INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bizottság e tanácsi határozatra irányuló javaslattal a Tanács felhatalmazását kéri a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) a 2012. június 24-én Pekingben elfogadott, audiovizuális előadásokról szóló szerződésének (a továbbiakban: pekingi szerződés) az Európai Unió nevében történő aláírására.

A pekingi szerződés új nemzetközi szabályokat állapít meg, amelyek célja az előadóművészek – vagyis olyan színészek, zenészek vagy táncosok, akiknek az előadásai egy audiovizuális alkotásban kerülnek rögzítésre (pl. filmben vagy tv-műsorban) – megfelelő védelmének és díjazásának biztosítása.

A szerződés jelentős lépés a szomszédos jogok nemzetközi védelme terén, és ez az első, e területen elfogadott többoldalú megállapodás 1996 óta. A szerződés nyomán nemzetközi szinten valósul meg az audiovizuális előadóművészek védelmének régóta várt aktualizálása, és az előadóművészek – jogaik elismerése által – korszerűbb védelmet élvezhetnek a digitális környezetben. E tekintetben a szerződés hiánypótló az előadóművészek jogainak 1996 óta meg nem valósult védelme terén, amikor is elfogadták az előadásokról és hangfelvételekről szóló WIPO-szerződést (a továbbiakban: WPPT).

A WPPT, amelyhez az Európai Unió 2000-ben csatlakozott, biztosította a szerzői jogok védelmét és a kapcsolódó jogok egyes tulajdonosai számára azt, hogy elsőként vette figyelembe a digitális környezet gazdasági és technológiai fejleményeit. Akkoriban azonban nem sikerült megállapodásra jutni, hogy bevonják e jogi eszközök alkalmazási körébe az előadóművészek védelmét az audiovizuális alkotásokban rögzített előadásaik tekintetében (a WPPT csak a hangfelvételen lévő előadásaik tekintetében rögzíti az előadóművészek jogait).

2000. december 7–20. között Genfben tartottak diplomáciai konferenciát, jóllehet a WIPO tagjainak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szerződés szövegéről. A 2000. évi diplomáciai konferencia sikertelensége több mint tíz évre felfüggesztette a munkálatokat. A WIPO szerzői és szomszédos jogokkal foglalkozó állandó bizottsága (SCCR) 22. ülésén, 2011 júniusában ideiglenes megállapodás született a legfontosabb, 2000-ben megoldatlanul hagyott legfontosabb kérdésről, vagyis kidolgozták az előadóművészek jogainak az audiovizuális alkotások producereire történő átruházásáról szóló rendelkezést. Ezen túlmenően a WIPO Közgyűlése 2011. októberi 40. ülésén úgy határozott, hogy újból összehívja a 2000-ben felfüggesztett diplomáciai konferenciát. Az újból összehívott diplomáciai konferenciát 2012. június 20–26. között Pekingben rendezték meg, melynek eredményeként 2012. június 24-én elfogadták a szerződést.

A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat az előadóművészek audiovizuális előadásaikra vonatkozó jogainak védelmét szolgáló okmánynak egy 2000. november 7-i határozattal történő elfogadása céljából. A Tanács a 2000 után az uniós szerzői jogi vívmányokban bekövetkezett változások (az információs társadalomban a szerzői jogokról szóló 2001/29/EK irányelv elfogadása) figyelembevétele és a 2012. június 20–26. közötti pekingi diplomáciai konferencia újbóli összehívásának elismerése érdekében 2012. június 18-án aktualizálta a határozathoz csatolt tárgyalási irányelveket.

A pekingi diplomáciai konferencián 2012. június 24-én elfogadták a szerződést.

Az Európai Unió aláírta a diplomáciai konferencia zárásakor a diplomáciai konferencia záróokmányát. Az Európai Parlamentet 2012. július 9-én a Jogi Bizottság ülésén tájékoztatták a diplomáciai konferencia eredményéről.

2.           A javaslat jogi elemei

Az Európai Unió rendkívül aktív szerepet játszott a pekingi szerződés rendelkezéseinek kidolgozásában annak biztosítása érdekében, hogy az audiovizuális előadóművészek az uniós jogi vívmányoknak megfelelő védelmi szintben részesülhessenek, és hogy az európai audiovizuális előadóművészek nemzetközi szinten az uniós jogszabályok által garantált védelem szintjével azonos védelmet élvezzenek. A szerződésben foglalt kérdések többsége uniós szinten már harmonizált.

A pekingi szerződés számos rendelkezése az 1996. évi WPPT-re támaszkodik és a két szerződés nagyjából ugyanazt a szerkezetet követi. A pekingi szerződés által kínált védelem kedvezményezettjei olyan előadóművészek, akik a szerződés aláíró feleinek honfitársai vagy lakóhelyük az aláíró országok egyikében található.

A védelem nemzeti elbánás alapján biztosított, ami azt jelenti, hogy minden ország a szerződésben garantált kizárólagos jogok és a megfelelő díjazáshoz való jog tekintetében a saját állampolgáraival azonos elbánásban részesíti az előadóművészeket (egy másik ország állampolgárait). A nemzeti bánásmód alkalmazási köre bizonyos jogok tekintetében korlátozható a szerződés konkrét rendelkezései alapján.

A szerződés előírja, hogy a gazdasági jogoktól függetlenül és még e jogok átruházását követően is az előadóművészeket megilletik bizonyos személyhez fűződő jogok az élő előadások vagy az audiovizuális felvételen rögzített előadások tekintetében.

Ami a gazdasági jogokat illeti, a szerződés kizárólagos jogokat biztosít az előadóművészek számára rögzített és rögzítetlen előadásaik tekintetében.

Rögzítetlen előadásaik tekintetében az előadóművészeket megilleti a jog, hogy engedélyezzék rögzítetlen előadásaik sugárzását és nyilvánossághoz közvetítését, valamint rögzítetlen előadásaik rögzítését.

Az audiovizuális felvételeken rögzített előadásaik tekintetében az előadóművészeket megilleti a jog, hogy engedélyezzék előadásaik közvetlen vagy közvetett sokszorosítását, terjesztését és az előadások eredeti rögzítésének és a rögzítés sokszorosított példányainak a nyilvánosság számára történő kereskedelmi bérbeadását (még terjesztésük engedélyezését követően is).

Az előadóművészeket megilleti annak kizárólagos joga, hogy engedélyezzék előadásaiknak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét (pl. az előadásaikat tartalmazó film online letöltése). Végezetül a szerződés biztosítja az előadóművészek számára a jogot, hogy engedélyezzék előadásaik sugárzását és nyilvánossághoz közvetítését. A szerződő felek jogosultak arra, hogy felváltsák e jogot a megfelelő díjazáshoz való joggal vagy ettől teljes mértékben eltérjenek.

A szerződő felek a jogok átruházását illetően szabad kezet kapnak annak megszervezéséhez. Határozhatnak például úgy, hogy amennyiben egy előadóművész egyetértését adta az előadás rögzítéséhez, kizárólagos jogait átruházza a producerekre, kivéve, ha az előadóművész és a producer közötti szerződés arról másként nem rendelkeznek. Mindenesetre a rendelkezés nem teszi kötelezővé a szerződő felek számára, hogy automatikus jogátruházást kell biztosítaniuk.

A WPPT-vel összhangban a pekingi szerződés előírja, hogy a nemzeti jogszabályok ugyanolyan típusú korlátozásokat vagy kivételeket biztosíthatnak az előadóművészek védelmét illetően, mint amelyeket nemzeti jogszabályaikban az irodalmi és művészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jog védelmével kapcsolatban biztosítanak, az ún. háromlépcsős tesztnek megfelelően. A WPPT-hez hasonlóan az új szerződés értelmében a szerződő feleknek megfelelő jogi védelmet és hatékony jogorvoslatot kell biztosítaniuk a műszaki védelmi intézkedések megkerülése ellen, amelyeket az előadóművészek jogaik gyakorlásával kapcsolatban alkalmaznak, továbbá megfelelő és hatékony jogorvoslatot kell biztosítaniuk az audiovizuális felvételen rögzített előadáshoz kapcsolódó elektronikus jogkezelési adatok eltávolítása vagy megváltoztatása ellen. Végezetül a védelem időtartama az audiovizuális előadás rögzítését követő legalább 50 év.

A szerződés utolsó része a szokásos adminisztratív és eljárásbeli rendelkezésekből áll, ez esetben is elsősorban a WPPT megfelelő rendelkezéseihez hasonlóan.

A szerződés számos közös nyilatkozatot is tartalmaz, amelyek közül néhány (a WPPT és TRIPS-megállapodással való kapcsolat, az előadóművész fogalommeghatározása, a korlátozásokkal és kivételekkel összefüggő műszaki védelmi intézkedések) a 2012. évi diplomáciai konferencia konkrét tárgyalási témái között is szerepelt.

A pekingi szerződés 23. cikke értelmében az Európai Unió csatlakozhat a Szerződéshez, amennyiben a diplomáciai konferencián nyilatkozatot tesz arról, hogy hatáskörrel és valamennyi tagállamra kötelező jogszabályokkal rendelkezik a Szerződés hatálya alá tartozó kérdésekben, továbbá a belső eljárásoknak megfelelően felhatalmazással rendelkezik az e Szerződéshez történő csatlakozásra. Mivel a Tanács megfelelően felhatalmazta a Bizottságot a tárgyalások folytatására, az Európai Unió megtette ezt a nyilatkozatot a pekingi diplomáciai konferencián. Következő lépésként a Szerződést az EUMSZ 218. cikke (5) bekezdése alapján egy tanácsi határozat értelmében az Európai Uniónak alá kell írnia.

A Bizottság a tárgyalások eredményeit megfelelőnek ítélte és a Tanács felhatalmazását kéri a 2012. június 24-én Pekingben elfogadott, a WIPO audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződésének az Európai Unió nevében történő aláírására.

2013/0065 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a WIPO audiovizuális előadásokról szóló szerződésének az Európai Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, összefüggésben 218. cikkének (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       A Tanács 2000. november 7-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének keretében tárgyalásokat folytasson, hogy biztosítsa a 2000. december 7–20. között Genfben tartott diplomáciai konferencián az Európai Közösség részvételét abból a célból, hogy létrehozza az előadóművészeknek az audiovizuális előadásaikra vonatkozó jogait védelmező okmányt.

(2)       A 2012. június 20–26. között Pekingben tartott, újból összehívott diplomáciai konferencián folytatott tárgyalások sikeresen lezárultak, és 2012. június 24-én elfogadták a WIPO audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződését.

(3)       A szerződés olyan új nemzetközi szabályokat állapít meg a szomszédos jogok terén, amelyek célja az előadóművészek megfelelő védelmének és díjazásának biztosítása.

(4)       E szerződés elfogadását követően egy évig áll nyitva aláírásra bármely jogosult fél számára. Ezért azt az Európai Unió nevében alá kell írni, későbbi időpontban történő megkötésének függvényében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A WIPO audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződésének az Unió nevében történő aláírása ezennel jóváhagyásra kerül, az említett szerződés későbbi megkötésének függvényében.

Az aláírandó szerződés szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács Főtitkársága – a szerződés megkötésének függvényében – kibocsátja a szerződés aláírására vonatkozó meghatalmazást az Európai Bizottság által megjelölt személy, illetve személyek részére.

3. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

az alábbi dokumentumhoz:

Javaslat: A TANÁCSI HATÁROZATA

a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) az audiovizuális előadásokról szóló szerződésének az Európai Unió nevében történő aláírásáról

Az audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződés

(az audiovizuális előadások védelméről szóló diplomáciai konferencián elfogadva, Peking, 2012. június 24.)

TARTALOMJEGYZÉK

Preambulum

1. cikk: Más egyezményekhez és szerződésekhez való viszony

2. cikk: Fogalommeghatározások

3. cikk: A védelem kedvezményezettjei

4. cikk: Nemzeti elbánás

5. cikk: A személyhez fűződő jogok

6. cikk: Az előadóművészeknek a rögzítetlen előadásaikon fennálló gazdasági jogai

7. cikk: A sokszorosítás joga

8. cikk: A terjesztés joga

9. cikk: A bérbeadás joga

10. cikk: A rögzített előadások hozzáférhetővé tételének joga

11. cikk: A műsorsugárzás és nyilvánossághoz közvetítés joga

12. cikk: Jogok átruházása

13. cikk: Korlátozások és kivételek

14. cikk: Oltalmi idő

15. cikk: Műszaki intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek

16. cikk: Jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek

17. cikk: Formai szempontok

18. cikk: Fenntartások és értesítések

19. cikk: Időbeli hatály

20. cikk: Jogérvényesítéssel kapcsolatos rendelkezések

21. cikk: Közgyűlés

22. cikk: Nemzetközi Iroda

23. cikk: Csatlakozás a szerződéshez

24. cikk: Jogok és kötelezettségek a Szerződés értelmében

25. cikk: A Szerződés aláírása

26. cikk: A Szerződés hatálybalépése

27. cikk: A Szerződés Szerződő Felévé válás tényleges időpontja

28. cikk: A Szerződés felmondása

29. cikk: A Szerződésben használt nyelvek

30. cikk: Letétkezelő

Preambulum

A Szerződő Felek,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy audiovizuális előadásaik során az előadóművészek jogainak védelmét a lehető leghatékonyabb és legegységesebb módon javítsák és tartsák fenn,

Emlékeztetve a 2007-ben a Szellemi Tulajdon Világszervezetét (WIPO) létrehozó egyezmény közgyűlése által elfogadott fejlesztési menetrend ajánlásainak fontosságára, amelyek biztosítani kívánják, hogy a fejlesztési megfontolások szerves részét képezik a szervezet munkájának,

Felismerve annak szükségességét, hogy gazdasági, társadalmi, kulturális és technológiai fejlemények által életre hívott kérdésekre megfelelő megoldások megtalálása érdekében új nemzetközi szabályokat kell bevezetni,

Felismerve az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének és konvergenciájának az audiovizuális előadások készítésére és felhasználására gyakorolt jelentős hatását,

Felismerve az egyensúly fenntartásának szükségességét az előadóművészeknek audiovizuális előadásaikra vonatkozó jogai és a szélesebb közérdek, különösen az oktatás, a kutatás és az információhoz való hozzájutás érdekei között,

Felismerve, hogy az 1996. december 20-án Genfben kötött, az előadásokról és hangfelvételekről szóló WIPO-szerződés (WIPO Performances and Phonograms Treaty, WPPT) nem terjeszti ki a védelmet az előadóművészekre az audiovizuális felvételeken rögzített előadásaik vonatkozásában,

Hivatkozva az 1996. december 20-án, a szerzői jogokat és szomszédos jogokat érintő egyes kérdésekről szóló diplomáciai konferencia által elfogadott audiovizuális előadásokra vonatkozó állásfoglalásra,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk Más egyezményekhez és szerződésekhez való viszony

(1) E Szerződés nem csorbítja a Szerződő Felek egymással szemben a WPPT vagy az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án Rómában létrejött nemzetközi egyezmény alapján fennálló kötelezettségeit.

(2) Az e Szerződés alapján biztosított védelem nem érinti és nem befolyásolja az irodalmi és művészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jogi védelmet. Következésképp e Szerződés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy sértené e védelmet.

(3) E Szerződés kizárólag a WPPT-vel áll kapcsolatban, és nem csorbítja a más szerződések alapján fennálló jogokat és kötelezettségeket[1][2].

2. cikk Fogalommeghatározások

E Szerződés alkalmazásában:

a) „előadóművészek”: színészek, énekesek, zenészek, táncosok és más személyek, akik az irodalmi vagy művészeti alkotásokat vagy a népművészet kifejeződéseit megjelenítik, éneklik, elmondják, elszavalják, eljátsszák, tolmácsolják, vagy más módon előadják[3];

b) „audiovizuális rögzítés”: mozgóképeknek, hangok kíséretében vagy anélkül, vagy azok megjelenítésének olyan anyagi formába foglalását jelenti, amelyről azok készülék segítségével érzékelhetővé, sokszorosíthatóvá vagy közvetíthetővé tehetők[4];

c) a „műsorsugárzás”: hangoknak vagy képeknek, illetve képeknek és hangoknak, vagy azok megjelenítésének a nyilvánosság általi vétel céljából történő vezeték nélküli átvitelét jelenti; a műhold útján történő ilyen átvitel szintén „műsorsugárzásnak” minősül; kódolt jelek műhold útján történő átvitele akkor minősül „műsorsugárzásnak”, ha a nyilvánosság számára a dekódoláshoz szükséges eszközöket a műsorsugárzó szervezet, vagy ennek hozzájárulásával más biztosítja;

d) előadás „nyilvánossághoz közvetítése”: egy előadás hangjainak vagy audiovizuális felvételen rögzített hangoknak, illetve azok megjelenítéseinek a nyilvánosság számára, a műsorsugárzás kivételével, bármilyen eszközzel történő átvitelét jelenti. A 11. cikk alkalmazásában a „nyilvánossághoz közvetítés” magában foglalja az audiovizuális felvételen rögzített előadás hallhatóvá vagy láthatóvá tételét, illetve a nyilvánosság számára történő hallhatóvá vagy láthatóvá tételét.

3. cikk A védelem kedvezményezettjei

(1) A Szerződő Felek az e Szerződés keretében biztosított védelemmel azonos védelmet biztosítanak az előadóművészek számára, akik a többi Szerződő Fél állampolgárai.

(2) Azon előadóművészek, akik nem az egyik Szerződő Fél állampolgárai, de szokásos tartózkodási helyük az egyik Szerződő Fél államában található, e Szerződés alkalmazásában a szóban forgó Szerződő Fél állampolgárainak megfeleltethetők.

4. cikk Nemzeti elbánás

(1) Mindegyik Szerződő Fél a többi Szerződő Fél állampolgárai számára a saját állampolgáraival azonos elbánást biztosít az e Szerződésben kifejezetten biztosított kizárólagos jogok és az e Szerződés 11. cikkében előírt megfelelő díjazáshoz való jog tekintetében.

(2) A Szerződő Fél jogosult az (1) bekezdés szerint egy másik Szerződő Fél állampolgárai számára biztosított védelem mértékét és időtartamát – az e Szerződés 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében biztosított jogok vonatkozásában – azon jogokra korlátozni, amelyeket saját állampolgárai élveznek a másik Szerződő Fél államában.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik a Szerződő Félre abban az esetben, ha egy másik Szerződő Fél él az e Szerződés 11. cikkének (3) bekezdésével engedélyezett fenntartással, és akkor sem vonatkozik a Szerződő Félre, ha az ilyen fenntartást megállapít.

5. cikk A személyhez fűződő jogok

(1) Az előadóművész gazdasági jogaitól függetlenül, és e jogok átruházását követően is, az előadóművészt élő előadásai, illetve audiovizuális felvételeken rögzített előadásai tekintetében megilleti az a jog, hogy:

i. előadásainak előadójaként feltüntessék, kivéve, ha az előadás felhasználási módja ennek mellőzését elkerülhetetlenné teszi; és

ii. tiltakozzon előadásainak minden olyan torzítása, megcsonkítása, vagy egyéb megváltoztatása ellen, amely veszélyeztetheti a hírnevét, az audiovizuális felvételen rögzített előadások jellegének figyelembevételével.

(2) Az előadóművésznek az (1) bekezdésben biztosított jogai, legalább gazdasági jogai lejártának az idejéig, a halála után is fennmaradnak, és ezeket azok a személyek vagy intézmények gyakorolhatják, akiket, illetőleg amelyeket arra annak a Szerződő Félnek a jogszabályai felhatalmaznak, ahol a védelmet igénylik. Azon Szerződő Felek azonban, akiknek a jogszabályai az e Szerződés megerősítésének vagy az ahhoz való csatlakozásának pillanatában nem biztosítják az előadóművész halála után az előző bekezdésben rögzített valamennyi jog védelmét, előírhatják, hogy e jogok némelyike az előadóművész halála után megszűnik.

(3) Az e cikkben biztosított jogok védelmére szolgáló jogorvoslati eszközöket annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, ahol a védelmet igénylik[5].

6. cikk Az előadóművészeknek a rögzítetlen előadásaikon fennálló gazdasági jogai

Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy előadásaik tekintetében engedélyezzék:

i. rögzítetlen előadásaik sugárzását és nyilvánossághoz közvetítését, kivéve, ha az előadás már sugárzott előadás;

ii. rögzítetlen előadásaik rögzítését.

7. cikk A sokszorosítás joga

Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék az audiovizuális felvételen rögzített előadásaik bármilyen módon vagy formában történő közvetlen vagy közvetett sokszorosítását[6].

8. cikk A terjesztés joga

(1) Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék az audiovizuális felvételeken rögzített előadásaik eredeti rögzítésének és a rögzítés sokszorosított példányainak a nyilvánosság számára adásvétel vagy a tulajdonjog egyéb átruházása útján való hozzáférhetővé tételét.

(2) E Szerződés nem érinti a Szerződő Felek szabadságát olyan esetleges feltételek meghatározására, amelyek alapján az (1) bekezdésben említett jog kimerülése a rögzített előadás eredeti rögzítésének vagy a rögzítés másolatainak az előadóművész engedélye alapján történt első adásvételét vagy a tulajdonjog egyéb első átruházását követően bekövetkezik[7].

9. cikk A bérbeadás joga

(1) Ahogy azt a Szerződő Felek nemzeti joga szabályozza, az előadóművészek kizárólagos joga, hogy az általuk megvalósított vagy az engedélyük alapján történt terjesztést követően is engedélyezzék az audiovizuális felvételeken rögzített előadásaik eredeti példányának és a rögzítés másolatainak a nyilvánosság számára történő kereskedelmi bérbeadását.

(2) A Szerződő Felek mentesülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, kivéve, ha a kereskedelmi bérbeadás e felvételek széles körben történő sokszorosítását eredményezi, ami lényegesen csorbítja az előadók sokszorosításhoz való kizárólagos jogát[8].

10. cikk A rögzített előadások hozzáférhetővé tételének joga

Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék az audiovizuális felvételeken rögzített előadásaik eredeti rögzítésének vezeték útján vagy bármely más eszközzel történő hozzáférhetővé tételét oly módon, hogy a közönség tagjai az említett művekhez való hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.

11. cikk A műsorsugárzás és nyilvánossághoz közvetítés joga

(1) Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék az audiovizuális felvételeken rögzített előadásaik sugárzását és nyilvánossághoz közvetítését.

(2) A Szerződő Felek a WIPO főigazgatójánál elhelyezett értesítésben kinyilvánítják, hogy az (1) bekezdésben rögzített engedélyezés joga helyett létrehozzák a megfelelő díjazáshoz való jogot az audiovizuális felvételek közvetlen vagy közvetett, műsorsugárzás vagy a nyilvánossághoz való bármilyen közvetítés útján történő felhasználásáért. A Szerződő Felek azt is kinyilváníthatják, hogy jogszabályaikban feltételeket határoznak meg a megfelelő díjazáshoz való jog gyakorlására vonatkozóan.

(3) Bármely Szerződő Fél kinyilváníthatja, hogy az (1) vagy (2) bekezdés rendelkezéseit kizárólag bizonyos felhasználásra fogja alkalmazni, vagy valamely más módon fogja korlátozni alkalmazásukat, illetve egyáltalán nem alkalmazza az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit.

12. cikk Jogok átruházása

(1) A Szerződő Felek nemzeti jogszabályaikban rögzíthetik, hogy amint egy előadóművész egyetértését adta ahhoz, hogy előadását audiovizuális felvételen rögzítsék, az e Szerződés 7. és 11. cikkében rögzített engedélyezés kizárólagos jogai a szóban forgó audiovizuális felvétel producerét illetik meg, vagy azokat ő gyakorolja, illetve átruházzák rá azokat, kivéve, ha arról az előadóművész és az audiovizuális felvétel producere között a nemzeti jogszabályoknak megfelelően nem született eltérő szerződés.

(2) A Szerződő Fél a nemzeti jogszabályai szerint előállított audiovizuális felvételek tekintetében kérheti, hogy e beleegyezés vagy szerződés írásban készüljön, és azt a szerződés mindkét fele vagy megfelelően felhatalmazott képviselője írja alá.

(3) A fent leírt kizárólagos jogok átruházásától függetlenül a nemzeti jogszabályok, illetve egyéni, kollektív vagy egyéb megállapodások biztosíthatják az előadóművész számára a jogdíjakban való részesülés, illetve a megfelelő díjazás jogát az előadás bárminemű felhasználására vonatkozóan, az e Szerződés keretében rögzítetteknek megfelelően, ideértve a 10. és 11. cikket is.

13. cikk Korlátozások és kivételek

(1) A Szerződő Felek nemzeti jogszabályaikban ugyanolyan típusú korlátozásokat vagy kivételeket biztosíthatnak az előadóművészek védelmét illetően, mint amelyeket nemzeti jogszabályaikban az irodalmi és művészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jog védelmével kapcsolatban biztosítanak.

(2) Az e Szerződésben biztosított jogokra vonatkozó korlátozásokat vagy kivételeket a Szerződő Felek olyan különleges esetekre szűkítik, amelyek nem sérelmesek az előadás rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják az előadóművészek jogos érdekeit[9].

14. cikk Oltalmi idő

E Szerződés értelmében az előadóművészeknek biztosított védelem időtartama legalább annak az évnek a végétől számított 50 éves időszak végéig tart, amikor az előadást rögzítették.

15. cikk Műszaki intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek

A Szerződő Felek megfelelő jogi védelmet és hatékony jogorvoslatot biztosítanak azoknak a hatékony műszaki intézkedéseknek a megkerülése ellen, amelyeket a szerzők az e Szerződés értelmében biztosított jogaik gyakorlásával kapcsolatban alkalmaznak, és amelyek előadásaik tekintetében korlátozzák az érintett előadóművészek által nem engedélyezett, illetve a törvény által meg nem engedett cselekményeket[10][11].

16. cikk Jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek

(1) A Szerződő Felek megfelelő és hatékony jogérvényesítési eszközöket biztosítanak minden olyan személy ellen, aki szándékosan elköveti az alábbi cselekmények valamelyikét, amelyről tudja, illetve a polgári jogi jogorvoslat szempontjából ésszerűen eljáró félként tudnia kellene, hogy az előidézi, lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi az e Szerződés alá tartozó valamely jog megsértését, nevezetesen:

i. elektronikus jogkezelési adatokat jogosulatlanul eltávolít vagy megváltoztat;

ii. jogosulatlanul terjeszt, terjesztés céljából behoz, sugároz, a nyilvánossághoz közvetít, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz előadásokat, audiovizuálisan rögzített előadások másolatait, amelyekről tudja, hogy azokról az elektronikus jogkezelési adatokat jogosulatlanul eltávolították, vagy megváltoztatták.

(2) E cikk alkalmazásában „jogkezelési adat” minden olyan adat, amely az előadóművészt, az előadóművész előadását, vagy az előadásra vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy az előadás felhasználásának feltételeiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy kódokat is, feltéve, hogy az adatot az audiovizuális felvételen rögzített előadáshoz kapcsolják[12].

17. cikk Formai szempontok

Az e Szerződésben biztosított jogok megléte és gyakorlása nem köthető semmiféle alaki előíráshoz.

18. cikk Fenntartások és értesítések

(1) A 11. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken kívül e Szerződéssel kapcsolatban nem lehet fenntartással élni.

(2) A 11. cikk (2) bekezdése, illetve a 19. cikk (2) bekezdése szerinti értesítéseket megerősítő vagy csatlakozási okmányba lehet belefoglalni, az értesítés hatályos időpontja pedig megegyezik e Szerződés hatálybalépésének időpontjával, tekintettel az értesítést küldő Szerződő Félre. Ilyen értesítés később is küldhető, amely esetben az a WIPO főigazgatójához történt beérkezését követő három hónap elteltével, illetve az értesítésben megjelölt bármely későbbi időpontban lép hatályba.

19. cikk Időbeli hatály

(1) A Szerződő Felek az e Szerződés keretében biztosított védelemmel azonos védelmet biztosítanak valamennyi Szerződő Fél számára az e Szerződés hatálybalépésének időpontjában meglévő rögzített eladások és valamennyi olyan előadás vonatkozásában, amely e Szerződés hatálybalépését követően kerül bemutatásra.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére a Szerződő Felek a WIPO főigazgatójánál elhelyezett értesítésben közölhetik, hogy nem alkalmazzák az e Szerződés 7–11. cikkének rendelkezéseit, illetve azok közül egyet vagy többet az e Szerződés hatálybalépésének időpontjában egy Szerződő Fél számára meglévő rögzített előadásokra vonatkozóan. E Szerződő Fél tekintetében a többi Szerződő Fél korlátozhatja az említett cikkek alkalmazását azon előadásokra, amelyekre a szóban forgó Szerződő Fél esetében e Szerződés hatálybalépését követően kerültek bemutatásra.

(3) Az e Szerződésben foglalt védelem nem sérti a Szerződő Felek számára az e Szerződés hatálybalépése előtt elvégzett tevékenységeket, megkötött megállapodásokat vagy szerzett jogokat.

(4) A Szerződő Felek jogszabályaikban ideiglenes rendelkezéseket vezethetnek be, amelyek értelmében bármely, az e Szerződés hatálybalépését megelőzően egy előadás kapcsán jogszerű cselekményeket folytató személy az 5. cikkben és a 7–11. cikkben foglalt jogok alkalmazási körén belül ugyanazon előadással kapcsolatos cselekményeket folytathat az érintett Szerződő Felek tekintetében e Szerződés hatálybalépését követően is.

20. cikk Jogérvényesítéssel kapcsolatos rendelkezések

(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy jogrendszerükkel összhangban meghozzák az e Szerződés alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

(2) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a nemzeti jogukban rendelkezésre álljanak azok a jogérvényesítési eszközök, amelyek a jelen Szerződésben meghatározott jogok megsértése esetén hatékony eljárást tesznek lehetővé, ideértve a jogsértések megelőzésére, valamint a további jogsértésektől való tartózkodásra intő, megfelelő jogorvoslatokat.

21. cikk Közgyűlés

(1)

a) A Szerződő Felek Közgyűlést hoznak létre.

b) A Közgyűlésen minden egyes Szerződő Felet egy-egy küldött képvisel, akit helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) Az egyes küldöttségek költségeit a küldő Szerződő Fél viseli. A Közgyűlés kérheti a Szellemi Tulajdon Világszervezetét (WIPO), hogy nyújtson pénzügyi támogatást olyan Szerződő Felek küldöttségei részvételének elősegítésére, amelyek az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének gyakorlata szerint fejlődő országoknak tekintendők, illetve amelyek piacgazdaságra áttérő országok.

(2)

a) A Közgyűlés minden olyan üggyel foglalkozik, amely e Szerződés fenntartásával és javításával, illetve e Szerződés alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatban áll.

b) A Közgyűlés látja el a 23. cikk (2) bekezdésében a Szerződéshez csatlakozni kívánó egyes államközi szervezetek felvételével kapcsolatban számára előírt feladatot.

c) A Közgyűlés dönt az e Szerződés felülvizsgálatát célzó diplomáciai konferencia összehívásáról, s megadja a szükséges utasításokat a WIPO főigazgatójának a diplomáciai konferencia előkészítéséhez.

(3)

a) Minden Szerződő Félként szereplő állam egy szavazattal rendelkezik, és csak a saját nevében szavazhat.

b) Bármely Szerződő Félként szereplő államközi szervezet részt vehet a szavazásban tagállamai helyett, olyan szavazatszámmal, amely megegyezik az e Szerződésben részes tagállamai számával. Egyetlen ilyen államközi szervezet sem vehet részt a szavazásban, ha bármely tagállama gyakorolja a szavazati jogát, és viszont.

(4) A Közgyűlést a főigazgató hívja össze, és kivételes körülmények hiányában ugyanabban az időszakban és ugyanott ül össze, mint a WIPO Közgyűlése.

(5) A Közgyűlés megkísérli konszenzussal meghozni döntéseit és kidolgozza saját eljárási szabályzatát, beleértve a rendkívüli ülésszakokra való összehívást, a határozatképességgel kapcsolatos követelményeket, valamint – e Szerződés rendelkezéseinek a figyelembevételével – a különböző határozatoknál megkívánt szavazattöbbséget.

22. cikk Nemzetközi Iroda

Az e Szerződést érintő igazgatási feladatokat a WIPO Nemzetközi Irodája látja el.

23. cikk Csatlakozás a szerződéshez

(1) A WIPO bármely tagállama csatlakozhat ehhez a Szerződéshez.

(2) A Közgyűlés határozhat bármely államközi szervezetnek az e Szerződéshez történő csatlakozásáról, amely nyilatkozatot tesz, hogy hatáskörrel és valamennyi tagállamra kötelező jogszabályokkal rendelkezik a Szerződés hatálya alá tartozó kérdésekben, továbbá a belső eljárásoknak megfelelően felhatalmazással rendelkezik az e Szerződéshez történő csatlakozásra.

(3) Az Európai Unió, amely az e Szerződést elfogadó diplomáciai konferencián megtette az előző bekezdésben említett nyilatkozatot, csatlakozhat e Szerződéshez.

24. cikk Jogok és kötelezettségek a Szerződés értelmében

Amennyiben e Szerződés valamely szabálya másként nem rendelkezik, minden egyes Szerződő Felet megilleti az e Szerződésből eredő valamennyi jog, és terheli az e Szerződésből eredő valamennyi kötelezettség.

25. cikk A Szerződés aláírása

E Szerződés elfogadását követő egy évig áll nyitva aláírásra a WIPO székhelyén a WIPO bármely Szerződő Fele számára.

26. cikk A Szerződés hatálybalépése

E Szerződés három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a 23. cikkben említett 30 jogosult állam letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okmányát.

27. cikk A Szerződés Szerződő Felévé válás tényleges időpontja

E Szerződés kötelező:

i. a 26. cikkben említett 30 jogosult államra nézve a Szerződés hatálybalépésének napjától kezdve;

ii. a 23. cikkben említett minden más jogosult félre nézve a megerősítő vagy csatlakozási okmányának a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezését követő három hónap elteltével.

28. cikk A Szerződés felmondása

Bármely Szerződő Fél a WIPO főigazgatójához intézett nyilatkozattal felmondhatja ezt a Szerződést. A felmondás a nyilatkozatnak a WIPO főigazgatójához történt beérkezését követő egy év elteltével lép hatályba.

29. cikk A Szerződésben használt nyelvek

(1) E Szerződést angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült egyetlen eredeti példányban írják alá, valamennyi szöveg egyaránt hiteles.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett nyelven megfogalmazott hivatalos szövegről a WIPO főigazgatója az érdekelt fél kérésére valamennyi érdekelt fél meghallgatása után gondoskodik. E bekezdés alkalmazásában „érdekelt fél” a WIPO bármely tagállama, amelynek a szóban forgó nyelv a hivatalos nyelve, vagy a hivatalos nyelveinek egyike, valamint az Európai Unió és minden más államközi szervezet, amely e Szerződéshez csatlakozhat, ha a szóban forgó nyelv hivatalos nyelveinek egyike.

30. cikk Letétkezelő

E Szerződés letéteményese a WIPO főigazgatója.

[1]               Az 1. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: e Szerződés nem csorbítja az előadásokról és hangfelvételekről szóló WIPO-szerződés (WPPT) keretében fennálló jogokat vagy kötelezettségeket, illetve azok értelmezését, valamint az is nyilvánvaló, hogy a (3) bekezdés nem teremt semmiféle kötelezettséget e Szerződés Szerződő Fele számára a WPPT megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, illetve rendelkezéseinek való megfelelésre vonatkozóan.

[2]               Az 1. cikk (3) bekezdéséhez fűzött közös nyilatkozat: Azon Szerződő Felek, akik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai, elismerik a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) valamennyi alapelvét és célkitűzését, valamint tudomásul veszik, hogy e Szerződés nem csorbítja a TRIPS-megállapodás rendelkezéseit, beleértve, de nem kizárólagosan, a versenyellenes gyakorlatokhoz kapcsolódó rendelkezéseket is.

[3]               A 2. cikk a) pontjához fűzött közös nyilatkozat: az „előadóművészek” fogalommeghatározás alatt azon személyek értendők, akik olyan irodalmi vagy művészi munkát végeznek, amelyet az előadás során hoznak létre vagy rögzítenek először.

[4]               A 2. cikk b) pontjához fűzött közös nyilatkozat: ezúton megerősítjük, hogy a 2. cikk b) pontjában foglalt „audiovizuális rögzítés” fogalommeghatározása nem sérti a WPPT 2. cikkének c) pontját.

[5]               Az 5. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: e Szerződés alkalmazásában és bármely más szerződés sérelme nélkül az audiovizuális felvételek jellegét, előállításukat és terjesztésüket, valamint az előadás, a hangfelvétel rendes felhasználása során, meglévő vagy új médiumokban vagy formátumokban végrehajtott módosításait tekintve (például szerkesztés, tömörítés, szinkronizálás vagy formattálás), valamint amelyeket az előadóművész által engedélyezett felhasználás során hajtanak végre, önmagukban az 5. cikk (1) bekezdésének ii. alpontja értelmében nem jelentenek módosításokat. Az 5. cikk (1) bekezdésének ii. alpontja szerinti jogok csak az előadóművész hírnevét jelentős mértékben, objektíven veszélyeztető módosításokat érintik. Az új vagy megváltozott technológia vagy médiumok puszta használata mint olyan nem jelenti az 5. cikk (1) bekezdésének ii. alpontja szerinti módosítást.

[6]               A 7. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: a 7. cikkben meghatározott sokszorosítási jog és 13. cikkel engedélyezett kivételek teljes mértékben alkalmazandók a digitális környezetben, különösen az előadások digitális formában történő felhasználása tekintetében. Valamely védelem alatt álló mű elektronikus hordozón történő, digitális formában megvalósuló tárolása e cikk értelmében vett sokszorosításnak minősül.

[7]               A 8. és 9. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: a terjesztési és bérbeadási joggal kapcsolatban az említett cikkekben alkalmazott „eredeti és sokszorosított példányok” kifejezések kizárólag azokra a sokszorosított példányokra vonatkoznak, amelyeket tárgyi formában lehet forgalomba hozni.

[8]               A 8. és 9. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: a terjesztési és bérbeadási joggal kapcsolatban az említett cikkekben alkalmazott „eredeti és sokszorosított példányok” kifejezés kizárólag azokra a sokszorosított példányokra vonatkozik, amelyeket tárgyi formában lehet forgalomba hozni.

[9]               A 13. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: a WCT 10. cikkéhez (Kivételek és korlátozások) fűzött közös nyilatkozat megfelelően alkalmazandó a WPPT 13. cikkére (Kivételek és korlátozások) vonatkozóan is.

[10]             A 13. cikkhez kapcsolódó 15. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: e cikk nem akadályozza meg a Szerződő Feleket abban, hogy hatékony és szükséges intézkedéseket fogadjanak el annak biztosítására, hogy a kedvezményezett a 13. cikknek megfelelően élhet a Szerződő Fél szóban forgó nemzeti jogszabályában rögzített korlátozásokkal és kivételekkel, amennyiben műszaki intézkedések kerültek alkalmazásra egy audiovizuális felvétellel kapcsolatban, a kedvezményezett törvényes hozzáféréssel rendelkezik a szóban forgó előadáshoz, olyan körülmények között, például, amikor a jogok tulajdonosai nem hozták meg a megfelelő és hatékony intézkedéseket a szóban forgó előadáshoz kapcsolódóan, hogy lehetővé tegyék a kedvezményezett számára, hogy élhessen az érintett Szerződő Fél nemzeti jogszabálya szerinti korlátozásokkal és kivételekkel. Egy olyan audiovizuális mű jogi védelmének sérelme nélkül, amelyben audiovizuális felvételt rögzítenek, nem alkalmazandók a 15. cikk szerinti kötelezettségek az oltalom alatt nem álló előadásokra, illetve azokat többé nem védi az e Szerződést hatályba léptető nemzeti jogszabály.

[11]             A 15. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: az „előadóművészek által alkalmazott műszaki intézkedések” kifejezést – a WPPT esetében is – tág értelemben kell kezelni, ideértve az előadóművészek nevében eljáró személyeket, így képviselőiket, engedményeseiket vagy megbízottjaikat, egyebek mellett producereket, szolgáltatókat és a megfelelő meghatalmazás alapján előadásokat felhasználó kommunikációs vagy műsorsugárzási tevékenységet folytató személyeket is.

[12]             A 16. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: a WCT 12. cikkéhez (Jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek) fűzött közös nyilatkozat megfelelően alkalmazandó a WPPT 16. cikkére (Jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek) vonatkozóan is.