29.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 36/85

—

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a REACH-rendelet),

—

tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5) („vízügyi keretirányelv”),

—

tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6),

—

tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra,

—

tekintettel az endokrinromboló anyagok tesztelésére és értékelésére szolgáló OECD-alapelvekre,

—

tekintettel a vegyi anyagok endokrinromboló hatás tekintetében történő értékelésével kapcsolatos harmonizált tesztelési iránymutatásokról szóló dokumentumtervezetre (2011),

—

tekintettel „A tudomány állása az endokrinromboló anyagok értékelésére szolgáló új in vitro és in vivo szűrési és tesztelési módszereik és e módszerek eredményei tekintetében” című részletes felülvizsgálati dokumentum tervezetére,

—

tekintettel az európai vízkincs megőrzésére irányuló tervre vonatkozó, küszöbön álló bizottsági javaslatra,

—

tekintettel „Az endokrin zavarokat okozó anyagokra vonatkozó közösségi stratégia végrehajtása – az emberek és a vadvilág hormonrendszerére vélhetően kiható anyagok köre” című bizottsági személyzeti munkadokumentumra (COM(1999)0706), (COM(2001)0262 és (SEC(2004)1372),

—

tekintettel „Az endokrin zavarokat okozó anyagokra vonatkozó közösségi stratégia végrehajtásáról szóló 4. jelentés – az emberek és a vadvilág hormonrendszerére vélhetően kiható anyagok köre” című bizottsági személyzeti munkadokumentumra (COM(1999)0706), (SEC(2011)1001),

—

tekintettel az európai környezeti és egészségügyi stratégiára és a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai uniós környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervre, amely többek között elismeri, hogy a kockázatértékelésben figyelembe kell venni a vegyi anyagoknak történő kombinált expozíciót,

—

tekintettel az elővigyázatosság elvéről szóló, a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2000)0001),

—

tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2/2012. számú, „Az endokrin zavarokat okozó anyagok vadvilágra, emberekre és azok környezetére gyakorolt hatása” című technikai jelentésére,

—

tekintettel az endokrin zavarokat okozó vegyi anyagokról szóló, 1998. október 20-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című bizottsági közleményről szóló, 2010. május 6-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az Európai Parlament 2012. április 20-i állásfoglalására a 6. környezetvédelmi cselekvési program felülvizsgálatáról és a 7. környezetvédelmi cselekvési program prioritásainak meghatározásáról – egészségesebb környezet egy jobb életért (10),

—

tekintettel a „Tizenkét anyag tudományos értékelése az endokrin zavarokat okozó anyagokra vonatkozó intézkedések elsőbbségi listájának összefüggésében” című tanulmányra,

—

tekintettel a DHI Water and Environment tanulmányára az endokrin zavarokat okozó anyagok elsőbbségi listájának bővítéséről, amely a kis mennyiségben gyártott vegyi anyagokat helyezi a középpontba,

—

tekintettel „Az endokrin zavarokat okozó anyagok naprakész értékelése” című dokumentumra (a projektszerződés száma: 070307/2009/550687/SER/D3),

—

tekintettel „Az endokrin zavarokat okozó anyagok vadvilágra, emberekre és azok környezetére gyakorolt hatása – a Weybridge+15 (1996–2011) jelentés” című dokumentumra (ISSN 1725-2237),

—

tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

—

tekintettel az endokrinromboló vegyi anyagoknak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vegyi Biztonsági Program (IPCS) által kidolgozott meghatározására (11),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0027/2013),

A.

mivel az elmúlt húsz évben megemelkedett az endokrin rendszert érintő zavarok és betegségek száma az emberek körében; mivel a spermiumminőség romlása, a pubertáskor korábbra tolódása, a rendellenesen kifejlett nemi szervek gyakoribb előfordulása, bizonyos ráktípusok gyakoribbá válása, és az anyagcserével kapcsolatos betegségek elterjedése ennek néhány példája; mivel egy idegi rendellenességek és neurodegeneratív betegségek, valamint az idegrendszer fejlődésére, az immunrendszerre és az epigenetikára gyakorolt hatások kapcsolatban állhatnak az endokrinromboló tulajdonságú vegyi anyagoknak való kitettséggel; mivel további kutatásokra van szükség e betegségek okainak jobb megértéséhez;

B.

mivel az endokrinromboló vegyi anyagok ösztrogén-, illetve antiösztrogén hatást is kifejthetnek, ami kihat a női reprodukciós rendszerre, megváltoztatva a hormonkoncentrációt és a nők menstruációs ciklusát és termékenységét, fokozza a méhbetegségek (például a fibroidok és az endometriózis) kockázatát, illetve befolyásolja az emlők növekedését és az anyatejképződést; mivel az ilyen anyagokat a lányok korai pubertásáért, a mellrákért, a vetélésért, valamint a csökkent termékenységért és a meddőségért felelős kockázati tényezők egyikeként azonosították;

C.

mivel egyre több tudományos tanulmány enged arra következtetni, hogy az endokrinromboló vegyi anyagok, és különösen azok kombinációi szerepet játszanak a krónikus betegségek, köztük a hormonrendszerrel kapcsolatos rákos megbetegedések, az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a reprodukciós problémák kialakulásában;

D.

mivel immár jelentős tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a vadon élő növények és állatok endokrin rendszerét érintő zavarok, többek között bizonyos reproduktív rendellenességek, a csigák maszkulinizációja, egyes halfajok feminizációja vagy a világ számos puhatestű-populációjának hanyatlása az endokrinromboló tulajdonságokkal bíró vegyi anyagok hatásainak tudhatók be;

E.

mivel az emberek endokrin rendszerét érintő zavarok gyakoribbá válása több lehetséges okra vezethető vissza; mivel mára jelentőssé vált annak a nézetnek a tudományos megalapozottsága, hogy ez részben endokrinromboló tulajdonságokkal bíró vegyi anyagoknak köszönhető;

F.

mivel nagy nehézségeket jelent az ok-okozati összefüggés kimutatása az egyes vegyi anyagoknak való expozíció és az egészségügyi hatások kockázatát hordozó endokrin egyensúlyzavarok kialakulása között;

G.

mivel endokrinromboló tulajdonságú vegyi anyagok esetén többek között az alábbi okok nehezítik meg az ok-okozati összefüggés kimutatását:

H.

mivel az uniós jogszabályok tartalmaznak az endokrinromboló anyagokra vonatkozó rendelkezéseket, azonban nem rögzítenek kritériumokat annak meghatározását illetően, hogy egy adott anyag endokrinrombolónak minősül-e, és ez aláássa a jogszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazását; mivel menetrendet kell rögzíteni a jövőbeni kritériumok gyors alkalmazásának biztosítása érdekében;

I.

mivel külön az endokrinromboló anyagokra vonatkozóan nincsenek uniós szinten koordinált vagy kombinált nyomon követési programok;

J.

mivel a különféle nyomon követési programok között alig van vagy egyáltalán nincs koordináció az adatok begyűjtését, kezelését, feldolgozását és közzétételét illetően;

K.

mivel a jelenlegi helyzetben jogilag nem is lehetséges a különböző jogszabályok által szabályozott termékekből és árukból származó, endokrinromboló anyagok kombinált hatásának vizsgálata;

L.

mivel az EU vegyi anyagokról szóló jogszabályaiban szereplő adatkövetelmények nem elégségesek az endokrinromboló tulajdonságok megfelelő azonosításához;

M.

mivel több uniós jogszabály is törekszik az állampolgárok káros vegyi anyagokkal szembeni védelmére; mivel a jelenlegi uniós szabályozás azonban valamennyi expozíciót egyedileg értékeli, és nem biztosítja a kumulatív hatások átfogó és integrált értékelését, amely figyelembe venné a különféle expozíciós útvonalakat és terméktípusokat;

1.

a jelenlegi ismeretek átfogó megítélése alapján úgy véli, hogy az elővigyázatossági elve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke (2) bekezdésének megfelelően megköveteli a Bizottságtól és a jogalkotóktól, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy szükség esetén csökkenjen az emberek endokrinromboló anyagoknak való rövid és hosszú távú kitettsége, miközben sokkal nagyobb kutatási erőfeszítéseket tesznek az endokrinromboló anyagok emberi egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos tudományos ismeretek bővítése érdekében;

2.

hangsúlyozza, hogy az elővigyázatosság elvének kell érvényesülnie olyan tudományos bizonytalanság esetén, amikor az adott kockázat csak tökéletlen – nem kőbe vésett és nem is megkérdőjelezhetetlen – ismeretek alapján értékelhető, ám intézkedésekre van szükség az emberi egészségre és/vagy a környezetre nézve súlyos és visszafordíthatatlan következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében;

3.

úgy véli, hogy amennyiben megalapozottan lehet következtetni az endokrinromboló hatásra, intézkedéseket kell tenni az emberek egészsége védelmében; hangsúlyozza, hogy tekintettel arra, hogy az endokrinromboló anyagok káros és visszafordíthatatlan hatásokat okozhatnak, a pontos ismeretek hiánya, például az ok-okozati összefüggések végleges bizonyítottságának hiánya nem akadályozhatja az emberek egészségének védelmében, az elővigyázatosság elvével összhangban hozandó és az arányosság elvét is szem előtt tartó intézkedéseket;

4.

úgy véli, hogy elsődleges fontosságú a nők védelme az endokrinromboló anyagok miatt a reproduktív egészségüket fenyegető potenciális kockázatokkal szemben; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy az endokrinromboló anyagok által a nők egészségére gyakorolt hatásokra vonatkozó tudományos kutatások finanszírozását tekintse prioritásnak, és támogassa a nők egészségének hosszú távú nyomon követését célzó tanulmányokat, ezáltal lehetővé téve az endokrinromboló anyagoknak való kitettség hosszú távú és több generációra kiterjedő, bizonyítékokon alapuló értékelését;

5.

ezért felszólítja a Bizottságot, hogy minél előbb terjesszen elő az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Vegyi Biztonsági Programja (WHO/IPCS) által az endokrinromboló vegyi anyagok vonatkozásában kidolgozott meghatározásokra alapuló átfogó kritériumokra és az azokhoz kapcsolódó vizsgálati és információs követelményekre vonatkozó javaslatokat a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok tekintetében, valamint arra, hogy pontosítsa az uniós jogszabályokban, hogy mely anyagok tekintendők endokrinromboló tulajdonságú anyagoknak; úgy véli, hogy az „endokrinromboló” kategóriát fel kell venni a jogszabályban meghatározott osztályok közé, különféle csoportokat alakítva ki a bizonyítottság fokától függően;

6.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az endokrinromboló tulajdonságok meghatározásának kritériumai a tudomány jelenlegi állását figyelembe vevő átfogó veszélyértékelésen alapuljanak, amely figyelembe veszi az esetleges kombinált hatásokat és a hosszú távú hatásokat, valamint a fejlődés kritikus kitettségi szakaszaiban tapasztalt hatásokat is; a veszélyértékelést fel kell használni a kockázatértékelési és kockázatkezelési eljárások során is, melyeket számos vonatkozó jogszabály előír;

7.

felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon további intézkedéseket a kémiai anyagokkal kapcsolatos szakpolitika terén, valamint gyorsítsa fel az egyes vegyi anyagok potenciális endokrinromboló hatásainak értékelésére, illetve az ilyen anyagok azonosított kombinációi által az endokrin rendszerre gyakorolt kumulatív hatások értékelésére irányuló kutatásokat;

8.

úgy véli, hogy az endokrinromboló anyagokra vonatkozó kritériumoknak olyan kritériumokon kellene alapulnia, amelyek alkalmasak a káros hatás és az endokrinromboló hatásmechanizmus meghatározására; e célból a WHO/IPCS meghatározása a megfelelő alap; úgy véli, hogy a káros hatást és a hormonokra gyakorolt hatást egymással párhuzamosan kell vizsgálni és értékelni ahhoz, hogy átfogó értékelést készítsenek; úgy véli, hogy a megfigyelt hatásokat károsnak kell tekinteni, ha a tudományos adatok azt mutatják; hangsúlyozza, hogy figyelmet kell fordítani az esetleges kombinált hatásokra, például a keverékekre vagy a koktélhatásokra;

9.

hangsúlyozza, hogy tudományos alapon és horizontálisan kell meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy mi minősül endokrinromboló anyagnak; úgy véli, hogy a bizonyítékok súlyát figyelembe vevő megközelítést kell alkalmazni, és hogy nem egyetlen kritérium alapján kell azonosítani egy endokrinromboló anyagot; ezt követően a társadalmi-gazdasági értékelést az alkalmazandó jogszabályok alapján kell elvégezni;

10.

úgy véli, hogy figyelembe kell venni minden ellenőrzött tudományos adatot és információt, köztük a tudományos irodalom és a nem GPL-tanulmányok felülvizsgálatát – szem előtt tartva erősségeiket és hiányosságaikat – annak megítélése során, hogy egy adott anyag rendelkezik-e endokrinromboló tulajdonságokkal, vagy sem; fontosnak tartja továbbá a modern módszerek és a friss kutatások figyelembevételét is;

11.

felszólítja a Bizottságot arra, hogy az EU valamennyi vonatkozó jogszabályában vezessen be megfelelő vizsgálati feltételeket az endokrinromboló tulajdonságú anyagok azonosítására; úgy véli, hogy azokat a legfrissebben validált és nemzetközileg elismert vizsgálati módszereket kell alkalmazni, amelyeket például az OECD-n belül, az EURL ECVAM-ben vagy az US EPA Endokrin Zavarszűrő Programban fejlesztettek ki; az OECD vizsgálati módszer programja a nemi és pajzsmirigyhormonokat, valamint a szteroidogenezist foglalja magában; az endokrin rendszer számos egyéb részével, pl. az inzulinnal és a növekedési hormonokkal kapcsolatban azonban még hiányoznak a módszerek; úgy véli, hogy olyan vizsgálati módszerek és útmutató dokumentumok kidolgozására van szükség, amelyek jobban figyelembe veszik az endokrinromboló anyagokat, az esetlegesen alacsony dózis esetén is fellépő hatásokat, a kombinációs hatásokat és a nem monotonikus dózisválaszokat is, különös tekintettel a kritikus kitettségi időszakokra a fejlődés során;

12.

támogatni kell nem állatokon végzett vizsgálati módszerek kifejlesztését annak érdekében, hogy az emberek szempontjából mérvadó biztonsági adatokkal szolgáljanak, és hogy felváltsák a jelenleg használt, állatokon végzett vizsgálatokat;

13.

úgy véli, hogy ösztönözni kell a nem állatokon végzett kísérleti módszerek és más kockázatértékelési stratégiák használatát, és a minimális szintre kell leszorítani az állatokon végzett kísérleteket, és csak végső esetben szabad gerinces állatokon végezni azokat; emlékeztet, hogy a 2010/63/EU irányelvnek megfelelően helyettesíteni, korlátozni vagy finomítani kell a gerinces állatokon végzett kísérleteket; ezért felkéri a Bizottságot, hogy hozzon szabályokat a többszörös tesztek elkerülésére, és tiltsa be a gerinces állatokon végzett párhuzamos teszteket és kísérleteket;

14.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki nyilvántartást a reprodukciós egészségzavarok számára, hogy uniós szinten pótolják a meglévő adathiányt;

15.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki megbízható adatokat a hormonalapú zavarok és betegségek társadalmi-gazdasági hatásairól;

16.

úgy véli, hogy a megegyező hatásmechanizmusú és tulajdonságú anyagokat csoportosan kezelhetnék a döntéshozó intézmények, amennyiben elegendő adat áll rendelkezésre, míg elegendő adat hiányában hasznos lehet az anyagokat strukturális hasonlóságuk alapján csoportosítani, például a további tesztek prioritásainak megállapítása céljából, hogy a lakosság endokrinromboló anyagok hatásaival szembeni védelme minél előbb és minél hatékonyabban biztosítható legyen, valamint hogy korlátozni lehessen az állatkísérletek számát; úgy véli, hogy a hasonló struktúrával rendelkező anyagok csoportosítását akkor lehetne alkalmazni, ha a gyártó vagy az importőr nem tudja megfelelően bebizonyítani az illetékes döntéshozó szervek számára, hogy az adott vegyi anyag biztonságos; rámutat, hogy ilyen esetekben a szervek felhasználhatják a hasonló struktúrájú vegyi anyagokra vonatkozó információkat az általuk vizsgált anyagról rendelkezésre álló adatok kiegészítése érdekében, hogy el tudják dönteni, hogy milyen tovább lépéseket kell megtenni;

17.

felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU endokrinromboló anyagokkal kapcsolatos stratégiáját azért, hogy hatékonyabban védje az emberi egészséget azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyez az elővigyázatossági elvére, miközben tiszteletben tartja az arányosság Elvét, és hogy dolgozzon azért, hogy csökkentse az emberek endokrinromboló anyagoknak való kitettségét, ahol szükséges;

18.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban vegyék figyelembe, hogy a fogyasztóknak megbízható – megfelelő formában prezentált és számukra érhető nyelvezeten megfogalmazott – információkra van szükségük az endokrinromboló anyagok veszélyeiről, hatásairól és saját maguk védelmének lehetséges módjairól;

19.

felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét menetrendet, amely alkalmazza a jövőbeli kritériumokat és a módosított vizsgálati követelményeket az endokrinromboló anyagokra a vonatkozó jogszabályokban, beleértve a peszticidekben és biocidekben használt aktív hatóanyagok jóváhagyásának felülvizsgálatait, valamint terjesszen elő egy konkrét intézkedéseket tartalmazó és az endokrinromboló anyagoknak való kitettség csökkentésére irányuló tervet;

20.

úgy véli, hogy a jelenlegi stratégia részét képező, hormonálisan aktív anyagokat összefoglaló adatbázist folyamatosan frissíteni kell;

21.

felszólítja a Bizottságot, hogy az endokrinromboló anyagokról szóló 1999-es uniós stratégia jelenlegi felülvizsgálatának részeként végezze el az összes meglévő, vonatkozó jogszabály módszeres felülvizsgálatát, és szükség esetén lekésőbb 2015. június 1-jéig módosítsa a jelenlegi jogszabályokat vagy készítsen új jogalkotási javaslatokat, amelyek veszély- és kockázatelemzéseket is tartalmaznak, hogy a megfelelő mértékben csökkenjen az emberek, és különösen a sérülékeny csoportok, a terhes nők, a csecsemők, a gyermekek és a tizenévesek endokrinromboló anyagoknak való kitettsége;

22.

felszólítja a Bizottságot, hogy az endokrinromboló anyagokról szóló uniós stratégia jövőbeli felülvizsgálata során határozzon meg konkrét menetrendet, amelyben meghatározza a köztes szakaszokat, az alábbi célokkal:

23.

úgy véli, hogy az endokrinromboló anyagokat a REACH-rendelet vagy más azzal egyenértékű jogszabályok értelmében különösen veszélyes anyagoknak kell tekinteni;

24.

hangsúlyozza, hogy a tudomány jelenleg nem nyújt megfelelő alapot olyan határérték megállapításához, amely alatt nem lépnek fel hatások, ezért az endokrinromboló anyagokat úgy kell tekinteni, hogy azokra nézve nem határozható meg küszöbérték, és így az azoknak való bármilyen mértékű kitettség kockázattal járhat, hacsak a gyártó nem tud tudományos bizonyítékkal szolgálni arra, hogy meg lehet határozni küszöbértéket, figyelembe véve a fejlődés kritikus szakaszaiban tapasztalt fokozott érzékenységet és a keverékek hatását is;

25.

felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az endokrinromboló rendszert nagy valószínűséggel befolyásoló anyagokra irányuló célzott kutatási projekteket, és hangsúlyozza az alacsony koncentrációk melletti vagy a kombinált kitettség miatti káros hatásokat, továbbá támogassa új vizsgálati és elemzési módszerek kidolgozását, valamint a toxicitás/káros kimenetel lehetőségein alapuló új paradigma-váltást is; felszólítja a Bizottságot, hogy építse bele az endokrinromboló anyagokat, azok kombinációs hatásait, valamint a kapcsolódó témaköröket a kutatási és fejlesztési keretprogram prioritásai közé;

26.

felszólítja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki in vitro és in silico módszereket az endokrinromboló anyagok vizsgálatát célzó állatkísérletek minimalizálására;

27.

felszólítja a Bizottságot, hogy írja elő, hogy a harmadik országokból importált valamennyi termék feleljen meg az endokrinromboló anyagokról szóló valamennyi jelenlegi és jövőbeli uniós jogszabálynak;

28.

felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt felet vonja be az emberek egészségének endokrinromboló tulajdonságú vegyi anyagokkal szembeni védelme érdekében szükséges jogszabályi változások elvégzésével kapcsolatos erőfeszítésekbe és folytasson információs kampányokat;

29.

felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg az endokrinromboló anyagok kutatási központja létrehozásának lehetőségét, amelyeknek uniós szinten kellene az endokrinromboló anyagokról szóló kutatásokat végezni, illetve az ezzel kapcsolatos ismereteket koordinálni;

30.

felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy horizontális szinten minden vonatkozó jelenlegi és jövőbeli jogszabály alkalmazza az ismert, valószínű és potenciális endokrinromboló anyagok azonosítási kritériumait, hogy magas szintű védelmet érjen el;

31.

hangsúlyozza, hogy míg ezen állásfoglalás az emberi egészség endokrinromboló anyagokkal szembeni védelmére korlátozódik, éppen olyan fontos döntő intézkedéseket hozni a vadon és a környezet endokrinromboló anyagokról való védelme érdekében is;

32.

sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítson elő és finanszírozzon köztájékoztatási programokat az endokrinromboló anyagok egészségügyi kockázatairól annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fogyasztók számára a tények teljes körű ismeretében, hogy magatartásukat és életstílusukat átalakítsák; e tájékoztatási programoknak elsősorban a legveszélyeztetettebb csoportokra kell koncentrálniuk (állapotos nők és gyermekek) azért, hogy az elővigyázatossági intézkedéseket időben meg lehessen hozni;

33.

felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák e téren az egészségügyi szakemberek képzési programjait;

34.

üdvözli, hogy az EDC-ket felvették a Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelésre vonatkozó Stratégiai Megközelítés (SAICM) keretében kezelt fontossá váló politikai kérdések közé; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák ezen SAICM tevékenységeket, és hogy mozdítsanak elő aktív politikákat az emberek és a környezet EDC-knek való kitettségének csökkentésére minden lényeges nemzetközi fórumon, így például az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjában (UNEP);

35.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.