INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló Stockholmi Egyezményt[1] az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében 2001 májusában fogadták el. Az Európai Unió és tagállamai[2] részes felei az egyezménynek[3], amelynek rendelkezéseit a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] (a POP-rendelet) ültette át az európai uniós jogba.

A Stockholmi Egyezmény általános célkitűzése az emberi egészség és a környezet megóvása a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoktól. Az egyezmény konkrét utalást tesz a Környezetről és Fejlődésről szóló 1992. évi Riói Nyilatkozat 15. elvében kifejtett elővigyázatossági megközelítésre. Ezt az elvet az egyezmény 8. cikke hajtja végre, amely rögzíti az egyezmény mellékleteinek újabb vegyi anyagokkal történő kiegészítésére vonatkozó szabályokat.

A Stockholmi Egyezmény részes feleinek 2013 májusában tartandó hatodik konferenciáján határozni kellene egy új vegyi anyag, a Norvégia által 2008-ben felvételre javasolt hexabróm-ciklododekán (HBCDD)[5] felvételéről az egyezmény A. mellékletébe. Ugyanezen alkalommal határozni kellene a perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és származékai előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyes speciális kivételek és elfogadható célok törléséről.

            A HBCDD és az uniós jog

A HBCDD-t kizárólag égéskésleltető adalékként használják expandált polisztirolban (EPS), extrudált polisztirolban (XPS), ütésálló polisztirolban (HIPS) és textilipari polimer diszperzióban.

A HBCDD a természetben tartósan megmaradó, biológiai felhalmozódásra hajlamos és mérgező anyag, idegen szavakkal perzisztens, bioakkumulatív és toxikus tulajdonságokkal rendelkezik (PBT). Ezért a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[6] értelmében különösen veszélyes anyagként tartják számon. 2011-ben a HBCDD felvételre került a REACH-rendelet XIV. mellékletébe[7], így a rendelettel létrehozott engedélyezési eljárás hatálya alá esik. Ha valaki HBCDD-t szeretne forgalomba hozni és/vagy használni 2015. augusztus 21-ét (az ún. lejárati időt) követően, 2014. február 21-ig a megfelelő felhasználásra vonatkozó engedély iránti kérelmet kell benyújtania az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (ECHA). 2015. augusztus 21. után a HBCDD forgalomba hozatala és felhasználása tilos lesz, eltekintve a konkrét személynek adott, konkrét felhasználásra vonatkozó engedély esetétől.

A HBCDD-t tartalmazó EPS-t, XPS-t, HIPS-et vagy textilt gyártó uniós vállalkozások 2015. augusztus 21. után csak akkor folytathatják e tevékenységet, ha erre vonatkozó engedéllyel rendelkeznek. A HBCDD-t tartalmazó importált áruk nem tartoznak a REACH irányelv szerinti engedélyezés hatálya alá.

Annak érdekében, hogy az európai uniós végrehajtás megfeleljen az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak, a Stockholmi Egyezmény A., B. és/vagy C. mellékletében felsorolt anyagoknak szerepelniük kell a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó uniós rendeletben[8]

            A PFOS és az uniós jog

Az egyezmény részes feleinek 2009. május 4–8. között tartott negyedik konferenciáján megállapodás született többek között a PFOS és származékai felvételéről az egyezmény B. mellékletébe néhány speciális kivétel és elfogadható cél meghatározása mellett. A stockholmi egyezményt végrehajtó uniós rendelkezés szigorúbb magánál az egyezménynél, ugyanis nem veszi át azon kivételeket és elfogadható célokat, amelyek kapcsán a REACH rendelet már tilalmat vezetett be az Unióban. Ezt az az alapelv indokolja, hogy az EU-ban a környezet lehető legmagasabb szintű védelmét kell biztosítani.

            Az Új anyagok felvételére és az egyezmény mellékleteinek módosítására szolgáló eljárás

Az egyezmény 8. cikke értelmében bármely részes fél terjeszthet javaslatot az egyezmény titkársága elé egy vegyi anyagnak az A., a B. és/vagy a C. mellékletbe történő felvételére. A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POP RC) megvizsgálja a javaslatot.

Amennyiben a bizottság e felülvizsgálat alapján arra a következtetésre jut, hogy a vegyi anyag – a környezetben való nagyfokú vándorlási képessége folytán – jelentős károkat okozhat az emberi egészségben és/vagy a környezetben, és ily módon indokolt a globális fellépés, a javaslatot továbbengedi, és elkészítésre kerül egy kockázatkezelési értékelés, amelyben szerepel az adott vegyi anyagra vonatkozó lehetséges korlátozó intézkedések elemzése. Ennek alapján a bizottság javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a részes felek konferenciája megfontolja-e a vegyi anyagnak az A., a B. és/vagy a C. mellékletbe való felvételét. A végső döntést a részes felek konferenciája hozza meg.

Az EU tekintetében az A., B. és/vagy C. mellékletek módosításai egy évvel az után lépnek hatályba, hogy a letéteményestől megérkezik a részes felek konferenciája általi elfogadásukról szóló értesítés.

            A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság ajánlásai

A bizottság 2012. októberi nyolcadik ülése alkalmával úgy határozott, hogy ajánlott felvenni a HBCDD-t az egyezmény A. mellékletébe az EPS és az XPS előállítására és építőipari használatra vonatkozó speciális kivétel mellett. Az ajánlás hátterében az áll, hogy léteznek alternatívák a HBCDD kiváltására. Ez igaz ugyan, de megkérdőjelezhető, hogy elegendő mennyiségben állnak-e rendelkezésre, illetve hogy az építőipari EPS és XPS gyártási folyamatának átalakítása rövid időn belül kivitelezhető-e, különösen egyes fejlődő országokban.

A bizottság azt is megjegyezte, hogy a HBCDD-t tartalmazó termékek és áruk végső elhelyezése hosszú ideig a környezetbe történő kibocsátás forrása marad, és hogy amennyiben a HBCDD felvételre kerül az egyezmény A. mellékletébe, az egyezmény 6. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelő hulladékkezelésnek biztosítania kell, hogy a HBCDD-tartalmú termékek és áruk végső elhelyezésekor a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag-tartalom megsemmisítésre kerüljön, vagy azt más környezetkímélő módon ártalmatlanítsák.

Az egyezmény 8. cikkének (9) bekezdésével összhangban a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság úgy döntött, hogy a javaslatot megfontolásra a részes felek konferenciájának 2013. májusi ülése elé kell terjeszteni.

A bizottság több ajánlással élt a PFOS nyitott rendszerű használatának kiváltására rendelkezésre álló alternatívákkal kapcsolatban. Ezen ajánlások szerint egyes felhasználások esetében rendelkezésre állnak a PFOS-nál biztonságosabb alternatívák kereskedelmi elérhetőségével és hatékonyságával kapcsolatos adatok, így a bizottság javasolja, hogy a felek hagyjanak fel a PFOS használatával a következőkben: tűzoltó habok, a tűzhangyákra és termeszhangyákra ható rovarölőszerek, dekoratív fémbevonatok, szőnyegek, bőr és ruházati kiegészítők, textil és párnázatok. A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság ösztönzi továbbá a részes feleket arra, hogy korlátozzák a PFOS keményfém bevonatok területén történő felhasználását a zárt hatásláncú rendszerekre.

            A bizottság ajánlásai és az uniós jog

Amennyiben a részes felek konferenciája 2013 májusában elfogadja a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság ajánlásait, nemzetközi tilalom lép érvénybe a HBCDD forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan, kivéve az építőipari EPS-ben és XPS-ben való használatát. Ez a speciális kivétel öt évig alkalmazandó, és szükség esetén további öt évre meghosszabbítható.

Ha a HBCDD felvételre kerül a stockholmi egyezmény A. mellékletébe, a POP-rendelet módosításra szorul. A rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján ha egy anyagot felvesznek az egyezménybe, akkor a rendelet mellékleteinek megfelelő módosítása az 1999/468/EK határozat[9] 5a. cikkében említett rendes bizottsági eljárások szerint történhet, figyelemmel a 182/2011/EU rendelet[10] 10. és 11. cikkére is. A HBCDD-nek az egyezménybe való felvételét kívánatos volna úgy időzíteni, hogy a POP-rendelet megfelelő módosítása a REACH rendelet értelmében zajló HBCDD engedélyezési eljárás lezárultától legyen alkalmazandó. Ehhez szükség lehet arra, hogy az egyezmény részes feleinek csak 2016 februárjára kelljen átültetniük a részes felek konferenciájának megfelelő határozatát.

Az egyezmény keretében megadható, korlátozott ideig érvényes mentesség és a REACH rendelet értelmében létrehozott engedélyezési eljárás hasonló célokat szolgál. Mindkettő arra kényszeríti a gazdasági szereplőket, hogy a problémás anyagok használatát – ésszerű időn belül – kiiktassák. A HBCDD tekintetében a két eszköz időzítése megegyezne, ami az uniós piac nagy részére nézve[11] hasonló következményekkel járna. Az EPS és az XPS mentesített építőipari alkalmazásához kapcsolódó gyártással, forgalmazással vagy felhasználással foglalkozó gazdasági szereplők a jövőben a REACH rendelet értelmében folyamodhatnak engedélyért. A HIPS-ben, a textiliparban és az EPS és az XPS nem építőipari felhasználásaiban HBCDD-t használó szereplőknek alternatívát kell keresniük. Mivel ilyen alternatívák már rendelkezésre állnak, továbbá viszonylag kicsik az említett piacok, sőt, a textilipar esetében az utóbbi évek piaci trendje az, hogy jelentősen csökken a HBCDD alkalmazása, nem valószínű, hogy az érintett gazdasági szereplők engedélykérelmekbe ruháznának be. Így a HBCDD vélhetően akkor is fokozatosan kiszorul az Unió piacáról, ha az egyezménybe nem kerül felvételre, ugyanis 2015. augusztus 21. után az EU-ban tiltott lesz a használata.

Annak ellenére, hogy a két eszköz hatása az uniós piacra nagyjából azonos, a HBCDD stockholmi egyezménybe való felvétele és az ebből következő uniós végrehajtás mégis bír hozzáadott értékkel. A HBCDD ugyanis olyan, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag, amely hosszú távon képes vándorolni. Ebből következik, hogy a REACH szerinti engedélyezési eljárás nem feltétlenül elegendő az uniós lakosság és környezet védelméhez, hiszen nem befolyásolja a HBCDD harmadik országokban való előállítását és felhasználását. Globális fellépésre van szükség. Továbbá a HBCDD-nek az egyezménybe való felvétele egyenlő feltételeket teremt valamennyi felhasználó számára, az EU-ban és a harmadik országokban is. Míg az EU-s felhasználókat a REACH rendelet kötelezi az alternatívákra való átállásra és/vagy engedélykérelmek elkészítésére – és mindkettő befektetést igényel – a harmadik országbeli szereplőket egyelőre semmi nem sürgeti, mivel az importált áruk nem tartoznak a REACH rendelet hatálya alá. Amennyiben a HBCDD korlátozott ideig érvényes mentesség mellett felvételre kerül az egyezménybe, a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek is el kell kezdeniük a helyettesítő anyagokra való átállást célzó beruházásokat, hasonlóan a REACH rendelet hatálya alá tartozó uniós felhasználókhoz.

Ha a részes felek konferenciája elfogadja a bizottság HBCDD-re vonatkozó ajánlását, azt úgy kell végrehajtani az uniós jogban, hogy a REACH rendelet és a POP-rendelet kiegészítse egymást, és semmiképp se legyenek köztük ellentmondások. A POP-rendelet szerinti építőipari mentességeknek tehát meg kell egyezniük a REACH rendelet szerintiekkel. Ez összhangban áll az uniós környezet lehető legmagasabb szintű védelmére vonatkozó általános elvvel. Ráadásul azon gazdasági szereplők befektetéseit is tiszteletben tartja, akik engedélyt szereztek a REACH rendelet értelmében. Természetesen a POP-rendelet értelmében megadott mentesség is csak korlátozott ideig maradhat érvényben. Alapesetben hatálybalépése után öt évvel hatályát veszti (2021 februárjában). Azonban amennyiben az ipar által közöltekkel szemben több időre volna szükség a HBCDD helyettesítésére, az EU javasolhatná, hogy a stockholmi egyezmény szerinti mentesség további öt évig hatályban maradjon (2026 februárjáig).

Ami a PFOS-t és származékait illeti, a bizottság ajánlásában említett speciális kivételek eltörlése nem lenne kihatással az uniós jogra, mivel a kérdéses kivételeket a POP-rendelet vagy eleve nem hajtotta végre, vagy azok hatálya már lejárt. Az egyetlen átvett kivétel a PFOS nyitott rendszerű, keményfém bevonatokban történő felhasználására vonatkozik, ugyanis a POP-rendelet szerint mentesség van érvényben a PFOS ellenőrzött galvanizáló rendszerekben nedvesítőszerként történő felhasználására. Mindenesetre ez a POP-rendelet szerinti mentesség is csak 2015. augusztus 26-áig érvényes.

           

Az EU álláspontja

A fentiek fényében a stockholmi egyezmény részes feleinek hatodik konferenciáján az Európai Uniónak támogatnia kell a HBCDD felvételét az egyezmény A. mellékletébe (az EPS-ben és XPS-ben való építőipari felhasználásra vonatkozó kivétel megállapítása mellett). A részes feleknek azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a HBCDD felvételének átültetését 2016 februárjára halasszák. Ezen túlmenően az Európai Uniónak támogatnia kell a PFOS-ra és származékaira vonatkozó speciális kivételek és elfogadható célok törlését, eltekintve az ellenőrzött galvanizáló rendszerekben nedvesítőszerként történő felhasználástól. Ezt a kivételt 2015-ben esedékes lejártáig fenn kell tartani. A kivétel érvényességének további meghosszabbítása nem volna kívánatos.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A HBCDD használatával kapcsolatos kockázatokat és társadalmi-gazdasági megfontolásokat az ECHA 2008-ban, a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság 2009 és 2012 között vizsgálta. Mindkét vizsgálat keretében sor került az érdekelt felekkel való konzultációra.

            A konzultáció

Amikor javaslat született a HBCDD-nek a REACH rendelet XIV. mellékletébe való felvételéről, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) háttérdokumentumot állított össze annak támogatására.[12] E háttérdokumentum alapja a „Data on Manufacture, Import, Export, Uses and Releases of HBCDD as well as Information on Potential Alternatives to its Use” című tanulmány volt.[13] Mindkét dokumentumot nyilvános konzultációra bocsátották.

E két, a HBCDD importjáról, exportjáról, felhasználásáról, valamint az abból eredő kibocsátásokról szóló tanulmány adatainak fő forrása a kockázatértékelő jelentés, de a HBCDD ipari felhasználói csoport is szolgáltatott kiegészítő információkat. E kiegészítő információk között szerepeltek a HBCDD teljes uniós eladására és fogyasztására vonatkozó 2003–2007. évi összesített adatok. A HBCDD lehetséges alternatíváira vonatkozó információk számos különböző forrásból származnak, részben az ipar és a szabályozó szervek által végzett helyettesíthetőségi tanulmányokból.

Hetedik ülésén a bizottság elfogadta a HBCDD-re vonatozó kockázatkezelési értékelést.[14] A kockázatkezelési értékelésről is konzultáltak az érdekeltekkel 2010 és 2012 között, beleértve az ipar képviselőit is. Az értékelést készítő HBCDD-vel foglalkozó ad hoc munkacsoport felkérést kapott további adatok gyűjtésére. A bizottság e további adatokat át fogja tekinteni, és nyolcadik ülésén határoz arról, hogy az egyezmény melyik mellékletébe és milyen kivételek mellett javasolja a részes feleknek a HBCDD felvételét. 26 részes fél és megfigyelő állam nyújtott be észrevételeket.[15] Hét nem-kormányzati megfigyelő is benyújtott információt.[16]

            A konzultáció eredményei

Amennyiben a HBCDD a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság ajánlásának megfelelően felvételre kerül a stockholmi egyezménybe, és ezt követően az Unió a POP-rendeletbe való felvételével végrehajtja az egyezményt, az Unióban tilos lesz a HBCDD előállítása, forgalmazása és felhasználása a HIPS-ben, a textiliparban, valamint az EPS és az XPS nem építőipari alkalmazásaiban.

            HIPS

Az ECHA által közzétett dokumentumok szerint HBCDD-t tartalmazó HIPS elsősorban a video- és sztereo berendezésekben, építőipari elektromos elosztódobozokban és hűtőgépek szigetelésében használatos. Különböző forrásokból származó becslések szerint az égéskésleltetett HIPS HBCDD-tartalma 1 és 7% (térfogatszázalék) közötti, így az uniós kockázatértékelő jelentés a reálisan elképzelhető legrosszabb esetet, a 7%-os HBCDD-tartalmat vette alapul. Az Európában felhasznált mennyiség az utóbbi években nem változott, évi 210 tonnára tehető (ami a HBCDD teljes uniós felhasználásának 1,81%-a).

A HBCDD HIPS-ben való használata nem elterjedt, ezért ésszerűen feltételezhető, hogy ezen a területen használhatók más égéskésleltető anyagok. A HIPS-ben a következő vegyületekkel váltható ki a HBCDD: etilén-bisz(tetrabróm-ftálimid) (EBTPI) – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt; dekabróm-difeniletán (DBDPE) – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt. A DBDPE-t gyakran használják HIPS-ben és textíliákban, hatásosabb, mint a HBCDD, az ára pedig hasonló; trifenil foszfát – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt; biszfenol A bisz(bifenil-foszfát) (BDP) – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt; difenil-krezil-foszfát – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt.

A HIPS-ben a HBCDD helyettesítésére használható egyéb anyagok között számos brómozott égéskésleltető szerepel, amelyeket antimon-trioxiddal (ATO) kell kombinálni. Ide tartoznak a következők: trisz(tribróm-neopentil)foszfát; tetrabróm-biszfenol A-bisz(2,3-dibróm-propil-éter) (TBBPA‑DBPE); 2,4,6-trisz(2,4,6-tribróm-fenoxi)-1,3,5-triazin; etán-1,2-bisz(pentabróm-fenil) és etilén-bisz(tetrabróm-ftálimid).

A HIPS helyettesítésére alkalmas anyagok szintén elérhetők a piacon. Az elektromos termékekben számos anyag alkalmas alternatívája a HIPS-nek, köztük a polikarbonát/akril-nitril-butadién-sztirol (PC/ABS), a polisztirol/polipropilén-éter (PS/PPE) és a polipropilén-éter/ütésálló polisztirol (PPE/HIPS) égéskésleltető adalékok nélkül vagy nem halogénezett foszfor-tartalmú égéskésleltetőkkel.

            Textilek

Az ECHA által közzétettek szerint a HBCDD-t a textiliparban a brit és a német DIN égéskésleltető szabványoknak való megfelelés érdekében használják, főleg párnázott bútorok, közlekedési eszközök ülései, drapériák, matrachuzatok, valamint lakberendezési szövetek és autókárpitok esetében. A végtermék vélhető HBCDD-tartalma a becslések szerint 10 és 15% közötti. Miután az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent ez a fajta felhasználás, mostanra évi 210 tonnára becsülhető a textilbevonatokban használt HBCDD mennyisége (ez a teljes uniós felhasználás 1,81%-ának felel meg).

Az, hogy viszonylag alacsony a HBCDD-felhasználás a textilipari bevonatolásban, illetve hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a HBCDD használata, valószínűleg azt tükrözi, hogy rendelkezésre állnak hasonlóan hatékony alternatívák. A textilekben el is hagyható az égéskésleltető anyagok használata, amennyiben maga az alapanyag nem vagy kevéssé gyúlékony. A bútorokban használhatók égésgátló rétegként egyes természetes anyagok – például a gyapjú. Más eleve kevéssé gyúlékony anyagok a foszforral kezelt műselyem, a poliészter és az aramid. Számos olyan vegyület áll rendelkezésre, ami helyettesítheti a HBCDD-t a textiliparban.

A szövetek bevonatolásában HBCDD helyett használhatók a következők: a dekabróm-difenil-etán (DBDPE) – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt; az etilén-bisz(tetrabróm-ftálimid) – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt; a klórozott paraffinok – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt, és az ammónium-polifoszfátok – műszakilag megvalósítható, kereskedelemben elérhető és széles körben használt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ammónium-polifoszfátok kivételével ezek az anyagok halogénezettek, továbbá a környezetben tartósan megmaradnak, vagyis elképzelhető, hogy idővel szintén bekerülnek a POP-anyagok jegyzékébe. A rövid láncú klórozott paraffinok (SCCP-k) már korlátozás alá esnek a POP-rendelet értelmében.[17]

Textíliák esetében a tűzbiztonságot hőre habosodó anyagok használatával is el lehet érni. A habosodás során elszenesedett habréteg keletkezik, amely hőszigetelőként működik. A felhabosodó égésgátló rendszerhez általában elszenesedésre alkalmas szénforrásra, savforrásra, valamint gázképző komponensre van szükség, melynek bomlásakor a szenes réteg felhabosodik.

            Az EPS és az XPS nem építőipari felhasználásai

Egy 2011-ben végzett, a HBCDD EPS-ben és XPS-ben való felhasználásával kapcsolatos, a nemezti tűzvédelmi követelményekhez kapcsolódó értékelés[18] szerint Európában az összes EPS 70%-át az építőiparban, 25%-át a csomagolóiparban (ipari és élelmiszeripari csomagolások) és 5%-át egyéb alkalmazásokban használják fel. A csomagolóanyagokat általában HBCCD-mentesnek tekintik. A HBCDD-t tartalmazó EPS nem építőipari felhasználásai között kiemelt helyen szerepel a gyermek autósülések párnázata – az FMVSS 302. szabványnak való megfelelés érdekében. Úgy tűnik, az EU-ban az építőiparon kívül nem használnak HBCDD-t tartalmazó XPS-t.

A két évig tartó konzultációs folyamat során sem kormányzati, sem ipari fél nem folyamodott az EPS vagy az XPS nem építőipari felhasználására vonatkozó speciális kivételért. Ebből az a következtetés vonható le, hogy rendelkezésre állnak vagy megfelelő alternatív vegyületek vagy más alkalmas alapanyagok.

            Az EPS és az XPS építőipari felhasználásai

Az EU-ban a HBCDD-t főleg az EPS és az XPS előállításában használják. A HBCDD-tartalmú EPS nagy részét az építőipar használja. A HBCDD-tartalmú XPS-nek pedig csak építőipari felhasználása ismert.

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben olyan megfelelő égéskésleltető vegyület, ami az EPS és az XPS legtöbb építőipari felhasználásban helyettesíthetné a HBCDD-t, mivel a nem-halogénezett égéskésleltető anyagokat sokkal nagyobb arányban kell használni (az EPS 0,7%, az XPS 2,5% HBCDD-t tartalmaz). 2011 márciusában a Great Lakes Solutions bejelentette, hogy fokozni fogja az EPS-ben és XPS-ben is használható nagy molekulasúlyú brómozott sztirol-butadién kopolimer égésgátló gyártását. Mindazonáltal vélhetően eltart néhány évig, míg az ipar átáll az új technológia használatára. Az ipar által készített veszélyértékelés szerint az új égésgátló perzisztens, de nem bioakkumulatív és nem toxikus.

A bizottság nyolcadik találkozóján bemutatott információk szerint az égéskésleltető polimerből kísérleti jelleggel kis mennyiségeket továbbadtak tesztelésre a felhasználóknak. Az üzemi szintű próbatermelés sikeres volt, így az égéskésleltető pilomert a Great Lakes Solutions–Chemtura 2012-ben piacra dobja. Az ICL–Industrial Products nemrég jelentette be, hogy 2014-re kereskedelmi mennyiségben fogja előállítani (10 000 Mt). Az Albemarle (USA) 2014-ben teszi elérhetővé. Vagyis 3–5 év múlva állhat rendelkezésre a HBCDD helyettesítésére elegendő mennyiségben.

Mindezt figyelembe véve a HBCDD-nek az építőipari EPS-ben és XPS-ben való felhasználására vonatkozó, korlátozott ideig érvényes kivétel fenntartását támogatni kell, hogy az iparnak elegendő idő álljon rendelkezésére az alternatívákra való átálláshoz.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat egy tanácsi határozatra vonatkozik, amely az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése és 218. cikkének (9) bekezdése alapján megállapítja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény részes feleinek hatodik konferenciája alkalmával az A. és a B. melléklet módosítására irányuló javaslat kapcsán az Európai Unió nevében képviselendő álláspontot.

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése a megfelelő jogalap, mivel a részes felek konferenciájának hatodik ülése olyan dokumentumot készül elfogadni, amelynek jogi hatása van: az egyezmény valamely mellékletét módosítja.

2013/0075 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény részes feleinek hatodik konferenciája alkalmával az A. és a B. melléklet módosítására irányuló javaslat kapcsán az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) az Európai Unió 2004. november 16-án ratifikálta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek az Európai Közösség részéről való megkötéséről szóló, 2004. október 14-i 2006/507/EK tanácsi határozat[19] alapján.

(2)       Az egyezményből fakadó kötelezettségeket az Európai Unió a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[20] (a POP-rendelet) révén hajtotta végre.

(3)       Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az egyezmény A., B. és/vagy C. melléklete fokozatosan bővüljön olyan új anyagokkal, amelyek esetében teljesülnek a POP-anyagként való besorolás kritériumai, figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, és szem előtt tartva az egyezmény célkitűzésének teljesítését, valamint a 2002-es johannesburgi csúcstalálkozón az összes kormány által tett azon kötelezettségvállalást, amely szerint 2020-ra minimálisra kell csökkenteni a vegyi anyagok káros hatását.

(4)       Az egyezmény 22. cikke értelmében a részes felek konferenciája határozhat az egyezmény A., B. és C. mellékletének módosításáról. E határozatok egy évvel az után lépnek hatályba, hogy a letéteményestől megérkezik a módosításról szóló értesítés. A módosítás nem lép hatályba azon részes felek számára, amelyek azt nem fogadták el.

(5)       Miután Norvégia 2008-ban a hexabróm-ciklododekán (HBCDD)[21] felvételére vonatkozó javaslatot nyújtott be, az egyezmény által létrehozott, a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POP RC) elvégezte a HBCDD-vel kapcsolatos vizsgálatokat. A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a HBCDD teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek az egyezmény A. mellékletébe való felvételt indokolják. A részes felek soron következő konferenciája várhatóan határoz a HBCDD felvételéről az egyezmény A. mellékletébe.

(6)       2011-ben a HBCDD felvételre került[22] a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[23] XIV. mellékletébe. Ebből következően a HBCDD az említett rendelet által létrehozott engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. Konkrét személynek adott, konkrét felhasználásra vonatkozó engedély híján a HBCDD forgalomba hozatala és felhasználása tilos lesz. Mivel a HBCDD a környezetben hosszú távon vándorolni képes, az Unió lakossága szempontjából előnyösebb világszinten megszüntetni használatát, mint csupán az Unióban tiltani a REACH rendelet értelmében.

(7)       Annak érdekében, hogy a POP-rendeletbe való felvétel összhangban legyen a REACH rendelet XIV. melléklete szerinti határidővel, a részes felek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy 2016 februárjára halasszák a részes felek konferenciájának a HBCDD felvételére vonatkozó határozata átültetését.

(8)       A POP RC ajánlotta a HBCDD felvételét a Stockholmi Egyezménybe az építőipari EPS-ben és XPS-ben való felhasználásra vonatkozó, korlátozott ideig érvényes speciális kivétel megállapítása mellett. Az említett felhasználások a HBCDD fő felhasználásai az Európai Unióban. Az uniós gazdaságnak 3–5 évre van szüksége a HBCDD helyettesítésére alkalmas anyagok megfelelő mennyiségben való előállításához. Ezért az EU-nak a részes felek hatodik konferenciáján támogatnia kell a javasolt speciális kivétel fenntartását.

(9)       A POP RC megjegyezte, hogy amennyiben a HBCDD felvételre kerül az egyezmény A. mellékletébe, az egyezmény 6. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelő hulladékkezelés biztosítaná, hogy a HBCDD-tartalmú termékek és áruk végső elhelyezésekor a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag-tartalom megsemmisítésre kerüljön, vagy azt más környezetkímélő módon ártalmatlanítsák.

(10)     A HBCDD-tartalmú hulladékokat, elsősorban az építőiparban használt EPS-t és XPS-t az egyezmény részes felei közül számos államban újrahasznosítják. E felek javasolhatják egy olyan kivétel bevezetését, amely átmenetileg lehetővé tenné a HBCDD-tartalmú hulladékok újrahasznosítását, hasonlóan a részes felek konferenciájának negyedik ülésén az A. melléklet IV. részébe beiktatott kivételhez, amely a tertabróm-difenil-étert és pentabróm-difenil-étert tartalmazó hulladékok újrahasznosítását engedélyezi bizonyos pontosan meghatározott feltételek mellett.

(11)     2010-ben a perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és származékai felvételre kerültek a POP-rendelet I. mellékletébe.[24]

(12)     A POP RC ösztönözte a feleket arra, hogy hagyjanak fel a PFOS használatával a tűzoltó habokban, a tűzhangyákra és termeszhangyákra ható rovarölőszerekben, a dekoratív fémbevonatokban, a szőnyegekben, a bőrben és ruházati kiegészítőkben, textilben és párnázatokban. Szintén javallott a PFOS használatát a keményfém bevonatok területén a zárt hatásláncú rendszerekre korlátozni, jelenleg ugyanis az egyezmény szerint speciális kivétel vonatkozik ezen elfogadható célra.

(13)     A PFOS és származékai kapcsán az egyezményben megállapított kivételek közül csak néhányat tartottak meg a POP-rendelet I. mellékletébe való felvételkor. A POP RC határozatának megfelelően a PFOS-ra és származékaira vonatkozó speciális kivételeket és elfogadható célokat törölni kell, eltekintve az ellenőrzött galvanizáló rendszerekben nedvesítőszerként történő felhasználástól. Ezt a kivételt 2015-ben esedékes lejártáig fenn kell tartani. A kivétel érvényességének további meghosszabbítása nem kívánatos.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

1.         A Stockholmi Egyezmény részes feleinek hatodik konferenciája alkalmával az Európai Unió támogatja:

-           a hexabróm-ciklododekán (HBCDD)[25] felvételét az egyezmény A. mellékletébe az építőipari EPS-ben és XPS-ben való felhasználásra vonatkozó, korlátozott ideig érvényes speciális kivétel megállapítása mellett;

-           az egyezmény B. mellékletében a perfluoroktán-szulfonsavra (PFOS) és származékaira vonatkozó bejegyzésből a következő kivételek és elfogadható célok törlését: tűzoltó habok, a tűzhangyákra és termeszhangyákra ható rovarölőszerek, dekoratív fémbevonatok, szőnyegek, bőr és ruházati kiegészítők, textil és párnázatok,

a POP RC ajánlásainak megfelelően.[26]

Az Unió képviselői a Stockholmi Egyezmény részes feleinek hatodik konferenciája alkalmával a Tanács további határozata nélkül támogathatják a POP RC ajánlásaitól kismértékben eltérő határozatok elfogadását.

2.         A részes felek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a HBCDD-nek a Stockholmi Egyezmény A. mellékletébe való felvétele átültetését 2016 februárjára halasszák.

3.         Amennyiben javaslat születik arra vonatkozóan, hogy az A. mellékletbe olyan záradékot illesszenek, amely ideiglenesen lehetővé teszi a HBCDD-tartalmú hulladékok bizonyos, pontosan meghatározott feltételek melletti újrahasznosítását, az Európai Unió támogathatja az ezt célzó módosítást.

2. cikk

A Stockholmi Egyezmény részes feleinek konferenciája által elfogadott határozat közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       Az Elnök

[1]               http://www.pops.int/documents/convtext/convtext_en.pdf

[2]               Két uniós tagállam (Olaszország és Málta) még nem ratifikálta az egyezményt.

[3]               HL L 209., 2006.7.31., 1. o.

[4]               HL L 158., 2004.4.30., 7. o.

[5]               Hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 25637-99-4), 1,2,5,6,9,10-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 3194-55-6) és főbb diasztereo-izomerjei: alfa-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-50-6); béta-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-51-7); és gamma-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-52-8).

[6]               HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

[7]               A Bizottság 2011. február 17-i 143/2011/EU rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról, HL L 44., 2011.2.18., 2. o.

[8]               Ugyanez érvényes a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló ENSZ EGB-jegyzőkönyv I., II. és/vagy III. mellékletébe felvett anyagokra is.

[9]               A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról, HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[10]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról, HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[11]             2008-ban a HBCDD teljes uniós felhasználásának 96,3%-a az EPS és az XPS előállításához kapcsolódott. Egy 2011-ben végzett, a HBCDD EPS-ben és XPS-ben való felhasználásával kapcsolatos, a nemezti tűzvédelmi követelményekhez kapcsolódó értékelés (lásd: http://www.klif.no/publikasjoner/2819/ta2819.pdf) szerint Európában az összes EPS 70%-át az építőiparban, 25%-át a csomagolóiparban és 5%-át egyéb alkalmazásokban használják fel. A csomagolóanyagokat általában HBCCD-mentesnek tekintik. Vagyis a HBCDD-t tartalmazó extendált polisztirolt nagyrészt az építőipar hazsnálja. Az extrudált polisztirolnak pedig csak építőipari felhasználása ismert.

[12]             http://echa.europa.eu/documents/10162/42ddec00-863a-4cff-abd2-6d4b39abe114

[13]             http://echa.europa.eu/documents/10162/eb5129cf-38e3-4a25-a0f7-b02df8ca4532

[14]             UNEP/POPS/POPRC.7/19/Add.1, lásd: http://chm.pops.int/Convention/POPsReviewCommittee/POPRCMeetings/POPRC7/POPRC7Documents/tabid/2267/language/en-US/Default.aspx

[15]             Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Azerbajdzsán, Brazília, Bulgária, Guatemala, Hollandia, Indonézia, Írország, Izrael, Kambodzsa, Kamerun, Kanada, Kína, Kiribati, Lengyelország, Lettország, Mali, Mexikó, Mianmar, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Thaiföld.

[16]             Great Lakes Solutions, Green Chemicals Srl, International POPs Elimination Network (IPEN), PS Foam Industry, Extruded Polystyrene Foam Association, és együttesen az EXIBA (a CEFIC ágazati csoportja) és az EPS (PlasticsEurope), valamint a POP RC bizottság egy korábbi tagja..

[17]             A Bizottság 2012. június 19-i 519/2012/EU rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az I. melléklete tekintetében történő módosításáról, HL L 159., 2012.6.20., 1. o.

[18]             http://www.klif.no/publikasjoner/2819/ta2819.pdf

[19]             HL L 209., 2006.7.31., 1. o.

[20]             HL L 158., 2004.4.30., 7. o.

[21]             Hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 25637-99-4), 1,2,5,6,9,10-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 3194-55-6) és főbb diasztereo-izomerjei: alfa-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-50-6); béta-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-51-7); és gamma-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-52-8).

[22]             A Bizottság 2011. február 17-i 143/2011/EU rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról, HL L 44., 2011.2.18., 2. o.

[23]             HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

[24]             A Bizottság 2010. augusztus 24-i 757/2010/EU rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az I. és III. melléklete tekintetében történő módosításáról, HL L 223., 2010.8.25., 29. o.

[25]             Hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 25637-99-4), 1,2,5,6,9,10-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 3194-55-6) és főbb diasztereo-izomerjei: alfa-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-50-6); béta-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-51-7); és gamma-hexabróm-ciklododekán (CAS-szám: 134237-52-8).

[26]             POPRC-8/3. határozat: Hexabróm-ciklododekán és POPRC-8/8. határozat: Perfluoroktán-szulfonsav, annak sói és a perfluoroktán-szulfonil-florid, valamint rokon vegyületeik nyílt alkalmazásokban (a POPRC-8/16-ban), elérhető: http://chm.pops.int/Convention/POPsReviewCommittee/LatestMeeting/POPRC8/MeetingDocuments/tabid/2801/Default.aspx