30.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/83

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra (1),

—

tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. augusztus 12-i IV. Genfi Egyezményre, és annak I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvére,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 2000. október 31-i, 1325 (2000) számú határozatára,

—

tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának 2010. június 11-én, a kampalai felülvizsgálati konferenciáján elfogadott módosításaira, amelyek tartalmazzák az „agresszió bűntette” kifejezés meghatározását,,

—

tekintettel a 2003. december 12-i„Biztonságos Európa egy jobb világban” című európai biztonsági stratégiára,

—

tekintettel a fejlesztésre vonatkozó 2005. november 22-i európai konszenzusra,

—

tekintettel az Európai Uniónak az Európai Biztonsági és Védelmi Politika (EBVP) keretében létrehozott integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX) szóló, 2005. március 7-i 2005/190/KKBP tanácsi együttes fellépésére, valamint az ezt módosító és a misszió megbízatását meghosszabbító további együttes fellépésekre,

—

tekintettel a 2006. június 7-i, „Ajánlások az Európai Unió megújított iraki szerepvállalására” című bizottsági közleményre (COM(2006)0283),

—

tekintettel a 2006. június 1-jei, a nők fegyveres konfliktusokban kialakult helyzetéről, valamint a konfliktust követő helyzetben lévő országokban az újjáépítésben és a demokratikus folyamatban játszott szerepükről szóló állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Irakkal kapcsolatban az egyiptomi Sharm el-Sheikben 2007. május 3-án elfogadott nemzetközi megállapodásra,

—

tekintettel a Tanácshoz intézett, az Európai Unió Irakban betöltött szerepéről szóló, 2008. március 13-i ajánlására (3), valamint az „Irakról: a halálbüntetésről (beleérte Tárik Azaz ügyét) és a keresztény közösségek elleni támadásokról” szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a Tanács 2010. november 22-i következtetéseire,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2010. december 15-i, 1956 (2010), 1957 (2010) és 1958 (2010) számú határozatára,

—

tekintettel a 2011. január 20-i, „a keresztények helyzetéről a vallásszabadság összefüggésében” című állásfoglalására (5),

—

tekintettel az Európai Bizottság Irakra vonatkozó közös stratégiáról (2011-2013) szóló dokumentumára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az Iraki Köztársaság 2005 óta három többpárti választást tartott, népszavazás útján alkotmányt fogadott el, megteremtette a szövetségi állam alapjait, és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megkísérelje demokratikus intézmények kiépítését, illetve megvalósítsa az újjáépítést és a konszolidációt;

B.

mivel Európát és Irakot több ezer éve kölcsönös kulturális hatások és közös történelem köti össze;

C.

mivel 2010. december 21-én az összes iraki politikai erő részvételével megállapodás született a nemzeti egységkormány megalakításáról, összhangban az iraki polgároknak a 2010. március 7-i választásokon kifejezésre juttatott szándékával; mivel ezt a megállapodást az iraki kormány még nem hajtotta végre; mivel a végrehajtás hiánya hozzájárul Irak instabilitásához és széttagoltságához;

D.

mivel Irak már hosszú ideje számos vallási közösségnek, többek között szunnitáknak, síitáknak, muszlimoknak, keresztényeknek, zsidóknak, mandeánoknak és jazidiknek, valamint a vallási csoportokhoz nem tartozó, nem hívő középosztálybeliek jelentős számának ad otthont;

E.

mivel 2003-ban 800 000 keresztény iraki polgár (káldeusok, szírek és más keresztény kisebbségek tagjai) élt Irakban, és mivel ősi, helybeli népességcsoportot alkotnak, amelyet jelenleg az üldöztetés és száműzetés komoly veszélye fenyeget; mivel keresztények százezrei menekültek az erőszak elől, amelynek továbbra is céltáblájául szolgálnak, vagy az országukat elhagyva, vagy a határokon belül kényszerülve áttelepülésre;

F.

mivel a helyhatósági választásokra a tervek szerint 2013-ban, a parlamenti választásokra pedig 2014-ben kerül sor;

G.

mivel bár világszerte egyre több országban törlik el a halálbüntetést, az iraki kivégzések száma egyre nő; mivel többek között Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a halálbüntetéssel végződő bírósági tárgyalások nem felelnek meg a tisztességes tárgyalásra vonatkozó nemzetközi biztosítékoknak, többek között a bírósági eljárás átláthatóságának hiánya, valamint olyan esetek miatt, ahol a „vallomásokat” kínzás vagy a vádlottakkal szembeni egyéb embertelen bánásmód útján szerezték; mivel a halálbüntetés a büntetés kegyetlen és embertelen formája, és kifejezetten elsőbbséget kell biztosítani az iraki hatóságokkal a halálbüntetés eltörléséről folytatott politikai párbeszédnek;

H.

mivel a szíriai válság menekültek és visszatérők újabb, jelentős hullámait indította el Irak felé, akiket jelenleg nagyfokú személyes és gazdasági bizonytalanság sújt, és rendkívül kiszolgáltatott helyzet fogadja őket Irakban;

I.

mivel fontos, hogy a bagdadi uniós képviselet rendelkezzen az ahhoz szükséges pénzeszközökkel és forrásokkal, hogy teljes mértékben működőképes legyen, és jelentős mértékben támogathassa a demokratikus folyamatot, előmozdíthassa a jogállamiságot és az emberi jogokat, segítve az iraki hatóságokat és embereket az újjáépítés, stabilizáció és normalizáció folyamatában, és mivel egy különálló iroda Erbilben jelentősen növelhetné a bagdadi uniós küldöttség működési hatékonyságát;

J.

mivel Irak képes volt szinte a teljes kapacitására visszaállítani olajtermelését; mivel azonban az iraki államnak továbbra is különös nehézséget okoz olyan alapvető szolgáltatások nyújtása, mint a nyári rendszeres áramellátás, a tiszta ivóvíz és a megfelelő egészségügyi szolgáltatások; mivel Irak kőolajkészleteinek kiaknázása tekintetében technikai segítségnyújtásra, a jogállamiság fenntartására, és a szerződések és a közbeszerzés nemzetközi szabványainak teljes bevezetésére lesz szükség a társadalmi befogadás és jólét folyamatának előmozdítása érdekében;

K.

mivel a fiatal férfiak körében a munkanélküliség aránya megközelíti a 30 %-ot, aminek következtében könnyen csatlakoznak bűnbandákhoz vagy katonai szervezetekhez; mivel a korrupció elleni harcnak az iraki hatóságok egyik fő céljának kell maradnia; mivel az Európai Uniónak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy az iraki korrupcióellenes intézkedések támogatására irányuló erős ösztönzőket nyújtson az európai vállalatok számára; mivel az iraki hatóságoknak az ország olajból származó bevételét eszközként és lehetőségként kellene felhasználniuk arra, hogy az egész iraki társadalom számára hasznos fenntartható társadalmi és gazdasági újjáépítést kezdjenek, és elő kellene mozdítaniuk a demokratikus reformok folyamatát;

L.

mivel az amerikai katonai csapatok 2011 végén történt iraki kivonulása óta az iraki biztonsági erők döntő fontosságú szerepet játszanak az ország stabilitásának és hosszú távú fenntarthatóságának biztosításában;

M.

mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint ez idáig 1 500 000 iraki volt kénytelen elhagyni lakóhelyét az országban: köztük 500 000 személy hajléktalan, és 230 000 személy keresett menedéket a szomszédos országokban, főként Szíriában és Jordániában;

N.

mivel az iraki kurd régió olyan térség, ahol a béke és a biztonság bizonyos szinten garantált, és ahol a nemzetközi fejlesztési együttműködés és magánberuházások mértéke növekszik;

O.

mivel a biztonsági helyzet jelentős mértékű javulása ellenére még mindig gyakoriak a bombázások és a lövöldözések, és mindennapos az erőszak, ami miatt az irakiak többsége bizonytalan a jövőjét tekintve és ami miatt lehetetlen az iraki lakosság általános gazdasági és társadalmi integrációjának az előmozdítása;

P.

mivel a régió stabilitásának előmozdítása érdekében az Európai Uniónak részt kell vállalnia az új és demokratikus Irak felépítésében, és mivel az EU Irakkal kapcsolatos politikájának összhangban kell lennie a déli szomszédságával és a Közel-Kelettel való uniós stratégiai partnerség átfogóbb keretével;

Q.

mivel az újjáépítés és a normalizáció legnagyobb kihívásai intézményi és társadalmi téren jelentkeznek, ideértve az intézményi és közigazgatási kapacitásépítést, a jogállamiság, a jogérvényesítés és az emberi jogok tiszteletben tartásának megszilárdítását;

R.

mivel az EU-nak kifejezetten az Irak előtt álló egyedi belső, regionális és humanitárius kihívásokhoz kell igazítania erőforrásainak felhasználását, és mivel a hatékonyság, az átláthatóság és a láthatóság mind előfeltétele az EU fokozott iraki szerepvállalásának;

S.

mivel 2003 óta az EU és tagállamai összesen több mint 1 milliárd euró összegű támogatást nyújtottak Irak számára, különösen az Iraki Nemzetközi Újjáépítési Alapon (IRFFI) keresztül, és mivel az Unió 2005 óta közvetlenül részt vett az iraki jogállamiság javításában az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-misszióján (EUJUST LEX) keresztül, amit a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében hajtottak végre; mivel az EUJUST LEX misszió mandátumát 2013. december 31-ig meghosszabbították;

T.

mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötése új szerződéses keretet biztosít az EU számára, amelyben lehetőség nyílik az Irakkal való hosszú távú politikai és gazdasági kapcsolatok kialakítására és az emberi jogok iraki előmozdítása és tiszteletben tartása tekintetében erős alapok megteremtésére;

U.

mivel Irak potenciálisan fontos partner az energiaforrások nagyobb fokú diverzifikációjának biztosításában, ekképpen hozzájárulva Európa energiabiztonságához;

1.

üdvözli az EU és az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás tárgyalásainak lezárását, amely első alkalommal hoz létre szerződéses kapcsolatot a két fél között; üdvözli a partnerségi és együttműködési megállapodás révén megalakult Együttműködési Tanács, Együttműködési Bizottság és Parlamenti Együttműködési Bizottság létrejöttét, és reméli, hogy ezek a fórumok új lendületet adnak az Unió legmagasabb szintű politikai szerepvállalásának Irakban, az iraki hatóságokkal felsővezetői szinten folytatott rendszeres politikai megbeszélések és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése formájában;

2.

úgy véli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás politikai és kereskedelmi rendelkezései megteremtik a kétoldalú, regionális és globális kérdésekről folytatott rendszeres és szorosabb politikai párbeszéd alapjait, ugyanakkor az Irak és az EU közötti kereskedelmet szabályozó megállapodások javítására törekszenek azáltal, hogy Irak fejlesztésre és reformokra irányuló erőfeszítése számára támogatást nyújtanak, azzal a céllal, hogy elősegítsék az ország világgazdaságba történő integrációját;

3.

támogatja Iraknak a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozására irányuló folyamatot, és hangsúlyozza, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásának jelentős mértékben hozzá kell járulnia e folyamathoz;

4.

kiemeli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodásban a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló „alapvető elem” klauzula megköveteli a felek aktív szerepvállalását a nukleáris leszerelésben, valamint azt, hogy teljes mértékben támogassák a nukleáris fegyverektől mentes Közel-Keletről szóló, tervezett ENSZ-konferenciát;

5.

üdvözli a partnerségi és együttműködési megállapodás azon szakaszát, amely az Unió és Irak közti, Iraknak a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Római Statútumához való csatlakozását célzó együttműködésre vonatkozik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Unió maximális támogatást nyújtson Iraknak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának ratifikálásához és az ahhoz való lehető leghamarabbi csatlakozásához, és a nemzetközi emberi jogi normák és eszközök prioritásként kezelt alkalmazásához; felszólítja az uniós tagállamokat és Irakot, hogy ratifikálják a Nemzeti Büntetőbíróság Statútumának 2010. június 11-én elfogadott módosításait; dvözli a partnerségi és együttműködési megállapodásnak az emberi jogok iraki előmozdítását és hatékony védelmét célzó együttműködésről szóló szakaszát, azzal a fenntartással, hogy amennyiben Irak nem képes megvédeni, előmozdítani és tiszteletben tartani az emberi jogokat, az negatívan fogja érinteni az együttműködést és a gazdaságfejlesztési programokat; kiemeli a „többet többért” elv alapján hozott szigorú feltételek további alkalmazásának fontosságát és az emberi jogok területén tett lényegi előrelépésre helyezett nagyobb hangsúly szükségességét Irakban; üdvözli az iraki kormány elkötelezettségét a civil társadalommal folytatott valódi párbeszéd és annak valódi bevonása mellett;

6.

kitart amellett, hogy az EU és az iraki hatóságok közötti politikai párbeszédnek elsősorban a következőkre kell összpontosítania: az emberi jogok és az alapvető köz- és egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdések, külön figyelmet szentelve az emberi jogok megsértésével kapcsolatban továbbra is felmerülő állításokra, a vallásos és etnikai kisebbségek jogainak védelmére, továbbá a demokratikus intézmények megerősítésére, a jogállamiságra és a jó kormányzásra, az átlátható döntéshozatalra, a tisztességes eljárásra és a nemzeti megbékélésre; sürgeti az iraki kormányt, hogy tegyen intézkedéseket e rendkívül megosztott társadalom nemzeti megbékélése érdekében;

7.

hangsúlyozza, hogy kifejezetten elsőbbséget kell biztosítani az iraki hatóságokkal a halálbüntetés eltörléséről és az alapvető uniós elvek támogatásáról folytatott politikai párbeszédnek; felszólítja az iraki kormányt a halálbüntetés eltörlésére, és ennek első lépéseként a halálbüntetésre vonatkozó moratórium azonnali kihírhedésére és bevezetésére;

8.

üdvözli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás létrehozza a Parlamenti Együttműködési Bizottságot, amely az iraki parlament és az Európai Parlament számára fórumként szolgál a találkozókhoz és az eszmecseréhez, és amelyet tájékoztatnak az Együttműködési Tanács ajánlásairól és amely ajánlásokat tesz a Tanács számára; támogatja e fontos parlamenti dimenziót, és úgy véli, hogy egy ilyen bizottság értékes lehetőséget biztosít majd a demokratikus párbeszédhez és támogatja az iraki demokráciát;

9.

megismétli a parlamenti demokrácia javítása melletti elkötelezettségét, és emlékeztet arra a – 2008-as költségvetés keretében – előterjesztett kezdeményezésére, hogy a harmadik országok parlamentjeivel együttműködve nyújtsanak támogatást a demokrácia megteremtéséhez; megismétli, hogy kész aktívan támogatni az iraki képviselőtanácsot azáltal, hogy az iraki választott képviselőknek az alkotmányos szerepük betöltésével kapcsolatos képességük fokozására, valamint a hatékony közigazgatás és a személyzet képzése terén történő tapasztalatátadás elősegítésére irányuló kezdeményezésekre tesz javaslatot;

10.

hangsúlyozza az Irakkal való intenzív technológiai párbeszéd és együttműködés feltételei megteremtésének, és a kormányzat folyamatos támogatásának fontosságát, hogy lehetővé váljon a szerződésekre és közbeszerzésekre vonatkozó megfelelő nemzetközi szabványok bevezetése és teljes körű alkalmazása, és bővülhessenek a beruházási lehetőségek;

11.

felszólítja Irakot, hogy a lehető legrövidebb időn belül ratifikálja az Átfogó Atomcsend-szerződést;

12.

üdvözli az EU iraki képviseletének megnyitását Bagdadban, és az uniós képviselet vezetőjének kinevezését; emlékeztet azonban arra, hogy szükséges biztosítani a képviselet számára a megfelelő saját helyiségeket, és az emberi és anyagi erőforrásokat, az EU azon kinyilvánított céljához mérten, hogy jelentős szerepet játsszon Irak demokratikus átalakulásában, és tekintettel a képviselet teljes hatékonyságának elérésére; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú lehetővé tenni a küldöttségvezető számára, hogy teljes biztonságban utazhasson az ország egész területén, mikor ellenőrzi az Európai Unió által finanszírozott programok helyes végrehajtását, az emberi jogok helyzetét és a reformfolyamatot;

13.

hangsúlyozza azon politikai megállapodás fontosságát Irak jövője szempontjából, amelyet az iraki vezetők egy olyan nemzeti egységkormány megalakítására vonatkozóan értek el, amely tükrözi az iraki társadalom politikai, vallási és etnikai sokszínűségét, és megfelel az iraki nép által a 2010. március 7-i parlamenti választásokon kinyilvánított szándéknak; kéri e megállapodás haladéktalan és maradéktalan végrehajtását, és felkéri az iraki politikai erőket, hogy a szándékok azonosságának szellemében maradjanak elkötelezettek az erős és fenntartható demokratikus intézmények létrehozásának folyamata iránt, és biztosítsák a szabad és tisztességes választások feltételeit mind helyi, mind nemzetközi szinten, amelyek alapvetőek a demokratikus álalakulás folyamatában; megállapítja, hogy e megállapodás végrehajtása lehet az egyetlen járható út a valódi nemzeti megbékélés folyamatának elindításához; megismétli annak fontosságát, hogy a védelmi minisztérium és a belügyminisztérium élére állandó minisztereket jelöljenek ki a biztonsági apparátus feletti hatalom koncentrálódásának megakadályozása és a demokratikus párbeszéd, áttekinthetőség, politikai felelősség, és a biztonsággal kapcsolatos politikai döntések elszámoltathatóságának elősegítése érdekében;

14.

aggasztónak tartja a vallási csoportok közötti növekvő feszültséget, valamint a kormány és az ellenzék közötti súlyos bizalomhiányt, amely – ha nem javul a helyzet – az erőszakos konfliktus kiújulásához vezethet; kifejezetten aggodalommal tekint a szíriai konfliktus Irakra való lehetséges átterjedésére, ami tovább fokozhatja a feszültségeket Irakban, és az összes iraki szereplőt felelősségteljes és józan magatartásra szólítja fel e helyzet elkerülése érdekében;

15.

felszólítja az iraki kormányt annak biztosítására, hogy az ország erőforrásait átlátható és felelősségteljes módon, valamennyi iraki javára használják fel;

16.

felszólítja a Bizottságot, hogy – a nemzetközi szinten meghatározott vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó alapelvek, beleértve az OECD-iránymutatások 2010-es frissített kiadását, valamint az ENSZ, az ILO és az EU által meghatározott alapelvek alapján – szerkesszen egy, a vállalatok társadalmi felelősségvállalására (CSR) vonatkozó, kötelező erejű záradékot, amelyet az Együttműködési Tanács első találkozói egyikén vitatnának meg; javasolja, hogy e záradék egységesítse a már létező standardokat és elképzeléseket az összevethetőség és méltányosság biztosítása érdekében, és tartalmazzon az ezen elvek uniós szinten történő végrehajtására irányuló intézkedéseket, mint például a vállalatok, leányvállalataik és ellátási láncaik tevékenységének nyomon követésére, valamint a kellő gondosság alkalmazására vonatkozó követelményeket;

17.

azonban továbbra is mély aggodalommal tölti el, hogy rendszeresen előfordulnak a civil lakosság, a kiszolgáltatott csoportok és vallási közösségek elleni erőszakos cselekmények, beleértve a keresztény kisebbségeket, amelyek mély félelmet keltenek a lakosság körében, és bizonytalanságot saját jövőjükkel és az ország jövőjével kapcsolatban. megjegyzi, hogy történtek előrelépések ezen a téren, és felhívja az iraki hatóságokat, hogy folytassák a közbiztonság és a közrend javítása, valamint a terrorizmus és a vallási csoportok közti erőszak elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseket az egész ország területén; úgy véli egyúttal, hogy kiemelt szerepet kell szánni egy olyan jogi keret kialakításának, amely egyértelműen meghatározza a biztonsági erők feladatait és megbízatását és elősegíti a biztonsági erők megfelelő felügyeletének megvalósítását, az alkotmányban foglaltakkal összhangban; úgy véli, hogy a képviselők tanácsának megfelelő szerepet kell játszania az új jogszabályok megalkotásában és a demokratikus ellenőrzés gyakorlásában; felszólítja az iraki hatóságokat, hogy fokozzák az ország valamennyi kisebbségének védelme érdekében tett erőfeszítéseiket, minden iraki állampolgárnak garantálva, hogy szabadon és biztonságban gyakorolhassa vallását, vagy vállalhassa önazonosságát, továbbá tegyenek határozottabb lépéseket az etnikumok és a vallások közti erőszak megfékezésére, a nem hívő lakosság védelme érdekében, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy bíróság elé állítsák a törvénysértőket, összhangban a jogállamisággal és a nemzetközi normákkal; úgy véli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás további lehetőséget kínál a az iraki társadalmi kohéziót és partnerséget szolgáló békéltető programok és vallások közti párbeszéd előmozdítására,

18.

felhívja a figyelmet az iraki népet sújtó humanitárius problémák megoldásának sürgető szükségességére; hangsúlyozza, hogy az iraki hatóságok és a helyszínen dolgozó nemzetközi segélyszervezetek összehangolt fellépését a kiszolgáltatott csoportok – köztük a menekültek és a lakhelyük elhagyására kényszerültek – segítésére kell fordítani, megvédve őket, és megfelelő feltételeket teremtve biztonságuk és méltóságuk garantálásához;

19.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága szerint 34 000 szír menekült keresett menedéket Kurdisztán iraki részén a háború kezdete óta, és az iraki hatóságok segítségét kéri az irakba érkező menekültáradat kezelésében, különösen annak biztosításával, hogy a menekülteket humanitárius alapon befogadják a területre, és menekülttáborokba irányítják őket; sürgeti továbbá az Uniót is, hogy ajánlja fel támogatását és járuljon hozzá az iraki kormány erőfeszítéseihez a menekülttáborok emberhez méltó életkörülmények biztosítására.

20.

felszólítja az iraki hatóságokat – bár elismeri erőfeszítéseiket –, hogy biztosítsák az asrafi és a hurrijai tábor lakóinak védelmét és megfelelő emberi életkörülményeket számukra; felkéri az Európai Unió tagállamait, hogy tartsák tiszteletben az Európai Unió és az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás 105. cikkének (3b) és (4) bekezdését és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a hurrijai tábor lakóinak saját szabad akaratukból történő hazatelepülése vagy áttelepülése érdekében, hogy végre megoldást nyerjen az iraki területen tartózkodásuk problémája;

21.

felszólít az alkotmány, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény felülvizsgálatára, a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a nők jogainak teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében; újólag megerősíti a nők kulcsfontosságú szerepét a társadalom szövetének újraalakításában, és hangsúlyozza a politikai életben – többek között a nemzeti stratégiák kialakításában – való teljes körű részvételük szükségességét, az általuk képviselt nézőpontok érvényesülése érdekében;

22.

ösztönzi a nem kormányzati szervezeteket, hogy segítsék a demokrácia és az emberi jogok megerősödését Irakban azáltal, hogy célzott segítséget nyújtanak azoknak a nőknek, akik erőszak, kényszerházasság, becsületbeli bűncselekmények, emberkereskedelem és a nemi szervek megcsonkításának áldozatává váltak;

23.

sürgeti az iraki parlamentet és a kormányt, hogy léptessenek életbe jogszabályokat a gyermekmunka, a gyermekprostitúció és a gyermekkereskedelem felszámolása, valamint hogy garantálják a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény betartását;

24.

követeli, hogy különös figyelmet fordítsanak a nők részvételére a háború utáni újjáépítés folyamatában, illetve a politikai és gazdasági élet magasabb szintjein játszott szerepükre, különösen az etnikai közösségekből származó nők esetében, akiket gyakran kettős megkülönböztetés sújt, egyrészt nemük, másrészt etnikai vagy vallási hovatartozásuk miatt; arra ösztönzi az iraki hatóságokat, hogy tegyék meg a befogadó civil társadalom létrehozásához szükséges lépéseket, amely a politikai folyamat teljes jogú résztvevője lehet, továbbá nyújtsanak támogatást a független, pluralista és professzionális médiaágazat kialakításához;

25.

mély aggodalmának ad hangot a kényszerházasságokkal kapcsolatos nagyszámú női öngyilkosság és becsületbeli gyilkosság miatt, és a nőket érintő erőszak más elterjedt formái miatt, mint a női nemi szervek megcsonkítása és a családon belüli erőszak; hangsúlyozza megfelelő és hatékony jogszabályok bevezetésének fontosságát a nők jogainak, valamint társadalmi, kulturális és fizikai integritásának védelmében, teljes hozzáférést biztosítva számukra a társadalmi és gazdasági integrációhoz, és megszüntetve a nőkkel szembeni, jogszabályokban foglalt megkülönböztetést, az iraki alkotmánnyal és Irak nemzetközi emberi jogi szerződések tekintetében fennálló kötelezettségeivel összhangban;

26.

üdvözli a Bizottság közös stratégiai dokumentumát (2011–2013), amely átmenetet jelent az iraki hatóságokkal folytatott konzultáción és az egyéb nemzetközi szervezetekkel (Világbank, ENSZ) folytatott koordináción alapuló uniós fejlesztési együttműködés többéves programozásába; megállapítja, hogy ez az új megközelítés összhangban van a Tanácsnak adott 2008. március 13-i ajánlásában megfogalmazott fő iránymutatásokkal;

27.

üdvözli az EUJUST LEX missziójának, valamint azon kísérleti projektek végrehajtásának pozitív mérlegét, amelyekre első alkalommal került sor Irakban az Európai Bizottság folyamatban lévő projektjével összehangolt formában; sürgeti, hogy az európai biztonsági és védelmi politikai, valamint az uniós eszközök segítségével a misszió során szerzett minden tapasztalatot használjanak fel, hogy az iraki rendőrség és igazságügyi rendszer megerősítéséhez nyújtott helyszíni támogatás folytatása érdekében;

28.

ismételten felszólít arra, hogy szolgáljanak bizonyítékokkal az Iraknak nyújtott uniós támogatások átláthatóságáról és hatékonyságáról, az uniós támogatások tényleges kifizetésével és felhasználási módjaival kapcsolatos átfogó, rendszeres és átlátható tájékoztatás formájában, különös tekintettel az Iraki Nemzetközi Újjáépítési Alapon (IRFFI) keresztül nyújtott előirányzatokra, amelynek az EU a fő adományozója;

29.

tudomásul veszi az együttműködési programok tevékenységeit az EU társadalmi és emberi jogi téren történő fejlesztéseinek kapcsán, amelyek a szegénység elleni küzdelemre, az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás legfontosabb igényeinek kielégítésére, valamint a mindenkire, így köztük a legkiszolgáltatottabb csoportokra, a menekültekre, a lakóhelyük elhagyására kényszerített emberekre és az összes vallási kisebbségre vonatkozó alapvető szabadságok előmozdítására irányulnak; kitart amellett, hogy ezen tevékenységek végrehajtása a kapacitás és az intézmények megerősítésének keretében történjék az integráció, az átláthatóság és a jó kormányzás elveinek figyelembe vétele mellett;

30.

hangsúlyozza a Szíriával, Iránnal, Törökországgal, Szaúd-Arábiával és Jordániával határos Irak érzékeny geopolitikai helyzetét; elvárja, hogy Irak stabilizáló szerepet játsszon majd a régióban, különös tekintettel a Szíriában jelenleg zajló polgárháborúra; elvárja, hogy Irak támogassa a demokratikus és befogadó átmenetet Szíriában;

31.

üdvözli az iraki emberi jogi bizottság független intézményként történő közelmúltbéli létrehozását, amely értelmet adhat az iraki alkotmányban biztosított jogoknak és központi szerepet kaphat e jogok védelmében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ez az intézmény politikai befolyástól független maradjon, és hogy nyújtsanak megfelelő, biztonságos és független pénzügyi támogatást a műveleteihez; hangsúlyozza, hogy a kormányzati szerveknek rendszeres, átlátható és folyamatos együttműködést kell tanúsítaniuk a bizottság vizsgálatai során; felszólítja a tagállamokat, hogy technikai segítségnyújtással, folyamatos párbeszéddel, valamint az emberi jogok védelmében tett erőfeszítésekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztásával támogassák e bizottság fejlődését;

32.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, az Európai Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjei elnökeinek, valamint az Iraki Köztársaság kormányának és képviselőtanácsának.