26.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/114

—

tekintettel a szolgáltatásokról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló, 2008. szeptember 4-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a dohai fejlesztési menetrend állásáról és a WTO jövőjéről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a dohai fejlesztési menetrend kilátásairól szóló, a WTO hetedik miniszteri konferenciáját követő, 2009. december 16-i állásfoglalására (2) és a dohai fejlesztési menetrendről szóló tárgyalások jelenlegi helyzetéről szóló, 2011. szeptember 14-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló, 2011. december 13-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvre és az Alapjogi Chartára,

—

tekintettel a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményre (GATS), amely 1995. január 1-jén lépett hatályba, tekintettel a 2003. március 12-i állásfoglalására (5) a WTO keretében létrejött Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (GATS) elnevezésű egyezményről, amely magában foglalja a kulturális sokszínűség témáját is,

—

tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló többoldalú megállapodásra irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos iránymutatásoknak a Bizottság által 2013. február 15-én benyújtott tervezetére,

—

tekintettel a Bizottság „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek: A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme” című közleményére (6),

—

tekintettel „A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló jelentés – 2012” című, az Európai Tanácsnak szóló bizottsági jelentésre (7),

—

tekintettel a szolgáltatások kereskedelmével foglalkozó tanács elnöke, Fernando de Mateo nagykövet által a szolgáltatások kereskedelmére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos 2011. április 21-i rendkívüli ülés alkalmával a Kereskedelmi Tárgyalások Bizottsága számára készített WTO-jelentésre (8),

—

tekintettel a „Really Good Friends of Services” csoport (RGF – a szolgáltatások igazán jó barátai) által 2012. július 5-én közzétett nyilatkozatra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel szolgáltatások adják az EU GDP-jének és munkahelyeinek csaknem háromnegyed részét, valamint kulcsfontosságúak az EU versenyképességének fenntartása és fokozása szempontjából;

B.

mivel a szolgáltatások 2011-ben 28 %-os részt képviseltek az EU exporttevékenységében, továbbá az EU által harmadik országokban eszközölt külföldi befektetések fele is ebbe az ágazatba tartozik;

C.

mivel az EU fontos szerepet játszik a szolgáltatások kereskedelme terén, hiszen 2011-ben a világ teljes szolgáltatási exportjának 25,65 %-a az EU-ból indul ki, ami az első helyet jelenti a szolgáltatásexportőrök között;

D.

mivel valamennyi országnak képessé kell válnia arra, hogy általános érdekű közszolgáltatásokat alakítson ki, tartson fenn és szabályozzon;

E.

mivel 129 WTO-tagország vállalt kötelezettségeket a GATS keretében, ám a legtöbb ország nem tett vállalásokat az összes ágazatban;

F.

mivel a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzet minden eddiginél jobban rávilágított arra az alapvető szerepre, amelyet a közszolgáltatások játszanak az Európai Unióban; mivel az egészségügy, a gyermek- és idősgondozás, a fogyatékkal élőknek nyújtott segítség vagy a szociális lakásellátás területén ezek a szolgáltatások nélkülözhetetlen védőhálót jelentenek a polgárok számára, és előmozdítják a társadalmi kohéziót; az oktatás, a képzés és a foglalkoztatási szolgálatok terén nyújtott közszolgáltatásoknak kulcsszerep jut az Unió növekedési és foglalkoztatási programjában;

G.

mivel a WTO 2005-ös hongkongi miniszteri konferenciája idején csupán 30 ország tett új felajánlásokat a szolgáltatások terén, és mivel a szolgáltatásokkal kapcsolatos többoldalú tárgyalások alig mozdultak előre 2008 júliusa óta;

H.

mivel a 2008–2009-es gazdasági válság következtében új protekcionista intézkedések születtek a szolgáltatások kereskedelmének korlátozása céljából;

I.

mivel 2012-ben az RGF csoport tagjai között előzetes megbeszélésekre került sor egy szolgáltatáskereskedelmi megállapodás formáját és szerkezetét illetően;

J.

mivel az EU-val tárgyalásokat folytató 21 WTO-tagország (9) legtöbbje OECD-tagország, és ezek adják a határokon átnyúló globális szolgáltatáskereskedelem 70 %-át (beleértve az EU-n belüli kereskedelmet is), illetve ezekkel az országokkal zajlik az EU szolgáltatáskereskedelmi ügyleteinek 58 %-a; mivel a tárgyalásokon mindeddig nem vett részt egyetlen BRICS-ország, ASEAN-tagállam vagy afrikai, karibi, illetve csendes-óceáni állam sem;

K.

mivel a Bizottság 2013. február 15-én továbbította a Tanácsnak a tárgyalási iránymutatások tervezetét, valamint felkérést kapott, hogy 2013. március 18-án vegyen részt a szolgáltatáskereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalásokon;

1.

úgy véli, hogy továbbra is a WTO által megtestesített többoldalú kereskedelmi rendszer kínálja a leghatékonyabb keretrendszert a nyílt és méltányos kereskedelem világszerte történő megvalósításához; egyetért ugyanakkor azzal, hogy a WTO nyolcadik miniszteri konferenciáján 2011 decemberében kialakult patthelyzet miatt szükség esetén új két- és többoldalú kezdeményezéseknek kell lendületet adniuk a genfi kereskedelmi tárgyalásoknak; hangsúlyozza ugyanakkor annak szükségességét, hogy minden új kezdeményezés továbbra is a WTO keretében valósuljon meg;

2.

sajnálatosnak tartja, hogy a dohai forduló kezdete óta csak korlátozott figyelmet kap a szolgáltatások kereskedelme; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások képezik a gazdaság gerincét, és hogy a 21. században a globális értékláncok megjelenése óta a kereskedelem a szolgáltatásokon alapul; kiemeli az általános érdekű szolgáltatások fontosságát a tekintetben, hogy nélkülözhetetlen védőhálót jelentenek a polgárok számára, és előmozdítják a társadalmi kohéziót helyhatósági, regionális, állami és európai uniós szinten egyaránt;

3.

sajnálatosnak tartja, hogy a WTO-tagság GATS-mellékletei felett eljárt az idő, és immár nem tükrözik az ezen országokban a szolgáltatások kereskedelmét akadályozó tényezők valós szintjét, különösen azon országok esetében, amelyek jelentős önálló liberalizálásba kezdtek, valamint hogy WTO-tagság pedig továbbra is igen eltérő mértékű és nem átlátható módon végrehajtott liberalizálást mutat, és ugyanez jellemző a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos kötelezettségvállalásaik végrehajtására is;

4.

üdvözli a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megnyitását és azt, hogy az Európai Unió kezdettől fogva részt vesz e tárgyalásokon annak érdekében, hogy képviselni tudja az EU érdekeit és érvényesíteni tudja álláspontját a megállapodás formáját és szerkezetét illetően; úgy véli, hogy az Európai Unió részvétele fokozhatja a koherenciát a szolgáltatáskereskedelmi megállapodás és a multilaterális rendszer között, továbbá hozzájárulhat a tárgyalási folyamat megfelelő parlamenti felügyeletének biztosításához;

5.

nehezményezi, hogy a Tanács anélkül adott megbízást, hogy figyelembe vette volna az Európai Parlament álláspontját;

6.

emlékezteti a Bizottságot arra a kötelezettségére, hogy a Parlamentet a tárgyalások valamennyi szakaszában (a tárgyalási fordulók előtt és után) haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatnia kell;

7.

felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalásokra a WTO átláthatósággal kapcsolatos szabályainak betartásával kerüljön sor, és hogy a teljes WTO-tagság megfelelő időben teljes körű tájékoztatást kapjon e tárgyalásokról;

8.

úgy véli, hogy még nem sikerült olyan kritikus tömeget elérni, amelynek segítségével a jövőbeni szolgáltatáskereskedelmi megállapodás előnyeit ki lehetne terjeszteni a teljes WTO-tagságra, ezért a GATS a legnagyobb kedvezményre vonatkozó záradékának (10) nem szabad vonatkoznia rá;

9.

aggodalommal állapítja meg ugyanakkor, hogy a tárgyaló felek között (Törökország kivételével) nem szerepelnek feltörekvő piacok, és nincs ott a BRICS sem, holott ezekben az országokban van lehetőség a kereskedelem és befektetések kiterjesztésére a szolgáltatások terén, és éppen ezekben az államokban van a legtöbb akadály, különösen a külföldi befektetések előtt; felkéri ezért Kínát és a többi feltörekvő gazdaságot, hogy csatlakozzanak a tárgyalásokhoz;

10.

úgy véli, a tárgyalásokat oly módon kell nyitva tartani a többi ország és köztük a feltörekvő országok előtt, hogy ez ne csökkentse a megállapodás ambiciózus mivoltát, hiszen csak a magas fokú liberalizáció és az azonos szintű végrehajtási fegyelem bírhatja rá ezeket az országokat a csatlakozásra;

11.

a jövőbeni szolgáltatáskereskedelmi megállapodás többoldalúvá tételének lehetősége érdekében azt javasolja, hogy a megállapodás szövege illeszkedjen a GATS formátumához és felépítéséhez, ideértve a kötelezettségvállalások tételes felsorolását, valamint a nemzeti elbánással, a piaci hozzáféréssel és a végrehajtási fegyelemmel kapcsolatos GATS-fogalommeghatározások átvételét;

12.

sürgeti a Bizottságot, hogy a GATS-mellékletekkel kapcsolatos legutóbbi ajánlatához közel álló kezdeti ajánlatot fogalmazzon meg, és a piaci hozzáféréssel kapcsolatos tárgyalások során törekedjen az alábbi célokra:

13.

megjegyzi, hogy az EU már kötött a szolgáltatásokra vonatkozóan jelentős fejezeteket tartalmazó, az országspecifikus kétoldalú kérdéseket hatékonyabban kezelő bilaterális kereskedelmi megállapodásokat a tárgyalásokban részt vevő egyes országokkal, más ilyen államokkal pedig jelenleg is zajlanak erre irányuló tárgyalások (ideértve Japánt és hamarosan az Egyesült Államokat is); úgy véli, hogy a piaci hozzáférés tekintetében e tárgyalások során az EU számára a többi partner a legfontosabb (például Ausztrália, Új-Zéland, Mexikó, Chile, Tajvan, Törökország, stb.);

14.

hangsúlyozza, hogy felfüggesztési elv és az automatikus beemelési elv mellékletekbe való felvétele lehetővé teszi, hogy a feleket ténylegesen rá lehessen kényszeríteni kötelezettségeik tiszteletben tartására, valamint további fokozatos piacnyitáshoz vezethet;

15.

úgy véli, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásnak szilárdabb végrehajtási fegyelmet kell előírnia az átláthatósággal, a piaci versennyel, az engedélyezési követelményekkel és az ágazatspecifikus szabályozással kapcsolatosan, fenntartva ugyanakkor az egyes országok jogát arra, hogy közpolitikai alapon indokolt szabályozásokat fogadhassanak el (11);

16.

elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió és tagállamai – meglévő jogszabályaik, normáik és megállapodásaik révén – fenntartsák a kulturális és audiovizuális politikáik megőrzésének és fejlesztésének lehetőségét; ezért üdvözli, hogy a Tanács kizárta a kulturális és audiovizuális szolgáltatásokat a tárgyalási meghatalmazásból;

17.

hangsúlyozza, hogy e tárgyalások kiváló alkalmat jelentenek a szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési (12) és támogatási (13) szabályok javítására, amely területeken a GATS-tárgyalások zsákutcába jutottak;

18.

úgy véli, hogy a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásnak tartalmaznia kellene egy csatlakozási záradékot, olyan rendelkezéseket, amelyek meghatároznák, hogy milyen feltételek mellett és mely eljárások szerint lehet kiterjeszteni a megállapodást a WTO teljes tagságára, továbbá tartalmaznia kellene egy részletes vitarendezési mechanizmust is, amely nem zárja ki a WTO általános vitarendezési mechanizmusának igénybe vételének lehetőségét;

19.

megjegyzi, hogy az EU tárgyalási megbízását a Bizottság úgy javasolta, a Tanács pedig úgy fogadta el, hogy nem készült hatásvizsgálat; ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottság a korábbi szándékának megfelelően készítsen fenntarthatósági hatásvizsgálatot, és ennek során konzultáljon az érintett felekkel a szociális, környezeti és egyéb szempontokról; felkéri a Bizottságot, hogy tegye közzé a fenntarthatósági hatásvizsgálatot annak érdekében, hogy az abból leszűrt következtetéseket a tárgyalások során figyelembe lehessen venni;

20.

igen ambiciózusnak tartja a tárgyalások lefolytatására kijelölt kétéves időszakot; hangsúlyozza, hogy a minőséget a határidőknél fontosabbnak kellene tekinteni, valamint ragaszkodik hozzá, hogy a tárgyalások legyenek átláthatók, és biztosítsanak kell mozgásteret és időt ahhoz, hogy megfelelő információkon alapuló vita folyhasson róluk a nyilvánosságban és a parlamentekben;

21.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.