A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) értékelése Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás végrehajtása /* COM/2013/0897 final */
1. Bevezetés Az
európai képesítési keretrendszer (EKKR)[1] előmozdítja az egész életen át tartó tanulást és
javítja a tanulók és a munkavállalók mobilitását, foglalkoztathatóságát és
társadalmi integrációját a képesítési rendszerek európai referenciakeretének
létrehozásával. Az EKKR megkönnyíti a továbbtanulási lehetőségeket
kereső, vagy az európai munkaerőpiacra belépő évi több millió
diplomás képesítései összehasonlítását és elismerését. A Cseh Köztársaság
2012-ben például 900 különböző szakmai képesítést adott ki közel 150 000
diáknak. Ugyanebben az évben nagyjából 69 000 különböző szabályozott
szakmai képesítést adtak ki körülbelül 16,8 millió tanulónak az Egyesült
Királyságban. Az
EKKR megközelítést alkalmaz a képesítésekre vonatkozó európai együttműködésre.
A tanulási eredmények alapján nyolc referenciaszintet különböztet meg, amelyek
a képesítések minden formáját és szintjét lefedik. A tanulási eredményekre történő
összpontosítás a tanulót helyezi a középpontba, és fontos szerepet játszik a
különböző országokból és különböző tanulási környezetből
származó képesítések összehasonlításában és elismerésében. A
Bizottság folyamatosan hangsúlyozza a készségek és képesítések Unión belüli
összehasonlíthatósága támogatásának fontosságát – különösen a mostani, magas
munkanélküliség jellemezte időszakban –, mivel így a tanulók és a
munkavállalók egyszerűbben tudnak az országok és szakmák között váltani. A
tanulók és a munkavállalók számára a formális, nem formális vagy informális
tanulási környezetben megszerzett készségeik és képesítéseik felmutatásának
lehetővé tétele különösen fontos az alábbi kiemelt Európa 2020
kezdeményezések tekintetében: „Mozgásban az ifjúság”, „Új készségek és
munkahelyek menetrendje” és „Európai digitális menetrend”, továbbá az „Út a munkahelyteremtő
fellendülés felé” foglalkoztatási csomag, valamint a nem formális és az
informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás
tekintetében. E munka alátámasztása, valamint a készségek és képesítések
határokon átnyúló egyszerű elismerésének biztosítása érdekében a Bizottság
– a „Gondoljuk újra az oktatást” című kezdeményezése[2] részeként – kinyilvánította a „készségek és
képesítések európai térségének” létrehozására irányuló törekvését. Az EKKR a nemzeti
kormányokat a képesítések elismerési rendszerének egyszerűbbé és
átláthatóbbá tételére ösztönzi: az európai képesítési keretrendszerben 36
ország vesz részt önkéntesen (28 uniós tagállam, öt tagjelölt ország, valamint
Liechtenstein, Norvégia és Svájc). E jelentés az európai képesítési
keretrendszerrel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat mutatja be, és bemutat
néhány lehetséges hatást is a jövőre nézve. Azt vizsgálja, hogy az ajánlás
jelenlegi formájában megbirkózik-e a gyors társadalmi-gazdasági és technológiai
változások által megjelent új kihívásokkal, és támogatja-e a rugalmas tanulást.
Az értékelés a magas munkanélküliség és az elérhető tanulási
lehetőségek és képesítések egyre növekvő számának kezelése szempontjából
különösen fontos időszakban jelenik meg. A kihívások között szerepel a
magán szolgáltatók által kínált képesítések és a nemzetközi képesítések
növekvő száma, továbbá a nagyon sok tanuló elérésére képes virtuális
szabadegyetemek (MOOC) közelmúltbeli megjelenése. Ez az értékelés – az Europass
és EQAVET értékelésekkel, valamint a felsőoktatásban alkalmazott
minőségbiztosításról szóló eredményjelentéssel együtt – segíteni fog a
készségek és képesítések európai térségét érintő kihívások és a javítási
lehetőségek azonosításában. 2. eredmények és hatás 2.1. Az európai képesítési keretrendszer fő
tulajdonságai A következők képezik
az európai képesítési keretrendszer magját: •
Nyolc európai referenciaszint azonosítása a tanulási eredmények alapján, amelyek az összes európai
képesítési típust és szintet lefedik. Az 5., 6., 7. és 8. EKKR-szintek
összeegyeztethetőek a rövid képzési programok leírásával és az európai
felsőoktatási térség képesítési keretrendszere (QF-EHEA) három ciklusával;[3] •
Tanulási eredményekre koncentráló megközelítés. A szintleírásokat a tudás, a készségek és a kompetenciák szerint
határozzák meg, és nem függnek a tanulási környezet elemeitől, például a
tanulási folyamat hosszától vagy annak helyszínétől; •
Közös minőségbiztosítási alapelvek a felsőoktatásban és a szakképzésben az európai képesítési
keretrendszer keretén belül. Létrehozták az európai képesítési
keretrendszer tanácsadó csoportot, és nemzeti koordinációs pontokat alakítottak
ki a tagállamokban az európai képesítési keretrendszer végrehajtására. A tanácsadó csoport
biztosítja az általános koherenciát és a képesítési rendszerek európai
képesítési keretrendszerhez való hozzárendelése folyamatának átláthatóságát. A
megfeleltetés támogatására vonatkozó szerepköre értelmében 2009-ben az európai
képesítési keretrendszer tanácsadó csoport tíz kritériumot és eljárást fogadott
el a nemzeti képesítési szintek európai képesítési keretrendszernek[4] való megfeleltetéséhez. Ezek segítették egy
közös megközelítés kialakítását a megfeleltetés eredményeinek bemutatására az
érdekelt felek számára. Az összes ország alkalmazza ezeket a kritériumokat a
nemzeti megfeleltetési jelentései összeállítása során. Néhány kritériumot
(különösen a 3. és a 4. kritériumot) többféle módon lehet értelmezni, így
további pontosítások szükségesek a megfeleltetési folyamat átfogó koherenciájának
biztosítása érdekében. A nemzeti koordinációs pontok támogatják,
továbbá más kapcsolódó nemzeti hatóságokkal együtt irányítják a nemzeti
képesítési rendszerek és az európai képesítési keretrendszer közötti
kapcsolatot, illetve javítják e kapcsolat minőségét és átláthatóságát. 2.2. A végrehajtás felgyorsítása: újból
tudatosítani kell, hogy sürgős cselekvésre van szükség Az ajánlás két céldátumot fogalmaz meg: •
2010: a tagállamok
kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az európai képesítési
keretrendszerrel, különösen a képesítési szintjeik európai képesítési
keretrendszernek való megfeleltetése és szükség szerint nemzeti képesítési
keretrendszerek létrehozása által; •
2012: minden, az
illetékes hatóságok által kiadott új bizonyítvány, oklevél és Europass dokumentum
egyértelmű utalást tartalmazzon az európai képesítési keretrendszer
megfelelő szintjére. A 2010. évi
mérföldkő 2010-re négy tagállam
feleltette meg nemzeti képesítési rendszerét az európai képesítési
keretrendszernek. Ebből három már rendelkezett nemzeti képesítési
keretrendszerrel 2008-ban. 2013 júniusára húsz
tagállam mutatta be nemzeti jelentését az európai képesítési keretrendszernek
való megfeleltetésről. A fennmaradó országok (nyolc tagállam, négy
tagjelölt ország és Norvégia) 2013–14-ben tervezi a megfeleltetés befejezését. 2010 végére || FR, IE, MT, UK 2011 || BE-vl, CZ, DK, EE, LT, LV, NL, PT 2012 || AT, DE, HR, LU 2013 || BG, IT, PL, SI Megfeleltetés folyamatban || Tagállamok: BE-fr, BE-de, EL, ES, FI, HU, KY, RO, SE, SK, Tagjelölt országok: IS, ME, MK, TK EGT ország: NO 1. táblázat – Az EKKR ajánlás első mérföldköve
végrehajtásának áttekintése, 2013. szeptember Ez azt mutatja, hogy az
ajánlás olyan újításokhoz vezet – például tanulási eredményeken alapuló átfogó
nemzeti képesítési keretrendszerekhez –, amelyek az érdekelt felek széles
körétől jelentős politikai és technikai elkötelezettséget kívánnak.
Az ilyen fejlemények sok időt igényelnek. Ezért az európai képesítési
keretrendszer iránti erős nemzeti elköteleződés ellenére látható a
lemaradás a végrehajtásban. A további csúszások elkerülése érdekében az összes
országnak be kell fejeznie a megfeleltetési folyamatot 2014 végéig, és
gyorsabban kell végrehajtania az ajánlásban foglaltakat. A Bizottság meg fogja
erősíteni az európai képesítési keretrendszer nemzeti szintű végrehajtásának
nyomon követését – szükség esetén kétoldalú eszmecserékkel – annak érdekében,
hogy segítse az egyes országokat a rájuk jellemző kihívások leküzdésében. Meg kell jegyezni, hogy a megfeleltetési
jelentés csak egy pillanatfelvétel az ország képesítési rendszeréről, míg
a megfeleltetés maga dinamikus tükörképet mutat a változó képesítési
rendszerekről. Az országoknak ezért rendszeresen felül kell vizsgálniuk a
megfeleltetési jelentéseiket, és tájékoztatniuk kell a tanácsadó csoportot bárminemű
változásról és az érdekelt felek megjegyzéseire adott válaszaikról. A tanácsadó
csoportnak kell meghatároznia a nemzeti képesítési rendszerek fejlesztésének,
valamint annak a megfeleltetési folyamatra gyakorolt hatásának nyomon
követésére szolgáló kritériumokat és eljárásokat. A 2012. évi
mérföldkő A második mérföldkő
feladata, hogy közvetlenül megismertesse az európai képesítési keretrendszert a
tanulókkal, a munkavállalókkkal, az oktatási és képzési intézményekkel,
valamint a munkaadókkal. Az EKKR-szintek feltüntetése a képesítéseken és a
kiegészítő dokumentumokon hatalmas lépés a képesítések országhatároktól
független egyszerűbb összehasonlítása felé. A megfeleltetéssel
kapcsolatos mérföldkő késedelmes teljesítése jelentős csúszást
okozott a második mérföldkő teljesítésében. 2012-re csak egy ország
tüntette fel az EKKR-szintet az Europass kiegészítő dokumentumokon. Két
ország jelezte az EKKR-szintet a képesítési adatbázisában. 2013 szeptemberére
három ország bocsátott ki olyan képesítéseket, amelyeken jelezték az EKKR-szintet,
és öt ország kezdte meg az EKKR-szintek feltüntetését az Europass
dokumentumokon. További hat ország tervezi ennek bevezetését 2013-14-ben. || 2012 vége || 2013. szeptember Az EKKR-szint megjelenik az új bizonyítványokon és okleveleken || || CZ, DK, LT Az EKKR-szint megjelenik az Europass dokumentumokon – oklevélmelléklet (ds) és/vagy bizonyítvány-kiegészítő (cs) || FR (cs) || CZ (cs), DK (ds), EE (ds), IE (ds) Az EKKR-szint megjelenik a nemzeti képesítési adatbázisokban || FR, UK || CZ, DK, 2. táblázat: Az EKKR ajánlás második mérföldköve
végrehajtásának áttekintése A második mérföldkő
teljesítése mostanra sürgetővé vált. Az EKKR-szint feltüntetése és a
megszerzett tanulási eredmények egyértelmű bemutatása hatékony eszközt ad
az egyének kezébe, amellyel jobban bemutathatják készségeik és képesítéseik
szintjét és változatosságát. Ez különösen a válsághelyzetekben fontos.
Sürgősen folytatni kell a munkát nemzeti szinten annak érdekében, hogy
2014 végére az Európában kibocsátott képesítések legalább negyede tartalmazza a
megfelelő EKKR-hivatkozást. Az országok eltérő
módon közelítik meg a második mérföldkövet. A legtöbb nemzeti hatóság úgy
gondolja, hogy a technikai megoldásokat nemzeti szinten egységesen kell
használni. Mások a képesítéseket kibocsátó intézményekre bízzák, hogy
feltüntetik-e, és ha igen, hogyan az EKKR-szintet a bizonyítványokon,
okleveleken, Europass kiegészítő dokumentumokon és képesítési
adatbázisokban. Az országok összességében egyetértenek abban, hogy közös uniós
megközelítés szükséges ahhoz, hogy ugyanazt az átláthatósági szintet tudják
biztosítani minden tanuló és munkavállaló számára. A tanácsadó csoportnak ki
kell alakítania egy közös megközelítést. 2.3. Koherens rendszer Az európai képesítési keretrendszer nyolcszintű
struktúrája alkalmazandó a nemzeti képesítési rendszerekre és az érdekelt felek
igényeire is. A legtöbb ország rendelkezik vagy kifejleszt olyan átfogó nemzeti
képesítési keretrendszert, amely a formális oktatási és képzési rendszerek
által kibocsátott képesítések összes típusát és szintjét lefedi. A nemzeti
képesítési keretrendszer szintjeinek száma a nemzeti szükségletektől függ. Az európai képesítési keretrendszer átfogó
alapelvei és felépítése – a „képesítés” meghatározása és a tanulási
eredményekre alapuló szintrendszer – egyszerűbbé teszi a képesítések
összehasonlítását. Néhány alapvető kérdést azonban meg kell fontolni a
jövőbeni fejlesztéseket illetően:
Míg az európai képesítési keretrendszer
célja minden európai képesítés viszonyítási pontjává válni a kibocsátó
szervtől függetlenül, a legtöbb nemzeti képesítési keretrendszer csak
az állami oktatási és képzési intézmények által kibocsátott képesítéseket
foglalja magában. Csak néhány nemzeti képesítési keretrendszer fedi le a
formális rendszeren kívül, például a magánszférában kiadott képesítéseket,
amelyek gyakran hasznosak a munkaerőpiacon. Kulcsfontosságú kihívás
annak biztosítása, hogy a nemzeti képesítési keretrendszerben foglalt
minden képesítés, köztük a nem formális és informális tanulás során
megszerzett képesítések, megbízhatóak legyenek és megfeleljenek az
alapvető minőségi követelményeknek. A tanácsadó csoportnak kell
iránymutatást adnia a képesítések nemzeti képesítési keretrendszerbe való
beemelése során figyelembe veendő közös kritériumokról.
Előfordulhat, hogy az európai
képesítési keretrendszer jelenlegi funkciói nem alkalmasak az újítások
befogadására. Új gyakorlatok vannak terjedőben, például a vegyes
oktatási formák. A virtuális szabadegyetem viszonylag új keletű
fejlemény a távoktatásban, amely lehetővé teszi a tanítás határoktól
és időzónáktól független megszervezését bárhol, ahol van
internetkapcsolat.
A képesítéseket
nemzetközi szervek és multinacionális vállalatok bocsátják ki több országban,
Európán belül és kívül egyaránt. Néhány ország beemelte ezeket a nemzeti
képesítési keretrendszerébe, de nem mindig ugyanazzal az EKKR-szintettel. Az
ilyen ügyekben minden országra kiterjedő egységes megközelítést kell
alkalmazni az EKKR-szinteknek való megfeleltetés során, hogy elkerülhető
legyen a munkaadók és a képesítést megszerzők összezavarása.
A „tudás” és a „készségek” EKKR szerinti
meghatározása egyezik a nemzeti meghatározásokkal. A „kompetencia”
meghatározása azonban problematikusabb, mivel a II. mellékletben foglalt
meghatározás nem teljesen egyezik meg az I. mellékletben foglalt
meghatározással. A „kompetencia” meghatározást tehát pontosítani kell.
A minőségbiztosításra vonatkozó közös
alapelvek átsegítették az országokat a megfeleltetési folyamaton. Habár az
alapelvek kizárólag a szakképzési és felsőoktatási képesítésekre
irányultak, természetesen vonatkoznak más képesítésekre is.
Egyértelművé kell tenni, hogy az alapelvek iránymutatást nyújthatnak
a képesítések minden típusa és fajtája vonatkozásában.
Néhány, európai szinten alaposabban
megvitatott kérdés a 2–3. EKKR-szintű képesítésekkel kapcsolatos –
nem érintve a kötelező oktatásban szerzett és a 3–5. EKKR-szintű
képesítéseket –, ideértve a felsőoktatásba belépést biztosító
érettségi bizonyítványt és a kézművesmesteri képesítést.
A
felsőoktatási képesítések elismeréséről szóló lisszaboni egyezmény
szerint a felsőoktatásba belépést biztosító érettségi bizonyítványok
nagyrészt megegyeznek egymással, biztosítva a felsőoktatáshoz való
hozzáférést egész Európában és a világ más részein is. E képesítések más EKKR-szintnek
való megfeleltetése különbséget sejtetne a megszerzett tanulási eredmények
szintjében, ami akadályt gördíthet a másik országban továbbtanulni kívánó
érettségizők mobilitása elé. Egyes esetekben az
ugyanolyan megnevezéssel/címmel ellátott nemzeti képesítések tartalomban és
komplexitásban eltérnek egymástól. Más esetekben viszont az országok
eltérően értelmezik azt, hogy hogyan lehetne a legjobban megfeleltetni a
tanulási eredményeket az EKKR-szintekkel. Ezeket a különbségeket – még ha jogosak
is – nem fogják megérteni az emberek, akik számára a képesítés címe továbbra is
hasonló marad, tehát hasonló képesítést kell takarnia. Továbbra is biztosítani
kell az európai szintű információcserét és iránymutatást annak érdekében,
hogy a megfeleltetésre vonatkozó határozatokat megértsék és azokban
megbízzanak.
Az európai képesítési keretrendszer
szerkezete teljesen összeegyeztethető az európai felsőoktatási
térség képesítési keretrendszerével. A végrehajtás koherenciája különösen
azért biztosított, mert az Európa Tanács is részt vesz a tanácsadó csoport
és a nemzeti koordinációs pontok megbeszélésein, a Bizottság pedig az
európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerével kapcsolatos
találkozókon képviselteti magát. E koherencia tette lehetővé a legtöbb
ország számára, hogy egyszerre hajtsa végre az európai képesítési
keretrendszernek való megfeleltetést és az európai felsőoktatási
térség képesítési keretrendszerével kapcsolatos, önbevalláson alapuló
nyilatkozattételt, valamint hogy egyetlen jelentésben mutassák be mindkét
folyamat kritériumait. Számos, az európai képesítési keretrendszert nem
használó, bolognai rendszert viszont alkalmazó ország fejlesztette ki az
egész életen át tartó tanulásra vonatkozó, tanulási eredményekre alapuló
nemzeti képesítési keretrendszerét. Érdemes lenne összegyűjteni az
országok nézőpontját a két átfogó európai képesítési keretrendszer
hozzáadott értékéről.
2.4. Az EKKR mint a
képesítések elismerésének és az átláthatóság biztosításának központi eszköze Az európai képesítési
keretrendszer a képesítések minden szintjére és típusára vonatkozik. Az európai
képesítési keretrendszer és más, a készségek és képesítések átláthatóságának
javítását célzó európai szakpolitikák és eszközök[5] (például a QF-EHEA [európai
felsőoktatási térség képesítési keretrendszere], az Europass, az ECTS
[európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer], az ECVET [európai
szakképzési kreditrendszer], a 2005/36/EK irányelv, az ESCO [készségek,
kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozási rendszere], az
informális és nem formális tanulás érvényesítése), valamint a
minőségbiztosítási keretrendszerek és alapelvek (EQAVET [a szakképzés
európai minőségbiztosítási referenciakerete] és ESG [európai szabványok és
iránymutatások]) közötti koherencia alapvetően fontos ezen eszközök
hatékony működése és hatása szempontjából. Mindezek megkönnyítik a
személyek szabad mozgását, és előmozdítják az egész életen át tartó
tanulást, valamint néhány eszköz közülük alkalmazza a tanulási eredményekre
összpontosítő megközelítést. Az európai képesítési
keretrendszer és az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerek,
nevezetesen az ECTS és az ECVET, az alapvető elveiket illetően
koherensek, a gyakorlati végrehajtásuk azonban még nincs teljes összhangban. Az
ECTS rendszert a felsőoktatási kurzusok kb. 75%-a esetén használják. Míg a
legtöbb programot már az elérni kívánt tanulási eredmények alapján határozzák
meg, a kihívást a tanulási eredmények programtervezetre és -értékelésre való
kiterjesztése jelenti. Az ECTS útmutató jelenleg is folyó felülvizsgálata
további útmutatással szolgál majd Európa számára. Az ECVET teljes
mértékben a tanulási eredményekre épül, ez a rendszer viszont még a
végrehajtási folyamat korábbi fázisában tart. Az európai képesítési
keretrendszer közös minőségbiztosítási alapelvei nagyrészt
összeegyeztethetőek az európai szabványok és iránymutatások (ESG)
rendszerével és a szakképzés európai minőségbiztosítási
referenciakeretével (EQAVET). E három eszköz alapelvei azonban kizárólag az
oktatásban és képzésben végzett általános minőségbiztosításra vonatkoznak,
és nem nyújtanak egyedi útmutatást a tanulási eredményekre koncentráló
megközelítés, valamint a képesítések és a képesítési keretrendszerek
minőségének biztosítására vonatkozóan. Az európai képesítési
keretrendszernek és a szakképzés európai minőségbiztosítási
referenciakeretének jelenleg is folyó értékelését, valamint az európai
szabványok és iránymutatások felülvizsgálatát annak feltárására kellene alkalmazni,
hogy hol hozhatók létre további szinergiák az európai képesítési
keretrendszerek és a minőségbiztosítási intézkedések között. Az európai képesítési
keretrendszer egybecseng a felsőoktatási képesítések elismeréséről
szóló lisszaboni egyezménnyel (LRC)[6], amely elősegíti a képesítések elismerését a felsőoktatásban és a felsőoktatáshoz való hozzáférést
Európában. A lisszaboni egyezménynek a külföldi képesítések elismerése során
alkalmazott képesítési keretrendszerek használatáról szóló, 2013. júniusban
elfogadott kiegészítő dokumentuma szorosabb kapcsolatot szorgalmaz a
képesítési keretrendszerek és a képesítések továbbtanulási célból alkalmazott
elismerése között. Az intézményi szintű elismerési gyakorlat azonban
ritkán veszi figyelembe a képesítési keretrendszereket és az európai
keretrendszerek eredményezte nagyobb átláthatóságot. A szakmai képesítések elismerését illetően
kevesebb koherencia figyelhető meg az irányelvvel. Az irányelv öt szintet
és bemeneti kritériumokat is alkalmaz (például a kurzus időtartama),
amelyek alapján el lehet ismerni a képesítéseket a munkaerőpiacon; ezzel
szemben az európai képesítési keretrendszer a tanulási eredmények alapján nyolc
szintet állapít meg. Ez elbizonytalanította az érdekelt feleket. Az új irányelv[7] ezért az európai képesítési keretrendszerrel való szinergiák
létrehozására törekszik. Az irányelv megtartja az ötszintű bemeneti
rendszert, azonban lehetőséget ad „közös képzési keretek” kifejlesztésére
is, amelyek segítségével az országok az ismeretek, készségek és kompetenciák
tekintetében az EKKR-szintekhez kapcsolódó minimumszintben állapodhatnak meg.
Ezek alapján az országok automatikusan el tudják ismerni a szakmai
képesítéseket. Az ajánlás szoros kapcsolatot indítványoz az
Europass kezdeményezéssel. Az Europass kiegészítő dokumentumokban jelezni
kell a megfelelő EKKR-szintet, ez azonban csak ritkán valósul meg a
második EKKR-mérföldkő korlátozott végrehajtása miatt. Végül pedig szoros a kapcsolat a készségek,
kompetenciák, képesítések és foglalkozások többnyelvű európai osztályozási
rendszere (ESCO) és az európai képesítési keretrendszer fejlesztése között. Az
európai képesítési keretrendszerhez kapcsolt képesítéseket közvetetten be
fogják emelni a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai
osztályozási rendszerébe. Ez az európai képesítési keretrendszer portálon
keresztül történik majd, amely portál a nemzeti képesítési adatbázisokra mutat
majd. A nemzeti képesítési keretrendszerekben nem szereplő nemzetközi
képesítéseket közvetlenül beemelik a készségek, kompetenciák, képesítések és
foglalkozások többnyelvű európai osztályozási rendszerébe. Az európai
képesítési keretrendszerben és a készségek, kompetenciák és foglalkozások
többnyelvű európai osztályozási rendszerében alkalmazott tanulási
eredményekre koncentráló megközelítést is koordinálni kell. 2.5. Irányítás Az európai képesítési keretrendszert a tanácsadó
csoport és a nemzeti koordinációs pontok irányítják (2.1. szakasz). A tanácsadó csoport az alábbiak
képviselőiből tevődik össze: ·
36 ország (28 uniós tagállam, öt tagjelölt ország,
valamint Liechtenstein, Norvégia és Svájc); ·
európai szociális partnerek (ETUC, BusinessEurope,
UAEPME, CEEP); ·
európai ernyőszervezetek, amelyek képesítést
bocsátanak ki (Eurochambres, EUCIS-LLL, EUA); és ·
egyéb érdekelt felek (Állami Foglalkoztatási
Szolgálat, Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége, Európai Önkéntes
Központ, Európai Ifjúsági Fórum). Az Európa Tanács részt vesz a tanácsadó csoport
munkájában, hogy biztosítsa a koherenciát az európai képesítési keretrendszer
és az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszere között. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ
(Cedefop) és az Európai Képzési Alapítvány támogatja a tanácsadó csoportot. A tanácsadó csoport hatékony iránymutatást nyújt a
nemzeti megfeleltetési folyamatok végrehajtásához és erősíti a részt
vevő országok közötti bizalmat és megértést. A csoport mandátumát 2012-ben
meghosszabbították annak érdekében, hogy felügyelje a nem formális és
informális tanulás érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás[8] végrehajtását. Ennek célja az olyan képesítési keretrendszerek és
érvényesítési intézkedések közötti kapcsolat megerősítése, amelyeket a
legtöbb országban még létre kell hozni. 36 országban hoztak létre nemzeti koordinációs
pontokat. Ezek különböző intézményi háttérrel rendelkeznek, például vannak
köztük minisztériumok, nemzeti ügynökségek, nemzeti képesítési hatóságok,
oktatási kutatóintézetek, valamint oktatási tájékoztató központok. A nemzeti
koordinációs pontok hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen szoros a
kapcsolat köztük és a nemzeti/európai képesítési keretrendszerekhez kapcsolódó
folyamatok nemzeti irányítása között. A nemzeti koordinációs pontok
tevékenységének központjában az érdekelt felekkel történő kommunikáció
áll, azonban nagy kihívásnak tartják a szociális partnerekkel való
kapcsolattartást, és nem rendelkeznek kellő szakértelemmel a
nyilvánossággal való érintkezésben. A nemzeti hatóságoknak meg kell
vizsgálniuk, hogy a nemzeti koordinációs központok hogyan kommunikálhatnának
hatékonyabban az érdekelt felekkel, és hogyan hajthatnák végre kommunikációs
stratégiáikat. Habár a nemzeti koordinációs központok a
kezdeti szervezeti nehézségek és a megfeleltetési ütemterv változásai miatt a
rendelkezésre álló költségvetés csak kb. 75%-át használták fel az elmúlt három
évben, a tevékenységük mégis kulcsfontosságú volt az európai képesítési
keretrendszer nemzeti szinten való bevezetésében. Az EKKR portál teszi közzé a keretrendszerrel
kapcsolatos híreket és a nemzeti megfeleltetési folyamatok eredményeit. Ezen
kívül lehetővé teszi a nemzeti képesítési szintek és az európai képesítési
keretrendszer összehasonlítását, valamint a képesítések közötti keresést. Az
összehasonlító funkció a megfeleltetést már végrehajtó 20 ország közül 9-ről
tartalmaz információt. Az egyes képesítésekre való keresés csak 2013
végétől működik majd. Nagy kihívást
jelent az a tény, hogy még nem minden országban hoztak létre nemzeti képesítési
adatbázist, és a már meglévő adatbázisok nem tartalmazzák az összes képesítést.
Nagyon sok országnak kell részt vennie a portál fejlesztésében ahhoz, hogy a
benne rejlő lehetőségeket teljesen ki tudják használni. 2.6. Hatás és
fenntarthatóság Habár nem létezik
statisztika az európai képesítési keretrendszer egész életen át tartó tanulásra
és mobilitásra gyakorolt hatásairól, a végrehajtása pedig még
gyerekcipőben jár, a tanulási eredményekre koncentráló megközelítésre való
áttérés mégis nagy előrelépést jelent. A keretrendszer előkészítette
a rugalmasabb tanulási utak elfogadását, valamint a nem formális és informális
tanulás érvényesítését. Az európai képesítési
keretrendszer a 36 országon kívül is éreztette hatását. Számos uniós
partnerország beépítette az európai képesítési keretrendszer koncepcióit saját
nemzeti és regionális fejlesztésébe, továbbá a világ más országai is
szeretnének párbeszédet indítani a keretrendszerről. Az európai képesítési
keretrendszer felé irányuló politikai elkötelezettség segítségével a közös
referenciaeszköz európai pénzügyi támogatás nélkül is fenntartható lenne, az
érdekelt felek azonban úgy látják, hogy az erős uniós szintű
koordináció elengedhetetlen a koherens és átlátható végrehajtáshoz. 3. Következtetések A megállapítások megerősítik, hogy az
európai képesítési keretrendszer széles körben elfogadott viszonyítási pontként
szolgál a képesítési keretrendszerek fejlesztésében, a tanulási eredményekre
koncentráló megközelítés bevezetésében, valamint a készségek és kompetenciák
átláthatóságának és elismerésének előmozdításában. A keretrendszer a jövőben
a készségek és képesítések európai térségében központi szerepet játszhat. A
végrehajtásban történt lemaradások miatt azonban mostanra sürgetővé vált a
bevezetés. Az Uniónak lehetővé kell tennie a tanulók és a munkavállalók
számára, hogy láthatóbbá tegyék készségeiket függetlenül attól, hogy hol
szerezték azokat. Az Uniónak az európai képesítési keretrendszert a lehető
leghamarabb működőképessé kell tennie. Az értékelés eredményei
alapján a Bizottság a következő intézkedések meghozatalát javasolja az európai
képesítési keretrendszer relevanciájának, hatékonyságának és hatásának növelése
érdekében: EKKR-megfeleltetés
felgyorsítása és nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozása Minden
országnak olyan erős nemzeti képesítési keretrendszert kell létrehoznia,
amelyet az érdekelt felek megértenek és használnak. Az országoknak a nemzeti
konzultációkra kell építeniük, széles körben konszenzust kell kialakítaniuk a
nemzeti képesítési szintjeik EKKR-szinteknek való megfeleltetését
illetően, továbbá dolgozniuk kell a 2014-ben benyújtandó első
megfeleltetési jelentésük véglegesítésén is. A
tanulási eredményekre alapuló képesítési keretrendszerek szerepének és
hatásának erősítése nemzeti és európai szinten A
kormányoknak el kell kötelezniük magukat amellett, hogy minden oktatási és
képzési alrendszerben alkalmazzák a tanulási eredményekre koncentráló
megközelítést olyan átfogó nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetésével,
amelyek a hagyományos formális oktatási és képzési rendszerekben és azokon
kívül szerzett képesítéseket is magukban foglalják. A nemzeti képesítési
keretrendszereket be kell építeni az általános oktatási, képzési és
foglalkoztatási szakpolitikákba. Az ajánlás I. és II. mellékletében foglalt
„kompetencia” meghatározását európai szinten egyértelművé kell tenni. Az átlátható és
koherens EKKR-megfeleltetés előmozdítása a képesítési rendszerek
változásainak figyelembevételével A
megfeleltetést állandó folyamatként kell elképzelni, és nem lehet azt kizárólag
egy megfeleltetési jelentés bemutatására korlátozni. A tanácsadó csoportnak
iránymutatást kell nyújtania a 3. és 4. kritériumra vonatkozóan és ki kell
dolgoznia a megfeleltetési jelentések jövőbeni nyomon követésére szolgáló
átfogó stratégiát. A stratégiának tartalmaznia kell annak fokozott nyomon
követését, hogy az országok mennyire veszik figyelembe a tanácsadó csoport
nemzeti megfeleltetési jelentéssel kapcsolatban megfogalmazott észrevételeit,
továbbá tartalmaznia kell a megfeleltetés országok közötti ellentmondásai
kezelésének módját is. A tanácsadó csoportnak továbbá elő kell segítenie
az érdekelt felek között a kihívást jelentő megfeleltetési
kérdésekről folyó kommunikációt. Az
európai minőségbiztosítás és képesítési keretrendszerek közötti kapcsolat
erősítése Az európai képesítési keretrendszer
minőségbiztosítással kapcsolatos közös alapelveit, az EQAVET-et és az
ESG-t koherensebbé kell tenni, és azoknak támogatniuk kell a tanulási
eredményekre koncentráló megközelítést az egész életen át tartó tanulásra
vonatkozó koherens minőségbiztosítási alapelvek meghatározása érdekében. A
képesítések, képesítési keretrendszerek és az európai képesítési
keretrendszernek való megfeleltetés iránti bizalom növelése mellett ez
erősebb bizalmat ébreszthet és nagyobb átjárhatóságot hozhat létre az
oktatási és képzési alrendszerek között. Az
európai képesítési keretrendszerre vonatkozó kommunikáció javítása a tanulók,
munkavállalók és más érdekelt felek jobb elérése és a keretrendszer
előnyeiről történő tájékoztatása érdekében Az országoknak, miután megfeleltették képesítéseiket
az EKKR-szinteknek, biztosítaniuk kell, hogy minden új bizonyítványon,
oklevélen és Europass kiegészítő dokumentumon fel legyen tüntetve a
megfelelő EKKR-szint. Az országoknak nemzeti képesítési
adatbázist/nyilvántartást kell létrehozniuk, és össze kell ezeket kötniük a
keretrendszer portáljával. A portált össze kell kapcsolni az európai tanulási
lehetőségek portáljával (Ploteus) és az ESCO-val. A Bizottság meg fogja
vizsgálni, hogy hogyan lehet a webes eszközöket készségekhez kapcsolt szolgáltatások
nyújtására használni a tanulók, munkavállalók és más érdekelt felek körében a
mobilitás, az egész életen át tartó tanulás és a foglalkoztathatóság támogatása
céljából. Az európai képesítési keretrendszer jobb felhasználása a
mobilitással és egész életen át tartó tanulással kapcsolatos eszközökben és
szakpolitikákban Az
európai képesítési keretrendszer olyan csomópontként szolgálhat, amelyhez más,
például kreditátviteli és -elismerési európai szakpolitikák és eszközök
kapcsolódnak. A tanulási eredményekre alapuló képesítési keretrendszerek és
kreditrendszerek megkönnyítik a rugalmasabb egyéni tanulási utak kialakítását
különböző intézményekben, ágazatokban és országokban. A Bizottságnak, a
tagállamoknak és az érdekelt feleknek meg kell erősíteniük és
érthetővé kell tenniük az európai képesítési keretrendszer és az európai
kreditátviteli és -gyűjtési rendszerek közötti kapcsolatot. Az országoknak
egyre inkább az európai képesítési keretrendszert kell ajánlaniuk
kiegészítő információforrásként a szakmai képesítések elismeréséről
szóló irányelv értelmében a más tagállamban, valamint a felsőoktatási
képzések elismeréséről szóló lisszaboni egyezmény értelmében az Oktatás és
képzés 2000-ban részt vevő országokban kibocsátott képesítések elismerését
vizsgáló illetékes hatóságok számára. Az európai képesítési
keretrendszer szerepének tisztázása a nemzetközi képesítések és az Európán
kívüli országok és régiók esetén Az
európai képesítési keretrendszert egyre többször használják viszonyítási
pontként a képesítések összehasonlítása során. A jelenlegi megfeleltetési
folyamatnak és feltételrendszerének biztosítania kell, hogy az európai
képesítési keretrendszer minden képesítésre, köztük a nemzetközi képesítésekre
is kiterjedjen. Folytatni kel annak feltérképezését, hogy az európai képesítési
keretrendszer hogyan tudná támogatni az Európán kívül szerzett képesítések
megfeleltetését és elismerését. Az
európai képesítési keretrendszer fejlesztése az online tanulás és a nemzetközi
képesítések közelmúltbeli újításaihoz való jobb alkalmazkodása érdekében Az európai képesítési keretrendszernek nemzetközi
képesítésekre és olyan képesítésekre is ki kell terjednie, amelyek
különböző országokban teljesített modulokat is tartalmaznak, vagy amelyek
ötvözik a személyes és az online tanulást. Az európai képesítési keretrendszer
csak akkor válhat igazán mindent átfogó keretrendszerré, ha alkalmazkodik az
újításokhoz, és képes lépést tartani az oktatás és képzés nyújtásában
bekövetkezett változásokkal. A „Gondoljuk újra az oktatást”
stratégia az oktatás gazdasági növekedésben, versenyképességben és
foglalkoztatásban játszott fontos szerepét hangsúlyozta. Az egyik javaslata
szerint a készségek és képesítések átláthatóságával és elismerésével
kapcsolatos uniós eszközök között további szinergiákat kell feltárni. Ez a
készségek és képesítések európai térségének kiépítéséhez vezethetne, amelyben
mindenki számára biztosított a szabad mozgás, és az egyének gyorsan
elismertethetik kompetenciáikat és képesítéseiket továbbtanulás, vagy azok
munkaadók általi elfogadása céljából. A Bizottság meg
fogja vitatni az érdekelt felekkel e jelentés következtetéseit a 2013/14 telén
megrendezésre kerülő, a készségek és képesítések európai térségéről
szóló nyilvános vita során is. E vita és egy hatástanulmány következtetései
alapján a Bizottság megfontolhatja az európai képesítési keretrendszer
jelenlegi jogalapjának felülvizsgálatára vonatkozó javaslat benyújtását –
(2008/C 111/01) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i ajánlása. [1] http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/eqf_en.htm. [2] COM(2012) 669 final. [3] http://www.ehea.info/Uploads/qualification/QF-EHEA-May2005.pdf. [4] http://ec.europa.eu/eqf/documentation_en.htm
[5] http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/mobility_en.htm. [6] Európai szerződések sorozat,
165. szám – A felsőoktatási
képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről, 1997.
április 11. [7] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011PC0883:EN:NOT
[8] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:398:0001:0005:EN:PDF