A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Negyedik féléves jelentés a schengeni térség működéséről 2013. május 1. – október 31.

1. Bevezetés

A schengeni igazgatás megerősítéséről szóló, 2011. szeptember 16-i bizottsági közleményben[1] bejelentett, és a Tanács által 2012. március 8-án támogatott elképzeléseknek megfelelően a Bizottság féléves jelentéseket nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a schengeni térség működéséről. E negyedik jelentés a 2013. május 1. és október 31. közötti időszakra vonatkozik.

2. Helyzetkép 2.1. A schengeni térség külső határain fennálló helyzet[2]

A 2013. április–június közötti időszakban 24 805 esetben észleltek illegális határátlépést, ami 7,4%-os növekedést jelent a 2012. év ugyanezen időszakához képest, és 155%-os növekedést 2013 első negyedévéhez képest. 2008 óta ez a legnagyobb mértékű növekedés két egymást követő negyedév között, és minden valószínűséggel egyrészt a földközi-tengeri kedvezőbb időjárási körülményeknek, másrészt a magyarországi menekültügyi politikában bekövetkező változásoknak tulajdonítható.

2013 januárjától Magyarországon a menedékkérőket zárt létesítmények helyett inkább nyitott létesítményekben küldték, és gyakran előfordult, hogy onnan röviddel megérkezésük után más tagállamokba szöktek. A felderített illegális határátlépések száma a 2012 utolsó negyedévében számlált 911-ről és a 2013 első negyedévében számlált 2 405-ről 2013 második negyedévében 8 775-re emelkedett. A 2013 április–június közötti időszakban Magyarországon az összes tagállamnál magasabb volt a felderített illegális határátlépések száma: az összes uniós illegális határátkelés 35%-a, majd Olaszország és Görögország következett, mindkettő az EU egészének 26%-ával. 2013 júliusában azonban Magyarország újra módosította szabályait, és fokozottabban kezdte használni a zárt létesítményeket. Azóta visszaesett az illegális határátkelések száma. A magyar hatóságok szerint e csökkenés a Koszovóval[3] való megerősített együttműködés eredménye is lehet.

Ami az állampolgárságot illeti, az illegális határátlépések észlelt eseteiben első helyen a Koszovóból származó migránsok álltak – ez a 2013. április–június közötti időszakban 4 456 személyt jelentett. Továbbá, az Albániából származó, főleg Görögországban észlelt migránsok száma 3 098 volt.

Az illegális határátlépésen tetten ért szírek száma a 2012 második negyedévében számlált 2 024-ről 2013 második negyedévében 2 784-re nőtt, főleg az Égei-tengeren (1 322 személy). Az Aspida elnevezésű görög művelet megindítását követően a török-bolgár határon is több határátlépést észleltek: 2012 második negyedévében még 159-et számláltak, 2013 ugyanazon negyedévében viszont már 1 059-et. 2013 nyarán tovább nőtt az illegális határátkelésen ért szírek száma (2013 júliusában 1 840-an voltak, 2013 augusztusában pedig 3 413-an), különösen az olasz tengeri, valamint a török-bolgár szárazföldi határon. Ugyanakkor azok a szírek, akik többek között Görögországban lépnek be a schengeni térségbe, gyakran Svédországba vagy Németországba tartanak, hogy ott menedéket kérjenek. Ebben az összefüggésben megjegyezzük, hogy 2013. szeptember 2-án a Svéd Migrációs Hivatal közzétette azt az új jogi álláspontot, miszerint azon szíriai személyek, akik korábban három évre szóló tartózkodási engedélyt kaptak, mostantól állandó tartózkodási engedélyt kapnak. Az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek kérelmezhetik a családegyesítést.[4]

Miután 2013 nyara óta jelentősen megnövekedett a Földközi-tenger középső térségébe érkező migránsok száma, tekintettel továbbá az olaszországi Lampedusa sziget partjainál bekövetkezett tragikus hajóbalesetre, a 2013. október 7–8-i IB Tanács úgy határozott, hogy munkacsoportot hív össze az ilyen tragédiák jövőbeni elkerülésére. E Bizottság-vezette munkacsoport feladata annak beazonosítása, hogy az EU-nak milyen eszközök állnak rendelkezésére, és melyeket tudja leghatékonyabban felhasználni. Ez magában foglalja többek között a Frontex-szel való közös földközi-tengeri műveletek megerősítését is.

2.2. A schengeni térségen belüli helyzet

2013 áprilisa és júniusa között több mint 80 000 esetben tártak fel illegális uniós tartózkodást, melyek többsége nem a külső határokon, hanem az Unión belül volt jellemző. A feltárt tartózkodások többségét Németországban (11 683) jelentették, majd Franciaország (8 563) és Spanyolország (8 156) következett[5].

Az EU-n/schengeni térségen belüli migrációs áramlásokra vonatkozó adatgyűjtésre, az ún. Perkunas-műveletre 2013. szeptember 30. és október 13. között került sor 23 tagállamban[6], továbbá Norvégiában és Svájcban. A művelet egyik célkitűzése a külső határok illegális átlépése és az EU-n/schengeni térségen belüli másodlagos mozgások közötti kapcsolat megvizsgálása volt. A Litván Elnökség információi szerint 10 459 illegális bevándorlót tartóztattak fel, ebből 4 800-at Olaszországban, 1 606-ot pedig Németországban.

A 2013 márciusa és májusa közötti időszakban három héten keresztül az AIRPOL (a repülőtereken tevékenykedő rendőrségek, határőrök és egyéb kapcsolódó bűnüldözési szolgálatok hálózata) koordinálta azt az emberkereskedelem és embercsempészet, a hamis okmányok használata, a személyazonosság-lopás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló fellépést. 14 ország 17 részt vevő repülőtere 24 órán keresztül célzott intézkedéseket hajtott végre az unión belüli kockázatosnak ítélt légi járatok vonatkozásában, és az eredményeket további elemzés céljából továbbították az AIRPOL-nak. A művelet alatt 122 repülőjáratot ellenőriztek, amelynek eredményeként 26 személyt tartóztattak fel, főleg Budapestről Berlinbe tartó járatokon.

Bár a fenti információk hasznosak, továbbra is szükség van az adatgyűjtés javítására, valamint az EU-n belüli illegális migrációs mozgások elemzésére. Ezen igény kielégítése érdekében a Frontex – a Bizottság kezdeményezésére és a tagállamok által benyújtott rendelkezésre álló információk alapján – 2013 november közepéig célzott kockázatelemzést készít az EU-n belüli migrációs mozgásokról. Továbbá, 2013 december közepén a Frontex Kockázatelemzési Hálózat várhatóan megállapodik azon mutatókról, amelyeket 2014 januárjától kezdve rendszeresen fognak gyűjteni e mozgásokkal kapcsolatban.

3. A schengeni vívmányok alkalmazása 3.1. A belső határokon ideiglenesen visszaállított ellenőrzés esetei

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex[7] 23. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok kivételes esetben, a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon. A 2013. május 1. és október 31. közötti időszakban egyetlen tagállam sem állította vissza a belső határellenőrzést.

3.2. A belső határellenőrzés elhagyásának fenntartása

A schengeni vívmányoknak két olyan területe van, ahol gyakran kerül sor a szabályok állítólagos megsértésére: egyik azzal kapcsolatos, hogy a belső határ közelében végzett rendőrségi ellenőrzések a határforgalom-ellenőrzéssel azonos hatásúak-e (a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 21. cikke), a másik azon kötelezettséget érinti, miszerint meg kell szüntetni a belső határok közúti határátkelőhelyein zajló folyamatos forgalom akadályait (például a sebességkorlátozásokat) (a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 22. cikke). A 2013. május 1. és 2013. október 31. közötti időszakban a Bizottság egy új (Spanyolországgal kapcsolatos) ügyben kért tájékoztatást a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 21. és/vagy 22. cikkének lehetséges megsértését illetően. Emellett két (Lettországot és Litvániát érintő) ügyet lezárt, hat ügyben pedig (Ausztriával, a Cseh Köztársasággal, Németországgal, Szlovákiával és Svédországgal kapcsolatban) folytatta a korábban megkezdett vizsgálatot.

3.3. A schengeni vívmányok más részeinek állítólagos megsértései

A visszatérésről szóló irányelv (2008/115/EK) nemzeti jogba történő átültetése

A visszatérésről szóló irányelv (2008/115/EK) végrehajtásának határideje 2010. december 24-én lejárt. Az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi uniós tagállam és – Izland kivételével – valamennyi társult ország bejelentette, hogy az irányelvet teljes egészében átültette nemzeti jogába. A Bizottság jelenleg vizsgálja a jogszabályok tagállami átültetését és gyakorlati alkalmazását, és 2013 végéig – az EU visszatérési politikájáról szóló közlemény részeként – közzéteszi az alkalmazásról szóló első jelentését.

A kishatárforgalomról szóló (1931/2006/EK) rendelet végrehajtása

A Bizottság a kishatárforgalmi rendszer 2006-es hatálybalépése óta figyelemmel kíséri a rendszer végrehajtását. Az előző jelentéssel kapcsolatban a Bizottság információkat kért két tagállamtól (Magyarország és Szlovákia), három tagállam (Lettország, Lengyelország és Szlovénia) tekintetében pedig folytatta a vizsgálatokat azon bilaterális megállapodások tekintetében, amelyeket ezen országok harmadik országbeli szomszédjaikkal kötöttek.

A Bizottság ezen ügyekben való fellépése részben az Európai Bíróság C-254/11. sz. – Shomodi ügyben hozott, 2013. március 21-i ítéletén alapszik. A Bíróság szerint a kishatárforgalmi engedély jogosultja három hónapon keresztül szabadon mozoghat a határ menti területen, amennyiben tartózkodása megszakítás nélküli, és a tartózkodás minden egyes megszakítását követően újabb három hónapos tartózkodási jog illeti meg. Ezenkívül, a kishatárforgalmi engedély jogosultjának tartózkodása megszakítottnak tekintendő, amint az érintett személy a lakhelye szerinti állam irányába átlépi a határt, függetlenül attól, hogy hány alkalommal és milyen gyakran kerül sor a határ átlépésére.

3.4. A schengeni értékelési mechanizmus keretében feltárt hiányosságok

A jelenlegi schengeni értékelési mechanizmus[8] keretében a tagállami szakértők, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság rendszeresen értékeli a schengeni vívmányok tagállamok általi alkalmazását.

A 2013. május 1. és október 31. közötti időszakban schengeni értékeléseket végeztek Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia szárazföldi határai tekintetében, valamint SIS/Sirene-ellenőrzéseket a Cseh Köztársaságban, Máltán, Szlovákiában és Szlovéniában. A jelentések véglegesítése jelenleg zajlik, és várhatóan pozitív és negatív észrevételeket is fognak tartalmazni, valamint ajánlásokat tesznek majd olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint például a képzés, a kockázatelemzés alkalmazása, az információcsere, a nemzetközi együttműködés, valamint a határátkelőhelyeken meglévő infrastruktúra. Az előző hat hónaphoz hasonlóan általánosságban elmondható, hogy lenne még mit javítani, de nem merült fel olyan hiányosság, amely a Bizottság azonnali fellépését tenné szükségessé.

2013 októberi újabb görögországi látogatását követően a Bizottság elismeri az ország külső határainak igazgatása terén mutatkozó előrelépést, arra kéri Görögországot, hogy folytassa a schengeni cselekvési terv végrehajtását, és újólag megerősíti elkötelezettségét a görög erőfeszítések támogatása iránt, többek között a Külső Határok Alap, a jövőbeni Belső Biztonsági Alap és a Frontex segítségnyújtása révén.

A 2013 novembere és 2014 áprilisa közötti időszakra tervezett schengeni értékelések indikatív ütemezését lásd az I. mellékletben.

Ami magát a schengeni értékelési mechanizmust illeti, a Tanács 2013. október 7-én úgy határozott, hogy olyan új mechanizmust fogad el, amely már korai szakaszban képes feltárni a hiányosságokat, és képes megfelelő orvoslást, nyomonkövetést és átláthatóságot biztosítani. Az új mechanizmusban a Bizottság koordinátorszerepet kap, mivel a tagállami szakértőkkel együtt végzi majd az értékeléseket, és a Bizottság lesz felelős a jelentések elfogadásáért, valamint a lehetséges fejlesztésekre irányuló ajánlások megtételéért. Továbbá, a Bizottság előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálatokat tervez, például a schengeni térség belső határain.

Ennek ellenére előfordulhatnak olyan nagyon kivételes helyzetek, amikor a korrekciós intézkedésekre tett ajánlások nem elégségesek annak biztosításához, hogy megfelelően vagy elég gyorsan orvosolják a tagállamok általi külső határellenőrzésben tartósan fennálló súlyos hiányosságokat. Az új mechanizmus ezért lehetővé teszi, hogy – a Bizottság kezdeményezésére – döntést hozzanak a belső határellenőrzések ideiglenes visszaállításáról azon tagállam tekintetében, amely nem képes igazgatni saját külső határait. Ez valóban kritikus helyzetben, végső megoldásként alkalmazott kivételes intézkedés annak biztosítására, hogy a problémákat meg tudják oldani, minimálisra csökkentve ugyanakkor a szabad mozgásra gyakorolt hatást. 

Az új schengeni értékelési mechanizmusról szóló rendelet a Hivatalos Lapban történő kihirdetését – ami 2013. november 6-án történt meg –követő 20. napon lép hatályba. A jelenlegi schengeni államok tekintetében azonban gyakorlati alkalmazása csak egy év múlva kezdődik meg. A schengeni térséghez csatlakozni kívánó egyéb uniós tagállamok tekintetében legkésőbb 2016. január 1-jétől fogják alkalmazni. Megjegyzendő, hogy befejeződött Bulgária és Románia schengeni értékelése, és e tagállamokat nem fogják újból értékelni az új mechanizmus keretében. Horvátország 2013. július 1-jei EU-csatlakozását követően, és amint bejelenti felkészültségét, terveket dolgoznak ki az ország új eljárás szerinti schengeni értékelésére. 

3.5. A belső határok ellenőrzésének megszüntetése Bulgáriában és Romániában

A 2011. júniusi tanácsi következtetések megállapították, hogy Bulgária és Románia egyaránt megfelel a schengeni vívmányok teljes mértékű alkalmazásához fűződő követelményeknek, így további intézkedésekre került sor csatlakozásuk elősegítése érdekében. A Tanács ugyanakkor még nem tudott határozni az ezen országokkal közös belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről, de 2013. december 7–8-i ülésén újra napirendre kívánja venni e kérdést. A Bizottság továbbra is teljes mértékben támogatja Bulgária és Románia schengeni térséghez való csatlakozását.

3.6. A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex és egyéb jogszabályok technikai jellegű módosításai

A schengeni kormányzásról szóló intézkedéscsomagról született 2013. májusi megállapodást követően az Európai Parlament jóváhagyta, a Tanács pedig 2013 júniusában elfogadta[9] a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex módosításait, amelyek 2013. július 19-én léptek hatályba. E módosításoknak az volt a céljuk, hogy megszüntessék a Határ-ellenőrzési Kódex különféle értelmezéseit, és megválaszolják a Kódex hatályba lépése óta felmerült gyakorlati problémákat. A legfontosabb változtatások között szerepel az, hogy egyértelmű kiszámítási módot határoztak meg a harmadik országbeli állampolgárok schengeni térség területén való, „180 napos időszakon belül 90 napot nem meghaladó tartózkodására” (rövid tartózkodás) vonatkozóan, valamint egyértelművé tették a harmadik országbeli állampolgárok úti okmányainak előírt érvényességi időtartamával kapcsolatos rendelkezést.

4. Kísérő intézkedések 4.1. A Schengeni Információs Rendszer alkalmazása

A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) 2013. április 9-én lépett működésbe. Az ezt követő egy hónapos, problémamentes intenzív monitoring időszak lejártakor a SIS II üzemeltetési igazgatásának feladatát átadták a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségnek (eu-LISA). A SIS II a kezdetektől fogva zavartalanul működik. Kiterjesztett funkcióinak és átfogó teljesítményének köszönhetően a rendszer jelentősen hozzájárul mind a biztonság védelmezéséhez, mind a személyek schengeni térségen belüli szabad mozgásának biztosításához. A SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzések száma folyamatosan nő.

A Bizottság által 2013 júliusában készített, a SIS II végrehajtásáról szóló első, nem hivatalos értékelés azt mutatta, hogy a tagállamok általában használják a figyelmeztető jelzések új kategóriáit és a funkciókat, aminek eredményeként számos tagállamban jelentősen megnövekedett a kapott találatok száma. Ez különösen igaz azokra a tagállamokra, amelyek közvetlen lekérdezéseket végeznek a központi rendszerben. Ezzel szemben egyes tagállamokban a SIS II műveletek első két hónapjában visszaesett a találatok száma 2012 ugyanazon időszakához képest. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt sugallják, hogy ez annak tudható be, hogy a tagállamokban még folyamatban van a belső rendszer SIS II környezethez történő hozzáigazítása, nem megfelelő a végfelhasználók képzése, valamint nem teljes körű a SIS II végrehajtása. Valójában még nem minden tagállam kezdte el használni a SIS II új adatkategóriáit és funkcióit. Mivel a SIS II kulcsfontosságú a schengeni térség működéséhez, teljes körű végrehajtása, valamint biztonságos és folyamatos működése továbbra is elengedhetetlen. A jelenlegi helyzet és a SIS II végrehajtásában tett előrelépés további értékelése érdekében, valamint a folyamatban lévő schengeni értékelések mellett a Bizottság 2013 utolsó negyedévében további felmérést kíván végezni, többek között a tagállamok találati statisztikáinak elemzésével.

4.2. A Vízuminformációs Rendszer alkalmazása

A Vízuminformációs Rendszer (VIS)[10] a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos információcserét szolgáló rendszer. A legutóbbi jelentéstételi időszak vége (2013. április 30.) óta 2013. június 6-án a hatodik (Kelet-Afrika) és a hetedik (Dél-Afrika) régióban is működésbe lépett a VIS. 2013. szeptember 5-én a nyolcadik (Dél-Amerika) régióban is telepítették[11]. Továbbá, az ütemezés szerint a VIS-t 2013. november 14-én a kilencedik (Dél-Ázsia), a tizedik (Délkelet-Ázsia) és a tizenegyedik (Palesztina) régióban is telepítik. Lezárultak a telepítés harmadik és utolsó régiócsoportjának meghatározásáról szóló tárgyalások, és 2013. szeptember 30-án elfogadták a kapcsolódó végrehajtási határozatot.

A VIS jól működő rendszer, amely 2013. október 31-ig 5 millió schengeni vízumkérelmet dolgozott fel, ebből 4,2 millió vízum kiadására került sor. A tagállamok folyamatos erőfeszítései ellenére továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy közép- és hosszú távon milyen következményekkel jár a tagállami konzuli hatóságok által a VIS-nek szolgáltatott biometrikus és alfanumerikus adatok nem megfelelő minősége.

4.3. Vízumpolitika és visszafogadási megállapodások

A vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmus a nyugat-balkáni országok számára

A Frontex adatai szerint a vízummentes nyugat-balkáni országokból benyújtott menedékkérelmek teljes száma a leginkább érintett EU-/schengeni tagállamokban 5,6%-kal esett vissza a 2013. január és 2013. szeptember közötti időszakban, a múlt év ugyanezen időszakához képest. Majdnem azonos szezonális minta körvonalazódik egyértelműen idén is, azaz májustól fokozatosan nő a benyújtott kérelmek száma. Ezt a mintát főleg Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai határozzák meg. A leggyakoribb célország Németország, ezt követi Svédország, Belgium, Svájc és Luxemburg.

Visszafogadási megállapodások

A valamely tagállamban engedély nélkül tartózkodó személyek származási országukba történő visszafogadásának megkönnyítése érdekében 2013. április 18-án visszafogadási megállapodást írtak alá a Zöld-foki-szigetekkel. Az Európai Parlament szeptember 11-i egyetértését követően 2013. október 9-én fogadták el a megállapodás megkötéséhez szükséges tanácsi határozatot. Most a megerősítésről szóló értesítéseket kell kicserélni az EU és a Zöld-foki-szigetek között, amelyek által a megállapodás (a vízumkönnyítési megállapodással együtt) várhatóan nagyon hamar hatályba lép. Az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodást 2012 júniusában parafálták, és várhatóan megtörténik az aláírás, illetve megkezdődik a vízumliberalizációról szóló párbeszéd. 2012 októberében parafálták, majd 2013. április 19-én aláírták Örményországgal a visszafogadási megállapodást, amely várhatóan hamarosan hatályba lép. Továbbá, Azerbajdzsánnal lezárultak a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásról folytatott tárgyalások a két megállapodás 2013. július 29-i parafálásával, a Tanács és az Európai Parlament pedig hamarosan megvitatja az aláírásukról és megkötésükről szóló tanácsi határozatokat.

[1]               COM(2011) 561 végleges.

[2]               A Frontex negyedéves kockázatelemzése, 2013. április–június.

[3]              Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

[4]               A Svéd Migrációs Hivatal weboldala 2013. szeptember 15-én.

[5]               A Frontex negyedéves kockázatelemzése, 2013. április–június.

[6]               Horvátország, Görögország, Írország, Luxemburg és Svédország nem vett részt a műveletben.

[7]               A 610/2013/EU rendelet által módosított, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

[8]               SCH/Com-ex (98) 26 def.

[9] Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 610/2013/EU rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni Határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, a 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

[10] A Tanács 2004. június 8-i határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (2004/512/EK)

[11] A Bizottság 2011. szeptember 21-i végrehajtási határozata a vízuminformációs rendszer (VIS) működésének az első régióban történő megkezdése tekintetében az időpont meghatározásáról (2011/636/EU); A Bizottság 2012. szeptember 21-i végrehajtási határozata a Vízuminformációs Rendszer (VIS) harmadik régióban történő működése kezdő időpontjának meghatározásáról (2012/512/EU); A Bizottság 2013. március 7-i végrehajtási határozata a vízuminformációs rendszer (VIS) negyedik és ötödik régióban történő működése kezdő időpontjának meghatározásáról (2013/122/EU); A Bizottság 2013. június 5-i végrehajtási határozata a Vízuminformációs Rendszer (VIS) hatodik és hetedik régióban történő működése kezdő időpontjának meghatározásáról (2013/266/EU), A Bizottság 2013. augusztus 20-i végrehajtási határozata a Vízuminformációs Rendszer (VIS) működése nyolcadik régióban történő megkezdése kezdő időpontjának meghatározásáról (2013/441/EU)