféle területeken járul hozzá a hajók által okozott szennyezés megelőzéséhez és a tengeri szennyezés elhárításához. A hajózási ágazat közreműködik az „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezés végrehajtásában. Az ügynökség is szerepet játszik az ágazati végrehajtásban.

– Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint társadalmi és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A tengeri közlekedés a szigetek és a legkülső régiók szempontjából alapvető fontossággal bír a területi kohézió és az Európai Unióba való integrálás biztosításában. Az ügynökség közreműködik a tengeri közlekedésnek az Unió számára való biztonságossá és fenntarthatóvá tételében.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Költségvetési terület: 06 02 – 3. sz. konkrét célkitűzés: A közlekedésbiztonság javítása

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek): 06020302 Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Többéves pénzügyi biztonság nyújtása az ügynökség szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedéseihez kötődő tevékenységeihez

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az EMSA teljesítménymutatókat dolgozott ki és tett közzé éves munkaprogramjaiban. Ezeket az igazgatási tanács folyamatosan ellenőrzi. Az ellenőrzés fő eszköze az éves jelentés.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Lehetővé tenni az EMSA számára, hogy többéves szerződéseket kössön és kidolgozza a szükséges költségvetési terveket.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az uniós részvételt az EMSA-t létrehozó, módosított 1406/2002/EK rendelet rögzíti; ez a javaslat a hatékonyabb tervezés és az uniós források hatékonyabb felhasználásának lehetővé tételével teremt többletértéket.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulságai

Az EMSA 2008-as értékelése, valamint az uniós ügynökségek 2009-es általános értékelése is igazolta, hogy az ügynökség hozzáadott értéket teremt.

A Bizottság 2011 májusában nyújtotta be a 2038/2006/EK rendelet 8. cikke szerinti félidős értékelést a COM(2011) 286 hivatkozási szám alatt.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2009-ben végezte el az olajszennyezés-elhárító hajók hálózatának ellenőrzését.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb eszközökkel

A javaslat összhangban van az uniós tengerbiztonsági politikával és jogszabályokkal, különösen az EMSA létrehozásáról szóló, az ügynökség megbízatásának felülvizsgálatára vonatkozó 100/2013/EU rendelettel. Ez a dokumentum a 2013 végén hatályát vesztő 2038/2006/EK rendeletet követő jogi szabályozásra tesz javaslatot.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– x A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01–2020.12.31.

– x A pénzügyi hatás 2014-től 2020-ig tart (valamint a fennmaradó kifizetések)

o A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[26]

¨ Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

x Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– x a Közösségek által létrehozott szervek[27]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit.

Minden uniós ügynökség tevékenységeit szigorú ellenőrzési rendszer felügyeli, amelynek részét képezik a belső ellenőrzési lehetőségek, a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata, az igazgatási tanács, a Bizottság, a Számvevőszék és a költségvetési hatóság. E rendszer az EMSA alapító rendeletében rögzítetteknek megfelelően továbbra is érvényben van.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Nincs(enek).

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Tárgytalan.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás elleni intézkedések az EMSA alapító rendeletének 20. cikke értelmében továbbra is érvényben maradnak. Emellett a javaslat az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, külön cikket tartalmaz.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………...……….] || diff./nem diff. előirányzat([28]) || EFTA-országoktól[29] || tagjelölt országoktól[30] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

1a || 06 02 03 02 [Hozzájárulás a III. EMSA-címhez: Szennyezés elleni intézkedések] || Diff. előirányzat || IGEN || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig), jelenlegi árakon

A következő többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés ||

|| Főigazgatóság: Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

|| Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

|| Költségvetési tétel száma: 06 02 03 02 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 19,675 || 20,600 || 21,600 || 22,800 || 24,675 || 25,050 || 26,100 || 160,500

|| Kifizetési előirányzatok || (2) || 19,926 || 22,239 || 23,318 || 20,245 || 23,268 || 23,833 || 25,175 || 158,004

|| Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok[31] || || || || || || || ||

|| Költségvetési tétel száma: n.a. || || (3) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| ÖSSZES előirányzat a következő főigazgatóság számára: Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 1 + 3 || 19,675 || 20,600 || 21,600 || 22,800 || 24,675 || 25,050 || 26,100 || 160,500

|| Kifizetési előirányzatok || = 2 + 3 || 19,926 || 22,239 || 23,318 || 20,245 || 23,268 || 23,833 || 25,175 || 158,004

|| Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 19,675 || 20,600 || 21,600 || 22,800 || 24,675 || 25,050 || 26,100 || 160,500

|| Kifizetési előirányzatok || (5) || 19,926 || 22,239 || 23,318 || 20,245 || 23,268 || 23,833 || 25,175 || 158,004

|| Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 4 + 6 || 19,675 || 20,600 || 21,600 || 22,800 || 24,675 || 25,050 || 26,100 || 160,500

|| Kifizetési előirányzatok || = 5 + 6 || 19,926 || 22,239 || 23,318 || 20,245 || 23,268 || 23,833 || 25,175 || 158,004

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság ||

Ÿ Humánerőforrás || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 19,675 || 20,600 || 21,600 || 22,800 || 24,675 || 25,050 || 26,100 || 160,500

Kifizetési előirányzatok || 19,926 || 22,239 || 23,318 || 20,245 || 23,268 || 23,833 || 25,175 || 158,004

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítések átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összes költség

A közlekedésbiztonság javítása || || || || || || || || || || || || || || || ||

Szennyezéselhárító hajók hálózata[32] || Egyszerre történő bevetésre rendelkezésre álló hajók száma || Kb. 0,95 millió EUR / hajó / év || 19 || 15,620 || 19 || 16,150 || 19 || 17,100 || 19 || 17,600 || 19 || 19,975 || 19 || 20,000 || 19 || 21,000 || 19 || 127,445

CleanSeaNet || Évente feldolgozott műholdfelvételek száma || Kb. 2,05 EUR / műholdfelvétel || 2000 || 3,605 || 2000 || 3,850 || 2000 || 3,900 || 2000 || 4,550 || 2000 || 4,050 || 2000 || 4,350 || 2000 || 4,400 || 14,000 || 28,705

Együttműködés és koordináció / Tájékoztatás || Tagállamokkal közös tevékenységek, többek között képzések és tanulmányok || Nem számszerűsíthető || N.A. || 0,450 || N.A. || 0,600 || N.A. || 0,600 || N.A. || 0,650 || N.A. || 0,650 || N.A. || 0,700 || N.A. || 0,700 || N.A. || 4,350

ÖSSZES KÖLTSÉG || || 19,675 || || 20,600 || || 21,600 || || 22,800 || || 24,675 || || 25,050 || || 26,100 || || 160,500

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– x A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– o  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– x A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– o  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– o  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

A javaslat a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozik.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[33].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

Norvégia és Izland EFTA-hozzájárulásának kiszámítása: a költségvetés 2 %-a || 0,472 || 0,407 || 0,466 || 0,407 || 0,481 || 0,481 || 0,496 || 3,210

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 20,147 || 21,007 || 22,066 || 23,207 || 25,156 || 25,531 || 26,596 || 163,710

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

[1]               Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).

[2]               A 2004. március 31-i 724/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 129., 2004.4.31., 1. o.)

[3]               A hajók által okozott szennyezés elleni fellépés területén az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség cselekvéseinek többéves finanszírozásáról és az 1406/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 18-i 2038/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 394., 2006.12.30., 1. o., lásd még: helyesbítés, HL L 30., 2007.2.3., 12. o.).

[4]               Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” COM(2011) 500 és COM(2011) 398, 2011.6.29.

[5]               Mindkét cselekvési terv megtekinthető az EMSA honlapján:      http://www.emsa.europa.eu/opr-documents/action-plans.html

[6]               A dokumentum megtekinthető az EMSA honlapján:     http://www.emsa.europa.eu/documents/item/145-emsa-5-year-strategy.html

[7]               COM(2010) 611, 2010.10.28.

[8]               Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. január 15-i 100/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 39., 2013.2.9., 30. o.)

[9]               A hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 255., 2005.9.30., 11. o.).

[10]             A közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról szóló, 2007. november 8-i 2007/779/EK tanácsi határozat (HL L 314., 2007.12.1., 9. o.).

[11]             COM(2011) 286, 2011.5.23.

[12]             Az EMSA hozzájárulására vonatkozó információkat lásd: http://www.emsa.europa.eu/opr-documents/item/617-multi-annual-funding-mid-term-report-emsas-contribution.html

[13]             HL C […], […], […] o.

[14]             HL C […], […], […] o.

[15]             HL C […], […], […] o.

[16]             HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

[17]             HL L 129., 2004.4.31., 1. o.

[18]             HL L 39., 2013.2.9., 30. o.

[19]             HL L 394., 2006.12.30., 1. o.

[20]             HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

[21]             HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[22]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[23]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[24]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management) – Tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[25]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[26]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[27]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[28]             D = differenciált / ND = nem differenciált előirányzat.

[29]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[30]             Tagjelölt országok és adott esetben a potenciális nyugat-balkáni tagjelölt országok.

[31]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[32]             Ez tartalmazza egyrészt a tengeri gyakorlatok összegeit, másrészt a néhány meglévő hajó olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítására történő alkalmassá tételét célzó 6,02 millió EUR-t.

[33]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.