(1)

Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (3) bekezdése), többek között a bűnözés megelőzését és az ellene való küzdelmet, valamint a tagállamok és a megfelelő harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordinációt és együttműködést célzó intézkedések révén kell elérni.

(1)

Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (3) bekezdése), többek között a bűnözés megelőzését és az ellene való küzdelmet, valamint a tagállamok bűnüldöző és igazságszolgáltatási hatóságai, az egyes nemzeti hatóságok, az Unió illetékes szervei, az érintett harmadik országok és a nemzetközi szervezetek közötti koordinációt és együttműködést célzó intézkedések révén kell elérni. Ezt a célt ugyanakkor az Alapjogi Charta rendelkezéseivel, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása mellett kell elérni.

(2)

E célkitűzés eléréséhez fokozott fellépésekre van szükség uniós szinten, annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat és az árukat a növekvő transznacionális fenyegetésekkel szemben, valamint azért, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságainak műveleti munkáját. Többek között a terrorizmus és a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a számítástechnikai bűnözés, az ember- és fegyverkereskedelem továbbra is kihívást fog jelenteni az Unió belső biztonsága szempontjából.

(2)

E célkitűzés eléréséhez további fellépésekre van szükség uniós szinten annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat és az árukat a növekvő transznacionális fenyegetésekkel szemben, valamint azért, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságainak munkáját. Többek között a terrorizmus és a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a számítástechnikai bűnözés, a kiberbiztonság, az ember- és fegyverkereskedelem továbbra is kihívást fog jelenteni az Unió belső biztonsága szempontjából.

(4)

A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és a külső biztonsággal való elválaszthatatlan kapcsolatra fektetett hangsúlyt kell a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek tekinteni.

(4)

A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok , szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és a külső biztonsággal való kapcsolatra és az azzal való egyeztetésre fektetett hangsúlyt kell a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek tekinteni.

(5)

A belső biztonsági stratégia végrehajtásának előmozdítása, és annak biztosítása érdekében, hogy az műveleti realitássá váljon, a tagállamok számára a Belső Biztonsági Alap létrehozásával megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(5)

A belső biztonsági stratégia végrehajtásának előmozdítása, és annak biztosítása érdekében, hogy az műveleti szinten megvalósuljon, a tagállamok számára a Belső Biztonsági Alap létrehozása és fenntartása révén megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(7a)

Az emberkereskedelemhez, és az illegális bevándorlásnak a bűnszervezetek általi kihasználásához hasonló, határokon átnyúló jellegű bűncselekmények ellen az igazságszolgáltatási és rendőrségi együttműködés révén hatékonyan lehetne fellépni.

(8a)

A szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés alapvető szerepet tölt be a legális gazdaságnak a tipikus bűnözési jelenségektől, például a jövedelmek tisztára mosásától való védelmében.

(8b)

Az uniós politikákra jelenleg jellemző megszorító intézkedések tükrében a gazdasági nehézségeket egy újonnan fellelt rugalmasságon, innovatív szervezeti intézkedéseken, a meglévő struktúrák jobb kihasználásán, valamint az uniós intézmények és ügynökségek, továbbá a nemzeti hatóságok harmadik országokkal folytatott koordinációja segítségével kell legyőzni.

(9)

A Belső Biztonsági Alap átfogó keretén belül az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatás támogatja a rendőrségi együttműködést, az információcserét és az információkhoz való hozzáférést, a bűnmegelőzést, valamint a határokon átnyúló, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a terrorizmust, valamint az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét a biztonságot érintő eseményekkel szemben, továbbá a biztonságot érintő kockázatok és válságok hatékony kezelését, figyelembe véve a közös szakpolitikákat (stratégiák, programok és cselekvési tervek), jogszabályokat és a gyakorlati együttműködést.

(9)

A Belső Biztonsági Alap átfogó keretén belül az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatás támogatja a rendőrségi együttműködést, az információcserét és az információkhoz való hozzáférést, a bűnmegelőzést, valamint a határokon átnyúló, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a terrorizmust, az emberkereskedelmet, a gyermekek szexuális kizsákmányolását és a gyermekekkel való visszaélésről készült képfelvételek terjesztését, valamint az emberek és a létfontosságú infrastruktúra védelmét a biztonságot érintő eseményekkel szemben, továbbá a biztonságot érintő kockázatok és válságok hatékony kezelését, figyelembe véve a közös szakpolitikákat (stratégiák, programok és cselekvési tervek), jogszabályokat és a gyakorlati együttműködést.

(10)

Az e területeken nyújtott pénzügyi támogatás különösen a határokon átnyúló műveleteket, az információkhoz való hozzáférést és az információcserét, a bevált módszerek cseréjét, a megkönnyített és biztonságos kommunikációt és koordinációt, a személyzet képzését és cseréjét, az ellenőrzési és értékelési tevékenységeket, az átfogó fenyegetés- és kockázatértékelést, a tudatosságfejlesztő tevékenységeket, az új technológiák fejlesztését és jóváhagyását, a kriminalisztikai kutatásokat, valamint interoperábilis technikai berendezések beszerzésének elősegítését szolgálja .

(10)

Az e területeken nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a tagállamok és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) közötti együttműködés javítását szolgáló fellépéseket kell elősegítenie. E fellépéseknek a határokon átnyúló műveleteket, az információkhoz való hozzáférést és az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, a megkönnyített és biztonságos kommunikációt és koordinációt, a személyzet képzését és cseréjét, az ellenőrzési és értékelési tevékenységeket, az átfogó fenyegetés- és kockázatértékelést, a tagállamok és az érintett uniós szervek közötti együttműködést, a tudatosságfejlesztő tevékenységeket, az új technológiák fejlesztését és jóváhagyását, a kriminalisztikai kutatásokat, valamint interoperábilis technikai berendezések beszerzését kell előmozdítaniuk . Az e területen nyújtott pénzügyi támogatás csak olyan fellépésekre irányulhat, amelyek összhangban vannak az Uniónak az Európai Parlament és a Tanács által támogatott prioritásaival és kezdeményezéseivel.

(11)

A jelen eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak, és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Törekedni kell emellett az Unió humanitárius politikájával való összhangra, különösen a gyorssegélyre irányuló intézkedések végrehajtása során.

(11)

A jelen eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Ezen intézkedések végrehajtása során biztosítani kell a teljes összhangot a szóban forgó országra vagy régióra irányuló uniós külső fellépés és külpolitika elveivel és alapvető célkitűzéseivel , a demokratikus elvekkel és értékekkel, az alapvető szabadságokkal és jogokkal, a jogállamisággal és a harmadik országok szuverenitásával . Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak, és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Törekedni kell emellett az Unió humanitárius politikájával való összhangra, különösen a gyorssegélyre irányuló intézkedések végrehajtása során.

(12a)

Az eszköznek az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkével összhangban a gyermekjogok védelmének biztosítását kell szolgálnia, ideértve a gyermekek erőszakkal, visszaéléssel, kizsákmányolással és elhanyagolással szembeni védelmét is.

Az eszköznek különösen elő kell segítenie a gyermekkorú tanúk és sértettek védelmét és támogatását, valamint az egyedülálló vagy más okból gyámságra szoruló gyermekek különleges védelmét és támogatását.

Rendszeres ellenőrzésre és értékelésre van szükség – ideértve a kiadások nyomon követését – annak értékelése céljából, hogy az eszköz keretében folytatott tevékenységek milyen módon mozdítják elő a gyermekek védelmét.

(13)

A Belső Biztonsági Alap egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az ezen pénzügyi eszközhöz rendelet uniós költségvetést megosztott igazgatás révén kell végrehajtani, kivéve az Unió különleges érdekében álló fellépéseket (uniós fellépések), a gyorssegélyt és a technikai segítségnyújtást , amelyeket közvetlen és közvetett igazgatás révén hajtanak végre .

(13)

A Belső Biztonsági Alap és az Unió különleges érdekében álló fellépések (uniós fellépések) a gyorssegélyek és a technikai segítségnyújtás egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az ezen pénzügyi eszközhöz rendelt uniós költségvetést közvetlen és közvetett gazdálkodás révén kell végrehajtani, kivéve az adminisztratív rugalmasságot megkívánó és a nemzeti programokat , amelyeket közös gazdálkodás révén kell végrehajtani .

(13a)

A közös gazdálkodásban felhasznált források esetében biztosítani kell, hogy a tagállamok nemzeti programjai teljes mértékben összhangban álljanak az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel és prioritásokkal.

(14)

A tagállamoknak a végrehajtás céljából nemzeti programjaikon keresztül juttatott forrásokat egyértelmű és objektív, a tagállamok által védendő közjavakkal, valamint a belső biztonság magas szintjének biztosítását lehetővé tévő pénzügyi kapacitásaikkal kapcsolatos szempontok, mint lakosságuk, területük mérete, a nemzetközi repülőtereken és kikötőkön áthaladó utasok és áruk száma, a kritikus európai infrastruktúra mennyisége és bruttó nemzeti termékük alapján kell kiosztani.

(14)

A tagállamoknak a végrehajtás céljából nemzeti programjaikon keresztül juttatott forrásokat egyértelmű, objektív és mérhető – a tagállamok által védendő közjavakkal, valamint a belső biztonság magas szintjének biztosítását lehetővé tévő pénzügyi kapacitásaikkal kapcsolatos –szempontok, úgymint lakosságuk, területük mérete, a nemzetközi repülőtereken és kikötőkön áthaladó utasok és áruk száma, és bruttó nemzeti termékük alapján kell kiosztani.

(16)

Az Unió rendelkezési körében maradó források felső határának meg kell egyeznie a tagállamok számára nemzeti programjaik végrehajtására juttatott forrásokkal. Ez biztosítja , hogy az Unió egy adott költségvetési évben képes legyen az Unió számára különösen fontos intézkedések, így tanulmányok, új technológiák tesztelése és jóváhagyása, transznacionális projektek, hálózatépítés és bevált módszerek cseréje, a vonatkozó uniós jog és unió szakpolitikák végrehajtásának nyomon követése, továbbá harmadik országokkal kapcsolatos vagy azokban zajló intézkedések támogatására. A támogatott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, cselekvési tervekben, illetve kockázat- és fenyegetéselemzésekben megjelölt prioritásokkal.

(16)

A tagállamok számára nemzeti programjaik végrehajtására juttatott források felső határának meg kell haladnia az Európai Unió fellépéseire előirányzott forrásokat. Ennek érdekében biztosítani kell , hogy a tagállamok illetékes hatóságainak megfelelőbb képzése révén a rendelkezésre álló forrásokat a tagállamok jobban ki tudják használni. Mindenesetre megfelelő forrásokat kell az Unió rendelkezésére bocsátani annak biztosítása érdekében, hogy az Unió egy adott költségvetési évben képes legyen a számára különösen fontos intézkedések, így tanulmányok készítése, új technológiák tesztelése és jóváhagyása, transznacionális projektek, hálózatépítés és bevált módszerek cseréje, a vonatkozó uniós jog és unió szakpolitikák végrehajtásának nyomon követése, továbbá harmadik országokkal kapcsolatos vagy azokban zajló intézkedések támogatására. A támogatott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, cselekvési tervekben, illetve kockázat- és fenyegetéselemzésekben megjelölt prioritásokkal , ideértve a kiberbiztonsági stratégiát is .

(18a)

Az EUMSZ a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról csupán mint a jogalkotási aktusok nem alapvető rendelkezéseivel kapcsolatos általános hatályú nem jogalkotási aktusokról rendelkezik. Az alapvetőnek tekintett elemekről az adott jogalkotási aktusban kell rendelkezni.

(18b)

Az uniós és tagállami alapok e területen való kiadásait jobban össze kell hangolni a kiegészítő jelleg, a nagyobb hatékonyság és láthatóság biztosítása, illetve a jobb költségvetési szinergiák elérése érdekében.

(18c)

Az uniós alapokból történő finanszírozás hatását az állami pénzügyi források mozgósítása, összevonása és átcsoportosítása révén a lehető legnagyobbra kell növelni.

(18d)

Gondoskodni kell az uniós költségvetési vonatkozású mechanizmusok lehető legnagyobb mértékű átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és demokratikus ellenőrzéséről.

(18e)

A végrehajtás minőségének és a ráfordítások hasznosságának javítását a program célkitűzéseinek elérése érdekében irányadó elvnek kell tekinteni, ugyanakkor biztosítani kell a pénzügyi erőforrások optimális felhasználását.

(18f)

Amennyiben a Bizottság közös gazdálkodásban hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra kell átruházni. A Bizottságnak és a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elveit, és az uniós alapokkal történő gazdálkodás során biztosítaniuk kell az uniós fellépések láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját ellenőrzési és számviteli kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban kell megállapítani.

(18 g)

Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékonyságáról, valamint minél hatékonyabb és felhasználóbarátabb módon történő végrehajtásáról, emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és valamennyi résztvevőnek az eszközhöz való hozzáférését is.

(18h)

A Bizottság az eszköz végrehajtását az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló fő mutatószámok segítségével évente ellenőrzi. A mutatószámoknak – többek között a vonatkozó kiindulási alapértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékelésére, hogy az eszköz célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

(23)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének H. pontjában említett területekhez tartoznak.

(24)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, az utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló 2008/146/EK tanácsi határozat 3. cikkével.

(25)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett terület alá tartoznak.

b)

„információkhoz való hozzáférés és információcsere”: bűncselekmények, különösen határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, nyomozásával, valamint üldözésével kapcsolatos, a bűnüldöző hatóságok számára releváns információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

b)

„információkhoz való hozzáférés és információcsere”: bűncselekmények, különösen határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, nyomozásával, valamint üldözésével kapcsolatos, az uniós bűnüldöző hatóságok számára releváns információk biztonságos összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

d)

„szervezett bűnözés”: három vagy több személyből álló szervezett csoport által elkövetett büntetendő cselekmény, amely összehangoltan működik közvetlen vagy közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve,

d)

„szervezett bűnözés”: meghatározott ideig – amelynek hossza valószínűsíti, hogy az alkalmiság kizárható – működő, kettőnél több , egymással partnerségi viszonyban álló, összehangoltan működő személyből álló szervezett csoport által elkövetett olyan cselekmény, amely olyan szabadásgvesztéssel, illetve szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek felső határa legalább 4 év, vagy annál több, és amelynek célja pénzügyi vagy más anyagi haszon közvetlen vagy közvetett módon – többek között megfélemlítés révén – történő megszerzése;

f)

„kockázat- és válságkezelés”: a terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek értékelésével, megelőzésével, az azokra való felkészültséggel és következményeik kezelésével kapcsolatos bármilyen intézkedés,

f)

„kockázat- és válságkezelés”: a terrorizmus , szervezett bűnözés és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek értékelésével, megelőzésével, az azokra való felkészültséggel és következményeik kezelésével kapcsolatos bármilyen intézkedés,

h)

„következménykezelés”: olyan intézkedések hatékony összehangolása, amelyeket terrortámadásra, vagy más biztonsági vonatkozású eseményre való reagálás és hatásának csökkentése érdekében hoztak a nemzeti és/vagy uniós szintű intézkedések hatékony összehangolása érdekében,

h)

„következménykezelés”: olyan , nemzeti és/vagy uniós szintű fellépések hatékony összehangolása, amelyekre terrortámadásra, vagy más biztonsági vonatkozású eseményre való reagálás és hatásának csökkentése érdekében került sor.

i)

„létfontosságú infrastruktúra”: olyan fizikai források , szolgáltatások, információtechnológiai létesítmények, hálózatok és infrastrukturális eszközök , amelyek megzavarása vagy megsemmisítése súlyos hatással járna a létfontosságú társadalmi feladatokra , többek között az ellátási láncra , az egészségügyre, a biztonságra , az emberek gazdasági vagy szociális jólétére vagy az Unió vagy tagállamai működésére,

i)

„létfontosságú infrastruktúra”: a tagállamokban található azon eszközök , hálózatok, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához , az egészségügyhöz , a biztonsághoz , az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása, veszélyeztetése vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban vagy az Unióban;

a)

a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem, beleértve a terrorizmust, valamint a tagállamok és az érintett harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítése,

a)

a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem, beleértve a terrorizmust, az emberkereskedelmet, az illegális bevándorlásnak a bűnszervezetek általi kihasználását, a gyermekek szexuális kizsákmányolását, a gyermekekkel való visszaélésről készült képfelvételek terjesztését, a számítástechnikai bűnözést és a bűncselekményből származó bevételek tisztára mosását, valamint a tagállamok , az Unió illetékes szervei és az érintett harmadik országok bűnüldöző hatóságai , valamint a nemzetközi szervezetek közötti koordináció és együttműködés megerősítése.

ba)

a tagállamok azon képességének javítása, hogy együttműködjenek az Europollal és jobban kihasználják az általa kínált lehetőségeket és szolgáltatásokat.

a)

a tagállamoknak a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ez elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák), különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált módszerek cseréje, az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosítás révén,

a)

a tagállamoknak a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés , a számítástechnikai bűnözés vagy terrorcselekmény megelőzésére és az ezek elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések előmozdítása és fejlesztése (módszerek, eszközök, struktúrák), különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált módszerek cseréje, az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosítás révén,

b)

a tagállamok bűnüldözési hatóságai, más nemzeti hatóságok, a megfelelő uniós szervek és adott esetben harmadik országok közötti adminisztratív és műveleti koordináció, együttműködés, kölcsönös megismerés és információcsere,

b)

a tagállamok bűnüldözési hatóságai, más nemzeti hatóságok, a megfelelő uniós szervek és adott esetben harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti adminisztratív és műveleti koordináció, együttműködés, kölcsönös megismerés és információcsere előmozdítása és fejlesztése.

c)

képzési rendszerek az európai képzési politikák végrehajtásában , többek között uniós bűnüldözési csereprogramok révén , annak érdekében , hogy kialakítsanak egy valódi európai igazságügyi és bűnüldözési kultúrát,

c)

egy valódi európai igazságügyi és bűnüldözési kultúra kialakítása érdekében az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával összefüggő kötelezettségek ismeretéhez és az európai képzési politikák végrehajtásához kapcsolódó képzési rendszerek előmozdítása és fejlesztése , többek között uniós bűnüldözési csereprogramok révén.

d)

intézkedések és bevált módszerek a bűncselekmények tanúinak és áldozatainak védelme és támogatása tekintetében,

d)

a bűncselekmények tanúinak és áldozatainak időben történő azonosítására, védelmére és támogatására szolgáló intézkedések, mechanizmusok és bevált módszerek előmozdítása és fejlesztése, különösen a gyermekkorú tanúk és áldozatok védelme és támogatása , valamint az egyedülálló vagy más okból gyámságra szoruló gyermekek különleges védelme és támogatása tekintetében.

g)

a tagállamok és az Unió átfogó fenyegetés- és kockázatértékelését célzó adminisztratív és műveleti képességeinek megerősítését szolgáló intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák) annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az Unió számára, hogy a közös és megosztott értékeléseken alapuló integrált megközelítéseket alakítson ki a válsághelyzetekben, továbbá hogy előmozdítsák a tagállamok és a partnerországok eltérő fenyegetési szint meghatározásainak kölcsönös megértését.

g)

a tagállamok és az Unió átfogó , igazolt tényekre épülő, az Európai Parlament és a Tanács által támogatott uniós prioritásokkal és kezdeményezésekkel összhangban lévő fenyegetés- és kockázatértékelését célzó adminisztratív és műveleti képességeinek megerősítését szolgáló intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák) előmozdítása és fejlesztése annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az Unió számára, hogy a közös és megosztott értékeléseken alapuló integrált megközelítéseket alakítson ki a válsághelyzetekben, továbbá hogy előmozdítsák a tagállamok és a partnerországok eltérő fenyegetési szint meghatározásainak kölcsönös megértését.

a)

a határokon átnyúló közös műveletek száma;

b)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (az EUMSZ) 87. cikkében említett illetékes hatóságok azon munkatársainak száma, illetve százalékos aránya, akik a program által finanszírozott képzési tevékenységekben, munkatársak számára szervezett cserelátogatásokon, tanulmányi látogatásokon, műhelymunkában és szemináriumokon részt vettek;

c)

a bevált módszerekre vonatkozó dokumentumok és a szervezett rendezvények száma és színvonala;

d)

a gazdaság valamennyi ágazatában a létfontosságú infrastruktúra védelmének előmozdítása érdekében a tagállamok által kialakított és/vagy továbbfejlesztett eszközök száma, valamint az uniós szinten elvégzett fenyegetés- és kockázatelemzések száma;

e)

az Europol adatbázisába továbbított adatok és az elindított ügyek száma.

a)

a bűnüldöző hatóságok közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító fellépések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

a)

a bűnüldöző hatóságok közötti rendőrségi együttműködést , a koordinációt és az ügynökségek közötti együttműködést javító fellépések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz , például az Europol biztonságos hálózati információcsere-alkalmazásának (a SIENA-nak) a kiterjesztéséhez, vagy az Europol információs rendszerének adatbetöltőihez való hozzáférést és azok cseréjét;

c)

elemzési, nyomon követési és értékelési tevékenységek, beleértve a tanulmányokat, valamint a fenyegetés- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat;

c)

elemzési, nyomon követési és értékelési tevékenységek, beleértve a tanulmányokat, valamint a fenyegetés- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat , amelyek igazolt tényekre épülnek, és összhangban vannak az Európai Parlament és a Tanács által támogatott uniós prioritásokkal és kezdeményezésekkel ;

a)

564 millió EUR a tagállamok nemzeti programjaira;

a)

55 % a tagállamok nemzeti programjaira;

b)

564 millió EUR az uniós intézkedésekre, a gyorssegélyre és a Bizottság kezdeményezésére a technikai segítségnyújtásra.

b)

45 % az uniós intézkedésekre, a gyorssegélyre és a Bizottság kezdeményezésére a technikai segítségnyújtásra.

c)

elemzési, nyomon követési és értékelési tevékenységek, beleértve a fenyegetés- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat, továbbá az uniós jog és az uniós szakpolitikai célkitűzések tagállamok általi végrehajtását nyomon követő projektek;

c)

elemzési, nyomon követési és értékelési tevékenységek, beleértve a fenyegetés- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat, amelyek igazolt tényekre épülnek, és összhangban vannak az Európai Parlament és a Tanács által támogatott uniós prioritásokkal és kezdeményezésekkel, továbbá az uniós jog és az uniós szakpolitikai célkitűzések tagállamok általi végrehajtását nyomon követő projektek;

f)

technikai berendezések, biztonsági létesítmények, infrastruktúrák, kapcsolódó épületek és rendszerek, különösen uniós szintű ICT-rendszerek és összetevőik beszerzése és/vagy továbbfejlesztése, beleértve a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos európai együttműködést, különösen a számítógépes bűnözés elleni küzdelem európai központjával;

f)

technikai berendezések, know-how, biztonsági létesítmények, infrastruktúrák, kapcsolódó épületek és rendszerek, különösen uniós szintű ICT-rendszerek és összetevőik beszerzése és/vagy továbbfejlesztése, többek között a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos európai együttműködés, nevezetesen a számítógépes bűnözés elleni európai központ kiépítése céljából;

a)

30 % a lakosságuk méretének arányában;

a)

35 % a lakosságuk méretének arányában;

c)

10 % a nemzetközi repülőtereiken és kikötőiken áthaladó utasok száma és áruk tömege arányában;

c)

20 % a nemzetközi repülőtereiken és kikötőiken áthaladó utasok száma és áruk tömege arányában;

d)

10 % a 2008/114/EK irányelv alapján kijelölt európai kritikus infrastruktúra számának arányában;

e)

40 % a bruttó nemzeti termékük arányában (standard vásárlóerő lakosonként).

e)

35 % a bruttó nemzeti termékük arányában (standard vásárlóerő lakosonként).

—

A határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzését és az az elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, különösen a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a bűnözői hálózatok azonosítását és felszámolását célzó projektek, a gazdaság bűnözés beszivárgása elleni védelme, valamint a gazdasági ösztönzők csökkentése érdekében a bűncselekményből származó vagyoni eszközök lefoglalása, befagyasztása és elkobzása.

—

A határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzését és az az elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, különösen a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a gyermekekkel való visszaélésről készült képfelvételek terjesztése, a bűnözői hálózatok azonosítását és felszámolását célzó projektek, a gazdaság bűnözés beszivárgása elleni védelme, valamint a gazdasági ösztönzők csökkentése érdekében a bűncselekményből származó vagyoni eszközök lefoglalása, befagyasztása és elkobzása.

—

Az uniós és harmadik országok (különösen a szomszédos harmadik országok) közötti partnerség szorosabbra fűzését célzó intézkedések, valamint a fenti kiemelt uniós stratégiai célok elérését szolgáló operatív cselekvési programok kidolgozása és végrehajtása.