A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A 2008–2012 KÖZÖTTI KÖZÖSSÉGI STATISZTIKAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ZÁRÓÉRTÉKELÉSÉRŐL

1.           Bevezetés

A közösségi statisztikai programról (2008–2012) szóló 1578/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot[1] 2007. december 11-én fogadták el.

A határozat 6. cikke szerint: „A program által lefedett időszak végén a Bizottság – a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően – értékelő jelentést mutat be a program végrehajtásáról, figyelembe véve a független szakértők véleményét. A jelentést 2013 végéig kell elkészíteni, majd ezt követően az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtani.”

A 6. cikk továbbá kimondja, hogy: „A prioritások átrendezésének eredményeiről szóló jelentéstétel, amely tartalmazza az ehhez a statisztikai programhoz tartozó statisztikai projektek és területek költségeiről és terheiről készült becsléseket, valamint különösen a közösségi szakpolitikákkal kapcsolatban felmerülő statisztikai igények felmérését is, az időközi jelentés és a végső értékelő jelentés részét képezi.”

E dokumentum a záróértékelésről szóló kért jelentés, melynek alapja egy külső értékelő vállalkozás jelentése és a félidős értékelő jelentés. A 2. fejezet összegzi a közösségi statisztikai program főbb eredményeit, a 3. fejezet a prioritások átrendezésének eredményeit, a 4. fejezet az Eurostat jövőképéről szóló közlemény[2] végrehajtását ismerteti. Utóbbi egy jelentős új kezdeményezés, melyet bár a közösségi statisztikai program elfogadása után tettek közzé, 2010–2012 között átformálta a tevékenységeket és a jövőre nézve is releváns. Az 5. fejezet a külső tanácsadó ajánlásaival kapcsolatos észrevételeket ismerteti.

A külső tanácsadó zárójelentésének összefoglalója a következő honlapon található http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/quality/documents/Report_expert.pdf.

2.           A program fő eredményei

Ez a fejezet a program időszaka alatt elért eredményekre összpontosít és kiterjed valamennyi célkitűzésére.

Összefoglaló

A közösségi statisztikai program több mint 130 célkitűzést tartalmaz, melyek többségének végrehajtása jelentősen előrehaladt. A végrehajtási arány az intézményi célkitűzések és a jogi keret javítását célzó célkitűzések esetében volt a legmagasabb: célkitűzéseik — 100 %-a illetve 95 %-a végrehajtottnak tekinthető —, míg a statisztikák előállításához kapcsolódó célkitűzések kb. 10 %-a nem valósult meg megfelelően. Részletesebb információ a külső tanácsadó jelentésének összefoglalójában található. E celkitűzéseket illetően figyelembe kell venni, hogy az európai statisztikák a tagállamok által előállított statisztikákon alapulnak. Ennek eredményeképpen néhány célkitűzés megvalósulását hátráltatják a statisztikák előállítási folyamatai és a tagállamokban rendelkezésre álló erőforrások. Emellett erőforrásokat kellett átcsoportosítani a közösségi statisztikai program időszakában a pénzügyi válság miatt felmerült új statisztikai igények fedezésére, különösen a makrogazdasági statisztika és a társadalomstatisztika területén.

A pénzügyi végrehajtás általában jól haladt, a trend a hatékonyság javulásának irányába mutat.

Átfogó kérdések

A statisztika szerepe az európai integrációban

Az integrált nemzeti számlák új európai rendszerének (ESA 2010) kidolgozási folyamatának csúcspontját az jelentette, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2013 májusában elfogadta az ESA 2010 rendeletet[3], emellett jelentősen előrehaladt a NACE Rev. 2 nómenklatúra végrehajtása. A multinacionális vállalatcsoportokat tartalmazó uniós regiszter várhatóan 2013 végére lesz teljes, de néhány tagállam már használja. Az adatok és a metaadatok cseréjére vonatkozó statisztikai és IT-standardok egyre jobban hozzáférhetővé váltak az európai statisztikai rendszerben (ESR), pl. statisztikai adat- és metaadatcsere (SDMX) standardok, emellett kidolgozták az ESR metaadat-kezelőt a harmonizált ESR-metaadatok előállítására és terjesztésére. Folyamatosan nőtt az internethasználat, nemcsak adatterjesztés céljából. Az ESR-ben a bizalmas adatkezelés összehangolását szolgáló szakpolitikák és eszközök kerültek kifejlesztésre. A kutatók és a statisztikusok közötti együttműködést szolgáló portál a hivatalos statisztikák területén végzett kutatások eredményeit tartalmazza, emellett rendelkezésre bocsátották a nyílt forráskódú Demetra- és R-szoftvereket a nyílt forráskódú szoftverek megfigyelőközpontja és adattára honlapon.

Kapcsolatok az érdekelt felekkel

Az európai statisztikai rendszer (ESR)

Az ESR-bizottság (az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága) 2011-ben elfogadta az európai statisztika gyakorlati kódexe felülvizsgált változatát, és 2012 végén aktualizálta az ESR minőségbiztosítási keretét (v1.1). Az európai statisztikairányítási tanácsadó testület évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a gyakorlati kódex végrehajtásáról. Az európai statisztikai képzési programot hosszú távú stratégia részeként évente dolgozták ki.

Együttműködés a felhasználókkal

Az európai statisztikai tanácsadó bizottság elősegítette a különböző felhasználói csoportokkal folytatott kommunikáció javítását. 2009-ben általános felmérést végeztek az Eurostat felhasználók megelégedettségéről, a felmérést 2011 óta évente megismétlik. A felhasználók körében specifikus területeken is végeztek felméreseket, melyeket folyamatosan felülvizsgálnak. A felhasználói megelégedettséget a felhasználókkal folytatott személyes kapcsolatok alapján is értékelték, pl. munkacsoportok és a Bizottságon belüli meghallgatások keretében.

Technikai együttműködés harmadik országokkal és együttműködés nemzetközi szervezetekkel

Az Eurostat a bővítési folyamattal kapcsolatban széles körű adatokat gyűjtött és tett közzé, kisebb mértékben pedig az európai szomszédságpolitikai partnerországokra vonatkozóan. Ezeket az adatokat az Eurostat által végrehajtott regionális együttműködési programok segítségével állították elő.

Eszközök

Jobb szabályozás és a költség-haszon egyensúly

Megnövekedett a jogszabályok hatálya alá tartozó területeknek a száma (energia, környezeti számlák) annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok időben küldjék meg a teljes adatokat. Elfogadták továbbá az alap-jogiaktust – az európai statisztikákról szóló rendeletet[4] –. A közösségi statisztikai program végére további javaslatokat terjesztettek elő ezen jogi aktus módosítására és elindították a jogalkotási eljárást. Javaslatokat nyújtottak be a jogszabályok egyszerűsítésére és átdolgozására a következő területeken: energia, közlekedés, Intrastat, vállalkozások gazdaságszerkezeti adatai (SBS), mezőgazdaság, turizmus és a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés. Néhány változás már folyamatban van, pl. az Intrastat, a mezőgazdaság, a közlekedés és a turizmus területén. Részletesebb információ a statisztikai területeket címenként tartalmazó szakaszban található. Az ESR-ben kialakítottak egy stratégiai alapú megközelítésre épülő mechanizmust a prioritások meghatározására, azonban a terhek és a költségek mérése nehéznek bizonyult, mivel ezek számítása a tagállamokban nem szisztematikusan vagy homogénen történik valamennyi statisztikai területet illetően. Több információ található a prioritások átrendezéséről szóló fejezetben.

A megfelelés nyomon követése

Az európai statisztikák minőségének javítása érdekében rendszeresen sor került a megfelelés nyomon követésére.

A felhasználói igényeknek való jobb megfelelés

Lezárult a különböző statisztikai források kombinálására irányuló kutatómunka a különböző felmérésekből származó adatok összevonásával (pl. információs és kommunikációs technológiák (IKT) és vállalkozások gazdaságszerkezeti adatai az IKT hatásának becslésére, a társadalmi felmérések, a kereskedelmi és vállalkozási adatok, valamint az energiatermelésből és a repülésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás adatainak statisztikai megfeleltetése). Számos tagállam rendszeresen kombinálja az igazgatási adatokat és a felmérésekből nyert adatokat. Az ad hoc modulok alkalmazását kiterjesztették a vállalkozás- és társadalomstatisztikára, az új felhasználói igényeknek való jobb megfelelés érdekében.

Pénzügyi támogatás a program időszakára

A munkaprogram operatív végrehajtására évente finanszírozási határozatot fogadtak el. A rendelkezésre álló összegek pénzügyi végrehajtása kielégítő volt és központi szinten nyomon követték. A támogatáspolitikát európai léptékű projektek felé irányították, különösen a több kedvezményezettre irányuló támogatási megállapodásokra. 2011 óta az érdekelt kedvezményezetteknek lehetősége van arra, hogy személyzeti kategóriánként egységköltség-alapú térítést, közvetett költségek esetén átalányt alkalmazzanak.

A partnerek szaktudásának alkalmazása uniós célokra

Az együttműködési hálózatok új típusai (ESSnet–ESR-hálózatok) kerültek kidolgozásra a szaktudás megosztása, valamint a tudás és az erőforrások ESR-en belüli áramoltatása céljából. Ezek a hálózatok néhány tagállam által végzett projektmunkákra terjednek ki, az eredmények az egész ESR számára rendelkezésre állnak és számos területen kerülnek felhasználásra. Az ESR-bizottság 2012-ben új irányvonalat fogadott el, mely hangsúlyozta az ESR-hálózatok projektjeinek beépítését az ESR.VIP (ESR-jövőkép megvalósítását célzó projekt) programba és kompetenciaközpontok létrehozását.

Terjesztés

Az új részekkel (Statisztikai kalauz) és javított funkciókkal rendelkező, megújult honlap 2009. évi elindítását követően 2010-ben új terjesztési csatornát helyeztek működésbe. E csatorna az Eurostat valamennyi statisztikai területe által használt közös referencia-adatbázisra épül, javítva ezáltal a hatékonyságot és elősegítve a statisztikák integrálását a különböző területek között. Folyamatosan nőtt a letöltések száma. A „Census Hub” projekt értékes tapasztalatot nyújtott az ESR-en belüli együttműködéshez a közös standardokra épülő terjesztés területén.

Keresztmetszeti tevékenységek

Az Európa 2020 stratégia felváltotta a Lisszaboni Stratégiát, és az Eurostat a strukturális mutatókat felváltó új mutatókat tett közzé. Aktualizálták a fenntartható fejlődés mutatóinak listáját. „A GDP-n innen és túl” elnevezésű kezdeményezés eredményeképpen javításokra, valamint számos statisztikai területen – különösen a gazdasági, társadalom- és környezeti statisztikák területén – új mutatók előállítására került sor. A kezdeményezés többek között ösztönözte az életminőségi mutatók sorának kidolgozását. Kidolgozták és közzétették az európai mutatók minőségi profiljait. A terjesztést javította, hogy létrehozták a Statisztikai kalauz fenntartható fejlődés mutatókról szóló oldalait és az Európa 2020 mutatóit ismertető honlapot.

A bővítési országoknak és az európai szomszédságpolitikai partnerországok számára támogatást nyújtottak a statisztikai rendszereik megerősítéséhez a jó minőségű statisztikák előállításához szükséges, fenntartható kapacitások kiépítése érdekében, összhangban a bizonyítékokon alapuló szakpolitikai döntéshozatalra vonatkozó uniós szabványokkal.

Statisztikai területek címenként

Az áruk szabad mozgása: Az Intrastat számára 2009-ben új jogszabályt[5] fogadtak el, mely új mentességi küszöbértékeket vezetett, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy jelentősen csökkentsék a vállalkozások adatszolgáltatási terheit. Az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programja[6] (MEETS) keretén belül módszereket és eszközöket dolgoztak ki a vállalkozásoktól kért statisztikai információk különböző típusainak jobb integrálására. 2010 szeptemberében a fizetési mérleg és a nemzetközi kereskedelmi statisztikák összehangolásával foglalkozó munkacsoport közzétette a zárójelentését. 2012-ben elindították a SIMSTAT (egységes piaci statisztikák) projektet, mely számos egyszerűsítési intézkedést tartalmazott, különösen az Unión belüli áruexportokra vonatkozó mikroadatok (vállalkozási szintű adatok) tagállamok közötti cseréjét lehetővé tevő javaslatot.

Mezőgazdaság: Elfogadták és/vagy aktualizálták a mezőgazdasági statisztikák (cenzus, gazdaságszerkezeti felmérés[7], mezőgazdasági termelés[8], állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikák[9]) jogalapjait. A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó 2007. évi mintavételes felmérésből és a 2009/2010. évi mezőgazdasági cenzusokból nyert adatokat közzétették az Eurostat honlapján. Közzététették a termelésre (növények, állatállomány), valamint a vidéki és az agrár-környezetvédelmi mutatókat. Az egyszerűsítés érdekében úgy döntöttek, hogy nem kell harmonizált uniós szinten adatokat gyűjteni a mezőgazdasági háztartási ágazat bevételeiről, mivel a tagállamoknak nehézséget okoz az összehasonlítható statisztikák előállítása, ami jelentős költségekkel és válaszadási teherrel jár. Erőfeszítéseket hoztak a Bizottság tengerpolitikájához szükséges statisztikai információk biztosítására. Elfogadták az ültetvényekről szóló rendeletet[10], mely egyszerűsítette a korábbi jogszabályt.

A személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása: Végrehajtották a NACE Rev. 2 nómenklatúrát. Végrehajtották és aktualizálták a fizetési mérlegre[11], az ITS-re, a közvetlen külföldi befektetésre és a külföldi leányvállalkozásokra[12] vonatkozó kulcsfontosságú jogszabályokat. A K+F nemzetköziesítésére vonatkozó adatokat megvalósíthatósági tanulmányok keretében vizsgálták. Kidolgozták és alkalmazták a tartózkodási engedélyekre vonatkozó statisztikák előállításának módszertanát.

Jogérvényesülés, szabadság és biztonság: 2010-ben lezárultak a nemzetközi migrációs és menekültügyi statisztikákra vonatkozó végrehajtási intézkedések[13]. A migránsok munkaerő-piaci beilleszkedéséről ad hoc modult hajtottak végre. A bűnözés EU-ban történő méréséről szóló 2011. évi cselekvési tervben megállapították, hogy a rendelkezésre álló adatokat ki kell egészíteni az áldozatokról szóló adatokkal, és uniós viktimizációs felmérést javasoltak.

Közlekedés: Egységes szerkezetbe foglalták a szállítási statisztikákra vonatkozó jogalapot és bevezették a modális felosztott mutatót (közút, vasút, belvízi utak). Közzétételre került néhány, a városi szállításra vonatkozó néhány első adat és további teljesítménymutatók, azonban intermodális szállítási mutatókat nem publikáltak. Egyszerűsödött a tengeri szállítási statisztikákról szóló jogszabály[14].

Monetáris és gazdaságpolitika: Az Eurostat részt vett az ENSZ nemzeti számlák rendszerének felülvizsgálatában, melyet 2009-ben zártak le, és az új fizetésimérleg-kézikönyv (BPM6) elkészítésében. Kidolgozták az új, integrált nemzeti számlák európai rendszerét (ESA2010), a folyamatot az ESA 2010 rendelet 2013. májusi, Európai Parlament és a Tanács általi elfogadása zárta le. A módszertani aktualizálás kiterjedt arra is, hogy a NACE Rev. 2 nómenklatúrát a gazdasági statisztikák legtöbb területén végrehajtották. Megerősítették a megfelelés nyomon követését a nemzeti számlák és az árak területén. Ennek eredményeként jelentősen javult az adatok elérhetősége, mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. Bizonyítást nyert, hogy a munkaerőpiaci statisztikák és a nemzeti számlákban a foglalkoztatottságra vonatkozó adatok között eltérések vannak, a közzétett metaadatok koherenciát mutatnak az ESA 95 és az uniós munkaerő-felmérésben kimutatott (ágazatonkénti) foglalkoztatás-bővülés között. A görög válság nyomán megújult az Eurostat azon kapacitása, hogy támogatást nyújthasson a gazdasági és monetáris politikák számára. Államháztartási statisztikákkal foglalkozó új főigazgatóságot hoztak létre, az Eurostatot kibővített felügyeleti hatáskörrel ruházták fel.

Foglalkoztatás: Sikeresen végrehajtásra kerültek a munkaerő-felmérés éves ad hoc moduljai. A munkaerő-felmérés és annak jogalapjának végrehajtását, valamint az eredmények terjesztését illetően az összes tervezett eredmény megvalósult. Foglalkoztatásra és munkanélküliségre vonatkozó regionális és városi adatokat állítottak elő. Nem folytatódott az európai mintavételi rendszerek alkalmazása a havi munkanélküliségi adatok előállításához, mivel egyre több ország biztosított havi becsléseket. Javult a jövedelemszerkezeti felmérés és a munkaerőköltség-felmérés által lefedett terület, az osztályozást hozzáigazították a NACE Rev. 2 nomenklatúrához és terjesztették az adatokat, ideértve a mikroadat-sorokat is. Elfogadták az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikákra vonatkozó jogalapot[15].

Közös kereskedelempolitika: Végrehajtották az új Extrastat rendeletet[16], emellett hozzáigazították a kereskedelmi statisztika módszertanát a Nemzetközi szolgáltatáskereskedelmi statisztikai kézikönyvhöz (2010). Elindították a MEETS programot. Aktualizálták a fizetési mérlegre és a külföldi leányvállalatokra vonatkozó jogalapokat.

Szociálpolitika, oktatás, szakképzés és ifjúság: A válság alatt nagyobb volt az igény a társadalomstatisztikai adatok iránt, melyek relevanciáját különösen a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós felmérés jelezte, melyet egységes szerkezetbe foglaltak és javították a terjesztését (longitudinális mikroadatok). Elindult a társadalomstatisztikákat korszerűsítő program. Szociális dimenziója részeként a „GDP-n innen és túl” elnevezésű kezdeményezés a jólét és a többdimenziós szegénység EU-n belüli mérését hangsúlyozta. Ez ambiciózusabb a humán fejlettségi mutató mérésénél, melyet a közösségi statisztikai programban kezeltek. Végrehajtották a szociális védelmi statisztikák[17], a 2011. évi nép- és lakásszámlálás[18], valamint az oktatási és az egész életen át tartó tanulás[19] statisztikáinak jogalapját, lehetővé téve a felnőttoktatási felmérések és a folyamatos szakképzések harmonizálásának javítását. A Bizottság demográfiáról szóló rendeletjavaslatot[20] is elfogadott, és évente rendelkezésre bocsátották a minősített többségi szavazáshoz szükséges népességi adatokat. Fejlesztették a Census Hub portált. Rendelkezésre bocsátották a felnőttoktatási felmérések mikroadatait. Az Eurostat honlapján létrehoztak egy kifejezetten a fiatalokról szóló oldalt. Áttekintés készült a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos statisztikákról, és ebből a szempontból külön adatokat készítettek. Az Eurostat egyetértési megállapodást írt alá a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével.  

Közegészségügy: Keretrendeletet fogadtak el a népegészségről és a munkahelyi egészségről és biztonságról[21], melyet a halálokokra és a munkahelyi balesetekre vonatkozó statisztikákról szóló két végrehajtási rendelet[22] egészített ki. Elvégezték az európai egészségfelmérést és elindították az európai egészség és társadalmi részvétel felmérést. 2011-ben közzétették az egészségügyi számlák rendszeréről szóló kézikönyvet.

Fogyasztóvédelem: A fogyasztóiár-statisztikák jól kidolgozottak az ESR-ben, ezek jelentős, nagy gyakoriságú és részletes gazdasági mutatók. Az Eurobarometerben közzétették a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására vonatkozó adatokat. Jelenleg előállítás alatt állnak az ökológiai termelésre vonatkozó statisztikák, azonban a kontroll- és monitoring-tevékenységekre vonatkozó adatok és az élelmiszerfogyasztási láncra vonatkozó adatok előállítását leállították, mivel az élelmiszer-biztonsági statisztikák a negatív prioritások listáján szerepeltek.

Ipar: A vállalkozási statisztikák javításában jelentős mérföldkő volt a 2009–2013 közötti időszakra szóló, külön pénzügyi keretösszegből finanszírozott MEETS program. Továbbá, 2012-ben elindították a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó jogszabály javítását és integrálását célzó tervet. Elvégezték a 2008. és a 2010. évre szóló közösségi innovációs felméréseket, és előkészítették a 2012. évi felmérést. Kidolgozták a globalizációs és vállalkozási mutatókat. A vállalkozási statisztikák területén végrehajtották a NACE Rev. 2 nómenklatúrát. Módosították az információs társadalomról szóló rendeletet[23], új mutatókat dolgoztak ki, melyeket rendelkezésre bocsátottak az Európa digitális versenyképességéről szóló jelentés számára. Elfogadták a turisztikai statisztikákról szóló rendeletet[24] és 2011-ben közzétették a turisztikai szatellitszámlákat. Elfogadták az energiastatisztikáról szóló rendeletet[25] is és adatgyűjtést végzetek. Kidolgozták az energiahatékonyságra/energiamegtakarításra vonatkozó módszertant és mutatókat. Nem vezettek be jogszabályban előírt kötelezettséget a háztartások által fizetett villamosenergia- és gázárakra vonatkozó adatgyűjtésre, mivel az önkéntes adatgyűjtés elegendő információt szolgáltatott.

Gazdasági és társadalmi kohézió: A regionális adatokat a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) két felülvizsgálatát követően konvertálták. Elvégezték a LAU 2 (községi) szintű éves adatgyűjtést. 2012-ben megújították a városstatisztikai adatgyűjtést. Az INSPIRE végrehajtását az Eurostat biztosította a statisztikai területekre vonatkozóan, a végrehajtás egyéb szempontjaiért más főigazgatóságok voltak felelősek.

Kutatás és technológiafejlesztés: Nagymértékben harmonizáltak és elvégeztek számos felmérést (közösségi innovációs felmérés, K+F felmérés, doktori címmel rendelkezők karrierpályája). A hivatalos statisztikák területén végzett – és a hetedik keretprogram részét képező – kutatásnak nagy lendületet adott az ESR-hálózatok elindítása. Különböző projekteket indítottak el a statisztikai felfedés elleni védelem ESR-en belüli harmonizációjára és a bizalmas adatokhoz való hozzáférést szolgáló integrált infrastruktúra létrehozására. Több felméréshez tudományos célú, anonimizált mikroadatokat bocsátottak rendelkezésre.

Környezetvédelem: Működnek a hulladékra, a természeti erőforrásokra és termékekre vonatkozó adatközpontok. Egyszerűsítették a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló rendeletet[26] és hozzáigazították más jelentéstételi kötelezettségekhez. A peszticidekre vonatkozó statisztikákról szóló 2009. évi rendelet[27] meghatározza, hogy a tagállamoknak 2012-től kezdve továbbítaniuk kell az értékesítésre vonatkozó adatokat. A környezetvédelmi mutatók ésszerűsítésére irányuló projekt eredményeként elkészült egy jegyzék és kb. 120 mutató-adatlap, ésszerűsítésre vonatkozó javaslatokkal. Közzétették a konzisztens európai környezetvédelmi mutatókat, azonban kevés a metaadat. Folytatódott a környezeti-gazdasági számlák módszertani kidolgozása, a jogalapot 2011-ben fogadták el. Bizonyos számlákra vonatkozóan módszertani útmutatókat és kézikönyveket dolgoztak ki.

Fejlesztési együttműködés: Az együttműködés a donorok és a regionális statisztikai szervezetek segítésére összpontosított a statisztika szakpolitikák kidolgozásában és monitoringjában betöltött szerepének és láthatóságának növelése érdekében, valamint az e tekintetben biztosított technikai segítségnyújtásra. Számos eszközt dolgoztak ki a statisztikai együttműködés területén, melyek segítik a (nemzeti számlákra és külkereskedelemre vonatkozó) statisztikai adatok előállítását, és megkönnyítik az uniós delegációk számára a fejlődő országokban a statisztikához kapcsolódó projektek kialakítását.

Harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés: A technikai segítségnyújtás regionális statisztikai programokra összpontosított, melyek keretében technikai, képzési és kapacitás-építési eszközöket biztosítottak a fejlődő országoknak. Közzétették az együttműködési projektekből származó adatokat.

3.           A prioritások újrarendezésének eredménye

A prioritások újrarendezésének módszertanát egy külön, erre a célra létrehozott munkacsoport dolgozta ki. A módszertan alapja egy adminisztratív, bizonyíték alapú prioritásmeghatározási mechanizmus, mely a statisztikák előállítási költségeinek és a statisztikai adatszolgáltatás terhének mérésére, valamint összefoglaló információs adatlapok használatára épül mind az új, mind a meglévő statisztikai követelmények tekintetében. A módszertan nemzeti szinten történő következetes alkalmazása azonban nehéznek bizonyult, mivel a terhek és a költségek számítása a tagállamokban nem szisztematikusan vagy homogén módon történt. Ennek eredményeként az összefoglaló információs adatlapok többsége nem tartalmazott záróértékelést a költséghatékonyságról, és ezért nem bizonyult hatékony eszköznek a prioritásmeghatározáshoz. Az Eurostat ezért az ESR-re vonatkozóan új, stratégiai alapú megközelítést javasolt, mely a meglévő statisztikai követelmények éves felülvizsgálatára, a negatív prioritások azonosítására és hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésekre épül.

Az éves munkaprogramok elkészítésekor sor került a prioritásmeghatározásra, melynek keretében folyamatos konzultációkra került sor az Eurostat és a Bizottság más főigazgatóságai, valamint számos ESR-tag között, ideértve az európai statisztikai tanácsadó bizottságot is. Az éves prioritásmeghatározási mechanizmus biztosította, hogy az éves programok eleget tudjanak tenni a közösségi statisztikai programban nem meghatározott, újonnan felmerülő statisztikai prioritásoknak. 2010 óta a prioritásmeghatározási mechanizmus kiterjed a negatív prioritások – vagyis a leállítandó tevékenységek – meghatározására is. Az új intézkedések és a negatív prioritások listája megtalálható a külső tanácsadó zárójelentésének összefoglalójában.

Továbbá, a prioritásmeghatározási mechanizmust nem lehetett objektív kritériumokra építeni, mivel nem állt rendelkezésre rendszerszintű információ sem az új statisztikai követelményekkel kapcsolatos költségekről, sem a negatív prioritásokhoz kapcsolódó potenciális megtakarításokról. Ugyanakkor megemlítendő, hogy az Eurostatról szóló, 2012. szeptember 17-i 2012/504/EU bizottsági határozat, mely különbséget tesz az európai statisztikák és az egyéb statisztikák között (2. cikk), lehetővé teszi az Eurostat számára, hogy más főigazgatóságok számára európai statisztikákra és szolgáltatásokra koncentráljon, ezáltal javítva a prioritásmeghatározási mechanizmus következetességét és átláthatóságát.

Még ha nincs is arra vonatkozó bizonyíték, hogy a prioritások újrarendezését részben a hatékonyságnöveléssel kapcsolatos szisztematikus megfontolások vezérelték, az Eurostat jelentős erőfeszítést tett az adatelőállítási rendszer hatékonyabbá tétele érdekében. Az eredmények megközelítő és összefoglaló értékeléséhez elegendő megvizsgálni a közzétett táblázatok száma és az Eurostat személyzetének létszáma közötti arányt. Míg az utóbbi jelentősen megnőtt, a statisztikákat előállító személyzet száma majdnem változatlan volt az időszakban, sőt, 2010-ben és 2011-ben csökkent.

4.           Az Eurostat jövőképének megvalósítása

Az Eurostat jövőképe tartalmazza a statisztikai folyamat legtöbb — ha nem is összes — fázisát, és csupán három év alatt nem lehetett volna elvégezni. A 2013–2017 közötti időszakra szóló európai statisztikai program (ESP)[28] jelentős előrelépést biztosít, végrehajtását azonban szervezeti, jogalkotási és konkrét szempontokra helyezték. Megemlíthetjük az ESR-en belüli szponzorcsoportokat – melyeket a tudás és a bevált gyakorlatok ESR-tagok közötti, stratégiai szinten történő megosztására hoztak létre –, a társadalomstatisztikák korszerűsítésének elindítását, valamint az európai mesterszintű végzettség bevezetését a hivatalos statisztika területén. Az Eurostat belső és külső reflexiós folyamatba kezdett a vállalkozási statisztikák területén a jogszabályok újraszövegezéséről a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelet (FRIBS) hatályba léptetése céljából, azonban a jogi aktusok végrehajtása hosszú folyamat. A konkrét kezdeményezések túlnyomórészt VIP és ESSnet projektekből álltak. Az előbbi a fejlesztés több területet átfogó kérdéseire irányul. Az utóbbi formalizálja az ESR-tagok közötti, hosszú múltra visszatekintő együttműködést, melynek végső célja olyan eszközök és közös megoldások kifejlesztése, melyeket valamennyi nemzeti statisztikai hivatal átvesz.

A statisztikai műveletek átszervezése hosszú és összetett folyamat, és ezért a VIP és az ESSnet projektek eredményei a legtöbb esetben nem épültek be a nemzeti statisztikai hivatalok adatelőállítási láncaiba. A nemzeti statisztikai hivataloknak erőforrásokat kell befektetniük a folyamatok módosításába, ami hosszú távon költséghatékonyságot eredményezhet.

Az Eurostat fokozta kommunikációs erőfeszítéseit, emellett technikai szakértelmet és támogatást nyújtott a tagállamok számára jövőképének megvalósítására. Ugyanakkor továbbra is eltérő képet mutat, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok mekkora mértékben vették át az ESR-stratégiát és a jövőképet. A hivatalok hozzáállása a lelkestől kezdődően a szkeptikuson át — egészen az elutasítóig terjed. Az ESR-beni erőforráshiányt tekintve az impulzushiány kockázata csökkenthető azáltal, hogy a jövőképet az ESP központi elemévé tesszük, azonban ezt a stratégiát megfelelő eszközökkel kell alátámasztani, pl. megfelelő irányítás biztosításával. Az ESSnet és a VIP programokból levont tanulságokra épülő ESS.VIP program elindítása új keretet nyújt a jövőkép megvalósításához.

5.           A külső tanácsadó ajánlásával kapcsolatos észrevételek

A programot értékelő külső tanácsadó csak a 2013–2017 közötti európai statisztikai program elfogadását követően küldte meg a közösségi statisztikai programról szóló zárójelentését. Ebben a jelentésben ajánlásokat tett a közösségi statisztikai program általa elvégzett elemzése alapján. Tekintettel a záróértékelés időzítésére, az ESP kidolgozásakor csak azokat az ajánlásokat lehetett figyelembe venni, amelyek az ESP jobb kialakítására és annak éves munkaprogramhoz való jobb kapcsolódására vonatkozóan már szerepeltek a közösségi statisztikai programról szóló időközi értékelő jelentésben[29] és az Európai Számvevőszék ajánlásaiban[30]. Ezért a prioritások átrendezésére és a jövőképre vonatkozó ajánlásokat nem lehetett figyelembe venni. Ez a fejezet rövid áttekintést nyújt azokról az intézkedésekről, amelyeket az Eurostat a külső tanácsadó ajánlásai alapján meghoz[31].

Az ajánlások egy része a közösségi statisztikai program hatékonyságára vonatkozik, ezeket az ESP tekintetében már végrehajtották, vagy végrehajtás alatt állnak. Az új program mérhető célkitűzéseket tartalmaz és lehetővé teszi a félidős értékelést. Kifejezetten összekapcsolták az éves munkaprogram célkitűzéseit és intézkedéseit az ESP célkitűzéseivel, és a célkitűzések megvalósítását mérő mutatókat irányoztak elő.

A prioritások átrendezését illetően az Eurostat a továbbiakban is felül kívánja vizsgálni a stratégiai prioritásokat – beleértve a negatív prioritásokat is – a felhasználókkal való konzultációt követően, miközben folyamatos erőfeszítéseket tesz a költségek csökkentésére, összhangban a Bizottság általános politikájával. Az Eurostat költség-haszon elemzés kidolgozását mérlegeli a tagállamok részvételével. Az információnak tartalmaznia kell a költségeket (az Eurostat és a tagállamok vonatkozásában, legalább kvalitatív tekintetben), az adatszolgáltató terheit és a kapcsolódó egyéb rendelkezésre álló információkat. Továbbá, az európai statisztikai programról szóló rendelet 6. cikke kifejezetten előírja, hogy a Bizottság éves munkaprogramok előkészítése során gondoskodik a prioritások hatékony megállapításáról és a statisztikai prioritások éves felülvizsgálatáról, illetve a prioritásokról való jelentéstételről. A 6. cikk azt is meghatározza, hogy a prioritások megállapítása az európai statisztikák meglévő területein fennálló statisztikai követelmények csökkentésével hozzájárul az új statisztikai követelményekkel járó költségek és terhek csökkentéséhez, és azokat a tagállamokkal szorosan együttműködve kell megállapítani. A jövőkép megvalósítása fontos eszköze a statisztikák előállítási rendszerei hatékonyabbá tételének és a költségek csökkentésének.

Az Eurostat pénzügyi és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak a jövőkép megvalósításához. A nemrég megvitatott ESS.VIP program már öt évre szól. 2013 szeptemberében az ESR-bizottság 18. ülésén magas szintű munkacsoportot hozott létre, melynek feladata az eredeti jövőképről való reflektálás, a jövőkép aktualizálása annak eddigi megvalósítása során nyert tapasztalatok alapján, valamint a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat jelenlegi helyzetének, a felhasználói igények alakulásának és az IT-eszközök fejlődésének figyelembe vételével.

[1]               HL L 344., 2007.12.28.

[2]               „Az európai uniós statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre” című bizottsági közlemény (2009)404.

[3]               Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 222/2009/EK rendelete (HL L 87., 2009.3.31., 160. o.).

[6]               Az Európai Parlament és a Tanács 1297/2008/EK határozata (HL L 340., 2008.12.19., 76. o.)

[7]               Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete (HL L 321., 2008.12.1., 14. o.)

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 543/2009/EK rendelete (HL L 167., 2009.6.29., 1. o.)

[9]               Az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK rendelete (HL L 321., 2008.12.1., 1. o.)

[10]             Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendelete (HL L 347., 2011.12.30., 7. o.)

[11]             A Bizottság 1055/2008/EK rendelete (HL L 283., 2008.10.28., 3. o.) és a Bizottság 555/2012/EU rendelete (HL L 166., 2012.6.27., 22. o.).

[12]             A Bizottság 834/2009/EK rendelete (HL L 241., 2009.9.12., 3. o.).

[13]             A Bizottság 2010. április 23-i 351/2010/EU rendelete (HL L 104., 2010.4.24., 37. o.).

[14]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/42/EK irányelve (HL L 141., 2009.6.6., 29. o.).

[15]             Az Európai Parlament és a Tanács 453/2008/EK rendelete (HL L 145., 2008.6.4., 234. o.).

[16]             Az Európai Parlament és a Tanács 471/2009/EK rendelete (HL L 152., 2009.6.16., 23. o.).

[17]             A Bizottság 263/2011/EU rendelete (HL L 71., 2011.3.18., 4. o.).

[18]             A Bizottság 1201/2009/EK rendelete (HL L 329., 2009.12.15., 29. o.).

[19]             A Bizottság 2010. szeptember 17-i 823/2010/EU rendelete (HL L 246., 2010.9.18., 33. o.).

[20]             COM(2011) 903

[21]             Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK rendelete (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

[22]             A Bizottság 328/2011/EU rendelete (HL L 90., 2011.4.6., 22. o.) és a Bizottság 349/2011/EU rendelete (HL L 97., 2011.4.12., 3. o.).

[23]             1006/2009/EK rendelet, HL L 286., 2009.10.31., 31. o.

[24]             Az Európai Parlament és a Tanács 692/2011/EU rendelete (HL L 192., 2011.7.22., 17. o.).

[25]             Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

[26]             A Bizottság 2010. szeptember 27-i 849/2010/EU rendelete (HL L 253., 2010.9.28., 2. o.).

[27]             Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete (HL L 324., 2009.10.10., 1. o.).

[28]             Az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendelete (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

[29]             http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0346:FIN:HU:PDF

[30]             12/2012. sz. külön jelentés

[31]             http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/quality/documents/Report_expert.pdf