A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé

1.           Bevezetés

Európa nagyvárosait[1] – amelyekben az EU népességének 70%-a lakik, és amelyek az uniós GDP több mint 80%-át adják – a világ egyik legjobb közlekedési rendszere köti össze. A városokon belüli mobilitás ugyanakkor egyre nehezebb és egyre alacsonyabb hatékonyságú. A városi mobilitás továbbra is erősen támaszkodik a hagyományos üzemanyagokkal működő magángépkocsikra. Csak lassú elmozdulás tapasztalható a városi mobilitás fenntarthatóbb módozatai felé.

Sok európai település és város szenved állandósult forgalmi torlódásoktól, amelyek becsült költsége évi 80 milliárd euró[2].

A városi területek a közlekedésből származó CO2-kibocsátás jelentős hányadáért, mintegy 23%-áért is felelősek. A városoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük az eddigi tendenciák megfordítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60%-os csökkentéséhez, amit a Bizottság „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című fehér könyve irányoz elő[3] (a továbbiakban „A közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyv”). A nagyvárosok nagy népsűrűségükkel és a rövid távú utazások magas részarányával nagyobb potenciállal rendelkeznek az alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedés irányába való elmozdulás tekintetében, mint a közlekedési rendszer egésze, amit a gyalogos közlekedés, a kerékpározás és a tömegközlekedés fejlesztésével, továbbá az alternatív üzemanyagokkal hajtott járművek korai piaci bevezetésével érhetnek el.

Az EU levegőminőséggel kapcsolatos jogszabályainak[4] és a közúti járművekre vonatkozó egyre szigorúbb kibocsátási követelményeinek a célja, hogy védjék a polgárokat a levegőben található szennyező anyagok és szilárd részecskék hatásaitól. Ugyanakkor gyakorlatilag az összes tagállam nagyvárosai továbbra is nehézségekkel küzdenek a követelmények teljesítése terén.

A közúti balesetek halálos áldozatainak száma az Unióban továbbra is igen magas, a 2012. évi adat 28 000 volt. A halálos közúti balesetek 38%-a városi területeken történik, ahol a veszélyeztetett úthasználók, például a gyalogosok, különösen ki vannak szolgáltatva. A városi területeken átlag alatti mértékben csökkent a halálos közúti balesetek száma.

Egy Eurobarométer felmérés[5] a városi mobilitáshoz való hozzáállást vizsgálta. A polgárok nagy többsége jelentős problémának tartja a torlódásokat, a városi mobilitási és közlekedési szokások költségeit, valamint a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatását. A legtöbb válaszadó meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a forgalmi helyzet javulásának esélyeiről saját városában.

A felmérés arra is rámutatott, hogy az Unión belül jelentős különbségek vannak. Európa néhány fejlett nagyvárosa és a mögöttük kullogó többség között egyre növekvő „városi mobilitási szakadék” figyelhető meg.

Az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedést célzó Európa 2020 stratégia[6] kiemelte a korszerű és fenntartható európai közlekedési rendszer fontosságát az Unió jövőbeli fejlődése szempontjából, és hangsúlyozta, hogy kiemelten kell foglalkozni a közlekedés városi dimenziójával.

Ritmusváltásra van szükség.

A jelen közlemény célja, hogy megerősítse az európai nagyvárosoknak nyújtott támogatást a városi mobilitáshoz kapcsolódó kihívások kezelése terén. A városi mobilitás megközelítésében ritmusváltás szükséges annak érdekében, hogy Európa városi területei egy fenntarthatóbb pályán fejlődjenek, és teljesüljenek a versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszerrel kapcsolatos uniós célok.

Ezenkívül túl kell lépni a szétaprózott megközelítési módokon, és létre kell hozni az innovatív városi mobilitási megoldások egységes piacát az olyan problémák megoldásával, mint a közös szabványok és előírások vagy a közös beszerzés.

A közlemény ismerteti, hogyan fokozza a Bizottság a fenntartható városi mobilitás érdekében tett erőfeszítéseit azokon a területeken, ahol uniós hozzáadott érték van jelen. A Bizottság ugyancsak biztatja a tagállamokat, hogy hozzanak határozottabb és jobban összehangolt intézkedéseket.

2.           Együtt a fenntartható városi mobilitás megteremtése felé

A városi mobilitás átalakításához a döntéshozók és az illetékes hatóságok összehangolt fellépésére van szükség a kormányzat valamennyi szintjén.

A közös erőfeszítésekhez uniós szintű intézkedésekkel is hozzá kell járulni: a Bizottság városi mobilitásról szóló 2009. évi cselekvési terve[7] erőteljes támogatást kapott az Európai Parlamenttől[8], az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól[9], a Régiók Bizottságától[10] és a tagállamoktól[11], továbbá az uniós érdekelt felektől. A cselekvési terv húsz kezdeményezését 2012-re sikeresen végrehajtották.

Ezért a Bizottság független felülvizsgálatot indít[12] a cselekvési terv végrehajtása vonatkozásában, és nyilvános konzultációt kezdeményez[13] a jövőbeli lehetőségek feltárására. Az érdekelt felek megerősítették az uniós szintű támogatás hozzáadott értékét, és kiemelték, hogy az uniós intézkedések egyedülállóan alkalmasak a városi mobilitással kapcsolatos széles körű, az egész Unióra kiterjedő vita biztosítására, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítésére, a kutatás és az innováció serkentésére, és a közlekedési projektek pénzügyi támogatására, különösen a kevésbé fejlett régiókban. Ugyancsak aláhúzták az olyan konkrét területeken való együttműködés fontosságát, mint a városi mobilitással kapcsolatos tervezés, az intelligens közlekedési rendszereken (ITS) alapuló megoldások és forgalomkorlátozási szabályozások kidolgozása vagy a közúti biztonság.

A városi mobilitással kapcsolatos uniós szintű intézkedésekben a tagállamoknak is részt kell venniük: a bizottsági kezdeményezések nem érhetnek el Európa több ezer városáig, és önmagukban nem képesek az Unió különböző részein a jobb és fenntarthatóbb városi mobilitást akadályozó tényezők sikeres azonosítására és elhárítására sem.

Az eredményes és széles körű megvalósításhoz az európai szinten kidolgozott koncepciókat és eszközöket hozzá kell igazítani az egyes tagállamok sajátos körülményeihez, majd aktívan támogatni kell nemzeti és regionális szinten.

3.           Fenntartható városi mobilitási tervek

Napjainkban a városi mobilitással kapcsolatos tervezés újfajta megközelítései jelennek meg, ugyanis a helyi hatóságok igyekeznek kitörni a korábbi évek „szakbarbár” hozzáállásából, és olyan stratégiákat kidolgozni, amelyek elősegítik a tisztább és fenntarthatóbb közlekedési módok, így a gyaloglás, a kerékpározás[14], a tömegközlekedés, illetve a gépkocsihasználat és -tulajdonlás újfajta mintáinak előtérbe kerülését. Számos uniós nagyváros kísérletezett már a városi mobilitáshoz kapcsolódó innovatív megoldásokkal, és különféle városhálózatokon keresztül meg is osztották tapasztalataikat.

A Bizottság évek óta aktívan támogatja a fenntartható városi mobilitással kapcsolatos tervek koncepcióját. Az EU által finanszírozott kezdeményezések nyomán az érdekelt felek és a szakértők közösen elemezték a jelenlegi megközelítéseket, vitatták meg a problémás területeket és azonosították a legjobb tervezési gyakorlatokat. A Bizottság támogatásával[15] például iránymutatások születtek a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozására és végrehajtására vonatkozóan[16], amelyek konkrét javaslatokkal szolgálnak a helyi hatóságok számára a tekintetben, hogy miként valósíthatják meg az aktuális helyzet mélyreható elemzésén alapuló városi mobilitási stratégiákat, továbbá világos víziót kínálnak az adott városi területek fenntartható fejlesztéséhez.

A fenntartható városi mobilitási tervek koncepciója a funkcionális városi területeket veszi alapul, és úgy gondolkodik, hogy a városi mobilitással kapcsolatos intézkedések egy szélesebb városi és területi stratégiába vannak beágyazva. Ezért ezeket a terveket különböző szakpolitikai területek és ágazatok közötti együttműködésben (közlekedés, földhasználat és területrendezés[17], környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, szociálpolitika, egészségügy, közúti biztonság stb.), különböző kormányzati és közigazgatási szinteken, valamint a szomszédos – városi és mezőgazdasági – területek hatóságaival közösen kell kidolgozni.

A fenntartható városi mobilitási tervek a kiegyensúlyozott fejlődést és a különféle városi mobilitási módozatok jobb integrációját szolgálják. Ez a tervezési koncepció aláhúzza, hogy a városi mobilitás elsősorban az emberekről szól. Ezért hangsúlyozza a polgárok és az érdekelt felek bevonásának fontosságát és elősegíti a mobilitási magatartás megváltozását.

A fenntartható városi mobilitási tervek segítségével a nagyvárosok hatékonyan aknázhatják ki meglévő közlekedési infrastruktúrájukat és szolgáltatásaikat, és költséghatékonyan valósíthatnak meg a városi mobilitáshoz kapcsolódó intézkedéseket.

A fenntartható városi mobilitási tervek koncepciója az utóbbi években jelentős teret nyert, és a Bizottság a továbbiakban is támogatja a koncepció jövőbeli továbbfejlesztését és népszerűsítését.

A fenntartható városi mobilitással kapcsolatos tervek bevált gyakorlatainak széles körű átvétele érdekében azonban a koncepciót mindig az adott tagállamok konkrét igényeihez és meglévő tervezési gyakorlataihoz kell igazítani, majd nemzeti szinten aktívan támogatni kell. Ezen túlmenően a tagállamokban megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani azokat a keretfeltételeket, amelyek mellett a helyi hatóságok sikeresen végrehajthatják a helyi városi mobilitási stratégiákat.

Ezért a tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat:

· A városi mobilitás jelenlegi és jövőbeli teljesítményének alapos értékelése saját területükön, figyelembe véve az alapvető uniós szakpolitikai célokat is;

· A városi mobilitás megfelelő megközelítésének kidolgozása, amellyel biztosíthatók az összehangolt és kölcsönösen egymást erősítő intézkedések nemzeti, regionális és helyi szinten;

· Annak biztosítása, hogy a városi területeken kidolgozásra és végrehajtásra kerüljenek a fenntartható városi mobilitási tervek, és hogy azok beépüljenek a szélesebb körű város- és területfejlesztési stratégiába;

· A helyi területrendezési hatóságok rendelkezésére álló technikai, szakpolitikai, jogi, pénzügyi és egyéb eszközök értékelése és szükség esetén módosítása;

· Adott esetben a szétaprózott megközelítések megszüntetését célzó intézkedések a városi mobilitással kapcsolatos intézkedések folytonossága és összeegyeztethetősége és a belső piac működésének védelme érdekében.

A Bizottság pedig vállalja az alábbiakat:

· A fenntartható városi mobilitási tervek európai platformjának kialakítása 2014-ben, amely összehangolja a koncepció és az eszközök továbbfejlesztését szolgáló uniós együttműködést, egyablakos ügyintézést biztosít, és a jelenlegi www.mobilityplans.eu webhelyet virtuális tudás- és kompetenciaközponttá bővíti ki;

· A nemzeti, regionális és helyi hatóságok támogatása a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásában és végrehajtásában, többek között a finanszírozási eszközökkel is.

4.           A köz- és a magánszektort érintő beavatkozások összehangolása

A közlekedési ágazat rendszerszintű fejlesztéséhez a közszféra különböző kormányzati szinteken működő szereplőinek közös erőfeszítései és a magánszektor részvétele szükséges az alábbi, a közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyvben megjelölt területeken.

További intézkedések a városi logisztikában

A városi logisztika alapvető fontosságú a városok sikeres működéséhez és annak biztosításához, hogy a városi forgalom egy jelentős része a regionális, nemzeti és nemzetközi ellátási láncok részévé váljon. A városok várhatóan tovább növekednek, ez pedig tovább növeli külső költségeiket. A logisztikai igényeket azonban gyakran elhanyagolják a várostervezésben és -üzemeltetésben.

A városi logisztikai műveletek és szolgáltatások fejlesztésében jelentős potenciál rejlik, és a helyi tömegközlekedés és szállítás járműparkjai, így a postai szállítójárművek vagy a szemétszállító tehergépkocsik kifejezetten alkalmasak lehetnek az újfajta járművek és az alternatív üzemanyagok korai bevezetésére az olajfüggőség és a kibocsátás csökkentése érdekében. Az alább felvázolt intézkedések a közlekedéspolitikáról szóló 2011. évi fehér könyvben megfogalmazott kezdeményezésekkel (pl. „Tiszta energiák a közlekedésben” csomag) együtt 2030-ra alkalmasak lehetnek a lényegében CO2-mentes nagyvárosi logisztika megvalósításához Európa jelentősebb városi központjaiban.

A tagállamoknak és a városi hatóságoknak kell biztosítaniuk a kereteket (pl. szállítási területek, forgalomkorlátozási szabályozások, szabályok betartatása stb.) ahhoz, hogy a logisztikai magánvállalkozások számára üzletileg érdemes legyen új technológiákba és megoldásokba beruházni. Ugyancsak segíteniük kell a szereplők közötti együttműködést, helyi szinten ki kell építeniük a szükséges kapacitásokat, ösztönözniük kell a bevált gyakorlatok széles körű átvételét, biztosítaniuk kell a helyi logisztikai megoldások interoperabilitását intelligens közlekedési rendszerek segítségével, és szavatolniuk kell a nemzeti prioritásokkal való összhangot.

A tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat:

· Annak biztosítása, hogy a városi logisztika megfelelő figyelmet kapjon a városi mobilitáshoz kapcsolódó nemzeti koncepciókban és a fenntartható városi mobilitási tervekben;

· Az együttműködést, az adat- és információcserét, a képzést stb. szolgáló platformok létrehozása a városi logisztikai láncok valamennyi szereplője számára.

A Bizottság vállalja az alábbiakat:

· A városi logisztikához kapcsolódó bevált gyakorlatok terjesztésének és átvételének elősegítése (2014);

· Útmutatók készítése szakértők közreműködésével, amelyek gyakorlati segítséget nyújtanak a városi logisztika teljesítményének javításához, pl. szállítási és szervizelési tervek kidolgozásával, a városi logisztika forgalomkorlátozási szabályozásban való figyelembevételével stb. (2014–2016);

· Tiszta járművek beszerzésének előmozdítása a városi logisztikában a Tiszta Jármű Portál[18] (2015–2016) hatókörének felülvizsgálatával.

A javasolt megközelítést részletesen „a városi logisztikával kapcsolatos fellépésre vonatkozó felhívást” tartalmazó, e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti.

Intelligens városi forgalomkorlátozási szabályozások és úthasználatidíj-fizetés

A városi központok lehető legjobb megközelíthetőségének biztosításához a városi terek használatával kapcsolatos döntéseket kell hozni. A fel- és lerakodási helyek, a buszsávok, a gépkocsik, a parkolóhelyek, a gyalogosokat szolgáló területek, a kerékpársávok és -tárolók mind-mind versengenek a városi útfelületekért[19], és a városoknak a helyi prioritásoknak és körülményeknek megfelelően kell kezelniük ezeket a versengő igényeket. A városi forgalomkorlátozási szabályozások elősegíthetik a városi megközelíthetőség optimalizálását, a levegőminőség javulását és a hagyományos üzemanyagokkal működő gépjárművek használatának 2050-ig történő megszüntetését.

Jelenleg igen sokféle rendszer működik Európa-szerte, és szükség lenne a különböző forgalomkorlátozási szabályozások, az azokhoz kapcsolódó költségek és hatások jobb megértésére.

Ezek az eltérő szabályozások és követelmények, valamint a különféle rendszerek alkalmazási módjával kapcsolatos információk hiánya azzal a kockázattal jár, hogy szétaprózódik a belső piac, és újabb akadályok gördülnek az emberek és áruk szabad mozgása elé. A teljesen harmonizált európai megközelítés nem lenne kívánatos, mert az ilyen rendszereket mindenféleképpen úgy kell kialakítani és megvalósítani, hogy azok hozzáigazíthatók legyenek az egyes városi területek sajátos helyzetéhez. A nem kötelező érvényű iránymutatások ugyanakkor lehetővé tennék a városok és a tagállamok számára mások tapasztalatainak felhasználását, illetve adott esetben egy egységesebb szemléletmód kialakítását például a jármű-kategóriák, a közúti jelzések, a tájékoztatás, a szabályok betartatása, a mentességek és az árak tekintetében. Így a használók könnyebben megértenék és betartanák a rendszereket, miközben a városok továbbra is rugalmasan saját helyi körülményeikhez igazíthatnák azokat.

Ezen túlmenően a rendszereket átlátható szabályok szerint kell megvalósítani, hogy az alkalmi vagy külföldi használókat se érje hátrányos megkülönböztetés. Az egységesebb megközelítés – pl. a rendszerekkel kapcsolatos információk megosztása terén – elősegítené az útvonaltervezést, az intelligens közlekedési rendszerekre épülő megoldások alkalmazása pedig csökkentené a városok és a használók költségeit és javítaná a szabálykövetést.

A tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat:

· A meglévő és tervezett városi forgalomkorlátozási szabályozási rendszerek hatékonyságának és hatásainak mélyreható vizsgálata;

· Olyan keretrendszer biztosítása, amelynek segítségével a közlekedési hatóságok megtervezhetik, megvalósíthatják és értékelhetik a forgalomkorlátozási szabályozási rendszereket, beleértve az úthasználatidíj-fizetést is.

A Bizottság vállalja az alábbiakat:

· A tagállamok és a szakértők közötti uniós szintű eszmecsere elősegítése a városi behajtási szabályozásokkal kapcsolatban, beleértve azok koncepcionális alapjait, gyakorlati megvalósítását, hatékonyságát és hatásait;

· Az érdekelt felekkel közösen nem kötelező érvényű iránymutatások készítése, amelyek alapján a városok hatékonyan valósíthatják meg forgalomkorlátozási szabályozási rendszereiket.

A javasolt megközelítést részletesen „az intelligens városi járműbehajtási szabályozásokra vonatkozó felhívást” tartalmazó, e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti.

A városi intelligens közlekedési rendszerek összehangolt bevezetése

Az intelligens technológiák és különösen az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) a városi mobilitással kapcsolatos tervezés kulcsfontosságú ösztönzői. Segítenek a politikai döntéshozóknak szakpolitikai céljaik elérésében és a konkrét közlekedési folyamatok felügyeletében. A végfelhasználóknak is segítséget nyújtanak azzal, hogy megalapozott választási lehetőségeket kínálnak a mobilitás területén.

Konkrétabban, az ITS-rendszerek számos eszközzel segítik a meglévő infrastruktúra használatának optimalizálását, így közlekedési jelzésekkel, útvonaltervezőkkel, intelligens jegyértékesítési és együttműködési rendszerekkel (többek között jármű-jármű és jármű-infrastruktúra kommunikációs rendszerekkel). Előmozdítják a közúti és tömegközlekedési hálózatok koordinált felügyeletét, és megkönnyítik a városi logisztikai és forgalomkorlátozási rendszerek kiépítését. Az ITS-rendszerek egész Európára kiterjedő nagyobb fokú koherenciája és interoperabilitása érdekében a városi ITS-rendszerekkel foglalkozó szakértői csoport[20] iránymutatásokat dolgozott ki az ITS-rendszerek főbb formáinak megvalósításához.[21]. Ebben az összefüggésben azonosította az ITS-rendszerekhez kapcsolódó bevált gyakorlatokat és szabványosítási igényeket.

Az ITS-megoldások előnyeinek a városi területek általi maximális kiaknázásához közös erőfeszítések szükségesek, miközben Unió-szerte biztosítani kell az ITS-rendszerek költséghatékony, folyamatos és zökkenőmentes megvalósítását.

A tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat:

· Az iránymutatások használata az ITS-rendszerek főbb formáinak megvalósítása során saját városhalmazaikban;

· Megfelelő kapcsolódási pontok kialakítása a városi és a környező távolsági közlekedési hálózatok között;

· Interoperábilis multimodális adatkészletek létrehozása a városi mobilitással kapcsolatos minden információval.

A Bizottság vállalja az alábbiakat:

· A forgalmi és utazási adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok kiegészítésére irányuló munka előmozdítása;

· Specifikációk kidolgozása a valós idejű forgalmi információs szolgáltatásokhoz és a multimodális utazási információs szolgáltatásokhoz az ITS-irányelvben lefektetett kereteknek megfelelően[22];

· Jármű-jármű és jármű-infrastruktúra kommunikációs rendszerek kiépítésének előmozdítása.

A javasolt megközelítést részletesen „az intelligens közlekedési rendszerek uniós városokban való mobilizálásáról” szóló, e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti.

Városi közúti biztonság

Az Unió városi területein évente mintegy 11 000 ember veszíti életét a közúti forgalomban[23]. A veszélyeztetett úthasználókat érintő halálos és súlyos közúti közlekedési balesetek többsége városok területén belül történik. A gyalogosok halálával járó esetek mintegy kétharmadára városi területeken kerül sor, és a balesetekben elhunytak 50%-a gyalogos vagy kerékpáros. Az utóbbi évtizedben a halálos gyalogosbalesetek száma csak 39%-kal csökkent, szemben a gépkocsivezetőket érintő halálos balesetek 49%-os mutatójával.[24]

Ezért további erőfeszítésekre van szükség a városi közúti biztonság javítása és különösen a veszélyeztetett úthasználók halálos és súlyos sérülésektől való megvédése érdekében.

A tagállamoknak mérlegelniük kell az alábbiakat:

· Annak biztosítása, hogy a fenntartható városi mobilitási tervek a tervezési folyamat valamennyi szakaszában horizontálisan figyelembe vegyék a közúti biztonság szempontjait, és megfelelően kezeljék az olyan kérdéseket, mint például a biztonságos városi infrastruktúra, különös tekintettel a veszélyeztetett úthasználókra, a jobb városi közúti biztonságot szolgáló modern technológiák használatára, a közúti közlekedési szabályok betartatására és a közúti biztonságra vonatkozó oktatásra;

· A közúti biztonsággal kapcsolatos mutatókhoz történő megfelelő adatgyűjtés biztosítása a lehető legnagyobb részletességgel, továbbá a helyi hatóságok ösztönzése ezen adatok helyi elemzésekhez és közúti biztonságtervezéshez való felhasználására.

A Bizottság 2014 és 2015 között vállalja az alábbiakat:

· A közúti biztonsággal kapcsolatos tervezés bevált gyakorlatainak összegyűjtése és terjesztése;

· A városi területek súlyos közlekedési baleseteiben megsérült személyek számának csökkentésére hozott intézkedések elemzése.

A javasolt megközelítést részletesen „a városi közúti biztonságot szolgáló célzott intézkedéseket” felvázoló, e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti.

5.           Az uniós támogatás erősítése

Tapasztalatok megosztása, bevált gyakorlatok bemutatása és az együttműködés ösztönzése

A tapasztalatok megosztása, a bevált gyakorlatokat bemutató példák ismertetése és az uniós szintű együttműködés ösztönzése vitathatatlanul nagy érték. A Bizottság a jövőben fokozni kívánja az e területeken zajló tevékenységek támogatását:

A városi mobilitás megfigyelőközpontja

A városi mobilitásról szóló 2009. évi cselekvési tervvel a Bizottság létrehozott egy városi mobilitási megfigyelőközpontot egy virtuális platform – az ELTIS webhely – formájában. [25] Ez a portál egyablakos ügyintézést biztosít az ismeretek és a tapasztalatok megosztására, valamint a városi mobilitással és közlekedéssel kapcsolatos témák megvitatására.

A Bizottság a portál hatókörének bővítését tervezi a jelenlegi mobilitásiterv-portál[26] átfogó tudás- és kompetenciaközponttá való továbbfejlesztése révén, amely az egész Unióból összegyűjti a városi közlekedéstervezéssel kapcsolatos információkat. A mobilitásiterv-portál az ELTIS webhely részévé válik.

Ezenkívül létrehozásra kerül a fenntartható városi mobilitási tervek európai platformja is. Ez a platform elősegíti majd a koncepció, illetve az annak a helyi tervező hatóságok általi sikeres alkalmazásához szükséges eszközök továbbfejlesztését a terület összes kapcsolódó, bizottsági támogatással megvalósuló tevékenységének összehangolásával[27], valamint a szélesebb körű tapasztalatcsere előmozdításával.

URBACT – Bevált gyakorlatok cseréje a fenntartható városfejlesztés területén

Az URBACT[28] egy, az Európai Területi Együttműködési Program keretében finanszírozott, a tapasztalatcserét és a tudásátadást elősegítő európai program, amely a fenntartható városfejlesztést célozza. Segítségével a városok közösen dolgozhatnak ki olyan pragmatikus megoldásokat, amelyek újszerűek és fenntarthatóak, és egyesítik magukban a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziókat. Az URBACT III a következő programozási időszakban is folytatja az európai városok közötti tapasztalatcsere és kapacitásépítés támogatását.

Adatok és statisztikák, a városi mobilitás eredménytáblája

A Bizottság – egyebek mellett a városi mobilitással kapcsolatos európai adatok és statisztikák gyűjtésére vonatkozó tanulmány[29] eredményeire építve – meg fogja vizsgálni, hogyan javítható a városi közlekedési rendszerek működésére és a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű döntéshozatalra vonatkozó adatok és statisztikák minősége és hozzáférhetősége.

A Bizottság továbbra is támogatja a városi mobilitási eredménytábla kidolgozását olyan harmonizált mutatók meghatározásával, amelyek segítségével megfelelően mérhetők és összehasonlíthatók az Unió városi területein elért eredmények[30]. A Bizottság e tekintetben épít az olyan projektek keretében végzett munkára is, mint az EcoMobility Shift[31] vagy a Conduits[32].

A városi mobilitással foglalkozó tagállami szakértői csoport

A Bizottság felállít egy, a városi mobilitással és közlekedéssel foglalkozó tagállami szakértői csoportot, ösztönözve a városi mobilitással és közlekedéssel kapcsolatos nemzeti és uniós politikák erősítéséről és jobb összehangolásáról szóló eszmecserét;

A tagállamokkal egyetértésben külön munkacsoportok hozhatók létre olyan konkrét témák részletes megvitatására, mint a városi forgalomkorlátozások, a városi logisztika, az ITS-rendszerek vagy a városi mobilitási eredménytábla.

A kutatás és az innováció igénybevétele a városi mobilitás kihívásainak leküzdésére

Az Európai Unió – elsősorban kutatási keretprogramjain keresztül – hosszú évek óta támogatja a városi közlekedéshez kapcsolódó kutatási és innovációs projekteket. Ez a támogatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyes új technológiák és mobilitási koncepciók a megvalósítási fázisba jutottak.

A Bizottság CIVITAS kezdeményezése tíz évvel ezelőtti elindítása óta a városi mobilitáshoz kapcsolódó innováció motorjává vált, és az európai nagyvárosokat az innovációs folyamat kulcsszereplőivé tette. 60 európai nagyvárosban mintegy 700 demonstrációs tevékenységre került sor, amelyeket mélyreható hatás- és folyamatelértékelésnek vetettek alá. Napjainkban a CIVITAS városhálózat több mint 200 tagvárost számlál és gyakorlatilag minden tagállamra kiterjed. A CIVITAS ma már márkanév a városi mobilitásban és közlekedésben zajló paradigmaváltásban, de az európai partnerség területén is.

CIVITAS 2020

A Bizottság új lendületet kíván adni a CIVITAS 2020 kezdeményezésnek a Horizont 2020 program – az Unió 2014–2020-ra vonatkozó kutatási és innovációs keretprogramja – keretében[33]. Ezen belül a Horizont 2020 program 2014. és 2015. évi munkaprogramja a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé való elmozduláshoz szükséges innovatív szakpolitikák és technológiák azonosítására irányul.

A CIVITAS továbbra is támogatja a helyi partnerségeket az újfajta megközelítések valós körülmények közötti megvalósításában és tesztelésében olyan területeken, mint például a nagyvárosi utak zsúfoltságának enyhítése, a hagyományos üzemanyagokkal működő járművek városi területeken való használatának csökkentése, a városi áruszállítás költségeinek és hatásainak mérséklése vagy a helyi hatóságok kapacitásainak növelése a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozására és végrehajtására.

Az európai innovációs politika másik stratégiai kezdeményezését, az „Intelligens városok és közösségek” európai innovációs partnerséget 2012-ben indították útjára[34]. Célja az energiatermeléssel, -elosztással és -felhasználással, a mobilitással és a közlekedéssel, valamint az ikt-kel szoros kapcsolatban álló innovációk széles körű elterjedésének felgyorsítása. A kezdeményezés az energiahatékonyság növelésével, a megújuló energiák használatának fokozásával, valamint az energiafogyasztás, az üvegházhatású gázkibocsátás, a levegőminőség-romlás és a zsúfoltság csökkentésével hozzájárul az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez.

Intelligens városok és közösségek – európai innovációs partnerség

A partnerség célja, hogy megszüntesse azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek akadályozzák az intelligens városi megoldások széles körű alkalmazását. A partnerség kiemelt figyelmet fordít a kulcsfontosságú „ösztönzőkre”, például az irányításra és a finanszírozásra (beleértve a beszerzést is). Az Intelligens városok kezdeményezés célja, hogy stratégiai partnerségeket hívjon életre az ipar szereplői, az európai városok és más felek között a jövő városi rendszereinek és infrastruktúráinak kialakítása és az intelligens városi megoldások széles körű bevezetése érdekében. A kezdeményezés szorosabb együttműködésre törekszik az olyan ágazatok között, mint a közlekedés, az energia vagy az információs és kommunikációs technológiák.

Jóllehet a partnerség tevékenységeinek zömét nagy valószínűséggel a helyi közigazgatás, vállalkozások, kutatási szervezetek és civil szervezetek hajtják végre, a Horizont 2020 program keretében mindez uniós pénzügyi támogatással valósul meg.

Ezenkívül a járművek energiahatékonyságát és az alternatív erőátviteli rendszerek alkalmazását célzó, környezetbarát járművekre irányuló európai kezdeményezés megerősített keretet biztosít a tiszta, biztonságos és hatékony vasúti és közúti városi járművek kifejlesztéséhez.

Innovatív megoldások piacra vitele

Az innovatív megoldások nagymértékben hozzájárulhatnak a városi mobilitás hatékonyságának és fenntarthatóságának javításához. Ugyanakkor kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy az ígéretes technológiák olyan termékekké érjenek, amelyek sikeresen bevezethetők a piacon. A Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az innovatív városi közlekedési megoldások egységes piacának kialakulását, pl. közös szabványok és műszaki specifikációk kidolgozásával vagy a közös és tiszta beszerzés elősegítésével.

Célzott pénzügyi támogatás

Európai strukturális és beruházási alapok

A strukturális alapok napjainkban a városi közlekedési és mobilitási projektek legfontosabb uniós finanszírozási forrásai. A 2007–2013 közötti időszakra mintegy 8 milliárd eurót különítettek el a tiszta városi közlekedésre.[35]

Az Unió kevésbé fejlett régióiban ez a típusú pénzügyi támogatás tette lehetővé a városi területek megközelíthetőségének javítását, a fejlettebb és kevésbé fejlett régiók közötti különbségek csökkentését és ezáltal a nagyobb fokú területi kohézió kialakítását.

Ezért fontos annak feltárása, hogy miként szolgálhatják a leghatékonyabban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) a közlekedés és a kapcsolódó területek kulcsfontosságú szakpolitikai céljainak a megvalósítását 2014 és 2020 között.[36]

Az esb-alapokat szisztematikusabban kell használni olyan integrált intézkedéscsomagok finanszírozására, amelyekkel a városok integrált helyi közlekedési terveket, például fenntartható városi mobilitási terveket dolgoznak ki, és meghatározzák az ehhez szükséges intézkedéseket.

A városi mobilitást szolgáló intézkedések akkor támogathatók az esb-alapokból, ha hozzájárulnak az alacsony széndioxid-kibocsátással összefüggő célok eléréséhez[37]. A városi mobilitással kapcsolatos intézkedések olyan integrált, fenntartható városfejlesztési stratégiák keretében is finanszírozhatók, amelyek célja a városi területek gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívásainak a kezelése[38].

Különösen a területi stratégiák végrehajtásához ajánlott az „integrált területi beruházások” elnevezésű új eszköz alkalmazása. A városi mobilitáshoz kapcsolódó minden beruházás esetében biztosítani kell a támogatott közlekedési rendszerek széles körű bevezetését.

A 2007–2013 közötti időszakban nagyprojektekre összpontosító strukturális alapok kedvezményezettjei elsősorban nagyvárosok és fővárosok voltak. Európa régióiban ugyanakkor számos kisebb és közepes méretű város is található, és a városi mobilitási beruházások területén figyelembe kell venni minden városméretet. Az esb-alapoknak lehetőséget kell teremteniük a kapacitásépítésre, a képzésre, a technikai segítségnyújtásra, valamint az átfogó és helyi mobilitási stratégiák és tervek kidolgozására.

A Bizottság a tagállamok hatóságaival szoros együttműködésben biztosítani fogja, hogy az esb-alapokat a lehető leghatékonyabban használják fel a helyi igények kielégítésére és az uniós szakpolitikai célok elérésére. Arra is ügyelni kell, hogy csak költséghatékony megoldások kapjanak támogatást.

Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T)

A városi csomópontok az átfogó európai közlekedési hálózat kiépítésének kulcsfontosságú elemei. Az európai városokban meghozott intézkedések létfontosságúak a TEN-T szakpolitikai céljainak a megvalósításához.

A Bizottság által az uniós iránymutatásokra tett javaslat[39] ily módon elismeri azt az igényt, hogy „az iránymutatásoknak rendelkezniük kell az átfogó hálózat városi csomópontokban történő fejlesztéséről, mivel ezek a csomópontok jelentik a transzeurópai közlekedési hálózatban mozgó személyek és áruk kiindulási pontját vagy célállomását („utolsó mérföld”), és a különböző közlekedési módokon belüli vagy azok közötti átszállási pontokat.”

Az iránymutatások 36. cikke azonosítja az átfogó hálózat városi csomópontjainak – az európai összekapcsolódási eszköz segítségével megvalósítandó – fejlesztési prioritásait[40]. Ezért a városi területek közös érdekű projektjeihez uniós pénzügyi támogatás áll rendelkezésre, például a nemzeti vagy nemzetközi ellátási láncok részét képező városi logisztikai rendszerek fejlesztésére.

Nemzetközi együttműködés

Széles körben elismert tény, hogy a fenntartható urbanizáció a 21. század egyik nagy globális kihívása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fenntartható fejlődésről szóló 2012. évi konferenciáján (Rio+20) lezajlott állam- és kormányfői találkozó elismerte a fenntartható közlekedés gazdasági fejlődésben és fenntartható városfejlesztésben betöltött kiemelkedő szerepét, valamint „azt az igényt, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten támogatni kell a politikai döntéshozatal integrált megközelítését a közlekedési szolgáltatások és rendszerek területén a fenntartható fejlesztések előmozdítása érdekében”[41].

A Bizottság fokozza erőfeszítéseit a fenntartható városi mobilitási politikák együttműködési tevékenységek keretében történő támogatására, különösen a fejlődő régiókban. A cél az európai szakértelem- és technológiaexport útjának egyengetése olyan területeken, mint a kibocsátások csökkentése, az energiahatékonyság növelése vagy a közúti biztonság.

További lépésekre kerül sor a legfontosabb partnerországokkal és -régiókkal fennálló uniós partnerségek kiaknázására (pl. az EuroMed-országokkal, Brazíliával, Szingapúrral vagy Kínával).

6.           Végkövetkeztetés

A fenntarthatóbb városi mobilitásra való sikeres áttérés levezénylése továbbra is jelentős kihívás az Unió nagyvárosai számára. A helyi hatóságoknak támogatásra van szükségük a mai városi mobilitási minták kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi hatásainak kezelésében.

Ezért a városi mobilitásnak a jövőben is előkelő helyet kell elfoglalnia az EU politikai napirendjén. A Bizottságnak és a tagállamoknak fokozniuk kell a helyi hatóságoknak nyújtott támogatásukat, hogy az Unió valamennyi nagyvárosa ritmusváltást hajthasson végre a versenyképesebb és erőforrás-hatékonyabb városi mobilitást célzó erőfeszítéseiben.

A jelen közlemény célja, hogy minden kormányzati szinten cselekvésre ösztönözzön: a Bizottság fokozza támogatását a bizonyítottan uniós hozzáadott értékkel járó területeken, a tagállamokat pedig arra biztassa, hogy hozzák létre helyi hatóságaik számára azokat a keretfeltételeket, amelyek között integrált és átfogó stratégiákat tudnak kidolgozni és végrehajtani a jobb és fenntarthatóbb városi mobilitás érdekében. A Bizottság és a tagállamok közötti szorosabb eszmecsere előmozdítása érdekében a Bizottság javasolja egy, a városi mobilitással és közlekedéssel foglalkozó tagállami szakértői csoport létrehozását.

A Bizottság konkrét intézkedéseket javasol több szinten olyan kapcsolódó területeken, mint a városi logisztika, a városi forgalomkorlátozási szabályozások, a városi ITS-megoldások kiépítése vagy a közúti biztonság, továbbá körültekintően gondoskodik mindezek nyomon követéséről.

A közleményben ismertetett intézkedések megteremtik a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé való közös elmozdulás alapját.

[1]               Lásd „A jövő városai” című jelentést is, Európai Bizottság, 2011

[2]               A torlódások összköltsége; lásd: SEC(2011)358 final

[3]               COM(2011)144 final

[4]               Lásd különösen az Európai Parlament és a Tanács környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelvét, HL L 152, 2008.6.11., 1. o.

[5]               Az Eurobarométer 406. sz. különjelentése (2013)

[6]               COM(2010)2020 final

[7]               COM(2009) 490 final

[8]               Az Európai Parlament 2008. július 9-i állásfoglalása; 2008/2041(INI)

[9]               Vélemény a városi mobilitás cselekvési tervéről, 2010. május 27., TEN/414

[10]             Vélemény a városi mobilitás cselekvési tervéről, 2010. augusztus 27., 2010/C 232/05

[11]             A Tanács következtetései a városi mobilitás cselekvési tervéről, 2010. június 24.; www.ec.europa.eu/transport/themes/urban/urban_mobility/doc/2010_06_24_apum_council_conclusions.pdf

[12]             A városi mobilitás cselekvési tervének felülvizsgálatáról szóló jelentés, 2013,

ec.europa.eu/transport/themes/urban/studies/urban_en.htm

[13]             Az EU közlekedéspolitikájának városi dimenziójáról szóló nyilvános konzultáció eredményei, 2013, www.ec.europa.eu/transport/themes/urban/studies/urban_en.htm

[14]             A gyalogos közlekedés és kerékpározás előtérbe kerülése felé való elmozdulás különösen hatékonyan képes csökkenteni a városi mobilitásból és közlekedésből adódó negatív externáliákat, és hozzáadott értéket jelent az aktívabb életmód előmozdítása tekintetében is, amely járulékos egészségügyi előnyökkel jár. Az ide kapcsolódó témákkal foglalkozik az aktív és egészséges időskorra vonatkozó európai innovációs partnerség is

http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm?section=active-healthy-ageing

[15]             Városi mobilitási megfigyelőközpont – www.eltis.org

[16]             Iránymutatások – A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozása és végrehajtása, Európai Bizottság, 2013

[17]             Tükrözve a megfelelő várostervezés fontosságát a városi mobilitás iránti igény csökkentése érdekében (például a városok terjeszkedésének megakadályozásával)

[18]             www.cleanvehicle.eu

[19]             A városi útfelületek ugyanakkor versengenek a szabadidős tevékenységek és a társadalmi integráció céljait szolgáló nyilvános területekre mutatkozó igényekkel is (játszóterek, parkok stb.)

[20]             http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=2520

[21]             europa.eu/transport/themes/its/road/action_plan/its_for_urban_areas_en.htm

[22]             Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről, HL L 207, 2010.8.6., 1. o. (3. cikk a) és b) pontja),

[23]             Az Unióban történt közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos CARE adatbázis

[24]             Ua.

[25]             www.eltis.org

[26]             www.mobilityplans.eu

[27]             Pl. a jelenleg zajló ENDURANCE, QUEST, ADVANCE stb. projektek keretében

[28]             www.urbact.eu

[29]             Tanulmány a városi mobilitással kapcsolatos európai adatok és statisztikák harmonizált gyűjtéséről; MOVE/B4/196-2/2010 (2013)

[30]             Mivel a városi közlekedés nem az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, hanem a vállaláselosztási határozat hatálya alá tartozik, érdemes lenne meghatározni a városi közlekedésből származó CO2-kibocsátás referenciaértékeit a kibocsátások tagállamok általi csökkentésének elősegítése érdekében.

[31]             www.ecomobility-shift.org/index.php/en/

[32]             www.polisnetwork.eu/eu-projects/eu-projects-2/conduits-city-pool

[33]             http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm

[34]             www.ec.europa.eu/eip/smartcities/

[35]             A jelenlegi programozási időszakban az ERFA és KA alapokból származó összes közlekedési támogatás 9,63%-a irányul a városi közlekedésre és a tiszta városi közlekedés elősegítésére (25. és 52. kategória); az INFOVIEW adatbázisból származó adatok (2013. július)

[36]             Lásd az ERFA-rendeletet, különösen annak 5. és 7. cikkét

[37]             Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet, 5. cikk (4) bekezdésének (e) pontja – Beruházási prioritás: alacsony széndioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását,

[38]             Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet, 7. cikk

[39]             COM/2011/0650 final/2 - 2011/0294 (COD)

[40]             ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/connecting_en.htm

[41]             Az ENSZ 66/288. sz. határozata „A jövő, amit akarunk” http://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/66/288&Lanh=E