19.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 65/96

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel „A gazdasági és monetáris unióra vonatkozó jövőbeli jogalkotási javaslatokról: válasz a Bizottság közleményére” (1) című, 2013. május 23-i állásfoglalásában a Parlament azt a nézőpontot vallja, hogy a gazdaságpolitikai reformtervek hivatalos előzetes uniós szintű koordinációját: i. meg kell erősíteni a közösségi módszer alapján, ii. össze kell egyeztetni az európai szemeszter eszközeivel, és iii. új szolidaritáson és ösztönzőkön alapuló eszközök kidolgozásával együtt kell kialakítani;

B.

mivel az előzetes koordináció céljából beállítandó mechanizmusoknak az euróövezetbe tartozó valamennyi tagállamra vonatkozniuk kell, és nyitva kell állniuk valamennyi uniós tagállam előtt;

C.

mivel az említett 2013. május 23-i állásfoglalásában a Parlament azon az állásponton van, hogy bármely újonnan javasolt konvergencia- és versenyképességi eszközt a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően kell elfogadni, alapját a közösségi módszernek kell képeznie, a Parlamentnek pedig megfelelően ellenőriznie kell; mivel a Parlament rámutat, hogy egy ilyen mechanizmust a közösségi módszer alapján beindított és irányított – az uniós költségvetés szerves részét képező, ám a többéves pénzügyi keret felső határain túli – új eszközként kell megalapozni, aminek révén biztosítható az Európai Parlament teljes körű bevonása; mivel egyetért a Bizottsággal abban, hogy a konvergencia- és versenyképességi eszközök a szolidaritást, illetve a fenntartható és a növekedést ösztönző strukturális reformok végrehajtását támogató valódi költségvetési teljesítőképesség építőkövei;

D.

mivel a Bizottságnak a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően haladéktalanul javaslatokat kell kidolgoznia azzal a céllal, hogy másodlagos jogszabályokba ültesse át az állam- és kormányfők által egy „növekedési és munkahely-teremtési paktummal” kapcsolatban 2012. június 28-án tett kötelezettségvállalásokat.

E.

mivel az említett 2013. május 23-i állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter keretében el kell fogadni egy, az Európa 2020 stratégián alapuló és erős szociális pillért tartalmazó konvergenciakódexet;

1.

nagyon nagy problémának tartja a Tanács tenni akarásának nyomasztó, általános hiányát, amelyről az a válságra adott válasza során tett tanúbizonyságot; aggasztja továbbá a nemzeti választási ciklusoknak az Unió önálló döntéshozatali képességére gyakorolt negatív hatása; helyteleníti a GMU jövőbeli felépítésére vonatkozó határozatok további elhalasztását; hasonlóképpen helyteleníti, hogy az Európai Tanács kétszer is elhalasztotta a GMU jövőjére vonatkozó, várt határozatait, és lehet, hogy a következő csúcstalálkozó alkalmával megint ezt fogja tenni;

2.

mélységesen aggódik, hogy a GMU (a negyedik építőkő) demokratikus elszámoltathatóságának ügyét nem oldották még meg kielégítően a Tanács tárgyalásai során; ezt teljes mértékben helytelennek tartja;

3.

még egyszer megismétli, hogy a stabilitáson, fenntartható növekedésen, szolidaritáson és demokrácián alapuló valódi és szoros GMU-ra vonatkozó bármely további kezdeményezést feltétlenül a közösségi módszerre kell alapozni; hangsúlyozza, hogy az európai intézményeknek őszintén és kölcsönösen együtt kell működniük; emlékezteti az Európai Tanácsot, hogy nincsen semmiféle Szerződésen alapuló előjoga a jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozóan, és hogy fel kell hagynia a Bizottságnak a további jogalkotási kezdeményezések formája és/vagy tartalma tekintetében való utasítgatásával, illetve a Bizottság Szerződésekben előírt koordináló, végrehajtó és irányító szerepének megkerülésével;

4.

figyelmezteti ezzel kapcsolatban az Európai Tanácsot, hogy ne avatkozzon bele indokolatlanul az európai szemeszter folyamatába, és biztosítsa az előírt eljárások követését;

5.

megismétli, hogy nem fogadhat el több kormányközi elemet a GMU tekintetében, és hogy az előjogai által lehetővé tett minden szükséges és megfelelő intézkedéssel élni fog, ha nem veszik figyelembe ezeket a figyelmeztetéseket; emlékeztet arra, hogy a költségvetési paktumot a végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok értékelése alapján legkésőbb öt éven belül be kell építeni az uniós jogba, a GMU-beli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 16. cikkében kimondottaknak megfelelően;

6.

emlékeztet arra az alapvető álláspontjára, hogy a megerősített GMU-nak nem szabad megosztania az Uniót, épp ellenkezőleg: mélyrehatóbb integrációt és erősebb kormányzást kell létrehoznia, amelyhez valamennyi nem uniós tagállam is szabadon csatlakozhatna;

7.

emlékezteti a Bizottságot arra, hogy kizárólagos joggal bír a jogalkotási kezdeményezés tekintetében; éppen ezért nem érti, hogy a Bizottság miért nem terjesztett még elő jogalkotási szövegeket „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete” című dokumentumában (COM(2012)0777) és a „kettes csomaghoz” mellékelt bizottsági nyilatkozatban foglalt javaslatok alapján; úgy véli, hogy amennyiben a Bizottság sürgősen nem tesz ilyen kezdeményezést, az a politikai és Szerződésen alapuló feladatainak az elhanyagolásával lesz egyenlő;

8.

felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében terjesszen elő egy, az Európa 2020 stratégián alapuló és erős szociális pillért létrehozó konvergenciakódex elfogadására irányuló javaslatot; kitart amellett, hogy az ösztönzőkön alapuló mechanizmussal támogatott nemzeti végrehajtási programoknak biztosítaniuk kell a konvergenciakódex valamennyi tagállamban történő végrehajtását;

9.

emlékeztet arra, hogy a Parlament elsődleges fontosságú feladata annak biztosítása, hogy a Konvergencia- és Versenyképességi Eszközhöz kapcsolódó bármiféle új pénzügyi eszköz az uniós költségvetés szerves része legyen és teljes mértékben a rendes költségvetési eljárás keretei vonatkozzanak rá;

10.

hangsúlyozza, hogy az Unió pénzneme az euró, parlamentje az Európai Parlament, a MU jövőbeli alakítása során pedig el kell ismerni, hogy európai szinten az Európai Parlament az elszámoltathatóság központi szerve; követeli, hogy amennyiben új hatáskörök kerülnek átruházásra uniós szintre vagy kialakításra uniós szinten, illetve ha új uniós intézmények kerülnek létrehozásra, biztosítsák a Parlament által végzett megfelelő demokratikus ellenőrzést és a felé való elszámoltathatóságot;

11.

megismétli többszöri felszólítását arra, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) építsék be az uniós vívmányok közé, hogy azt a közösségi módszernek megfelelően lehessen irányítani, valamint hogy az a Parlament felé legyen elszámoltatható; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő erre irányuló javaslatot; emlékezteti az eurócsoportot, hogy a Parlament írásbeli biztosítékot kapott arra nézve, hogy az ESM a Parlament ellenőrzése alá fog tartozni;

12.

emlékeztet arra, hogy a „trojka-rendszerben” való uniós részvételnek a Parlament demokratikus ellenőrzése és a Parlamentnek való elszámoltathatóság mellett kell megvalósulnia;

13.

rendkívül aggasztják a bankunió felállításában és az ESM révén való közvetlen bankfeltőkésítés gyakorlati vonatkozásainak meghatározásában tapasztalt késedelmek; különösen riasztja az uniós bankrendszer folyamatban lévő szétaprózódása; hangsúlyozza, hogy a szilárd és ambiciózus bankunió a valódi, szoros gazdasági és monetáris unió kulcsfontosságú eleme, és olyan kulcsfontosságú politika, amelyhez a Parlament több mint három éve, különösen pedig az Európai Bankhatóságról szóló rendelettel kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásainak elfogadása óta ragaszkodik;

14.

ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Parlament elnöke az Európai Tanács tavaszi ülésén ismertesse a Parlament éves növekedési jelentésre vonatkozó meglátásait; azon a véleményen van, hogy tárgyalásokat kell folytatni egy az Európai Parlamentnek az éves növekedési jelentés, valamint a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatások jóváhagyásába való bevonásáról szóló intézményközi megállapodásról;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.