TARTALOMJEGYZÉK

1........... Bevezetés....................................................................................................................... 4

2........... Az EGAA 2012. évi tevékenységeinek áttekintése........................................................... 4

3........... Az EGAA tevékenységéről szóló 2011-es éves jelentés nyomon követése....................... 5

4........... Az EGAA 2012. évi tevékenységeinek elemzése............................................................. 6

4.1........ A beérkezett kérelmek.................................................................................................... 6

4.1.1..... A beérkezett kérelmek ágazatok szerint........................................................................... 6

4.1.2..... A beérkezett kérelmek az igényelt összeg szerint.............................................................. 6

4.1.3..... A beérkezett kérelmek a támogatásban részesítendő munkavállalók száma szerint............ 7

4.1.4..... A beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint..................................... 7

4.1.5..... A beérkezett kérelmek a beavatkozási kritériumok szerint................................................ 7

4.2........ A megítélt hozzájárulások................................................................................................ 7

4.2.1..... EGAA-támogatott intézkedések.................................................................................... 11

4.2.2..... A strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg............................................................................................................................ 11

4.3........ Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek........ 12

4.4........ Az EGAA eredményei.................................................................................................. 12

4.4.1..... A 2012. évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása....................................... 12

4.4.2..... A végrehajtott intézkedések részletei a 2012-ben beérkezett zárójelentések szerint......... 13

4.5........ A 2014–2020 közötti programozási időszak – A Bizottság javaslata egy új EGAA-rendeletre  18

4.6........ Pénzügyi jelentés........................................................................................................... 18

4.6.1..... Az EGAA-ból nyújtott pénzeszközök............................................................................ 18

4.6.2..... Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások......................................................... 18

4.6.3..... Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek)............................................................. 19

4.6.4..... Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása.................................................................. 19

4.6.5..... Egyéb visszatérítések.................................................................................................... 22

4.7........ A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek................................... 22

4.7.1..... Tájékoztatás és nyilvánosság......................................................................................... 22

4.7.2..... A tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók  22

4.7.3..... Tudásbázis létrehozása – EGAA adatbázis és EGAA-kérelmekre vonatkozó szabványosított eljárások            22

4.7.4..... Az EGAA második statisztikai portréja a 2007–2011 közötti időszakról........................ 23

4.7.5..... Az EGAA félidős értékelése......................................................................................... 23

4.7.6..... Az EGAA utólagos értékelése – Első szakasz................................................................ 23

5........... Tendenciák................................................................................................................... 24

6........... Következtetések........................................................................................................... 30

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2012. évi tevékenységéről

1.           Bevezetés

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) az 1927/2006/EK rendelet[1] hozta létre azzal a céllal, hogy a Közösség kifejezze szolidaritását a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók iránt, és támogatást nyújtson nekik. Olyan eszköznek szánták, amely képes a szabad kereskedelemnek a növekedésen és foglalkoztatáson keresztül hosszú távon jelentkező előnyeit összhangba hozni a globalizáció rövid távon megmutatkozó esetleges negatív hatásaival, különösen a legkiszolgáltatottabb és a legkevésbé képzett munkavállalók foglalkoztatása tekintetében. Az EGAA társfinanszírozást nyújt a tagállamok által szervezett aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez, amelyek célja, hogy segítsen az elbocsátott munkavállalóknak újrapozícionálni magukat a munkaerőpiacon és új munkát találni.

A globális pénzügyi és gazdasági válságra való hatékonyabb válaszadás érdekében a 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet[2] módosította az EGAA-ra vonatkozó szabályokat.

Az 1927/2006/EK rendelet 16. cikke értelmében a Bizottság minden évben a mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kitérő jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az EGAA előző évi tevékenységeiről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA eredményeit hivatott bemutatni; kiemelt célja továbbá, hogy tájékoztatást nyújtson a benyújtott kérelmekkel, az elfogadott határozatokkal és a támogatott intézkedésekkel kapcsolatban, kitérve arra is, hogy ezek mennyiben egészítik ki a strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA) finanszírozott tevékenységeket, továbbá információval szolgáljon a megítélt pénzügyi támogatások lezárásáról. Dokumentálja azokat a kérelmeket is, amelyeket elegendő előirányzat vagy a támogathatóság hiánya miatt elutasítottak.

2.           Az EGAA 2012. évi tevékenységeinek áttekintése

A Bizottsághoz 2012 folyamán 11 EGAA-támogatás iránti kérelem érkezett, amelyekben összesen 58,5 millió EUR-t igényeltek az EGAA-ból. A kérelmek részleteit a 4.1. szakasz, valamint az 1. táblázat tartalmazza.

A költségvetési hatóság 2012-ben 19 határozatot hozott az EGAA igénybevételéről, ami összesen 73,5 millió EUR összeget jelentett az EGAA 2012. évi költségvetéséből. Az odaítélt támogatások adatai a 4.2. szakaszban, valamint 2. és 3. táblázatban láthatók.

A Bizottsághoz 2012-ben 41 zárójelentés érkezett be az EGAA-hozzájárulások felhasználásáról. A beérkezett eredmények részleteit a 4.4. szakasz és a 4. táblázat tartalmazza.

11, előző években odaítélt EGAA-hozzájárulás zárult le (ezek részletei a 4.6.4. szakaszban és a 6. táblázatban szerepelnek). A Bizottság kezdeményezésére (az EGAA-rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint) nyújtott technikai segítség részleteit a 4.6.2. szakasz és az 5. táblázat tartalmazza.

A Bizottság egy külső szolgáltatóval történt szerződéskötéssel elindította az utólagos értékelés első szakaszát (ennek részletei a 4.7.6. szakaszban szerepelnek).

A Bizottság 2011[3]-ben terjesztette az Európai Parlament és a Tanács elé a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, új EGAA-rendeletre tett javaslatát (ennek részletei a 4.5. szakaszban szerepelnek).

3.           Az EGAA tevékenységéről szóló 2011-es éves jelentés nyomon követése

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK rendelet

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK rendelet a 2009. május 1-je után benyújtott EGAA-kérelmekre vonatkozott. Ez a rendelet az eredeti EGAA-rendeletre[4] vonatkozó átmeneti és állandó módosításokat tartalmaz.

A módosító rendelet az EGAA jelentős javulását eredményezte, ami kedvezőbb feltételeket biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy EGAA-társfinanszírozást igényeljenek, különösen, ha az a pénzügyi és gazdasági világválság foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatását célzó válaszlépéseik támogatására irányul.

Mivel a Tanácsban 2011-ben nem született politikai megállapodás a válság miatti átmeneti eltérés meghosszabbításáról, az 2011. december 31-én hatályát vesztette. Az EGAA-rendelet érvényességi ideje alatt, azaz 2013. december 31-ig az EGAA-támogatás iránti kérelmeket már nem a pénzügyi és gazdasági világválsággal, hanem csak a világkereskedelemben bekövetkezett jelentős strukturális változásokkal lehet igazolni, és a társfinanszírozás mértékét is az összes támogatható költség eredetileg meghatározott 50 %-ára csökkentették. A végleges módosítások, nevezetesen a küszöbérték 1 000-ről 500 elbocsátott főre történő csökkentése és a végrehajtási időszaknak a kérelem benyújtásától számított 12 hónapról 24 hónapra történő meghosszabbítása 2013. december 31-ig hatályban maradnak.

Az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatal egyszerűsödése: eljárás a javaslatok Tanácshoz és Európai Parlamenthez történő előterjesztésére

A hatályos rendelet szabályai szerint történő döntéshozatal meggyorsítása érdekében a 2010-ben megkezdett erőfeszítések 2012-ben folytatódtak. Az Alap célkitűzéseinek hatékony végrehajtásával összefüggő különféle problémák megoldása érdekében 2012 márciusában sor került egy, a tagállamok képviselői számára szervezett specifikus szemináriumra.

4.           Az EGAA 2012. évi tevékenységeinek elemzése

4.1.        A beérkezett kérelmek

A Bizottsághoz 2012 során beérkezett 11 kérelmet[5] (lásd az 1. táblázatot) kilenc tagállam (Írország, Németország, Dánia, Spanyolország, Svédország, Finnország, Olaszország, Belgium és Románia) nyújtotta be. A kérelmek 10 403, a globalizációnak tulajdonítható jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következményeként leépített munkavállaló támogatására és összesen 58 499 659 EUR EGAA-támogatás igénylésére irányultak. A még nem jóváhagyott összegek tájékoztató jellegűek, mivel az értékelési fázisban még változhatnak. Mind a kilenc tagállam nyújtott már be korábban EGAA-finanszírozás iránti kérelmet.

A 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet vonatkozik valamennyi kérelemre (azaz 50 %-os társfinanszírozási arány, a kérelem benyújtásától számított 24 hónapos végrehajtási időszak stb.).

1. táblázat — A 2012. évben beérkezett kérelmek

4.1.1.     A beérkezett kérelmek ágazatok szerint

A 11 kérelem hat ágazatot[6] érintett. Két ágazat (telefoninformáció és elektronikus fogyasztási cikk gyártása) esetében 2012-ben nyújtottak be először EGAA-kérelmet.

4.1.2.     A beérkezett kérelmek az igényelt összeg szerint

Minden EGAA-támogatást igénylő tagállamnak ki kell dolgoznia egy, a támogatandó munkavállalók profiljához legjobban illeszkedő koordinált intézkedéscsomagot, és meg kell határoznia az EGAA-ból igényelt támogatás összegét. Az EGAA-rendelet nem tartalmaz ajánlást és nem szab korlátot az igényelhető összegre nézve, de a kérelmeknek a Bizottság által történő értékelése során felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek a kérelmező tagállamot a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó intézkedéscsomagra vonatkozó javaslat felülvizsgálatára indíthatják, ami egyben a kérelmezett összeg mértékére is kihat.

A 2012. évben igényelt EGAA-támogatások összege 2 620 982 és 12 536 454 EUR között mozgott (átlag 5 318 151 EUR).

4.1.3.     A beérkezett kérelmek a támogatásban részesítendő munkavállalók száma szerint

Az EGAA-társfinanszírozásra javasolt intézkedések által érintett munkavállalók száma összesen 10 403 volt, ami az összes elbocsátott munkavállaló körülbelül 74 %-ának felel meg (a kilenc tagállam a 11 benyújtott kérelemben körülbelül 14 000 munkavállaló elbocsátását jelentette be).

Az érintett munkavállalók száma kérelmenként 295 főtől 2 103 főig terjedt, öt kérelemnél meghaladta az 1 000 főt, kettő esetében pedig 500 fő alatt volt. Az elbocsátott munkavállalók és az EGAA-támogatásban részesítendők száma különbözhet, mivel a pályázó tagállam hozhat olyan döntést, hogy az EGAA segítségnyújtását csak a munkavállalók meghatározott csoportjaira, pl. azokra összpontosítja, akik számára különös nehézséget jelent a munkaerőpiacon maradni, és/vagy leginkább rá vannak szorulva a támogatásra. Az elbocsátott munkavállalók egy része az EGAA-n kívüli forrásokból kaphat segítséget, míg mások önállóan új munkahelyet találhatnak vagy előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe, ami azt jelenti, hogy az EGAA-intézkedések rájuk nem vonatkoznak.

4.1.4.     A beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint

A tagállam hatáskörébe tartozik a rendelet értelmében az, hogy milyen egyénre szabott szolgáltatáscsomagot javasolnak az elbocsátott munkavállalók számára. A munkavállalónként igényelt összeg ennek megfelelően az elbocsátás nagyságrendje, az adott munkaerő-piaci helyzet, az érintett munkavállalók egyéni körülményei, a tagállam által már meghozott intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtás érintett tagállamban vagy régióban jelentkező költsége szerint változhat. Ez a magyarázata annak, hogy a munkavállalónként igényelt összeg 2012-ben miért terjedt a 2 500 EUR körüli összegtől valamivel több mint 42 000 EUR-ig (átlagban 8 668 EUR).

4.1.5.     A beérkezett kérelmek a beavatkozási kritériumok szerint

Mind a 11 benyújtott kérelem a globalizációnak tulajdonítható jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következményeként leépített munkavállalók támogatására irányult.

10 kérelmet az EGAA-rendelet 2. cikkének a) pontja, egyet pedig a 2 cikkének c) pontja (kivételes körülmények) alapján nyújtottak be.

4.2.        A megítélt hozzájárulások

A költségvetési hatóság 2012-ben a tagállami kérelmek nyomán 19 határozatot hozott aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez nyújtott EGAA-támogatásokról (az áttekintést és a munkavállalói profilok szerinti bontást lásd a 2. és 3. táblázatban). Közülük öt 2012-ben benyújtott kérelmekre, 13 határozat 2011-ben benyújtott kérelmekre, egy pedig egy 2010-ben beérkezett kérelemre vonatkozott. A 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet (azaz a 65 %-os társfinanszírozási arány, a kérelem benyújtásától számított 24 hónapos végrehajtási időszak stb.) a 19 odaítélt támogatás közül 14-re vonatkozik. Az öt 2012-ben benyújtott kérelem esetében a társfinanszírozási arány 50 %, ugyanakkor a végrehajtási időszak 24 hónap marad (az 546/2009/EK módosító rendelet végleges változása).

A megítélt 19 hozzájárulás tizenegy tagállam 15 700 elbocsátott munkavállalóját érintette, és összesen 73 536 222 EUR EGAA-támogatással járt (az EGAA rendelkezésére álló éves összeghatár 14,7 %-a). A 19 EGAA-hozzájárulás közül hetet 2012 decemberében hagytak jóvá, és 2013 első negyedévében fizettek ki (a 2012. évi költségvetésből).

Az EGAA finanszírozás csökkenése a 2011. évhez képest (2011-ben 128 167 758 EUR került odaítélésre 22 hozzájárulásra) részben a társfinanszírozás mértékének (az előzőleg meghatározott 65%-ról 50 %-ra történő) csökkentésével magyarázható, részben pedig azzal, hogy csökkent az új kérelmek száma miután a „válság miatti eltérés” 2011 végén hatályát vesztette.

2. táblázat — A 2012. évben megítélt hozzájárulások részletei

3. táblázat — A 2012. évben megítélt EGAA-hozzájárulások: A munkavállalók profilja

4.2.1.     EGAA-támogatott intézkedések

Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke előírja, hogy az EGAA csak olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez nyújthat társfinanszírozást, amelyek az elbocsátott munkavállalók munkába történő visszailleszkedésének elősegítésére irányulnak. Úgy rendelkezik továbbá, hogy az EGAA finanszírozhatja egy tagállamnak a támogatás felhasználására vonatkozó előkészítő, irányítási, tájékoztatási és népszerűsítési, valamint ellenőrzési tevékenységeit („végrehatással összefüggő tevékenységek”).

A 2012-ben odaítélt 19 EGAA-támogatásra jóváhagyott intézkedések 15 700 elbocsátott munkavállaló munkaerőpiacra történő visszailleszkedését célozták meg. Az intézkedések főként intenzív, személyre szabott elhelyezkedési segítségnyújtást és ügykezelést, többféle szakképzést, továbbképzési és átképzési intézkedéseket, a munkába történő tényleges visszailleszkedésig az aktív támogató intézkedések idejére vonatkozó többféle ideiglenes pénzügyi ösztönzőt/juttatást, az új munkahelyen való munkakezdés kezdeti időszakában mentorálást, valamint egyéb tevékenységeket, például vállalkozás és cégalapítás ösztönzését és a foglalkoztatáshoz/munkafelvételhez nyújtott egyszeri ösztönzőket foglaltak magukban.

A tagállamok a támogatási csomagok kialakításakor figyelembe vették a munkavállalók hátterét, tapasztalatát és végzettségét, azt, hogy mennyire mobilisak, valamint az érintett régiókban jelenleg meglévő vagy várható munkalehetőségeket.

4.2.2.     A strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg

Az EGAA a foglalkoztathatóság javítását és az elbocsátott munkavállalók gyors elhelyezkedését hivatott szolgálni aktív munkaerő-piaci intézkedések útján, ezzel kiegészítve az ESZA-t, a foglalkoztatást elősegítő legjelentősebb uniós támogatási eszközt. A két alap azért lehet egymást kiegészítő eszköz e kérdésekben, mert időtávuk eltérő: míg az EGAA a tömeges elbocsátások esetén nyújt személyre szabott segítséget az elbocsátott munkavállalóknak, addig az ESZA hosszú távú, stratégiai célokat (pl. humántőke-fejlesztést, változásmenedzsmentet) támogat többéves, előzetes ütemezésű programokon keresztül, amelyek forrásai rendszerint nem csoportosíthatók át a tömeges elbocsátások következtében kialakult válsághelyzetek kezelésére. Egyes esetekben az EGAA- és ESZA-intézkedéseket a rövid és hosszabb távú megoldások biztosítása érdekében együttesen alkalmazzák. A döntő kritérium az, hogy a meglévő eszközök alkalmasak legyenek a munkavállalók hatékony segítésére, a kívánt célkitűzések eléréséhez legmegfelelőbb eszközök és intézkedések kiválasztása — és programozása — pedig a tagállamok feladata.

Az EGAA-társfinanszírozásból fedezett „személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó koordinált intézkedéscsomag” tartalmát egyéb intézkedésekkel kell kiegyensúlyozni és kiegészíteni. Az EGAA-társfinanszírozott intézkedések jóval túlmutathatnak az általános képzéseken és fellépéseken, és a tapasztalatok alapján úgy tűnik, az EGAA lehetővé teszi, hogy a tagállamok sokkal inkább személyre szabott és érdemi segítséget nyújthassanak az elbocsátott munkavállalóknak, ideértve olyan intézkedéseket is, amelyekhez egyébként nem lenne hozzáférésük (például közép- és felsőfokú oktatás), mint amire az EGAA nélkül lehetőség nyílna. Az EGAA révén a tagállamok jobban tudnak összpontosítani a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, például az alacsonyabban képzett vagy migráns családból származó munkavállalókra, valamint jóval kedvezőbb tanácsadó/munkavállaló arány mellett és/vagy hosszabb időre tudnak támogatást nyújtani, mint az az EGAA-források nélkül lehetséges volna. Mindezek növelik a munkavállalók kilátásait helyzetük javítására.

Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően valamennyi tagállamnak létre kell hoznia azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyekkel elkerülhető az uniós pénzügyi eszközökből történő kettős finanszírozás kockázata.

4.3.        Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek

A Bizottság és a költségvetési hatóság sem utasított el egyetlen, EGAA-finanszírozás iránti tagállami kérelmet sem.

4.4.        Az EGAA eredményei

Az EGAA eredményeivel kapcsolatos információk első számú forrásai a tagállamok által az 1927/2006/EK rendelet 15. cikkében foglaltak szerint benyújtott zárójelentések. Ezekhez járulnak a tagállamok által a Bizottsággal közvetlenül, illetve az év során tartott üléseken és értekezleteken megosztott információk.

2012-ben a Bizottság 41, az EGAA által társfinanszírozott eset zárójelentését kapta meg, amelyeket tizenkét tagállam 2012 közepéig valósított meg. Mind a 41 esetre vonatkozott a kérelem benyújtásától számított 24 hónapra meghosszabbított végrehajtási időszak (miután az EGAA-rendelet 2009. évi módosításának eredményeként a végrehajtási időszakot 12-ről 24 hónapra emelték), és valamennyi 65 %-os EGAA-társfinanszírozásban részesült (az előzőleg 50 %-os mérték átmeneti megemelése után).

A tagállamok által 2012-ben jelentett főbb eredmények és adatok összefoglalását ez a szakasz és a 4. táblázat tartalmazza. Ez a 41 eset az EGAA utólagos értékelése hatásának részletesebb felmérésének keretében elemzésre is fog kerülni, melynek célja az EGAA-támogatás hozzáadott értékének, valamint az elbocsátott munkavállalókra és a munkaerőpiacokra gyakorolt hatásainak felmérése (az értékelés első szakaszában 29 eset kerül elemzésre, a fennmaradó 12 esetre pedig az utolsó szakaszban fog sor kerülni – lásd a 4.7.6. szakaszt).

A Bizottság 2012. december 31-ig 60 EGAA-támogatás zárójelentését kapta meg, ami a 2012. december 31-ig beérkezett összes (105) kérelem 57 %-át jelenti[7].

A tagállamok zárójelentéseiben szereplő információk alapján arra lehet következtetni, hogy az EGAA növeli a tagállamok által szervezett intézkedések értékét, amelyek célja, hogy segítsenek az elbocsátott munkavállalóknak újrapozícionálni magukat a munkaerőpiacon és új munkát találni. Az EGAA révén a tagállamok nagyobb számú elbocsátott munkavállalót hosszabb időtartamon keresztül és jobb minőségű intézkedések révén tudnak támogatni, mint amire az EGAA-támogatások nélkül lehetőségük lenne.

4.4.1.     A 2012. évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása

A tizenkét tagállam által benyújtott zárójelentések alapján megállapítható, hogy az EGAA végrehajtási időszakának végére 14 333 munkavállaló (az EGAA-támogatásban részesült 28 662 munkavállaló 50 %-a) talált új munkahelyet vagy lett önálló vállalkozó. Ez egy jó eredmény, különösen annak fényében, hogy az EGAA-társfinanszírozott intézkedések révén támogatott munkavállalók általában azok közül kerülnek ki, akik nagyobb nehézségekkel küzdenek a munkaerőpiacon. Hozzávetőleg 3,7 %-uk még oktatásban vagy képzésben vett részt, és 44,7 %-uk munkanélküli, illetve személyes okokból inaktív volt[8]. A részleteket a 4. táblázat tartalmazza.

2010-hez és 2011-hez hasonlóan a munkába történő sikeres visszailleszkedést befolyásolta, hogy a világválság közvetlen következményeként csökkent a helyi és regionális munkaerőpiacok felvevőképessége. Azt is meg kell jegyezni, hogy az adott végrehajtási időszak végén regisztrált visszailleszkedési arány csupán a munkavállalóknak az adatgyűjtés pillanatában fennálló foglalkoztatási helyzetét tükrözi. Nem szolgál adatokkal a foglalkoztatás jellegével és a talált munka minőségével kapcsolatban, és rövid idő alatt nagymértékben meg is változhat. A több tagállamtól kapott információk szerint a visszailleszkedési arány általában csak néhány hónappal a zárójelentések benyújtását követően kezd el növekedni, és középtávon tovább emelkedik, különösen azokban az esetekben, amikor a munkavállalók az EGAA támogatási időszakát követően továbbra is részesülnek személyre szabott segítségnyújtásban a tagállam saját költségén vagy az ESZA közreműködésével. Ez azt jelzi, hogy az EGAA által társfinanszírozott támogatás hosszú távon is kedvező hatást gyakorolhat.

4.4.2.     A végrehajtott intézkedések részletei a 2012-ben beérkezett zárójelentések szerint

Azok a támogatási csomagok, amelyeket a tagállamok az elbocsátott munkavállalóknak kialakítottak, az elhelyezkedési segítségnyújtást, az újbóli elhelyezkedés esélyének javítását és a(z) (át)képzést célzó személyre szabott intézkedések széles skáláját tartalmazták. A legnagyobb összegeket két intézkedéskategóriára költötték: képzés és átképzés (kb. 56,5 millió EUR vagy a 41 támogatás összes személyre szabott szolgáltatásának 32 %-a) és pénzügyi juttatások, amelyeket az aktív munkaerő-piaci intézkedések által érintett munkavállalóknak fizettek ki (kb. 68,5 millió EUR vagy a 41 támogatás összes személyre szabott szolgáltatásának 38,8 %-a).

A képzési programokat a munkavállalók igényeihez és vágyaihoz igazították, miközben a helyi és regionális munkaerőpiacok igényeit és a jövőre nézve ígéretes szektorok potenciálját is figyelembe vették. Egyes tagállamok és kérelmek (pl. Ausztria és Írország) nagyobb hangsúlyt helyeztek a magasabb (felsőfokú) képesítésre, míg más tagállamokból érkező kérelmek a munkavállalók műszaki profiljának növelésére irányultak. Időnként (pl. Dánia esetében) az EGAA-támogatást olyan innovatív intézkedések tesztelésére használták fel, amelyek jelenleg még nem elérhetőek valamennyi elbocsátott munkavállaló számára, de amelyek használata az EGAA tapasztalatai nyomán a jövőben általánosabbá válhat. A legtöbb esetben a munkavállalók tanúsítványt kaphattak a meglévő készségeikről vagy tapasztalataikról, és ez növelte az értéküket a jövendő munkáltatók szemében.

Az intézkedések a vállalkozás és cégalapítás ösztönzését célzó fellépéseket is tartalmaztak (amelyek a legtöbb támogatási csomagban szerepeltek), valamint az utazási költségek, a képzéssel kapcsolatos kiadások és a munkavállalóknak az aktív munkaerő-piaci intézkedésben történő részvétel alatt a megélhetéshez biztosított támogatások fedezésére szolgáló pénzügyi juttatásokat is.

A tizenkét tagállam érdekes tényekről és biztató adatokról számolt be, amelyek azt jelzik, hogy az EGAA segítségnyújtásának és szolgáltatásainak köszönhetően érzékelhetően javult az érintett munkavállalók személyes helyzete, magabiztossága és foglalkoztathatósága, még ha nem is mindannyian találtak gyorsan új munkahelyet.

Az EGAA lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a kedvezményezettek száma, valamint a támogatás alkalmazási területe, időtartama és minősége tekintetében az elbocsátások által érintett területeken hatékonyabb intézkedéseket hozzanak annál, mint amire az EGAA-támogatások nélkül lehetőségük lett volna. Az uniós támogatásoknak köszönhetően rugalmasabban tudtak fellépni, valamint nagymértékben személyre szabott, olykor innovatív, magas színvonalú intézkedéseket tartalmazó csomagokat hozhattak létre, és így nagyobb figyelmet szentelhettek a lakosság egyes csoportjainak, így például a kevésbé képzett munkavállalóknak és azoknak az álláskeresőknek, akiken nehezebben lehet segíteni (az 50 év felettiek, a migráns háttérrel rendelkezők, a fogyatékkal élők, a csak alapfokú oktatásban és képzésben részesültek stb.). Különösen hatékonyak voltak az elbocsátott munkavállalók részvételével megrendezett állásbörzék és azok a fellépések, melyek során a végrehajtó ügynökségek helyi vállalkozásokkal léptek kapcsolatba annak érdekében, hogy a még meg nem hirdetett betöltetlen állásokat közösen feltérképezzék, és így a támogatott munkavállalók olyan készségeket sajátíthassanak el, amelyek megfelelnek a betölthető állások esetében támasztott igényeknek. A szakmai gyakorlatok megszervezése egy másik olyan tevékenység volt, amely az EGAA által támogatott munkavállalók számára potenciálisan állásajánlatokat eredményezhetett.

Egyes tagállamokban az EGAA segítségnyújtása teljes ipari ágazatokra gyakorolt hatást, például Hollandiában a nyomdaipar/grafikai ágazat jobban figyelembe vette az idősebb leépített munkavállalók igényeit. Spanyolországban a helyi vállaklozásokkal létesített kapcsolat a munkaerőpiacon keresett munkavállalói profilok, valamint a jelenlegi munkaszerződések típusainak és feltételeinek jobb megértését tette lehetővé. A tizenkét tagállam olyan tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységeket is végzett, amelyeknek az érintett munkavállalók, a potenciális munkáltatók, más érdekelt felek és a közvélemény voltak a célközönsége. Ilyen tevékenységek voltak a helyi és a közösségi médiumokban megjelentetett cikkek, tájékoztató anyagok és videók, internetes honlapok és az EGAA által társfinanszírozott projekteket lezáró záró konferenciák.

A tagállamok hatóságai szerint az EGAA hasznos eszköznek bizonyult, amely költségvetési megszorítások idején segített nekik kezelni a munkaerőpiac jelenlegi kihívásait. Az EGAA által társfinanszírozott segítségnyújtás ezért fokozott készségfejlesztési beruházás, amely közép- és hosszú távon is kedvező hatású lehet, ahogy a piacok fokozatosan kilábalnak a válságból.

A tizenkét tagállam emellett számos tanulságot is levont, amelyek várhatóan hasznosak lesznek majd a jövőbeni EGAA-kérelmek előkészítése és megvalósítása során. Az EGAA lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy már a korai szakaszban segíthessenek az elbocsátott munkavállalóknak: amint az elkövetkező elbocsátásokat bejelentik, megkezdődhetnek az intézkedések. Hollandia, Ausztria, Németország és a Cseh Köztársaság is a korai kezdettel kapcsolatos pozitív tapasztalatokról számolt be. Az intézkedések végrehajtásuk során történő felülvizsgálatával és pénzügyi újratervezésével a munkavállalók szempontjából kedvezőbb összetételű intézkedések és a költségvetés hatékonyabb felhasználása érhető el. Dánia egy, a közbeszerzési eljárásokra szakosodott jogász bevonását ajánlja, mivel kevés idő áll rendelkezésre az említett eljárások lefolytatására, és a jogbiztonság nagy fontossággal bír. Hollandia szerint kulcsfontosságú az érintett munkavállalókkal a javasolt intézkedésekről folytatott korai kommunikáció ahhoz, hogy motiváltak maradjanak és továbbra is érdeklődjenek a munka- és karrierlehetőségek iránt.

4. táblázat — A 2012-ben beérkezett zárójelentések — az eredmények áttekintése

4.5.        A 2014–2020 közötti programozási időszak – A Bizottság javaslata egy új EGAA-rendeletre

Az EGAA-rendelet 20. cikke szerint a rendeletet felül kell vizsgálni 2013. december 31-ig, ami egybeesik a 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret végével. A Bizottság javaslata alapján 2013. február 7-én/8-án az Európai Tanács támogatta az EGAA-nak a következő, 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret alatt történő folytatását azért, hogy így specifikus, egyszeri támogatást nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akiknek elbocsátását a globalizáció miatt bekövetkező jelentős strukturális változások idézték elő. Az új rendelet részletei akkor válnak ismertté, amikor az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a rendeletet.

4.6.        Pénzügyi jelentés

4.6.1.     Az EGAA-ból nyújtott pénzeszközök

A költségvetési hatóság 2012-ben 19 EGAA-támogatást ítélt meg, összesen 73 536 222 EUR összegben, ami a rendelkezésére álló éves összeghatár 14,7 %-a (lásd a 2. táblázatot). Mind a 19 kifizetés fedezetét a 2012. évi költségvetésből biztosították, az utolsó hetet 2013 elején teljesítették.

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[9] 28. pontja – az EGAA költségvetési keretének meghatározása – értelmében az EGAA nem lépheti túl az 500 millió EUR maximális éves összeget, és az előző év teljes kiadási korlátja alatti bármely fennmaradó mozgástérből és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1B. fejezetéhez kapcsolódókat. Ezen túlmenően az EGAA-rendelet 12. cikke értelmében minden év szeptember 1-jén legalább az éves maximum összeg 25 %-ának rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében.

Az Alapok számára 2012-ben biztosított kötelezettségvállalási előirányzatokat az EGAA-tartalék költségvetési sorból az EGAA költségvetési sorához utalták át. Az év elején 50 000 000 EUR-t írtak jóvá az EGAA költségvetési során. Költségvetés-módosítás révén további 17 657 535 EUR-val emelték az összeget. A globális átcsoportosítás keretében 5 878 687 EUR-t határoztak meg és csoportosítottak át az EGAA-ba.

4.6.2.     Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások

Az 1927/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint az adott évben rendelkezésre álló pénzügyi források legfeljebb 0,35 %-a (1,75 millió EUR) használható fel technikai segítségnyújtás formájában a Bizottság kezdeményezésére az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges előkészítési, nyomonkövetési, tájékoztatási, tudásbázis létrehozására irányuló, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, pénzügyi ellenőrzési, ellenőrzési és értékelési tevékenységek finanszírozására. 2012. július 4-én a költségvetési hatóság 730 000 EUR-t hagyott jóvá az 5. táblázatban felsorolt tevékenységeket érintő technikai segítségnyújtásra[10]. Az adott évben technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló fennmaradó 1 020 000 EUR összeget nem hívták le.

A Bizottság eredeti, 1 120 000 EUR összegű javaslatát[11] a költségvetési hatóság 730 000 EUR-ra csökkentette; a csökkentés csaknem valamennyi költségvetési tételt érintette. A technikai segítségnyújtás végrehajtása során a Bizottság úgy döntött, hogy elsőbbséget biztosít a tagállami képviselőkkel lefolytatott találkozóknak az alap hatékony felhasználása és az utólagos értékelés tervezetteknek megfelelő elkezdése érdekében.

5. táblázat — Technikai segítségnyújtásra fordított kiadások 2012-ben

Leírás || Költségvetésbe felvett összeg EUR *) || Tényleges összeg EUR

Tájékoztatás (pl. az EGAA weboldalak frissítése valamennyi hivatalos uniós nyelven, kiadványok, audiovizuális tevékenységek) || 130 000 || Nem volt kiadás (a honlapot a Bizottság szolgálatai frissítették)

Igazgatási és technikai segítségnyújtás: - Az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportjának találkozói - Szemináriumok az EGAA végrehajtásáról || 35 000 125 000 ||  70 000 181 900

Az adatgyűjtés nyomon követése és az EGAA statisztikai portréja || 20 000 || Nem volt kiadás (a munkát a Bizottság szolgálatai végezték el)

Tudásbázis létrehozása (az EGAA-kérelmekre vonatkozó szabványosított eljárások és azok feldolgozása; az EGAA-pályázatok tényeit és adatait tartalmazó adatbázis létrehozása és racionalizálása) || 70 000 || Nem volt kiadás (az adatbázissal kapcsolatos munkát a Bizottság szolgálatai végezték el) (a szabványosított eljárásokat a 2013. évi költségvetésre halasztották)

Értékelés || 350 000 || 476 203 **)

Összesen || 730 000 || 728 103

*)            A költségvetési hatóság 2012. július 4-i határozatán alapuló összegek

**)          344 810 EUR az utólagos értékelés első szakaszára (az EGAA-rendelet 17 cikke (1) bekezdésének b) pontja) és 131 393 EUR a félidős értékelés záró kifizetésére (az EGAA-rendelet 17 cikke (1) bekezdésének a) pontja).

4.6.3.     Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek)

2012-ben nem jelentettek a Bizottságnak az EGAA-rendelet tárgykörében szabálytalanságokat.

Az EGAA-rendelet tárgykörében 2012-ben nem voltak szabálytalanságokkal kapcsolatos lezárt esetek.

4.6.4.     Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása

Az EGAA-rendelet 15. cikkének (2) bekezdése határozza meg az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárására vonatkozó eljárásokat. 2012-ben (a 6. táblázatban feltüntetett) tizenegy EGAA-hozzájárulás zárult le; ezeket a 2012-t megelőző években hajtották végre (a kérelem benyújtásától számított 24 hónapos végrehajtási időszak; 65 %-os EGAA-társfinanszírozás).

A költségvetés végrehajtási aránya 1,9 % és 100 % között mozgott. Ezen tizenegy kérelemre vonatkozóan a Bizottságnak visszatérített felhasználatlan pénzeszközök teljes összege 18,1 millió EUR volt (az ezekhez a kérelmekhez biztosított EGAA-hozzájárulás 37,8 %-a).

A tagállamok több okból nem használták fel teljesen a megítélt összegeket. Ugyan a tagállamokkal szemben elvárás, hogy reális költségvetési irányszámokat nyújtsanak be a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó összehangolt intézkedéscsomagra vonatkozóan, előfordulhat, hogy a tervezés nem pontos vagy megalapozott. Ha az elején túl nagy biztonsági ráhagyással számolnak, az a végére feleslegesnek bizonyulhat. Előfordulhat, hogy a tervezési fázisban túlbecsülik azon munkavállalók számát, akik részt kívánnak venni a javasolt intézkedésben, egyes munkavállalók olcsóbb vagy rövidebb időtartamú intézkedéseket választanak a drágábbak vagy hosszabbak helyett, vagy az eredetileg becsültnél hamarabb találnak új állást. A kiadások alacsony szintjének további oka az lehet, hogy az intézkedések végrehajtását késve kezdték meg, és nem használták ki annak a lehetőségét, hogy a személyre szabott szolgáltatási csomag megvalósítása során rugalmasan átcsoportosítsák a forrásösszegeket a különböző költségvetési tételek között.

A Bizottság a források optimális kezelése érdekében rendszeres tájékoztatással és célzott szemináriumokkal segítette a tagállamokat. Ennek eredményeként az első kérelmeket jellemző magas, 60 % feletti visszafizetési arány jelentősen csökkent (37,8 %), azonban még tovább kell csökkenteni.

A tapasztalat növekedésével az intézkedések pénzügyi tervezésének optimalizálása és a 24 hónapra meghosszabbított időszak során történő munkavállalói részvétel előrejelzésének pontosabb megítélése várható. Az EGAA-finanszírozás megérkezésének időzítése, a különféle koordinációs és végrehajtó szervezetek kapacitása, valamint az országos és a regionális/helyi szint közötti kommunikáció minősége is javulóban van. A tagállamok most már azt a lehetőséget is jobban kihasználják, hogy felülvizsgálják költségvetésüket, és átcsoportosítsák a forrásokat a különféle intézkedések és/vagy végrehajtási kiadások között. Az uniós intézmények is jelentős erőfeszítéseket tesznek a döntéshozatali eljárások, valamint az EGAA-támogatások kifizetési eljárásainak felgyorsítására a rendelkezésre álló idő és források optimális felhasználása érdekében. A Bizottság 2012 márciusára célzott szemináriumot szervezett a tagállamok képviselői számára az Alap célkitűzései végrehajtásának ütemezésével és hatékonyságával összefüggő különféle problémák megoldása érdekében.

6. táblázat — A 2012-ben lezárult esetek

4.6.5.     Egyéb visszatérítések

2012-ben nem került kifizetésre egyéb visszatérítés.

4.7.        A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek

4.7.1.     Tájékoztatás és nyilvánosság

Internetes oldal

Az 1927/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a Bizottság „a közösség valamennyi nyelvén rendelkezésre álló internetes oldalt hoz létre, amely információkat tartalmaz az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról, útmutatást ad a kérelmek benyújtásához, valamint frissített információkkal szolgál az elfogadott és elutasított kérelmekről, kiemelve a költségvetési hatóság szerepét”.

A 9. cikkel összhangban a Bizottság által felállított EGAA internetes oldalt[12] 2012-ben releváns információkkal frissítették. 2012-ben az internetes oldalt 32 030 látogató 44 630-szer kereste fel, és ennek során 253 462 oldalletöltés történt.

4.7.2.     A tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a tagállamokban képviselő kapcsolattartók szakértői csoportjának kilencedik és tizedik ülésére 2012. március 21-én, illetve 2012. október 16-án Brüsszelben került sor. Mindkét ülés részben a hatályos EGAA-rendelet felülvizsgálatának és a 2014–2020 közötti időszakra való meghosszabbítására irányuló bizottsági javaslatnak, valamint a jövőbeni végrehajtással kapcsolatban felmerülő kérdéseknek a megvitatásával telt. Sok más napirendi pont mellett a résztvevők az EGAA 2007–2013-os időszaka utólagos értékelésének előkészületeiről is tájékoztatást kaptak.

2012. március 22-én Brüsszelben egy hálózatépítési szeminárium került megrendezésre, amelynek célja az EGAA-végrehajtás ütemtervének megvitatása és az intézkedések végrehajtásának a maximális hatékonyság és a kiadások optimalizálása érdekében történő felgyorsításával kapcsolatos bevált gyakorlat megosztása volt.

2012. október 17-én Brüsszelben egy hálózatépítési szeminárium került megrendezésre, amelynek témája az EGAA célkitűzéseinek hatékony végrehajtásával összefüggő különféle kérdések megvitatása volt, a válság ágazatonkénti hatásait és az EGAA végrehajtása során hozott cégalapítást ösztönző intézkedések sikerét is beleértve.

4.7.3.     Tudásbázis létrehozása – EGAA adatbázis és EGAA-kérelmekre vonatkozó szabványosított eljárások

Az EGAA-támogatások mennyiségi adatainak statisztikai célból történő rögzítése érdekében a Bizottság szolgálatai 2012-ben tökéletesítették az EGAA adatbázisát, és több nyomtatványt is készítettek az EGAA-támogatásokra vonatkozó adatok adatbázisba való bevitelének megkönnyítése érdekében. 2013–2014-re tervezik egy új elektronikus igénylőlap kialakítását, amelynek során a külső szakértők által 2011-ben elvégzett előkészítő munkát is figyelembe veszik (amelyet a 2011. évi technikai segítségnyújtási költségvetésből finanszíroztak; a zárójelentés 2012 áprilisában került benyújtásra).

Az új igénylőlap szabványosítani fogja a kérelmezési és értékelési eljárásokat, és így lecsökkenti a valamely tagállam kérelmének elkészültétől a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott javaslat elfogadásáig terjedő időt. Az adatbázissal együtt a Bizottságnak az EGAA-kérelmek tényeinek és adatainak összesítésére, elemzésére és összehasonlítására irányuló munkáját is meg fogja könnyíteni

2012-re tervezett egyéb tájékoztató tevékenységek

A 2012. évi technikai segítségnyújtásra vonatkozó javaslatában a Bizottság az EGAA tevékenységeit bemutató videofilm és tájékoztató anyagok elkészítését tervezte be. A költségvetési hatóság által 2012 júliusában bevezetett költségvetési megszorítások miatt ezeket nem lehetett megvalósítani.

4.7.4.     Az EGAA második statisztikai portréja a 2007–2011 közötti időszakról

2012 első felében a Bizottság közzétette az EGAA 2007–2011 közötti időszakra vonatkozó második statisztikai portréját, amelyet a 2011. évi technikai segítségnyújtási költségvetésből külső szakértők készítettek el.

4.7.5.     Az EGAA félidős értékelése

Az EGAA 2011-ben elkészített félidős értékelésének – amelyre az EGAA-rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján került sor – eredményeit 2012. február 2-án ismertették az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel Brüsszelben[13]. Ez jó alkalom volt az EGAA kezdeti szakasza (2007–2009) eredményeinek és az értékelők javaslatainak megvitatására, amelyeket időközben vagy megvalósítottak, vagy pedig beépítettek a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új EGAA-rendeletre tett javaslatba.

4.7.6.     Az EGAA utólagos értékelése – Első szakasz

Az utólagos értékelés első szakaszában értékelendő 33 EGAA-támogatás (az EGAA-rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontja) szerepel az alábbi felsorolásban. Ezek a támogatások annak okán kerültek kiválasztásra, hogy a végrehajtásról szóló zárójelentéseik 2012. szeptember 20-ig beérkeztek a Bizottsághoz. Az utólagos értékelés utolsó szakaszában további EGAA-támogatások elemzésére kerül sor (azokéra, amelyek zárójelentései 2013 decemberének végéig érkeznek be[14]).

5.           Tendenciák

Az EGAA-támogatások számának növekedésével egyre több adat áll rendelkezésre a kérelmekre vonatkozó tendenciák megállapításához, és annak áttekintésére, hogy mire irányulnak az Alap tevékenységei. Az alábbi ábrán, valamint a mellékletekben található adatok a 2007 januárja és 2013. augusztus 12-e között a tagállamoktól beérkezett 110[15] kérelemre vonatkoznak. Hozzávetőleg 471,2 millió EUR-t kértek (és körülbelül 416,3 millió EUR már kifizetésre is került) 100 022 munkavállaló támogatására (az érintett támogatásra jogosult munkavállalók száma a tagállamok becslése alapján).

1. ábra: A 2007–2013 között (2013. augusztus 12-ig) beérkezett kérelmek száma

Az EGAA-rendelet 2009. évi módosítása az általa bevezetett átmeneti, illetve állandó módosításokkal jelentősen befolyásolta az Európai Bizottsághoz beérkezett kérelmek számát, mely 2009 májusától (amikor is hatályba lépett a módosított EGAA-rendelet) 2011 végéig jelentősen megemelkedett. A 2007 januárja és 2013 augusztusa közötti időszak egészében 65, a válságra hivatkozó kérelmet és 45 kereskedelemmel kapcsolatos kérelmet nyújtottak be (a tagállamok által visszavont kérelmeket figyelmen kívül hagyva). A 2009 májusa és 2011 vége között beérkezett kérelmek 82 %-a a pénzügyi és gazdasági világválságra hivatkozott.

Mint a 2. mellékletből is kiderül, Spanyolország nyújtotta be a legtöbb EGAA-támogatás iránti kérelmet (18 kérelmet), melyet Hollandia (16 kérelem), Olaszország (12 kérelem) és Dánia (10 kérelem) követ. A 2013. augusztus 12-i állapot szerint nyolc tagállam nem igényelt még EGAA-támogatást: Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Szlovákia, az Egyesült Királyság és Horvátország (amely csak 2013. július 1-jén csatlakozott az EU-hoz).

2. ábra: A 2007–2013. közötti időszakban (2013. augusztus 12-ig) az EGAA-ból igényelt összegek tagállamonként

millió EUR

A 2007 januárja és 2013 augusztusa közötti időszak egészében 20 tagállam összesen 471,2 millió EUR-t igényelt az EGAA-ból (lásd az áttekintő táblázatot is a 2. mellékletben). Az EGAA-ból a legtöbb társfinanszírozást Dánia igényelte (63,7 millió EUR-t 10 kérelemre), melyet Írország (63,3 millió EUR 7 kérelemre), Olaszország (60,6 millió EUR 12 kérelemre), illetve Dánia (57,1 millió EUR 18 kérelemre) követ. A még jóvá nem hagyott összegek iránymutatásul szolgálnak, mivel az értékelési szakaszban még változhatnak.

3. ábra: A 2007–2013 között (2013. augusztus 12-ig) beérkezett kérelmek által érintett támogatásra jogosult munkavállalók száma tagállamonként

Spanyolország az a tagállam, amely a legtöbb elbocsátott munkavállaló számára kért EGAA-támogatást (13 396 munkavállaló 18 kérelemben), majd Olaszország (12 759 munkavállaló 12 kérelemben), Németország (11 349 munkavállaló 7 kérelemben) és Írország (10 267 munkavállaló 7 kérelemben) következik. További 12 országban az érintett munkavállalók száma valamivel több, mint a hollandiai 8 000 fő és valamivel kevesebb mint a lengyelországi 1 800 fő között ingadozik. A fennmaradó négy, kérelmet benyújtó tagállamban az érintett munkavállalók száma 1 000 fő alatt volt.

4. ábra: A 2007–2013 között (2013. augusztus 12-ig) beérkezett kérelmek száma ágazatonként (a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

A 2007 januárja és 2013 augusztusa közötti időszak során az EGAA-hoz összesen 35 ágazatból elbocsátott munkavállalókra vonatkozóan érkezett kérelem (lásd az áttekintő táblázatot is az 1. mellékletben). Ezek többsége feldolgozóipari ágazat volt, de előfordult kérelem az építőiparból és a szolgáltatóiparból is. A legtöbb kérelem négy feldolgozóipari ágazatból érkezett: a járműgyártásból (19 kérelem vagy az összes 17 %-a), melyet a gép, gépi berendezés gyártása (12 kérelem vagy az összes 11 %-a), a textilipar (10 kérelem vagy az összes 9 %-a) és a nyomdaipar (9 kérelem vagy az összes 8 %-a) követett.

Körülbelül 8 % (9 kérelem) a tágabb értelemben vett építőiparból érkezett, beleértve az épületek építését, a speciális szaképítést és az építészmérnöki tevékenységet (a kérelmek száma eléri a 13-at, illetve a közel 12 %-ot is, ha az olyan kapcsolódó ágazatokat is ideszámítjuk, mint az építőanyag gyártása, az épületasztalos-ipar és a kerámiaipar). Az ágazatok több mint felének (a 35 ágazat közül 20) esetében csak egy-egy kérelem érkezett az EGAA-hoz.

5. ábra: A 2007–2013 között (2013. augusztus 12-ig) beérkezett kérelmek által érintett támogatásra jogosult munkavállalók száma ágazatonként (a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

A 20 tagállam által benyújtott 110 kérelem 100 022 leépített munkavállaló támogatására irányult. Az érintett ágazatok között első helyen a járműgyártás áll több mint 24 000 támogatásban részesített munkavállalóval (a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 23,8 %-ával), ezt követi a textilipar (több mint 11 000 támogatásra jogosult munkavállalóval vagy a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 11,2 %-ával), a mobiltelefon-gyártás (valamivel több mint 10 000 támogatásra jogosult munkavállalóval vagy a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 10 %-ával) és a gép, gépi berendezés ágazat (több mint 9 000 támogatásra jogosult munkavállalóval vagy a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 9,1 %-ával).

 6. ábra: A 2007–2013. közötti időszakban (2013. augusztus 12-ig) az EGAA-ból igényelt összegek egy munkavállalóra jutó átlaga tagállamonként

EUR                                                                                                  Átlag

A 6. ábra a támogatása jogosult munkavállalókénti átlagos EGAA-támogatási összeget szemlélteti (4 711 EUR a 20 tagállam 100 022 munkavállalójának egészére vetítve). A támogatása jogosult munkavállalókénti EGAA-támogatás Ausztriában (kb. 14 000 EUR), illetve Dániában (kb. 10 000 EUR) volt a legmagasabb. Ezzel szemben Litvániában, Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban az egy munkavállalóra jutó igényelt támogatás nem érte el az 1 000 EUR-t.

6.           Következtetések

Az eddig nyilvánvalóvá vált tendenciák szerint egyre több ágazatban nyújtottak be EGAA-kérelmeket. A tagállamok tapasztalatokra tettek szert a legmegfelelőbb intézkedések kiválasztásában, az elbocsátott munkavállalókra vonatkozó segítségnyújtás hatékony tervezésében és az EGAA új megközelítések vizsgálatához történő felhasználásában. Azt a lehetőséget is egyre inkább kihasználják, hogy a rendelkezése álló hozzájárulás legteljesebb kiaknázása érdekében a projekt végrehajtása során átcsoportosítják a forrásokat az intézkedések között.

Az a tény, hogy az EGAA-ra vonatkozó, válság miatti átmeneti eltérést nem lehetett meghosszabbítani 2011 vége utáni időszakra (a javaslat nem kapta meg a szavazatok minősített többségét a Tanácsban), korlátozza a munkavállalóknak nyújtható uniós támogatást, pedig sokukat még mindig nagymértékben sújtja a válság.

2012-től a hatályban lévő EGAA-rendelet végéig (2013 vége) hatályban maradnak a módosított rendelet végleges változásai (a küszöbérték 500 elbocsátott főre történő csökkentése, a végrehajtási időszaknak a kérelem benyújtásától számított 24 hónapra történő meghosszabbítása), és a tagállamok továbbra is benyújthatnak a világkereskedelemben bekövetkezett jelentős strukturális változások következtében végrehajtott elbocsátásokkal összefüggő kérelmeket. Ha az EGAA-ban rejlő összes lehetőséget – a rendelkezésre álló egyéb eszközökkel kiegészítve és a főbb érdekelt felekkel konzultálva – teljes mértékben kiaknázzák, az EGAA-támogatásra jogosult munkavállalók személyre szabott segítséget kaphatnak, ami közép- és hosszú távon is javítja munkaerő-piaci lehetőségeiket, ahogy a piacok fokozatosan kilábalnak a válságból.

[1]               Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 20-i 1927/2006/EK rendelete az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról, HL L 406., 2006.12.30., 1.o., minden nyelvet érintő helyesbítés: HL L 48., 2008.2.22., 82. o., csak az angol nyelvet érintő helyesbítés: HL L 202., 2008.7.31., 74. o.

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 546/2009/EK rendelete az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 167., 2009.6.29.).

[3]               COM(2011) 608 végleges, 2011.10.6.

[4]               Az EGAA-rendeletre vonatkozó átmeneti eltérés – amely lehetővé tette a kérelmek pénzügyi és gazdasági világválság miatti benyújtását, és 50 %-ról 65 %-ra emelte az EGAA-társfinanszírozás mértékét – 2009. május 1. és 2011. december 30. között került alkalmazásra.

[5]               Egy kérelmet (EGF/2012/009 BE/Carsid) később visszavontak, majd 2013. április 2-án újra benyújtották.

[6]               Járműgyártás (3), gép, gépi berendezés gyártása (3), fémalapanyag gyártása (2), számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (1), elektronikus fogyasztási cikk gyártása (1), telefoninformáció (1).

[7]               Figyelmen kívül hagyva egy olyan kérelem zárójelentését, amelyet a pályázó tagállam később visszavont: EGF 2007/002 FR Renault.

[8]               NEET: nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő.

[9]               HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[10]             HL L 192., 2012.7.20., 11. o.

[11]             COM(2012) 160., 2012.4.4.

[12]             http://ec.europa.eu/egf - a Közösség mind a 23 nyelvén (beleértve az ír nyelvet is) hozzáférhető

[13]             A félidős értékelést tartalmazó jelentés az EGAA internetes oldalán érhető el (http://ec.europa.eu/egf).

                Lásd az EGAA 2011-es éves jelentésének 4.7.5. fejezetét is.

[14]             Az utólagos értékelés első szakaszáról szóló jelentést 2013. december 31-ig, az utolsó szakaszról szóló jelentést pedig 2014. december 31-ig teszik közzé (az EGAA-rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontja).

[15]             Ha a pályázó tagállamok által visszavont 10 kérelmet is figyelembe vesszük, ez a szám 120-ra emelkedik. A tagállamok által visszavont kérelmek nem szerepelnek a statisztikában.