TARTALOMJEGYZÉK

1........... Bevezetés....................................................................................................................... 4

2........... Az iskolákban fennálló helyzet......................................................................................... 4

2.1........ Alicante.......................................................................................................................... 4

2.2........ Bergen........................................................................................................................... 4

2.3........ Brüsszel.......................................................................................................................... 5

2.4........ Culham........................................................................................................................... 5

2.5........ Frankfurt........................................................................................................................ 6

2.6........ Karlsruhe....................................................................................................................... 6

2.7........ Luxembourg................................................................................................................... 6

2.8........ Mol................................................................................................................................ 7

2.9........ München........................................................................................................................ 7

2.10...... Varese........................................................................................................................... 7

3........... Költségvetési fejlemények és kihívások........................................................................... 7

4........... Politikai fejlemények és kihívások.................................................................................... 9

4.1........ Akkreditált iskolák......................................................................................................... 9

4.2........ Túlzsúfoltság/infrastruktúra.............................................................................................. 9

4.3........ Költségmegosztás a tagállamok körében....................................................................... 10

4.4........ III. kategóriára vonatkozó tandíjak................................................................................ 11

4.5........ Jogi ügyek.................................................................................................................... 11

4.6........ Belső ellenőrzés............................................................................................................ 11

5........... Pedagógiai és szervezeti fejlemények és kihívások......................................................... 12

5.1........ Az európai érettségi reformja........................................................................................ 12

5.2........ A sajátos nevelési szükségletű tanulók érdekében végzett tevékenység........................... 12

5.3........ Az oktatás megszervezése a középiskolákban............................................................... 13

6........... Az előttünk álló kihívások............................................................................................. 13

1.           Bevezetés

2012 viszonylag zavartalan év volt az Európai Iskolák rendszere számára, amelyet az oktatás magas színvonalának fenntartására való törekvés jellemzett a költségvetés folyamatos ellenőrzésére irányuló igyekezet mellett. A rendelkezésre álló költségvetés a források hatékony felhasználása mellett elegendőnek bizonyult a rendszer zökkenőmentes működéséhez 2012-ben. A 2011-ben hozott döntések közül némelyik már éreztette hatását, és 2012-ben további intézkedésekről született döntés, amelyek minden bizonnyal kedvező hatást gyakorolnak az Európai Iskolák rendszerére az elkövetkező években.

Ugyanakkor komoly kihívást jelent a rendszer számára, hogy a diákok száma folyamatosan nő, miközben a tagállamok között nincs konszenzus a költségmegosztás kérdése tekintetében. Mivel egyes tagállamok nem tesznek eleget a tanárok kiküldésével és az infrastruktúra biztosításával kapcsolatos kötelezettségeiknek, az Európai Iskolák rendszerének költségvetéséhez való uniós pénzügyi hozzájárulás 2012-ben ismét emelkedett, és amennyiben nem születik fenntartható megoldás a problémára, a helyzet igen nagy valószínűséggel tovább súlyosbodik majd. A Bizottság ezért a költségmegosztásról szóló vita terén való előrelépésre ösztönzi a tagállamokat.

A legfontosabb brüsszeli és luxembourgi események közé tartozik például a laekeni IV. brüsszeli iskola, illetve a bertrange-i/mameri II. luxembourgi iskola megnyitása. Brüsszelben a diákok száma azonban folyamatosan nő, és több brüsszeli iskola továbbra is túlzsúfolt. A Bizottság a Európai Iskolák főtitkárságával együtt 2012 folyamán kitartóan próbálkozott, hogy a belga hatóságoktól hivatalos javaslatot kapjanak egy jövőbeli ötödik brüsszeli iskola helyszínére vonatkozóan.

2.           Az iskolákban fennálló helyzet

2.1.        Alicante

Az iskola tanulóinak száma némi emelkedést mutatott, és a 2012/2013-as tanév elejére 1052 főt tett ki[1]. Az iskola tíz évvel ezelőtti létrehozása óta az I. kategóriába[2] tartozó tanulók száma most először haladja meg a teljes létszám felét (54,8 %). Itt elsősorban a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) alkalmazottainak gyermekeiről van szó. Az iskolában négy nyelvi tagozat van (DE, EN, ES és FR), és az előző évekhez hasonlóan ezek közül most is a spanyol nyelvű tagozatban a legmagasabb a tanulói összlétszám (37,2 %).

2.2.        Bergen

A tanulók száma 556-ra esett vissza, azaz folytatódott a csökkenő tendencia; a 2010/2011-es tanévben 595, a 2011/12-es tanévben 578 tanuló látogatta az intézményt. A tanulók többsége (80,4 %) a III. kategóriába tartozik (447 fő). Az I. kategóriába tartozó tanulók száma (108) némi emelkedést mutat, arányuk a tanulói összlétszámban 19,4 %-ot tesz ki. Az iskola 2013-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, az ünnepségek fő eseménye őfelsége Beatrix királynő márciusi látogatása volt.

2.3.        Brüsszel

A brüsszeli Európai Iskolákban folyamatosan nő a tanulói létszám: a 2012/13-as tanév elejére elérte az 10 606 főt, míg az előző tanévben még csak 10 285 volt (3,1 %-os emelkedés). Egyes iskolák továbbra is rendkívül túlzsúfoltak; a IV. brüsszeli iskola új, laekeni létesítményének 2012 szeptemberi megnyitásával a tanulói létszám az I. brüsszeli iskolában valamelyest csökkent, a II és a III. brüsszeli iskolában pedig stabilizálódott.

A tanulók száma legnagyobb mértékben az uccle-i I. brüsszeli iskolában csökkent 2012/2013-ban, a 2011/2012-es 3131 főről 3040 főre. A „Régie des Bâtiments”[3] által az ún. Fabiola épület tekintetében tervezett felújítási munkálatok miatt úgy határoztak, hogy 2012 szeptemberétől a 2014/2015-ös tanév végéig – a munkálatok terv szerinti lezárulásáig – az óvoda és az alsó tagozat összes szekcióját a Berkendael-ben található létesítménybe költöztetik át.

Valamennyi Európai Iskola közül a Woluwe-ben található II. brüsszeli iskolába járnak a legtöbben; a 2012/2013-as tanév elején a létszám 3144 fő volt. Az új buszparkoló megnyitásával biztonságosabbá vált az iskola területén belüli játszótér, mivel így a több mint 50 iskolai busznak nem kell behajtania az iskolaudvar területére.

Az yxelles-i III. brüsszeli iskolába beiratkozott tanulók száma 2012 szeptemberében 2892 fő volt, azaz – a brüsszeli Európai Iskolákra vonatkozó hatályos felvételi politikának köszönhetően – nem mutat változást az előző tanévhez képest[4]. Az iskola azonban továbbra is túlzsúfolt, és ebből mindennapos gyakorlati problémák adódnak, különösen a közös létesítményeket (könyvtár, sportcsarnok, játszótér stb.) érintően.

A laekeni IV. brüsszeli iskola új létesítményeiben a 2012/2013-as tanévben a beiratkozottak száma 1530 volt. Az új létesítmény hivatalosan 2012. október 24-én nyitotta meg Barroso elnök, Šefčovič alelnök, Verherstraeten államtitkár és Smets miniszter, az ünnepségen őfelsége II. Albert és Paula királyné is részt vett. Az iskolában hat nyelvi szekció van, az újonnan létrejött bolgár szekcióval együtt. Emellett 2013 szeptemberében román szekció is létrejön, amint azt az igazgatótanács 2012 decemberi ülésén a román képviselők megerősítették.

A laekeni iskola a vártnál hamarabb éri el teljes kihasználtságát. Tekintettel arra, hogy továbbra is folyamatos növekvő tendencia tapasztalható a brüsszeli iskolákba beiratkozott tanulók száma tekintetében, és néhány iskola most is túlzsúfolt, egyértelműen szükség van arra, hogy az Európai Iskolák igazgatótanácsa által már 2010-ben előterjesztett kérésnek megfelelően 2015-ig sor kerüljön az ötödik brüsszeli iskola megnyitására.

2.4.        Culham

Az I. típusú Európai Iskola 2017-ig megvalósítandó fokozatos megszüntetéséről hozott 2007-es igazgatótanácsi határozatot[5] követően az óvodába és az általános iskola alsó tagozatába nem vettek fel tanulókat, és a 2012/2013-as tanév elejére az iskolai létszám a 2011-es 745 főről 682 főre csökkent (8,5 %-os csökkenés).

A tagállami hatóságok által igazgatott új független iskola 2012 szeptembere óta működik a culhami helyszínen, és a két óvodai évfolyamot, valamint az általános iskola első két évfolyamát foglalja magában. 2017 végéig a culhami Európai Iskolával megosztva, majd annak végleges bezárását követően kizárólagosan fogja használni az infrastruktúrát.

2.5.        Frankfurt

Az ismételten létszámnövekedést elérő frankfurti iskola 2012-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A tanulói létszám 2012 szeptemberére a 2011/2012-es tanév elejét jellemző 1136 főről 1191 főre emelkedett (4,8 %-os növekedés). A tanulók túlnyomó része (823 fő) az első kategóriába tartozik, többségük az Európai Központi Bank alkalmazottainak gyermekei közül kerül ki. Az évek óta fennálló, az iskola befogadóképessége határainak feszegetéséből eredő problémák valószínűleg még súlyosabbá válnak, az Európai Központi Bank alkalmazottainak számának a bankfelügyelettel kapcsolatos várható emelkedéséből adódóan. A Bizottság, valamint az Európai Iskolák főtitkári hivatalának kérésére 2013-ban az igazgatótanács a kérdést tárgyalni fogja.

2.6.        Karlsruhe

A karlsruhei iskola tanulói létszáma tovább csökkent, és a 2012/2013-as tanév elejére 911 főre esett vissza, és ezen belül az I. kategóriába tartozó tanulók száma csupán 173 fő volt (19 %). Továbbra is a III. kategóriába tartozó tanulók száma a legmagasabb, ám a 2009-es 524 főről az évek során 2012-re 484-re csökkent (53 %). Az összes iskola közül Karlsruhében a legmagasabb a vállalatokkal kötött szerződések száma, és itt a legmagasabb a II. kategóriába tartozó tanulók aránya (a 2012/2013-as tanévben 28 % volt). A karlsruhei Európai Iskolát 1963-ban adták át, és az ötvenedik évfordulóra megemlékező ünnepségek sorozata az egész 2012/2013-as tanéven végighúzódott.

2.7.        Luxembourg

A II. luxembourgi iskola Mamerben/Bertragne-ban található új létesítményeinek 2012 szeptemberi megnyitásával új fejezet indult a luxembourgi Európai Iskolák történetében.

2715 tanuló kezdte meg a tanévet az I. luxembourgi iskolában az új tanévben. Miután a bertrange-i/mameri létesítmény 2012 októberi megnyitásával megszűnt a II. luxembourgi iskolával való osztozás a helyszínen, az I. luxembourgi iskola túlzsúfoltsággal kapcsolatos gondjai megszűntek. Az I. luxembourgi iskola – az Európai Iskolák közül a legrégebbiként – 2013-ban ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját.

A II. luxembourgi iskola új helyszínét hivatalosan 2012. október 1-én adták át, Šefčovič alelnök, valamint Wiseler és Delvaux-Stehres miniszter jelenlétében. Az iskola nyolc nyelvi szekciójában (cseh, német, dán, görög, angol, francia, magyar és olasz) összesen 1965 tanuló kezdte meg tanulmányait. A luxembourgi hatóságok közreműködtek a bertrange-i/mameri iskola tanulói személyszállításának megoldásában, a két iskolai helyszín között közlekedő ingyenes buszjárat létrehozásával.

2.8.        Mol

A moli Európai Iskolának a 2012/2013-as tanév elején 744 tanulója volt (az előző évnél 23 fővel kevesebb), ezek közül a III. kategóriába tartozók száma 593 fő, az I. kategóriába tartozóké pedig 140 fő volt. A német szekció létszáma tovább csökkent, a 2011-es 72 fővel szemben 2012-ben már csak 64 fő volt. A holland szekció és az angol szekció 263, illetve 262 főt számlál, a francia szekció pedig 155-öt.

2.9.        München

A müncheni iskolában továbbra is egyenletes növekedést mutatott a tanulói létszám, az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai számának emelkedéséből adódóan. A 2063 tanuló 78 %-a az I. kategóriából került ki, és az iskola az iskolaépület bővítésére irányuló építési munkálatok 2017-re esedékes elkészültéig korlátozó felvételi politikát köteles alkalmazni.

2.10.      Varese

A varese-i iskola tanulói létszáma nem változott jelentős mértékben, a 2012/2013-s tanévben beiratkozott tanulók száma 1384 volt. A tanulók több mint fele az I. kategóriába tartozik, és az elhúzódó válság miatt a II. kategóriába tartozó tanulók száma továbbra is csökken.

Az olasz hatóságok ígéretei és a Bizottság által küldött emlékeztetők/figyelmeztetések ellenére az infrastruktúra fejlesztésére szánt 400 000 eurós egyösszegű támogatást még nem folyósították az iskolának.

3.           Költségvetési fejlemények és kihívások

Az Európai Iskolák rendszere számára elfogadott 2012-es költségvetés egésze viszonylag stabil maradt, enyhe növekedés mellett. A 2011-ben elfogadott strukturális intézkedéseknek köszönhetően a 2012-es költségvetés végrehajtása még többletet is eredményezett. Az intézkedések között volt a kiküldött személyzet és a helyi szinten felvett tanárok bértáblájának az uniós személyzeti szabályzat 2004-es reformja értelmében az uniós tisztviselőkre vonatkozó fizetési osztályokhoz való igazítása, valamint az órák hatékonyabb megszervezése. Emellett a kiküldött személyzet, valamint a 2007 után felvett igazgatási és kisegítő személyzet (AAS) 2012-ben nem részesült fizetésemelésben. Az említettek fizetését szabályozó módszer az uniós alkalmazottak fizetését vonatkozóval párhuzamos, és ez utóbbiak fizetése 2011 júliusa óta nem emelkedett, mivel a Miniszterek Tanácsa nem fogadta el a kiigazításukra vonatkozó határozatot. A 2012-ben tett további döntések – pl. a III. kategóriába tartozó tanulók tandíjának emelése – a következő években minden bizonnyal hatást fog gyakorolni a költségvetésre.

Az Európai Iskolákba beiratkozott összes tanuló száma tekintetében 2,1 %-os (Brüsszelben 3,1 %-os) növekedés volt tapasztalható 2011-hez képest, ahogy a tanulók száma 23 367-ről 23 869-re emelkedett[6]. Az I. kategóriába tartozó tanulók – 18 017 fővel – az Európai Iskolák teljes létszámának valamivel több mint 75 %-át teszik ki. A gazdasági válság hatása türköződött a II. kategóriába tartozó tanulók számának további csökkenésében, amely alig valamivel maradt 5 % alatt. A III. kategóriába tartozó tanulók száma szintén ismét csökkent, 4 695 főre, átlagos arányuk a 20 %-hoz közelít. A visszaesés – a túlzsúfolt brüsszeli iskolákban alkalmazott nagyon korlátozó felvételi politika mellett – szintén a jelenlegi gazdasági helyzet következménye.

2012-ben az összes Európai Iskola éves átlagos költsége körülbelül 11 506 EUR volt tanulónként[7]. Mivel néhány tagállam nem tölti ki a kiküldetési kvótáját, a bevételek 4,04 millió euróval elmaradtak a költségvetésben tervezettől, így az Európai Iskolák rendszeréhez való uniós pénzügyi hozzájárulás 60 %-ra emelkedett. 2012-ben 105 betöltetlen kirendelt tanári álláshely volt, és az elkövetkező évben ezek száma valószínűleg növekedni fog, amennyiben nem születik kézzelfogható megoldás a költségmegosztás problémájára.

A költségvetési hozzájárulás (az átvitt többletet és a tartalékalapok felhasználását nem beleszámolva):

2012 (teljes összeg: EUR 274 420 820)

2011 (teljes összeg: EUR 275 214 326)

Az Európai Iskolák rendszerében dolgozó tanárok fizetése az uniós intézmények alkalmazottaira vonatkozóval megegyező mechanizmusoktól függenek. 2012 decemberében – mivel a fizetésemelésről nem született határozat – a Tanács úgy döntött, hogy az Európai Iskolák rendszerének 2013-as költségvetéséhez a tervek szerint nyújtandó uniós hozzájárulásból 2,3 millió eurót – a tanárok 2012-es esetleges fizetésemelésének megfelelő összeget – visszatart Az Európai Iskolák rendszerének 2013-as teljes költségvetését 288 324 192 euróban határozták meg, az uniós pénzügyi hozzájárulás összegét pedig 171 554 083 euróban (azaz ennek 59,5 %-ban).

4.           Politikai fejlemények és kihívások

4.1.        Akkreditált iskolák

Az Európai Iskolák rendszerének reformját követően 2009 óta a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy kérjék nemzeti iskoláik akkreditációját, amely révén európai tanrend szerinti európai érettségi bizonyítványt nyújthatnak tanulóik számára. A II. típusú iskolák vagy az egyes uniós tagállamok nemzeti oktatási rendszere által finanszírozott és igazgatott intézmények vagy pedig magániskolák. Ilyen iskolák egyes európai ügynökségek közelében találhatók. Jellemző rájuk, hogy nagy számban oktatnak olyan más háttérrel rendelkező tanulókat is, akik szülei európai típusú oktatásban kívánják részesíteni gyermekeiket. A III. típusú iskolák lehetnek a kormányzótanács által akkreditált, európai stílusú oktatást nyújtó olyan állami vagy magánintézmények, amelyek tanulói nem az uniós személyzet gyermekei, és a közelükben nem található európai ügynökség.

2012 szeptemberében két új akkreditált iskola nyitotta meg kapuit: a II. típusú „The International School of the Hague” Hágában (Hollandia), valamint egy III. típusú iskola a németországi Bad Vilbelben. A pedagógiai kérdésekről szóló, az Európai Iskolák főtitkára és a holland hatóságok által létrejött megállapodás aláírását követően a hágai intézmény uniós pénzügyi hozzájárulásért folyamodhat majd az Európai Bizottsághoz.

A kormányzótanács 2012 decemberében két másik akkreditációs eljárás alatt álló iskola – nevezetesen a „Tallinn European Schooling” (Észtország) és a „European School of Copenhagen” (Dánia) – megfelelőségi dossziéját hagyta jóvá, mely intézmények megnyitása 2013 szeptemberében esedékes.

Az elmúlt évek során hat nemzeti iskola akkreditációja történt meg, melyek a következő helyszíneken találhatók: Parma (Olaszország), Dunshaughlin (Írország), Heraklion (Görögország), Helsinki (Finnország), Strasbourg (Franciaország) és Manosque (Franciaország). Manosque kivételével valamennyi iskola aláírta az EU-val a hozzájárulási megállapodást, és pénzügyi hozzájárulásban részesül a Bizottság részéről. A 2009/2010-es tanév és 2013 januárja között az érintett intézmények összesen 11 345 706 EUR hozzájárulásban részesültek.

4.2.        Túlzsúfoltság/infrastruktúra

2012-ben tovább emelkedett az I. kategóriába tartozó beiratkozott tanulók összlétszáma, és néhány iskola igen súlyos túlzsúfoltsággal küzd. A helyzet különösen kritikus a brüsszeli II. és III. iskolában, valamint a frankfurti intézményben.

Brüsszelben a tanulók összlétszáma a 2012/2013-as tanév kezdetén elérte a 10 606 főt, ami 321-gyel több, mint egy évvel korábban. A Woluwe-ben és Yxelles-ben található iskola különösen túlzsúfolt, a közös létesítmények túlterheltsége mindennapos nehézségeket okoz. Ezenfelül a jelek szerint a közelmúltban megnyitott laekeni iskola is hamarosan eléri befogadóképességének felső határát (2012-ben 44,5 %-kal nőtt a népesség száma). Emiatt a brüsszeli Európai Iskolákban rendkívül szigorú felvételi korlátozásokat vezettek be. Megerősítést nyert, hogy 2015-ben mindenképpen szükségessé válik az ötödik brüsszeli iskola megnyitása, és az Európai Bizottság továbbra is kiáll amellett, hogy a belga hatóságoknak mielőbb javaslatot kell tenniük az új brüsszeli iskola helyszínére. Kizárólag az ötödik iskola megnyitása és a nyelvi tagozatok brüsszeli Európai Iskolák közötti elosztásának megfelelő strukturális felülvizsgálata enyhítheti az infrastrukturális problémákat és teheti hatékonyabbá és gazdaságosabbá az erőforrások elosztását. A kormányzótanács 2012 decemberében megbízást adott az Európai Iskolák főtitkárának arra, hogy a soron következő ülésen nyújtson be konkrét javaslatot az ötödik iskola nyelvi tagozatainak összetételére vonatkozóan.

2012 folyamán a Bizottság több alkalommal tárgyalt a belga hatóságokkal az ötödik iskoláról. Az alelnök emellett írásban fordult Di Rupo miniszterelnökhöz, és a kérdést megvitatták az EU– Belgium munkacsoportban is. 2012 decemberében a belga kormány úgy döntött, hogy – a belga hatóságok képviselőiből, az Európai Iskolák főtitkárából és a Bizottságból álló – szűkebb munkacsoportot állít fel az ötödik brüsszeli iskola tényleges szükségességének értékelése és a potenciális helyszínről szóló végleges döntés elősegítése céljából. A csoport 2013 első félévében nyújtotta be végleges jelentését, amelyet továbbítottak a miniszterelnöknek. A jelentés megerősíti az ötödik iskola szükségességét, és megemlíti a lehetséges helyszíneket.

A frankfurti Európai Iskola – ahol számottevően emelkedik az I. kategóriába tartozó tanulók száma – ugyancsak egyre súlyosabb túlzsúfoltsági problémákkal küzd. A Bankfelügyelet döntésének eredményeképpen már 2013 elejétől az Európai Központi Bank személyzeti állományának további emelkedése várható, így a már most is túlzsúfolt iskolának nagy számú új tanulót kell felvennie. Mivel a fogadó ország kötelessége, hogy megfelelő infrastruktúrát biztosítson a területén lévő Európai Iskola/Iskolák részére, a Bizottság tárgyalást folytatott a német hatóságokkal e kérdésben, és jelenleg várja, hogy azok konkrét intézkedésekre tegyenek javaslatot a meglévő létesítmény bővítésére és ideiglenes megoldásként az iskola területén felállítandó konténerépületek létesítésére vonatkozóan.

4.3.        Költségmegosztás a tagállamok körében

Az Európai Unió által az Európai Iskolák rendszere számára nyújtott hozzájárulás nagyságrendje a tagállamok által fizetett hozzájárulás nagyságától függ. 2012-ben az uniós hozzájárulás összegét 165,4 millió EUR-ban állapították meg. Mindazonáltal a kiküldött tanárok hiányából fakadó strukturális probléma 2012-ben tovább súlyosbodott, és immár 105 betöltetlen munkakör van (melyből 47 angol nyelvű, 18 francia nyelvű és 17 német nyelvű tanári munkakör); ez megközelítőleg 4,4 millió EUR összegű bevételcsökkenést idézett elő.

A tagállamok közötti költségmegosztásról szóló vita – amelyet az Egyesült Királyság indított el 2011/2012-ben, amikor az Európai Iskolák elnökségét betöltötte – és az ezzel a kérdéssel foglalkozó munkacsoporton belüli megbeszélések semmilyen kézzelfogható eredményre nem vezettek az év folyamán. A költségmegosztás kérdése kiemelt fontossággal bír, és különösen az Egyesült Királyság és Írország számára, mivel az általuk kiküldött tanárokra különösen nagy igény mutatkozik az angol nyelvű oktatás iránti fokozott kereslet miatt. A francia és német nyelvű országoknak hasonló kihívásokkal kell szembenézniük. A Bizottság és az Egyesült Királyság arra irányuló erőfeszítései ellenére, hogy konstruktív megoldás szülessen e problémára, nem sikerült egyetértésre jutni arról, hogyan küszöböljék ki a rendszer hiányosságait. A kiküldött tanárok hiánya miatt a helyszínen felvett tanárok alkalmazási költségeit a jelenlegi rendszer szerint teljes egészében az uniós hozzájárulásból finanszírozzák.

Továbbá az Egyesült Királyság azon döntése, miszerint nem kíván sem új tanárokat kiküldeni, sem pedig a megbízatásukból távozó tanárokat helyettesíteni, pénzügyileg és a gyakorlati felvétel szempontjából egyaránt rendkívül nehéz helyzetbe hozza az Európai Iskolák rendszerét. A Bizottság folytatja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy konkrét eredményeket érjen el a tagállamok közötti költségmegosztás terén.

4.4.        III. kategóriába tartozó tandíjak

Az Európai Iskolák rendszere reformjának, amelyről a kormányzótanács 2009 áprilisában határozott, az egyik fontos szempontja az volt, hogy az I. típusú Európai Iskoláknak nagyobb autonómiát biztosítsanak az iskola működésének pedagógiai, igazgatási és pénzügyi vonatkozásait illetően. Ezért az iskolák igazgatótanácsait felruházták azzal a jogkörrel, hogy a III. kategóriába tartozó tanulók tekintetében – egy adott tartományon belül – meghatározzák a tandíj összegét. E döntés nyomán az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) 2011 áprilisában felkérte a kormányzótanácsot, hogy határozza meg a vonatkozó tartományt. Ezt követően munkacsoportot állítottak fel azzal a céllal, hogy javaslatot tegyen a felülvizsgálatra.

A „Tandíj” munkacsoport a megbízatása alatt tárgyalást folytatott a III. kategóriába tartozó tanuló tandíjának felemeléséről és a testvérek tandíjának csökkentéséről, majd benyújtotta javaslatait a kormányzótanácsnak. A kormányzótanács 2012. decemberi ülésén élénk tárgyalásokat követően kompromisszumos megoldásról döntött, amelynek értelmében a III. kategóriába tartozó tanulók tandíját 25 %-kal megemelik (+/- 5 % az egyes iskolák döntésétől függően) valamennyi olyan gyermek esetében, akiket 2013 szeptemberéből újonnan vesznek fel ebbe a kategóriába. Továbbá a testvérek után fizetendő kedvezményes tandíjat az első testvér tekintetében 20 %-ra, valamennyi további testvér tekintetében pedig 40 %-ra csökkentették a 2013/2014-es tanévtől újonnan felvett valamennyi III. kategóriába tartozó gyermek esetében. A Bizottság üdvözli ezt a döntést, mivel az hozzájárul a III. kategóriába tartozó tanulókkal járó költségek és a befizetett tandíjak közötti szakadék csökkentéséhez.

4.5.        Jogi ügyek

2012-ben nem nyújtottak be új ügyet a Bírósághoz az Európai Iskolák rendszerére vonatkozóan. Februárban a Bíróság a Bizottságra nézve kedvező ítéletet hozott az Egyesült Királysággal szemben benyújtott fellebbezési ügyben, amelynek tárgya az Egyesült Királyság által az Európai Iskolákhoz kiküldött tanárok kizárása volt abból a fizetésemelésből, amely a nemzeti iskolákban dolgozó tanárokat a szerződésük ideje alatt megilleti (C-545/09). A Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Királyság tegyen eleget az ítéletben foglaltaknak, és jelenleg végzi azon intézkedések kidolgozását, amelyek elősegítik az ítélet megfelelő végrehajtását.

4.6.        Belső ellenőrzés

A kormányzótanács és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) között 2007-ben megkötött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás keretében az IAS rendszeresen elkészíti az Európai Iskolák cselekvési terveinek ellenőrzését. 2012-ben az IAS kockázatértékelést végzett, melynek eredményei alapján készítették el az Európai Iskolák 2013–2015. évi stratégiai ellenőrzési tervét. Számos fontos kérdést tártak fel, amelyeket az Európai Iskolák rendszerének szoros figyelemmel kell kísérniük. A Bizottság ugyancsak kiemelt figyelmet szentel majd e kérdéseknek annak biztosítása érdekében, hogy az érintett felek komolyan megfontolják az ellenőrzés ajánlásait.

5.           Pedagógiai és szervezeti fejlemények és kihívások

5.1.        Az európai érettségi reformja

Az európai érettségi vizsga kifogástalan megszervezése az oklevél hitelességének egyik kulcsfontosságú elemét képezi. Az Európai Iskolák rendszere 2009-es reformjának egyik célja az volt, hogy az európai érettségi vizsga hatékonyabbá és kevésbé költségessé váljék. A vizsgák lebonyolításával kapcsolatos formaságok egyszerűsítéséről szóló korábbi döntések mellett 2012 áprilisában a kormányzótanács határozatot hozott a feladatlapok új szerkezetéről, amely a 2015. évi érettségi időszaktól lép majd hatályba.

A 2012-es európai érettségi időszakában a matematika vizsgák során néhány szervezési probléma merült fel, ami számos negatív reakciót váltott ki a tanulók és a szülők részéről egyaránt. Következésképpen a 2012. évi európai érettségi vizsgabizottságának elnöke felkérte a Londoni Egyetem Oktatási Intézetének egyik szakértőjét, hogy nyújtson be jelentést az ügyben, melynek nyomán úgy határoztak, hogy a matematika tesztek végeredményeit ki kell igazítani, és a vizsgázók – amennyiben kívánják – a tesztet szeptemberben megismételhetik.

A Bizottság sajnálja, hogy ilyen jellegű szervezési problémák merültek fel, mivel azok aláássák az oklevél jó hírnevét és hitelességét. A Bizottság kérésére külön pontot vettek fel a pedagógiai vegyes bizottság 2012. októberi ülésének napirendjére, ahol az Európai Iskolák főtitkára kifejtette, hogy megtették a szakértő által a jelentésében javasolt konkrét lépéseket. Továbbá a Bizottság felkérte az Európai Iskolák főtitkárát, hogy részletesen elemezze a helyzetet és javasoljon olyan konkrét intézkedéseket, amelyek révén a jövőben elkerülhetők lesznek a hasonló problémák. Ezenfelül a Bizottság szükségesnek tartja a jogi keret tisztázását annak érdekében, hogy világosan meghatározzák az ilyen problémák esetén alkalmazandó eljárást. A kérdést megvitatták a kormányzótanács 2012. decemberi találkozóján is, és 2013 folyamán a kormányzótanács elé terjesztik majd a 2012. évi érettségivel kapcsolatos ajánlások nyomon követését.

5.2.        A sajátos nevelési szükségletű tanulók érdekében végzett tevékenység

A Bizottság rendkívül fontos kérdésnek tekinti a sajátos nevelési szükségletű tanulók Európai Iskolákba történő integrációját. 2012-ben ismét tovább emelkedett a sajátos nevelési szükségletű tanulók száma az Európai Iskolákban (a 2012/2013-as tanévben 702, a 2011/2012-es tanévben 640, a 2010/2011-es tanévben 619 sajátos nevelési szükségletű tanuló járt az Európai Iskolákba)[8]. Ez az emelkedés jól tükrözi a sajátos nevelési szükségletű tanulókkal kapcsolatos szakpolitika jelentős fejlődését.

Erőfeszítések történtek az ugyanazon sajátos szükséglettel rendelkező tanulók összevonására és a sajátos nevelési szükségletű tanulók számára rendelkezésre álló költségvetés hatékonyabb kezelésére. A 2012-es költségvetési évben a sajátos nevelési szükségletű tanulók teljes támogatási költsége 4 121 172 EUR-t tett ki.

A kormányzótanács 2012. decemberi ülésén elfogadta az Európai Iskolákban nyújtott nevelési támogatásról szóló új szakpolitikát[9], mely dokumentum összhangot teremt az összes érintett iskola célkitűzései és nevelési támogatási elvei között. E dokumentum felváltja a sajátos nevelési szükségletű tanulóknak nyújtott támogatásról szóló valamennyi korábbi dokumentumot, és 2013 szeptemberében lép életbe.

5.3.        Az oktatás megszervezése a középiskolákban

Az Európai Iskolák rendszerének korszerűsítése és a hatékonyabbá tételére irányuló erőfeszítések részeként a kormányzótanács 2012 áprilisi ülésén megbízta a főtitkárt, hogy tegyen javaslatot a középiskolai oktatás megszervezésének felülvizsgálatára. Munkacsoportot állítottak fel annak céljából, hogy olyan intézkedéseket javasoljon, amelyek nem csupán a középiskolai oktatás hatékonyabb megszervezését, hanem a lemorzsolódók számának csökkentését is lehetővé teszik. A munkacsoport 2013-ban konkrét javaslatokat terjeszt a kormányzótanács elé határozathozatal céljából.

6.           Az előttünk álló kihívások

A továbbra is nehéz pénzügyi helyzetben az elkövetkező években az jelenti majd a legnagyobb kihívást az Európai Iskolák rendszere számára, hogy a tanulóinak nyújtott magas színvonalú oktatás fenntartása mellett minden erejével törekedjen struktúrája korszerűsítésére és a rendszer ésszerűsítésére.

2013-ban a középiskolai oktatás átszervezése jelenti majd az egyik legfontosabb megoldandó kérdést. A rendszer oly módon történő hatékonyabbá tétele, hogy ugyanakkor megőrizzük az Európai Iskolák által nyújtott oktatás vonzerejét és magas színvonalát, nem elhanyagolható kihívás, amelynek feltétlenül eleget kell tennünk.

A Bizottság továbbra is aggályosnak tartja, hogy egyes tagállamok látszólag nem képesek teljesíteni kötelezettségeiket, úgy a tanárok kiküldését, mint az infrastruktúrát tekintve. Ezért arra törekszik, hogy konszenzusra jusson a költségmegosztás kérdésében, és ezáltal kiegyenlítődjék a tagállamok közötti teherviselés.

Tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan szükséges az ötödik brüsszeli Európai Iskola megnyitása, a Bizottság továbbra is igyekszik elérni a belga hatóságoknál, hogy tegyenek javaslatot egy, az uniós személyzet hivatalaihoz/lakóhelyeihez közeli konkrét helyszínre, amely megfelel az infrastrukturális igényeknek és a szülők elvárásainak, akik számára gyakran az Európai Iskola jelenti az egyetlen alternatívát gyermekeik oktatására.

[1]               Az Európai Iskolákban tanulók létszámáról az Európai Iskolák főtitkárának jelentésében („Facts and Figures on the beginning of the 2012-2013 school year in the European Schools”, http://www.eursc.eu/fichiers/contenu_fichiers2/1842/2012-10-D-15-en-1.pdf) találhatók adatok.

[2]               Az Európai Iskolákba való felvételre vonatkozó szabályok az igazgatótanácsi határozatok kivonatában találhatók ( http://www.eursc.eu/fichiers/contenu_fichiers2/1794/2011-04-D-4-en-1.pdf)

[3]               Régie des Bâtiments: a középületekért felelős belga szövetségi szerv.

[4]               A brüsszeli Európai Iskolák felvételi politikája a 2012–2013-as tanévre vonatkozóan, 2011-10-D-33-en-D sz. dokumentum (http://www.eursc.eu/index.php?id=248&l=2).

[5]               Ennek oka az, hogy a Közös Európai Tórusz (JET) 2016-ban a franciaországi Cadarache-ba költözik.

[6]               Lásd az 1. lábjegyzetet.

[7]               Az Európai Iskolák pénzügyi ellenőrének éves jelentésében szereplő pénzügyi adat, a dokumentum száma: 2013-02-D-6-en-1.

[8]               „A sajátos nevelési szükségletű tanulók európai Iskolákba történő 2012. évi integrációjáról szóló statisztika” című dokumentumban (2013-01-D-28-en-2) szereplő számadatok.

[9]               2012-05-D-14-en-5 dokumentum.