Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a Franciaországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)       Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)       A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)       A Tanács 2009. április 27-én – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően – határozatában megállapította, hogy Franciaországban túlzott hiány áll fenn, és – összhangban az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet[1] 3. cikkével – ajánlásokat bocsátott ki a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetéséről[2].

(4)       A Tanács 2009. december 2-án – az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően – határozatban megállapította, hogy bár a francia hatóságok eredményes intézkedéseket tettek, az említett ajánlás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be. Ennek következtében a Tanács azt ajánlotta, hogy Franciaország legkésőbb 2013-ra szüntesse meg a túlzott költségvetési hiányát. Annak érdekében, hogy az államháztartási hiány hitelesen és tartósan a GDP 3 %-a alá csökkenjen, a francia hatóságoknak azt ajánlották, hogy a) a tervek szerint hajtsák végre 2010-ben a konszolidációs intézkedéseket és erősítsék meg 2011-től kezdve a költségvetési erőfeszítéseket, b) a 2010–13 közötti időszakban a GDP 1%-át meghaladó átlagos éves költségvetési kiigazítást hajtsanak végre, és c) ha a konjunkturális feltételek azt megengedik, határozzák meg a túlzott hiány 2013-ig történő megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és amennyiben a gazdasági vagy költségvetési feltételek kedvezőbbek az ajánlás idején várthoz képest, gyorsítsák fel a hiány csökkentését. Ajánlásaiban a Tanács 2010. június 2-át jelölte meg az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti rendelkezéseknek megfelelő hatékony intézkedések megtételének határidejeként.

(5)       2010. június 15-én a Bizottság megállapította, hogy Franciaország a Bizottság szolgálatainak 2010. évi tavaszi előrejelzése alapján és a Tanács 2009. december 2-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség kiegészítő intézkedésre.

(6)       Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság ajánlása alapján az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról határozhat, amennyiben sor került eredményes intézkedések meghozatalára, továbbá, ha az említett ajánlás elfogadását követően a költségvetésre jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható gazdasági események következnek be. A költségvetésre jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági eseményeket a tanácsi ajánlás alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéssel összevetve kell megvizsgálni.

(7)       Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak olyan éves költségvetési célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzés alapján összhangban vannak a strukturális egyenleg, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenleg tekintetében elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással.

(8)       A Bizottság szolgálatai által kiadott – az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti, a 2009. december 2-i tanácsi ajánlás alapját képező – 2009. évi őszi előrejelzés 2010-re a francia gazdaság 1,2 %-os növekedését, majd 2011-re 1,5 %-os növekedését vetítette előre. Jóllehet a 2012-es és a 2013-as éveket az előrejelzés már nem fedte le, a jelentős negatív kibocsátási rés 2015-ig történő fokozatos megszüntetésére vonatkozó feltételezés alapján 2012-re és 2013-ra a 2011. évinél nagyobb növekedést vártak. A GDP-növekedés 2010-ben jóval meghaladta a Bizottság szolgálatainak 2009. évi őszi előrejelzésében szereplőt, 2011-ben némileg meghaladta az előrejelzett 1,5 %-ot, míg 2012-ben a francia gazdaság stagnált.

(9)       A Bizottság szolgálatainak 2013. évi tavaszi előrejelzése szerint a GDP idén 0,1 %-kal csökken, ami 2013-ra is jóval kedvezőtlenebb forgatókönyvet jelent a 2009. decemberi tanácsi ajánlás alapjául szolgáló forgatókönyvhöz képest. A háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmének gyenge alakulása elsősorban a növekvő munkanélküliségre és a növekvő adókra vezethető vissza, amit az infláció lelassulása csak részben fog ellensúlyozni, miközben az üzleti bizalom gyengülése várhatóan a befektetések további csökkenését eredményezi. A külpiacok enyhe emelkedése az előrejelzés szerint a gazdasági aktivitás mérsékelt növekedését eredményezi az év második felében. A bizalom fokozatos javulása és a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedése – további konszolidációs intézkedések feltételezése nélkül – 2014-ben várhatóan pozitív növekedést eredményez (1,1 %). A különösen a fiatalok és az idősek foglalkoztatásának támogatására hozott kormányzati erőfeszítések ellenére a munkanélküliségi ráta várhatóan tovább növekedik, 2013-ban 10,6 %-ra, 2014-ben 10,9 %-ra. Az infláció 2013-ban várhatóan 1,2 %-ra csökken az alacsonyabb energiaárak következtében, majd a héa tervezett emelése miatt jövőre ismét felgyorsul.

(10)     A gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt az államháztartási egyenlegre is. A hiány 2009-ben példátlan módon a GDP 7,5 %-ára növekedett a 2008. év amúgy is magas 3,3 %-áról, ami az automatikus stabilizátorok működésére és a hatóságok által az európai gazdaságélénkítési terv keretében alkalmazott diszkrecionális fiskális ösztönzőkre volt visszavezethető. 2010-ben az államháztartási hiány a GDP 7,1 %-ára csökkent, ami a ciklikus hatásokat és a strukturális egyenleg javulását tükrözi (amit részben ellensúlyoztak a hiánynövelő egyszeri intézkedések). A strukturális egyenleg a GDP 0,3 %-ával javult. 2011-ben a hiány jelentősen csökkent, a GDP 5,3 %-ára. Míg a GDP-növekedés 2010 tekintetében változatlanul 1,7 % volt, a javulás túlnyomórészt a megerősített konszolidációs erőfeszítésekre, valamint az európai gazdaságélénkítési terv lejáratára vezethető vissza. A strukturális egyenleg változásában kifejezett költségvetési kiigazítás a GDP 1,2 %-ának felelt meg. 2012-ben az államháztartási hiány a GDP 4,8 %-a volt, ami az átfogó új intézkedéscsomag ellenére nem érte el a hatóságok által megcélzott 4,5 %-ot. A különbség részben a Dexia bankcsoport megmentésének költségeiből ered (a GDP 0,1 %-a). A strukturális egyenleg a GDP 1,1%-ával javult.

(11)     A Bizottság szolgálatainak 2013. évi tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány idén tovább csökken a költségvetés részeként elfogadott intézkedéseknek köszönhetően. A bevételi intézkedések közé tartozik a közvetlen adók és a társadalombiztosítási járulékok növelése. A jelenlegi kiadási szabályokat (központi kormányzat és egészségügy) megújítják, ami hozzájárul a költségvetési fegyelem fenntartásához. A korábban előrejelzetthez képest alacsonyabb infláció és a második pillér szerinti nyugdíjak indexálásának szociális partnerek egyetértésében történő felfüggesztése is elősegíti a kiadások visszafogását. Az államháztartási egyenleget negatívan fogja érinteni, hogy a GDP-növekedés várhatóan ismét jóval a potenciális szint alatti lesz. A hiány összességében várhatóan a GDP 3,9 %-át teszi ki. A strukturális egyenleg várhatóan a GDP 1,3 %-ával javul. 2014-ben a hiány a tervek szerint – változatlan politikát feltételezve – eléri a GDP 4,2 %-át. Az erre vonatkozó előrejelzésben csak a részletesen ismert intézkedéseket vették figyelembe. Még pontosan meg kell határozni a versenyképességet és a foglalkoztatást szolgáló legutóbbi társaságiadó-kedvezmény finanszírozását célzó intézkedések egy részét, emellett 2013 végén számos egyszeri adófizetési kötelezettség megszűnik. Összességében a strukturális egyenleg a jövő évben várhatóan nagyrészt stabil marad.

(12)     A Bizottság szolgálatainak 2013. évi tavaszi előrejelzése alapján a strukturális hiány a becslések szerint idén a GDP 2,2 %-ára esik a 2009. évi 6,1 %-ról, vagyis a 2010–2013 közötti referenciaidőszakban átlagosan a GDP 1,0 %-ával. Az átlagos éves költségvetési kiigazítás, melyet a tanácsi ajánlás közzétételekor feltételezetthez képest a potenciális output-növekedéssel (a GDP + 0,1 %-a) és a váratlan bevételekkel (a GDP -0,2 %-a) korrigáltak, a GDP 0,9 %-át teszi ki, ami némileg elmarad a GDP 1 %-a fölött meghatározott ajánlástól. Ugyanakkor a francia hatóságok által a 2010–2013 közötti időszakban megtett diszkrecionális intézkedések átfogó értékelése alapján megállapítható, hogy az intézkedések költségvetésre gyakorolt kumulatív hatása a GDP kb. 5,25 %-át teszik ki, ami évente átlagosan a GDP 1,3 %-ának felel meg. A strukturális egyenleg javítása mellett az ebben az időszakban megtett egyedi diszkrecionális intézkedések ellensúlyozták a közkiadások – pl. az öregedésre visszavezethető – autonóm növekedésének trendjét, így az alulról építkező elemzés kedvezőbb képet mutat a strukturális egyenleget alapul vevő, felülről építkező megközelítéshez képest. Az intézkedések közé tartozik a személyi jövedelem- és a társasági adók, valamint a közvetett adók és a társadalombiztosítási járulékok növelése, a közszolgák alapbérének befagyasztása, a közpolitika általános felülvizsgálatából (Revue Générale des Politiques Publiques, RGPP) származó megtakarítások, a 2010. évi nyugdíjreform, valamint az egészségügyi kiadásokra vonatkozó szabály (ONDAM) szisztematikus (túl)teljesítése. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a francia hatóságok eredményes intézkedéseket tettek.

(13)     A GDP-arányos államadósság, mely 2009-ben 79,2 % volt, tavaly meghaladta a 90 %-ot. A Bizottság szolgálatainak 2013. évi tavaszi előrejelzése szerint az adósságráta az előrejelzési időszakban tovább növekszik, 2013-ban a GDP 94,0 %-ára, 2014-ben a GDP 96,2 %-ára, ami a továbbra is viszonylag magas államháztartási hiányokra és a mérsékelt nominális GDP-növekedésre vezethető vissza. Az SFA-tételek – ideértve az Európai Stabilitási Mechanizmushoz való hozzájárulásokat és az euróövezet programországainak nyújtott közvetlen kölcsönöket – is növelik az államadósságot.

(14)     A költségvetési pozíciónak – a 2009. évi tanácsi ajánlásban szereplőhöz képest – gyengébb gazdasági helyzetre visszavezethető jelentős romlása arra utal, hogy Franciaország esetében indokolt az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerint felülvizsgált ajánlásokat tenni a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó határidő meghosszabbítására, összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaival.

(15)     Tekintettel a gazdasági és költségvetési fejleményekkel kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra, a kiigazítási időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célkitűzést világosan a referenciaérték alatt kell meghatározni annak érdekében, hogy a kiigazítás a meghatározott határidőn belül hatékonyan és tartósan megvalósítható legyen.

(16)     A túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó határidő egy évvel való meghosszabbítása 2014-ben a Tanács által 2009. december 2-án a 2010–2013 közötti időszakra ajánlott átlagos éves költségvetési kiigazításhoz képest jóval nagyobb költségvetési kiigazítást tenne szükségessé, ami a jövő évben jelentősen akadályozná a gazdaság előrejelzett felépülését. Az időszak két évvel való meghosszabbítása az államháztartási hiányt 2015-ben a GDP 3 %-a alá csökkentené, korlátozva 2014-ben és 2015-ben a növekedésre gyakorolt hatást. Franciaország esetében a további két év megadása összhangban állna az államháztartási hiányra meghatározott célokkal, ami 2013-ban a GDP 3,9 %-a, 2014-ben 3,6 %-a, és 2015-ben 2,8 %-a. A strukturális egyenleg éves javulása 2013-ban a GDP 1,3 %-a, 2014-ben és 2015-ben pedig 0,8 %-a lenne. Figyelembe véve azt is, hogy a strukturális egyenleg romló trendet is követhet, 2014-ben és 2015-ben évente a GDP 1 %-át meghaladó diszkrecionális intézkedésekre lenne szükség.

(17)     A költségvetési célok megvalósítása érdekében döntő fontosságú, hogy a hatóságok teljes mértékben hajtsák végre a 2013-ra már elfogadott (a jelenlegi becslések szerint a GDP 1,5 %-ának megfelelő) intézkedéseket, és 2014-ben és 2015-ben évente a GDP 1 %-át meghaladó kiadásmegtakarítási és/vagy bevételi intézkedéseket határozzanak meg, azokat fogadják el és minél hamarabb valósítsák meg (az elfogadott/részletesen meghatározott intézkedéseknek a 2014–2015 éveket érintő eddigi hatása marginális). A 2014–2015 közötti időszakra vonatkozó, legtöbb tervezett különböző kiadási szabály mögött álló megtakarítási intézkedéseket még pontosítani kell. Az alapbérek valamennyi államháztartási alszektort érintő, 2013 utáni befagyasztásának fenntartását kifejezetten nem erősítették meg. Továbbá, míg zajlik a közszolgáltatások korszerűsítése (Modernisation de l'action publique, MAP) keretében a kiadások felülvizsgálata, továbbra sem egyértelmű, hogy jelentős (és könnyen mérhető) megtakarításokat fog-e eredményezni. A nyugdíjrendszert illetően a tervezett reform alapjául szolgáló intézkedéseket még mindig nem ismertették. Hiányoznak a helyi önkormányzati kiadások tervezett visszafogására vonatkozó részletes információk is. A bevételi oldalon számos egyszeri adófizetési kötelezettség 2013 végén megszűnik, és eddig még nem jelentettek be olyan intézkedéseket, amelyek ezeket ellensúlyoznák. A francia hatóságok jövő évre vonatkozó makrogazdasági forgatókönyvében inkább kedvezőtlen tényezők szerepelnek. Bár a GDP-növekedés az előrejelzés szerint 1,2 %-os lesz és igen közel áll a Bizottság szolgálatainak 2013. évi tavaszi előrejelzéséhez (1,1 %), az előrejelzés alapjául szolgáló költségvetési forgatókönyvek ellentmondásosak: míg a francia forgatókönyv 2014-ben 1 %-os strukturális kiigazítással számol, addig a Bizottság enyhén romló strukturális egyenlegből indul ki. Az újonnan létrehozott költségvetési tanács (Haut Conseil des finances publiques) is feltűnően optimistának tartja a jelenlegi 2014. évre vonatkozó hiánycéllal számoló makrogazdasági forgatókönyvet. Összefoglalva, a helyzetet szorosan figyelemmel kell kísérni, és a hatóságoknak készen kell állniuk arra, hogy túlköltekezések vagy bevételkiesések esetén meghozzák a kiigazító intézkedéseket.

(18)     A Bizottság 2012. évi költségvetési fenntarthatósági jelentése szerint úgy tűnik, hogy Franciaországot rövid távon nem fenyegeti költségvetési nyomás. Közép- és hosszú távon a kockázatok közepesek és alacsonyak. A nyugdíjrendszert érintő legutóbbi fejlemények azonban nagyobb aggodalomra adnak okot. A Nyugdíjorientációs Tanács (Conseil d'orientation des retraites) legutóbbi előrejelzései a rendszerben tartósan fennálló hiányokra mutatnak rá 2020-ig. Ez megerősíti, hogy sürgősen szükség van egy további nyugdíjreformra annak érdekében, hogy teljes mértékben helyre lehessen állítani az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

(19)     Franciaország teljesíti annak feltételeit, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, a túlzott államháztartási hiány megszüntetésére kitűzött határidő meghosszabbítható legyen,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

(1) Franciaország legkésőbb 2015-ig szüntesse meg a jelenlegi, túlzott hiányt.

(2) Franciaország érjen el 2013-ban a GDP 3,9 %-át, 2014-ben a GDP 3,6 %-át és 2015-ben a GDP 2,8 %-át kitevő államháztartási hiányt, ami összhangban van a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 1,3 %-át, 2014-ben és 2015-ben a GDP 0,8 %-át kitevő éves javulásával, a Bizottság szolgálatainak 2013. évi tavaszi, aktualizált előrejelzése alapján.

(3) Franciaország teljes mértékben hajtsa végre a 2013-ra már elfogadott (a GDP 1,5 %-ának megfelelő) intézkedéseket, valamint határozza meg, fogadja el és a leghamarabb hajtsa végre a 2014-re és 2015-re szükséges konszolidációs intézkedéseket a strukturális egyenleg ajánlott javítása érdekében, és a jelenlegi terveknek megfelelően alaposan vizsgálja felül valamennyi államháztartási alkategória kiadási kategóriáit, ideértve a társadalombiztosítást és a helyi önkormányzatokat is.

(4) Franciaország a váratlan bevételeket a hiány csökkentésére használja fel. A költségvetési konszolidációs intézkedéseknek növekedésbarát módon biztosítaniuk kell az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását.

(5) A Tanács 2013. október 1-jében állapítja meg a határidőt Franciaország számára az eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

A francia hatóságoknak továbbá erősíteniük kell a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát az összes fontos paraméter további kiigazítása révén. A tervezett reformot a jelenlegi terveknek megfelelően ez év végéig kell elfogadni, a rendszert fenntartható módon egyensúlyba kell hozni legkésőbb 2020-ig, a munkaerőköltségek további növekedése nélkül. A költségvetési konszolidációs stratégia sikerének biztosítása érdekében fontos lesz a költségvetési konszolidációt átfogó strukturális reformokkal alátámasztani, összhangban az európai szemeszter keretében Franciaországnak címzett tanácsi ajánlásokkal, különösen a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó ajánlásokkal.

Az (5) ajánlásban előírt jelentésen túl a francia hatóságoknak a fenti ajánlások végrehajtása terén elért haladásról legalább hathavonta jelentést kell tenniük, valamint arról a stabilitási programok egy különálló fejezetében is be kell számolniuk mindaddig, amíg a túlzott hiány teljes körű megszüntetésére sor nem került.

Ennek az ajánlásnak a Francia Köztársaság címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

[2]               A Franciaországgal szembeni túlzotthiány-eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentum megtalálható a következő honlapon: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/france_en.htm