TARTALOMJEGYZÉK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE. 2

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS. 3

I. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK. 9

1........... A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 10

1.1. 8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH FLOW-TÁBLÁZAT ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 10

1.2. 8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 14

1.3. 9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 17

1.4. 10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 20

1.5. MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ. 23

2........... A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS. 50

2.1. ALLOKÁCIÓK. 54

2.2. ÖSSZEVONT KIMUTATÁS. 57

2.3........ IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK. 62

II. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI. 64

3.1. A 2012. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS. 66

3.2. AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN  67

3.3. A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRA VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN. 68

3.4. CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN. 69

3.5. MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ, 2012. DECEMBER 31-I ÁLLAPOT. 71

MELLÉKLET AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS): HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN. 103

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap 2012. évről szóló éves beszámolója a 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának VIII. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

A 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 125. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alapok eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi helyzetéről.

                                                                                                               

(aláírás)

Manfred Kraff

Számvitelért felelős tisztviselő

                                                                                               

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS

1.         HÁTTÉR

Az Európai Unió számos fejlődő országgal ápol fejlesztési együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célja az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági és társadalmi fejlődést, hosszú távon pedig csökkentse és enyhítse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az Unió a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az uniós fejlesztési források három helyről származnak:

– az Európai Unió költségvetéséből,

– az Európai Fejlesztési Alapból,

– és az Európai Beruházási Banktól.

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. Az 1957-es Római Szerződés hozta létre ezt a támogatást, eredetileg annak érdekében, hogy az Unió az akkor még kolonizált – és bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő – afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson.

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és különbizottság irányítja. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős, a beruházási keretet viszont az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli.

Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2008–2013-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA programozási ciklusai általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusainak felelnek meg. Minden EFA-ra külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Európai Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

A beruházási keretet a Cotonoui Megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az Európai Beruházási Bank kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem az Európai Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely a 8., 9. és 10. EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló 2. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről. A 10. EFA a 2008-tól 2013-ig tartó időszakra szól, teljes költségvetése 22 682 millió EUR. Ebből az összegből az AKCS-országok 21 966 millió EUR-t, a TOT-ok 286 millió EUR-t, a Bizottság pedig 430 millió EUR-t kap (az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos támogatási kiadás céljára)[1].

2.         AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén elfogadta a 2007–2013-ra szóló pénzügyi keretet. Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy az AKCS-országokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az Európai Unió költségvetésébe, hanem a 2008–2013-as időszakban továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az Európai Unió költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az Európai Uniótól eltérően egy többéves jelleggel működő alap. Minden EFA a tagállamok közötti belső megállapodás megkötésével jön létre, amely egy rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában felhasználhatók. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérés a költségvetési beszámolóban is látszik, mivel az EFA-k végrehajtását azok teljes összegéhez mérik.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. A Bizottság ezt követően az általa javasolt és a Tanács által elfogadott uniós fejlesztési politikának megfelelően kezeli az alapot. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást. 2010-ig a 15 addig részt vevő tagállamtól hívtak le hozzájárulást. 2011-ben első ízben került sor a 10. – már 27 tagállam részvételével működő – EFA hozzájárulásainak lehívására.

Bár a 10. EFA egy részét elkülönítették az előre nem látható szükségletekre, a nagyobb részét többéves indikatív keretben programozzák, elsősorban földrajzilag, de tematikailag is elkülönítve. A jelenlegi keret 2008–2013-ra szól. A Bizottság ennek megfelelően fogadja el az ország-, a regionális, illetve az AKCS-közi stratégiai dokumentumokat. E dokumentumok végrehajtását évente ellenőrzik, a stratégiákat pedig az időszak felénél (lezárult), valamint az időszak végén (folyamatban) felülvizsgálják. A félidős és az időszak végi felülvizsgálat eredményeként a Bizottság az Európai Unió nevében a jelenlegi szükségletektől és az érintett AKCS-államok, illetve régiók teljesítményétől függően módosíthatja a stratégiákat és a forráselosztást.

Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak.

3.       HOGYAN KEZELIK ÉS MIRE KÖLTIK AZ EFA-FORRÁSOKAT?

3.1. Operatív kiadások

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle operatív EFA-kiadás létezik. A pénzügyi szabályzattal összefüggésben a Bizottság a következő módszerek alkalmazásával használja fel az EFA-forrásokat:

Decentralizált irányítás: ebben az esetben a Bizottság – a kedvezményezett ország helyzetétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben – egyes végrehajtási feladatokat a harmadik országra bíz.

Centralizált irányítás: ebben az esetben a költségvetést a bizottsági szolgálatok hajtják végre közvetlenül, illetve közvetve, ha a Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat európai uniós vagy nemzeti jog szerint elszámoltatható szervekre ruházza, például uniós ügynökségekre.

Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás: e módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a végrehajtási feladatok egy részét.

3.2. A különböző pénzügyi szereplők

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a teljes irányítási folyamatért a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges feladatok meghatározásától kezdve a tevékenységek operatív és költségvetési szempontból történő irányításáig, ideértve a jogi kötelezettségvállalások aláírását, a teljesítmény monitorozását, a kifizetéseket, valamint adott esetben a visszafizettetéseket is.

Az Európai Unió küldöttségének vezetője helyben közvetít a Bizottság, valamint a nemzeti, illetve regionális AKCS/TOT-hatóságok között. A küldöttségvezető szorosan együttműködik az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselőkkel a végrehajtási stratégia és az ágazati politikák kidolgozása, valamint az EFA-programok és -projektek előkészítése, tanulmányozása és felülvizsgálata során.

A fogadó ország engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselője az AKCS-állam/TOT kormánya által kinevezett magas rangú tisztviselő. Ez a tisztviselő képviseli az adott ország hatóságait az alapból finanszírozott és a Bizottság, illetve az EBB által kezelt tevékenységekkel kapcsolatban. E funkciót a legtöbb esetben valamelyik kormánytag tölti be, általában a tervezési vagy a pénzügyminiszter. Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő végzi az EFA-programok és -projektek kezelésével kapcsolatos igazgatási, technikai és pénzügyi teendőket.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője hajtja végre a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői által kibocsátott fizetési megbízásokat és visszafizetési felszólításokat, ő a felelős a pénzgazdálkodásért, a számviteli szabályok és módszerek meghatározásáért, a számviteli rendszerek jóváhagyásáért, a számlavezetésért és az éves beszámoló összeállításáért. Emellett alá kell írnia a beszámolót, amelyben kijelenti, hogy az megbízható és valós képet ad a pénzügyi helyzetről.

3.3. Az EFA-források felhasználása

Az EFA révén az AKCS-államoknak és TOT-oknak juttatott pénzügyi források zöme vissza nem térítendő támogatás. Az EFA végrehajtásának megkezdésekor az Európai Unió tájékoztatja az AKCS-államokat és a TOT-okat az időszak során rendelkezésükre bocsátandó allokációk indikatív összértékéről. A forrásokat az országok szükségletei és teljesítménymutatói alapján allokálják.

Az ehhez szükséges nemzeti szintű országstratégiai dokumentumot (OSD) az érintett AKCS-állam és a Bizottság készíti el, a széles – többek között nem állami szereplőkből, helyi hatóságokból és adott esetben AKCS-parlamentekből álló – érdekelti körrel folytatott konzultációk után. Az OSD a tevékenységek prioritásának megállapítására és az együttműködési programok helyi elfogadottságának kialakítására szolgál.

Az OSD-ben rögzített fejlesztési célkitűzések és prioritások alapján – és azokkal egységben – ezután sor kerül a nemzeti indikatív program (NIP) kidolgozására. A NIP határozza meg a támogatandó ágazatokat és területeket, kifejti, hogyan segíti a támogatás a célkitűzések elérését, és meghatározza a végrehajtási szakaszok határidejét. Az OSD-t és a NIP-et évente, félidőben és az EFA-időszak végén felülvizsgálják, szükség esetén az operatív időszakban módosítják.

3.4. Az EFA-források lekötése

Semmilyen EFA-forrás nem költhető el addig, amíg a Bizottság és az EFA-forrás szándékolt kedvezményezettje nem tette meg a vonatkozó írásos jogi kötelezettségvállalást. Írásos jogi kötelezettségvállalás lehet például a magánjogi jogalanyokkal – pl. nem kormányzati szervezetekkel vagy gazdasági szereplőkkel – kötött (támogatási, szolgáltatási, vagy egyéb) szerződés, de öltheti akár a Bizottság és jogi személyiséggel és jogképességgel rendelkező nemzetközi közjogi jogalanyok – pl. államok és azok közjogi szervei vagy nemzetközi szervezetek – között kötött igazgatási és/vagy pénzügyi megállapodás formáját is.

Harmadik féllel szemben csak akkor tehető jogi kötelezettségvállalás, ha van olyan költségvetési sor, amelyen elég forrás található az adott tevékenység finanszírozásához. Ha ez a feltétel teljesült, akkor a számviteli rendszerbe bevitt költségvetési kötelezettségvállalás révén el kell különíteni a szükséges összeget a költségvetésben. Ez azonban nincs hatással az általános számlára (azaz a főkönyvre), mivel még nem történt kiadás, hiszen az EFA számviteli rendszere két különálló, de kapcsolt számlából áll:

(a) a költségvetési számlából, amely a költségvetés végrehajtásának részletes nyilvántartására szolgál;

(b) az általános számlából, amelyet a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás készítéséhez használnak.

A költségvetési számla mutatja a kötelezettségvállalásokat és a folyósított kifizetéseket. A számlát a pénzforgalmi szemléletű elszámolás elve alapján vezetik, vagyis a tételt csak akkor rögzítik a számlán, ha készpénzt kötöttek le, fizettek ki vagy szedtek be. Ez a fajta számvitel jellemző az állami szektorra, amely történetileg a költségvetésre és annak végrehajtására összpontosít.

Az eredményszemléletű elszámolás elvén alapuló általános számla a pénzügyi év valamennyi kiadását és bevételét – azaz a gazdasági eredményt – mutatja, valamint az eszközöket és kötelezettségeket tartalmazó, az adott év december 31-ére vonatkozó mérleg formájában bemutatja az EFA pénzügyi helyzetét.

3.5. A kifizetés folyamata

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hozzájárulásával megállapított költségvetési kötelezettségvállalás nélkül nem folyósítható kifizetés.

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több részletre is fel lehet osztani. A pénztárkészletet, illetve az előleget vagy felhasználják a megállapodásban meghatározott határidőn belül és célra, vagy visszafizetik. Ha a kedvezményezettnél nem merül fel elszámolható kiadás, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás tehát csak akkor válik tényleges kiadássá, ha teljesülnek a vonatkozó szerződéses feltételek, vagyis az első kifizetés teljesítésekor eszközként rögzítik a mérlegben. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek (amelyeket a gazdasági eredménykimutatásban kiadásként tüntetnek fel) és a visszatérített összegek.

Az év végén meg kell vizsgálni az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolási számítások elvégzését követően az elszámolható kiadások becsült összegét elhatárolt kiadásként rögzítik, a várhatóan el nem számolható kiadásokat pedig „elszámolhatóság ellenőrzésére váró tételek” megjegyzéssel külön számlán tartják nyilván. Ezeket az összegeket a rövid lejáratú kötelezettségek között tartják nyilván annak érdekében, hogy nehogy túlbecsüljék az eszközöket és a kötelezettségeket.

3.6. A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

Az EFA-ra terhelt kiadások elszámolhatóságát az alkalmazandó szabályokban vagy a támogatási feltételekben meghatározott igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik. A kontrollrendszerek költséghatékonyságának optimalizálása érdekében az egyenlegkifizetés iránti kérelmekhez mellékelt igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint az időközi kifizetésekhez mellékelteket. Előfordulhat tehát, hogy ekkor állapítanak meg az időközi kifizetésben történt hibát, amelyet az egyenlegkifizetés módosításával korrigálnak. A Bizottságnak ezenfelül joga van arra, hogy a finanszírozott intézkedés végrehajtása során, illetve után a kifizetést kérelmezőnél a helyszínen ellenőrizze az igazoló dokumentumok valódiságát. A végrehajtási időszak során talált hibákat az azt követő kifizetések módosításával korrigálhatják. Az utólagosan talált hibák esetében visszafizetési felszólítást bocsátanak ki.

4.         ÉV VÉGI JELENTÉSTÉTEL

4.1. Éves beszámoló

A számvitelért felelős tisztviselő felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról, hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

            I. rész: Az Európai Bizottság által kezelt pénzösszegek

– A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kimutatásai

– Jelentés a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi végrehajtásáról

            II. rész: Az Európai Beruházási Bank által kezelt pénzösszegek

– A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről.

Az éves beszámolót a Bizottság a Számvevőszék általi ellenőrzést követően a következő év július 31-én fogadja el, majd mentesítés céljából bemutatja a Tanácsnak és a Parlamentnek.

4.2. Éves tevékenységi jelentés

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelősségi körébe tartozó tevékenységekről. Ebben a jelentésben beszámol a szakpolitikai eredményekről, és arról, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik-e azzal kapcsolatban, hogy a jelentésben szereplő tevékenységekre elkülönített forrásokat eredeti céljuk, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei szerint használták-e fel, valamint hogy az ellenőrzési eljárások kellőképpen biztosítják-e az alapul szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségét.

5.         ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

5.1. Ellenőrzés

Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az Európai Számvevőszék ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EFA éves beszámolójának független külső ellenőrzését. Tevékenységei részeként a Számvevőszék:

(1) éves jelentést készít, amelyben részletesen kifejti az éves beszámolóval és az alapjául szolgáló tranzakciókkal kapcsolatos észrevételeit;

(2) a végzett ellenőrzések alapján az éves jelentésben megbízhatósági nyilatkozat formájában véleményt formál i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. az alapjául szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségéről;

(3) különjelentéseket készít a konkrét irányítási területekre vonatkozóan végzett ellenőrzések során tett észrevételeiről.

A Számvevőszéknek az ellenőrzés során jogában áll valamennyi szükséges dokumentumba betekinteni. A Számvevőszék az EFA valamennyi tevékenységi területét ellenőrzi, és megvizsgálja az egyes tranzakciók és kifizetések jog- és szabályszerűségét. Az éves beszámolót is ellenőrzi, átnézi az egyes mérlegeket és a gazdasági eredménykimutatás elemeit, valamint a bemutatott pénzügyi kimutatásokat. A Számvevőszék tehát nemcsak a bemutatott számokkal, hanem az alkalmazott rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban is kifejtheti a véleményét.

5.2. Mentesítés

A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz ajánlást a Parlamentnek, a Parlament pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság beszámolóját az EFA-források előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és tájékoztatási kérelmek szolgálnak.

A mentesítés a pénzügyi végrehajtás külső ellenőrzésének politikai aspektusa, amelynek során az Európai Parlament a Tanács ajánlásának megfelelően felmenti a Bizottságot az adott pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi végrehajtás felelőssége alól. A mentesítési eljárás eredményeként vagy megadják, vagy elhalasztják a mentesítést. A mentesítés megadásakor a Parlament hangsúlyozhatja az általa fontosnak tartott észrevételeket, amelyek kapcsán gyakran intézkedéseket is ajánl a Bizottság számára. A Bizottság ezt követően nyomonkövetési jelentésben határozza meg az intézkedéseket és a cselekvési tervet, amelyet megküld a Parlamentnek és a Tanácsnak.

I. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK[2]

1.           A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI        

1.1. 8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH FLOW-TÁBLÁZAT ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT MÉRLEGE          

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.1. || 438 || 380

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.2. || 1 334 || 1 175

|| Követelések || 2.3. || 70 || 111

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || 690 || 1 224

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 532 || 2 891

|| || || ||

|| HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.6. || (40) || –

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.7. || (1 057) || (1 033)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (1 097) || (1 033)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 435 || 1 858

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.8. || 29 579 || 26 979

|| Egyéb tartalékok || 2.9. || 2 252 || 2 252

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (27 374) || (24 674)

|| Éves gazdasági eredmény || || (3 023) || (2 700)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 435 || 1 858

A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 124 || 99

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2. || (3 017) || (2 702)

Igazgatási kiadások || 3.3. || (107) || (75)

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (3 001) || (2 679)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4. || (22) || (20)

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (22) || (21)

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (3 023) || (2 700)

A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT CASH FLOW-TÁBLÁZATA       

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

Éves gazdasági eredmény || || (3 023) || (2 700)

|| || ||

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || 4.2. || ||

A tagállamok általános hozzájárulásai || || 2 606 || 3 238

Társfinanszírozási hozzájárulások || || 19 || 7

A követelések értékvesztési leírása (visszaírása) || || 4 || 6

|| || ||

Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (58) || (28)

Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (159) || (79)

Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése[3] || || 31 || 14

Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése) || || 40 || –

Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)[4] || || 6 || (42)

|| || ||

NETTÓ CASH FLOW || || (534) || 417

|| || ||

PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK NETTÓ NÖVEKEDÉSE/(CSÖKKENÉSE) || || (534) || 417

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya || 2.5. || 1 224 || 808

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya || 2.5. || 690 || 1 224

A 8., 9. és 10. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT KIMUTATÁS           

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 21 812 || 23 879 || (24 674) || 2 252 || 1 458

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (3 100) || 3 100 || – || – || 3 100

 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (2 700) || – || (2 700)

 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 18 712 || 26 979 || (27 374) || 2 252 || 1 858

 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 600) || 2 600 || – || – || 2 600

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (3 023) || – || (3 023)

 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 16 112 || 29 579 || (30 396) || 2 252 || 1 435

1.2. 8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 8. EFA MÉRLEGE   

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.2. || 38 || 70

|| Követelések || 2.3. || 1 || 4

|| Átvezetési számlák || 2,4 || 345 || 387

|| || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 384 || 461

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.7. || (22) || (29)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (22) || (29)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 361 || 432

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.8. || 12 840 || 12 840

|| Egyéb tartalékok || 2.9. || (2 354) || (2 276)

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (10 132) || (10 042)

|| Éves gazdasági eredmény || || 7 || (90)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 361 || 432

A 8. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA   

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 58 || 40

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || 3.2. || (49) || (128)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || 9 || (88)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4. || (2) || (1)

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || (2)

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || 7 || (90)

A 8. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 042) || (2 237) || 560

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || –

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (38) || (38)

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (90) || – || (90)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 132) || (2 276) || 432

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || –

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (78) || (78)

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || 7 || – || 7

2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 125) || (2 354) || 361

1.3. 9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 9. EFA MÉRLEGE

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.1. || 119 || 191

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.2. || 447 || 569

|| Követelések || 2.3. || 58 || 87

|| Átvezetési számlák || 2.4. || 1 919 || 2 557

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || – || 6

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 543 || 3 410

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.7. || (375) || (315)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (375) || (315)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 2 168 || 3 096

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.8. || 11 699 || 11 699

|| Egyéb tartalékok || 2.9. || 4 126 || 4 227

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (12 830) || (11 932)

|| Éves gazdasági eredmény || || (827) || (898)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 2 168 || 3 096

A 9. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 49 || 49

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2. || (856) || (924)

Igazgatási kiadások || 3.3. || (1) || (3)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (809) || (879)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4. || (18) || (19)

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (18) || (19)

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (827) || (898)

A 9. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || 660 || 11 039 || (11 932) || 4 157 || 3 263

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (660) || 660 || – || – || 660

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || 70 || 70

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (898) || – || (898)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || – || 11 699 || (12 830) || 4 227 || 3 096

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || –

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (100) || (100)

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (827) || – || (827)

2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || – || 11 699 || (13 657) || 4 126 || 2 168

1.4. 10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 10. EFA MÉRLEGE

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.1. || 319 || 189

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.2. || 849 || 536

|| Követelések || 2.3. || 11 || 20

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || 690 || 1 218

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 1 869 || 1 963

|| || || ||

|| HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.6. || (40) || –

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.7. || (660) || (689)

|| Átvezetési számlák || 2.4. || (2 264) || (2 944)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (2 963) || (3 633)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 095) || (1 670)

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.8. || 5 040 || 2 440

|| Egyéb tartalékok || 2.9. || 479 || 301

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (4 411) || (2 699)

|| Éves gazdasági eredmény || || (2 203) || (1 712)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 095) || (1 670)

A 10. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 18 || 10

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2. || (2 112) || (1 650)

Igazgatási kiadások || 3.3. || (106) || (72)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2 201) || (1 712)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4. || (2) || 0

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || (1)

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (2 203) || (1 712)

A 10. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 21 152 || – || (2 699) || 333 || (2 366)

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 440) || 2 440 || – || – || 2 440

Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból || – || – || – || – || (32) || (32)

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (1 712) || – || (1 712)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 18 712 || 2 440 || (4 411) || 301 || (1 670)

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 600) || 2 600 || – || – || 2 600

Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból/ EFA-ba || – || – || – || – || 178 || 178

 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (2 203) || – || (2 203)

2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 16 112 || 5 040 || (6 614) || 479 || (1 095)

1.5. MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ         

1.         LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.     JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉS A PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT

A pénzügyi kimutatások a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban készültek. A pénzügyi szabályzat 121. cikkének rendelkezéseivel összhangban a pénzügyi kimutatásokat az eredményszemléletű elszámolás elvét tiszteletben tartva készítik.

Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az EFA számviteli szabályainak és módszereinek megfelelően készítették el, amely szabályok és módszerek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS), vagy azok hiányában a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapulnak, amelyeket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSASB), illetve a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) bocsátott ki. Az EFA számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokat az EFA-források azon részére alkalmazták, melynek pénzgazdálkodásáért az Európai Bizottság felelős.

Az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének a következő év március 31-ig kell benyújtania az előzetes beszámolót a Számvevőszékhez ellenőrzésre. A Számvevőszék ezt követően június 15-ig ismerteti a Bizottsággal az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit (125. cikk). A Bizottság ezen észrevételek alapján július 31-ig elfogadja a végleges beszámolót, és megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A beszámolót, valamint a Számvevőszéknek az EFA-források azon részét illető megbízhatósági nyilatkozatát, amelynek pénzgazdálkodásáért a Bizottság felelős, november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

1.2.     SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. Az EFA-hoz hasonló, közszektorbeli gazdálkodó egységek esetében a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal.

Ha a pénzügyi kimutatások megbízható és valósághű képet kívánnak nyújtani, akkor – azon felül, hogy lényeges adatokat tartalmaznak a gazdálkodó egység tevékenységének jellegére és hatókörére vonatkozóan, bemutatják finanszírozásának módját, és pontos információkat szolgáltatnak a működéséről – ezt olyan világos és érthető módon kell tenniük, amely lehetővé teszi az egyes pénzügyi évek összehasonlítását. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

Az EFA számviteli rendszere általános számlákra és költségvetési számlákra tagolódik. A költségvetési számlák részletes képet nyújtanak a költségvetés végrehajtásáról. Vezetésük a pénzforgalmi szemléletű elszámolás elvén alapul. Az általános számlák lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások összeállítását, mivel az eredményszemléletű számviteli szabályoknak megfelelően tartalmazzák a költségvetési év valamennyi bevételét és kiadását, és úgy kerültek kialakításra, hogy december 31-vel mérleg formájában megállapítható legyen belőlük a pénzügyi helyzet.

A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 120. cikke rögzíti a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli alapelveket:

– a folyamatosság elve;

– az óvatosság elve;

– a számviteli módszerek következetességének elve;

– az információk összehasonlíthatóságának elve;

– a lényegesség elve;

– a bruttó elszámolás elve;

– a tartalom elsődlegességének elve;

– az eredményszemléletű elszámolás elve.

1.3.     A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.3.1.  Funkcionális és beszámolókészítési pénznem

Az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme az euró, a pénzügyi kimutatások millió euróra kerekített adatokat tartalmaznak.

1.3.2.  Egyéb pénznemek – az átváltás szabályai

Az egyéb pénznemben lebonyolított műveleteket az adott művelet napján érvényes árfolyamon számítják át euróra. Az egyéb pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint az egyéb pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

Az egyéb pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az alábbi, december 31-én érvényes árfolyamokon számítják át euróra.           

Pénznem || 2012.12.31. || 2011.12.31. || Pénznem || 2012.12.31. || 2011.12.31.

XOF || 655,957 || 655,957 || KES || 113,460 || 109,362

XAF || 655,957 || 655,957 || BIF || 2037,95 || 1780,23

NGN || 206,074 || 204,185 || SLL || 5709,56 || 5663,54

PGK || 2,76702 || 2,81057 || TZS || 2077,48 || 2058,31

HTG || 56,2987 || 53,2461 || UGX || 3508,51 || 3181,89

GNF || 9250,40 || 9155,86 || MGA || 2981,70 || 2870,88

MWK || 439,917 || 213,286 || SZL || 11,1727 || 10,4830

1.3.3.  Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukba foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem kizárólagos): céltartalék, a követelések értékvesztése, passzív időbeli elhatárolások. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.4.     MÉRLEG

1.4.1. Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Ha a kedvezményezett nem jelent le elszámolható kiadást, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek és a visszatérített összegek.

Az év végén kinnlevő előfinanszírozási összegek értéke megfelel a kifizetett eredeti összeg(ek)nek, csökkentve a következőkkel: visszafizetett összegek, elszámolt támogatható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült támogatható összegek, valamint az értékcsökkenés.

Az előfinanszírozási összegek kamata a vonatkozó megállapodás értelmében beszedett nyereségnek számít. Az elhatárolt kamatból származó bevételek összegét a legmegbízhatóbb információ alapján év végén becslik meg.

1.4.2. Követelések

A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a követelések eredeti feltételei szerint nem szedhető be valamennyi esedékes összeg. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a visszanyerhető összeg közötti különbözetnek felel meg, amely utóbbi a jövőbeni várható cash flow-nak a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozó piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. A kinnlevő, de egyedi leírással még nem érintett visszafizetési felszólítások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor. Az általános leírás a múltbeli veszteségadatok arányában történik, összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.4.3. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek rövid lejáratú pénzügyi eszközök. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.4.4. Kötelezettségek

Az EFA kötelezettségeinek jelentős része nem áru- illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el, majd az ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak elszámolhatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és elszámolható összegen történik.

Az áru- és szolgáltatásbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségeket a számla beérkezésekor az eredeti összegen tüntetik fel, a kapcsolódó kiadásokat pedig az adott áru vagy szolgáltatás átvételekor vezetik be a számlára.

1.4.5. Céltartalékok

Céltartalékot akkor képeznek, ha az EFA-nak múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege.

1.4.6. Időbeli elhatárolás

Az eredményszemléletű elszámolás egyik központi eleme, hogy az ügyleteket abban a számviteli évben számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Ezt nevezik elhatárolásnak. Különösen az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokra (elhatárolt kiadásokra) kell figyelmet fordítani. Néhány, az adott évben történt kifizetés viszont egy következő időszakhoz kapcsolódik (halasztott kiadás), így ezeket is azonosítani kell, és a következő időszak(ok)ban kell feltüntetni.

Az EFA számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes operatív és gyakorlati iránymutatással összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak.

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EFA már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, az összeg elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban.

Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.5.     GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.5.1. Bevételek

Az Európai Fejlesztési Alapnak nincsenek tervezett bevételei. Az általános tagállami hozzájárulásokat tőkeként kezelik. A bevételek a kiadások visszafizettetéséből és kamatbevételből tevődnek össze.

Kiadások visszafizettetése

A korábban az EFA által a végső kedvezményezett vagy harmadik ország felé kifizetett kiadások visszafizettetésére okot adó műveletek kapcsán visszafizetési felszólításokat bocsátanak ki, illetve a következő kifizetés terhére elszámolt levonásokat állapítanak meg és vezetnek be a könyvekbe a következők szerint:

– Kiadások visszafizettetése: a kibocsátott visszafizetési felszólítás alapján követelés keletkezik, amelyet az adott évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásban bevételként rögzítenek; vagy

– Az előfinanszírozás visszafizettetéséből származó összegek: ebben az esetben az összeg a mérleg előfinanszírozási tételében kerül kimutatásra.

Kamatbevétel

A kamatbevételeket a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatbevételt a kereskedelmi bankokban tartott készpénzállomány és látra szóló betétek után és az EFA követeléseinek késedelmes befizetése után járó kamat képezi. A kamatbevételt felmerülésekor jelenítik meg.

1.5.2. Kiadások

Az áru- és szolgáltatásvásárlásból származó, ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik.

Az EFA kiadásainak többsége ellenszolgáltatás nélküli, a kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatos kiadás, és három típusba sorolható: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet (pénzügyi szabályzat vagy egyéb rendelet) engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségigénylés érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Kamatkiadások

A kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatkiadások a kifizetett vagy kifizetendő kamatokból állnak, azokat felmerülésükkor jelenítik meg.

1.6.     FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.6.1. Függő követelések

A függő követelés olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges eszköz, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

A függő követeléseket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelni kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelően tükrözzék a fejleményeket. Amennyiben gyakorlatilag biztossá vált, hogy a gazdasági hasznok, illetve a szolgáltatáspotenciál beáramlására sor kerül, és az eszköz értékét megbízhatóan mérni lehet, úgy az eszközt és a kapcsolódó bevételeket azon időszak pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolni, amelyben a változásra sor kerül.

A garanciák olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelések, amelyek meglétét csak a garancia tárgyát képező esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. A garanciák így függő követelésnek minősülhetnek. A garancia megszűnik, ha tárgya már nem áll fenn. Követeléssé akkor válik, ha a kezes a lehívási feltételek teljesülése miatt fizetésre kötelezhető.

1.6.2. Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy szolgáltatáspotenciálra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. Függő kötelezettség megjelenítésére akkor kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli.

A függő kötelezettségeket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelik annak megállapítására, hogy valószínűvé vált-e a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlása. Amennyiben egy adott időszakban valószínűvé válik, hogy egy függő kötelezettségként kezelt tétel esetében gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, úgy ezen időszak pénzügyi kimutatásaiban céltartalékot jelenítenek meg.

2.         MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1. ELŐFINANSZÍROZÁS

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Előfinanszírozás || – || 119 || 319 || 438 || 380

ÖSSZESEN || – || 119 || 319 || 438 || 380

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Némely esetben előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapon belül visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként jelenítik meg. Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra.

A hosszú lejáratú előfinanszírozás összege 2011.12.31-hez képest 58 millió EUR-val nőtt, ami elsősorban a RIP[5]-projektekhez (97 millió EUR), az AKCS-n belüli projektekhez (42 millió EUR) és a vissza nem térítendő NIP[6]-támogatásokhoz (10 millió EUR) kapcsolódó hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek növekedésével magyarázható, amellyel szemben az AKCS-n belüli projektekhez és az igazgatási kiadásokhoz kapcsolódó előfinanszírozás csökkenése (73 és 29 millió EUR) áll.

       

FORGÓESZKÖZÖK

2.2. ELŐFINANSZÍROZÁS

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Előfinanszírozás (bruttó) || 70 || 1 207 || 2 316 || 3 593 || 3 415

Az elszámolt előfinanszírozás becsült összege (levonás) || (32) || (760) || (1 468) || (2 259) || (2 240)

ÖSSZESEN || 38 || 447 || 849 || 1 334 || 1 175

A rövid lejáratú előfinanszírozás nettó összege 159 millió EUR-val nőtt, ami főként a vissza nem térítendő NIP-támogatásokhoz (147 millió EUR), a RIP-projektekhez (68 millió EUR) és az AKCS-n belüli adósságenyhítéshez (39 millió EUR) kapcsolódó előfinanszírozás növekedésével magyarázható. Ezt a növekedést részben ellensúlyozta az ágazati szakpolitikákhoz (65 millió EUR) és az AKCS-n belüli szociáliságazati projektekhez (32 millió EUR) kapcsolódó nettó előfinanszírozás összegének csökkenése.

2.2.1. Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor. A garanciák nominális és tényleges értékkel rendelkeznek. A nominális érték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték az előfinanszírozás tényleges folyósítását és/vagy azt követő elszámolását is figyelembe veszi.

2012. december 31-én az EFA által az előfinanszírozási összegekre kapott garanciák nominális értéke 566 millió EUR, tényleges értéke pedig 391 millió EUR volt. 2011. december 31-én ezek az értékek 637 millió EUR-t, illetve 394 millió EUR-t tettek ki.

2.3. KÖVETELÉSEK

|| || || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Ügyfelekkel szembeni követelések || 2.3.1. || 1 || 6 || 2 || 10 || 13

Tagállamokkal szembeni követelések || 2.3.2. || – || – || 3 || 3 || 9

Aktív időbeli elhatárolások || 2.3.3. || 0 || 51 || 6 || 57 || 89

ÖSSZESEN || || 1 || 58 || 11 || 70 || 111

2.3.1. Ügyfelekkel szembeni követelések

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Ügyfelekkel szembeni követelések || 5 || 19 || 3 || 26 || 27

Leírás || (3) || (12) || (1) || (16) || (13)

ÖSSZESEN || 1 || 6 || 2 || 10 || 13

Ide azon visszafizetési felszólítások tartoznak, amelyeket 2012. december 31-ével behajtandó, és a mérleg eszközoldalán más megnevezés alatt még nem szereplő, megállapított kintlévőségként könyveltek le. A visszafizetési felszólítások záróegyenlege a kibocsátott, de az év végéig ki nem egyenlített visszafizetési felszólítások értékét mutatja.

A teljesítetlen visszafizetési felszólításokban az időszak során bekövetkezett változásokat az alábbi táblázat részletezi.

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év elején || 6 || 19 || 1 || 25 || 18

Kibocsátott visszafizetési felszólítások || 12 || 64 || 63 || 139 || 130

Lezárt visszafizetési felszólítások || (13) || (64) || (61) || (138) || (123)

Kifizetett || (12) || (43) || (43) || (97) || (108)

Olyan visszafizetési felszólítások, amelyekről lemondtak (ktgvetési rendelet 73. cikk) || – || (1) || – || (1) || (1)

Törölve || 0 || (3) || 0 || (4) || (2)

Kiegyenlített || (2) || (17) || (18) || (36) || (13)

Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év végén || 5 || 19 || 3 || 26 || 25

2.3.2. Tagállamokkal szembeni követelések

A 10. EFA tagállamokkal szembeni 3 millió EUR-s követelése Belgiummal, Spanyolországgal és Svédországgal szemben áll fenn a társfinanszírozási hozzájárulások kapcsán.

2.3.3. Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások elsősorban az előfinanszírozási összegek után felszámított kamatból állnak. Ez a megnevezés tartalmazza a hozzájárulások késedelmes befizetése miatt elhatárolt kamatjövedelmet is.

Az aktív időbeli elhatárolásokban bekövetkezett csökkenés az alacsonyabb előfinanszírozási kamatnak tulajdonítható (lásd a 3.4. megjegyzést).

2.4. ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

6. EFA-hoz/-tól || (2 065) || (214) || – || (2 279) || (2 279)

7. EFA-hoz/-tól || – || 2 279 || – || 2 279 || 2 279

8. EFA-hoz/tól || – || (3 023) || 628 || (2 410) || (2 453)

9. EFA-hoz/-tól || 3 038 || – || (2 892) || 146 || (491)

10. EFA-hoz/-tól || (628) || 2 892 || – || 2 264 || 2 944

ÖSSZESEN || 345 || 1 919 || (2 264) || 0 || 0

Gazdaságossági szempontból az EFA egyetlen pénztárkészletével a 10. EFA rendelkezik. Ennek eredményeként műveleteket kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki.

2012-ben az átvezetési számlákon a következő fő változás történt: a 10. EFA kifizetéseket eszközölt a 8. és 9. EFA végrehajtásával kapcsolatban.

         

2.5. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK[7]

|| || || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Bankszámlán lévő pénzeszközök || 2.5.1. || – || – || 687 || 687 || 1 211

STABEX biztonsági számlák || 2.5.2. || – || – || 2 || 2 || 5

Társfinanszírozási bankszámlák || 2.5.3. || – || – || – || – || 8

Kongói Demokratikus Köztársaság speciális alap[8] || – || – || – || 1 || 1 || 1

ÖSSZESEN || || – || – || 690 || 690 || 1 224

2.5.1. Bankszámlán lévő pénzeszközök

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Elkülönített számlák – tagállami pénzintézetek || – || – || 633 || 633 || 1 129

Folyószámlák – kereskedelmi bankok || || || 54 || 54 || 80

Helyi kifizetőhelyek || – || – || 0 || 0 || 2

ÖSSZESEN || – || – || 687 || 687 || 1 211

A bankszámlán lévő pénzeszközökben bekövetkezett általános csökkenés elsődleges oka a teljesített kifizetések magas szintje és a költségvetés végrehajtásának az előző beszámolási időszakhoz képest magasabb szintje.

A helyi kifizetőhelyek számláin az AKCS-államokban és a TOT-okban vezetett bankszámlákon nyilvántartott összegek szerepelnek, amelyeket a kedvezményezett országon belüli, helyi pénznemben denominált kifizetések végrehajtására használnak. A számlákat euróban vagy valamely uniós tagállam pénznemében vezetik. A kifizetések fokozottabb központosítása érdekében 2012 folyamán a 4 fennmaradó helyi kifizetőhelyből 3 számláit szüntették meg.

2.5.2. STABEX biztonsági számlák

|| millió EUR

|| Egyenleg 2012.12.31-én || Egyenleg 2011.12.31-én

Elefántcsontpart || 2 || 2

Malawi || – || 1

Egyéb országok || 0 || 2

ÖSSZESEN || 2 || 5

A STABEX betűszó az Európai Unió által az AKCS-államok exportbevételeinek stabilizálása céljából működtetett kompenzációs finanszírozási rendszert jelöli. A rendszert a Loméi Egyezmény (1975) vezette be azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a mezőgazdasági termékekből származó exportbevételek instabilitásából eredő káros hatásokat. A STABEX biztonsági számlák egyenlege a rendelkezésre álló STABEX-források teljes összegét mutatja, amelyet a jövőben átutalnak a kedvezményezett AKCS-államnak. Ezt az egyenleget a 10. EFA-hoz allokálják. A STABEX támogatási eszköz felszámolását követően 2012-ben nyolc STABEX biztonsági számlát szüntettek meg.

E forrásokon kívül más STABEX-pénzeszközök is a kedvezményezett AKCS-államok rendelkezésére állnak. Amint a Bizottság és a kedvezményezett (AKCS-) állam megállapodásra jut a STABEX-pénzeszközök felhasználási módjáról, a két fél transzferegyezményt ír alá. A (módosított) 4. Loméi Egyezmény[9] 211. cikkének rendelkezéseivel összhangban a forrásokat olyan, az AKCS-állam nevében nyitott kamatozó számlára utalják át, amely kettős ellenjegyzést igényel (az Európai Bizottságét és a kedvezményezett államét). A pénzeszközök mindaddig a kettős ellenjegyzést igénylő számlán maradnak, amíg a kölcsönös kötelezettségvállalási egyezmény (kke) értelmében azokat át nem kell utalni egy projekt számára.

A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselője annak biztosítása érdekében rendelkezik a számlával kapcsolatos aláírási jogkörrel, hogy a forrásokat a szándékoknak megfelelően használják fel. A kettős ellenjegyzést igénylő számlán lévő pénzeszközök az AKCS-állam tulajdonában vannak, következésképpen nem jelennek meg eszközként az EFA beszámolójában. Az e számlákra történő átutalásokat STABEX-kifizetésként tartják nyilván.

2012-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás[10] 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 49 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. E pénzeszközöket főként a Salamon-szigetekről (12 millió EUR), Elefántcsontpartról (11 millió EUR), Burundiból (5 millió EUR), a St. Vincent és Grenadine-szigetekről (3 millió EUR), Szenegálból (3 millió EUR), Malawiból (3 millió EUR), Ugandából (3 millió EUR) és Burkina Faso-ból (2 millió EUR) utalták vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel.

2.5.3. Társfinanszírozási bankszámlák

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Társfinanszírozási bankszámlák || – || – || – || – || 8

ÖSSZESEN || – || – || – || – || 8

A társfinanszírozási bankszámlákat lezárták. Ezeket a pénzeszközöket – az igazgatási rész kivételével – az engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítását követően visszaadták a tagállamoknak.    

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.6. KÖTELEZETTSÉGEK

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Társfinanszírozási kötelezettségek || – || – || 40 || 40 || –

ÖSSZESEN || – || – || 40 || 40 || –

A 2012. végén fennálló társfinanszírozási kötelezettségek a 10. EFA-hoz kötődnek.

A beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások a tagállamok és a nem tagállamok felé fennálló kötelezettségként jelennek meg, mivel teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel feltételeit. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (azaz a beérkezett hozzájárulásokat) a tagállamoknak. A társfinanszírozási megállapodás következtében fennálló kötelezettségek a beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások különbségét jelentik. Az eszközök nettó értékét nem befolyásolják.

A társfinanszírozási kötelezettségek jobb bemutatása érdekében 2012-ben a bemutatandó összegeket hosszú és rövid lejáratú kötelezettségekre osztottuk fel. A társfinanszírozási kötelezettségek főösszegének növekedését a 2.7.1.2. megjegyzés magyarázza meg.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.7. KÖTELEZETTSÉGEK

|| || || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Folyó kötelezettségek || 2.7.1. || 4 || 67 || 138 || 209 || 399

Elhatárolt költségek || 2.7.2. || 19 || 308 || 228 || 555 || 339

Elhatárolt tőke-hozzájárulás || 2.7.3. || – || – || 293 || 293 || 295

ÖSSZESEN || || 22 || 375 || 660 || 1 057 || 1 033

2.7.1. Folyó kötelezettségek

|| || || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Szállítók és egyéb || 2.7.1.1. || 4 || 67 || 81 || 152 || 308

Társfinanszírozási kötelezettségek || 2.7.1.2. || – || – || 46 || 46 || 81

Egyéb kötelezettségek || 2.7.1.3. || 0 || 0 || 12 || 12 || 10

ÖSSZESEN || || 4 || 67 || 138 || 209 || 399

A kötelezettségek közé az EFA által a támogatási tevékenységekkel kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Az elhatárolás bejegyzését követően a becsült elszámolható összegeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

2.7.1.1. Szállítók és egyéb

E tétel tartalmazza a beszállítók, illetve az állami szervek és harmadik államok felé fennálló tartozásokat.

Az előző beszámolási időszakhoz viszonyított 157 millió EUR-s csökkenést elsősorban a harmadik államok felé fennálló kötelezettségek 75 millió EUR-s és a nem állami beszállítók felé fennálló kötelezettségek 37 millió EUR-s csökkenése okozza.

2.7.1.2. Társfinanszírozási kötelezettségek

A társfinanszírozási kötelezettségek jobb bemutatása érdekében 2012-ben a bemutatandó összegeket hosszú és rövid lejáratú kötelezettségekre osztottuk fel. A folyó társfinanszírozási kötelezettségek csökkenését főként egy 40 millió EUR-s összeg hosszú lejáratú kötelezettségek közé való átsorolása okozta.

A folyó és a hosszú lejáratú társfinanszírozási kötelezettségek összesen 5 millió EUR-ral nőttek. 2012-ben Németország és Kanada fizetett be 2-2 millió EUR új társfinanszírozási hozzájárulást. A svéd társfinanszírozási kötelezettség emelkedését (8 millió EUR) részben ellensúlyozta a spanyol és a brit társfinanszírozási kötelezettség 2-2 millió EUR-s csökkenése és a 9. EFA-n belüli olasz társfinanszírozási kötelezettség elszámolása.

A társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettség 8 millió EUR-val csökkent, a társfinanszírozási projektekhez kapcsolódó bevételek megjelenítése miatt (lásd a 3.1.3. és a 3.2.2. megjegyzést).

2.7.1.3. Egyéb kötelezettségek

Az egyéb kötelezettségek többnyire allokálatlan készpénzbevételek és visszafizetett összegek.

2.7.2. Elhatárolt költségek

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Elhatárolt költségek || 19 || 308 || 228 || 555 || 339

ÖSSZESEN || 19 || 308 || 228 || 555 || 339

Az év végén megvizsgálják az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolás kiszámítását követően az elszámolható költségek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik.

Az előfinanszírozási összegek becsült felhasználását az elszámolt előfinanszírozás becsült összege megnevezés alatt tüntetik fel (lásd a 2.2. megjegyzést).

2.7.3. Elhatárolt tőke-hozzájárulás

|| || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Egyesült Királyság || – || – || 274 || 274 || 289

Írország || – || – || 9 || 9 || 5

Litvánia || – || – || – || – || 1

Magyarország || – || – || 10 || 10 || –

ÖSSZESEN || – || – || 293 || 293 || 295

Ez a megnevezés a tagállamok által korábban kifizetett hozzájárulásokat tartalmazza.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.8. LEHÍVOTT TŐKE

|| || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN

Az Alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691

Lehívatlan tőke || – || – || (18 712) || (18 712)

Lehívott tőke 2011.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 2 440 || 26 979

|| || || ||

Az Alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691

Lehívatlan tőke || – || – || (16 112) || (16 112)

Lehívott tőke 2012.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 5 040 || 29 579

Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg.

A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott eredeti hozzájárulást jelentik.

A lehívott tőke az eredeti hozzájárulások azon összegét jelenti, amelyet a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 16. cikke szerinti eljárással összhangban a tagállamok kincstári számláira történő átutalásra lehívtak.

A 8. és a 9. EFA tőkéjét lehívták és teljes egészében megkapták.

Az alap lehívott és le nem hívott tőkéje tagállamok szerint

|| || || || millió EUR

Hozzájárulások || % || Le nem hívott (10. EFA) 2011.12.31. || 2012-ben lehívott || Le nem hívott (10. EFA) 2012.12.31.

Ausztria || 2,41 || (451) || 63 || (388)

Belgium || 3,53 || (661) || 92 || (569)

Dánia || 2,00 || (374) || 52 || (322)

Finnország || 1,47 || (275) || 38 || (237)

Franciaország || 19,55 || (3 658) || 508 || (3 150)

Németország || 20,50 || (3 836) || 533 || (3 303)

Görögország || 1,47 || (275) || 38 || (237)

Írország || 0,91 || (170) || 24 || (147)

Olaszország || 12,86 || (2 406) || 334 || (2 072)

Luxemburg || 0,27 || (51) || 7 || (44)

Hollandia || 4,85 || (908) || 126 || (781)

Portugália || 1,15 || (215) || 30 || (185)

Spanyolország || 7,85 || (1 469) || 204 || (1 265)

Svédország || 2,74 || (513) || 71 || (441)

Egyesült Királyság || 14,82 || (2 773) || 385 || (2 388)

Ciprus || 0,09 || (17) || 2 || (15)

Cseh Köztársaság || 0,51 || (95) || 13 || (82)

Észtország || 0,05 || (9) || 1 || (8)

Magyarország || 0,55 || (103) || 14 || (89)

Litvánia || 0,12 || (22) || 3 || (19)

Lettország || 0,07 || (13) || 2 || (11)

Málta || 0,03 || (6) || 1 || (5)

Lengyelország || 1,3 || (243) || 34 || (209)

Szlovénia || 0,18 || (34) || 5 || (29)

Szlovákia || 0,21 || (39) || 5 || (34)

Bulgária || 0,14 || (26) || 4 || (23)

Románia || 0,37 || (69) || 10 || (60)

ÖSSZESEN || 100,00 || (18 712) || 2 600 || (16 112)

2012-ben a 10. EFA hozzájárulásainak lehívására került sor. A 2013-as tagállami hozzájárulások első részletét 2012 novemberében hívták le.

2.9. EGYÉB TARTALÉKOK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN

Egyenleg 2010.12.31-én || (2 237) || 4 157 || 333 || 2 252

A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átvezetése a 10. EFA-ba || (38) || (80) || 118 || 0

A 2010/406/EU tanácsi határozatnak megfelelően Dél-Szudánnak szánt források átvezetése a 10. EFA-ból a 9. EFA-ba ||                       –   || 150 || (150) || 0

Egyenleg 2011.12.31-én || (2 276) || 4 227 || 301 || 2 252

A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átvezetése a 10. EFA-ba || (78) || (300) || 378 || 0

A 2011/315/EU tanácsi határozatnak megfelelően Dél-Szudánnak szánt források átvezetése a 10. EFA-ból a 9. EFA-ba ||                        –   || 200 || (200) || 0

Egyenleg 2012.12.31-én || (2 354) || 4 126 || 479 || 2 252

A 2012.12.31-i egyenlegnek része: || || || ||

– A Dél-Szudánnak allokált források || –              || 350 || –                    || 350

A 10. EFA 2008-as hatálybalépése óta a korábbi EFA-kban szereplő valamennyi visszavont összeget a 10. EFA tartalékába vezetik át. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén használható fel.

2012-ben a 8. EFA-ból 78 millió EUR, a 9. EFA-ból pedig 300 millió EUR visszavont összeget csoportosítottak át a 10. EFA teljesítménytartalékába, a 10. EFA teljesítménytartalékából pedig 200 millió EUR-t csoportosítottak át a 9. EFA-ba a Dél-Szudánnak járó források allokációja érdekében.[11]

3.         MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Kiadások visszafizettetése || 2 || 14 || 2 || 17 || 16

STABEX-pénzeszközök visszafizettetése || 49 || – || – || 49 || 26

Árfolyamnyereség || 7 || 35 || 8 || 51 || 54

Társfinanszírozási működési bevétel || – || – || 8 || 8 || 2

ÖSSZESEN || 58 || 49 || 18 || 124 || 99

3.1.1. Kiadások visszafizettetése

Ez a megnevezés az EFA által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, illetve a korábban kifizetett kiadások ellenőrzése és jogosultsági vizsgálata alapján visszafizetendőnek ítélt, a következő kifizetésekből levont és az EFA számviteli rendszerében könyvelt összegeket tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy a visszafizetett előfinanszírozási összegeket nem bevételként, hanem a mérleg „előfinanszírozás” megnevezésében tartják nyilván.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

2012-ben 27 millió EUR értékben állítottak ki jogosulatlan kifizetések visszafizetésére való felszólítást (2011-ben ez a szám 12 millió EUR volt). Ebből 11 millió kiadások visszafizetéséhez kapcsolódott, tehát működési bevételként könyvelték. 16 millió EUR előfinanszírozási összegek visszafizetéséhez kapcsolódott, ezt a mérleg „előfinanszírozás” megnevezésében könyvelték.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése a következő okokra vezethető vissza:

millió EUR

|| Bevételek || Előfinan–szírozás || 2012 ÖSSZESEN || Bevételek || Előfinan–szírozás || 2011 ÖSSZESEN

Hiba || 1 || 1 || 2 || 2 || 1 || 3

Szabálytalanság || 9 || 15 || 25 || 6 || 3 || 8

OLAF által bejelentett || 1 || – || 1 || 1 || – || 1

ÖSSZESEN || 11 || 16 || 27 || 8 || 4 || 12

3.1.2. STABEX-pénzeszközök visszafizettetése

2012-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás[12] 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 49 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. E pénzeszközöket főként a Salamon-szigetekről (12 millió EUR), Elefántcsontpartról (11 millió EUR), Burundiból (5 millió EUR), a St. Vincent és Grenadine-szigetekről (3 millió EUR), Szenegálból (3 millió EUR), Malawiból (3 millió EUR), Ugandából (3 millió EUR) és Burkina Faso-ból (2 millió EUR) utalták vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel.

3.1.3. Társfinanszírozási működési bevétel

A társfinanszírozási működési bevétel a felhasznált hozzájárulásokat jelenti (lásd a 3.2.2. megjegyzést). Mivel ezek a hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, a hozzájárulásokat a társfinanszírozási projekt végrehajtásának megfelelően számolják el.

3.2. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Működési kiadások – támogatási eszközök || 41 || 812 || 2 085 || 2 938 || 2 633

Társfinanszírozási működési kiadások ||  – ||  – || 8 || 8 || 2

Árfolyamveszteség || 8 || 39 || 20 || 66 || 61

A követelések leírása || 0 || 6 || – || 6 || 7

ÖSSZESEN || 49 || 856 || 2 112 || 3 017 || 2 702

A Bizottság 2012-ben finomította az elhatárolt költségek becslésére szolgáló módszert. E finomítás nélkül a működési kiadások 3 017 millió EUR helyett 2 849 millió EUR-t tettek volna ki. Az eszközök nettó értékére gyakorolt hatás ugyanekkora lett volna (168 millió EUR-s csökkenés), főként az elhatárolt költségek számlájának növekedése miatt (lásd a 2.7.2. megjegyzést).

3.2.1. Működési kiadások – támogatási eszközök

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012 || ÖSSZESEN 2011

Programozható segély || 17 || 93 || 1 366 || 1 476 || 1 251

Makrogazdasági támogatás || – || 8 || – || 8 || 51

Ágazati szakpolitika || 0 || 322 || 3 || 326 || 371

Kamattámogatás || 5 || – || – || 5 || 0

AKCS-n belüli projektek || – || 311 || 409 || 720 || 650

Sürgősségi segély || – || 60 || 274 || 333 || 212

Menekültek segélyezése || 6 || – || – || 6 || 0

Kockázati tőke || 1 || – || – || 1 || 19

STABEX || 4 || – || – || 4 || 12

Sysmin || 0 || – || – || 0 || (8)

Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok || – || 10 || – || 10 || 24

Intézményi támogatás || – || (1) || 33 || 32 || 8

Exportbevétel-kompenzáció || 7 || 10 || – || 18 || 42

Összesen || 41 || 812 || 2 085 || 2 938 || 2 633

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

3.2.2. Társfinanszírozási működési kiadások

Ide a társfinanszírozott projektek 2012-es kiadásai tartoznak. Mivel a beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, a megfelelő hozzájárulási összeget a működési bevételek között szerepeltetik (lásd a 3.1.3. megjegyzést).

3.2.3. A követelések leírása

Ez a megnevezés főként előfinanszírozási korrekciókat, valamint az adósok miatti leírásokat/veszteségeket tartalmaz.

3.3. IGAZGATÁSI KIADÁSOK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Igazgatási kiadások || – || 1 || 106 || 107 || 75

ÖSSZESEN || – || 1 || 106 || 107 || 75

Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, azaz az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei.

3.4. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Kamatbevétel – európai bankok || – || 6 || 4 || 9 || 1

Előfinanszírozási kamat || (2) || (24) || (6) || (32) || (21)

ÖSSZESEN || (2) || (18) || (2) || (22) || (20)

Az előfinanszírozási kamat megjelenítése a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 7. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően történik. A 2011. évi elhatárolt előfinanszírozási kamatok visszaírása miatt a kamatbevétel 2012-ben negatív volt.

4.         MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW-KIMUTATÁSHOZ

4.1. A CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Az EFA pénzeszköz- és pénzeszközegyenértékes-teremtésre irányuló képessége, valamint e cash flow felhasználása iránti igénye a cash flow-adatok alapján értékelhető.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év nettó nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, valamint a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzeszközbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-t is az EFA beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és e pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

4.2. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Az EFA cash flow-kimutatása csak működési tevékenységekből származó cash flow-t tartalmaz, mivel az EFA-nak nincsenek befektetési és finanszírozási tevékenységei. A működési tevékenységek célkitűzése a szakpolitikához kötött eredmények elérésében való részvétel.

5.         FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

5.1. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Teljesítési garanciák || 13 || 171 || 120 || 304 || 325

Visszatartási garanciák || 6 || 107 || 74 || 188 || 197

Jogvita tárgyát képező függő követelések || – || – || – || – || 1

ÖSSZESEN || 19 || 279 || 194 || 492 || 523

5.1.1. Teljesítési garanciák

Esetenként teljesítési garanciák előírására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

A teljesítési garanciák összegének 21 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége a 9. EFA-hoz kötődött, illetve az új garanciák is főként a 9. EFA-hoz kötődnek.

5.1.2. Visszatartási garanciák

A visszatartási garancia csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik. Általában a kedvezményezettnek esedékes időközi kifizetés 10 %-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó teljesítse kötelezettségeit. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. Az ajánlatkérő jóváhagyásával a vállalkozó az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. Az így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel.

A visszatartási garanciák összegének 9 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége a 9. EFA-hoz kötődik, és az új kapott garanciák is főként a 9. EFA-val kapcsolatosak.

5.2. EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

5.2.1. Még teljesítetlen költségvetési kötelezettségvállalások

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Még kifizetetlen, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások || 103 || 938 || 4 601 || 5 642 || 5 594

A gazdasági eredménykimutatásban szereplő kapcsolódó összegek || (22) || (382) || (310) || (714) || (646)

ÖSSZESEN || 81 || 557 || 4 291 || 4 928 || 4 948

A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások azokat a nyitva álló kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyekre még nem történt kifizetés, illetve amelyeket nem vontak vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. 2012. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 5 642 millió EUR-t tett ki. A finanszírozandó jövőbeli kötelezettségvállalásként szerepeltetett összeg megegyezik a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásnak a 2012. évi gazdasági eredménykimutatásban kiadásként feltüntetett, kapcsolódó összegekkel csökkentett értékével, és összesen 4 948 millió EUR-t tesz ki.

6.         PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk az Európai Bizottság által az Európai Fejlesztési Alap nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

6.1. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

Az EFA pénztári műveleteire vonatkozó szabályokat és elveket a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK tanácsi rendelet és a belső megállapodás határozza meg.

Ezeknek megfelelően a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

– Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy a jegybank által kijelölt pénzintézetnél – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

– Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – akár kevéssé ismert – pénznemekben is folyósít kifizetéseket.

– A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság a 215/2008/EK tanácsi rendelet 44. cikke alapján az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket (lásd a 6.4. megjegyzést).

A Bizottság pályázati eljárás útján választja ki azokat a kereskedelmi bankokat, amelyek a fent említett elkülönített számlákon kívüli számlákat vezetik az EFA számára.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

6.2. PIACI KOCKÁZAT

6.2.1. Devizakockázat

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.

6.2.2. Kamatlábkockázat

Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata.

A különböző bankszámlákon tartott összegek után azonban kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák.

A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló egyenleg után minden nap kamatot számítanak fel. Az ilyen kamatot változó piaci kamatlábon számítják, a szerződéses (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözet hozzáadásával. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás az egynapos euró indexátlaghoz (EONIA) kötődik, követve annak bármilyen ingadozását. Más számlák esetében a kamatot az EKB refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábbal számítják. Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot számolnának.

6.3. HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)

A 215/2008/EK tanácsi rendelettel összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik).

Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony.

Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki.

Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody's P-1 rövid távú hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű besorolás (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet.

6.4. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság kincstára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a rendelkezésre álló pénztári forrásokat.

Ezenfelül az EFA napi pénztári műveletei kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.

7.         KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Nem azonosítottunk egy olyan, kapcsolt félhez kapcsolódó tranzakciót sem, amelyet e megnevezésben közzé kellene tenni.

8.         A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló benyújtásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

9.         A GAZDASÁGI ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul. Mivel mindkét adat ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.      

|| || millió EUR

|| 2012 || 2011

|| ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || (3 023) || (2 700)

|| ||

BEVÉTELEK || ||

 A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések || (47) || (52)

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések || (8) || (3)

A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések || 14 || 10

Előfinanszírozás nettó hatása || 62 || 46

Nettó elhatárolt bevétel || (40) || (13)

|| ||

KIADÁSOK || ||

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások || 38 || 98

A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek || (101) || (249)

Törölt kifizetések || 7 || 17

Előfinanszírozás nettó hatása || (316) || (346)

Nettó elhatárolt kiadás || 204 || 317

|| ||

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY || (3 209) || (2 874)

9.1. Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre.

A nettó elhatárolt bevétel főként az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

9.2. Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.        

2.           A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS

BEVEZETÉS

Korábbi EFA-k

· Az átmeneti intézkedésekről szóló, 2000. július 27-i 1/2000 AKCS-EK tanácsi határozat előírja, hogy a korábbi EFA-k allokálatlan forrásainak egy részét a Cotonoui Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, az átmeneti intézkedések alapján előzetesen használják fel.

· A 2001. március 16-i 410/2001 bizottsági határozat – amely az AKCS-országok indikatív programjainak allokációit rögzíti az AKCS-EK partnerségi megállapodásnak megfelelően – előírja, hogy a korábbi EFA-k allokálatlan forrásait legfeljebb 1,2 milliárd EUR erejéig az érintett EFA-kra alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően fel kell használni még a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtt.

· A 2001. június 15-i 1033/2001 bizottsági határozat az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvének keretén belül rögzítette a regionális programok és az AKCS-n belüli együttműködés allokációit.

· A 2002. július 11-i 1252/2002 bizottsági határozat egyrészt a 6. és a 7. EFA általános tartalékaiból 60 millió EUR-val megnövelte az AKCS-n belüli együttműködésre szánt keretet, másrészt előírta, hogy e többletforrásokat az érintett EFA-kra alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően fel kell használni még a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtt.

· Végül a 2002. december 23-i 3/2002 AKCS-EK minisztertanácsi határozat a 8. EFA allokálatlan forrásaiból (általános tartalék) 25 millió EUR-t az AKCS-EK partnerségi megállapodásban foglalt regionális együttműködéshez csoportosított át.

· Mivel a 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban.

· A 2012. évi beszámoló áttekinthetősége érdekében a 8. EFA-ra vonatkozó táblázatok – akárcsak az elmúlt években – elkülönítve tüntetik fel a Loméi Egyezménynek megfelelően, illetve a Cotonoui Megállapodásnak megfelelően felhasznált forrásokat. Ez utóbbinál a számlavezetés és -bemutatás az országok vonatkozásában az AKCS-EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (2) bekezdése alapján történt. Ez a cikk a makrogazdasági támogatás, valamint a program- és projekt-támogatás céljaira ún. „A” keretet, az előre nem látott igények – például sürgősségi segély, adósságenyhítés, az exportbevétel-ingadozás hátrányos hatásainak kompenzációja – céljaira pedig ún. „B” keretet bocsát az AKCS-államok rendelkezésére[13]. A régiós számlákat az AKCS-EK partnerségi megállapodás 2. fejezete (regionális indikatív programok és AKCS-n belüli együttműködés) szerinti regionális programozásnak megfelelően mutatjuk be.

· Az AKCS-EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletének (a 2008–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) 4. pontja alapján a 2007. december 31. és a 10. EFA hatálybalépése között fel nem használt egyenlegeket, valamint az alapokra vonatkozóan visszavont összegeket átcsoportosították a 9. EFA-ba annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós igazgatás cselekvőképességét, és hogy a 10. EFA hatálybalépéséig fedezzék a folyamatban lévő projektek folytatásához szükséges költségeket.

· A 2010/406/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi EFA-k projektjeinek visszavont pénzeszközeiből 150 millió EUR-t Szudán javára, a leginkább veszélyeztetett népesség szükségleteinek kezelésére fordítanak. Az összeget 2011-ben elkülönítették.

· A 2011/315/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi EFA-k projektjeinek visszavont pénzeszközeiből 200 millió EUR-t Dél-Szudán javára, a dél-szudáni hároméves fejlesztési terv végrehajtásának támogatására fordítanak. Az összeget 2012-ben elkülönítették.

10. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodást módosította az ugyanezen felek között 2005. június 25-én Luxemburgban aláírt megállapodás.

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat.

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és TOT-oknak nyújtott uniós támogatást a második időszakban (2008–2013) a 10. EFA-ból finanszírozzák, összesen 22 682 millió EUR értékben, amelyből:

· 21 966 millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib. mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban, ebből 20 466 millió EUR-t a Bizottság kezel;

· 286 millió EUR-t a TOT-oknak tartanak fenn, a TOT-ok és az Európai Közösség társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével összhangban, ebből 256 millió EUR-t a Bizottság kezel;

· és 430 millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásai programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6. cikkével összhangban.

A 10. EFA hatálybalépése óta a fenti összegek kiegészültek a korábbi EFA-kból visszavont összegekkel, a kamatbevételekkel és a 9. EFA előtti alapok keretében az elsődleges mezőgazdasági termékek exportjából származó bevételek stabilizálását biztosító rendszer (STABEX) felhasználatlan pénzeszköz-egyenlegeivel. Ezeket a pénzeszközöket a módosított Cotonoui Megállapodással és a belső megállapodással összhangban a vonatkozó különszabályoknak megfelelően kezelik.

A 10. EFA fent említett allokációjából az Európai Bizottság által kezelt kezdeti 21 152 millió EUR-s összeg felosztása a következő:

– 15 300 millió EUR a nemzeti indikatív programokra, ennek összetétele:

· 13 500 EUR az „A” keretre, ebből 13 345 millió EUR-t nyitottak meg. Emellett az „A” keretet megnövelték a tartalékokból származó 341 millió EUR-s átcsoportosítással, a Stabex-számlák visszavont összegeiből származó 91 millió EUR-ral, illetve csökkentették a regionális allokációkhoz átcsoportosított 33 millió EUR-ral (félidős felülvizsgálat, PALOP). Ennek eredményeként a rendelkezésre álló teljes összeg 13 744 millió EUR a nyitott allokációkban, 155 millió EUR pedig a megnyitásra váró allokációkban.

· 1800 millió EUR a „B” keretre, a teljes allokációt megnyitották. Emellett a „B” keretet megnövelték a tartalékokból származó 148 millió EUR-ral, amelyet meg is nyitottak, így a teljes nyitott összeg 1948 millió EUR.

– 1783 millió EUR a regionális indikatív programokra; az „A” keretből átcsoportosított 33 millió EUR-val és a tartalékba átcsoportosított 19 millió EUR-val együtt összesen 1797 millió EUR nyitott allokáció;

– 2700 millió EUR AKCS-n belüli allokációkra, a teljes allokációt megnyitották; a tartalékokból származó 195 millió EUR-s átcsoportosítással együtt összesen 2895 millió EUR nyitott allokáció;

– 683 millió EUR tartalék, amelyből 664 millió EUR átcsoportosítása után marad 19 millió EUR-s egyenleg.

– 430 millió EUR végrehajtási költségekre, a teljes allokációt megnyitották

– 256 millió EUR TOT-allokációkra, ennek fő részei:

· 195 millió EUR „A keret”, ebből 140 millió EUR-t nyitottak meg

· 15 millió EUR „B keret”, ebből 7 millió EUR-t nyitottak meg

· 40 millió EUR a regionális indikatív programokra, a teljes allokációt megnyitották;

· 6 millió EUR tanulmányokra és technikai segítségnyújtásra, a teljes allokációt megnyitották

– A 10. EFA le nem hívható teljesítménytartaléka

A 10. EFA 2008. július 1-jei hatálybalépése óta a fennmaradó egyenlegeket, valamint a 9. és korábbi EFA-k projektjeinek visszavont összegeit átcsoportosítják a 10. EFA teljesítménytartalékába. Ez alól kivételt képeznek a Stabex-pénzeszközök és a 9. EFA igazgatási keretösszege. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén használható fel.

A tartalék 2012. december 31-i állapotával kapcsolatos részleteket (millió EUR) az alábbi táblázat tartalmazza:

A 10. EFA le nem hívható tartalékába átcsoportosított összegek: || 815

mínusz a Tanács által Szudán számára a 2010. július 12-i 2010/406/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || –150

mínusz a Tanács által Dél-Szudán számára a 2011. május 23-i 2011/315/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || –200

A tartalék rendelkezésre álló összege (AKCS+TOT): || 465

– A 10. EFA Stabex-tartaléka

A Stabex-számlák megszüntetését követően a fel nem használt, illetve visszavont összegeket a 10. EFA Stabex „A keret” tartalékába (10. EFA belső megállapodása 1. cikkének (4) bekezdése), majd az érintett országok nemzeti indikatív programjába csoportosítják át.

A tartalék helyzete 2012. december 31-én a következő (millió EUR):

Érintett ország || Stabex „A keret” tartalék

Elefántcsontpart || 11,43

Zöld-foki-szigetek || 0,01

Bissau-Guinea || 0,30

Sierra Leone || 0,22

Szenegál || 0,90

Összesen || 12,86

– 10. EFA társfinanszírozás

A 10. EFA keretében 116 millió EUR összegű társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal; összesen 99 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 93 millió EUR beszedett összegnek felel meg.

A társfinanszírozási előirányzatok 2012. december 31-i helyzetét az alábbi táblázat mutatja (millió EUR):

|| Kötelezettségvállalási előirányzatok || Kifizetési előirányzatok

Társfinanszírozás – „A” keret || 84 || 78

AKCS-n belüli társfinanszírozás || 12 || 12

Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások || 3 || 3

|| 99 || 93

Az elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok adatai nettó adatok.

Az államok és eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák.

2.1.       ALLOKÁCIÓK

2.2. ÖSSZEVONT KIMUTATÁS

2.3.       IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

Olasz társfinanszírozás (ITA COF) (1985)

Az 1985 óta érvényes, 2011-ben még mindig folyamatban lévő olasz társfinanszírozást („4. rehabilitációs program – Szomália”) 2012-ben végül sikerült lezárni. A záróegyenlegeket Olaszország visszakapta.

II. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK || CA/463/13

|| 2013. március 14.

|| A dokumentum száma: 13/072

||

||

AZ IGAZGATÓTANÁCS

Beruházási Keret

Pénzügyi kimutatások

(2012. december 31-i állapot)

|| ||

|| - A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás - Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól - Cash flow-kimutatás - Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz ||

SZ.EGYS.: E ||

3.         A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

3.1. A 2012. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

(ezer EUR-ban)

|| Megjegyzések || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| || ||

ESZKÖZÖK || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 5 || 466 568 || 452 279

Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 115 || 434

Kölcsönök és követelések || 7 || 1 146 280 || 1 033 160

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 8 || 333 001 || 251 660

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 9/15 || 87 310 || 87 310

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 10 || 99 029 || –

Egyéb eszközök || 11 || 224 || 416

|| || ||

Eszközök összesen ||   || 2 132 527 || 1 825 259

|| || ||

|| || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || ||

|| || ||

KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 7 035 || 12 702

Halasztott bevételek || 12 || 37 808 || 33 003

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 13 || 312 086 || 329 660

Egyéb kötelezettségek || 14 || 1 153 || 1 113

|| || ||

Kötelezettségek összesen || || 358 082 || 376 478

|| || ||

A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 15 || 1 561 309 || 1 281 309

Valós érték tartalék || || 68 434 || 41 750

Visszatartott nyereség || || 144 702 || 125 722

|| || ||

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 1 774 445 || 1 448 781

|| || ||

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 2 132 527 || 1 825 259

A megjegyzések a pénzügyi kimutatás szerves részét képezik.

3.2. AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR-ban)

|| Megjegyzések || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től ||

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig ||

|| || || ||

Kamat- és kamatjellegű bevételek || 17 || 67 503 || 59 561 ||

Kamat- és kamatjellegű kiadások || 17 || –1 114 || –940 ||

|| || || ||

Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek || || 66 389 || 58 621 ||

|| || || ||

Díj- és jutalékbevétel || 18 || 1 934 || 2 149 ||

Díj- és jutalékráfordítás || 18 || –292 || –144 ||

|| || || ||

Nettó díj- és jutalékbevétel || || 1 642 || 2 005 ||

|| || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök valós értékének változása || || 5 348 || –7 534 ||

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség || 19 || 1 045 || 17 228 ||

Nettó árfolyamnyereség/-veszteség || || –10 575 || 8 376 ||

|| || || ||

Pénzügyi műveletek nettó eredménye || || –4 182 || 18 070 ||

|| || || ||

A kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással || 7 || 597 || 27 452 ||

Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || 8 || –8 927 || –6 888 ||

Egyéb eszközök értékvesztése || 20 || –337 || – ||

Általános igazgatási kiadások || 21 || –36 202 || –38 006 ||

|| || || ||

Éves nyereség || || 18 980 || 61 254 ||

|| || || ||

Egyéb átfogó jövedelem: || || || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valós érték tartalék || || || ||

1. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása || 8 || 18 551 || 20 574 ||

2. A nyereségben/veszteségben kimutatott nettó összeg || 8 || 8 133 || –3 394 ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen || || 26 684 || 17 180 ||

|| || || ||

Teljes egyéb átfogó jövedelem || || 26 684 || 17 180 ||

|| || || ||

A teljes éves átfogó jövedelem || || 45 664 || 78 434 ||

A megjegyzések a pénzügyi kimutatás szerves részét képezik.

3.3. A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRA VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR-ban)

|| Lehívott hozzájárulás || Valós érték tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen

2012. január 1-én Megjegyzések || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781

|| || || ||

Az év során lehívott tagállami hozzájárulások 15 || 280 000 || – || – || 280 000

|| || || ||

Éves nyereség 2012-ben || – || – || 18 980 || 18 980

|| || || ||

A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || – || 26 684 || – || 26 684

|| || || ||

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 280 000 || 26 684 || 18 980 || 325 664

|| || || ||

2012. december 31-én || 1 561 309 || 68 434 || 144 702 || 1 774 445

|| || || ||

|| Lehívott hozzájárulás || Valós érték tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen

2011. január 1-én Megjegyzések || 1 131 309 || 24 570 || 64 468 || 1 220 347

|| || || ||

Az év során lehívott tagállami hozzájárulások 15 || 150 000 || – || – || 150 000

|| || || ||

Éves nyereség 2011-ben || – || – || 61 254 || 61 254

|| || || ||

A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || – || 17 180 || – || 17 180

|| || || ||

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 150 000 || 17 180 || 61 254 || 228 434

|| || || ||

2011. december 31-én || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781

|| || || ||

|| || || ||

A megjegyzések a pénzügyi kimutatás szerves részét képezik.

3.4. CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE

(ezer EUR-ban)

|| Megjegyzések || 2012.1.1.– 2012.12.31. || 2011.1.1.– 2011.12.31.

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || || ||

A pénzügyi év nyeresége || || 18 980 || 61 254

Kiigazítás || || ||

Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || || 8 927 || 3 172

Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása || || –597 || –27 452

Kölcsönökön és követeléseken realizált kamat || 7 || –9 622 || –10 512

Az elhatárolt kamat változásai és a kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéke || || –1 407 || –2 801

Az elhatárolt kamat változásai és a lejáratig tartott pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéke || || -751 || –

A halasztott bevételek növekedése || || 4 805 || 3 424

Az árfolyamváltozások kölcsönökre gyakorolt hatása || || 16 044 || –15 337

Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása || || –1 204 || 34

A működési tevékenységekből származó nyereség (a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt) || || 35 175 || 11 782

|| || ||

Kölcsönfolyósítás || 7 || –233 018 || –237 040

Kölcsönök visszafizetése || 7 || 115 480 || 104 410

A származtatott termékek valós értékének változásai || || –5 348 || 7 534

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök állományának növekedése || || –98 278 || –

Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának növekedése || 8 || –81 981 || –67 829

Értékesíthető pénzügyi eszközök eladása || 8 || 19 601 || 24 971

Egyéb eszközök állományának csökkenése || || 192 || 2 756

Egyéb kötelezettségállomány növekedése || || 40 || 173

Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése || || 6 876 || 4 144

|| || ||

Működési tevékenységekből származó nettó cash flow || || –241 261 || –149 099

|| || ||

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK || || ||

A tagállamoktól beszedett hozzájárulások || || 236 345 || 136 345

A tagállamoktól kamattámogatás címén beszedett összegek || || 43 655 || 76 345

A tagállamok nevében kamattámogatás címén kifizetett összegek || || –24 450 || –22 899

|| || ||

Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow || || 255 550 || 189 791

|| || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése || || 14 289 || 40 692

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi év kezdetén || || 452 279 || 411 587

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén || || 466 568 || 452 279

|| || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele: || || ||

Pénzeszközök || || 10 588 || 3 127

Lekötött betétek || || 455 980 || 449 152

|| || 466 568 || 452 279

|| || ||

A működési cash flow-ra vonatkozó kiegészítő közzététel || || 2012 || 2011

Kapott kamatok || || 64 490 || 57 391

Fizetett kamatok || || -1 137 || -1 162

Kapott osztalékok || || 975 || 974

A megjegyzések a pénzügyi kimutatás szerves részét képezik.

3.5. MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ, 2012. DECEMBER 31-I ÁLLAPOT

1 Általános információ

A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 23-án módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre.

A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól) kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a megállapodásnak megfelelően.

A megállapodás keretében történő finanszírozás az uniós tagállamok költségvetéseiből történik, a kifizetésre pedig egymást követő öt-hat éves időszakokra elfogadott pénzügyi jegyzőkönyvek alapján kerül sor. A megállapodás keretén belül és a 10. Európai Fejlesztési Alapként (a továbbiakban: EFA) említett, a 2008–2013-as időszakra vonatkozó második pénzügyi jegyzőkönyv 2008. július 1-jei hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) feladata az alábbiak kezelése:

- a beruházási keret, egy 3 185,5 millió EUR-nyi kockázatot hordozó forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve;

- a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, 400 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve 1,5 millió EUR a TOT-országok részére. E támogatások legfeljebb 10 %-a projektekkel kapcsolatos technikai segítség finanszírozására is fordítható.

Ez a pénzügyi kimutatás a 2012. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

 

Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB Igazgatótanácsa 2013. március 14-én elfogadta, majd 2013. május 14-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé továbbította e pénzügyi kimutatásokat.

2 Lényeges számviteli politikák

2.1 A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre vonatkozó kijelentés

A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS) összhangban készítették el.

2.2 Jelentős számviteli feltevések és becslések

A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra.

A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

§ Pénzügyi eszközök valós értéke

Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A mérlegelés kiterjed a likviditás vizsgálatára, és olyan modell-adatokat vesz figyelembe, mint a korreláció vagy a három hónapnál hosszabb lejáratú derivatívák volatilitása.

§ Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés

Minden beszámoló fordulónapjakor felülvizsgálják a beruházási keret problémás kölcsöneit és követeléseit, így értékelve, hogy az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének értékítéletére különösen a jövőbeli cash flow összegének és időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos feltevéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek következtében a tartalék jövőbeni nagysága változhat. A jelentős egyedi kölcsönökre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan kockázatokkal szemben, amelyek ugyan önmagukban nem tennék szükségessé különleges tartalék képzését, ám a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket.

A kölcsönt értékvesztettnek ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív jeleit.

§ Nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő tényezők egyikén alapszik:

- jelenlegi, független piaci tranzakciók;

- olyan másik eszköz jelenlegi valós értéke, amely alapjában véve azonos;

- a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow; vagy

- egyéb értékelési modellek.

A cash flow és a nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az eszköz megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

§ Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan értékvesztést számolnak el abban az esetben, ha az értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál hosszabb időszakot érti. A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel, többek között a jegyzett részvények árfolyama és a jövőbeli cash flow normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények értékét diszkontáló tényezőket.

2.3 A számviteli politika változása

Az elfogadott számviteli politika azonos az előző pénzügyi évben alkalmazottal. A Keret az év során nem vezetett be új vagy módosított IFRS standardot.

Kibocsátott, de még nem hatályos standardok

Az új standardok, standardmódosítások és értelmezések némelyike a 2012. január 1-je után kezdődő éves időszakokra alkalmazandó, így e pénzügyi kimutatások elkészítéséhez nem került felhasználásra.

IAS 1 Az egyéb átfogó jövedelem tételeinek prezentálása

Az IAS 1 módosítása megváltoztatja az Egyéb átfogó jövedelem soron szereplő tételek csoportosítását. Az eredménybe valamely jövőbeli időpontban átcsoportosítandó tételeket külön kell majd bemutatni azoktól a tételektől, amelyek sosem kerülnek átcsoportosításra. A módosított standard a 2012. július 1-jén vagy azután kezdődő időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett.

IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok

Az IASB által az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok standard leváltására indított háromrészes projekt első lépéseként ez a standard újból meghatározza a pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriáit, illetve számviteli kezelésüket. A standard még nincs kész állapotban, de a későbbiekben teljes mértékben az IAS 39 helyébe fog lépni. A hatálybalépés jelenleg várható időpontja 2015. január 1-je. Az IFRS 9-et az Európai Unió még nem hagyta jóvá. A Keret nem tervezi e standard korai bevezetését, amelynek hatása még nem ismert.

A következő standardot 2011-ben bocsátották ki, 2013. január 1-jétől alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett. E standard bevezetésének a Keret pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatása még nem ismert.

IFRS 13 – Valós értéken történő értékelés

Ez a standard meghatározza a valós érték fogalmát, megállapítja a valós értéken történő értékelés kereteit és közzétételeket ír elő a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatban.

2.4 A lényeges számviteli politikák összefoglalása

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő sorrendben mutatja be az eszközöket és forrásokat, és nem tesz különbséget forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között.

2.4.1 Az eurótól eltérő pénznemek átszámítása

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek.

Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő tételeket a hónap végén érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra.

2.4.2 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé.

2.4.3 A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A pénzeszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján történik.

§ Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

A lejáratig tartott pénzügyi eszközök jegyzett kötvények, amelyeket lejáratig kívánnak tartani.

Az ilyen kötvényeket kezdetben a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget a kötvény élettartama alatt a ténylegeskamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyieszköz-csoport értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek (bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést az eredményben jelenítik meg, mértéke a könyv szerinti érték, illetve a becsült jövőbeni cash flow-knak az eszköz eredeti tényleges kamatlábán számított jelenértéke közötti különbségnek felel meg.

§ Kölcsönök

A beruházási keretből nyújtott kölcsönök akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A kölcsönöket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is tartalmazó kölcsönösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig értékcsökkenési leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam módszert alkalmazva, és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra képzett céltartalékot.

§ Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt eszköznek, lejáratig tartandó befektetésnek, kölcsönnek vagy követelésnek. Ide tartoznak a tőkeeszközök és a kockázatitőke-alapokba történő befektetések.

A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a következők érvényesek:

a. Kockázatitőke-alapok

Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési iránymutatás (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési iránymutatás– IPEV-iránymutatás) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról, amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést.

b. Közvetlen tőkebefektetések

A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben a részesedés megszerzésekor alkalmazott modellt újra felhasználva.

A kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét addig szerepeltetik a hozzájárulást fizetők forrásain belül, amíg a befektetés értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el. Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza a korábban a saját tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy veszteséget.

A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert értékelési technikák (például diszkontált cash flow vagy többszörözés) alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon. Meg kell jegyezni, hogy a befektetéseket az első két év során bekerülési értéken jelenítik meg.

A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IAS 27 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja.

§ Biztosítékok

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi biztosítékokat a várt díjbevétel nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a mérlegen pedig az „egyéb eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi biztosítékok” sorban tüntetik fel.

A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:

- a biztosíték alapján keletkező bármely pénzügyi kötelezettség rendezéséhez szükséges kiadások – a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján – becsült értéke;

- a kezdetben megjelenített összeg, csökkentve a halmozott amortizációval. A kezdetben megjelenített összeg értékcsökkenéssel számított értékét a biztosításmatematikai módszer használatával számítják ki.

A pénzügyi biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „díj- és jutalékbevételek” sora tartalmazza.

A Keret így biztosított eszközeire ezt követően a biztosításmatematikai módszert alkalmazva értékcsökkenést számolnak el, és értékvesztési tesztet végeznek.

A garanciamegállapodás aláírásakor a biztosítékot függő kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a biztosíték igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként.

2.4.4 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek (bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel, vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a becsült jövőbeli cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez vezető változása.

A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken számított kölcsönökre értékvesztést számolnak el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow jelenértéke közötti különbségben adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A kamatbevételt a továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz tényleges kamatlába alapján. A kölcsönöket a megfelelő értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra. Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban megállapított értékvesztési összeget.

A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési vizsgálatokra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a beruházási kereten belül minden mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége, csökkentve az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a hozzájárulást fizetők forrásai sorból és az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés nem kerül visszaírásra az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését közvetlenül a hozzájárulást fizetők forrásaiban számolják el.

Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési egysége értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás.

2.4.5 Származtatott pénzügyi eszközök

A származtatott pénzügyi eszközök (derivatívák) közé tartoznak a keresztdevizás swap-ügyletek, a keresztdevizás kamatswap-ügyletek és a határidős devizaügyletek.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

A Keret nem él az IAS 39-ben biztosított fedezeti lehetőségekkel. Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken értékelnek és származtatott pénzügyi eszközként jelenítenek meg. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származtatott pénzügyi eszközök valós értékében bekövetkező változásokat a „Pénzügyi műveletek nettó eredménye” tartalmazza.

A derivatívákat kezdetben a kereskedési adatbázis használatával jelenítik meg.

2.4.6 Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

- a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról;

- az eszközök az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartoznak;

- az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartozó valamennyi pénzügyi eszköz azonos jellemzőkkel bír;

- az eszköznek nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek minősülne;

- az eszköz élettartama alatt az eszköznek tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az eszköz élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

2.4.7 A kölcsönökből származó kamatjövedelem

A beruházási keretből nyújtott kölcsönöket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Kölcsönök és követelések) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a tényleges kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a kölcsön várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a kölcsön nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy kölcsön nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti tényleges kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

2.4.8 Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keretbe hozzájárulást fizetők forrásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

2.4.9 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevétele

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevételét a beruházási keret átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg.

2.4.10 Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként. A kötelezettségvállalási díjakat elhatárolják, és a ténylegeskamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó kölcsön nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra könyvelik el jövedelemként.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le.

2.4.11 Adózás

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3 Kockázatkezelés

Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak:

- hitelkockázat – az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is;

- likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során;

- piaci kockázat – megfigyelhető piaci változóknak, például kamatlábaknak, devizaárfolyamoknak és tőkepiaci áraknak való kitettség.

3.1 Kockázatkezelési szervezet

Az Európai Beruházási Bank folyamatosan a körülményekhez igazítja kockázatkezelési politikáját.

Az EBB kockázatkezelése független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt hitel- és részvényárfolyam-kockázatokat. A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől. A kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató az Európai Beruházási Bank kijelölt alelnöke felé jelent. A kijelölt alelnök rendszeres találkozókon vitatja meg a kockázattal kapcsolatos kérdéseket az Ellenőrző Bizottsággal. Felelősségi körébe tartozik továbbá az Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való kockázati jelentéstétel felügyelete.

3.2 Hitelkockázat

A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is.

3.2.1. Hitelkockázati politika

A kölcsönügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor a bank a hitelkockázat számszerűsítésére és árazására törekszik. A beruházási keret a társaságok vagy pénzügyi intézmények kapcsán olyan belső minősítési módszertant dolgozott ki, amelynek rendeltetése a fő kölcsönfelvevő/kezességvállaló kedvezményezett partnerek belső minősítésének meghatározása. A módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok, közszektorbeli intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul. Minden olyan partnert, amely – a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek kezdetben – kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan belső minősítést kapnak, amely hosszú távú devizaadóssági (vagy szükség esetén helyi pénznemre vonatkozó) minősítésüket tükrözi.

A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez nem a belső minősítési módszertant használják, hanem az ágazat számára relevánsabb hitelkockázat-értékelő eszköztárat, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést és várható veszteséget rendelnek.

A nem állami (vagy államilag nem garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. Az egyes ügyletek maximális névleges értékének korlátját az ügylet várható vesztesége szabja meg. A partnerméretre vonatkozó korlátok az összevont kitettségekre érvényesek. Az ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát és hosszú lejáratú külső finanszírozásának összességét tükrözik.

A hitelkockázat mérséklése érdekében a Keret az alábbi módokon törekszik hitelminőség-javításra:

- projekttel összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog); és/vagy

- garanciák, amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például teljesítési garanciák, készfizető kezességvállalások).

A Keret emellett néha használ a projektkockázathoz közvetlenül nem kapcsolódó hitelminőség-javítási eszközöket is, például egyéb zálogokat vagy bankgaranciákat.

A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére.

3.2.2. Maximális hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás figyelembevétele nélkül

A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek - közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását.

Maximális kitettség (ezer EUR-ban) || 2012.12.31. || 2011.12.31.

ESZKÖZÖK || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 466 568 || 452 279

Származtatott pénzügyi eszközök || 115 || 434

Kölcsönök és követelések || 1 146 280 || 1 033 160

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || 87 310

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || –

Egyéb eszközök || 224 || 416

Eszközök összesen || 1 799 526 || 1 573 599

|| ||

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK || ||

Függő kötelezettségek || ||

- Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 20 000

Kötelezettségvállalások || ||

- Nem folyósított kölcsönök || 749 044 || 701 092

- Lehívott biztosítékok || 6 224 || 7 909

Mérlegen kívüli tételek összesen || 775 268 || 729 001

|| ||

Teljes hitelkitettség || 2 574 794 || 2 302 600

3.2.3. Kölcsönök és követelések hitelkockázata

3.2.3.1 Kölcsönök és követelések hitelkockázat-mérése

A Keret minden egyes hitelnyújtási ügylete kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a kölcsönbesorolás. A kölcsönbesorolást a kölcsönfelvevő minőségén, a kölcsön lejáratán, a garancián és adott esetben a garantőrön alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg.

A kölcsönbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a kölcsönök hitelkockázatának relatív rangsorát. A kölcsönbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A kölcsönbesorolásokat a következő célokból használják:

- a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként;

- a felügyeleti erőfeszítések megosztásának eszközeként;

- a kölcsön adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként;

- a várható veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként.

A kölcsönbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:

i) A kölcsönfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a kölcsönfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. A bank a Bázel II. általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a kölcsönfelvevők és a garantőrök belső minősítésének meghatározására. A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul.

ii) A csődkorreláció: ez a mutató a kölcsönfelvevő és a garantőr egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a kölcsönfelvevő és a garantőr fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb lesz a garancia értéke, és így a kölcsönbesorolásé is.

iii) A biztosítéki eszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az eszköztípusnak az együttes értékelésével számítják.

iv) A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a kölcsön minőségét és javítja belső besorolását.

v) A kölcsön futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a kölcsön futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is.

A kölcsön várható veszteségét a fenti öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség szintjétől függően a kölcsönt az alábbi kölcsönbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:

A Első osztályú kölcsönök: e kölcsönök további három alkategóriára oszthatók. Az A alkategóriába az uniós államadósság kockázatai tartoznak, vagyis a tagállamoknak nyújtott vagy általuk teljeskörűen, kifejezetten és feltétel nélkül garantált olyan kölcsönök, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek és amelyek esetében az előre nem látható veszteségek allokált aránya 0 %. Az A+ alkategóriába az olyan, nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk garantált) kölcsönök tartoznak, amelyek esetében a futamidő alatt nem várható a minőség romlása. Az A– alkategóriába olyan hitelnyújtási műveletek tartoznak, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát (például hosszú lejáratuk miatt, vagy mert egy egyébként kitűnő biztosíték jövőbeli árát magas volatilitás jellemzi) némi kétely övezi, de az esetleges minőségcsökkenés mértéke igen csekélyre várható.

B Magas minőségű kölcsönök: a bank az ezen eszközosztályba tartozó kölcsönök stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeni minőségromlásuk nem zárható ki. Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B– alkategória szolgál.

C Jó minőségű kölcsönök: ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen kölcsönök 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel.

D Ez a minősítési osztály jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel szembesülő kölcsönök között. A kölcsönbesorolás e „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál. A D– besorolású kölcsönök fokozott felügyeletet igényelnek.

E E kölcsönbesorolási kategóriában a kölcsönök kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál. Olyan kölcsönöket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki. Ezeket a kölcsönöket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet.

F Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú kölcsönökre utal. F– besorolást csak olyan fennálló kölcsönök kaphatnak, amelyeknél a kölcsönszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a kölcsönadott tőke veszteségével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek.

A D– vagy annál rosszabb belső besorolású kölcsönök általában felkerülnek a megfigyelt kölcsönök listájára. Amennyiben azonban a kölcsönt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá, úgy csak akkor kerül fel a megfigyelési listára, ha egy lényeges hitelkockázati esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik.

A Keret kölcsönportfóliójának a fent ismertetett kölcsönbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3. szakasz táblázatában található.

3.2.3.2 A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése

A következő táblázat az aláírt és a folyósított kölcsönökre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettséget mutatja kölcsönfelvevők szerinti bontásban, a garantőrök által nyújtott garanciákra is tekintettel:

2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Egyéb hitelminőség-javítás || Nem garantált || Összesen

Bankok || 12 630 || 136 695 || 207 582 || 356 907

Vállalatok || 20 077 || 78 171 || 478 358 || 576 606

Közintézmények || 30 462 || – || 18 || 30 480

Államok || – || 5 819 || 176 468 || 182 287

Teljes folyósítás || 63 169 || 220 686 || 862 425 || 1 146 280

Aláírt, de nem folyósított || 14 091 || 142 963 || 591 990 || 749 044

2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Egyéb hitelminőség-javítás || Nem garantált || Összesen

Bankok || 13 026 || 97 994 || 197 245 || 308 265

Vállalatok || 15 699 || 55 601 || 475 012 || 546 312

Közintézmények || 37 670 || – || – || 37 670

Államok || – || 6 214 || 134 699 || 140 913

Teljes folyósítás || 66 395 || 159 809 || 806 956 || 1 033 160

Aláírt, de nem folyósított || 10 434 || 173 484 || 517 174 || 701 092

A Keret kölcsöneivel kapcsolatos, kölcsönfelvevőket és garantőröket érintő eseményeket az „Ops B”, az EBB EU-n kívüli műveleteivel foglalkozó operatív igazgatósága folyamatosan monitorozza. Ez különösen a szerződéses jogok eseti értékelését jelenti romló besorolás és/vagy a szerződés nem teljesítése esetén. Szükség esetén a hitelkockázati iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor. A kölcsönöket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben történő meghozatala.

A 2008 szeptembere óta a pénzügyi piacokon lezajlott eseményekre közvetlen válaszul megszigorították a Keret kockázatfigyelési és -kezelési előírásait. Az Ops B e célból 2011 áprilisában önálló, közvetlenül a főigazgatónak beszámoló monitoringosztályt hozott létre azzal a feladattal, hogy elvégezze a kölcsönök pénzügyi és szerződéses feltételeinek monitoringját. Célja, hogy előmozdítsa a szervezeti egységek közötti információcserét, és javaslatot tegyen olyan beszámolási és operatív irányítási eljárásokra, amelyeket a pénzügyi válságok felmerülésekor szükséges gyors reagálásra lehetne alkalmazni.

3.2.3.3 Hitelminőségi elemzés a kölcsönfelvevők típusa szerint

Az alábbi táblázatok a Keret 2012. december 31-i, illetve 2011. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta.

2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || ||  Magas besorolású ||  Átlagos besorolású ||  Minimálisan elfogadott kockázatú Kockázatos ||  Nagy kockázatú ||  Besorolás nélküli ||  Összesen

|| || A – B– || C || D+ || D– vagy rosszabb || ||

Kölcsönfelvevő || Bankok || 50 000 || 24 342 || 21 864 || 529 325 || 337 014 || 962 545

Vállalatok || 7 466 || 8 006 || – || 605 672 || – || 621 144

Közintézmények || – || – || – || 70 480 || – || 70 480

Államok || – || – || – || 241 155 || – || 241 155

Összesen || || 57 466 || 32 348 || 21 864 || 1 446 632 || 337 014 || 1 895 324

2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || ||  Magas besorolású ||  Átlagos besorolású ||  Minimálisan elfogadott kockázatú Kockázatos ||  Nagy kockázatú ||  Besorolás nélküli ||  Összesen

|| || A – B– || C || D+ ||  D– vagy rosszabb || ||

Kölcsönfelvevők || Bankok || 50 002 || 9 674 || 39 966 || 356 629 || 351 476 || 807 747

Vállalatok || 3 917 || 5 279 || – || 635 825 || – || 645 021

Közintézmények || – || – || – || 38 761 || – || 38 761

Államok || – || – || – || 242 723 || – || 242 723

Összesen || || 53 919 || 14 953 || 39 966 || 1 273 938 || 351 476 || 1 734 252

3.2.3.4 Kölcsönök és követelések kockázati koncentrációja

3.2.3.4.1 Földrajzi elemzés

A kölcsönfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret kölcsönportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő országa || 2012.12.31. || 2011.12.31.

Regionális – AKCS || 84 051 || 99 543

Uganda || 140 833 || 117 035

Regionális – Nyugat-Afrika || 33 856 || 14 161

Mozambik || 137 745 || 126 666

Mauritánia || 65 670 || 43 427

Etiópia || 81 666 || 84 266

Dominikai Köztársaság || 67 991 || 66 118

Kenya || 131 566 || 65 611

Kamerun || 72 525 || 60 706

Zambia || 18 772 || 43 294

Kongói Demokratikus Köztársaság || 28 415 || 8 980

Nigéria || 14 383 || 28 691

Regionális – Csendes-óceán || 17 767 || 20 603

Regionális – Közép-Afrika || 10 431 || 12 109

Jamaica || 71 027 || 59 317

Madagaszkár || – || 1 253

Mauritius || 11 302 || 12 732

Ghána || 5 642 || 7 812

Angola || 10 009 || 13 598

Trinidad és Tobago || 1 483 || 1 002

Burkina Faso || 10 727 || 12 588

Malawi || 4 950 || 5 833

Új-Kaledónia || 4 198 || 4 673

Ruanda || 9 641 || 11 197

Niger || 4 146 || 3 950

Francia Polinézia || 2 631 || 3 131

Botswana || – || –

Szenegál || 5 837 || 10 329

Lesotho || 3 827 || 3 902

Vanuatu || 3 639 || 3 917

Belize || 13 || 103

Grenada || 2 477 || 2 698

Gabon || 1 011 || 1 509

Togo || 52 644 || 53 224

Zöld-foki-szigetek || 27 073 || 28 405

Dzsibuti || 762 || 777

Haiti || 4 654 || –

Saint Lucia || 2 916 || –

Összesen || 1 146 280 || 1 033 160

3.2.3.4.2 Ágazati elemzés

Az alábbi táblázat a beruházási keret kölcsönportfóliójának a kölcsönfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek az átfogó kölcsönök között szerepelnek (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő gazdasági ágazata || 2012.12.31. || 2011.12.31.

Átfogó kölcsönök és ügynökségi megállapodások || 252 662 || 218 912

Légitársaságok és repülőgépgyártás || 13 || 103

Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek || 30 480 || 31 052

Alapanyagok és bányászat || 168 911 || 135 573

Vegyi anyagok, műanyagok és gyógyszerek || – || 20 400

Ivóvíz, szennyvíztisztítás || 38 697 || 33 247

Villamos energia, szénipar, egyéb || 409 090 || 358 745

Élelmiszerlánc || – || 1 224

Tárgyi eszközök/tartós fogyasztási cikkek || 3 827 || 3 902

Tengeri szállítás, egyéb || 5 819 || 6 214

Nyersanyag-feldolgozás, építőipar || 24 154 || 29 025

Papírlánc || 4 747 || 4 840

Út- és autópálya-építés || 73 921 || 62 856

Távközlés || 18 427 || 24 963

Szolgáltatás és egyéb || 115 532 || 102 084

Összesen || 1 146 280 || 1 033 160

3.2.3.5 Kölcsönhátralékok

A késedelmes összegeket a „Késedelmes fizetések nyomon követési útmutatója” elnevezésű eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik.

A késedelmes összegek nyomon követése és jelentése általában az EBB Ügyletmonitoring és Adósságkezelési Igazgatóságához tartozó, késedelmes fizetésekkel foglalkozó csoport feladata. A csoport havonta jelentést készít a Keret kölcsöneinek esedékes, de be nem fizetett törlesztőrészleteiről, havi bontású táblázatba foglalva a nyolc napot meghaladó késéseket. A havi jelentés ország, kölcsön és törlesztőrészlet szerinti bontásban részletesen bemutatja a már meghozott vagy meghozandó intézkedéseket.

Emellett a több mint 90 napja esedékes kölcsönökről külön jelentést készítenek és küldenek el az Európai Bizottságnak. Az EBB Igazgatási Bizottsága évente kétszer összefoglaló táblázatot kap a több mint 30, illetve 90 napja esedékes kölcsönhátralékokról, amelyhez csatolva egy jelentés összehasonlító információkat szolgáltat a hátralékok éves és féléves alakulásáról.

Az érintett kölcsönök hátralékai az alábbiakban láthatók (ezer EUR-ban):

|| Megjegyzések || Kölcsönök és követelések 2012.12.31. || Kölcsönök és követelések 2011.12.31.

Könyv szerinti érték || || 1 146 280 || 1 033 160

|| || ||

Egyedi értékvesztésű tételek || || ||

Bruttó összeg || || 110 767 || 112 662

Értékvesztés || 7 || –45 144 || –48 816

Egyedi értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke || || 65 623 || 63 846

|| || ||

Kollektív értékvesztésű tételek || || ||

Bruttó összeg || || – || –

Értékvesztés || || – || –

Kollektív értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke || || – || –

|| || ||

Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek || || ||

|| || ||

A lejárt esedékesség bontása || || ||

30–60 nap || || 12 ||  8

60–90 nap || || – ||  472

90–180 nap || || – ||  13

több mint 180 nap || || – ||  33

Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke || || 12 ||  526

|| || ||

Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke || || 1 080 645 || 968 788

|| || ||

Kölcsönök és követelések könyv szerinti értéke összesen || || 1 146 280 || 1 033 160

|| || || ||

3.2.4. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be. 2012. december 31-én a befektetések csak bankbetét és más rövid távú pénzügyi eszköz formáját öltötték. A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is megengedhetők lennének.

Az engedélyezett bankoknak vagy kibocsátóknak a rövid táv tekintetében legalább P-1/A-1/F1 (Moody’s, S&P, Fitch) minősítéssel kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az egyes engedélyezett bankok vagy kibocsátók engedélyezett korlátjának felső határa jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró).

Az engedélyezett jogalanyoknál elhelyezett betétek lekötési ideje nem haladhatja meg a három hónapot, mértéke legfeljebb a hitelkitettségi korlátig terjedhet.

2012. december 31-én, illetve 2011. december 31-én a Keret által birtokolt bankbetétek és rövid távú kereskedelmi papírok legalább P-1 minősítést értek el a Moody’s-nál. A 2011. december 31-i P-2-es minősítés az egyik fél 2011. december 21-i leminősítésének köszönhető.

Az alábbi táblázat a bankbetétek és az elhatárolt kamatok állományát mutatja (ezer EUR-ban):

     A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) ||      A hosszú távú minősítések      elvárt minimuma      (Moody's megfelelő) || 2012.12.31. || 2011.12.31.

P-1 ||      Aa1 || 43 400 || 10% || – || –

P-1 ||      Aa2 || – || – || 28 622 || 6%

P-1 ||      Aa3 || 130 901 || 29% || 105 547 || 24%

P-1 ||      A1 || 83 500 || 18% || 117 603 || 26%

P-1 ||      A2 || 198 179 || 43% || 179 938 || 40%

P-2 ||      A3 || – || – || 17 441 || 4%

Összesen ||      || 455 980 || 100% || 449 151 || 100%

3.2.5. Derivatívák hitelkockázata

3.2.5.1 Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika

A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban. Az Európai Beruházási Bank minden swap-ügyletet külső partnerrel hajt végre. A swap-ügyletek feltételeit minden esetben az Európai Beruházási Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti.

3.2.5.2 A derivatívák hitelkockázatának értékelése

Az Európai Beruházási Bank által a Keret megbízásából végrehajtott swap-ügyletekre ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A swap-partnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swap-ügyletei kapcsán.

Az Európai Beruházási Bank a swap-ügyletekkel és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és potenciális jövőbeni kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető.

Az alábbi táblázat a swap-szerződések (keresztdevizás swap-ügyleteket és keresztdevizás kamatswap-ügyleteket tartalmazó, de rövid távú kamatswapok nélkül értelmezett) állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti bontásban:

Swap-szerződések 2012. december 31-én || kevesebb mint || 1 év || 5 év || több mint || 2012 összesen

(ezer EUR-ban) || 1 év || –5 év || –10 év || –10 év ||

Névérték || 1 480 || 9 833 || 15 253 || – || 26 566

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || 71 || –528 || –3 529 || – || –3 986

Swap-szerződések 2011. december 31-én || kevesebb mint || 1 év || 5 év || több mint || 2011 összesen

(ezer EUR-ban) || 1 év || –5 év || –10 év || –10 év ||

Névérték || 7 042 || 43 593 || 16 899 || – || 67 534

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || –674 || –1 331 || –3 869 || – || –5 874

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított kölcsöneivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid távú swap-szerződéseket köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de rendszeresen megújítják őket. A rövid távú devizaswap-ügyletek névértéke a 2011. december 31-i 585 millió EUR-val szemben 2012. december 31-én 652 millió EUR-t tett ki. A rövid távú devizaswap-ügyletek valós értéke a 2011. december 31-i –6,4 millió EUR értékkel szemben 2012. december 31-én –2,9 millió EUR-t tett ki.

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított kölcsöneivel kapcsolatos kamatlábkockázat fedezése érdekében kamatlábswap-szerződéseket köt. A 2012. december 31-én fennálló egyetlen kamatlábswap névleges értéke 19,6 millió EUR (2011: zéró), valós értéke pedig 0,03 millió EUR volt (2011: zéró).

3.2.6. Lejáratig tartott pénzügyi eszközök hitelkockázata

Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag három hónapon belüli lejáratú kötvénypozíciókat tartalmaz.

     A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) ||      A hosszú távú minősítések      elvárt minimuma      (Moody's megfelelő) || 2012.12.31. || 2011.12.31.

P-2 ||      Baa2 || 50 143 || 51% || – || –

P-3 ||      Baa3 || 48 886 || 49% || – || –

Összesen ||      || 99 029 || 100% || – || –

3.3 Likviditási kockázat

3.3.1 A likviditási kockázat kezelése

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során.

A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származnak (9. és 10. EFA forrásai), másodsorban a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Figyelembe véve az EBB-nek a beruházási hitelkeret irányításával és működésével kapcsolatos előrejelzéseit, a Bizottság minden évben összeállítja és október 15-éig a Tanácsnak átadja a kötelezettségvállalásokról, a kifizetésekről, valamint a jelenlegi és a következő költségvetési évben esedékes hozzájárulási felhívások (kamattámogatásokat is tartalmazó) éves összegéről szóló nyilatkozatot.

A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe veszik. A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges az Ops B által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére.

A Keret nevében nyitott számlák eszközeit az EBB Treasury osztálya kezeli, a kiszolgáló egységek és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvvel összhangban. Az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek a Pénzügyi Tervezés és Bonyolítás osztály felelősségébe tartoznak.

A feladatok elkülönítésének elvével összhangban a treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése a bank Kockázatkezelési igazgatóságának feladatkörébe tartozik.

3.3.2 A likviditási kockázat értékelése

E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat alapul véve).

A Keret kötelezettségvállalásai az aláírt kölcsönmegállapodások jóváírásainak folyósítatlan részeit, az aláírt tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott kölcsöngaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és technikai segítségnyújtást jelentik. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben bizonytalan. A beruházási keret kölcsönei folyósítási határidővel rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor, figyelemmel arra is, hogy a finanszírozási műveleteket meglehetősen változékony működési környezetben kell végrehajtani. A tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére. A kölcsöngaranciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségek közé, kivéve ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A fennálló garancia összege a garantált kölcsön visszafizetési ütemének megfelelően csökken.

Ezt figyelembe véve az alább bemutatott lejárati bontást a Keret likviditási tervéhez használt standard módszerekkel számított előrejelzések felhasználásával becsültük meg, minden egyes alkalommal tekintettel a szerződéses folyósítási időszakra is. Ami a technikai segítségnyújtási szerződésekhez kapcsolódó folyósítási kötelezettségvállalásokat illeti, ezek rendszerint rövid távúak (egy éven belüliek). A „határozatlan lejárat” a következő eseteket fedi le: lehívott és le nem hívott garanciákból származó kötelezettségvállalások; vállalt, de nem folyósított kölcsönök, amelyek szerződéses folyósítási időszaka lejárt; kamatláb-támogatások, amelyek forrásait átalányalapon hívták le jövőbeni kötelezettségek fedezésére.

A származtatott pénzügyi kötelezettségek likviditási profilja a swapügyletek – köztük keresztdevizás swapok (CCS), keresztdevizás kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok, és kamatlábswapok – szerződéses diszkontálatlan cash flow-it tartalmazza.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ||  Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Határozatlan lejárat || Bruttó nominális kiáramlás

ezer EUR-ban 2012.12.31-én

Egyéb (kibocsátott garanciák, lehívott garanciák) || – || – || – || – || 26 224 || 26 224

Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai || 16 500 || 287 657 || 243 020 || – || 201 867 || 749 044

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai || – || 26 806 || 54 958 || 7 319 || 127 987 || 217 070

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai || 255 || 101 495 || 79 206 || – || 23 599 || 204 555

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai || 2 000 || 8 511 || 13 109 || – || – || 23 620

Összesen || 18 755 || 424 469 || 390 293 || 7 319 || 379 677 || 1 220 513

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ||  Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Határozatlan lejárat || Bruttó nominális kiáramlás

ezer EUR-ban 2011.12.31-én

Egyéb (kibocsátott garanciák, lehívott garanciák) || – || – || – || – || 27 909 || 27 909

Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai || 2 295 || 257 127 || 274 573 || 54 000 || 113 097 || 701 092

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai || 2 035 || 38 424 || 38 010 || 7 666 || 178 432 || 264 567

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai || 1 445 || 31 100 || 139 211 || – || 16 211 || 187 967

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai || 4 564 || 16 693 || – || – || – || 21 257

Összesen || 10 339 || 343 344 || 451 794 || 61 666 || 335 649 || 1 202 792

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR-ban 2012.12.31-én ||  legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

CCS és CCIRS – beáramlás || 1 238 || 7 364 || 14 498 || 5 350 || 28 450

CCS és CCIRS – kiáramlás || –1 286 || –8 428 || –17 218 || –5 894 || –32 826

Rövid távú devizaswap – beáramlás || 649 000 || – || – || – || 649 000

Rövid távú devizaswap – kiáramlás || –652 451 || – || – || – || –652 451

Kamatlábswap – beáramlás || 65 || 511 || 3 274 || 2 117 || 5 967

Kamatlábswap – kiáramlás || – || –753 || –3 537 || –1 577 || –5 867

Összesen || –3 434 || –1 306 || –2 983 || –4 || –7 727

|| || || || ||

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR-ban 2011.12.31-én ||  Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

CCS és CCIRS – beáramlás || 9 873 || 14 365 || 19 533 || 7 430 || 51 201

CCS és CCIRS – kiáramlás || –10 091 || –17 527 || –24 420 || –9 015 || –61 053

Rövid távú devizaswap – beáramlás || 585 000 || – || – || – || 585 000

Rövid távú devizaswap – kiáramlás || –591 909 || – || – || – || –591 909

Összesen || –7 127 || –3 162 || –4 887 || –1 585 || –16 761

3.4 Piaci kockázat

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok, devizaárfolyamok és (a kibocsátó hitelképességének változásától független) hitelkockázati felárak változása befolyásolja a gazdálkodó egység bevételeit vagy pénzügyi eszközeinek értékét.

3.4.1. Kamatlábkockázat

A kamatlábkockázat a Keret által fenntartott pozícióik gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon volatilitása, amely a piaci hozamok kedvezőtlen alakulásával vagy a kamatlábak szerkezetével függ össze. Kamatlábkockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha a különböző eszközök és kötelezettségek eltérő kamat- és lejárati jellemzőkkel rendelkeznek.

A Keret a kölcsönportfóliója és a kapcsolódó mikrofedezeti swapok kamatlábkockázattal szembeni érzékenységét bázispontérték-számítással méri.

A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott időkereten („pénzpiac – legfeljebb egy év”, „igen rövid – 2-3 év”, „rövid – 4–6 év”, „hosszú – 12–20 év” vagy „különösen hosszú – 21 éven túli”) belüli 1 bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén.

A kölcsönök nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban és az USD-n kívüli devizákban denominált cash flow-kra az EUR finanszírozási görbét használja (EUR swapgörbe + EBB finanszírozási kamatkülönbözet), az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD finanszírozási görbét. A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR swapgörbét használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD finanszírozási görbét.

Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti swapokat is tartalmazó kölcsönportfólió nettó jelenértéke a kamatlábak 1 bázispontos párhuzamos emelkedése esetén 2012. december 31-én 341 ezer EUR-ral csökkenne (2011. december 31-én: 239 ezer EUR-ral).

Bázispontérték (ezer EUR-ban) || Pénz piac || Igen rövid || Rövid || Középtávú || Hosszú || Különösen hosszú || Összesen

2012. december 31-én || 1 év || 2–3 év || 4–6 év || 7–11 év || 12–20 év || 21 év ||

A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen || –25 || -47 || -90 || -117 || -62 || – || -341

Bázispontérték (ezer EUR-ban) || Pénz piac || Igen rövid || Rövid || Középtávú || Hosszú || Különösen hosszú || Összesen

2011. december 31-én || 1 év || 2–3 év || 4–6 év || 7–11 év || 12–20 év || 21 év ||

A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen || –20 || –28 || –60 || –78 || -53 || – || –239

3.4.2. Árfolyamkockázat

Az árfolyamkockázat a Keret által fenntartott pozícióik gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon volatilitása, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A Keret minden olyan esetben árfolyamkockázatnak van kitéve, amikor eszközei és kötelezettségei eltérő pénznemben vannak meghatározva. Az árfolyamkockázat a jövőbeni cash flow értékének árfolyammozgások miatti váratlan és kedvezőtlen változásait is magába foglalja.

3.4.2.1 Árfolyamkockázat a treasury-eszközök esetében

A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva.

Az árfolyamkockázatot azonnali vagy határidős devizaügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdeviza-swapokkal fedezik. Az EBB Treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben.

3.4.2.2 Árfolyamkockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében

A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben meg lehet határozni.

Az (EUR-ral mint referencia-pénznemmel szembeni) árfolyamkockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret árfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható.

3.4.2.2.1. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése

- A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált kölcsöneit a mögöttes kölcsön pénzügyi profiljának megfelelő keresztdeviza-swapokkal kell fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik.

- A Keret műveleteinek EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon folyósításai esetében, amelyekhez nem kapcsolódik hosszú távú fedezeti művelet, a Treasury osztály a folyósítás előtt két nappal devizaügyletet kezdeményez. A Keret műveleteihez alkalmazott átváltási árfolyamnak és a Treasury osztály által kapott piaci árfolyamnak meg kell egyeznie. Ehhez hasonlóan a Treasury osztály az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben kapott visszafizetések esetében is devizaműveletet végez, amennyiben a kapott összegek átváltása szükséges.

- A le nem hívott biztosítékok kapcsán nem kell devizafedezeti műveleteket végezni. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben lehívott biztosítékokat ugyanakkor fedezik.

- Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon műveletek, amelyek kapcsán a Treasury osztály nem tud elvégezni devizafedezeti műveletet, fedezetlenül maradnak. Ide tartoznak a helyi pénznemben denominált, de EUR-ban vagy USD-ban rendezett (szintetikus) műveletek is. A Keret kitettsége az így keletkezett árfolyamkockázat kapcsán fennmarad.

3.4.2.2.2. Az USD-ban denominált műveletek fedezése

- A Keret műveleteinek USD-ban denominált teljes kintlévőségét (a le nem hívott biztosítékok kivételével) fedezni kell USD/EUR swap-ügyletekkel, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak. A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez.

- Rendszeres időszakonként ki kell számítani a teljes USD-kitettség számviteli nyilvántartásoknak megfelelő összegét is, hogy szükség esetén a következő devizaswap-megújításkor ki lehessen igazítani a fedezet mértékét.

- Amennyiben a Treasury osztály a működés szempontjából kényelmesebbnek tartja, úgy egyes USD-kölcsönöket keresztdeviza-swapokkal is fedezhet.

- A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy EUR-ra kell váltani.

- Az USD-ügyletekből származó fedezetlen kintlévőségek (névértéken) semmikor sem haladhatják meg az 5 000 000 USD-t (öt millió USA-dollárt). E korlátot évente kiigazítják. A korlát átlépése esetén a Treasury osztály devizaművelettel a korlát alá szorítja a kitettség értékét.

3.4.2.3 Devizapozíciók

Az alábbi táblázatok a Keret devizapozícióit mutatják (ezer EUR-ban):

2012. december 31-én || EUR || USD || KES || AKCS/TOT deviza || Összesen

|| || || || ||

ESZKÖZÖK || || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 424 647 || 41 921 || – || – || 466 568

Származtatott pénzügyi eszközök || 1 064 || –949 || – || – || 115

Kölcsönök és követelések || 513 231 || 508 412 || 60 348 || 64 289 || 1 146 280

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 66 509 || 259 694 || – || 6 798 || 333 001

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || – || – || – || 87 310

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || – || – || – || 99 029

Egyéb eszközök || – || – || – || 224 || 224

Eszközök összesen || 1 191 790 || 809 078 || 60 348 || 71 311 || 2 132 527

|| || || || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || ||

Kötelezettségek || || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || –675 814 || 682 849 || – || – || 7 035

Halasztott bevételek || 37 560 || 248 || – || – || 37 808

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 312 040 || 46 || – || – || 312 086

Egyéb kötelezettségek || 905 || 19 || 14 || 215 || 1 153

Összes kötelezettség || –325 309 || 683 162 || 14 || 215 || 358 082

A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 561 309 || – || – || – || 1 561 309

Valós érték tartalék || 5 366 || 59 144 || – || 3 924 || 68 434

Visszatartott nyereség || 144 702 || – || – || – || 144 702

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 711 377 || 59 144 || – || 3 924 || 1 774 445

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 386 068 || 742 306 || 14 || 4 139 || 2 132 527

Devizapozíció 2012. december 31-én || –194 278 || 66 772 || 60 334 || 67 172 || –

|| || || || ||

2012. december 31-én: || || || || ||

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || ||

Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök || 794 475 || 171 639 || – || – || 966 114

Lehívott biztosítékok || – || – || – || 6 224 || 6 224

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás || 204 555 || – || – || – || 204 555

|| || || || ||

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || ||

Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || – || – || – || 20 000

2011. december 31-én || EUR || USD || CAD || AKCS/TOT deviza || Összesen

|| || || || ||

ESZKÖZÖK || || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 416 384 || 35 895 || – || – || 452 279

Származtatott pénzügyi eszközök || 13 419 || –12 985 || – || – || 434

Kölcsönök és követelések || 477 340 || 501 923 || – || 53 897 || 1 033 160

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 54 287 || 186 525 || 4 303 || 6 545 || 251 660

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || – || – || – || 87 310

Egyéb eszközök || 50 || – || – || 366 || 416

Eszközök összesen || 1 048 790 || 711 358 || 4 303 || 60 808 || 1 825 259

|| || || || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || ||

Kötelezettségek || || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || –641 758 || 654 460 || – || – || 12 702

Halasztott bevételek || 32 689 || 314 || – || – || 33 003

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 329 598 || 62 || – || – || 329 660

Egyéb kötelezettségek || 691 || 19 || – || 403 || 1 113

Összes kötelezettség || –278 780 || 654 855 || – || 403 || 376 478

A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 281 309 || – || – || – || 1 281 309

Valós érték tartalék || 41 750 || – || – || – || 41 750

Visszatartott nyereség || 125 722 || – || – || – || 125 722

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 448 781 || – || – || – || 1 448 781

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 170 001 || 654 855 || – || 403 || 1 825 259

Devizapozíció 2011. december 31-én || –121 211 || 56 503 || 4 303 || 60 405 || –

|| || || || ||

2011. december 31-én: || || || || ||

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || ||

Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök || 761 319 || 204 340 || – || – || 965 659

Lehívott biztosítékok || – || – || – || 7 909 || 7 909

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás || 209 223 || || – || – || 209 223

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || ||

Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || – || – || – || 20 000

3.4.2.4 Devizaérzékenység-vizsgálat (ezer EUR-ban)

A beszámoló fordulónapjakor a legjelentősebb nettó devizakitettség az USD-val szembeni nettó kitettség volt. 2012. december 31-én az USD-árfolyam +/– 10 %-os változása a hozzájárulást fizetők forrásainak összesen +/– 6 682 EUR-s változását okozta volna (2011. december 31-én +/– 5 650 EUR-s változását).

3.4.2.5 Átváltási árfolyam

2012. december 31-én és 2012. december 31-én a következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához:

|| 2012. december 31. || 2011. december 31.

EU-n kívüli deviza || ||

Dominikai peso (DOP) || 53,1220 || 49,8498

Fidzsi dollár (FJD) || 2,3417 || 2,3630

Gourde (HTG) || 55,7265 || 52,1645

Kenyai shilling (KES) || 113,68 || 109,53

Ugija (MRO) || 393,99 || 372,52

Mauritiusi rúpia (MUR) || 40,19 || 37,43

Ruandai frank (RWF) || 811,83 || 771,76

Ugandai shilling (UGX) || 3 549 || 3 205

USA-dollár (USD) || 1,3194 || 1,2939

CFA-frank (XAF/XOF) || 655,957 || 655,957

Rand (ZAR) || 11,1727 || 10,4830

3.4.3. Részvényárfolyam-kockázat (ezer EUR-ban)

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében vagy az egyedi tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke.

A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a kockázati tőkebefektetései, vagyis közvetlen tőkebefektetései és kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve.

A tőkebefektetéseket pontrendszerben értékelik. Minden egyes befektetést több, három fő kategóriába sorolható kritérium alapján vizsgálnak: gazdálkodás, üzleti terv és szerkezet. Az egyedi pontszámokat összevonva egyetlen összpontszámmal jellemzik a befektetés szilárdságát.

A részvényárfolyam-kockázati kitettségeket mind egyedi, mind halmozott szinten korlátozzák. A korlátok nagysága a tőkebefektetés minőségétől függ.

A magánkézben lévő részvénypozíciók értéke a folyamatos monitoring és kontroll céljára nehezen elérhető. Az ilyen pozíciók esetében a valamilyen értékelési technikával készült számok tekinthetők a legjobbnak.

A részvényindexek és az egyedi részvénybefektetés-értékek 10 %-os csökkenésének a Keret hozzájárulásait fizetők forrásaira (az értékesíthető részvényportfólió valós értékének változásából eredő) hatása, az összes egyéb változó konstans értéke mellett –33 300 EUR volt 2012. december 31-én és –25 166 EUR 2011. december 31-én.

4 Eszközök és kötelezettségek valós értéke

Az alábbi táblázat kategóriák szerinti bontásban összehasonlítja a Keret eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értékét és valós értékét, amelyeket a pénzügyi kimutatások tartalmaznak (ezer EUR-ban):

|| Könyv szerinti érték 2012.12.31. || Valós érték 2012.12.31. || Könyv szerinti érték 2011.12.31. || Valós érték 2011.12.31.

Valós értéken nyilvántartott eszközök || || || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 333 001 || 333 001 || 251 660 || 251 660

Származtatott pénzügyi eszközök || 115 || 115 || 434 || 434

Összesen || 333 116 || 333 116 || 252 094 || 252 094

|| || || ||

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 466 568 || 466 568 || 452 279 || 452 279

Kölcsönök és követelések || 1 146 280 || 1 226 409 || 1 033 160 || 1 022 679

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || 87 310 || 87 310 || 87 310

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || 98 805 || – || –

Egyéb eszközök || 224 || 224 || 416 || 416

Összesen || 1 799 411 || 1 879 316 || 1 573 165 || 1 562 684

Eszközök összesen || 2 132 527 || 2 212 432 || 1 825 259 || 1 814 778

|| || || ||

Valós értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 7 035 || 7 035 || 12 702 || 12 702

Összesen || 7 053 || 7 053 || 12 702 || 12 702

|| || || ||

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || ||

Halasztott bevételek || 37 808 || 37 808 || 33 003 || 33 003

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 312 086 || 312 086 || 329 660 || 329 660

Egyéb kötelezettségek || 1 153 || 1 153 || 1 113 || 1 113

Összesen || 351 047 || 351 047 || 363 776 || 363 776

Összes kötelezettség || 358 082 || 358 082 || 376 478 || 376 478

Az alábbiakban az eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározására használt módszertanokat és feltételezéseket ismertetjük:

§ Eszközök, amelyek esetében a valós érték a könyv szerinti értékhez közelít

A likvid vagy három hónapnál rövidebb lejáratú eszközök és kötelezettségek esetében feltételezik, hogy a könyv szerinti érték a valós értékhez közelít.

§ Valós értéken nyilvántartott eszközök és kötelezettségek

Egy pénzügyi eszköz valós értékének megállapításához első körben az aktív piacon közzétett árjegyzéseket használják. A beruházási keret befektetési portfóliójának széles köre miatt ilyenek ritkán állnak rendelkezésre. A hozzáférhető piaci ár nélküli eszközök esetében a valós értéket – lehetőleg a mérlegfordulónapkor érvényes megfigyelhető piaci adatokon alapuló – értékelési technikák vagy modellek segítségével becsülik.

Az alábbi táblázat a pénzügyi eszközöket a valós érték megállapítására szolgáló értékelési módszer szerint mutatja be. A következő kategóriákat határozták meg:

- 1. szint:      aktív piacon jegyzett (kiigazítatlan) árak;

- 2. szint:      az 1. szintű értékek kivételével minden olyan ár, amely az eszköz esetében megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva);

- 3. szint:      az eszköz olyan értéke, amely nem megfigyelhető piaci adatokon alapul (nem megfigyelhető érték)

2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen

Pénzügyi eszközök || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || – || 115 || – || 115

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 11 001 || – || 322 000 || 333 001

Összesen || 11 001 || 115 || 322 000 || 333 116

|| || || ||

Pénzügyi kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || – || 7 035 || – || 7 035

Összesen || – || 7 035 || – || 7 035

2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen

Pénzügyi eszközök || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || – || 434 || – || 434

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 15 214 || – || 236 446 || 251 660

Összesen || 15 214 || 434 || 236 446 || 252 094

|| || || ||

Pénzügyi kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || – || 12 702 || – || 12 702

Összesen || – || 12 702 || – || 12 702

A beruházási keret 2012-ben nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között.

Az alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2012. december 31-ével végződő és a 2011. december 31-ével végződő évben bekövetkezett változásokat mutatják:

(ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg 2012. január 1-én || 236 446

Teljes nyereség vagy veszteség ||

- az eredményben || 8 133

- az egyéb átfogó jövedelemben || 15 041

Folyósítások || 81 981

Visszafizetések || –19 601

Egyenleg 2012. december 31-én || 322 000

(ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg 2011. január 1-jén || 171 638

Teljes nyereség vagy veszteség ||

- az eredményben || –3 206

- az egyéb átfogó jövedelemben || 21 759

Folyósítások || 67 829

Visszafizetések || –21 574

Egyenleg 2011. december 31-én || 236 446

5 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (ezer EUR-ban)

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek megoszthatók a tagállamoktól kapott és még kihelyezetlen források, valamint a beruházási keret működési és pénzügyi tevékenységéből származó források között.

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Befolyt, még kihelyezetlen tagállami hozzájárulások || 117 622 || 195 205

A Keret pénzügyi és operatív tevékenységeiből származó pénzeszközök || 348 946 || 257 074

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összesen || 466 568 || 452 279

6 Származtatott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

A kereskedési céllal tartottként besorolt származtatott pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

2012. december 31-én || Valós érték || Névérték

Eszközök || Kötelezettségek

Keresztdevizás swapok || 87 || -102 || 7 062

Keresztdevizás kamatswapok || – || –3 971 || 19 504

Kamatlábswapok || 28 || – || 19 568

Devizaforward || – || –2 962 || 652 451

Származtatott pénzügyi eszközök összesen || 115 || –7 035 || 698 585

|| || ||

2011. december 31-én || Valós érték || Névérték

Eszközök || Kötelezettségek

Keresztdevizás swapok ||  434 || –953 || 29 376

Keresztdevizás kamatswapok || – || –5 355 || 38 158

Devizaforward || – || –6 394 || 585 000

Származtatott pénzügyi eszközök összesen || 434 || –12 702 || 652 534

7 Kölcsönök és követelések (ezer EUR-ban)

A kölcsönök és követelések fő összetevői a következők:

|| Átfogó kölcsönök  (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen

Névérték 2012. január 1-jén || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394

Folyósítás || 79 015 || 154 003 || – || 233 018

Leírás || –947 || –1 206 || – || –2 153

Visszafizetések || –39 967 || –71 368 || –4 145 || –115 480

Tőkésített kamatok || – || –117 || 9 739 || 9 622

Árfolyamkülönbség || –8 780 || –7 692 || –493 || –16 965

Névérték 2012. december 31-én || 254 686 || 789 970 || 133 780 || 1 178 436

|| || || ||

Értékvesztés 2012. január 1-jén || –7 609 || –16 372 || –24 835 || –48 816

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || –835 || –292 || – || –1 127

Leírások értékvesztése || 947 || 1 206 || – || 2 153

Értékvesztés visszaírása || 910 || 814 || – || 1 724

Devizaárfolyam-különbség || 93 || 348 || 480 || 921

Értékvesztés 2012. december 31-én || –6 494 || –14 296 || –24 355 || –45 145

|| || || ||

Amortizált bekerülési érték || –1 641 || –3 984 || –82 || –5 707

Elhatárolt kamat || 5 246 || 9 244 || 4 206 || 18 696

Kölcsönök és követelések 2012. december 31-én || 251 797 || 780 934 || 113 549 || 1 146 280

|| || || || ||

(*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat

|| Átfogó kölcsönök (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen

Névérték 2011. január 1-jén || 246 500 || 542 322 || 123 910 || 912 732

Folyósítás || 25 689 || 211 351 || 0 || 237 040

Leírás ||  0 ||  0 || –2 000 || –2 000

Visszafizetések || –48 554 || –51 712 || –4 144 || –104 410

Tőkésített kamatok || 0 || 459 || 10 053 || 10 512

Devizaárfolyam-különbség || 1 730 || 13 930 ||  860 || 16 520

Névérték 2011. december 31-én || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394

|| || || ||

Értékvesztés 2011. január 1-jén || –15 006 || –18 056 || –44 023 || –77 085

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || –1 746 || –1 514 || –773 || –4 033

Leírások értékvesztése ||  0 ||  0 || 2 000 || 2 000

Értékvesztés visszaírása || 9499 || 3263 || 18 723 || 31 485

Devizaárfolyam-különbség || –356 || –65 || –762 || –1 183

Értékvesztés 2011. december 31-én || –7 609 || –16 372 || –24 835 || –48 816

|| || || ||

Amortizált bekerülési érték || –1 700 || –3 428 || –99 || –5 227

Elhatárolt kamat || 3 498 || 9 499 || 3 812 || 16 809

Kölcsönök és követelések 2011. december 31-én || 219 554 || 706 049 || 107 557 || 1 033 160

|| || || || ||

(*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat

8 Értékesíthető pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

|| Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen

Bekerülési érték 2012. január 1-jén || 182 692 || 36 565 || 219 257

Folyósítások || 56 007 || 25 974 || 81 981

Visszafizetések / értékesítések || –19 570 || –31 || –19 601

Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége || 1 581 || –678 || 903

Bekerülési érték 2012. december 31-én || 220 710 || 61 830 || 282 540

|| || ||

Nem realizált nyereség és veszteség 2012. január 1-jén || 29 781 || 11 969 || 41 750

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás || 29 540 || –2 856 || 26 684

Nem realizált nyereség és veszteség 2012. december 31-én || 59 321 || 9 113 || 68 434

|| || ||

Értékvesztés 2012. január 1-jén || –6 887 || –2 460 || –9 347

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || –7 976 || –951 || –8 927

Értékvesztés devizaárfolyam-különbsége || 133 || 168 || 301

Értékvesztés 2012. december 31-én || –14 730 || –3 243 || –17 973

|| || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2012. december 31-én || 265 301 || 67 700 || 333 001

|| Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen

Bekerülési érték 2011. január 1-jén || 142 932 || 33 350 || 176 282

Folyósítások || 59 579 || 8 250 || 67 829

Visszafizetések / értékesítések || –20 236 || –4 735 || –24 971

Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége || 417 || –300 || 117

Bekerülési érték 2011. december 31-én || 182 692 || 36 565 || 219 257

|| || ||

Nem realizált nyereség és veszteség 2011. január 1-jén || 11 335 || 13 235 || 24 570

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás || 18 446 || –1 266 || 17 180

Nem realizált nyereség és veszteség 2011. december 31-én || 29 781 || 11 969 || 41 750

|| || ||

Értékvesztés 2011. január 1-jén || –2 || –6 022 || –6 024

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || –6 888 || – || –6 888

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a korábbi években rögzített értékvesztés felhasználása || 2 || 3 714 || 3 716

Értékvesztés devizaárfolyam-különbsége || 1 || –152 || –151

Értékvesztés 2011. december 31-én || –6 887 || –2 460 || –9 347

|| || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2011. december 31-én || 205 586 || 46 074 || 251 660

9 A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések (ezer EUR-ban)

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések fő alkotóelemei a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulás || 87 310 || 87 310

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések teljes összege || 87 310 || 87 310

10 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

A lejáratig tartott portfólió olyan jegyzett kötvényeket tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál rövidebb. Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió mozgásait tartalmazza:

2012. január 1-jei egyenleg: || –

Részesedésszerzés || 98 278

Ázsió/diszázsió amortizációja || –210

Az elhatárolt kamat változása || 961

2012. december 31-i egyenleg: || 99 029

11 Egyéb eszközök (ezer EUR-ban)

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Az EBB-vel szembeni követelések || 7 || 59

Pénzügyi biztosítékok || 217 || 357

Követelések a technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatban || 337 || –

A technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatos követelések értékvesztése (20. megjegyzés) || –337 || –

Egyéb eszközök összesen || 224 || 416

12 Halasztott bevételek (ezer EUR-ban)

A halasztott bevételek fő összetevői a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Halasztott kamattámogatások || 37 387 || 32 744

Kölcsönök és követelések halasztott jutaléka || 421 || 259

Halasztott bevételek összesen || 37 808 || 33 003

13 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (ezer EUR-ban)

A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő alkotóelemei a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások || 36 202 || 38 011

EBB-nek fizetendő egyéb összegek || 8 904 || 219

A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások || 266 980 || 291 430

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen || 312 086 || 329 660

14 Egyéb kötelezettségek (ezer EUR-ban)

Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Pénzügyi biztosítékok || 215 || 294

Egyéb || 938 || 819

Egyéb kötelezettségek összesen || 1 153 || 1 113

|| ||

15 A tagállamoktól lehívott hozzájárulás (ezer EUR-ban)

Tagállamok || Hozzájárulás a Kerethez || Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz || Hozzájárulás összesen || Lehívott, de be nem fizetett (*)

Ausztria || 41 375 || 10 168 || 51 543 || 2 650

Belgium || 61 203 || 15 041 || 76 244 || 3 920

Dánia || 33 412 || 8 211 || 41 623 || 2 140

Finnország || 23 107 || 5 679 || 28 786 || 1 480

Franciaország || 379 399 || 93 237 || 472 636 || 24 300

Németország || 364 722 || 89 630 || 454 352 || 23 360

Görögország || 19 516 || 4 796 || 24 312 || 1 250

Írország || 9 680 || 2 379 || 12 059 || 620

Olaszország || 195 788 || 48 115 || 243 903 || 12 540

Luxemburg || 4 528 || 1 113 || 5 641 || 290

Hollandia || 81 500 || 20 028 || 101 529 || 5 220

Portugália || 15 145 || 3 722 || 18 867 || 970

Spanyolország || 91 180 || 22 407 || 113 588 || 5 840

Svédország || 42 624 || 10 4757 || 53 099 || 2 730

Egyesült Királyság || 198 130 || 48 690 || 246 820 || –

Összesen 2012. december 31-én || 1 561 309 || 383 691 || 1 945 000 || 87 310

Összesen 2011. december 31-én || 1 281 309 || 383 691 || 1 665 000 || 87 310

(*) 2012. november 20-án a Tanács rögzítette az egyes tagállamok által 2013. január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

16 Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások (ezer EUR-ban)

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| ||

Kötelezettségvállalások || ||

Nem folyósított kölcsönök || 749 044 || 701 092

Értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó, ki nem fizetett kötelezettségvállalás || 217 070 || 264 567

Lehívott biztosítékok || 6 224 || 7 909

Támogatások és technikai segítségnyújtás || 228 175 || 209 223

|| ||

Függő kötelezettségek || ||

Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 20 000

|| ||

Összesen || 1 220 513 || 1 202 792

17 Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek (ezer EUR-ban)

A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 1 678 || 5 518

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 36 || –

Kölcsönök és követelések || 64 060 || 50 800

Kamattámogatások || 1 729 || 3 243

Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen || 67 503 || 59 561

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Származtatott pénzügyi eszközök || –1 114 || –940

Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen || –1 114 || –940

18 Nettó díj- és jutalékbevételek (ezer EUR-ban)

A díj- és jutalékbevételek fő alkotóelemei a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Kölcsönök és követelések díj- és jutalékbevételei || 1 710 || 1 894

Pénzügyi biztosítékok díj- és jutalékbevételei || 191 || 255

Egyéb || 33 || –

Díj- és jutalékbevételek összesen || 1 934 || 2 149

A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Harmadik feleknek az értékesíthető pénzügyi eszközök kapcsán folyósított bizottsági kifizetések || –292 || –144

Díj- és jutalékkiadás összesen || –292 || -144

19 Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség fő összetevői a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó bevétele || 70 || 16 254

Osztalékbevételek || 975 || 974

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség || 1 045 || 17 228

20 Egyéb eszközök értékvesztése (ezer EUR-ban)

A beszámolási időszak során a Keret végrehajtott egy 638 EUR összegű technikai segítségnyújtási kifizetést, amely a másik fél csalárd magatartása miatt nem jutott el a végső kedvezményezetthez. A jogi fellépést követően a Keret 301 EUR-t vissza tudott fizettetni, a fennmaradó összeget követelésként tartja nyilván. Mivel a beszámoló fordulónapjakor alacsonyra becsülték annak valószínűségét, hogy a Keret valaha is vissza tudja fizettetni e kinnlévőséget, ezt a 337 EUR-t értékvesztésként rögzítették a Keret átfogó jövedelmében.

21 Általános igazgatási kiadások (ezer EUR-ban)

Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, norma szerinti értékbecslési díjak által generált bevételt.

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Az EBB-nél felmerült tényleges költségek || –38 390 || –39 937

Bevételek a közvetlenül a keret ügyfeleire terhelt értékbecslési díjakból || 2 188 || 1 931

Általános igazgatási kiadások, nettó || –36 202 || –38 006

A Cotonoui Partnerségi Megállapodás módosításának 2008. július 1-jei hatálybalépését követően az általános igazgatási kiadásokat már nem a tagállamok fedezik.

22 Későbbi események

A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény, amely miatt közzétételre vagy a 2012. december 31-i pénzügyi kimutatások kiigazítására lenne szükség.

MELLÉKLET AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS): HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN

Megjegyzések a táblázatokhoz:

· A „0,00” szám arra utal, hogy az adott összeg –4 999 EUR és 4 999 EUR között van. Ahol nincs számadat, az összeg nulla.    A valamennyi oszlopban nulla egyenlegű országokat a táblázatok nem tartalmazzák.

· A „Minden AKCS/TOT-ország” sor olyan projektekre utal, amelyek több országot fednek le, de amelyeket nem a regionális együttműködésből finanszíroznak.

· A „Pénzügyi és igazgatási kiadások” megnevezés EFA-kamatokból vagy az igazgatási kiadásokra fenntartott keretből finanszírozott projekteket jelöl.

[1]         HL L 247., 2006.9.9.

[2]       A számokat millió euróra kerekítve adjuk meg. A kerekítés következtében a táblázatokban szereplő számok összege nem feltétlenül egyezik az adott főösszeggel. A „0”-val jelölt adatok 500 000 EUR-nál kisebb összeget jelölnek. A nulla összeget „–” jelöli.

[3] Rövid lejáratú követelések általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések nélkül.

[4] Rövid lejáratú kötelezettségek általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségek nélkül.

[5] RIP – regionális indikatív program

[6] NIP – nemzeti indikatív program

[7]       A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 153. cikkével összhangban a pénztár a 10. EFA mérlegében kerül bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 6. fejezet ismerteti.

[8]       Ez az egyenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a 2003/583/EK tanácsi határozat rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre álló összegeket jelenti. Ezeket az összegeket konkrét célokra és a kedvezményezett állam számára különítették el.

[9]       HL L 156., 1998.5.29., 3–106. o.

[10]      HL L 247., 2006.9.9.

[11]      A Tanács 2011. május 23-i 2011/315/EU határozata a 9. és a korábbi Európai Fejlesztési Alapok projektjeiből visszavont pénzeszközök dél-szudáni fejlesztési együttműködés céljára történő kiosztásáról.

[12]      HL L 247., 2006.9.9.

[13]          A korábbi EFA-k allokálatlan forrásai közé tartozik a Sysmin-források egyenlege, amelyet a 3/2000 AKCS-EK minisztertanácsi határozat 410,926 millió EUR-ban állapított meg. A PE/410/2001 bizottsági határozat ezeket a forrásokat az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve szerinti nemzeti indikatív allokációk (B rész) programozására csoportosította át.

TARTALOMJEGYZÉK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE. 3

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS. 4

I. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK. 10

1........... A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 11

1.1. 8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH FLOW-TÁBLÁZAT ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 11

1.2. 8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 15

1.3. 9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 18

1.4. 10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS. 21

1.5. MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ. 24

2........... A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS. 47

2.1. ALLOKÁCIÓK. 50

2.2. ÖSSZEVONT KIMUTATÁS. 53

2.3........ IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK. 58

II. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI. 60

3.1. A 2012. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS. 62

3.2. AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN  64

3.3. A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRA VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN. 66

3.4. CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN. 67

3.5. MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ, 2012. DECEMBER 31-I ÁLLAPOT. 69

MELLÉKLET AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS): HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN. 102

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap 2012. évről szóló éves beszámolója a 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának VIII. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

A 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 125. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alapok eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi helyzetéről.

                                                                                                               

(aláírás)

Manfred Kraff

Számvitelért felelős tisztviselő

                                                                                               

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS

1.         HÁTTÉR

Az Európai Unió számos fejlődő országgal ápol fejlesztési együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célja az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági és társadalmi fejlődést, hosszú távon pedig csökkentse és enyhítse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az Unió a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az uniós fejlesztési források három helyről származnak:

– az Európai Unió költségvetéséből,

– az Európai Fejlesztési Alapból,

– és az Európai Beruházási Banktól.

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. Az 1957-es Római Szerződés hozta létre ezt a támogatást, eredetileg annak érdekében, hogy az Unió az akkor még kolonizált – és bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő – afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson.

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és különbizottság irányítja. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős, a beruházási keretet viszont az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli.

Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2008–2013-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA programozási ciklusai általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusainak felelnek meg. Minden EFA-ra külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Európai Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

A beruházási keretet a Cotonoui Megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az Európai Beruházási Bank kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem az Európai Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely a 8., 9. és 10. EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló 2. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről. A 10. EFA a 2008-tól 2013-ig tartó időszakra szól, teljes költségvetése 22 682 millió EUR. Ebből az összegből az AKCS-országok 21 966 millió EUR-t, a TOT-ok 286 millió EUR-t, a Bizottság pedig 430 millió EUR-t kap (az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos támogatási kiadás céljára)[1].

2.         AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén elfogadta a 2007–2013-ra szóló pénzügyi keretet. Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy az AKCS-országokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az Európai Unió költségvetésébe, hanem a 2008–2013-as időszakban továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az Európai Unió költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az Európai Uniótól eltérően egy többéves jelleggel működő alap. Minden EFA a tagállamok közötti belső megállapodás megkötésével jön létre, amely egy rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában felhasználhatók. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérés a költségvetési beszámolóban is látszik, mivel az EFA-k végrehajtását azok teljes összegéhez mérik.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. A Bizottság ezt követően az általa javasolt és a Tanács által elfogadott uniós fejlesztési politikának megfelelően kezeli az alapot. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást. 2010-ig a 15 addig részt vevő tagállamtól hívtak le hozzájárulást. 2011-ben első ízben került sor a 10. – már 27 tagállam részvételével működő – EFA hozzájárulásainak lehívására.

Bár a 10. EFA egy részét elkülönítették az előre nem látható szükségletekre, a nagyobb részét többéves indikatív keretben programozzák, elsősorban földrajzilag, de tematikailag is elkülönítve. A jelenlegi keret 2008–2013-ra szól. A Bizottság ennek megfelelően fogadja el az ország-, a regionális, illetve az AKCS-közi stratégiai dokumentumokat. E dokumentumok végrehajtását évente ellenőrzik, a stratégiákat pedig az időszak felénél (lezárult), valamint az időszak végén (folyamatban) felülvizsgálják. A félidős és az időszak végi felülvizsgálat eredményeként a Bizottság az Európai Unió nevében a jelenlegi szükségletektől és az érintett AKCS-államok, illetve régiók teljesítményétől függően módosíthatja a stratégiákat és a forráselosztást.

Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak.

3.       HOGYAN KEZELIK ÉS MIRE KÖLTIK AZ EFA-FORRÁSOKAT?

3.1. Operatív kiadások

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle operatív EFA-kiadás létezik. A pénzügyi szabályzattal összefüggésben a Bizottság a következő módszerek alkalmazásával használja fel az EFA-forrásokat:

Decentralizált irányítás: ebben az esetben a Bizottság – a kedvezményezett ország helyzetétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben – egyes végrehajtási feladatokat a harmadik országra bíz.

Centralizált irányítás: ebben az esetben a költségvetést a bizottsági szolgálatok hajtják végre közvetlenül, illetve közvetve, ha a Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat európai uniós vagy nemzeti jog szerint elszámoltatható szervekre ruházza, például uniós ügynökségekre.

Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás: e módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a végrehajtási feladatok egy részét.

3.2. A különböző pénzügyi szereplők

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a teljes irányítási folyamatért a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges feladatok meghatározásától kezdve a tevékenységek operatív és költségvetési szempontból történő irányításáig, ideértve a jogi kötelezettségvállalások aláírását, a teljesítmény monitorozását, a kifizetéseket, valamint adott esetben a visszafizettetéseket is.

Az Európai Unió küldöttségének vezetője helyben közvetít a Bizottság, valamint a nemzeti, illetve regionális AKCS/TOT-hatóságok között. A küldöttségvezető szorosan együttműködik az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselőkkel a végrehajtási stratégia és az ágazati politikák kidolgozása, valamint az EFA-programok és -projektek előkészítése, tanulmányozása és felülvizsgálata során.

A fogadó ország engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselője az AKCS-állam/TOT kormánya által kinevezett magas rangú tisztviselő. Ez a tisztviselő képviseli az adott ország hatóságait az alapból finanszírozott és a Bizottság, illetve az EBB által kezelt tevékenységekkel kapcsolatban. E funkciót a legtöbb esetben valamelyik kormánytag tölti be, általában a tervezési vagy a pénzügyminiszter. Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő végzi az EFA-programok és -projektek kezelésével kapcsolatos igazgatási, technikai és pénzügyi teendőket.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője hajtja végre a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői által kibocsátott fizetési megbízásokat és visszafizetési felszólításokat, ő a felelős a pénzgazdálkodásért, a számviteli szabályok és módszerek meghatározásáért, a számviteli rendszerek jóváhagyásáért, a számlavezetésért és az éves beszámoló összeállításáért. Emellett alá kell írnia a beszámolót, amelyben kijelenti, hogy az megbízható és valós képet ad a pénzügyi helyzetről.

3.3. Az EFA-források felhasználása

Az EFA révén az AKCS-államoknak és TOT-oknak juttatott pénzügyi források zöme vissza nem térítendő támogatás. Az EFA végrehajtásának megkezdésekor az Európai Unió tájékoztatja az AKCS-államokat és a TOT-okat az időszak során rendelkezésükre bocsátandó allokációk indikatív összértékéről. A forrásokat az országok szükségletei és teljesítménymutatói alapján allokálják.

Az ehhez szükséges nemzeti szintű országstratégiai dokumentumot (OSD) az érintett AKCS-állam és a Bizottság készíti el, a széles – többek között nem állami szereplőkből, helyi hatóságokból és adott esetben AKCS-parlamentekből álló – érdekelti körrel folytatott konzultációk után. Az OSD a tevékenységek prioritásának megállapítására és az együttműködési programok helyi elfogadottságának kialakítására szolgál.

Az OSD-ben rögzített fejlesztési célkitűzések és prioritások alapján – és azokkal egységben – ezután sor kerül a nemzeti indikatív program (NIP) kidolgozására. A NIP határozza meg a támogatandó ágazatokat és területeket, kifejti, hogyan segíti a támogatás a célkitűzések elérését, és meghatározza a végrehajtási szakaszok határidejét. Az OSD-t és a NIP-et évente, félidőben és az EFA-időszak végén felülvizsgálják, szükség esetén az operatív időszakban módosítják.

3.4. Az EFA-források lekötése

Semmilyen EFA-forrás nem költhető el addig, amíg a Bizottság és az EFA-forrás szándékolt kedvezményezettje nem tette meg a vonatkozó írásos jogi kötelezettségvállalást. Írásos jogi kötelezettségvállalás lehet például a magánjogi jogalanyokkal – pl. nem kormányzati szervezetekkel vagy gazdasági szereplőkkel – kötött (támogatási, szolgáltatási, vagy egyéb) szerződés, de öltheti akár a Bizottság és jogi személyiséggel és jogképességgel rendelkező nemzetközi közjogi jogalanyok – pl. államok és azok közjogi szervei vagy nemzetközi szervezetek – között kötött igazgatási és/vagy pénzügyi megállapodás formáját is.

Harmadik féllel szemben csak akkor tehető jogi kötelezettségvállalás, ha van olyan költségvetési sor, amelyen elég forrás található az adott tevékenység finanszírozásához. Ha ez a feltétel teljesült, akkor a számviteli rendszerbe bevitt költségvetési kötelezettségvállalás révén el kell különíteni a szükséges összeget a költségvetésben. Ez azonban nincs hatással az általános számlára (azaz a főkönyvre), mivel még nem történt kiadás, hiszen az EFA számviteli rendszere két különálló, de kapcsolt számlából áll:

(a) a költségvetési számlából, amely a költségvetés végrehajtásának részletes nyilvántartására szolgál;

(b) az általános számlából, amelyet a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás készítéséhez használnak.

A költségvetési számla mutatja a kötelezettségvállalásokat és a folyósított kifizetéseket. A számlát a pénzforgalmi szemléletű elszámolás elve alapján vezetik, vagyis a tételt csak akkor rögzítik a számlán, ha készpénzt kötöttek le, fizettek ki vagy szedtek be. Ez a fajta számvitel jellemző az állami szektorra, amely történetileg a költségvetésre és annak végrehajtására összpontosít.

Az eredményszemléletű elszámolás elvén alapuló általános számla a pénzügyi év valamennyi kiadását és bevételét – azaz a gazdasági eredményt – mutatja, valamint az eszközöket és kötelezettségeket tartalmazó, az adott év december 31-ére vonatkozó mérleg formájában bemutatja az EFA pénzügyi helyzetét.

3.5. A kifizetés folyamata

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hozzájárulásával megállapított költségvetési kötelezettségvállalás nélkül nem folyósítható kifizetés.

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több részletre is fel lehet osztani. A pénztárkészletet, illetve az előleget vagy felhasználják a megállapodásban meghatározott határidőn belül és célra, vagy visszafizetik. Ha a kedvezményezettnél nem merül fel elszámolható kiadás, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás tehát csak akkor válik tényleges kiadássá, ha teljesülnek a vonatkozó szerződéses feltételek, vagyis az első kifizetés teljesítésekor eszközként rögzítik a mérlegben. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek (amelyeket a gazdasági eredménykimutatásban kiadásként tüntetnek fel) és a visszatérített összegek.

Az év végén meg kell vizsgálni az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolási számítások elvégzését követően az elszámolható kiadások becsült összegét elhatárolt kiadásként rögzítik, a várhatóan el nem számolható kiadásokat pedig „elszámolhatóság ellenőrzésére váró tételek” megjegyzéssel külön számlán tartják nyilván. Ezeket az összegeket a rövid lejáratú kötelezettségek között tartják nyilván annak érdekében, hogy nehogy túlbecsüljék az eszközöket és a kötelezettségeket.

3.6. A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

Az EFA-ra terhelt kiadások elszámolhatóságát az alkalmazandó szabályokban vagy a támogatási feltételekben meghatározott igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik. A kontrollrendszerek költséghatékonyságának optimalizálása érdekében az egyenlegkifizetés iránti kérelmekhez mellékelt igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint az időközi kifizetésekhez mellékelteket. Előfordulhat tehát, hogy ekkor állapítanak meg az időközi kifizetésben történt hibát, amelyet az egyenlegkifizetés módosításával korrigálnak. A Bizottságnak ezenfelül joga van arra, hogy a finanszírozott intézkedés végrehajtása során, illetve után a kifizetést kérelmezőnél a helyszínen ellenőrizze az igazoló dokumentumok valódiságát. A végrehajtási időszak során talált hibákat az azt követő kifizetések módosításával korrigálhatják. Az utólagosan talált hibák esetében visszafizetési felszólítást bocsátanak ki.

4.         ÉV VÉGI JELENTÉSTÉTEL

4.1. Éves beszámoló

A számvitelért felelős tisztviselő felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról, hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

            I. rész: Az Európai Bizottság által kezelt pénzösszegek

– A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kimutatásai

– Jelentés a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi végrehajtásáról

            II. rész: Az Európai Beruházási Bank által kezelt pénzösszegek

– A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről.

Az éves beszámolót a Bizottság a Számvevőszék általi ellenőrzést követően a következő év július 31-én fogadja el, majd mentesítés céljából bemutatja a Tanácsnak és a Parlamentnek.

4.2. Éves tevékenységi jelentés

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelősségi körébe tartozó tevékenységekről. Ebben a jelentésben beszámol a szakpolitikai eredményekről, és arról, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik-e azzal kapcsolatban, hogy a jelentésben szereplő tevékenységekre elkülönített forrásokat eredeti céljuk, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei szerint használták-e fel, valamint hogy az ellenőrzési eljárások kellőképpen biztosítják-e az alapul szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségét.

5.         ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

5.1. Ellenőrzés

Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az Európai Számvevőszék ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EFA éves beszámolójának független külső ellenőrzését. Tevékenységei részeként a Számvevőszék:

(1) éves jelentést készít, amelyben részletesen kifejti az éves beszámolóval és az alapjául szolgáló tranzakciókkal kapcsolatos észrevételeit;

(2) a végzett ellenőrzések alapján az éves jelentésben megbízhatósági nyilatkozat formájában véleményt formál i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. az alapjául szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségéről;

(3) különjelentéseket készít a konkrét irányítási területekre vonatkozóan végzett ellenőrzések során tett észrevételeiről.

A Számvevőszéknek az ellenőrzés során jogában áll valamennyi szükséges dokumentumba betekinteni. A Számvevőszék az EFA valamennyi tevékenységi területét ellenőrzi, és megvizsgálja az egyes tranzakciók és kifizetések jog- és szabályszerűségét. Az éves beszámolót is ellenőrzi, átnézi az egyes mérlegeket és a gazdasági eredménykimutatás elemeit, valamint a bemutatott pénzügyi kimutatásokat. A Számvevőszék tehát nemcsak a bemutatott számokkal, hanem az alkalmazott rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban is kifejtheti a véleményét.

5.2. Mentesítés

A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz ajánlást a Parlamentnek, a Parlament pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság beszámolóját az EFA-források előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és tájékoztatási kérelmek szolgálnak.

A mentesítés a pénzügyi végrehajtás külső ellenőrzésének politikai aspektusa, amelynek során az Európai Parlament a Tanács ajánlásának megfelelően felmenti a Bizottságot az adott pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi végrehajtás felelőssége alól. A mentesítési eljárás eredményeként vagy megadják, vagy elhalasztják a mentesítést. A mentesítés megadásakor a Parlament hangsúlyozhatja az általa fontosnak tartott észrevételeket, amelyek kapcsán gyakran intézkedéseket is ajánl a Bizottság számára. A Bizottság ezt követően nyomonkövetési jelentésben határozza meg az intézkedéseket és a cselekvési tervet, amelyet megküld a Parlamentnek és a Tanácsnak.

I. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK[2]

1.           A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI        

1.1. 8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH FLOW-TÁBLÁZAT ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT MÉRLEGE          

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.1. || 438 || 380

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.2. || 1 334 || 1 175

|| Követelések || 2.3. || 70 || 111

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || 690 || 1 224

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 532 || 2 891

|| || || ||

|| HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.6. || (40) || –

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.7. || (1 057) || (1 033)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (1 097) || (1 033)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 435 || 1 858

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.8. || 29 579 || 26 979

|| Egyéb tartalékok || 2.9. || 2 252 || 2 252

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (27 374) || (24 674)

|| Éves gazdasági eredmény || || (3 023) || (2 700)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 435 || 1 858

A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 124 || 99

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2. || (3 017) || (2 702)

Igazgatási kiadások || 3.3. || (107) || (75)

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (3 001) || (2 679)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4. || (22) || (20)

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (22) || (21)

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (3 023) || (2 700)

A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT CASH FLOW-TÁBLÁZATA       

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

Éves gazdasági eredmény || || (3 023) || (2 700)

|| || ||

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || 4.2. || ||

A tagállamok általános hozzájárulásai || || 2 606 || 3 238

Társfinanszírozási hozzájárulások || || 19 || 7

A követelések értékvesztési leírása (visszaírása) || || 4 || 6

|| || ||

Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (58) || (28)

Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (159) || (79)

Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése[3] || || 31 || 14

Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése) || || 40 || –

Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)[4] || || 6 || (42)

|| || ||

NETTÓ CASH FLOW || || (534) || 417

|| || ||

PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK NETTÓ NÖVEKEDÉSE/(CSÖKKENÉSE) || || (534) || 417

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya || 2.5. || 1 224 || 808

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya || 2.5. || 690 || 1 224

A 8., 9. és 10. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT KIMUTATÁS           

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 21 812 || 23 879 || (24 674) || 2 252 || 1 458

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (3 100) || 3 100 || – || – || 3 100

 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (2 700) || – || (2 700)

 2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 18 712 || 26 979 || (27 374) || 2 252 || 1 858

 Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 600) || 2 600 || – || – || 2 600

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (3 023) || – || (3 023)

 2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 16 112 || 29 579 || (30 396) || 2 252 || 1 435

1.2. 8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 8. EFA MÉRLEGE   

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.2. || 38 || 70

|| Követelések || 2.3. || 1 || 4

|| Átvezetési számlák || 2,4 || 345 || 387

|| || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 384 || 461

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.7. || (22) || (29)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (22) || (29)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 361 || 432

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.8. || 12 840 || 12 840

|| Egyéb tartalékok || 2.9. || (2 354) || (2 276)

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (10 132) || (10 042)

|| Éves gazdasági eredmény || || 7 || (90)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 361 || 432

A 8. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA   

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 58 || 40

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || 3.2. || (49) || (128)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || 9 || (88)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4. || (2) || (1)

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || (2)

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || 7 || (90)

A 8. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 042) || (2 237) || 560

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || –

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (38) || (38)

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (90) || – || (90)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 132) || (2 276) || 432

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || –

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (78) || (78)

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || 7 || – || 7

2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || – || 12 840 || (10 125) || (2 354) || 361

1.3. 9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 9. EFA MÉRLEGE

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.1. || 119 || 191

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.2. || 447 || 569

|| Követelések || 2.3. || 58 || 87

|| Átvezetési számlák || 2.4. || 1 919 || 2 557

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || – || 6

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 543 || 3 410

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.7. || (375) || (315)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (375) || (315)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 2 168 || 3 096

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.8. || 11 699 || 11 699

|| Egyéb tartalékok || 2.9. || 4 126 || 4 227

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (12 830) || (11 932)

|| Éves gazdasági eredmény || || (827) || (898)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 2 168 || 3 096

A 9. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 49 || 49

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2. || (856) || (924)

Igazgatási kiadások || 3.3. || (1) || (3)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (809) || (879)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4. || (18) || (19)

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (18) || (19)

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (827) || (898)

A 9. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || 660 || 11 039 || (11 932) || 4 157 || 3 263

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (660) || 660 || – || – || 660

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || 70 || 70

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (898) || – || (898)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || – || 11 699 || (12 830) || 4 227 || 3 096

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || – || – || – || – || –

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || – || – || – || – || (100) || (100)

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (827) || – || (827)

2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || – || 11 699 || (13 657) || 4 126 || 2 168

1.4. 10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 10. EFA MÉRLEGE

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.1. || 319 || 189

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Előfinanszírozás || 2.2. || 849 || 536

|| Követelések || 2.3. || 11 || 20

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5. || 690 || 1 218

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 1 869 || 1 963

|| || || ||

|| HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.6. || (40) || –

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Kötelezettségek || 2.7. || (660) || (689)

|| Átvezetési számlák || 2.4. || (2 264) || (2 944)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (2 963) || (3 633)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 095) || (1 670)

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.8. || 5 040 || 2 440

|| Egyéb tartalékok || 2.9. || 479 || 301

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (4 411) || (2 699)

|| Éves gazdasági eredmény || || (2 203) || (1 712)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 095) || (1 670)

A 10. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2012 || 2011

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1. || 18 || 10

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2. || (2 112) || (1 650)

Igazgatási kiadások || 3.3. || (106) || (72)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2 201) || (1 712)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4. || (2) || 0

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || (1)

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (2 203) || (1 712)

A 10. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 21 152 || – || (2 699) || 333 || (2 366)

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 440) || 2 440 || – || – || 2 440

Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból || – || – || – || – || (32) || (32)

Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (1 712) || – || (1 712)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 18 712 || 2 440 || (4 411) || 301 || (1 670)

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || – || (2 600) || 2 600 || – || – || 2 600

Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból/ EFA-ba || – || – || – || – || 178 || 178

 Éves gazdasági eredmény || – || – || – || (2 203) || – || (2 203)

2012. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 16 112 || 5 040 || (6 614) || 479 || (1 095)

1.5. MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ         

1.         LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.     JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉS A PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT

A pénzügyi kimutatások a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban készültek. A pénzügyi szabályzat 121. cikkének rendelkezéseivel összhangban a pénzügyi kimutatásokat az eredményszemléletű elszámolás elvét tiszteletben tartva készítik.

Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az EFA számviteli szabályainak és módszereinek megfelelően készítették el, amely szabályok és módszerek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS), vagy azok hiányában a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapulnak, amelyeket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSASB), illetve a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) bocsátott ki. Az EFA számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokat az EFA-források azon részére alkalmazták, melynek pénzgazdálkodásáért az Európai Bizottság felelős.

Az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének a következő év március 31-ig kell benyújtania az előzetes beszámolót a Számvevőszékhez ellenőrzésre. A Számvevőszék ezt követően június 15-ig ismerteti a Bizottsággal az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit (125. cikk). A Bizottság ezen észrevételek alapján július 31-ig elfogadja a végleges beszámolót, és megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A beszámolót, valamint a Számvevőszéknek az EFA-források azon részét illető megbízhatósági nyilatkozatát, amelynek pénzgazdálkodásáért a Bizottság felelős, november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

1.2.     SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. Az EFA-hoz hasonló, közszektorbeli gazdálkodó egységek esetében a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal.

Ha a pénzügyi kimutatások megbízható és valósághű képet kívánnak nyújtani, akkor – azon felül, hogy lényeges adatokat tartalmaznak a gazdálkodó egység tevékenységének jellegére és hatókörére vonatkozóan, bemutatják finanszírozásának módját, és pontos információkat szolgáltatnak a működéséről – ezt olyan világos és érthető módon kell tenniük, amely lehetővé teszi az egyes pénzügyi évek összehasonlítását. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

Az EFA számviteli rendszere általános számlákra és költségvetési számlákra tagolódik. A költségvetési számlák részletes képet nyújtanak a költségvetés végrehajtásáról. Vezetésük a pénzforgalmi szemléletű elszámolás elvén alapul. Az általános számlák lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások összeállítását, mivel az eredményszemléletű számviteli szabályoknak megfelelően tartalmazzák a költségvetési év valamennyi bevételét és kiadását, és úgy kerültek kialakításra, hogy december 31-vel mérleg formájában megállapítható legyen belőlük a pénzügyi helyzet.

A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 120. cikke rögzíti a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli alapelveket:

– a folyamatosság elve;

– az óvatosság elve;

– a számviteli módszerek következetességének elve;

– az információk összehasonlíthatóságának elve;

– a lényegesség elve;

– a bruttó elszámolás elve;

– a tartalom elsődlegességének elve;

– az eredményszemléletű elszámolás elve.

1.3.     A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.3.1.  Funkcionális és beszámolókészítési pénznem

Az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme az euró, a pénzügyi kimutatások millió euróra kerekített adatokat tartalmaznak.

1.3.2.  Egyéb pénznemek – az átváltás szabályai

Az egyéb pénznemben lebonyolított műveleteket az adott művelet napján érvényes árfolyamon számítják át euróra. Az egyéb pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint az egyéb pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

Az egyéb pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az alábbi, december 31-én érvényes árfolyamokon számítják át euróra.           

Pénznem || 2012.12.31. || 2011.12.31. || Pénznem || 2012.12.31. || 2011.12.31.

XOF || 655,957 || 655,957 || KES || 113,460 || 109,362

XAF || 655,957 || 655,957 || BIF || 2037,95 || 1780,23

NGN || 206,074 || 204,185 || SLL || 5709,56 || 5663,54

PGK || 2,76702 || 2,81057 || TZS || 2077,48 || 2058,31

HTG || 56,2987 || 53,2461 || UGX || 3508,51 || 3181,89

GNF || 9250,40 || 9155,86 || MGA || 2981,70 || 2870,88

MWK || 439,917 || 213,286 || SZL || 11,1727 || 10,4830

1.3.3.  Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukba foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem kizárólagos): céltartalék, a követelések értékvesztése, passzív időbeli elhatárolások. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.4.     MÉRLEG

1.4.1. Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Ha a kedvezményezett nem jelent le elszámolható kiadást, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek és a visszatérített összegek.

Az év végén kinnlevő előfinanszírozási összegek értéke megfelel a kifizetett eredeti összeg(ek)nek, csökkentve a következőkkel: visszafizetett összegek, elszámolt támogatható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült támogatható összegek, valamint az értékcsökkenés.

Az előfinanszírozási összegek kamata a vonatkozó megállapodás értelmében beszedett nyereségnek számít. Az elhatárolt kamatból származó bevételek összegét a legmegbízhatóbb információ alapján év végén becslik meg.

1.4.2. Követelések

A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a követelések eredeti feltételei szerint nem szedhető be valamennyi esedékes összeg. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a visszanyerhető összeg közötti különbözetnek felel meg, amely utóbbi a jövőbeni várható cash flow-nak a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozó piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. A kinnlevő, de egyedi leírással még nem érintett visszafizetési felszólítások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor. Az általános leírás a múltbeli veszteségadatok arányában történik, összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.4.3. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek rövid lejáratú pénzügyi eszközök. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.4.4. Kötelezettségek

Az EFA kötelezettségeinek jelentős része nem áru- illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el, majd az ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak elszámolhatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és elszámolható összegen történik.

Az áru- és szolgáltatásbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségeket a számla beérkezésekor az eredeti összegen tüntetik fel, a kapcsolódó kiadásokat pedig az adott áru vagy szolgáltatás átvételekor vezetik be a számlára.

1.4.5. Céltartalékok

Céltartalékot akkor képeznek, ha az EFA-nak múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege.

1.4.6. Időbeli elhatárolás

Az eredményszemléletű elszámolás egyik központi eleme, hogy az ügyleteket abban a számviteli évben számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Ezt nevezik elhatárolásnak. Különösen az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokra (elhatárolt kiadásokra) kell figyelmet fordítani. Néhány, az adott évben történt kifizetés viszont egy következő időszakhoz kapcsolódik (halasztott kiadás), így ezeket is azonosítani kell, és a következő időszak(ok)ban kell feltüntetni.

Az EFA számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes operatív és gyakorlati iránymutatással összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak.

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EFA már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, az összeg elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban.

Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.5.     GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.5.1. Bevételek

Az Európai Fejlesztési Alapnak nincsenek tervezett bevételei. Az általános tagállami hozzájárulásokat tőkeként kezelik. A bevételek a kiadások visszafizettetéséből és kamatbevételből tevődnek össze.

Kiadások visszafizettetése

A korábban az EFA által a végső kedvezményezett vagy harmadik ország felé kifizetett kiadások visszafizettetésére okot adó műveletek kapcsán visszafizetési felszólításokat bocsátanak ki, illetve a következő kifizetés terhére elszámolt levonásokat állapítanak meg és vezetnek be a könyvekbe a következők szerint:

– Kiadások visszafizettetése: a kibocsátott visszafizetési felszólítás alapján követelés keletkezik, amelyet az adott évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásban bevételként rögzítenek; vagy

– Az előfinanszírozás visszafizettetéséből származó összegek: ebben az esetben az összeg a mérleg előfinanszírozási tételében kerül kimutatásra.

Kamatbevétel

A kamatbevételeket a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatbevételt a kereskedelmi bankokban tartott készpénzállomány és látra szóló betétek után és az EFA követeléseinek késedelmes befizetése után járó kamat képezi. A kamatbevételt felmerülésekor jelenítik meg.

1.5.2. Kiadások

Az áru- és szolgáltatásvásárlásból származó, ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik.

Az EFA kiadásainak többsége ellenszolgáltatás nélküli, a kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatos kiadás, és három típusba sorolható: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet (pénzügyi szabályzat vagy egyéb rendelet) engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségigénylés érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Kamatkiadások

A kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatkiadások a kifizetett vagy kifizetendő kamatokból állnak, azokat felmerülésükkor jelenítik meg.

1.6.     FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.6.1. Függő követelések

A függő követelés olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges eszköz, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

A függő követeléseket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelni kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelően tükrözzék a fejleményeket. Amennyiben gyakorlatilag biztossá vált, hogy a gazdasági hasznok, illetve a szolgáltatáspotenciál beáramlására sor kerül, és az eszköz értékét megbízhatóan mérni lehet, úgy az eszközt és a kapcsolódó bevételeket azon időszak pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolni, amelyben a változásra sor kerül.

A garanciák olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelések, amelyek meglétét csak a garancia tárgyát képező esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. A garanciák így függő követelésnek minősülhetnek. A garancia megszűnik, ha tárgya már nem áll fenn. Követeléssé akkor válik, ha a kezes a lehívási feltételek teljesülése miatt fizetésre kötelezhető.

1.6.2. Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy szolgáltatáspotenciálra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. Függő kötelezettség megjelenítésére akkor kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli.

A függő kötelezettségeket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelik annak megállapítására, hogy valószínűvé vált-e a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlása. Amennyiben egy adott időszakban valószínűvé válik, hogy egy függő kötelezettségként kezelt tétel esetében gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, úgy ezen időszak pénzügyi kimutatásaiban céltartalékot jelenítenek meg.

2.         MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1. ELŐFINANSZÍROZÁS

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Előfinanszírozás || – || 119 || 319 || 438 || 380

ÖSSZESEN || – || 119 || 319 || 438 || 380

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Némely esetben előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapon belül visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként jelenítik meg. Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra.

A hosszú lejáratú előfinanszírozás összege 2011.12.31-hez képest 58 millió EUR-val nőtt, ami elsősorban a RIP[5]-projektekhez (97 millió EUR), az AKCS-n belüli projektekhez (42 millió EUR) és a vissza nem térítendő NIP[6]-támogatásokhoz (10 millió EUR) kapcsolódó hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek növekedésével magyarázható, amellyel szemben az AKCS-n belüli projektekhez és az igazgatási kiadásokhoz kapcsolódó előfinanszírozás csökkenése (73 és 29 millió EUR) áll.

       

FORGÓESZKÖZÖK

2.2. ELŐFINANSZÍROZÁS

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Előfinanszírozás (bruttó) || 70 || 1 207 || 2 316 || 3 593 || 3 415

Az elszámolt előfinanszírozás becsült összege (levonás) || (32) || (760) || (1 468) || (2 259) || (2 240)

ÖSSZESEN || 38 || 447 || 849 || 1 334 || 1 175

A rövid lejáratú előfinanszírozás nettó összege 159 millió EUR-val nőtt, ami főként a vissza nem térítendő NIP-támogatásokhoz (147 millió EUR), a RIP-projektekhez (68 millió EUR) és az AKCS-n belüli adósságenyhítéshez (39 millió EUR) kapcsolódó előfinanszírozás növekedésével magyarázható. Ezt a növekedést részben ellensúlyozta az ágazati szakpolitikákhoz (65 millió EUR) és az AKCS-n belüli szociáliságazati projektekhez (32 millió EUR) kapcsolódó nettó előfinanszírozás összegének csökkenése.

2.2.1. Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor. A garanciák nominális és tényleges értékkel rendelkeznek. A nominális érték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték az előfinanszírozás tényleges folyósítását és/vagy azt követő elszámolását is figyelembe veszi.

2012. december 31-én az EFA által az előfinanszírozási összegekre kapott garanciák nominális értéke 566 millió EUR, tényleges értéke pedig 391 millió EUR volt. 2011. december 31-én ezek az értékek 637 millió EUR-t, illetve 394 millió EUR-t tettek ki.

2.3. KÖVETELÉSEK

|| || || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Ügyfelekkel szembeni követelések || 2.3.1. || 1 || 6 || 2 || 10 || 13

Tagállamokkal szembeni követelések || 2.3.2. || – || – || 3 || 3 || 9

Aktív időbeli elhatárolások || 2.3.3. || 0 || 51 || 6 || 57 || 89

ÖSSZESEN || || 1 || 58 || 11 || 70 || 111

2.3.1. Ügyfelekkel szembeni követelések

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Ügyfelekkel szembeni követelések || 5 || 19 || 3 || 26 || 27

Leírás || (3) || (12) || (1) || (16) || (13)

ÖSSZESEN || 1 || 6 || 2 || 10 || 13

Ide azon visszafizetési felszólítások tartoznak, amelyeket 2012. december 31-ével behajtandó, és a mérleg eszközoldalán más megnevezés alatt még nem szereplő, megállapított kintlévőségként könyveltek le. A visszafizetési felszólítások záróegyenlege a kibocsátott, de az év végéig ki nem egyenlített visszafizetési felszólítások értékét mutatja.

A teljesítetlen visszafizetési felszólításokban az időszak során bekövetkezett változásokat az alábbi táblázat részletezi.

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év elején || 6 || 19 || 1 || 25 || 18

Kibocsátott visszafizetési felszólítások || 12 || 64 || 63 || 139 || 130

Lezárt visszafizetési felszólítások || (13) || (64) || (61) || (138) || (123)

Kifizetett || (12) || (43) || (43) || (97) || (108)

Olyan visszafizetési felszólítások, amelyekről lemondtak (ktgvetési rendelet 73. cikk) || – || (1) || – || (1) || (1)

Törölve || 0 || (3) || 0 || (4) || (2)

Kiegyenlített || (2) || (17) || (18) || (36) || (13)

Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év végén || 5 || 19 || 3 || 26 || 25

2.3.2. Tagállamokkal szembeni követelések

A 10. EFA tagállamokkal szembeni 3 millió EUR-s követelése Belgiummal, Spanyolországgal és Svédországgal szemben áll fenn a társfinanszírozási hozzájárulások kapcsán.

2.3.3. Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások elsősorban az előfinanszírozási összegek után felszámított kamatból állnak. Ez a megnevezés tartalmazza a hozzájárulások késedelmes befizetése miatt elhatárolt kamatjövedelmet is.

Az aktív időbeli elhatárolásokban bekövetkezett csökkenés az alacsonyabb előfinanszírozási kamatnak tulajdonítható (lásd a 3.4. megjegyzést).

2.4. ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

6. EFA-hoz/-tól || (2 065) || (214) || – || (2 279) || (2 279)

7. EFA-hoz/-tól || – || 2 279 || – || 2 279 || 2 279

8. EFA-hoz/tól || – || (3 023) || 628 || (2 410) || (2 453)

9. EFA-hoz/-tól || 3 038 || – || (2 892) || 146 || (491)

10. EFA-hoz/-tól || (628) || 2 892 || – || 2 264 || 2 944

ÖSSZESEN || 345 || 1 919 || (2 264) || 0 || 0

Gazdaságossági szempontból az EFA egyetlen pénztárkészletével a 10. EFA rendelkezik. Ennek eredményeként műveleteket kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki.

2012-ben az átvezetési számlákon a következő fő változás történt: a 10. EFA kifizetéseket eszközölt a 8. és 9. EFA végrehajtásával kapcsolatban.

         

2.5. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK[7]

|| || || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Bankszámlán lévő pénzeszközök || 2.5.1. || – || – || 687 || 687 || 1 211

STABEX biztonsági számlák || 2.5.2. || – || – || 2 || 2 || 5

Társfinanszírozási bankszámlák || 2.5.3. || – || – || – || – || 8

Kongói Demokratikus Köztársaság speciális alap[8] || – || – || – || 1 || 1 || 1

ÖSSZESEN || || – || – || 690 || 690 || 1 224

2.5.1. Bankszámlán lévő pénzeszközök

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Elkülönített számlák – tagállami pénzintézetek || – || – || 633 || 633 || 1 129

Folyószámlák – kereskedelmi bankok || || || 54 || 54 || 80

Helyi kifizetőhelyek || – || – || 0 || 0 || 2

ÖSSZESEN || – || – || 687 || 687 || 1 211

A bankszámlán lévő pénzeszközökben bekövetkezett általános csökkenés elsődleges oka a teljesített kifizetések magas szintje és a költségvetés végrehajtásának az előző beszámolási időszakhoz képest magasabb szintje.

A helyi kifizetőhelyek számláin az AKCS-államokban és a TOT-okban vezetett bankszámlákon nyilvántartott összegek szerepelnek, amelyeket a kedvezményezett országon belüli, helyi pénznemben denominált kifizetések végrehajtására használnak. A számlákat euróban vagy valamely uniós tagállam pénznemében vezetik. A kifizetések fokozottabb központosítása érdekében 2012 folyamán a 4 fennmaradó helyi kifizetőhelyből 3 számláit szüntették meg.

2.5.2. STABEX biztonsági számlák

|| millió EUR

|| Egyenleg 2012.12.31-én || Egyenleg 2011.12.31-én

Elefántcsontpart || 2 || 2

Malawi || – || 1

Egyéb országok || 0 || 2

ÖSSZESEN || 2 || 5

A STABEX betűszó az Európai Unió által az AKCS-államok exportbevételeinek stabilizálása céljából működtetett kompenzációs finanszírozási rendszert jelöli. A rendszert a Loméi Egyezmény (1975) vezette be azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a mezőgazdasági termékekből származó exportbevételek instabilitásából eredő káros hatásokat. A STABEX biztonsági számlák egyenlege a rendelkezésre álló STABEX-források teljes összegét mutatja, amelyet a jövőben átutalnak a kedvezményezett AKCS-államnak. Ezt az egyenleget a 10. EFA-hoz allokálják. A STABEX támogatási eszköz felszámolását követően 2012-ben nyolc STABEX biztonsági számlát szüntettek meg.

E forrásokon kívül más STABEX-pénzeszközök is a kedvezményezett AKCS-államok rendelkezésére állnak. Amint a Bizottság és a kedvezményezett (AKCS-) állam megállapodásra jut a STABEX-pénzeszközök felhasználási módjáról, a két fél transzferegyezményt ír alá. A (módosított) 4. Loméi Egyezmény[9] 211. cikkének rendelkezéseivel összhangban a forrásokat olyan, az AKCS-állam nevében nyitott kamatozó számlára utalják át, amely kettős ellenjegyzést igényel (az Európai Bizottságét és a kedvezményezett államét). A pénzeszközök mindaddig a kettős ellenjegyzést igénylő számlán maradnak, amíg a kölcsönös kötelezettségvállalási egyezmény (kke) értelmében azokat át nem kell utalni egy projekt számára.

A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselője annak biztosítása érdekében rendelkezik a számlával kapcsolatos aláírási jogkörrel, hogy a forrásokat a szándékoknak megfelelően használják fel. A kettős ellenjegyzést igénylő számlán lévő pénzeszközök az AKCS-állam tulajdonában vannak, következésképpen nem jelennek meg eszközként az EFA beszámolójában. Az e számlákra történő átutalásokat STABEX-kifizetésként tartják nyilván.

2012-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás[10] 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 49 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. E pénzeszközöket főként a Salamon-szigetekről (12 millió EUR), Elefántcsontpartról (11 millió EUR), Burundiból (5 millió EUR), a St. Vincent és Grenadine-szigetekről (3 millió EUR), Szenegálból (3 millió EUR), Malawiból (3 millió EUR), Ugandából (3 millió EUR) és Burkina Faso-ból (2 millió EUR) utalták vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel.

2.5.3. Társfinanszírozási bankszámlák

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Társfinanszírozási bankszámlák || – || – || – || – || 8

ÖSSZESEN || – || – || – || – || 8

A társfinanszírozási bankszámlákat lezárták. Ezeket a pénzeszközöket – az igazgatási rész kivételével – az engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítását követően visszaadták a tagállamoknak.    

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.6. KÖTELEZETTSÉGEK

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Társfinanszírozási kötelezettségek || – || – || 40 || 40 || –

ÖSSZESEN || – || – || 40 || 40 || –

A 2012. végén fennálló társfinanszírozási kötelezettségek a 10. EFA-hoz kötődnek.

A beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások a tagállamok és a nem tagállamok felé fennálló kötelezettségként jelennek meg, mivel teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel feltételeit. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (azaz a beérkezett hozzájárulásokat) a tagállamoknak. A társfinanszírozási megállapodás következtében fennálló kötelezettségek a beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások különbségét jelentik. Az eszközök nettó értékét nem befolyásolják.

A társfinanszírozási kötelezettségek jobb bemutatása érdekében 2012-ben a bemutatandó összegeket hosszú és rövid lejáratú kötelezettségekre osztottuk fel. A társfinanszírozási kötelezettségek főösszegének növekedését a 2.7.1.2. megjegyzés magyarázza meg.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.7. KÖTELEZETTSÉGEK

|| || || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Folyó kötelezettségek || 2.7.1. || 4 || 67 || 138 || 209 || 399

Elhatárolt költségek || 2.7.2. || 19 || 308 || 228 || 555 || 339

Elhatárolt tőke-hozzájárulás || 2.7.3. || – || – || 293 || 293 || 295

ÖSSZESEN || || 22 || 375 || 660 || 1 057 || 1 033

2.7.1. Folyó kötelezettségek

|| || || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Szállítók és egyéb || 2.7.1.1. || 4 || 67 || 81 || 152 || 308

Társfinanszírozási kötelezettségek || 2.7.1.2. || – || – || 46 || 46 || 81

Egyéb kötelezettségek || 2.7.1.3. || 0 || 0 || 12 || 12 || 10

ÖSSZESEN || || 4 || 67 || 138 || 209 || 399

A kötelezettségek közé az EFA által a támogatási tevékenységekkel kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Az elhatárolás bejegyzését követően a becsült elszámolható összegeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

2.7.1.1. Szállítók és egyéb

E tétel tartalmazza a beszállítók, illetve az állami szervek és harmadik államok felé fennálló tartozásokat.

Az előző beszámolási időszakhoz viszonyított 157 millió EUR-s csökkenést elsősorban a harmadik államok felé fennálló kötelezettségek 75 millió EUR-s és a nem állami beszállítók felé fennálló kötelezettségek 37 millió EUR-s csökkenése okozza.

2.7.1.2. Társfinanszírozási kötelezettségek

A társfinanszírozási kötelezettségek jobb bemutatása érdekében 2012-ben a bemutatandó összegeket hosszú és rövid lejáratú kötelezettségekre osztottuk fel. A folyó társfinanszírozási kötelezettségek csökkenését főként egy 40 millió EUR-s összeg hosszú lejáratú kötelezettségek közé való átsorolása okozta.

A folyó és a hosszú lejáratú társfinanszírozási kötelezettségek összesen 5 millió EUR-ral nőttek. 2012-ben Németország és Kanada fizetett be 2-2 millió EUR új társfinanszírozási hozzájárulást. A svéd társfinanszírozási kötelezettség emelkedését (8 millió EUR) részben ellensúlyozta a spanyol és a brit társfinanszírozási kötelezettség 2-2 millió EUR-s csökkenése és a 9. EFA-n belüli olasz társfinanszírozási kötelezettség elszámolása.

A társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettség 8 millió EUR-val csökkent, a társfinanszírozási projektekhez kapcsolódó bevételek megjelenítése miatt (lásd a 3.1.3. és a 3.2.2. megjegyzést).

2.7.1.3. Egyéb kötelezettségek

Az egyéb kötelezettségek többnyire allokálatlan készpénzbevételek és visszafizetett összegek.

2.7.2. Elhatárolt költségek

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Elhatárolt költségek || 19 || 308 || 228 || 555 || 339

ÖSSZESEN || 19 || 308 || 228 || 555 || 339

Az év végén megvizsgálják az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolás kiszámítását követően az elszámolható költségek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik.

Az előfinanszírozási összegek becsült felhasználását az elszámolt előfinanszírozás becsült összege megnevezés alatt tüntetik fel (lásd a 2.2. megjegyzést).

2.7.3. Elhatárolt tőke-hozzájárulás

|| || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Egyesült Királyság || – || – || 274 || 274 || 289

Írország || – || – || 9 || 9 || 5

Litvánia || – || – || – || – || 1

Magyarország || – || – || 10 || 10 || –

ÖSSZESEN || – || – || 293 || 293 || 295

Ez a megnevezés a tagállamok által korábban kifizetett hozzájárulásokat tartalmazza.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.8. LEHÍVOTT TŐKE

|| || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN

Az Alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691

Lehívatlan tőke || – || – || (18 712) || (18 712)

Lehívott tőke 2011.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 2 440 || 26 979

|| || || ||

Az Alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691

Lehívatlan tőke || – || – || (16 112) || (16 112)

Lehívott tőke 2012.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 5 040 || 29 579

Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg.

A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott eredeti hozzájárulást jelentik.

A lehívott tőke az eredeti hozzájárulások azon összegét jelenti, amelyet a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 16. cikke szerinti eljárással összhangban a tagállamok kincstári számláira történő átutalásra lehívtak.

A 8. és a 9. EFA tőkéjét lehívták és teljes egészében megkapták.

Az alap lehívott és le nem hívott tőkéje tagállamok szerint

|| || || || millió EUR

Hozzájárulások || % || Le nem hívott (10. EFA) 2011.12.31. || 2012-ben lehívott || Le nem hívott (10. EFA) 2012.12.31.

Ausztria || 2,41 || (451) || 63 || (388)

Belgium || 3,53 || (661) || 92 || (569)

Dánia || 2,00 || (374) || 52 || (322)

Finnország || 1,47 || (275) || 38 || (237)

Franciaország || 19,55 || (3 658) || 508 || (3 150)

Németország || 20,50 || (3 836) || 533 || (3 303)

Görögország || 1,47 || (275) || 38 || (237)

Írország || 0,91 || (170) || 24 || (147)

Olaszország || 12,86 || (2 406) || 334 || (2 072)

Luxemburg || 0,27 || (51) || 7 || (44)

Hollandia || 4,85 || (908) || 126 || (781)

Portugália || 1,15 || (215) || 30 || (185)

Spanyolország || 7,85 || (1 469) || 204 || (1 265)

Svédország || 2,74 || (513) || 71 || (441)

Egyesült Királyság || 14,82 || (2 773) || 385 || (2 388)

Ciprus || 0,09 || (17) || 2 || (15)

Cseh Köztársaság || 0,51 || (95) || 13 || (82)

Észtország || 0,05 || (9) || 1 || (8)

Magyarország || 0,55 || (103) || 14 || (89)

Litvánia || 0,12 || (22) || 3 || (19)

Lettország || 0,07 || (13) || 2 || (11)

Málta || 0,03 || (6) || 1 || (5)

Lengyelország || 1,3 || (243) || 34 || (209)

Szlovénia || 0,18 || (34) || 5 || (29)

Szlovákia || 0,21 || (39) || 5 || (34)

Bulgária || 0,14 || (26) || 4 || (23)

Románia || 0,37 || (69) || 10 || (60)

ÖSSZESEN || 100,00 || (18 712) || 2 600 || (16 112)

2012-ben a 10. EFA hozzájárulásainak lehívására került sor. A 2013-as tagállami hozzájárulások első részletét 2012 novemberében hívták le.

2.9. EGYÉB TARTALÉKOK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN

Egyenleg 2010.12.31-én || (2 237) || 4 157 || 333 || 2 252

A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átvezetése a 10. EFA-ba || (38) || (80) || 118 || 0

A 2010/406/EU tanácsi határozatnak megfelelően Dél-Szudánnak szánt források átvezetése a 10. EFA-ból a 9. EFA-ba ||                       –   || 150 || (150) || 0

Egyenleg 2011.12.31-én || (2 276) || 4 227 || 301 || 2 252

A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átvezetése a 10. EFA-ba || (78) || (300) || 378 || 0

A 2011/315/EU tanácsi határozatnak megfelelően Dél-Szudánnak szánt források átvezetése a 10. EFA-ból a 9. EFA-ba ||                        –   || 200 || (200) || 0

Egyenleg 2012.12.31-én || (2 354) || 4 126 || 479 || 2 252

A 2012.12.31-i egyenlegnek része: || || || ||

– A Dél-Szudánnak allokált források || –              || 350 || –                    || 350

A 10. EFA 2008-as hatálybalépése óta a korábbi EFA-kban szereplő valamennyi visszavont összeget a 10. EFA tartalékába vezetik át. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén használható fel.

2012-ben a 8. EFA-ból 78 millió EUR, a 9. EFA-ból pedig 300 millió EUR visszavont összeget csoportosítottak át a 10. EFA teljesítménytartalékába, a 10. EFA teljesítménytartalékából pedig 200 millió EUR-t csoportosítottak át a 9. EFA-ba a Dél-Szudánnak járó források allokációja érdekében.[11]

3.         MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Kiadások visszafizettetése || 2 || 14 || 2 || 17 || 16

STABEX-pénzeszközök visszafizettetése || 49 || – || – || 49 || 26

Árfolyamnyereség || 7 || 35 || 8 || 51 || 54

Társfinanszírozási működési bevétel || – || – || 8 || 8 || 2

ÖSSZESEN || 58 || 49 || 18 || 124 || 99

3.1.1. Kiadások visszafizettetése

Ez a megnevezés az EFA által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, illetve a korábban kifizetett kiadások ellenőrzése és jogosultsági vizsgálata alapján visszafizetendőnek ítélt, a következő kifizetésekből levont és az EFA számviteli rendszerében könyvelt összegeket tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy a visszafizetett előfinanszírozási összegeket nem bevételként, hanem a mérleg „előfinanszírozás” megnevezésében tartják nyilván.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

2012-ben 27 millió EUR értékben állítottak ki jogosulatlan kifizetések visszafizetésére való felszólítást (2011-ben ez a szám 12 millió EUR volt). Ebből 11 millió kiadások visszafizetéséhez kapcsolódott, tehát működési bevételként könyvelték. 16 millió EUR előfinanszírozási összegek visszafizetéséhez kapcsolódott, ezt a mérleg „előfinanszírozás” megnevezésében könyvelték.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése a következő okokra vezethető vissza:

millió EUR

|| Bevételek || Előfinan–szírozás || 2012 ÖSSZESEN || Bevételek || Előfinan–szírozás || 2011 ÖSSZESEN

Hiba || 1 || 1 || 2 || 2 || 1 || 3

Szabálytalanság || 9 || 15 || 25 || 6 || 3 || 8

OLAF által bejelentett || 1 || – || 1 || 1 || – || 1

ÖSSZESEN || 11 || 16 || 27 || 8 || 4 || 12

3.1.2. STABEX-pénzeszközök visszafizettetése

2012-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás[12] 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 49 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. E pénzeszközöket főként a Salamon-szigetekről (12 millió EUR), Elefántcsontpartról (11 millió EUR), Burundiból (5 millió EUR), a St. Vincent és Grenadine-szigetekről (3 millió EUR), Szenegálból (3 millió EUR), Malawiból (3 millió EUR), Ugandából (3 millió EUR) és Burkina Faso-ból (2 millió EUR) utalták vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel.

3.1.3. Társfinanszírozási működési bevétel

A társfinanszírozási működési bevétel a felhasznált hozzájárulásokat jelenti (lásd a 3.2.2. megjegyzést). Mivel ezek a hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, a hozzájárulásokat a társfinanszírozási projekt végrehajtásának megfelelően számolják el.

3.2. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Működési kiadások – támogatási eszközök || 41 || 812 || 2 085 || 2 938 || 2 633

Társfinanszírozási működési kiadások ||  – ||  – || 8 || 8 || 2

Árfolyamveszteség || 8 || 39 || 20 || 66 || 61

A követelések leírása || 0 || 6 || – || 6 || 7

ÖSSZESEN || 49 || 856 || 2 112 || 3 017 || 2 702

A Bizottság 2012-ben finomította az elhatárolt költségek becslésére szolgáló módszert. E finomítás nélkül a működési kiadások 3 017 millió EUR helyett 2 849 millió EUR-t tettek volna ki. Az eszközök nettó értékére gyakorolt hatás ugyanekkora lett volna (168 millió EUR-s csökkenés), főként az elhatárolt költségek számlájának növekedése miatt (lásd a 2.7.2. megjegyzést).

3.2.1. Működési kiadások – támogatási eszközök

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012 || ÖSSZESEN 2011

Programozható segély || 17 || 93 || 1 366 || 1 476 || 1 251

Makrogazdasági támogatás || – || 8 || – || 8 || 51

Ágazati szakpolitika || 0 || 322 || 3 || 326 || 371

Kamattámogatás || 5 || – || – || 5 || 0

AKCS-n belüli projektek || – || 311 || 409 || 720 || 650

Sürgősségi segély || – || 60 || 274 || 333 || 212

Menekültek segélyezése || 6 || – || – || 6 || 0

Kockázati tőke || 1 || – || – || 1 || 19

STABEX || 4 || – || – || 4 || 12

Sysmin || 0 || – || – || 0 || (8)

Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok || – || 10 || – || 10 || 24

Intézményi támogatás || – || (1) || 33 || 32 || 8

Exportbevétel-kompenzáció || 7 || 10 || – || 18 || 42

Összesen || 41 || 812 || 2 085 || 2 938 || 2 633

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

3.2.2. Társfinanszírozási működési kiadások

Ide a társfinanszírozott projektek 2012-es kiadásai tartoznak. Mivel a beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, a megfelelő hozzájárulási összeget a működési bevételek között szerepeltetik (lásd a 3.1.3. megjegyzést).

3.2.3. A követelések leírása

Ez a megnevezés főként előfinanszírozási korrekciókat, valamint az adósok miatti leírásokat/veszteségeket tartalmaz.

3.3. IGAZGATÁSI KIADÁSOK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Igazgatási kiadások || – || 1 || 106 || 107 || 75

ÖSSZESEN || – || 1 || 106 || 107 || 75

Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, azaz az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei.

3.4. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2012 ÖSSZESEN || 2011 ÖSSZESEN

Kamatbevétel – európai bankok || – || 6 || 4 || 9 || 1

Előfinanszírozási kamat || (2) || (24) || (6) || (32) || (21)

ÖSSZESEN || (2) || (18) || (2) || (22) || (20)

Az előfinanszírozási kamat megjelenítése a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 7. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően történik. A 2011. évi elhatárolt előfinanszírozási kamatok visszaírása miatt a kamatbevétel 2012-ben negatív volt.

4.         MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW-KIMUTATÁSHOZ

4.1. A CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Az EFA pénzeszköz- és pénzeszközegyenértékes-teremtésre irányuló képessége, valamint e cash flow felhasználása iránti igénye a cash flow-adatok alapján értékelhető.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év nettó nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, valamint a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzeszközbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-t is az EFA beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és e pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

4.2. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Az EFA cash flow-kimutatása csak működési tevékenységekből származó cash flow-t tartalmaz, mivel az EFA-nak nincsenek befektetési és finanszírozási tevékenységei. A működési tevékenységek célkitűzése a szakpolitikához kötött eredmények elérésében való részvétel.

5.         FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

5.1. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Teljesítési garanciák || 13 || 171 || 120 || 304 || 325

Visszatartási garanciák || 6 || 107 || 74 || 188 || 197

Jogvita tárgyát képező függő követelések || – || – || – || – || 1

ÖSSZESEN || 19 || 279 || 194 || 492 || 523

5.1.1. Teljesítési garanciák

Esetenként teljesítési garanciák előírására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

A teljesítési garanciák összegének 21 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége a 9. EFA-hoz kötődött, illetve az új garanciák is főként a 9. EFA-hoz kötődnek.

5.1.2. Visszatartási garanciák

A visszatartási garancia csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik. Általában a kedvezményezettnek esedékes időközi kifizetés 10 %-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó teljesítse kötelezettségeit. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. Az ajánlatkérő jóváhagyásával a vállalkozó az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. Az így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel.

A visszatartási garanciák összegének 9 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége a 9. EFA-hoz kötődik, és az új kapott garanciák is főként a 9. EFA-val kapcsolatosak.

5.2. EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

5.2.1. Még teljesítetlen költségvetési kötelezettségvállalások

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2012.12.31-én || ÖSSZESEN 2011.12.31-én

Még kifizetetlen, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások || 103 || 938 || 4 601 || 5 642 || 5 594

A gazdasági eredménykimutatásban szereplő kapcsolódó összegek || (22) || (382) || (310) || (714) || (646)

ÖSSZESEN || 81 || 557 || 4 291 || 4 928 || 4 948

A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások azokat a nyitva álló kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyekre még nem történt kifizetés, illetve amelyeket nem vontak vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. 2012. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 5 642 millió EUR-t tett ki. A finanszírozandó jövőbeli kötelezettségvállalásként szerepeltetett összeg megegyezik a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásnak a 2012. évi gazdasági eredménykimutatásban kiadásként feltüntetett, kapcsolódó összegekkel csökkentett értékével, és összesen 4 948 millió EUR-t tesz ki.

6.         PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk az Európai Bizottság által az Európai Fejlesztési Alap nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

6.1. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

Az EFA pénztári műveleteire vonatkozó szabályokat és elveket a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK tanácsi rendelet és a belső megállapodás határozza meg.

Ezeknek megfelelően a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

– Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy a jegybank által kijelölt pénzintézetnél – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

– Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – akár kevéssé ismert – pénznemekben is folyósít kifizetéseket.

– A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság a 215/2008/EK tanácsi rendelet 44. cikke alapján az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket (lásd a 6.4. megjegyzést).

A Bizottság pályázati eljárás útján választja ki azokat a kereskedelmi bankokat, amelyek a fent említett elkülönített számlákon kívüli számlákat vezetik az EFA számára.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

6.2. PIACI KOCKÁZAT

6.2.1. Devizakockázat

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.

6.2.2. Kamatlábkockázat

Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata.

A különböző bankszámlákon tartott összegek után azonban kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák.

A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló egyenleg után minden nap kamatot számítanak fel. Az ilyen kamatot változó piaci kamatlábon számítják, a szerződéses (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözet hozzáadásával. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás az egynapos euró indexátlaghoz (EONIA) kötődik, követve annak bármilyen ingadozását. Más számlák esetében a kamatot az EKB refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábbal számítják. Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot számolnának.

6.3. HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)

A 215/2008/EK tanácsi rendelettel összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik).

Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony.

Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki.

Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody's P-1 rövid távú hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű besorolás (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet.

6.4. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság kincstára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a rendelkezésre álló pénztári forrásokat.

Ezenfelül az EFA napi pénztári műveletei kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.

7.         KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Nem azonosítottunk egy olyan, kapcsolt félhez kapcsolódó tranzakciót sem, amelyet e megnevezésben közzé kellene tenni.

8.         A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló benyújtásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

9.         A GAZDASÁGI ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul. Mivel mindkét adat ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.      

|| || millió EUR

|| 2012 || 2011

|| ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || (3 023) || (2 700)

|| ||

BEVÉTELEK || ||

 A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések || (47) || (52)

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések || (8) || (3)

A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések || 14 || 10

Előfinanszírozás nettó hatása || 62 || 46

Nettó elhatárolt bevétel || (40) || (13)

|| ||

KIADÁSOK || ||

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások || 38 || 98

A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek || (101) || (249)

Törölt kifizetések || 7 || 17

Előfinanszírozás nettó hatása || (316) || (346)

Nettó elhatárolt kiadás || 204 || 317

|| ||

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY || (3 209) || (2 874)

9.1. Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre.

A nettó elhatárolt bevétel főként az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

9.2. Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.        

2.           A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS

BEVEZETÉS

Korábbi EFA-k

· Az átmeneti intézkedésekről szóló, 2000. július 27-i 1/2000 AKCS-EK tanácsi határozat előírja, hogy a korábbi EFA-k allokálatlan forrásainak egy részét a Cotonoui Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, az átmeneti intézkedések alapján előzetesen használják fel.

· A 2001. március 16-i 410/2001 bizottsági határozat – amely az AKCS-országok indikatív programjainak allokációit rögzíti az AKCS-EK partnerségi megállapodásnak megfelelően – előírja, hogy a korábbi EFA-k allokálatlan forrásait legfeljebb 1,2 milliárd EUR erejéig az érintett EFA-kra alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően fel kell használni még a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtt.

· A 2001. június 15-i 1033/2001 bizottsági határozat az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvének keretén belül rögzítette a regionális programok és az AKCS-n belüli együttműködés allokációit.

· A 2002. július 11-i 1252/2002 bizottsági határozat egyrészt a 6. és a 7. EFA általános tartalékaiból 60 millió EUR-val megnövelte az AKCS-n belüli együttműködésre szánt keretet, másrészt előírta, hogy e többletforrásokat az érintett EFA-kra alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően fel kell használni még a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtt.

· Végül a 2002. december 23-i 3/2002 AKCS-EK minisztertanácsi határozat a 8. EFA allokálatlan forrásaiból (általános tartalék) 25 millió EUR-t az AKCS-EK partnerségi megállapodásban foglalt regionális együttműködéshez csoportosított át.

· Mivel a 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban.

· A 2012. évi beszámoló áttekinthetősége érdekében a 8. EFA-ra vonatkozó táblázatok – akárcsak az elmúlt években – elkülönítve tüntetik fel a Loméi Egyezménynek megfelelően, illetve a Cotonoui Megállapodásnak megfelelően felhasznált forrásokat. Ez utóbbinál a számlavezetés és -bemutatás az országok vonatkozásában az AKCS-EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (2) bekezdése alapján történt. Ez a cikk a makrogazdasági támogatás, valamint a program- és projekt-támogatás céljaira ún. „A” keretet, az előre nem látott igények – például sürgősségi segély, adósságenyhítés, az exportbevétel-ingadozás hátrányos hatásainak kompenzációja – céljaira pedig ún. „B” keretet bocsát az AKCS-államok rendelkezésére[13]. A régiós számlákat az AKCS-EK partnerségi megállapodás 2. fejezete (regionális indikatív programok és AKCS-n belüli együttműködés) szerinti regionális programozásnak megfelelően mutatjuk be.

· Az AKCS-EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletének (a 2008–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) 4. pontja alapján a 2007. december 31. és a 10. EFA hatálybalépése között fel nem használt egyenlegeket, valamint az alapokra vonatkozóan visszavont összegeket átcsoportosították a 9. EFA-ba annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós igazgatás cselekvőképességét, és hogy a 10. EFA hatálybalépéséig fedezzék a folyamatban lévő projektek folytatásához szükséges költségeket.

· A 2010/406/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi EFA-k projektjeinek visszavont pénzeszközeiből 150 millió EUR-t Szudán javára, a leginkább veszélyeztetett népesség szükségleteinek kezelésére fordítanak. Az összeget 2011-ben elkülönítették.

· A 2011/315/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi EFA-k projektjeinek visszavont pénzeszközeiből 200 millió EUR-t Dél-Szudán javára, a dél-szudáni hároméves fejlesztési terv végrehajtásának támogatására fordítanak. Az összeget 2012-ben elkülönítették.

10. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodást módosította az ugyanezen felek között 2005. június 25-én Luxemburgban aláírt megállapodás.

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat.

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és TOT-oknak nyújtott uniós támogatást a második időszakban (2008–2013) a 10. EFA-ból finanszírozzák, összesen 22 682 millió EUR értékben, amelyből:

· 21 966 millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib. mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban, ebből 20 466 millió EUR-t a Bizottság kezel;

· 286 millió EUR-t a TOT-oknak tartanak fenn, a TOT-ok és az Európai Közösség társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével összhangban, ebből 256 millió EUR-t a Bizottság kezel;

· és 430 millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásai programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6. cikkével összhangban.

A 10. EFA hatálybalépése óta a fenti összegek kiegészültek a korábbi EFA-kból visszavont összegekkel, a kamatbevételekkel és a 9. EFA előtti alapok keretében az elsődleges mezőgazdasági termékek exportjából származó bevételek stabilizálását biztosító rendszer (STABEX) felhasználatlan pénzeszköz-egyenlegeivel. Ezeket a pénzeszközöket a módosított Cotonoui Megállapodással és a belső megállapodással összhangban a vonatkozó különszabályoknak megfelelően kezelik.

A 10. EFA fent említett allokációjából az Európai Bizottság által kezelt kezdeti 21 152 millió EUR-s összeg felosztása a következő:

– 15 300 millió EUR a nemzeti indikatív programokra, ennek összetétele:

· 13 500 EUR az „A” keretre, ebből 13 345 millió EUR-t nyitottak meg. Emellett az „A” keretet megnövelték a tartalékokból származó 341 millió EUR-s átcsoportosítással, a Stabex-számlák visszavont összegeiből származó 91 millió EUR-ral, illetve csökkentették a regionális allokációkhoz átcsoportosított 33 millió EUR-ral (félidős felülvizsgálat, PALOP). Ennek eredményeként a rendelkezésre álló teljes összeg 13 744 millió EUR a nyitott allokációkban, 155 millió EUR pedig a megnyitásra váró allokációkban.

· 1800 millió EUR a „B” keretre, a teljes allokációt megnyitották. Emellett a „B” keretet megnövelték a tartalékokból származó 148 millió EUR-ral, amelyet meg is nyitottak, így a teljes nyitott összeg 1948 millió EUR.

– 1783 millió EUR a regionális indikatív programokra; az „A” keretből átcsoportosított 33 millió EUR-val és a tartalékba átcsoportosított 19 millió EUR-val együtt összesen 1797 millió EUR nyitott allokáció;

– 2700 millió EUR AKCS-n belüli allokációkra, a teljes allokációt megnyitották; a tartalékokból származó 195 millió EUR-s átcsoportosítással együtt összesen 2895 millió EUR nyitott allokáció;

– 683 millió EUR tartalék, amelyből 664 millió EUR átcsoportosítása után marad 19 millió EUR-s egyenleg.

– 430 millió EUR végrehajtási költségekre, a teljes allokációt megnyitották

– 256 millió EUR TOT-allokációkra, ennek fő részei:

· 195 millió EUR „A keret”, ebből 140 millió EUR-t nyitottak meg

· 15 millió EUR „B keret”, ebből 7 millió EUR-t nyitottak meg

· 40 millió EUR a regionális indikatív programokra, a teljes allokációt megnyitották;

· 6 millió EUR tanulmányokra és technikai segítségnyújtásra, a teljes allokációt megnyitották

– A 10. EFA le nem hívható teljesítménytartaléka

A 10. EFA 2008. július 1-jei hatálybalépése óta a fennmaradó egyenlegeket, valamint a 9. és korábbi EFA-k projektjeinek visszavont összegeit átcsoportosítják a 10. EFA teljesítménytartalékába. Ez alól kivételt képeznek a Stabex-pénzeszközök és a 9. EFA igazgatási keretösszege. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén használható fel.

A tartalék 2012. december 31-i állapotával kapcsolatos részleteket (millió EUR) az alábbi táblázat tartalmazza:

A 10. EFA le nem hívható tartalékába átcsoportosított összegek: || 815

mínusz a Tanács által Szudán számára a 2010. július 12-i 2010/406/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || –150

mínusz a Tanács által Dél-Szudán számára a 2011. május 23-i 2011/315/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || –200

A tartalék rendelkezésre álló összege (AKCS+TOT): || 465

– A 10. EFA Stabex-tartaléka

A Stabex-számlák megszüntetését követően a fel nem használt, illetve visszavont összegeket a 10. EFA Stabex „A keret” tartalékába (10. EFA belső megállapodása 1. cikkének (4) bekezdése), majd az érintett országok nemzeti indikatív programjába csoportosítják át.

A tartalék helyzete 2012. december 31-én a következő (millió EUR):

Érintett ország || Stabex „A keret” tartalék

Elefántcsontpart || 11,43

Zöld-foki-szigetek || 0,01

Bissau-Guinea || 0,30

Sierra Leone || 0,22

Szenegál || 0,90

Összesen || 12,86

– 10. EFA társfinanszírozás

A 10. EFA keretében 116 millió EUR összegű társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal; összesen 99 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 93 millió EUR beszedett összegnek felel meg.

A társfinanszírozási előirányzatok 2012. december 31-i helyzetét az alábbi táblázat mutatja (millió EUR):

|| Kötelezettségvállalási előirányzatok || Kifizetési előirányzatok

Társfinanszírozás – „A” keret || 84 || 78

AKCS-n belüli társfinanszírozás || 12 || 12

Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások || 3 || 3

|| 99 || 93

Az elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok adatai nettó adatok.

Az államok és eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák.

2.1.       ALLOKÁCIÓK

2.2. ÖSSZEVONT KIMUTATÁS

2.3.       IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

Olasz társfinanszírozás (ITA COF) (1985)

Az 1985 óta érvényes, 2011-ben még mindig folyamatban lévő olasz társfinanszírozást („4. rehabilitációs program – Szomália”) 2012-ben végül sikerült lezárni. A záróegyenlegeket Olaszország visszakapta.

II. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK || CA/463/13

|| 2013. március 14.

|| A dokumentum száma: 13/072

||

||

AZ IGAZGATÓTANÁCS

Beruházási Keret

Pénzügyi kimutatások

(2012. december 31-i állapot)

|| ||

|| - A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás - Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól - Cash flow-kimutatás - Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz ||

SZ.EGYS.: E ||

3.         A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

3.1. A 2012. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

(ezer EUR-ban)

|| Megjegyzések || 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| || ||

ESZKÖZÖK || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 5 || 466 568 || 452 279

Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 115 || 434

Kölcsönök és követelések || 7 || 1 146 280 || 1 033 160

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 8 || 333 001 || 251 660

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 9/15 || 87 310 || 87 310

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 10 || 99 029 || –

Egyéb eszközök || 11 || 224 || 416

|| || ||

Eszközök összesen ||   || 2 132 527 || 1 825 259

|| || ||

|| || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || ||

|| || ||

KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 7 035 || 12 702

Halasztott bevételek || 12 || 37 808 || 33 003

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 13 || 312 086 || 329 660

Egyéb kötelezettségek || 14 || 1 153 || 1 113

|| || ||

Kötelezettségek összesen || || 358 082 || 376 478

|| || ||

A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 15 || 1 561 309 || 1 281 309

Valós érték tartalék || || 68 434 || 41 750

Visszatartott nyereség || || 144 702 || 125 722

|| || ||

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 1 774 445 || 1 448 781

|| || ||

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 2 132 527 || 1 825 259

A megjegyzések a pénzügyi kimutatás szerves részét képezik.

3.2. AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR-ban)

|| Megjegyzések || 2012.1.1-től || 2011.1.1-től ||

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig ||

|| || || ||

Kamat- és kamatjellegű bevételek || 17 || 67 503 || 59 561 ||

Kamat- és kamatjellegű kiadások || 17 || –1 114 || –940 ||

|| || || ||

Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek || || 66 389 || 58 621 ||

|| || || ||

Díj- és jutalékbevétel || 18 || 1 934 || 2 149 ||

Díj- és jutalékráfordítás || 18 || –292 || –144 ||

|| || || ||

Nettó díj- és jutalékbevétel || || 1 642 || 2 005 ||

|| || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök valós értékének változása || || 5 348 || –7 534 ||

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség || 19 || 1 045 || 17 228 ||

Nettó árfolyamnyereség/-veszteség || || –10 575 || 8 376 ||

|| || || ||

Pénzügyi műveletek nettó eredménye || || –4 182 || 18 070 ||

|| || || ||

A kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással || 7 || 597 || 27 452 ||

Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || 8 || –8 927 || –6 888 ||

Egyéb eszközök értékvesztése || 20 || –337 || – ||

Általános igazgatási kiadások || 21 || –36 202 || –38 006 ||

|| || || ||

Éves nyereség || || 18 980 || 61 254 ||

|| || || ||

Egyéb átfogó jövedelem: || || || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valós érték tartalék || || || ||

1. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása || 8 || 18 551 || 20 574 ||

2. A nyereségben/veszteségben kimutatott nettó összeg || 8 || 8 133 || –3 394 ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen || || 26 684 || 17 180 ||

|| || || ||

Teljes egyéb átfogó jövedelem || || 26 684 || 17 180 ||

|| || || ||

A teljes éves átfogó jövedelem || || 45 664 || 78 434 ||

A megjegyzések a pénzügyi kimutatás szerves részét képezik.

3.3. A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRA VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR-ban)

|| Lehívott hozzájárulás || Valós érték tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen

2012. január 1-én Megjegyzések || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781

|| || || ||

Az év során lehívott tagállami hozzájárulások 15 || 280 000 || – || – || 280 000

|| || || ||

Éves nyereség 2012-ben || – || – || 18 980 || 18 980

|| || || ||

A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || – || 26 684 || – || 26 684

|| || || ||

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 280 000 || 26 684 || 18 980 || 325 664

|| || || ||

2012. december 31-én || 1 561 309 || 68 434 || 144 702 || 1 774 445

|| || || ||

|| Lehívott hozzájárulás || Valós érték tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen

2011. január 1-én Megjegyzések || 1 131 309 || 24 570 || 64 468 || 1 220 347

|| || || ||

Az év során lehívott tagállami hozzájárulások 15 || 150 000 || – || – || 150 000

|| || || ||

Éves nyereség 2011-ben || – || – || 61 254 || 61 254

|| || || ||

A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || – || 17 180 || – || 17 180

|| || || ||

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 150 000 || 17 180 || 61 254 || 228 434

|| || || ||

2011. december 31-én || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781

|| || || ||

|| || || ||

A megjegyzések a pénzügyi kimutatás szerves részét képezik.

3.4. CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2012. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE

(ezer EUR-ban)

|| Megjegyzések || 2012.1.1.– 2012.12.31. || 2011.1.1.– 2011.12.31.

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || || ||

A pénzügyi év nyeresége || || 18 980 || 61 254

Kiigazítás || || ||

Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || || 8 927 || 3 172

Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása || || –597 || –27 452

Kölcsönökön és követeléseken realizált kamat || 7 || –9 622 || –10 512

Az elhatárolt kamat változásai és a kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéke || || –1 407 || –2 801

Az elhatárolt kamat változásai és a lejáratig tartott pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéke || || -751 || –

A halasztott bevételek növekedése || || 4 805 || 3 424

Az árfolyamváltozások kölcsönökre gyakorolt hatása || || 16 044 || –15 337

Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása || || –1 204 || 34

A működési tevékenységekből származó nyereség (a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt) || || 35 175 || 11 782

|| || ||

Kölcsönfolyósítás || 7 || –233 018 || –237 040

Kölcsönök visszafizetése || 7 || 115 480 || 104 410

A származtatott termékek valós értékének változásai || || –5 348 || 7 534

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök állományának növekedése || || –98 278 || –

Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának növekedése || 8 || –81 981 || –67 829

Értékesíthető pénzügyi eszközök eladása || 8 || 19 601 || 24 971

Egyéb eszközök állományának csökkenése || || 192 || 2 756

Egyéb kötelezettségállomány növekedése || || 40 || 173

Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése || || 6 876 || 4 144

|| || ||

Működési tevékenységekből származó nettó cash flow || || –241 261 || –149 099

|| || ||

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK || || ||

A tagállamoktól beszedett hozzájárulások || || 236 345 || 136 345

A tagállamoktól kamattámogatás címén beszedett összegek || || 43 655 || 76 345

A tagállamok nevében kamattámogatás címén kifizetett összegek || || –24 450 || –22 899

|| || ||

Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow || || 255 550 || 189 791

|| || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése || || 14 289 || 40 692

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi év kezdetén || || 452 279 || 411 587

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén || || 466 568 || 452 279

|| || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele: || || ||

Pénzeszközök || || 10 588 || 3 127

Lekötött betétek || || 455 980 || 449 152

|| || 466 568 || 452 279

|| || ||

A működési cash flow-ra vonatkozó kiegészítő közzététel || || 2012 || 2011

Kapott kamatok || || 64 490 || 57 391

Fizetett kamatok || || -1 137 || -1 162

Kapott osztalékok || || 975 || 974

A megjegyzések a pénzügyi kimutatás szerves részét képezik.

3.5. MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ, 2012. DECEMBER 31-I ÁLLAPOT

1 Általános információ

A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 23-án módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre.

A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól) kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a megállapodásnak megfelelően.

A megállapodás keretében történő finanszírozás az uniós tagállamok költségvetéseiből történik, a kifizetésre pedig egymást követő öt-hat éves időszakokra elfogadott pénzügyi jegyzőkönyvek alapján kerül sor. A megállapodás keretén belül és a 10. Európai Fejlesztési Alapként (a továbbiakban: EFA) említett, a 2008–2013-as időszakra vonatkozó második pénzügyi jegyzőkönyv 2008. július 1-jei hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) feladata az alábbiak kezelése:

- a beruházási keret, egy 3 185,5 millió EUR-nyi kockázatot hordozó forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve;

- a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, 400 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve 1,5 millió EUR a TOT-országok részére. E támogatások legfeljebb 10 %-a projektekkel kapcsolatos technikai segítség finanszírozására is fordítható.

Ez a pénzügyi kimutatás a 2012. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

 

Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB Igazgatótanácsa 2013. március 14-én elfogadta, majd 2013. május 14-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé továbbította e pénzügyi kimutatásokat.

2 Lényeges számviteli politikák

2.1 A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre vonatkozó kijelentés

A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS) összhangban készítették el.

2.2 Jelentős számviteli feltevések és becslések

A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra.

A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

§ Pénzügyi eszközök valós értéke

Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A mérlegelés kiterjed a likviditás vizsgálatára, és olyan modell-adatokat vesz figyelembe, mint a korreláció vagy a három hónapnál hosszabb lejáratú derivatívák volatilitása.

§ Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés

Minden beszámoló fordulónapjakor felülvizsgálják a beruházási keret problémás kölcsöneit és követeléseit, így értékelve, hogy az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének értékítéletére különösen a jövőbeli cash flow összegének és időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos feltevéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek következtében a tartalék jövőbeni nagysága változhat. A jelentős egyedi kölcsönökre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan kockázatokkal szemben, amelyek ugyan önmagukban nem tennék szükségessé különleges tartalék képzését, ám a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket.

A kölcsönt értékvesztettnek ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív jeleit.

§ Nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő tényezők egyikén alapszik:

- jelenlegi, független piaci tranzakciók;

- olyan másik eszköz jelenlegi valós értéke, amely alapjában véve azonos;

- a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow; vagy

- egyéb értékelési modellek.

A cash flow és a nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az eszköz megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

§ Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan értékvesztést számolnak el abban az esetben, ha az értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál hosszabb időszakot érti. A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel, többek között a jegyzett részvények árfolyama és a jövőbeli cash flow normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények értékét diszkontáló tényezőket.

2.3 A számviteli politika változása

Az elfogadott számviteli politika azonos az előző pénzügyi évben alkalmazottal. A Keret az év során nem vezetett be új vagy módosított IFRS standardot.

Kibocsátott, de még nem hatályos standardok

Az új standardok, standardmódosítások és értelmezések némelyike a 2012. január 1-je után kezdődő éves időszakokra alkalmazandó, így e pénzügyi kimutatások elkészítéséhez nem került felhasználásra.

IAS 1 Az egyéb átfogó jövedelem tételeinek prezentálása

Az IAS 1 módosítása megváltoztatja az Egyéb átfogó jövedelem soron szereplő tételek csoportosítását. Az eredménybe valamely jövőbeli időpontban átcsoportosítandó tételeket külön kell majd bemutatni azoktól a tételektől, amelyek sosem kerülnek átcsoportosításra. A módosított standard a 2012. július 1-jén vagy azután kezdődő időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett.

IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok

Az IASB által az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok standard leváltására indított háromrészes projekt első lépéseként ez a standard újból meghatározza a pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriáit, illetve számviteli kezelésüket. A standard még nincs kész állapotban, de a későbbiekben teljes mértékben az IAS 39 helyébe fog lépni. A hatálybalépés jelenleg várható időpontja 2015. január 1-je. Az IFRS 9-et az Európai Unió még nem hagyta jóvá. A Keret nem tervezi e standard korai bevezetését, amelynek hatása még nem ismert.

A következő standardot 2011-ben bocsátották ki, 2013. január 1-jétől alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett. E standard bevezetésének a Keret pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatása még nem ismert.

IFRS 13 – Valós értéken történő értékelés

Ez a standard meghatározza a valós érték fogalmát, megállapítja a valós értéken történő értékelés kereteit és közzétételeket ír elő a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatban.

2.4 A lényeges számviteli politikák összefoglalása

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő sorrendben mutatja be az eszközöket és forrásokat, és nem tesz különbséget forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között.

2.4.1 Az eurótól eltérő pénznemek átszámítása

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek.

Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő tételeket a hónap végén érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra.

2.4.2 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé.

2.4.3 A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A pénzeszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján történik.

§ Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

A lejáratig tartott pénzügyi eszközök jegyzett kötvények, amelyeket lejáratig kívánnak tartani.

Az ilyen kötvényeket kezdetben a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget a kötvény élettartama alatt a ténylegeskamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyieszköz-csoport értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek (bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést az eredményben jelenítik meg, mértéke a könyv szerinti érték, illetve a becsült jövőbeni cash flow-knak az eszköz eredeti tényleges kamatlábán számított jelenértéke közötti különbségnek felel meg.

§ Kölcsönök

A beruházási keretből nyújtott kölcsönök akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A kölcsönöket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is tartalmazó kölcsönösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig értékcsökkenési leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam módszert alkalmazva, és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra képzett céltartalékot.

§ Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt eszköznek, lejáratig tartandó befektetésnek, kölcsönnek vagy követelésnek. Ide tartoznak a tőkeeszközök és a kockázatitőke-alapokba történő befektetések.

A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a következők érvényesek:

a. Kockázatitőke-alapok

Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési iránymutatás (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési iránymutatás– IPEV-iránymutatás) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról, amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést.

b. Közvetlen tőkebefektetések

A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben a részesedés megszerzésekor alkalmazott modellt újra felhasználva.

A kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét addig szerepeltetik a hozzájárulást fizetők forrásain belül, amíg a befektetés értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el. Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza a korábban a saját tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy veszteséget.

A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert értékelési technikák (például diszkontált cash flow vagy többszörözés) alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon. Meg kell jegyezni, hogy a befektetéseket az első két év során bekerülési értéken jelenítik meg.

A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IAS 27 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja.

§ Biztosítékok

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi biztosítékokat a várt díjbevétel nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a mérlegen pedig az „egyéb eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi biztosítékok” sorban tüntetik fel.

A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:

- a biztosíték alapján keletkező bármely pénzügyi kötelezettség rendezéséhez szükséges kiadások – a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján – becsült értéke;

- a kezdetben megjelenített összeg, csökkentve a halmozott amortizációval. A kezdetben megjelenített összeg értékcsökkenéssel számított értékét a biztosításmatematikai módszer használatával számítják ki.

A pénzügyi biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „díj- és jutalékbevételek” sora tartalmazza.

A Keret így biztosított eszközeire ezt követően a biztosításmatematikai módszert alkalmazva értékcsökkenést számolnak el, és értékvesztési tesztet végeznek.

A garanciamegállapodás aláírásakor a biztosítékot függő kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a biztosíték igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként.

2.4.4 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek (bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel, vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a becsült jövőbeli cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez vezető változása.

A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken számított kölcsönökre értékvesztést számolnak el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow jelenértéke közötti különbségben adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A kamatbevételt a továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz tényleges kamatlába alapján. A kölcsönöket a megfelelő értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra. Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban megállapított értékvesztési összeget.

A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési vizsgálatokra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a beruházási kereten belül minden mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége, csökkentve az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a hozzájárulást fizetők forrásai sorból és az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés nem kerül visszaírásra az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését közvetlenül a hozzájárulást fizetők forrásaiban számolják el.

Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési egysége értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás.

2.4.5 Származtatott pénzügyi eszközök

A származtatott pénzügyi eszközök (derivatívák) közé tartoznak a keresztdevizás swap-ügyletek, a keresztdevizás kamatswap-ügyletek és a határidős devizaügyletek.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

A Keret nem él az IAS 39-ben biztosított fedezeti lehetőségekkel. Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken értékelnek és származtatott pénzügyi eszközként jelenítenek meg. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származtatott pénzügyi eszközök valós értékében bekövetkező változásokat a „Pénzügyi műveletek nettó eredménye” tartalmazza.

A derivatívákat kezdetben a kereskedési adatbázis használatával jelenítik meg.

2.4.6 Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

- a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról;

- az eszközök az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartoznak;

- az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartozó valamennyi pénzügyi eszköz azonos jellemzőkkel bír;

- az eszköznek nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek minősülne;

- az eszköz élettartama alatt az eszköznek tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az eszköz élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

2.4.7 A kölcsönökből származó kamatjövedelem

A beruházási keretből nyújtott kölcsönöket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Kölcsönök és követelések) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a tényleges kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a kölcsön várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a kölcsön nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy kölcsön nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti tényleges kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

2.4.8 Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keretbe hozzájárulást fizetők forrásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

2.4.9 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevétele

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevételét a beruházási keret átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg.

2.4.10 Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként. A kötelezettségvállalási díjakat elhatárolják, és a ténylegeskamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó kölcsön nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra könyvelik el jövedelemként.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le.

2.4.11 Adózás

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3 Kockázatkezelés

Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak:

- hitelkockázat – az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is;

- likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során;

- piaci kockázat – megfigyelhető piaci változóknak, például kamatlábaknak, devizaárfolyamoknak és tőkepiaci áraknak való kitettség.

3.1 Kockázatkezelési szervezet

Az Európai Beruházási Bank folyamatosan a körülményekhez igazítja kockázatkezelési politikáját.

Az EBB kockázatkezelése független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt hitel- és részvényárfolyam-kockázatokat. A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől. A kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató az Európai Beruházási Bank kijelölt alelnöke felé jelent. A kijelölt alelnök rendszeres találkozókon vitatja meg a kockázattal kapcsolatos kérdéseket az Ellenőrző Bizottsággal. Felelősségi körébe tartozik továbbá az Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való kockázati jelentéstétel felügyelete.

3.2 Hitelkockázat

A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is.

3.2.1. Hitelkockázati politika

A kölcsönügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor a bank a hitelkockázat számszerűsítésére és árazására törekszik. A beruházási keret a társaságok vagy pénzügyi intézmények kapcsán olyan belső minősítési módszertant dolgozott ki, amelynek rendeltetése a fő kölcsönfelvevő/kezességvállaló kedvezményezett partnerek belső minősítésének meghatározása. A módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok, közszektorbeli intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul. Minden olyan partnert, amely – a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek kezdetben – kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan belső minősítést kapnak, amely hosszú távú devizaadóssági (vagy szükség esetén helyi pénznemre vonatkozó) minősítésüket tükrözi.

A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez nem a belső minősítési módszertant használják, hanem az ágazat számára relevánsabb hitelkockázat-értékelő eszköztárat, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést és várható veszteséget rendelnek.

A nem állami (vagy államilag nem garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. Az egyes ügyletek maximális névleges értékének korlátját az ügylet várható vesztesége szabja meg. A partnerméretre vonatkozó korlátok az összevont kitettségekre érvényesek. Az ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát és hosszú lejáratú külső finanszírozásának összességét tükrözik.

A hitelkockázat mérséklése érdekében a Keret az alábbi módokon törekszik hitelminőség-javításra:

- projekttel összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog); és/vagy

- garanciák, amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például teljesítési garanciák, készfizető kezességvállalások).

A Keret emellett néha használ a projektkockázathoz közvetlenül nem kapcsolódó hitelminőség-javítási eszközöket is, például egyéb zálogokat vagy bankgaranciákat.

A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére.

3.2.2. Maximális hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás figyelembevétele nélkül

A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek - közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását.

Maximális kitettség (ezer EUR-ban) || 2012.12.31. || 2011.12.31.

ESZKÖZÖK || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 466 568 || 452 279

Származtatott pénzügyi eszközök || 115 || 434

Kölcsönök és követelések || 1 146 280 || 1 033 160

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || 87 310

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || –

Egyéb eszközök || 224 || 416

Eszközök összesen || 1 799 526 || 1 573 599

|| ||

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK || ||

Függő kötelezettségek || ||

- Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 20 000

Kötelezettségvállalások || ||

- Nem folyósított kölcsönök || 749 044 || 701 092

- Lehívott biztosítékok || 6 224 || 7 909

Mérlegen kívüli tételek összesen || 775 268 || 729 001

|| ||

Teljes hitelkitettség || 2 574 794 || 2 302 600

3.2.3. Kölcsönök és követelések hitelkockázata

3.2.3.1 Kölcsönök és követelések hitelkockázat-mérése

A Keret minden egyes hitelnyújtási ügylete kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a kölcsönbesorolás. A kölcsönbesorolást a kölcsönfelvevő minőségén, a kölcsön lejáratán, a garancián és adott esetben a garantőrön alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg.

A kölcsönbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a kölcsönök hitelkockázatának relatív rangsorát. A kölcsönbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A kölcsönbesorolásokat a következő célokból használják:

- a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként;

- a felügyeleti erőfeszítések megosztásának eszközeként;

- a kölcsön adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként;

- a várható veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként.

A kölcsönbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:

i) A kölcsönfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a kölcsönfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. A bank a Bázel II. általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a kölcsönfelvevők és a garantőrök belső minősítésének meghatározására. A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul.

ii) A csődkorreláció: ez a mutató a kölcsönfelvevő és a garantőr egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a kölcsönfelvevő és a garantőr fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb lesz a garancia értéke, és így a kölcsönbesorolásé is.

iii) A biztosítéki eszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az eszköztípusnak az együttes értékelésével számítják.

iv) A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a kölcsön minőségét és javítja belső besorolását.

v) A kölcsön futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a kölcsön futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is.

A kölcsön várható veszteségét a fenti öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség szintjétől függően a kölcsönt az alábbi kölcsönbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:

A Első osztályú kölcsönök: e kölcsönök további három alkategóriára oszthatók. Az A alkategóriába az uniós államadósság kockázatai tartoznak, vagyis a tagállamoknak nyújtott vagy általuk teljeskörűen, kifejezetten és feltétel nélkül garantált olyan kölcsönök, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek és amelyek esetében az előre nem látható veszteségek allokált aránya 0 %. Az A+ alkategóriába az olyan, nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk garantált) kölcsönök tartoznak, amelyek esetében a futamidő alatt nem várható a minőség romlása. Az A– alkategóriába olyan hitelnyújtási műveletek tartoznak, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát (például hosszú lejáratuk miatt, vagy mert egy egyébként kitűnő biztosíték jövőbeli árát magas volatilitás jellemzi) némi kétely övezi, de az esetleges minőségcsökkenés mértéke igen csekélyre várható.

B Magas minőségű kölcsönök: a bank az ezen eszközosztályba tartozó kölcsönök stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeni minőségromlásuk nem zárható ki. Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B– alkategória szolgál.

C Jó minőségű kölcsönök: ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen kölcsönök 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel.

D Ez a minősítési osztály jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel szembesülő kölcsönök között. A kölcsönbesorolás e „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál. A D– besorolású kölcsönök fokozott felügyeletet igényelnek.

E E kölcsönbesorolási kategóriában a kölcsönök kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál. Olyan kölcsönöket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki. Ezeket a kölcsönöket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet.

F Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú kölcsönökre utal. F– besorolást csak olyan fennálló kölcsönök kaphatnak, amelyeknél a kölcsönszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a kölcsönadott tőke veszteségével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek.

A D– vagy annál rosszabb belső besorolású kölcsönök általában felkerülnek a megfigyelt kölcsönök listájára. Amennyiben azonban a kölcsönt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá, úgy csak akkor kerül fel a megfigyelési listára, ha egy lényeges hitelkockázati esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik.

A Keret kölcsönportfóliójának a fent ismertetett kölcsönbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3. szakasz táblázatában található.

3.2.3.2 A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése

A következő táblázat az aláírt és a folyósított kölcsönökre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettséget mutatja kölcsönfelvevők szerinti bontásban, a garantőrök által nyújtott garanciákra is tekintettel:

2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Egyéb hitelminőség-javítás || Nem garantált || Összesen

Bankok || 12 630 || 136 695 || 207 582 || 356 907

Vállalatok || 20 077 || 78 171 || 478 358 || 576 606

Közintézmények || 30 462 || – || 18 || 30 480

Államok || – || 5 819 || 176 468 || 182 287

Teljes folyósítás || 63 169 || 220 686 || 862 425 || 1 146 280

Aláírt, de nem folyósított || 14 091 || 142 963 || 591 990 || 749 044

2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Egyéb hitelminőség-javítás || Nem garantált || Összesen

Bankok || 13 026 || 97 994 || 197 245 || 308 265

Vállalatok || 15 699 || 55 601 || 475 012 || 546 312

Közintézmények || 37 670 || – || – || 37 670

Államok || – || 6 214 || 134 699 || 140 913

Teljes folyósítás || 66 395 || 159 809 || 806 956 || 1 033 160

Aláírt, de nem folyósított || 10 434 || 173 484 || 517 174 || 701 092

A Keret kölcsöneivel kapcsolatos, kölcsönfelvevőket és garantőröket érintő eseményeket az „Ops B”, az EBB EU-n kívüli műveleteivel foglalkozó operatív igazgatósága folyamatosan monitorozza. Ez különösen a szerződéses jogok eseti értékelését jelenti romló besorolás és/vagy a szerződés nem teljesítése esetén. Szükség esetén a hitelkockázati iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor. A kölcsönöket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben történő meghozatala.

A 2008 szeptembere óta a pénzügyi piacokon lezajlott eseményekre közvetlen válaszul megszigorították a Keret kockázatfigyelési és -kezelési előírásait. Az Ops B e célból 2011 áprilisában önálló, közvetlenül a főigazgatónak beszámoló monitoringosztályt hozott létre azzal a feladattal, hogy elvégezze a kölcsönök pénzügyi és szerződéses feltételeinek monitoringját. Célja, hogy előmozdítsa a szervezeti egységek közötti információcserét, és javaslatot tegyen olyan beszámolási és operatív irányítási eljárásokra, amelyeket a pénzügyi válságok felmerülésekor szükséges gyors reagálásra lehetne alkalmazni.

3.2.3.3 Hitelminőségi elemzés a kölcsönfelvevők típusa szerint

Az alábbi táblázatok a Keret 2012. december 31-i, illetve 2011. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta.

2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || ||  Magas besorolású ||  Átlagos besorolású ||  Minimálisan elfogadott kockázatú Kockázatos ||  Nagy kockázatú ||  Besorolás nélküli ||  Összesen

|| || A – B– || C || D+ || D– vagy rosszabb || ||

Kölcsönfelvevő || Bankok || 50 000 || 24 342 || 21 864 || 529 325 || 337 014 || 962 545

Vállalatok || 7 466 || 8 006 || – || 605 672 || – || 621 144

Közintézmények || – || – || – || 70 480 || – || 70 480

Államok || – || – || – || 241 155 || – || 241 155

Összesen || || 57 466 || 32 348 || 21 864 || 1 446 632 || 337 014 || 1 895 324

2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || ||  Magas besorolású ||  Átlagos besorolású ||  Minimálisan elfogadott kockázatú Kockázatos ||  Nagy kockázatú ||  Besorolás nélküli ||  Összesen

|| || A – B– || C || D+ ||  D– vagy rosszabb || ||

Kölcsönfelvevők || Bankok || 50 002 || 9 674 || 39 966 || 356 629 || 351 476 || 807 747

Vállalatok || 3 917 || 5 279 || – || 635 825 || – || 645 021

Közintézmények || – || – || – || 38 761 || – || 38 761

Államok || – || – || – || 242 723 || – || 242 723

Összesen || || 53 919 || 14 953 || 39 966 || 1 273 938 || 351 476 || 1 734 252

3.2.3.4 Kölcsönök és követelések kockázati koncentrációja

3.2.3.4.1 Földrajzi elemzés

A kölcsönfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret kölcsönportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő országa || 2012.12.31. || 2011.12.31.

Regionális – AKCS || 84 051 || 99 543

Uganda || 140 833 || 117 035

Regionális – Nyugat-Afrika || 33 856 || 14 161

Mozambik || 137 745 || 126 666

Mauritánia || 65 670 || 43 427

Etiópia || 81 666 || 84 266

Dominikai Köztársaság || 67 991 || 66 118

Kenya || 131 566 || 65 611

Kamerun || 72 525 || 60 706

Zambia || 18 772 || 43 294

Kongói Demokratikus Köztársaság || 28 415 || 8 980

Nigéria || 14 383 || 28 691

Regionális – Csendes-óceán || 17 767 || 20 603

Regionális – Közép-Afrika || 10 431 || 12 109

Jamaica || 71 027 || 59 317

Madagaszkár || – || 1 253

Mauritius || 11 302 || 12 732

Ghána || 5 642 || 7 812

Angola || 10 009 || 13 598

Trinidad és Tobago || 1 483 || 1 002

Burkina Faso || 10 727 || 12 588

Malawi || 4 950 || 5 833

Új-Kaledónia || 4 198 || 4 673

Ruanda || 9 641 || 11 197

Niger || 4 146 || 3 950

Francia Polinézia || 2 631 || 3 131

Botswana || – || –

Szenegál || 5 837 || 10 329

Lesotho || 3 827 || 3 902

Vanuatu || 3 639 || 3 917

Belize || 13 || 103

Grenada || 2 477 || 2 698

Gabon || 1 011 || 1 509

Togo || 52 644 || 53 224

Zöld-foki-szigetek || 27 073 || 28 405

Dzsibuti || 762 || 777

Haiti || 4 654 || –

Saint Lucia || 2 916 || –

Összesen || 1 146 280 || 1 033 160

3.2.3.4.2 Ágazati elemzés

Az alábbi táblázat a beruházási keret kölcsönportfóliójának a kölcsönfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek az átfogó kölcsönök között szerepelnek (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő gazdasági ágazata || 2012.12.31. || 2011.12.31.

Átfogó kölcsönök és ügynökségi megállapodások || 252 662 || 218 912

Légitársaságok és repülőgépgyártás || 13 || 103

Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek || 30 480 || 31 052

Alapanyagok és bányászat || 168 911 || 135 573

Vegyi anyagok, műanyagok és gyógyszerek || – || 20 400

Ivóvíz, szennyvíztisztítás || 38 697 || 33 247

Villamos energia, szénipar, egyéb || 409 090 || 358 745

Élelmiszerlánc || – || 1 224

Tárgyi eszközök/tartós fogyasztási cikkek || 3 827 || 3 902

Tengeri szállítás, egyéb || 5 819 || 6 214

Nyersanyag-feldolgozás, építőipar || 24 154 || 29 025

Papírlánc || 4 747 || 4 840

Út- és autópálya-építés || 73 921 || 62 856

Távközlés || 18 427 || 24 963

Szolgáltatás és egyéb || 115 532 || 102 084

Összesen || 1 146 280 || 1 033 160

3.2.3.5 Kölcsönhátralékok

A késedelmes összegeket a „Késedelmes fizetések nyomon követési útmutatója” elnevezésű eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik.

A késedelmes összegek nyomon követése és jelentése általában az EBB Ügyletmonitoring és Adósságkezelési Igazgatóságához tartozó, késedelmes fizetésekkel foglalkozó csoport feladata. A csoport havonta jelentést készít a Keret kölcsöneinek esedékes, de be nem fizetett törlesztőrészleteiről, havi bontású táblázatba foglalva a nyolc napot meghaladó késéseket. A havi jelentés ország, kölcsön és törlesztőrészlet szerinti bontásban részletesen bemutatja a már meghozott vagy meghozandó intézkedéseket.

Emellett a több mint 90 napja esedékes kölcsönökről külön jelentést készítenek és küldenek el az Európai Bizottságnak. Az EBB Igazgatási Bizottsága évente kétszer összefoglaló táblázatot kap a több mint 30, illetve 90 napja esedékes kölcsönhátralékokról, amelyhez csatolva egy jelentés összehasonlító információkat szolgáltat a hátralékok éves és féléves alakulásáról.

Az érintett kölcsönök hátralékai az alábbiakban láthatók (ezer EUR-ban):

|| Megjegyzések || Kölcsönök és követelések 2012.12.31. || Kölcsönök és követelések 2011.12.31.

Könyv szerinti érték || || 1 146 280 || 1 033 160

|| || ||

Egyedi értékvesztésű tételek || || ||

Bruttó összeg || || 110 767 || 112 662

Értékvesztés || 7 || –45 144 || –48 816

Egyedi értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke || || 65 623 || 63 846

|| || ||

Kollektív értékvesztésű tételek || || ||

Bruttó összeg || || – || –

Értékvesztés || || – || –

Kollektív értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke || || – || –

|| || ||

Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek || || ||

|| || ||

A lejárt esedékesség bontása || || ||

30–60 nap || || 12 ||  8

60–90 nap || || – ||  472

90–180 nap || || – ||  13

több mint 180 nap || || – ||  33

Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke || || 12 ||  526

|| || ||

Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke || || 1 080 645 || 968 788

|| || ||

Kölcsönök és követelések könyv szerinti értéke összesen || || 1 146 280 || 1 033 160

|| || || ||

3.2.4. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be. 2012. december 31-én a befektetések csak bankbetét és más rövid távú pénzügyi eszköz formáját öltötték. A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is megengedhetők lennének.

Az engedélyezett bankoknak vagy kibocsátóknak a rövid táv tekintetében legalább P-1/A-1/F1 (Moody’s, S&P, Fitch) minősítéssel kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az egyes engedélyezett bankok vagy kibocsátók engedélyezett korlátjának felső határa jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró).

Az engedélyezett jogalanyoknál elhelyezett betétek lekötési ideje nem haladhatja meg a három hónapot, mértéke legfeljebb a hitelkitettségi korlátig terjedhet.

2012. december 31-én, illetve 2011. december 31-én a Keret által birtokolt bankbetétek és rövid távú kereskedelmi papírok legalább P-1 minősítést értek el a Moody’s-nál. A 2011. december 31-i P-2-es minősítés az egyik fél 2011. december 21-i leminősítésének köszönhető.

Az alábbi táblázat a bankbetétek és az elhatárolt kamatok állományát mutatja (ezer EUR-ban):

     A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) ||      A hosszú távú minősítések      elvárt minimuma      (Moody's megfelelő) || 2012.12.31. || 2011.12.31.

P-1 ||      Aa1 || 43 400 || 10% || – || –

P-1 ||      Aa2 || – || – || 28 622 || 6%

P-1 ||      Aa3 || 130 901 || 29% || 105 547 || 24%

P-1 ||      A1 || 83 500 || 18% || 117 603 || 26%

P-1 ||      A2 || 198 179 || 43% || 179 938 || 40%

P-2 ||      A3 || – || – || 17 441 || 4%

Összesen ||      || 455 980 || 100% || 449 151 || 100%

3.2.5. Derivatívák hitelkockázata

3.2.5.1 Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika

A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban. Az Európai Beruházási Bank minden swap-ügyletet külső partnerrel hajt végre. A swap-ügyletek feltételeit minden esetben az Európai Beruházási Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti.

3.2.5.2 A derivatívák hitelkockázatának értékelése

Az Európai Beruházási Bank által a Keret megbízásából végrehajtott swap-ügyletekre ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A swap-partnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swap-ügyletei kapcsán.

Az Európai Beruházási Bank a swap-ügyletekkel és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és potenciális jövőbeni kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető.

Az alábbi táblázat a swap-szerződések (keresztdevizás swap-ügyleteket és keresztdevizás kamatswap-ügyleteket tartalmazó, de rövid távú kamatswapok nélkül értelmezett) állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti bontásban:

Swap-szerződések 2012. december 31-én || kevesebb mint || 1 év || 5 év || több mint || 2012 összesen

(ezer EUR-ban) || 1 év || –5 év || –10 év || –10 év ||

Névérték || 1 480 || 9 833 || 15 253 || – || 26 566

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || 71 || –528 || –3 529 || – || –3 986

Swap-szerződések 2011. december 31-én || kevesebb mint || 1 év || 5 év || több mint || 2011 összesen

(ezer EUR-ban) || 1 év || –5 év || –10 év || –10 év ||

Névérték || 7 042 || 43 593 || 16 899 || – || 67 534

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || –674 || –1 331 || –3 869 || – || –5 874

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított kölcsöneivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid távú swap-szerződéseket köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de rendszeresen megújítják őket. A rövid távú devizaswap-ügyletek névértéke a 2011. december 31-i 585 millió EUR-val szemben 2012. december 31-én 652 millió EUR-t tett ki. A rövid távú devizaswap-ügyletek valós értéke a 2011. december 31-i –6,4 millió EUR értékkel szemben 2012. december 31-én –2,9 millió EUR-t tett ki.

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított kölcsöneivel kapcsolatos kamatlábkockázat fedezése érdekében kamatlábswap-szerződéseket köt. A 2012. december 31-én fennálló egyetlen kamatlábswap névleges értéke 19,6 millió EUR (2011: zéró), valós értéke pedig 0,03 millió EUR volt (2011: zéró).

3.2.6. Lejáratig tartott pénzügyi eszközök hitelkockázata

Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag három hónapon belüli lejáratú kötvénypozíciókat tartalmaz.

     A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) ||      A hosszú távú minősítések      elvárt minimuma      (Moody's megfelelő) || 2012.12.31. || 2011.12.31.

P-2 ||      Baa2 || 50 143 || 51% || – || –

P-3 ||      Baa3 || 48 886 || 49% || – || –

Összesen ||      || 99 029 || 100% || – || –

3.3 Likviditási kockázat

3.3.1 A likviditási kockázat kezelése

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során.

A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származnak (9. és 10. EFA forrásai), másodsorban a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Figyelembe véve az EBB-nek a beruházási hitelkeret irányításával és működésével kapcsolatos előrejelzéseit, a Bizottság minden évben összeállítja és október 15-éig a Tanácsnak átadja a kötelezettségvállalásokról, a kifizetésekről, valamint a jelenlegi és a következő költségvetési évben esedékes hozzájárulási felhívások (kamattámogatásokat is tartalmazó) éves összegéről szóló nyilatkozatot.

A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe veszik. A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges az Ops B által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére.

A Keret nevében nyitott számlák eszközeit az EBB Treasury osztálya kezeli, a kiszolgáló egységek és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvvel összhangban. Az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek a Pénzügyi Tervezés és Bonyolítás osztály felelősségébe tartoznak.

A feladatok elkülönítésének elvével összhangban a treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése a bank Kockázatkezelési igazgatóságának feladatkörébe tartozik.

3.3.2 A likviditási kockázat értékelése

E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat alapul véve).

A Keret kötelezettségvállalásai az aláírt kölcsönmegállapodások jóváírásainak folyósítatlan részeit, az aláírt tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott kölcsöngaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és technikai segítségnyújtást jelentik. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben bizonytalan. A beruházási keret kölcsönei folyósítási határidővel rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor, figyelemmel arra is, hogy a finanszírozási műveleteket meglehetősen változékony működési környezetben kell végrehajtani. A tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére. A kölcsöngaranciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségek közé, kivéve ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A fennálló garancia összege a garantált kölcsön visszafizetési ütemének megfelelően csökken.

Ezt figyelembe véve az alább bemutatott lejárati bontást a Keret likviditási tervéhez használt standard módszerekkel számított előrejelzések felhasználásával becsültük meg, minden egyes alkalommal tekintettel a szerződéses folyósítási időszakra is. Ami a technikai segítségnyújtási szerződésekhez kapcsolódó folyósítási kötelezettségvállalásokat illeti, ezek rendszerint rövid távúak (egy éven belüliek). A „határozatlan lejárat” a következő eseteket fedi le: lehívott és le nem hívott garanciákból származó kötelezettségvállalások; vállalt, de nem folyósított kölcsönök, amelyek szerződéses folyósítási időszaka lejárt; kamatláb-támogatások, amelyek forrásait átalányalapon hívták le jövőbeni kötelezettségek fedezésére.

A származtatott pénzügyi kötelezettségek likviditási profilja a swapügyletek – köztük keresztdevizás swapok (CCS), keresztdevizás kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok, és kamatlábswapok – szerződéses diszkontálatlan cash flow-it tartalmazza.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ||  Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Határozatlan lejárat || Bruttó nominális kiáramlás

ezer EUR-ban 2012.12.31-én

Egyéb (kibocsátott garanciák, lehívott garanciák) || – || – || – || – || 26 224 || 26 224

Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai || 16 500 || 287 657 || 243 020 || – || 201 867 || 749 044

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai || – || 26 806 || 54 958 || 7 319 || 127 987 || 217 070

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai || 255 || 101 495 || 79 206 || – || 23 599 || 204 555

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai || 2 000 || 8 511 || 13 109 || – || – || 23 620

Összesen || 18 755 || 424 469 || 390 293 || 7 319 || 379 677 || 1 220 513

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ||  Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Határozatlan lejárat || Bruttó nominális kiáramlás

ezer EUR-ban 2011.12.31-én

Egyéb (kibocsátott garanciák, lehívott garanciák) || – || – || – || – || 27 909 || 27 909

Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai || 2 295 || 257 127 || 274 573 || 54 000 || 113 097 || 701 092

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai || 2 035 || 38 424 || 38 010 || 7 666 || 178 432 || 264 567

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai || 1 445 || 31 100 || 139 211 || – || 16 211 || 187 967

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai || 4 564 || 16 693 || – || – || – || 21 257

Összesen || 10 339 || 343 344 || 451 794 || 61 666 || 335 649 || 1 202 792

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR-ban 2012.12.31-én ||  legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

CCS és CCIRS – beáramlás || 1 238 || 7 364 || 14 498 || 5 350 || 28 450

CCS és CCIRS – kiáramlás || –1 286 || –8 428 || –17 218 || –5 894 || –32 826

Rövid távú devizaswap – beáramlás || 649 000 || – || – || – || 649 000

Rövid távú devizaswap – kiáramlás || –652 451 || – || – || – || –652 451

Kamatlábswap – beáramlás || 65 || 511 || 3 274 || 2 117 || 5 967

Kamatlábswap – kiáramlás || – || –753 || –3 537 || –1 577 || –5 867

Összesen || –3 434 || –1 306 || –2 983 || –4 || –7 727

|| || || || ||

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR-ban 2011.12.31-én ||  Legfeljebb 3 hónap || 3 hónap és 1 év között || 1 év és 5 év között || Több mint 5 év || Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

CCS és CCIRS – beáramlás || 9 873 || 14 365 || 19 533 || 7 430 || 51 201

CCS és CCIRS – kiáramlás || –10 091 || –17 527 || –24 420 || –9 015 || –61 053

Rövid távú devizaswap – beáramlás || 585 000 || – || – || – || 585 000

Rövid távú devizaswap – kiáramlás || –591 909 || – || – || – || –591 909

Összesen || –7 127 || –3 162 || –4 887 || –1 585 || –16 761

3.4 Piaci kockázat

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok, devizaárfolyamok és (a kibocsátó hitelképességének változásától független) hitelkockázati felárak változása befolyásolja a gazdálkodó egység bevételeit vagy pénzügyi eszközeinek értékét.

3.4.1. Kamatlábkockázat

A kamatlábkockázat a Keret által fenntartott pozícióik gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon volatilitása, amely a piaci hozamok kedvezőtlen alakulásával vagy a kamatlábak szerkezetével függ össze. Kamatlábkockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha a különböző eszközök és kötelezettségek eltérő kamat- és lejárati jellemzőkkel rendelkeznek.

A Keret a kölcsönportfóliója és a kapcsolódó mikrofedezeti swapok kamatlábkockázattal szembeni érzékenységét bázispontérték-számítással méri.

A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott időkereten („pénzpiac – legfeljebb egy év”, „igen rövid – 2-3 év”, „rövid – 4–6 év”, „hosszú – 12–20 év” vagy „különösen hosszú – 21 éven túli”) belüli 1 bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén.

A kölcsönök nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban és az USD-n kívüli devizákban denominált cash flow-kra az EUR finanszírozási görbét használja (EUR swapgörbe + EBB finanszírozási kamatkülönbözet), az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD finanszírozási görbét. A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR swapgörbét használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD finanszírozási görbét.

Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti swapokat is tartalmazó kölcsönportfólió nettó jelenértéke a kamatlábak 1 bázispontos párhuzamos emelkedése esetén 2012. december 31-én 341 ezer EUR-ral csökkenne (2011. december 31-én: 239 ezer EUR-ral).

Bázispontérték (ezer EUR-ban) || Pénz piac || Igen rövid || Rövid || Középtávú || Hosszú || Különösen hosszú || Összesen

2012. december 31-én || 1 év || 2–3 év || 4–6 év || 7–11 év || 12–20 év || 21 év ||

A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen || –25 || -47 || -90 || -117 || -62 || – || -341

Bázispontérték (ezer EUR-ban) || Pénz piac || Igen rövid || Rövid || Középtávú || Hosszú || Különösen hosszú || Összesen

2011. december 31-én || 1 év || 2–3 év || 4–6 év || 7–11 év || 12–20 év || 21 év ||

A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen || –20 || –28 || –60 || –78 || -53 || – || –239

3.4.2. Árfolyamkockázat

Az árfolyamkockázat a Keret által fenntartott pozícióik gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon volatilitása, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A Keret minden olyan esetben árfolyamkockázatnak van kitéve, amikor eszközei és kötelezettségei eltérő pénznemben vannak meghatározva. Az árfolyamkockázat a jövőbeni cash flow értékének árfolyammozgások miatti váratlan és kedvezőtlen változásait is magába foglalja.

3.4.2.1 Árfolyamkockázat a treasury-eszközök esetében

A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva.

Az árfolyamkockázatot azonnali vagy határidős devizaügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdeviza-swapokkal fedezik. Az EBB Treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben.

3.4.2.2 Árfolyamkockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében

A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben meg lehet határozni.

Az (EUR-ral mint referencia-pénznemmel szembeni) árfolyamkockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret árfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható.

3.4.2.2.1. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése

- A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált kölcsöneit a mögöttes kölcsön pénzügyi profiljának megfelelő keresztdeviza-swapokkal kell fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik.

- A Keret műveleteinek EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon folyósításai esetében, amelyekhez nem kapcsolódik hosszú távú fedezeti művelet, a Treasury osztály a folyósítás előtt két nappal devizaügyletet kezdeményez. A Keret műveleteihez alkalmazott átváltási árfolyamnak és a Treasury osztály által kapott piaci árfolyamnak meg kell egyeznie. Ehhez hasonlóan a Treasury osztály az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben kapott visszafizetések esetében is devizaműveletet végez, amennyiben a kapott összegek átváltása szükséges.

- A le nem hívott biztosítékok kapcsán nem kell devizafedezeti műveleteket végezni. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben lehívott biztosítékokat ugyanakkor fedezik.

- Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon műveletek, amelyek kapcsán a Treasury osztály nem tud elvégezni devizafedezeti műveletet, fedezetlenül maradnak. Ide tartoznak a helyi pénznemben denominált, de EUR-ban vagy USD-ban rendezett (szintetikus) műveletek is. A Keret kitettsége az így keletkezett árfolyamkockázat kapcsán fennmarad.

3.4.2.2.2. Az USD-ban denominált műveletek fedezése

- A Keret műveleteinek USD-ban denominált teljes kintlévőségét (a le nem hívott biztosítékok kivételével) fedezni kell USD/EUR swap-ügyletekkel, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak. A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez.

- Rendszeres időszakonként ki kell számítani a teljes USD-kitettség számviteli nyilvántartásoknak megfelelő összegét is, hogy szükség esetén a következő devizaswap-megújításkor ki lehessen igazítani a fedezet mértékét.

- Amennyiben a Treasury osztály a működés szempontjából kényelmesebbnek tartja, úgy egyes USD-kölcsönöket keresztdeviza-swapokkal is fedezhet.

- A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy EUR-ra kell váltani.

- Az USD-ügyletekből származó fedezetlen kintlévőségek (névértéken) semmikor sem haladhatják meg az 5 000 000 USD-t (öt millió USA-dollárt). E korlátot évente kiigazítják. A korlát átlépése esetén a Treasury osztály devizaművelettel a korlát alá szorítja a kitettség értékét.

3.4.2.3 Devizapozíciók

Az alábbi táblázatok a Keret devizapozícióit mutatják (ezer EUR-ban):

2012. december 31-én || EUR || USD || KES || AKCS/TOT deviza || Összesen

|| || || || ||

ESZKÖZÖK || || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 424 647 || 41 921 || – || – || 466 568

Származtatott pénzügyi eszközök || 1 064 || –949 || – || – || 115

Kölcsönök és követelések || 513 231 || 508 412 || 60 348 || 64 289 || 1 146 280

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 66 509 || 259 694 || – || 6 798 || 333 001

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || – || – || – || 87 310

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || – || – || – || 99 029

Egyéb eszközök || – || – || – || 224 || 224

Eszközök összesen || 1 191 790 || 809 078 || 60 348 || 71 311 || 2 132 527

|| || || || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || ||

Kötelezettségek || || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || –675 814 || 682 849 || – || – || 7 035

Halasztott bevételek || 37 560 || 248 || – || – || 37 808

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 312 040 || 46 || – || – || 312 086

Egyéb kötelezettségek || 905 || 19 || 14 || 215 || 1 153

Összes kötelezettség || –325 309 || 683 162 || 14 || 215 || 358 082

A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 561 309 || – || – || – || 1 561 309

Valós érték tartalék || 5 366 || 59 144 || – || 3 924 || 68 434

Visszatartott nyereség || 144 702 || – || – || – || 144 702

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 711 377 || 59 144 || – || 3 924 || 1 774 445

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 386 068 || 742 306 || 14 || 4 139 || 2 132 527

Devizapozíció 2012. december 31-én || –194 278 || 66 772 || 60 334 || 67 172 || –

|| || || || ||

2012. december 31-én: || || || || ||

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || ||

Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök || 794 475 || 171 639 || – || – || 966 114

Lehívott biztosítékok || – || – || – || 6 224 || 6 224

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás || 204 555 || – || – || – || 204 555

|| || || || ||

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || ||

Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || – || – || – || 20 000

2011. december 31-én || EUR || USD || CAD || AKCS/TOT deviza || Összesen

|| || || || ||

ESZKÖZÖK || || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 416 384 || 35 895 || – || – || 452 279

Származtatott pénzügyi eszközök || 13 419 || –12 985 || – || – || 434

Kölcsönök és követelések || 477 340 || 501 923 || – || 53 897 || 1 033 160

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 54 287 || 186 525 || 4 303 || 6 545 || 251 660

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || – || – || – || 87 310

Egyéb eszközök || 50 || – || – || 366 || 416

Eszközök összesen || 1 048 790 || 711 358 || 4 303 || 60 808 || 1 825 259

|| || || || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || ||

Kötelezettségek || || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || –641 758 || 654 460 || – || – || 12 702

Halasztott bevételek || 32 689 || 314 || – || – || 33 003

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 329 598 || 62 || – || – || 329 660

Egyéb kötelezettségek || 691 || 19 || – || 403 || 1 113

Összes kötelezettség || –278 780 || 654 855 || – || 403 || 376 478

A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 281 309 || – || – || – || 1 281 309

Valós érték tartalék || 41 750 || – || – || – || 41 750

Visszatartott nyereség || 125 722 || – || – || – || 125 722

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 448 781 || – || – || – || 1 448 781

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 170 001 || 654 855 || – || 403 || 1 825 259

Devizapozíció 2011. december 31-én || –121 211 || 56 503 || 4 303 || 60 405 || –

|| || || || ||

2011. december 31-én: || || || || ||

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || ||

Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök || 761 319 || 204 340 || – || – || 965 659

Lehívott biztosítékok || – || – || – || 7 909 || 7 909

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás || 209 223 || || – || – || 209 223

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || ||

Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || – || – || – || 20 000

3.4.2.4 Devizaérzékenység-vizsgálat (ezer EUR-ban)

A beszámoló fordulónapjakor a legjelentősebb nettó devizakitettség az USD-val szembeni nettó kitettség volt. 2012. december 31-én az USD-árfolyam +/– 10 %-os változása a hozzájárulást fizetők forrásainak összesen +/– 6 682 EUR-s változását okozta volna (2011. december 31-én +/– 5 650 EUR-s változását).

3.4.2.5 Átváltási árfolyam

2012. december 31-én és 2012. december 31-én a következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához:

|| 2012. december 31. || 2011. december 31.

EU-n kívüli deviza || ||

Dominikai peso (DOP) || 53,1220 || 49,8498

Fidzsi dollár (FJD) || 2,3417 || 2,3630

Gourde (HTG) || 55,7265 || 52,1645

Kenyai shilling (KES) || 113,68 || 109,53

Ugija (MRO) || 393,99 || 372,52

Mauritiusi rúpia (MUR) || 40,19 || 37,43

Ruandai frank (RWF) || 811,83 || 771,76

Ugandai shilling (UGX) || 3 549 || 3 205

USA-dollár (USD) || 1,3194 || 1,2939

CFA-frank (XAF/XOF) || 655,957 || 655,957

Rand (ZAR) || 11,1727 || 10,4830

3.4.3. Részvényárfolyam-kockázat (ezer EUR-ban)

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében vagy az egyedi tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke.

A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a kockázati tőkebefektetései, vagyis közvetlen tőkebefektetései és kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve.

A tőkebefektetéseket pontrendszerben értékelik. Minden egyes befektetést több, három fő kategóriába sorolható kritérium alapján vizsgálnak: gazdálkodás, üzleti terv és szerkezet. Az egyedi pontszámokat összevonva egyetlen összpontszámmal jellemzik a befektetés szilárdságát.

A részvényárfolyam-kockázati kitettségeket mind egyedi, mind halmozott szinten korlátozzák. A korlátok nagysága a tőkebefektetés minőségétől függ.

A magánkézben lévő részvénypozíciók értéke a folyamatos monitoring és kontroll céljára nehezen elérhető. Az ilyen pozíciók esetében a valamilyen értékelési technikával készült számok tekinthetők a legjobbnak.

A részvényindexek és az egyedi részvénybefektetés-értékek 10 %-os csökkenésének a Keret hozzájárulásait fizetők forrásaira (az értékesíthető részvényportfólió valós értékének változásából eredő) hatása, az összes egyéb változó konstans értéke mellett –33 300 EUR volt 2012. december 31-én és –25 166 EUR 2011. december 31-én.

4 Eszközök és kötelezettségek valós értéke

Az alábbi táblázat kategóriák szerinti bontásban összehasonlítja a Keret eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értékét és valós értékét, amelyeket a pénzügyi kimutatások tartalmaznak (ezer EUR-ban):

|| Könyv szerinti érték 2012.12.31. || Valós érték 2012.12.31. || Könyv szerinti érték 2011.12.31. || Valós érték 2011.12.31.

Valós értéken nyilvántartott eszközök || || || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 333 001 || 333 001 || 251 660 || 251 660

Származtatott pénzügyi eszközök || 115 || 115 || 434 || 434

Összesen || 333 116 || 333 116 || 252 094 || 252 094

|| || || ||

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 466 568 || 466 568 || 452 279 || 452 279

Kölcsönök és követelések || 1 146 280 || 1 226 409 || 1 033 160 || 1 022 679

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben || 87 310 || 87 310 || 87 310 || 87 310

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 99 029 || 98 805 || – || –

Egyéb eszközök || 224 || 224 || 416 || 416

Összesen || 1 799 411 || 1 879 316 || 1 573 165 || 1 562 684

Eszközök összesen || 2 132 527 || 2 212 432 || 1 825 259 || 1 814 778

|| || || ||

Valós értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 7 035 || 7 035 || 12 702 || 12 702

Összesen || 7 053 || 7 053 || 12 702 || 12 702

|| || || ||

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || ||

Halasztott bevételek || 37 808 || 37 808 || 33 003 || 33 003

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 312 086 || 312 086 || 329 660 || 329 660

Egyéb kötelezettségek || 1 153 || 1 153 || 1 113 || 1 113

Összesen || 351 047 || 351 047 || 363 776 || 363 776

Összes kötelezettség || 358 082 || 358 082 || 376 478 || 376 478

Az alábbiakban az eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározására használt módszertanokat és feltételezéseket ismertetjük:

§ Eszközök, amelyek esetében a valós érték a könyv szerinti értékhez közelít

A likvid vagy három hónapnál rövidebb lejáratú eszközök és kötelezettségek esetében feltételezik, hogy a könyv szerinti érték a valós értékhez közelít.

§ Valós értéken nyilvántartott eszközök és kötelezettségek

Egy pénzügyi eszköz valós értékének megállapításához első körben az aktív piacon közzétett árjegyzéseket használják. A beruházási keret befektetési portfóliójának széles köre miatt ilyenek ritkán állnak rendelkezésre. A hozzáférhető piaci ár nélküli eszközök esetében a valós értéket – lehetőleg a mérlegfordulónapkor érvényes megfigyelhető piaci adatokon alapuló – értékelési technikák vagy modellek segítségével becsülik.

Az alábbi táblázat a pénzügyi eszközöket a valós érték megállapítására szolgáló értékelési módszer szerint mutatja be. A következő kategóriákat határozták meg:

- 1. szint:      aktív piacon jegyzett (kiigazítatlan) árak;

- 2. szint:      az 1. szintű értékek kivételével minden olyan ár, amely az eszköz esetében megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva);

- 3. szint:      az eszköz olyan értéke, amely nem megfigyelhető piaci adatokon alapul (nem megfigyelhető érték)

2012. december 31-én (ezer EUR-ban) || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen

Pénzügyi eszközök || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || – || 115 || – || 115

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 11 001 || – || 322 000 || 333 001

Összesen || 11 001 || 115 || 322 000 || 333 116

|| || || ||

Pénzügyi kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || – || 7 035 || – || 7 035

Összesen || – || 7 035 || – || 7 035

2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen

Pénzügyi eszközök || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || – || 434 || – || 434

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 15 214 || – || 236 446 || 251 660

Összesen || 15 214 || 434 || 236 446 || 252 094

|| || || ||

Pénzügyi kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || – || 12 702 || – || 12 702

Összesen || – || 12 702 || – || 12 702

A beruházási keret 2012-ben nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között.

Az alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2012. december 31-ével végződő és a 2011. december 31-ével végződő évben bekövetkezett változásokat mutatják:

(ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg 2012. január 1-én || 236 446

Teljes nyereség vagy veszteség ||

- az eredményben || 8 133

- az egyéb átfogó jövedelemben || 15 041

Folyósítások || 81 981

Visszafizetések || –19 601

Egyenleg 2012. december 31-én || 322 000

(ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg 2011. január 1-jén || 171 638

Teljes nyereség vagy veszteség ||

- az eredményben || –3 206

- az egyéb átfogó jövedelemben || 21 759

Folyósítások || 67 829

Visszafizetések || –21 574

Egyenleg 2011. december 31-én || 236 446

5 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (ezer EUR-ban)

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek megoszthatók a tagállamoktól kapott és még kihelyezetlen források, valamint a beruházási keret működési és pénzügyi tevékenységéből származó források között.

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Befolyt, még kihelyezetlen tagállami hozzájárulások || 117 622 || 195 205

A Keret pénzügyi és operatív tevékenységeiből származó pénzeszközök || 348 946 || 257 074

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összesen || 466 568 || 452 279

6 Származtatott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

A kereskedési céllal tartottként besorolt származtatott pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

2012. december 31-én || Valós érték || Névérték

Eszközök || Kötelezettségek

Keresztdevizás swapok || 87 || -102 || 7 062

Keresztdevizás kamatswapok || – || –3 971 || 19 504

Kamatlábswapok || 28 || – || 19 568

Devizaforward || – || –2 962 || 652 451

Származtatott pénzügyi eszközök összesen || 115 || –7 035 || 698 585

|| || ||

2011. december 31-én || Valós érték || Névérték

Eszközök || Kötelezettségek

Keresztdevizás swapok ||  434 || –953 || 29 376

Keresztdevizás kamatswapok || – || –5 355 || 38 158

Devizaforward || – || –6 394 || 585 000

Származtatott pénzügyi eszközök összesen || 434 || –12 702 || 652 534

7 Kölcsönök és követelések (ezer EUR-ban)

A kölcsönök és követelések fő összetevői a következők:

|| Átfogó kölcsönök  (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen

Névérték 2012. január 1-jén || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394

Folyósítás || 79 015 || 154 003 || – || 233 018

Leírás || –947 || –1 206 || – || –2 153

Visszafizetések || –39 967 || –71 368 || –4 145 || –115 480

Tőkésített kamatok || – || –117 || 9 739 || 9 622

Árfolyamkülönbség || –8 780 || –7 692 || –493 || –16 965

Névérték 2012. december 31-én || 254 686 || 789 970 || 133 780 || 1 178 436

|| || || ||

Értékvesztés 2012. január 1-jén || –7 609 || –16 372 || –24 835 || –48 816

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || –835 || –292 || – || –1 127

Leírások értékvesztése || 947 || 1 206 || – || 2 153

Értékvesztés visszaírása || 910 || 814 || – || 1 724

Devizaárfolyam-különbség || 93 || 348 || 480 || 921

Értékvesztés 2012. december 31-én || –6 494 || –14 296 || –24 355 || –45 145

|| || || ||

Amortizált bekerülési érték || –1 641 || –3 984 || –82 || –5 707

Elhatárolt kamat || 5 246 || 9 244 || 4 206 || 18 696

Kölcsönök és követelések 2012. december 31-én || 251 797 || 780 934 || 113 549 || 1 146 280

|| || || || ||

(*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat

|| Átfogó kölcsönök (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen

Névérték 2011. január 1-jén || 246 500 || 542 322 || 123 910 || 912 732

Folyósítás || 25 689 || 211 351 || 0 || 237 040

Leírás ||  0 ||  0 || –2 000 || –2 000

Visszafizetések || –48 554 || –51 712 || –4 144 || –104 410

Tőkésített kamatok || 0 || 459 || 10 053 || 10 512

Devizaárfolyam-különbség || 1 730 || 13 930 ||  860 || 16 520

Névérték 2011. december 31-én || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394

|| || || ||

Értékvesztés 2011. január 1-jén || –15 006 || –18 056 || –44 023 || –77 085

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || –1 746 || –1 514 || –773 || –4 033

Leírások értékvesztése ||  0 ||  0 || 2 000 || 2 000

Értékvesztés visszaírása || 9499 || 3263 || 18 723 || 31 485

Devizaárfolyam-különbség || –356 || –65 || –762 || –1 183

Értékvesztés 2011. december 31-én || –7 609 || –16 372 || –24 835 || –48 816

|| || || ||

Amortizált bekerülési érték || –1 700 || –3 428 || –99 || –5 227

Elhatárolt kamat || 3 498 || 9 499 || 3 812 || 16 809

Kölcsönök és követelések 2011. december 31-én || 219 554 || 706 049 || 107 557 || 1 033 160

|| || || || ||

(*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat

8 Értékesíthető pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

|| Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen

Bekerülési érték 2012. január 1-jén || 182 692 || 36 565 || 219 257

Folyósítások || 56 007 || 25 974 || 81 981

Visszafizetések / értékesítések || –19 570 || –31 || –19 601

Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége || 1 581 || –678 || 903

Bekerülési érték 2012. december 31-én || 220 710 || 61 830 || 282 540

|| || ||

Nem realizált nyereség és veszteség 2012. január 1-jén || 29 781 || 11 969 || 41 750

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás || 29 540 || –2 856 || 26 684

Nem realizált nyereség és veszteség 2012. december 31-én || 59 321 || 9 113 || 68 434

|| || ||

Értékvesztés 2012. január 1-jén || –6 887 || –2 460 || –9 347

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || –7 976 || –951 || –8 927

Értékvesztés devizaárfolyam-különbsége || 133 || 168 || 301

Értékvesztés 2012. december 31-én || –14 730 || –3 243 || –17 973

|| || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2012. december 31-én || 265 301 || 67 700 || 333 001

|| Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen

Bekerülési érték 2011. január 1-jén || 142 932 || 33 350 || 176 282

Folyósítások || 59 579 || 8 250 || 67 829

Visszafizetések / értékesítések || –20 236 || –4 735 || –24 971

Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége || 417 || –300 || 117

Bekerülési érték 2011. december 31-én || 182 692 || 36 565 || 219 257

|| || ||

Nem realizált nyereség és veszteség 2011. január 1-jén || 11 335 || 13 235 || 24 570

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás || 18 446 || –1 266 || 17 180

Nem realizált nyereség és veszteség 2011. december 31-én || 29 781 || 11 969 || 41 750

|| || ||

Értékvesztés 2011. január 1-jén || –2 || –6 022 || –6 024

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || –6 888 || – || –6 888

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a korábbi években rögzített értékvesztés felhasználása || 2 || 3 714 || 3 716

Értékvesztés devizaárfolyam-különbsége || 1 || –152 || –151

Értékvesztés 2011. december 31-én || –6 887 || –2 460 || –9 347

|| || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2011. december 31-én || 205 586 || 46 074 || 251 660

9 A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések (ezer EUR-ban)

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések fő alkotóelemei a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulás || 87 310 || 87 310

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések teljes összege || 87 310 || 87 310

10 Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

A lejáratig tartott portfólió olyan jegyzett kötvényeket tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál rövidebb. Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió mozgásait tartalmazza:

2012. január 1-jei egyenleg: || –

Részesedésszerzés || 98 278

Ázsió/diszázsió amortizációja || –210

Az elhatárolt kamat változása || 961

2012. december 31-i egyenleg: || 99 029

11 Egyéb eszközök (ezer EUR-ban)

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Az EBB-vel szembeni követelések || 7 || 59

Pénzügyi biztosítékok || 217 || 357

Követelések a technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatban || 337 || –

A technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatos követelések értékvesztése (20. megjegyzés) || –337 || –

Egyéb eszközök összesen || 224 || 416

12 Halasztott bevételek (ezer EUR-ban)

A halasztott bevételek fő összetevői a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Halasztott kamattámogatások || 37 387 || 32 744

Kölcsönök és követelések halasztott jutaléka || 421 || 259

Halasztott bevételek összesen || 37 808 || 33 003

13 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (ezer EUR-ban)

A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő alkotóelemei a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások || 36 202 || 38 011

EBB-nek fizetendő egyéb összegek || 8 904 || 219

A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások || 266 980 || 291 430

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen || 312 086 || 329 660

14 Egyéb kötelezettségek (ezer EUR-ban)

Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

Pénzügyi biztosítékok || 215 || 294

Egyéb || 938 || 819

Egyéb kötelezettségek összesen || 1 153 || 1 113

|| ||

15 A tagállamoktól lehívott hozzájárulás (ezer EUR-ban)

Tagállamok || Hozzájárulás a Kerethez || Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz || Hozzájárulás összesen || Lehívott, de be nem fizetett (*)

Ausztria || 41 375 || 10 168 || 51 543 || 2 650

Belgium || 61 203 || 15 041 || 76 244 || 3 920

Dánia || 33 412 || 8 211 || 41 623 || 2 140

Finnország || 23 107 || 5 679 || 28 786 || 1 480

Franciaország || 379 399 || 93 237 || 472 636 || 24 300

Németország || 364 722 || 89 630 || 454 352 || 23 360

Görögország || 19 516 || 4 796 || 24 312 || 1 250

Írország || 9 680 || 2 379 || 12 059 || 620

Olaszország || 195 788 || 48 115 || 243 903 || 12 540

Luxemburg || 4 528 || 1 113 || 5 641 || 290

Hollandia || 81 500 || 20 028 || 101 529 || 5 220

Portugália || 15 145 || 3 722 || 18 867 || 970

Spanyolország || 91 180 || 22 407 || 113 588 || 5 840

Svédország || 42 624 || 10 4757 || 53 099 || 2 730

Egyesült Királyság || 198 130 || 48 690 || 246 820 || –

Összesen 2012. december 31-én || 1 561 309 || 383 691 || 1 945 000 || 87 310

Összesen 2011. december 31-én || 1 281 309 || 383 691 || 1 665 000 || 87 310

(*) 2012. november 20-án a Tanács rögzítette az egyes tagállamok által 2013. január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

16 Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások (ezer EUR-ban)

|| 2012.12.31. || 2011.12.31.

|| ||

Kötelezettségvállalások || ||

Nem folyósított kölcsönök || 749 044 || 701 092

Értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó, ki nem fizetett kötelezettségvállalás || 217 070 || 264 567

Lehívott biztosítékok || 6 224 || 7 909

Támogatások és technikai segítségnyújtás || 228 175 || 209 223

|| ||

Függő kötelezettségek || ||

Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 20 000

|| ||

Összesen || 1 220 513 || 1 202 792

17 Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek (ezer EUR-ban)

A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 1 678 || 5 518

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök || 36 || –

Kölcsönök és követelések || 64 060 || 50 800

Kamattámogatások || 1 729 || 3 243

Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen || 67 503 || 59 561

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Származtatott pénzügyi eszközök || –1 114 || –940

Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen || –1 114 || –940

18 Nettó díj- és jutalékbevételek (ezer EUR-ban)

A díj- és jutalékbevételek fő alkotóelemei a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Kölcsönök és követelések díj- és jutalékbevételei || 1 710 || 1 894

Pénzügyi biztosítékok díj- és jutalékbevételei || 191 || 255

Egyéb || 33 || –

Díj- és jutalékbevételek összesen || 1 934 || 2 149

A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Harmadik feleknek az értékesíthető pénzügyi eszközök kapcsán folyósított bizottsági kifizetések || –292 || –144

Díj- és jutalékkiadás összesen || –292 || -144

19 Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség fő összetevői a következők:

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó bevétele || 70 || 16 254

Osztalékbevételek || 975 || 974

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség || 1 045 || 17 228

20 Egyéb eszközök értékvesztése (ezer EUR-ban)

A beszámolási időszak során a Keret végrehajtott egy 638 EUR összegű technikai segítségnyújtási kifizetést, amely a másik fél csalárd magatartása miatt nem jutott el a végső kedvezményezetthez. A jogi fellépést követően a Keret 301 EUR-t vissza tudott fizettetni, a fennmaradó összeget követelésként tartja nyilván. Mivel a beszámoló fordulónapjakor alacsonyra becsülték annak valószínűségét, hogy a Keret valaha is vissza tudja fizettetni e kinnlévőséget, ezt a 337 EUR-t értékvesztésként rögzítették a Keret átfogó jövedelmében.

21 Általános igazgatási kiadások (ezer EUR-ban)

Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, norma szerinti értékbecslési díjak által generált bevételt.

|| 2012.1.1-től || 2011.1.1-től

|| 2012.12.31-ig || 2011.12.31-ig

Az EBB-nél felmerült tényleges költségek || –38 390 || –39 937

Bevételek a közvetlenül a keret ügyfeleire terhelt értékbecslési díjakból || 2 188 || 1 931

Általános igazgatási kiadások, nettó || –36 202 || –38 006

A Cotonoui Partnerségi Megállapodás módosításának 2008. július 1-jei hatálybalépését követően az általános igazgatási kiadásokat már nem a tagállamok fedezik.

22 Későbbi események

A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény, amely miatt közzétételre vagy a 2012. december 31-i pénzügyi kimutatások kiigazítására lenne szükség.

MELLÉKLET AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS): HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN

Megjegyzések a táblázatokhoz:

· A „0,00” szám arra utal, hogy az adott összeg –4 999 EUR és 4 999 EUR között van. Ahol nincs számadat, az összeg nulla.    A valamennyi oszlopban nulla egyenlegű országokat a táblázatok nem tartalmazzák.

· A „Minden AKCS/TOT-ország” sor olyan projektekre utal, amelyek több országot fednek le, de amelyeket nem a regionális együttműködésből finanszíroznak.

· A „Pénzügyi és igazgatási kiadások” megnevezés EFA-kamatokból vagy az igazgatási kiadásokra fenntartott keretből finanszírozott projekteket jelöl.

[1]         HL L 247., 2006.9.9.

[2]       A számokat millió euróra kerekítve adjuk meg. A kerekítés következtében a táblázatokban szereplő számok összege nem feltétlenül egyezik az adott főösszeggel. A „0”-val jelölt adatok 500 000 EUR-nál kisebb összeget jelölnek. A nulla összeget „–” jelöli.

[3] Rövid lejáratú követelések általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések nélkül.

[4] Rövid lejáratú kötelezettségek általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségek nélkül.

[5] RIP – regionális indikatív program

[6] NIP – nemzeti indikatív program

[7]       A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 153. cikkével összhangban a pénztár a 10. EFA mérlegében kerül bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 6. fejezet ismerteti.

[8]       Ez az egyenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a 2003/583/EK tanácsi határozat rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre álló összegeket jelenti. Ezeket az összegeket konkrét célokra és a kedvezményezett állam számára különítették el.

[9]       HL L 156., 1998.5.29., 3–106. o.

[10]      HL L 247., 2006.9.9.

[11]      A Tanács 2011. május 23-i 2011/315/EU határozata a 9. és a korábbi Európai Fejlesztési Alapok projektjeiből visszavont pénzeszközök dél-szudáni fejlesztési együttműködés céljára történő kiosztásáról.

[12]      HL L 247., 2006.9.9.

[13]          A korábbi EFA-k allokálatlan forrásai közé tartozik a Sysmin-források egyenlege, amelyet a 3/2000 AKCS-EK minisztertanácsi határozat 410,926 millió EUR-ban állapított meg. A PE/410/2001 bizottsági határozat ezeket a forrásokat az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve szerinti nemzeti indikatív allokációk (B rész) programozására csoportosította át.