19.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 65/127

—

tekintettel a mali helyzetről szóló 2012. április 20-i (1) és a Száhil övben kialakult emberi jogi és biztonsági helyzetről szóló 2012. június 14-i (2) állásfoglalásaira,

—

tekintettel a 2011 márciusában elfogadott, a Száhil öv biztonságát és fejlesztését célzó európai uniós stratégiára,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a mali helyzetről szóló, 2056. (2012) és 2071. (2012) számú határozataira,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy afrikai vezetésű nemzetközi támogató misszió (Afisma) Maliban történő bevetésének engedélyezéséről szóló, 2085. (2012) számú határozatára,

—

tekintettel Catherine Ashtonnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a mali helyzettel kapcsolatban tett, 2012. március 22-i, március 26-i, április 7-i, december 21-i és december 23-i, valamint 2013. január 11-i, március 7-i és június 7-i nyilatkozataira,

—

tekintettel az Európai Unió Tanácsa Száhil övről szóló, 2012. március 23-i következtetéseire, amelyekben jóváhagyta a Száhil övben tanácsadással, segítségnyújtással és képzéssel foglalkozó polgári KBVP-misszió válságkezelési koncepcióját,

—

tekintettel az Európai Unió Tanácsa Maliról szóló, 2013. január 31-i, február 18-i, április 23-i és május 27-i következtetéseire,

—

tekintettel a mali átmeneti kormány 2013. március 25-i levelére az ENSZ főtitkárának, melyben az ENSZ beavatkozását kéri a mali állam fennhatóságának és szuverenitásának stabilizálásához és helyreállításához az ország egész területén,

—

tekintettel az Ecowas bizottság elnökének az ENSZ főtitkárának címzett 2013. március 26-i levelére, melyben kéri az Afisma átalakítását egy ENSZ stabilizációs misszióvá,

—

tekintettel az ENSZ 2100. (2013) számú határozatára, melyet a Biztonsági Tanács 2013. április 25-i 6952. ülésén fogadott el, és amely egy békefenntartó erőt hoz létre,

—

tekintettel az átmenetre vonatkozó mali rendezési tervre, melyet az ország nemzetgyűlése 2013. január 29-án egyhangúlag jóváhagyott,

—

tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,

—

tekintettel az összes afrikai és nemzetközi emberi jogi egyezményre, amelyhez Mali csatlakozott,

—

tekintettel a Mali újjáépítéséről és demokratizálásáról a Tanácshoz intézett O-000040 – B7-0205/2013 számú és a Bizottsághoz intézett O-000041 – B7-0206/2013 számú írásbeli kérdésre,

—

tekintettel az „Együtt egy új Maliért” elnevezésű adományozói konferenciára, melyre 2013. május 15-én került sor Brüsszelben,

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a 2012. márciusi mali katonai államcsíny, az északi országrész lázadó fegyveres dzsihadista csoportok általi elfoglalása és az ezt követően az ország északi felében zajló fegyveres konfliktus hatásai Malin és a Száhil övön túl is éreztetik hatásukat, és következményekkel járnak másutt is Afrikában és Európában;

B.

mivel Mali a világ egyik legszegényebb országa, és az UNDP humán fejlettségi mutatója alapján 187 ország közül a 182. helyen ál; mivel Mali már a jelenlegi válság előtt is igen rossz helyzetben volt az északi és déli országrész közötti társadalmi-gazdasági különbségek, a demokratikus intézmények gyengesége, a rossz kormányzás, a korrupció és a szervezett bűnözés miatt;

C.

mivel a fegyveres erők reformjáért és a biztonságért felelős katonai bizottság vezetőjének kinevezett Amadou Haya Sanogo kapitány továbbra is veszélyes szereplőnek számít, akinek még mindig módjában áll kárt okozni, különösen új tisztségében, ahol közvetlen kapcsolatban áll a katonasággal;

D.

mivel a mali hatóságok elfogadták az átmenetre vonatkozó rendezési tervet, és megalakult a párbeszédért és megbékélésért felelős bizottság; mivel az Unió Mali átmeneti hatóságaival és más regionális és nemzetközi szervezetekkel közösen nekilátott a rendezési terv végrehajtásának a tartós béke megteremtése érdekében;

E.

mivel az etnikai csoportok közötti politikai párbeszéd és megbékélés – a béke fenntartása és annak elérése, hogy az országban élő különféle etnikai csoportok, hajlandóak legyenek a békés egymás mellett élésre – kihívást jelent Mali újjáépítésében; mivel a Kidalban kialakult helyzet – amelyet még mindig az Azawadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (MNLA) tuaregjei ellenőriznek – veszélyeztetheti ezt a megbékélési folyamatot; mivel kizárólag a Mali alkotmányát és az ország területi integritását tiszteletben tartó csoportok vehetnek részt a párbeszédért és megbékélésért felelős bizottságban;

F.

mivel az Afrikai Unió által 2013. január 29-én Addisz-Abebában szervezett donorkonferencián a donorok 337,2 millió eurót ajánlottak fel – beleértve az Unió által az Afisma részére felajánlott 50 millió eurót és a stabilitási eszköz keretében felajánlott további 20 millió eurót azonnali támogatásként a mali bűnüldözési és igazságszolgáltatási szerveknek, a helyi hatóságoknak, a párbeszédért és a megbékélésért teendő erőfeszítésekre, valamint a közelgő választást előkészítő folyamatra;

G.

mivel a Bizottság bejelentette, hogy fokozatosan újraindítja a – mintegy 250 millió euró értékű – fejlesztési segélyeket olyan területek támogatására, mint a megbékélés és konfliktusmegelőzés, a választási folyamat, az alapvető szolgáltatások biztosítása, ideértve az egészségügyi ellátást és a vízhez és megfelelő higiénés körülményekhez való hozzáférést, valamint az élelmezésbiztonság megerősítését és a gazdaság újraindítását;

H.

mivel sok nemzetközi szervezet és nem kormányzati szervezet dolgozik Maliban, hogy segítse az alapvető szolgáltatások, köztük az élelmiszersegélyek, a víz- és egészségügyi ellátás biztosítását a helyi közösségek;

I.

mivel a nemzetközi közösség és Mali egyetért abban, hogy a Mali fenntartható fellendüléséről szóló terv (PRED) szilárd alapot jelent a kölcsönös kötelezettségvállalásokhoz; hogy a PRED végrehajtása megkívánja a tervezett programok és kiadások nyomon követését és értékelését; hogy az adományozók által a PRED-nek nyújtott támogatás annak függvénye, hogy Mali betartja-e kötelezettségvállalásait, és végrehajtja-e a szükséges reformokat a demokratikus kormányzás vonatkozásában;

J.

mivel a 2013. január 11-én, a radikális iszlamista csoportok offenzívája ellen, a mali hadsereg támogatására indított „Serval” elnevezésű francia katonai művelet sikereket ért el a lázadók által elfoglalt északi városok és területek visszafoglalásában, és mivel a francia kormány szerint 2013 áprilisában megkezdődött a francia csapatok fokozatos kivonása Maliból;

K.

mivel az ENSZ által jóváhagyott, afrikai vezetésű nemzetközi támogató misszió (Afisma) már 6 500 fős alakulattal van jelen az országban; mivel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szót emelt amellett, hogy vessenek be ENSZ békefenntartó erőket Maliban az ország stabilizálása érdekében;

L.

mivel 2013. április 25-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Alapokmány VII. fejezete alapján – az ENSZ-főtitkár ajánlásaival összhangban – elfogadta a 2100(2013) határozatot, amellyel létrehozza az ENSZ integrált stabilizációs misszióját Maliban (MINUSMA); mivel a 12 600 fős MINUSMA 2013. július 1-jén átveszi az Afisma szerepét, miközben a francia alakulatok felhatalmazást kapnak arra, hogy az ENSZ főtitkárának kérésére közvetlen és súlyos fenyegetés esetén beavatkozhassanak a MINUSMA támogatása érdekében;

M.

mivel – jóllehet Mali északi részén javult a biztonsági helyzet a francia intervenció óta – a radikális iszlamista csoportok elleni harc folytatódik; mivel továbbra is készen kell állni a néhány északi területen – például nemrégiben Timbuktuban és Gaóban – jelentkező elszigetelt terrorista fenyegetések kezelésére, ami stabilizáló erőket és gyors reakcióképességet követel; mivel a fegyveres szélsőségesek egyre inkább aszimmetrikus harcmodorhoz folyamodnak, például rajtaütéses gerillatámadáshoz, öngyilkos merényletekhez, autóba rejtett pokolgépek robbantásához és a gyalogsági aknák használatához; mivel ezért a béke és biztonság közép és hosszú távú fenntartása rendkívüli kihívást jelent;

N.

mivel a mali helyzet fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, és olyan megoldást kíván, amely több a biztonságot érintő fenyegetések elleni fellépésnél, többek között a nemzetközi közösség hosszú távú kötelezettségvállalását, valamint határozott cselekvést a mélyen gyökerező politikai, kormányzati, fejlesztési és humanitárius problémák megoldása érdekében;

O.

mivel az elmúlt két évtizedben rendszeresen tartottak választásokat Maliban, és mivel a puccs előtt az országra sikertörténetként tekintettek az afrikai demokrácia szempontjából, bár az ország gazdasága soha nem fejlődött megfelelően ahhoz, hogy jobb jövőt kínáljon a fiatalok számára (sokan közülük ehelyett emigrálni kényszerültek), vagy javítsa általában a lakosság életkörülményeit;

P.

mivel Mali gazdasági fejlődésének újraindításához célzott, az ország tényleges szükségleteire összpontosító segélyezésre van szükség;

Q.

mivel a mali válság sokoldalú és összetett, és nem korlátozható pusztán etnikai konfliktusra; mivel a megoldásoknak átfogóknak és következeteseknek kell lenniük és ki kell terjedniük a gazdasági, szociális és környezetvédelmi politikákra is, amelyek célja a lakosság életszínvonalának javítása, és ennek érdekében fontos a múlt hibáinak megértése Mali kudarcba fulladt gazdasági fejlődése belső és külső okainak elemzése révén;

R.

mivel az alkotmányellenes kormányváltás a békét, biztonságot és fejlődést gátló legfőbb akadály; mivel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta 25. cikke úgy rendelkezik, hogy egyéni elkövetők nem vehetnek részt a demokratikus rend helyreállítását célzó választásokban, illetve nem viselhetnek felelős tisztséget államuk politikai intézményeiben;

S.

mivel a mali emberi jogok helyzete hirtelen romlott az északi országrészben kezdődött felkelést és a 2012. március 22-i katonai puccsot követően;

T.

mivel súlyos humanitárius szükségletek léptek fel Maliban, ahol közel 1 millió ember szorul élelmiszersegélyre, beleértve a szomszédos országokban tartózkodó 174 129 menekültet és az országon belül lakhelyét elhagyni kényszerülő 300 783 személyt; mivel integrált visszatérési stratégiára lesz szükség arra az időre, amikor az északi országrészben uralkodó körülmények kedvezővé válnak a biztonságos, önkéntes és méltó visszatéréshez;

U.

mivel 750 000 embernek azonnali élelmiszersegélyre van szüksége, és 660 000 gyermeket – közülük 210 000-et komolyan – veszélyeztet az alultápláltság; mivel az alapvető szociális ellátáshoz való hozzáférés továbbra is korlátozott, különösen az északi országrészben;

V.

mivel 2013 februárjában az Unesco által szervezett nemzetközi szakértői találkozón elfogadták a mali kulturális örökség helyreállításáról és a régi kéziratok megőrzéséről szóló cselekvési tervet;

W.

mivel az Európai Unió nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogok tiszteletben tartásának; mivel Észak-Maliban a lakosság rettegésben él, és a radikális iszlamista csoportok rendszeresen megsértik emberi jogaikat;

X.

mivel 2013. május 15-én magas szintű adományozói konferenciát rendeztek Brüsszelben („Együtt egy új Maliért”), melyen 108 ország küldöttsége vett részt, többek között 13 állam- és kormányfő, számos külügyminiszter és a regionális és nemzetközi intézmények magas rangú képviselői, valamint a helyi hatóságok és a civil társadalom képviselői jelenlétében; mivel az adományozók 3,25 milliárd euró adományozását vállalták Mali számára a következő két évben, amelyből a legtöbbet, 520 millió eurót az EU ígért;

Y.

mivel az EU összesen 1,35 milliárd eurót irányoz elő a Mali fenntartható fellendüléséről szóló terv (PRED) támogatására, amelyből a Bizottság 523,9 millió eurót ad, amely összeg tartalmazza a legsürgősebb szükségletek kezelésére szolgáló 12 millió eurós humanitárius segélyt is;

Z.

mivel Kidalban a helyzet továbbra is bizonytalan, ami Burkina Faso közvetítési kísérletei ellenére a közelgő elnökválasztás ellehetetlenítésével fenyeget;

1.

hangsúlyozza Mali szuverenitása, egysége és területi integritása melletti elkötelezettségét; üdvözli az ezen alapelveket támogató francia beavatkozást mint a Mali újjáépítése és demokratizálása érdekében tett első lépést; kéri, hogy az Unió határozottan vegyen részt ebben a folyamatban;

2.

támogatja a mali vezetésű politikai folyamatot, amelynek révén az ország képessé válik a hosszú távú politikai stabilitás és gazdasági jólét megvalósítására; hangsúlyozza az inkluzív nemzeti párbeszéd és a megbékélési folyamat fontosságát az országban tapasztalható, visszatérő válság valódi, demokratikus politikai megoldására tett erőfeszítésekben; ezzel összefüggésben örömmel veszi tudomásul a Nemzeti Párbeszéd és Megbékélés Bizottságának 2013. március 6-i létrehozását, és reményét fejezi ki, hogy a bizottság mielőbb megkezdi működését; örömmel veszi tudomásul, hogy e bizottság alelnökeiül egy nőt és egy tuareget neveztek ki, ami jelzi a társadalmi befogadás és a pluralizmus melletti állásfoglalást a politikai folyamatban;

3.

komolyan aggódik a Kidalban kialakult helyzet miatt, ahol az MNLA tuaregjei továbbra is elutasítják az ellenőrzés átadását a mali hadseregnek, ami komolyan veszélyezteti az újjáépítési folyamatot; felkéri a kormányt és az MNLA-t, hogy kezdjenek előzetes egyeztetést az MNLA részvételéről a párbeszédért és megbékélésért felelős nemzeti bizottságban;

4.

sürgeti a rendezési terv mielőbbi végrehajtását az átmenet biztosítása érdekében, amíg az egész országban helyre nem áll az alkotmányos rend és a jogállamiság a 2013-ban megrendezendő demokratikus, szabad, tisztességes és átlátható választások révén; üdvözli a mali hatóságok elkötelezettségét amellett, hogy 2013. július 28-án és augusztus 11-én megrendezik a választásokat, valamint az átmeneti kormány vezetőinek arra vonatkozó nyilatkozatait, hogy nem indulnak a választásokon; tudomásul veszi, hogy a választások megszervezése kihívásokkal jár, beleértve olyan feladatokat is, mint a biztonság garantálása az északi területeken, a biometrikus szavazókártyák kibocsátása, valamint a menekültek regisztrálása a szavazólistákon, és felhívja az EU-t és nemzetközi partnereit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a választási folyamat támogatása érdekében; ennek kapcsán üdvözli, hogy a mali kormány kérésének megfelelően uniós választási megfigyelő missziót kívánnak indítani az országba;

5.

hangsúlyozza, hogy a parlamenti és elnökválasztás az első lépés a demokráciához való visszatérés útján, és hogy a választások megtartása létfontosságú eleme a jövőbeli kormányok hitelességének és legitimitásának;

6.

üdvözli Burkina Faso elnökének közvetítési kísérleteit a mali kormány és a tuareg lázadók között a Ougadougouban jelenleg is zajló tárgyalásokon; a tárgyalások gyors lezárására szólít fel, és ismét hangsúlyozza elszántságát az állami közigazgatás Mali egész területén történő újbóli felállításának, valamint a választások megrendezésének támogatása mellett a kidali régióban és a menekülttáborokban is;

7.

ragaszkodik ahhoz, hogy a Mali újjáépítését célzó politikai megoldást világos és fenntartható gazdaságfejlesztési stratégiának kell kísérnie, amely kezeli a munkanélküliség problémáját a lakosság megélhetésének javítása érdekében, továbbá kiemeli, hogy az alapvető szolgáltatások újraindítása, úgymint az egészségügyi ellátás, az oktatás, a víz és a megfelelő higiénés körülmények biztosítása alapvető fontosságú az ország stabilitása szempontjából; úgy véli, hogy intézményi reformokra van szükség a politikai stabilitás biztosításához és annak lehetővé tételéhez, hogy az egész mali társadalom szerepet kapjon az ország jövőjének építésében; hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell erősíteni a demokratikus folyamatokat és az elszámoltathatóságot az egész országban, ha jobb fejlesztési eredményeket kívánunk elérni;

8.

üdvözli a 2013–2014-re vonatkozó fenntartható fellendülési tervet, amely része az átmenetre vonatkozó 2013. január 29-i rendezési tervnek, valamint a 2011. decemberi, 2012–2017-re vonatkozó stratégiai növekedési és szegénységcsökkentési keretet (CSCRP 2012–2017);

9.

meggyőződése, hogy a Mali fenntartható fellendüléséről szóló terv sikeréhez az kell, hogy figyelembe vegyék a regionális és szubregionális dimenziókat is, elsősorban a jó kormányzás megszilárdítása, a fokozottabb gazdasági integráció, a gazdasági infrastruktúra fejlesztése, az egészségügyben és az oktatásban a humán erőforrások fejlesztése, valamint egy partnerség kialakítása révén a források mobilizálása és a fejlődés nyomon követése érdekében;

10.

felhívja a mali kormányt, hogy dolgozzon együtt az érintett nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel annak érdekében, hogy megfelelő és összehangolt támogatást nyújtson Mali népének;

11.

úgy véli, hogy Mali fejlesztési kihívásainak kezeléséhez megfelelő finanszírozásra és jobb koordinációra van szükség úgy uniós szinten, mint a nemzetközi donorok részéről; határozottan támogat egy testreszabott megközelítést, amely az ország szükségleteire összpontosít és figyelembe veszi a rendezési terv végrehatása és a jogállamiság helyreállítása terén elért eredményeket;

12.

kéri az EU-t és nemzetközi partnereit, hogy segítsék a nyugat-afrikai kormányokat a kábítószer-kereskedelem és a fegyverek terjedése elleni küzdelemben; felhívja a régió országait, hogy kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztési stratégiát állítsanak fejlesztési politikájuk középpontjába, nyújtsanak alapvető közszolgáltatásokat a lakosságnak, és teremtsenek munkalehetőségeket, elsősorban a fiatalok számára;

13.

kéri az EU-t, az ENSZ-et és az egyes államokat, hogy nyújtsanak logisztikai és technikai segítséget Malinak a kábítószer-kereskedelem és a fegyverek terjedése elleni küzdelemben; felhívja a Száhil öv valamennyi országát, hogy hangolják össze biztonságpolitikájukat, hogy erőteljesen fel tudjanak lépni a csempészettel szemben;

14.

hangsúlyozza, hogy a biztonság és fejlesztés a Száhil övben egymást kölcsönösen erősítő tényezők; üdvözli az Afisma (és 2013. július 1-jétől a MINUSMA) által megerősített francia csapatoknak a további destabilizáció megállítását és a szélsőséges erők leküzdését célzó kezdeti beavatkozását; hangsúlyozza, hogy az uniós kiképző misszió (EUTM Mali) fontos kiegészítő szerepet játszik a mali hadsereg hosszú távú kapacitásainak megerősítéséhez nyújtott döntő jelentőségű támogatásban; emlékeztet, hogy az ország hosszú távú stabilitása, biztonsága és területi egysége érdekében nemcsak az erőszakos és radikális szélsőségesek, illetve a fegyver-, kábítószer- és emberkereskedők legyőzésére van szükség, hanem az elszegényedett néprétegek és munkanélküli fiatalok jogellenes tevékenységeivel szembeni alternatívák elősegítésére is;

15.

hangsúlyozza, hogy regionális megoldásra van szükség, amely egy, a szűkebb régió országai, és különösen Algéria és Mauritánia konferenciája által támogatott regionális megállapodáson alapul;

16.

felszólít a mali hadsereg, valamint a szélesebb körű biztonsági szolgálatok reformjának demokratikus és polgári ellenőrzés alatt történő megerősítésére a stabilitás biztosítása, illetve a biztonsági ágazatnak az ország tartós békéjét és demokráciáját elősegítő szerepébe vetett bizalom kiépítése érdekében;

17.

felhívja Mali kormányát, hogy fordítson különös figyelmet az emberi jogok előmozdítására Mali egész területén, és állítsa bíróság elé mindazokat, akik súlyosan megsértették az emberi jogokat, tekintet nélkül arra, hogy radikális iszlámista csoportokhoz vagy a mali hadsereghez tartoznak-e;

18.

elismeri az afrikai országok erőfeszítéseit, melyekkel hozzájárultak az Afisma-hoz, és üdvözli annak bevetését Maliban; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2100(2013) határozatát, amely létrehozza az ENSZ többdimenziós integrált stabilizációs misszióját Maliban (MINUSMA); ez a művelet határozott megbízatással rendelkezik az ország stabilizálására, az átmenetre vonatkozó rendezési terv végrehajtásának támogatására, a polgári lakosság védelmére, az emberi jogok védelmére és előmozdítására, valamint a humanitárius segítségnyújtás, a kulturális örökség megőrzése és a nemzeti és nemzetközi igazságszolgáltatás támogatására; reményét fejezi ki, hogy a MINUSMA hamarosan teljes mértékben működni kezd, és a biztonsági helyzet megengedi, hogy 2013. július 1-jén bevetésre kerüljön;

19.

üdvözli az Unió mali katonai missziójának (EUTM Mali) 2013. február 18-i megindítását és a mali hadsereg demokratikus civil ellenőrzés alatt álló reformjának támogatására irányuló megbízatását; emlékeztet arra, hogy sürgősen szükség van a mali kormány támogatására a területi egység tartós fenntartása érdekében, amely támogatás a radikális iszlám csoportok, illetve az ember-, áru- vagy fegyvercsempészek jelentette aszimmetrikus fenyegetések elhárításához szükséges eszközöket is magában foglalja; úgy véli, hogy az EU-nak fontolóra kell vennie a bevált gyakorlatokról, az emberi jogokról és a korrupció elleni küzdelemről szóló modulok felvételét a mali fegyveres erők képzési programjaiba;

20.

elismeri az EUCAP Sahel Niger által végzett kiegészítő munkát a biztonsági ágazat megerősítése érdekében a szomszédos országokban nyújtott képzések terén, valamint a bamakói összekötője révén az EUTM Malival folytatott együttműködését; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy dolgozzon ki opciókat a tág értelemben vett mali biztonsági ágazat (rendőrség, nemzeti gárda, csendőrség és igazságügyi ágazat) reformjához nyújtott hasonló támogatásra, többek között értékelve, hogy azt az EUTM Mali vagy az EUCAP Sahel Niger mandátumának kibővítése, avagy egy új, a polgári biztonsági ágazat szélesebb körű reformjával foglalkozó KBVP-misszió keretében érdemes-e megtenni;

21.

elítéli az emberi jogok megsértését, és felszólít az elkövetők felelősségre vonására; üdvözli a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálat megindítására irányuló határozatát, és a vele való együttműködésre kéri a mali hatóságokat; üdvözli az első emberi jogi megfigyelők kiküldését Maliba az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsa és az Ecowas határozatainak megfelelően; hangsúlyozza, hogy a politikai újjáépítés és hitelessége az átmeneti igazságügyi mechanizmusok kiépítésétől is függ;

22.

felszólít a rászoruló lakosság további humanitárius megsegítésére, valamint a menekültek szabad és önkéntes visszatérésére irányuló intézkedések meghozatalára; hangsúlyozza, hogy továbbra is egyértelmű különbséget kell tenni a humanitárius és a politikai/biztonsági menetrendek között, hogy biztosítani lehessen a humanitárius fellépések pártatlanságát, a humanitárius munkások biztonságát és a rászorulók segélyhez való hozzáférését;

23.

felszólítja valamennyi biztonsági erőt Maliban, hogy tartsák fenn az ország biztonságát, hogy a humanitárius segítség a lakosság egészéhez eljuthasson;

24.

ismételten elítéli a kulturális örökségi helyszínek kifosztását és lerombolását; üdvözli a Mali kulturális örökségének rehabilitálása érdekében az Unesco által nemrégiben tett lépéseket;

25.

úgy véli, hogy a Mali válság fényében az EU-nak ki kell igazítania a Száhil övre vonatkozó európai biztonsági és fejlesztési stratégiát; hangsúlyozza, hogy a stratégia fejlesztési és biztonsági pillérét jobban integrálni kell, és fokozottabban össze kell hangolni politikai eszközeit; hangsúlyozza, hogy javítani kell az EU korai figyelmeztető rendszereit, hogy megvalósulhasson a stratégia megelőző dimenziója;

26.

üdvözli az „Együtt egy új Maliért” című, magas szintű nemzetközi donorkonferencia pozitív eredményét és következtetéseit, melyet az EU, Franciaország és Mali közösen szervezett, és 2013. május 15-én Brüsszelben tartottak a Mali fenntartható fellendüléséről szóló terv támogatása érdekében; felhívja az Uniót és nemzetközi partnereit, hogy a konferenciát követő hatékony és összehangolt intézkedések formájában gyorsan teljesítsék kölcsönös kötelezettségvállalásaikat; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy kezdeményezni kell a mali kormányzás általános reformját, új decentralizációs politikát kell kialakítani, és meg kell teremteni a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeit Maliban;

27.

hangsúlyozza, hogy szorosabb regionális együttműködésre van szükség, és úgy véli, hogy az EU-nak latba kell vetnie politikai befolyását és pénzügyi forrásait annak érdekében, hogy régióbeli partnereit a gyakran szétaprózott politikai, diplomáciai és katonai kezdeményezéseik összehangolására ösztönözze, hogy hatékonyabban tudják kezelni a Száhil öv sokrétű kihívásait;

28.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a mali kormánynak és nemzetgyűlésnek, az Afrikai Uniónak, az Ecowas-nak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az Unesco-nak.